Pénzügy jegyzet

Mi is a pénz?
Olyan eszköz, ami bármikor felhasználható tranzakciók lebonyolítására.
Milyen funkciókon keresztül képes erre a pénz?
 Forgalmi/ csere funkció
 Elszámolási/ értékmérő funkció
 Vagyontartási funkció
Ami e háromnak eleget tesz, pénznek nevezzük.
A pénz alkalmas arra, hogy más javakra (árukra, szolgáltatásokra) cseréljük.
Feltételei:
 Standardizálható (Mindenki azonos értéket nyilvánít a pénznek).
 Általánosan elfogadott eszköz
 Felosztható (Megfelelő nagyságú címletekre osztható).
 Mobilis (Könnyen, költségek nélkül hordozható).
 Nem használódik el gyorsan
A pénz elszámolási/értékmérő eszköz:
 Egy közös nevező
 A pénz felfogható egyfajta mértékegységként, amivel a javak értékét fejezhetjük ki.
 Általánosan elfogadott, így mindenki számára ugyanazt az értéket jelöli.
A pénz vagyontartási eszköz:
 A jelenbeli vásárlóerő jövőbeli vásárlőerővé váltását teszi lehetővé
 Időben képes megőrizni az értékét, ugyanakkor az árszínvonal növekedése miatt nem
tökéletes értékmegőrző eszköz.
 Infláció esetén a pénz vásárlóértéke idővel csökken.
 Egyes eszközök vagyontartási eszközként hasznosabbak lehetnek, mivel időben
állandó, vagy növekvő értékkel bírnak. pl. arany, ingatlan.
Miért tartunk pénzt, ha nem tökéletes vagyontartási eszköz?
LIKVIDITÁS

Annak a mértéke, hogy mennyire képezheti csere tárgyát a piacon, anélkül, hogy jelentősen az
értéke alatt kelljen az értékesíteni. (Mennyire könnyen képezheti csere tárgyát).
A pénz a leginkább livid eszköz, mivel közvetlenül alkalmas arra, hogy javakra cseréljük.
A pénztartás előnye:
 Likviditást szerzünk, azaz könnyebben (alacsonyabb költségekkel) tudunk javakhoz
jutni.
 A pénztartás hátránya:
 Vagyontartási eszközként nem tökéletes (Infláció)
Azért van szükségünk pénzre mert a pénz által nyert likviditás, jobban növeli a
hasznosságunkat, mint más eszközökkel való vagyongyarapodás.
A pénz jelentősége

Tranzakciós költségek csökkentése

Több tranzakció valósul meg és növekszik a társadalmi jólét

A pénz fejlődése:
 Barter
 Árupénz
 Papír alapú pénz
 Fintech megoldások
A fizetési eszközök fejlődése egy soha véget nem érő folyamat
Barter: Közvetlen árucsere. Egy adott áru/szolgáltatás cseréje egy másik áru/szolgáltatás
ellenében, pénzmozgás kihagyása nélkül.
Jellemzői:
 Csak speciális esetekben jöhetett létre az árucsere.
 Nagyon magas tranzakciós költségek-> tranzakciók nem valósulnak meg-> csökkenő
társadalmi jólét
 A magas tranzakciós költségek és az ebből következő jóléti veszteség miatt a
társadalmak fejlődésük során elkerülhetetlenül létrehoznak valamilyen fizetési
eszközt.
Árupénz: Belső értékkel bíró eszköz használata javak cseréjére.
Csereeszközre vonatkozó elvárásoknak való megfelelés:
 Standardizálható
 Általánosan elfogadott Ezeknek a feltételeknek
 Felosztható kezdetben csak a
 Mobilis nemesfémek és az
 Nem használódik el azokból veretett érmék
feleltek meg.
 Elvárás Megfelelés
Standardizálható Jó/kiváló
Az érmék nemesfémtartalma különbözhet
így állami szerepvállalás szükséges a
minőségének biztosítása érdekében
Általánosan elfogadott Kiváló
A belső érték biztosítja a fizetőeszköz
elfogadottságát
Felosztható Közepes/jó
Tetszőlegesen felosztható azonban a
nemesfém elérhetőség korlátozhatja.
Mobilis Közepes
A fizikai jellemzők miatt nagyobb értékek
hordozása, tartása nagyon költséges.
Nem használódik el Kiváló
Fizikai és erkölcsi avulás nem jellemző.

Papír alapú pénz aranyfedezettel:

 aranybizonylatok
 Olyan okmányok, amik aranyra válthatók. Az állam vállalja, hogy a papírt az
abban megjelölt értékben aranyra becseréli.
 Az árupénzhez képest javulás:
 Standardizálhatóság: az állam által garantált minőségű aranyat kapnak.
 Mobilitás: Fizikai jellemzők miatt könnyebben hordozható és tárolható
 Romlás:
 fizikai avulás (papír alapú pénz rongálódása)
Papír alapú pénz aranyfedezet nélkül:
 A pénz nem azért hasznos a gazdasági szereplők számára, mert belső értékkel bír,
hanem azért, mert javakra cserélhetjük.
 Nem aranyra akarjuk beváltani a pénzt, hanem olyan javakra, amik hasznosak
számunkra.
 Ha más gazdasági szereplők elfogadják a pénzt javakért cserébe, akkor nem
szükséges, hogy belső értékkel bírjon.
 Megszűnik a papírpénz aranyfedezet.
 Papír alapú pénz aranyfedezet nélkül
Elvárás Megfelelés
Standardizálható Kiváló
A címletek értéke teljesen egyértelmű.
Általános elfogadott Kiváló
Minden gazdasági szereplő elfogadja.
Felosztható Kiváló
Tetszőlegesen felosztható, szükséges
mennyiségben kibocsájtható.
Mobilis Jó/kiváló
Költség nélkül tartható, de hordozhatósága
költséges lehet.
Nem használódik el Jó
Fizikai (pénz rongálódás) és erkölcsi avulás
(vásárlóerő csökkenés) is jellemző.

Készpénz és számlapénz
Készpénz:
 Fizikális formában létező (bankjegy vagy érme) pénz.
Számlapénz:
 Pénzintézet által nyilvántartott pénz, ami ténylegesen, fizikailag nem létezik.
 Bármikor követelhetjük, hogy számlapénzünk egyenlegéig készpénzt adjon a
pénzintézet.
Fintech megoldások:
 Finance+Technology
 A kifejezés a digitális pénzügyi szolgáltatókra vonatkozik, amely a hagyományos
pénzügyi szolgáltatókhoz képest a legújabb technológiákat használja, innovatív,
magas ügyfélélményt biztosító pénzügyi szolgáltatások nyújtására.
 Ezen kívül a Fintech kifejezés utalhat új szoftverre, informatikai rendszerre,
megoldásra is.
Fintech megoldások és elektronikus fizetés:
 A számlapénz kialakulásával megszűnt az, hogy a pénznek fizikálisan léteznie kell.
 A számlapénz egy elektronikus jel.
 A technológiai innovációknak köszönhetően (bankkártyák, leolvasók, mobiltelefonok)
a számlapénz számos helyről elérhetővé vált.
 A papírpénzzel szemben egyre inkább előtérbe kerül az elektronikus fizetés.
Fintech megoldások:
 Pénzügyi technológiák
 Technológiai innovációk a pénzügyi szektorban
 Hagyományos banki megoldásokhoz képest, innovatív, magas ügyfélélményt biztosít.
 Digitális pénzügyek legújabb generációja.
  Célja a pénzügyi szolgáltatások gyorsabbá, egyszerűbbé és olcsóbbá tétele.
Modern pénz- hitelpénz
A modern pénz belső értékkel nem bíró, mesterségesen teremtett eszköz, melynek a
gazdaságba való be, illetve kikerülése csak a bankrendszer intézményeinek segítségével
történhet.
A pénzteremtés folyamatának megértése szükségessé teszi a bankrendszer alapvető
működésének megértését
Bankrendszer alapfogalmak:
 Pénzügyi szolgáltatásának teljes körét nyújtja.
 Betétet gyűjthet és hitelt nyújthat.
Központi bank (jegybank)
 A bankrendszer kitüntetett, központi szereplője
 készpénz forgalomba hozatala
 bankok bankja(Leader of last resort)
 Kereskedelmi bankok számára nyújt hitelt és azok betéteit gyűjti.
 Készpénzt és számlapénz teremt
Kereskedelmi bankok:
 betétek gyűjtése és hitelek nyújtása
 csak számlapénzt teremthet.
Tartalékráta:
a betétek mekkora részét kell a banknak pénzként tartalékolnia.
Ki és milyen pénzt teremthet?
2 típusú pénzt lehet teremteni:
 készpénz
 A központi bank jogosult arra, hogy készpénzt hozzon létre és hozzon
forgalomba.
 Előállítása a pénz fizikális létrehozásával történik.
 Számlapénz
 A központi bank és a kereskedelmi bankok egyaránt létrehozhatják.
 Létrehozása a hitelezéssel történik. (ebből adódóan hitel pénznek is
nevezhetjük.)
 számlapénz értékét az a banki ígéret jelenti, hogy a banknál vezetett
folyószámla terhére a banki kifizetés eszközöl.
számlapénz teremtése hitelezése
 Egy bank nyújthat úgy hitelt ügyfelének hogy a hitel összegével megnöveli az ügyfél
folyó számlájának összegét.
  Ez a pénzteremtés mechanizmusa, és a gazdaságban lévő pénzkészlet zöme így
keletkezik.
 Azzal, hogy a bank hitelt nyújtott, növelte a gazdaságban lévő pénz nagyságát.
A pénzteremtés befolyásoló tényezők:
 a bank kockázatos üzem
 a bankok tartalékot képeznek arra, hogy az előre nem látott eseményekre legyen
fedezetük: tartalékráta
Reálgazdaság:
 Csak akkor tudnak a bankok hitelezéssel pénzt teremteni ha vannak olyan szereplők
akik hajlandóak felvenni és képesek visszafizetni a hitelt.
 A pénznek és a pénzügyi piacoknak (nominális folyamatok) mindig illeszkednie kell a
reálgazdasági folyamatokhoz.
 A nominális és reálgazdaság ellentmondása jellemzően piaci lufikhoz vezet és
gazdasági visszaesést eredményezhet.
Készpénz - betét aránya:
 Gazdasági szereplők preferenciáit tükrözi arra vonatkozóan, hogy pénzük mekkora
részét tartják készpénzben és mekkora részét látra szóló betét formájában.
 Jelentős mértékben függ attól, hogy a lándzsa szóló betétekhez milyen könnyen
juthatunk hozzá.
Vásárlóerő, árszínvonal, infláció:
 Az általános árszint azt jelenti, hogy egy adott fogyasztói kosarat az adott törvényes
fizetőeszköz mekkora mennyiségével lehetséges megvásárolni.
 A vásárlóerő azt jelenti, hogy egységnyi pénzért mennyi árut lehetséges megvásárolni.
 Inflációnak az általános árszínvonal hosszú távú emelkedését tekintjük (dinamikus,
időben lezajló folyamat)
Az inflációnak mindig vannak költségei/negatív hatásai, de az infláció jellegétől függően más
mértékű lehet.
 típusok:
 Állandó ütemű
 kiszámítható
 A gazdasági szereplők tudnak vele kalkulálni a döntéseik során, alacsony
költségeket okoz
 változékony
 Nem kiszámítható, bizonytalanságot okoz
 A kiszámíthatatlan infláció jelentős kockázati tényező, nagyon komoly társadalmi
költségei lehetnek.
o cipőtalp-költség
o étlapköltség
o relatív árak torzulása
o jövedelmek átrendeződése
 o bizonytalanság

Maginfláció:
 Az infláció hosszú távú trendjét jelző inflációs mutató.
 Számítása és értelmezése azonos az általános inflációval, azonban az időszakos ár
ingadozásokat nem veszi figyelembe.
 pl. Az energiaárak és az élelmiszerárak változása a legtipikusabb példa a
maginfláció számításánál figyelembe vett korrekciós tételekre.
Valuta és deviza
 A valuta a készpénz, egy ország törvényes fizetőeszköze.
 készpénz
 A deviza a törvényes fizetőeszközre, azaz a valutára szóló követelés
 számlapénz
A valuta/devizaárfolyam valamely meghatározott devizának egy más ország pénznemében
kifejezett ára.
Mennyit kell fizetni a bázis valuta egy egységéért (bázis deviza) a devizapár második tagjából
(elszámoló deviza).
Az árfolyam bázis és az elszámoló deviza közötti arányszám.
árfolyam* elszámoló deviza 1 egysége = bázis deviza 1 egysége

Az időérték-számítás alapelve
1 pénzegység a jelenben többet ér, mint 1 pénzegység a jövőben.
Kockázat:
 Egy racionális gazdasági szereplő minden egyéb változatlansága mellett az
alacsonyabb kockázatot preferálja. (Kiszámítható pénzügyek).
 Míg a jelenbeli pénzösszeg kockázatmentes, addig egy jövőben lévő pénzáram
kockázatos. (Minden jövőbeli esemény kockázatos)
 Minden egyéb változatlansága mellett – ceteris paribus
Alternatív költség
 Amennyiben a jelenben rendelkezésünkre áll egy adott pénzösszeg, akkor,
 A pénzösszeget befektetjük és hozamot érhetünk el.
 A pénzösszegen reál javakat vásárolhatunk, amik használata növeli jólétünket.
Likviditás preferálása:
 Likviditás= rövid távú fizetőképesség
 Ha most rendelkezünk pénzzel, akkor képesek vagyunk fizetési kötelezettségeinknek
eleget tenni.
Infláció:
 Az árszínvonal átlagos növekedése
 A pénz vásárlóereje csökken.

Alapelv értelmezése:
Minél magasabb az inflációs várakozásunk, annál kisebb a jövőbeli pénzáram értéke.
Minél hamarabb merül fel pénzáramlás, annál magasabb az értéke.
Minél biztonságosabb a jövőbeli pénzáramlás, annál magasabb az értéke.

Következmény:
 Eltérő időpontokban felmerülő pénzáramok, eltérő értékkel bírnak, így közvetlenül
nem adhatók össze.
 Pénzáramok csak akkor adhatók össze, ha azonos időpontra vonatkoznak.
Jelentősége:
 A ma meghozott döntéseink hatása, pénzáramlás legtöbbször csak a jövőben
realizálódik,
 végrehajtunk egy beruházást
 vásárlunk egy részvényt jövőbeli hozam reményében
 hitelt adunk/ veszünk fel
Az időérték-számítás a pénzügyi gondolkodás egyik alappillére, a pénzügyi elemzés szinte
minden területén jelen van.
A jelenbeli pénz többet ér, mint a jövőbeli, de mennyivel?
 átszámítási kulcs-> kamatráta
 A kamatráta fejezi ki, hogy mennyivel ér többen 1 jelenbeli pénzegység mint 1
jövőbeli pénzegység
 A kamatráta egy komplex indikátor, ami számszerűsíti az időérték számítás okait,
tükrözi a kockázatokat, inflációs várakozást, hozamvárakozást és likviditást.
Minél magasabb az inflációs várakozás, annál magasabb a nominális kamatláb (Fischer-
egyenlet)
Nominális kamatláb= reál kamatláb + infláció
Minél magasabb a kockázat, annál magasabb a kamatráta,
 Az állampapírok hozama tekinthető kockázatmentes rátának
  Ha kockázatos befektetést hajtunk végre, magasabb hozamot várunk el (kockázati
prémium)
A kamat viselkedése szerint:
 Kamatos kamatozás (a kamatokat újra tőkésítik)
 Egyszerű kamatszámítás (pl. időarányos kamat) a kamatok nem kamatoznak
A kamat alakulása szerint:
 Fix kamatozás: numerikusan rögzített kamatlábak a futamidő egészére.
 Lebegő kamatozás: egy előzetesen rögzített viszonyítási alaptól függ az értéke (pl.
BUBOR, LIBOR)
A jövőérték-számítás lényege:
 A jövőérték-számítás lényege, hogy egy jelenbeli pénzáramlás „n” időszakkal későbbi
jövőbeli értékét határozzuk meg a kamatráta ismeretében.
 Különbséget kell tennünk a kamatszámítás módja szerint, egyszerű (lineáris)
kamatozás, kamatos kamatozás.
Egyszerű (lineáris) kamatozás: FV=PV(+nr)

Kamatos kamatozás: FV=PV(1+r)n

Kamattényező: Megmutatja, hogy a jelenbeli pénzegység hányszorosára növekszik „n”
időszak alatt.
A jelenérték számítás lényege:
 A jelenérték számítás lényege, hogy egy „n” időszak múlva esedékes jövőbeli
pénzáramlás mai napra vetített értékét kívánjuk meghatározni.
 A jelenérték számítás folyamata a diszkontálás.
Az „egy ár törvénye” alapján adott pénzáramlás jelen és jövőértékének a megfelelő
kamatrátával átszámítva meg kell egyeznie.
A jelen és jövőérték számítás ugyan azt a folyamatot írja le, csak „más irányba” számolunk.
Ebből következik, hogy jövőérték számítás képletéből megkaphatjuk a jelenérték számítás
képletét.
Minél magasabb a kamatráta, annál alacsonyabb a jelenérték.
Kamatfizetés gyakorisága:
 Kamatos kamatozás esetén a kamatok tőkésednek, aminek hatására a következő
időszakok kamata növekszik.
 A kamatfizetés gyakorisága befolyásolja a pénz jövőértékét.
 Minél gyakoribb a kamatfizetés annál magasabb a pénzáram jövőértéke.
Folytonos kamatozás esetén azt feltételezzük, hogy a kamatfizetésre végtelenül rövid
időközönként kerül sor. (A kamatok állandóan jóváíródnak.)
Az éven belüli kamatfizetések gyakorisága ebben az esetben végtelenül magas lesz, azaz m->
végtelen.
A logakamatláb értelmezése:
 Ugyan azt fejezi ki, amit eddig tárgyaltunk, csak logaritmizált formában
 Tetszőleges időtartamra és kamatfizetési gyakoriság mellett alkalmazható
 A logakamtláb alkalmazásának oka, hogy ADDITÍV
 ha a féléves loghozam 4%, akkor az éves 8%
 ha a napi loghozam 0,01%, akkor az éves 3,65%
 Számítások szempontjából az additivitás egy igen kedvező tulajdonság.
Annuitás jövőértéke:
 Annuitás jövőértéke esetén olyan időérték számítási problémáról beszélünk, ahol egy
adott időintervallumon keresztül esedékes pénzösszegek egy jövőbeli időpontban vett
értékére vagyunk kíváncsiak.
Definíciója:
 Annuitások alatt olyan pénzáramlás-sorozatokat értünk, ahol
o rendszeres időközönként
o azonos vagy azonos mértékben növekvő összegben
o véges időintervallumon keresztül merülnek fel.
Amennyiben a pénzáramlások az időszak elején merülnek fel, akkor esedékes (due)
annuitásokról beszélünk.
Örökjáradék (perpetuitás)
Perpetuitások alatt olyan pénzáramlás sorozatokat értünk, amik
o rendszeres időközönként
o azonos (vagy azonos mértékben növekvő) összegben,
o végtelen időintervallumon keresztül merülnek fel.

Példák örökjáradékokra:
o élethosszig tartó járadékok (nyugdíj)
o örökölhető járadékok (szerzői jogok, ingatlan, föld bérbeadásával beszedhető járadék)
o konzol kötvények