Etika 1-5

A fájdalom etikai kérdésfelvetései
Etika és Társadalomtudományok Tanszék

FK, I. évfolyam, 2020/2021 tanév, 2. félév, 3 modul
Dr. Ferencz Melinda
Pentru uz intern
Este interzisă copierea și distribuirea neautorizată a acestui material.
Miért fontos a fájdalom tanulmányozása a
fogászatban?
• A fogorvoslás gyakorlata és a fájdalom fogalma

a köztudatban és a közbeszédben is gyakran
összekapcsolódik.
• A fájdalom sok esetben az, ami a beteget a
rendelő felé irányítja.
• Ugyanakkor a fájdalomtól való félelem gyakran
távol is tartja a betegeket, akik adott esetben túl
későn kerülnek ellátásra, amikor a fogmegtartó
kezelés már nem lehetséges, csak a fog
eltávolítása.
A fájdalom történeti vonatkozásai
• Az ókor filozófusai közül többen is foglalkoztak a

fájdalommal és azt tartották, hogy:
– a fájdalom hiánya a legfőbb erkölcsi jó;
– a fájdalommentes egészség önmagában is gyönyörűség;
– az emberiségen két mester uralkodik: a fájdalom és az öröm;
• Etikai szempontból: csillapítani kell mindazok fájdalmát,
akik gyógyulás, a kórházat elhagyva folytatni kívánják
tevékenységüket, de nem szabad azokról sem
elfeledkezni, akikhez lassan közeleg a halál.
• A hippokratészi orvosi etika kötelezi az orvost a szenvedés
megszüntetésére és az élet fenntartására (az orvos nem
nézheti embertársa szenvedését tétlenül).
Bevezető
• A laikus köztudat (de sajnos az orvosok többsége

is) a fájdalmat alapvetően egy hasznos
védőmechanizmusnak tartja, ami megvédi a
szervezetett a külső károsodásoktól („elrántjuk
kezünket a forró kályhától), illetve betegség,
szervkárosodás jelének tekinti.
• „Kell ott lenni valaminek” szemlélte uralkodik és
vezet felesleges vizsgálatokhoz, sőt műtéti
beavatkozásokhoz
• Mindezek iatrogenizálják a betegeket, maladaptív
választ generálnak, és a fogékony
személyiségűekben krónikus fájdalomszindróma,
kialakulásához vezetnek.
A fájdalom meghatározása
• Az IASP (International Association for the Study of

Pain, 1992) szerint a fájdalom aktuális vagy
potenciális szöveti károsodást jelez, és kellemetlen
szenzoros és emocionális tapasztalatként írható le
• A fájdalom ingere lehet hő- és mechanikai hatás,
nyomás, elektromos áram, vegyi anyag, de nem
minden esetben lehetséges az inger és a fájdalom
összekapcsolása.
• Olyan érzékelési és észlelési folyamatok
összességéről van szó, amelyek minden esetben
különböző és teljesen egyedi mintázatot hoznak
létre, amelytől a motivációs és érzelmi
komponensek nem különíthetőek el, és amelyek
célja egyértelműen a szervezet védelme és a
fájdalomérzet elkerülése, csökkentése.
A fájdalom megélése
Hasznos – káros fájdalom?
• Hasznos a fájdalom akkor, ha olyan behatást jelez

ami megelőzhető, gyógyítható károsodást jelez.
• Addig hasznos a fájdalom, amíg a fájdalmat keltő
ok elkerülhető, elhárítható, vagy gyógyítható.
• A testi sérülések lehetőségére, betegségekre

figyelmet felhívó fájdalom is kórossá,
értelmetlenné válik, ha a sérülést okozó körülmény
nem védhető ki (pl. valakire „rádől a fal”), ha
hátterében gyógyíthatatlan rosszindulatú
betegség, vagy nem kezelhető degeneratív
(ízületi) betegség áll.
A fájdalom fő összetevői: 1. Neurofiziológiai
(betegség, kezelés,
társbetegségek)
2. Pszichológiai
(szorongás, depresszió,
korábbi betegségek,
félelem a szenvedéstől)
3. Szociális
(szerepvesztés,
munkahely elvesztése,
anyagi nehézségek, a
család jövőbeli anyagi
biztonsága)
4. Kulturális
(harag Istennel, hittel, a
hit elvesztése, az élet
értelme, félelem az
ismeretlentől)
A fájdalom típusai
• Lefolyása-időtartama szerint a fájdalom lehet:

1. akut,
2. rekurráló vagy
3. krónikus.
• Krónikus fájdalomról beszélünk, ha a fájdalom
fennállása több mint három hónap.
• Az akut fájdalom sokszor spontán, maradványtünet
nélkül megszűnik (pl. egy ízületi rándulás esetén),
míg a krónikus fájdalom centrális és peripheriás
szenzitizációhoz, sokszor depresszió
kialakulásához vezet.
• A fájdalmat észleljük, felismerjük, lokalizáljuk, a
fájdalom distressz: azonnali hatást gyakorol az
autonóm (vegetatív) idegrendszerre, megváltoztatja
a viselkedésünket, félelmet, szorongást
(agressziót) vált ki, emlékezünk rá.
Az akut és krónikus fájdalom jellemzése (Kröner-Herwig, 2004)
A fájdalom etikája
• „A személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti különösen az

egyenlő bánásmód követelményének megsértése, a
lelkiismereti szabadság sérelme, és a személyes szabadság
jogellenes korlátozása, a testi épség, és az egészség,
valamint a becsület és az emberi méltóság megsértése.”
• az igazságügyi orvos számára gyakran teszik fel azt a
kérdést, hogy milyen minőségű, és erősségű fájdalom
érzetet élt át a károsult (sértett).
• a bírói gyakorlat a testi és lelki károsodást is az egészség
megsértésének körébe vonja.
• „Aki másnak jogellenesen kárt okoz köteles azt megtéríteni.
Mentesül a felelősség, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy
az az adott helyzetben általában elvárható volt.”
A kártérítés feltételei:
I. Jogellenesség: minden kártokozó magatartás

jogellenes kivéve, ha a károkozást más jogszabály
jogszerűnek minősíti, vagy a károsult a kártokozó
magatartásba előzetesen beleegyezett, hozzájárult a
károkozásához.
(Pl.minden műtéti beavatkozás egészségsértéssel /és
természetszerűleg fájdalommal/ jár, amely a „sértett”
azaz, a beteg beleegyezésével történik, éppen az
egészségének helyreállítása érdekében.)
• A ”Ne árts!” elvéből levezethető specifikus

szabályok:
– Ne ölj! (abortusz és ART, eutanázia)
– Ne okozz fájdalmat vagy szenvedést! gondosság a
beavatkozás során (a fájdalom és a szenvedés mértéke,
időtartama)
II. Kár: a vagyonban bekövetkezett értékcsökkenés vagy
elmaradt haszon.
A kártérítés alapvető feltétele a kár bekövetkezése. Ha a
cselekmény jogellenes és felróható, de a kár mégsem
következik be, a kártérítési kötelem nem jön létre.
Ez az élet, testi épség megsértése esetén - így az

egészségügyi kártérítési eljárások kapcsán is -
viszonylag ritkán következik be, hiszen ha a beteg teljes
egészében meggyógyul, vagyoni kár esetleg nincs, de a
kiállt fájdalom miatt nem vagyoni kár megtérítésének
ilyenkor is helye lehet.
III. Okozati összefüggés a jogellenes magatartás és a
bekövetkezett kár között
IV. Felróhatóság: a károkozó nem az adott helyzetben
objektíve elvárhatóan járt el.
Orvosi etikai alapelvek megszegése!

Nem vagyoni kártérítés
• „A károkozó köteles megtéríteni a károsult nem vagyoni

kárát.”
• Nem vagyoni kártérítési eljárásban a károsultnak kell
bizonyítani, személyiségi jogainak megsértése milyen testi
és lelki sérelmet okozott.
• A lelki sérelmek, mint a fájdalom, és a gyász inmateriális
voltuk miatt nehezen bizonyíthatók.
• A fájdalom vonatkozásában a kártérítési perek
leggyakrabban a következő esetekben vannak, ebben a
sorrendben).
– közlekedési balesetek károsultjai
– üzemi balesetek károsultjai
– bűncselekmények áldozatai
– un. „orvosi műhiba” perek felperesei
A sérelemdíj
• 2014 - A nem vagyoni kár helyett új jogintézményként

bevezetik a „sérelemdíjat”
• Ez nem változtat azon, hogy továbbra is a károsultnak kell
bizonyítania azt, hogy az őt ért sérelem milyen
egészségkárosodást okozott nála, és ehhez orvos
(szakértő ) közreműködése szükséges.
• Az eljárásban csak a személyiség jog megsértését kell

bizonyítani, az okozott sérelem bizonyítást nem igényel,
ugyanakkor annak mértékét éppen az orvos bevonásával
lesz szükséges bizonyítani.
A fájdalom megítélése
• Az, hogy egy sérülés milyen súlyosságú fájdalommal jár (pl. egy
gerincsérülés, politraumatizáció, sokszoros csontsérülés, de akár
egy egyszerű rándulás esetén is) a kártérítési perben a bíróság
mindig orvosszakértőt vesz igénybe.
Szakértői vélemény
• A bíróság elvárja a szakértőtől, hogy jelölje meg azt a

helyzetet, (és időtartamot) amikor a fájdalom „elviselhetetlen”,
„megnövekedett”, így a mindennapi életben is jelentős zavart
okoz (többnyire ekkor ápolásra is szorul), hogy jelentkezik ez
a kórházi kezelés, a gyógyszerelés során, majd a krónikussá
válás folyamatában szorongás, alvászavarok alakulnak ki, a
munkával , családdal kapcsolatos (sokszor sexuális
teljesítéssel) gondok, majd a munkával kapcsolatos
aggodalmak, és ezt követő pénzügyi gondok jelentkeznek.
• A szakértő feladata, hogy kibontsa, és a bíróság előtt akár
számszerűsítse azokat a károkat, amelyek a fájdalom
megélése jelent a károsult számára.
• A kártérítésre a beteg abban az esetben jogosult, amennyiben
a fájdalom mindennapi életét (társadalmi, munkaügyi és
otthoni életterét is beleértve) döntően befolyásolja és ezt
orvosi véleményekkel bizonyítani is tudja.
Köszönöm a figyelmet!
Az orvosi titoktartás

Dr. Ferencz Melinda
Pentru uz intern
Az orvosi titoktartás
• ősi elv, mely már a Hippokratészi esküben is szerepel:
• „Foglalkozásom gyakorlása közben vagy azon kívül
bármit is látok, illetve hallok az emberekkel való
érintkezés során, aminek nem szabad
nyilvánosságra kerülnie, arról hallgatni fogok, és
azt mint titkot őrzöm.”

Ősi normák
• Már az ókori Egyiptomban, Mezopotámiában és Indiában

megtaláljuk az állam és a magánszemélyek titkainak védelmét.
• A Hipokráteszi esküben is megtaláljuk a 3 alapelvet:
• 1. nem ártani;
• 2. jogtalanságot nem elkövetni;
• 3. a titoktartás kötelezettségét.
• “A Hipokráteszi iskola megkülönböztette magát a sarlatánoktól,
kuruzslóktól. Hipokrátesz óta nem született egyetlen olyan kódex
sem, amely ne kötelezné valamilyen fokú titoktartásra az orvost.
• A genfi nyilatkozat és a Nemzetközi Orvosetikai Kódex az orvostól
abszolút titoktartást követel meg. Később a nyilatkozatot
kibővítették és érvényét kiterjesztették a beteg halála utánra is.
• A jó orvos-beteg kapcsolat megteremtéséhez szükséges a
titoktartás betartása, cserében a beteg többet, részletesebben
mond el betegségéről, ami elengedhetetlen a helyes diagnózis
felállításához.
Titoktartási kötelezettség
• Orvosok Világszövetsége
• Genfi Deklaráció (eskü): „Tiszteletben fogom tartani a rám
bízott titkokat, még betegem halála után is.”
• Az orvosi etika nemzetközi kódexe:
• Az orvosok általános kötelességei: „Az orvos tartsa tiszteletben a
betegek, a kollégák és a többi egészségügyi dolgozó jogait, s őrizze
meg a beteg titkait.”
• Az orvos kötelessége a betegek iránt: „Az orvos abszolút titoktartási
kötelezettséggel rendelkezik mindazzal kapcsolatban, amit
betegéről megtudott, még annak halála után is.”

Titok és titoktartás
• titok: olyan információ, melynek nyilvánosságra

kerüléséből kára származhat annak, akire az
információ vonatkozik
• a titoktartás értelmezése: az egyénre vonatkozó
információ annak engedélye nélkül mással nem
közölhető
• a titoktartás megszegése: engedély nélküli közlés
• ha a titok kiderül, az árthat
• a betegnek, akire az információ vonatkozik
• a hivatásnak (bizalomvesztés)
• a társadalomnak (bizonyos betegségek/betegek kezelése
nehézségekbe ütközik)

A titoktartási kötelesség indoklása
• Konzekvencionalista
• a titoktartás hiánya  bizalomhiány  a beteg
nem vagy későn fordul orvoshoz  ha orvoshoz
fordul, nem teljesen őszinte vele  a helyes
diagnózis és prognózis felállítása, illetve a
megfelelő kezelés kidolgozása nehézségekbe
ütközik (vagy nem is lehetséges)  az orvoslás
nem szolgálja teljes mértékben a betegek
érdekeit, pedig éppen ez lenne a medicina
elsődleges célja
• Deontológiai – az autonómia tisztelete
• a betegnek jogában áll eldönteni, hogy a rá
vonatkozó információk kivel közölhetők

A személyiségi jogok tisztelete vagy
hasznosság
Az orvosi titoktartás nemcsak a bizalom

kialakulásának és fenntartásának része, hanem ez
a személyiséghez és ennek tiszteletben tartásához
fűződik.
• A titoktartás hiányában az ember állandó
félelemben, bizonytalanságban él, állandóan
gyanakszik.
• A bizalom igen tartós szerepet játszik az emberi
kapcsolatokban. A mindennapi életben a bizalom
a tudáson alapszik, de nem minden bizalom ered
a tapasztalatból és rendszerint elvesztődik, ha a
tapasztalat megcáfolja.

??????
•46 éves férfibeteg diagnózisa: bármelyik pillanatban
miocardialis infarktusa lehet. A beteg megkéri
kezelőorvosát, hogy ne szóljon a feleségének.
•Egy 32 éves férfibetegnek genetikai betegsége van
(nem lehet gyermeke) és arra kéri az orvosokat, hogy
feleségével ne közölje a diagnózisát, holott az orvos
tudatában van annak, hogy a beteg házastársa régóta
gyermeket óhajt.
•Egy 43 éves férfi beteget 10 napig kezeltek
gonorrhoea miatt. A beteg ragaszkodik ahhoz, hogy
felesége ne tudjon betegségéről.

A beteg és hozzátartozó
A hozzátartozó felvilágosítása az orvos kötelessége, de csak azt lehet

közölni a hozzátartozóval, ami a betegnek hasznára van, vagy aminek
elhallgatása a beteg kárára válhat. Például:
• ha egy betegnek egy különleges diétára van szüksége, ezt közölni kell
a hozzátartozóival;
• ha egy 18 éves lány abortusz előtt áll és rossz viszonyban van
szüleivel, megfontolandó, hogy kell-e tájékoztatni a szülőket, noha
jogilag a szülő beleegyezése is szükséges az abortuszhoz.
Az orvosi titoktartás nagyon lényeges, mivel nem kizárt, hogy a
hozzátartozók visszaélnek az információval és ezeket a beteg ellen
használják fel, velük zsarolják vagy lejáratják őket. Ezért az orvos
nagyon megfontolt és nagyon jó emberismerő kell legyen a
hozzátartozók tájékoztatásában. Az érdeklődőt mindig meg kell
kérdezni, hogy milyen célból érdeklődik. A leghelyesebb, ha a
tájékoztatást betegségéről a betegre hagyják, mert ő a
legilletékesebb ebben.

A titoktartás problémái
• Az emberi természet (az információcsere fontossága)

• Az orvoslás jellegének megváltozása
• a gyógyítás csapatmunka  sokan férnek hozzá a
betegekre vonatkozó információkhoz
• az orvoslás körének bővülése  a kényes információk
körének bővülése
• finanszírozás megváltozása (biztosítók) és (elektronikus)
nyilvántartások  nem egészségügyi dolgozók
hozzáférése
• Kinek jut tudomására az információ?
• egészségügyi dolgozók
• nem egészségügyi dolgozók (családtagok, hatóságok,
munkáltató, biztosító, stb.)
A titoktartás problémái
• Ha egészségügyi dolgozóval közlik az információt:
• azzal közöljék, akinek tudnia kell róla, illetve
• annyit közöljenek vele, amennyit tudnia kell
a beteg ellátása érdekében.
 a betegek ezt elfogadják, mert érdekükben áll (a beteg konfliktusa: a
titoktartási kötelezettség betartása  a lehető legjobb kezelés
nyújtása)
 úgy, hogy illetéktelenek ne láthassák vagy hallhassák az információt
• Elejtett megjegyzések, kihallgatott beszélgetések
• véletlen, de elkerülhető  és elkerülendő, mert indokolatlan közlés
• minél többen férnek hozzá a betegekre vonatkozó információkhoz,
annál nagyobb ennek az esélye
• a betegeket ez vélhetőleg jobban zavarja, mint az egészségügyön
belüli információ-áramlás (fontos kérdés: ismerős vagy ismeretlen
ember birtokába jut-e az információ?)

Negatív példák az orvosi etika hiányáról és
tapintatlanságról:
• ha egy kórterem folyosóján megjelenő nővér nem ordítaná el magát
az érintett beteg füle hallatára, kezében a véreredményekkel, hogy
“megvan-e még az XY beteg”;
• ha nem történne, hogy a látogatók (ismert és ismeretlen egyének)
felkeresik munkatársukat, akiről tudják, hogy májrákban szenved és
napjai meg vannak számlálva, holott őneki a pihenés a legjobb
gyógyszere és ő gyógyulni akar;
• ha az egészségügyi intézmények árnyaltabban fogalmaznának és
zárt borítékban küldenék felszólításaikat, betegségmegállapító
értesítéseiket;
• ha legalább minden nőgyógyászati és bőrgyógyászati, urológiai
vizsgálaton biztosítanának egy minimális intimitást;
• ha az egészségügyi dolgozó nyugodtan mehetne kivizsgálásra saját
intézetében vagy más intézményekben, anélkül, hogy már másnap
ne beszéljen a város a betegségéről (pl. nőgyógyászati vizsgálat
után).

A titoktartás megszegése
• a titoktartási kötelezettség nem abszolút kötelesség

 vannak esetek, amikor nem áll fenn vagy
megszeghető
• védelem: a titoktartási kötelezettség betartandó (ez az
alaphelyzet)  a bizonyítás terhe azon van, aki meg akarja
szegni (a megszegést kell indokolni és nem a be-tartást)
• a beteg felvilágosítása a titoktartásról és annak korlátairól
• indoklása
• konzekvencionalista: jelentős ártalom megelőzése
• Kinek az ártalma előzhető meg?
• a beteg ártalma  paternalisztikus
• harmadik fél ártalma (a beteg más (ok) számára jelent
veszélyt)
• a társadalom ártalma (közérdek – pl. a közegészségügy
területén)

A titoktartás megszegése
• harmadik fél ártalma – figyelembe veendő
szempontok, amikor valaki a titoktartási kötelezettség
megszegését mérlegeli:
• elérhető-e máshogy a várható ártalom megelőzése? (pl.: a
beteg meggyőzése, hogy maga tájékoztassa az érintett
személyt)
• a kár természete (fizikai, pszichológiai, anyagi)
• azonosítható-e a veszélyeztetett személy?
• a várható ártalom mértéke
• a várható ártalom bekövetkezésének valószínűsége
• megakadályozható-e a várható ártalom a közlés révén, és
ha igen, mekkora ennek a valószínűsége?
(azonosíthatóság)
• az orvos-beteg kapcsolat fennmaradása / megszakadása
(nem csak a harmadik fél, hanem a beteg számára is
ártalmas lehet!)
• a titoktartási kötelezettség megszegésének általánosabb
kihatásai: a titoktartásra vonatkozó etikai normák és jogi
szabályozás meg-változása

Jogi szabályozás
1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről

VI. Fejezet: Az egészségügyi dolgozók jogai és kötelezettségei
Titoktartási kötelezettség
138. § (1) Az egészségügyi dolgozót, valamint az egészségügyi
szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más
személyt minden, a beteg egészségi állapotával kapcsolatos,
valamint az egészségügyi szolgáltatás nyújtása során
tudomására jutott adat és egyéb tény vonatkozásában, időbeli
korlátozás nélkül titoktartási kötelezettség terhel, függetlenül
attól, hogy az adatokat közvetlenül a betegtől, vizsgálata vagy
gyógykezelése során, illetve közvetetten az egészségügyi
dokumentációból vagy bármely más módon ismerte meg.
(2) A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik arra esetre, ha ez
alól a beteg felmentést adott vagy jogszabály az adat
szolgáltatásának kötelezettségét írja elő.
AZ EGÉSZSÉGÜGYI VILÁGSZERVEZET (WHO) 1993-ban
közölt egy új kódexet, ami egybefoglalja a beteg jogait és az
orvosi titoktartást:
• Az orvos morális feladata, hogy munkájával mindig a beteg érdekei
szolgálja.
• Ha az orvos észrevesz egy olyan környezeti jelenséget, ami
befolyásolhatja az emberek egészségi állapotát, köteles jelenti a
felsőbb egészségügyi szerveknek.
• Ha nem kap megfelelő választ, akkor jogában áll dönteni arról, hogy
miként cselekszik az egészség megvédésének érdekében. Ezt akkor is
megteheti, ha a felsőbb szervek nem megfelelő választ adnak
kérésére, vagy elutasítják.
• Megtörténhet, hogy az orvosi döntése ellenkezik az orvosi titoktartás
elveivel, ez pedig társadalmi-szakmai konfliktushelyzetbe hozza az
orvost.
• Az egyik legsúlyosabb gond, ami sajnos nagyon befolyásolja az orvosi
ellátást és magát az egészségügyet, a költségvetési probléma, azaz a
pénzhiány.

A média, az internet és az orvosi hivatás

Orvosi titoktartás a weben
Az orvosi titoktartás határait a

weben/blogokon nem könnyű
definiálni, viszont az USA-ban
ezt már megtették. Az erre
vonatkozó törvényt HIPAA-nak
(Health Insurance Portability
and Accountability Act) hívják és
a célja az, hogy 18 pontban
foglalja össze, miket nem írhat
le/mondhat egy orvos, amikor
egyik betegének esetét taglalja.

1. Names;
2. All geographical subdivisions smaller than a State, including street address, city,
county, precinct, zip code ;
3. All elements of dates (except year) for dates directly related to an individual,
including birth date, admission date, discharge date, date of death;
4. Phone numbers;
5. Fax numbers;
6. Electronic mail addresses;
7. Social Security numbers;
8. Medical record numbers;
9. Health plan beneficiary numbers;
10. Account numbers;
11. Certificate/license numbers;
12. Vehicle identifiers and serial numbers, including license plate numbers;
13. Device identifiers and serial numbers;
14. Web Universal Resource Locators (URLs);
15. Internet Protocol (IP) address numbers;
16. Biometric identifiers, including finger and voice prints;
17. Full face photographic images and any comparable images; and
18. Any other unique identifying number, characteristic, or code.


BIOETIKA ÉS ORVOSI DEONTOLÓGIA
Dr. Ferencz Melinda

pszichiáter főorvos

Elérhetőség: ferenczmelinda@yahoo.com
Az egészségügyi kapcsolatok etikája
1. Az orvos-orvos kapcsolat 2. Az orvos-nővér kapcsolat
3. Az orvos-beteg kapcsolat
I. Az orvos-orvos kapcsolat etikája
• Ez a kapcsolat számos esetben döntő lehet a betegek
gyógyításában. Az orvosok közötti jó kapcsolat
elsősorban a beteg érdekeit szolgálja. A kollegiális
viszony:
– könnyebbé teszi a munkát;
– erősíti a szakmai összetartást;
– erősíti a kollektív szellemet;
– növeli az orvosi kar presztízsét.
• Az orvostudomány fejlődése magával hozta a
szakosodást. Elsősorban a betegnek okoz kárt, ha a
különböző szakágak orvosai között nincs egyetértés
és megfelelő szakmai kapcsolat.
• A “piac-ért” folyó versengés számos konfliktushelyzetet
teremt és megnehezíti az orvos-orvos kapcsolatot.
• A szakmai féltékenység, más orvosok tudatos
lejáratása, a kollega munkájának becsmérlése a
beteg előtt hozzájárulhat a beteg bizalmának
elvesztéséhez.
• A beteget kétségek gyötrik, nem tudja kinek van
igaza és kiben bízhat, nem tud dönteni. Ilyen
esetben a beteg könnyen magára marad és
kilátástalan öngyógyításba kezd, vagy
kuruzslóhoz fordul segítségért.
• Általában a becsmérlés a gyógyszerek felírásával
vagy valamilyen kezeléssel van kapcsolatban.
Nem ritka az olyan megjegyzés, hogy: „mondja
meg annak, aki ezt önnek felírta, hogy egy nagy
marha, ezt én üzenem neki”.
Példák:
• Egy masztektomizált (emlőeltávolítás) beteg felülvizsgálatra
egy másik orvoshoz került, aki szemrebbenés nélkül
megkérdezte a beteget, hogy miért vagdaltatta így össze
magát, miért ilyen nagy ez a műtét utáni seb, mészáros volt-
e a műtő, stb.
• Ezek a kijelentések nagy hatással

vannak a betegre, akiben felmerül
a kérdés hogy vajon jól döntött-e
és jól választott-e orvost. A beteg
ráeszmél esetére és elveszti a
bizalmát orvosaiban.
• Nem helyes, ha egy beosztott orvos órákat kell várakozzon
saját főnőkének ajtója előtt.
II. Az orvos-nővér kapcsolat etikája
• Az orvos munkatársnak kell tekintse a nővért, hiszen

közös céljuk a beteg meggyógyítása. A nővér
kiegészíti az orvos munkáját. Nagyon hasznos a
szakmai kiegészítésben a nővér szakosítása
(belgyógyászat, ideggyógyászat, pszichiátria stb.).
Szakmai követelmények:
1. az idejét optimálisan ossza be, lelkesen és örömmel
végezze munkáját;
2. mindent megragad, hogy fejlessze szakmai tudását;
3. különbséget tud tenni a lényeges és lényegtelen dolgok
között;
4. munkahelyére mindig pontosan érkezik;
5. a feladatokat mindig pontosan látja el.
Az orvossal nem kerül “puszi-pajtási” kapcsolatba.
6. a munka minőségének lényege a magas mérce;
7. az elméleti tudását jól alkalmazza a gyakorlatban;
8. nagy figyelmet szentel a részleteknek;
9. mindig megbízhatóan hajtja végre feladatait;
10. jó megfigyelő - jelzi a beteg tüneti változásait;
11. önálló és találékony;
12. minden klinikai adatot azonnal feljegyez.
13. a feljegyzései, jelentései megfelelők.
A betegekkel szembeni viselkedése:
14. előrelátja a beteg szükségleteit;
15. megérti a beteget, mint egyént, de nem keveredik
intimitásokba;
16. könnyen elnyeri a beteg bizalmát és együttműködését;
17. könnyen megtalálja a megfelelő hangot a
hozzátartozókkal.
A munkatársaival szembeni viselkedése:
18. a kollegák, mint a csoport tagját, örömmel fogadják;
19. megfontolt, megfelelő és udvarias;
20. jól reagál az utasításokra és a tanácsokra, sokat tanul a
bírálatból;
21. eredményes munkát végez mások oktatásában és
felügyeletében.
A betegei védelmében hatékonyan cselekszik, tiszta és ápolt.

III. Az orvos-beteg kapcsolat etikai kérdései
A tájékozott beleegyezés
Az orvos-beteg kapcsolat alaptípusai
Az orvos hatalma
Nagy Kicsi
Nagy KÖLCSÖNÖSSÉGEN FOGYASZTÓI

ALAPULÓ SZEMLÉLETŰ
A beteg
hatalma
HIBÁS
Kicsi PATERNALISZTIKUS EGYÜTTMŰKÖDÉSI
FORMA
Fogyasztói szemléletű kapcsolat:
 A páciens aktív szerepet

játszik, míg az orvos
meglehetősen passzív
marad
 Az orvos csatlakozik a beteg
azon kéréséhez, hogy egy
második szakvéleményt
kapjon, elfogadja a beteg
megjegyzéseit, egy másik
kórházba való átvitelét, stb.
Egyszerű beleegyezés
• a hagyományos, paternalisztikus orvos-beteg

kapcsolat:
– az orvos közli a beavatkozást, a beteg pedig
beleegyezik, mert a jó orvos-beteg kapcsolat hasonlít a
jó szülő-gyermek kapcsolatra
– pater (latin): apa, atya – paternalizmus; parentalizmus
• a jó szülő mindig a legjobbat akarja a gyermekének, és
jobban tudja mi a jó neki, mert nagyobb a tudása, több
a tapasztalata és jobb az ítélőképessége
• a döntés és a cselekedet etikussága nem a gyermek
beleegyezésétől függ, hanem attól, hogy azok a
gyermek érdekét szolgálták-e (akár annak ellenkezése
ellenére is)
• az orvos jobban tudja, mi a beteg orvosi érdeke, és ezt
kell tennie (függetlenül a beteg beleegyezésétől)
• az orvosi paternalizmus két eleme: a beleegyezés
hiánya és a jótékonyság
Paternalizmus
• meghatározása: egy személy ismert

preferenciáinak vagy cselekedeteinek szándékos
semmibevétele egy másik személy által, aki a
tettét azzal indokolja, hogy az illető java vagy az
illetőt érintő ártalom elkerülése volt a célja
Tájékozott beleegyezés
• Tájékozott döntés: tájékozott beleegyezés és

visszautasítás
• Szerepe: a beteg autonómiájának biztosítása
• Mit jelent?
– új orvos beteg-kapcsolat (egyenrangú felek – erkölcsi és
nem szakmai értelemben)
– új kommunikációs forma
– új döntéshozatali mechanizmus
• Mit foglal magába?
– tájékoztatás (egészségügyi dolgozó (orvos))
– beleegyezés és megértés (beteg)
– önkéntesség (beteg)
A beleegyezések összevetése
Egyszerű beleegyezés Szempontok Tájékozott beleegyezés
alá- és fölérendeltség, orvosi orvos-beteg kapcsolat egyenrangú felek kapcsolata
dominanciával
aktív: dönt orvos szerepe aktív: tájékoztat, javasol és
részt vesz a döntésben
passzív: tudomásul vesz és beteg szerepe aktív: részt vesz a döntésben
engedelmeskedik
egyirányú (az orvos közöl, a kommunikáció kétirányú (folyamatos
beteg tudomásul vesz) párbeszéd az orvos és a beteg
között)
kismértékű vagy tájékozatlan a beteg informáltsága nagymértékben
tájékozott
nem jön létre, a beteg autonómiája létrejön,
nem érvényesül érvényesül
érvényesül, de kisebb (csak a az orvos autonómiája érvényesül, de nagyobb (a
beteg orvosi érdeke) beteg orvosi és egyéb érdekei
is)
egyoldalú: a beteg az bizalom kölcsönös: a beteg az
orvosban orvosban; az orvos a betegben
Nem szükséges beleegyezés
• A betegtől! – mástól még lehet vagy kell!!!

• közegészségügyi szükséghelyzetekben (mert a bele nem
egyezés másokat veszélyeztetne)
• sürgős szükség esetén (a beteg nincs abban a helyzetben, de be-
leegyezése vélelmezhető)
• ha a beteg lemond a tájékoztatásról (jog és nem kötelesség; ki-
véve, ha másokat is veszélyeztet a beteg)
• ha a beteg cselekvőképtelen
• terápiás privilégium: az orvosnak az a lehetősége, hogy
bizonyos információkat visszatartson, ha úgy látja, hogy
annak közléséből a betegnek fizikai vagy pszichológiai kára
származna
– probléma: erős paternalizmus – sérti az autonómiát, mert a beteg
cselekvőképes
– a gyakorlati tapasztalatok kevéssé támasztják alá a közlések káros
hatását
Esettanulmány:
„Egy súlyos állapotú férfi beteg véréből AIDS-teszt elvégzését

rendelte el az orvos, melyről azonban magát a beteget nem
tájékoztatta. A vizsgálatot végző laboratórium orvosa telefonon
közölte az eredményt - amely pozitív volt -, de azt is hozzátette,
előfordulhat, hogy ez - a szűrőteszt magas érzékenysége miatt -
hamis. Úgy vélte, végleges redményt csak a vizsgálat
megismétlése adhat, ezért új vérmintát kért. A kezelőorvos ezt
követően felhívta kollégái és a nővérek figyelmét a
munkavédelmi szabályok fokozott betartására.
Hamarosan futótűzként terjedt a hír: az osztályon AIDS beteg van.
Az orvos továbbra sem beszélt a beteggel a problémáról, arra
várt, hogy megkapja a végleges eredményt. A betegnek viszont
feltűnt a nővérek megváltozott viselkedése (gumikesztyű, dupla
köpeny, maszk viselete). Meg is kérdezte a nővért - Miért ez a
kivételezett bánásmód? A nővér elhárította a választ arra
hivatkozva, hogy ő tájékoztatást nem adhat.
A beteg érezte a nővérek, orvosok tekintetén, hogy valami nagy baj
van. Néhány óra múlva kezelőorvosa egy laboratóriumi kísérő-
lappal lépett az ágyához és közölte, hogy az elvégzett vizsgálat
eredményeként szervezetéből HIV vírus nem mutatható ki.
Tájékoztatás
A cselekvőképes betegnek joga van a megfelelő

tájékoztatáshoz, a betegségét, kezelését illetően
Romániában a páciensek jogait a 46/2003 Törvény szabályozza

(Legea Drepturilor pacientului), amelynek alkalmazási szabályait a
386/7.04.2004 Egészségügyi Miniszteri Rendelet tartalmazza.
Beauchamp TL. és Childress J.F (2012):
A beteg döntését csak részben lehet befolyásolni
a tájékozott beleegyezés megszerzése során 
döntést befolyásoló elem:
– értelmi és kulturális szint,
– zaklatott érzelmi állapot,
– nem megfelelő körülmények között lezajló beszélgetés.
A felvilágosítás tartalma
• a beteg jogosult dönteni

• a diagnózis és a kezelés nélküli prognózis
• a tervezett/javasolt beavatkozás természete és
célja/haszna (diagnosztikus vagy terápiás; kísérleti?;
invazív?, hol, mikor, meddig?; menete; személyek)
• a tervezett/javasolt beavatkozás ismert,
specifikus veszélyei (jellege, súlyossága,
valószínűsége; mikor? – alatta vagy (sokkal) utána)
• más, orvosilag elfogadható alternatív
beavatkozások lehetősége – ezek előnyei és
hátrányai
• a kérdezés lehetőségének felajánlása (bátorítás
és meg-értés)
• a lehetséges kezelések költsége
A kompetens beteg
A beteg kompetenciája (illetékessége)
• Az autonómia elve biztosítja a beteg számára az
önrendelkezéshez való jogot azokban az
esetekben, amikor a beteget érintő egészségügyi
beavatkozásról van szó.
Nem kompetens beteg jellemzői:
• képtelen előnyben részesíteni egy választást

• képtelen megérteni a szituációt, amibe került, de nem
képes megérteni egy hasonló szituációt sem
• képtelen megérteni az adott információt
• képtelen ésszerű okot adni választására
• nem képes az ésszerű magyarázat ellenére sem a
kockázat/előny vonatkozásában véleményt
nyilvánítani
• nem képes egy általában szokásos megállapítást
adni, olyat, amelyet egy másik személy helyesen
ítélne meg
A kompetencia megítélésénél a verbális
kommunikáción kívül a metakommunikációs
jelzéseket is (például azt, hogy válaszadáskor a beteg
megrázta a fejét, vagy bólintott) figyelembe vették.
Kompetens beteg jellemzői:
• képes arra, hogy bebizonyítsa, melyik választást

preferálja
• képes megérteni a szituációt amibe került, vagy
képes megérteni egy hasonló szituációt
• képes megérteni az adott információt
• képes ésszerű megokolást adni
• képes a kockázat/előny mérlegelése alapján
véleményt nyilvánítani
• képes hasonló módon dönteni, mint bármely más
személy hasonló szituációban, hasonló rizikójú
betegség kapcsán
A tájékoztatásnak ki kell terjednie a következőkre:
– az elszigeteltség csökkentése érdekében 
az új környezet bemutatására, a
szolgáltatásokra, a napirend ismertetésére
– a gyógyító-ápoló személyzetre
– a betegségre, a kezelésre, annak
alternatíváira, a beavatkozásokra, azok
kockázataira
– a kedvezőtlen diagnózisra,  legyen
egyénre szabottan és előre megtervezetten
A beteg választása
• visszautasítja a kezelést
• elfogadja a kezelést
• elhatárolódik a határozathozataltól
• A betegnek a tájékoztatás idején szellemileg és
fizikailag megfelelő állapotban kell lennie.
• A betegnek el kell érnie a törvényben meghatározott
nagykorúság, vagy döntésképesség életkori határait.
• A tájékoztatás során nem lehet érzelmi erőszakot
alkalmazni, sem bármely más erőszakos eszközt (pl. az
ápolás vagy fájdalomcsillapítás megvonása) használni.
• A betegnek minden kérdésére választ kell kapnia.
• Ha a páciens írástudatlan, hallássérült vagy idegen
nyelven beszél, szükség van olyan személy jelenlétére,
aki hitelesen közvetít a gyógyítók és a beteg között:
elmagyarázza a beleegyezés tartalmát a betegnek, és
az arra adott választ az orvosnak.
• Az információkat a nem érdeklődő betegnek is
rendelkezésére kell bocsátani, hogy lehetősége legyen
a megfelelő döntés meghozatalára, kivéve, ha ezt
határozottan visszautasítja.
A kezelés visszautasítása
• Tájékozott és önkéntes legyen

– a visszautasítás okát a beteggel meg kell beszélni
– meg lehet (kell) kísérelni a beteg meggyőzését, hogy
engedje elvégezni a beavatkozást – de kényszeríteni
nem szabad
• Cselekvőképes betegnek joga van bármely orvosi
beavatkozást visszautasítani – még életmentő
vagy életfenntartó beavatkozást is.
– a visszautasítás korlátja: a beavatkozás elmaradása
mások életét vagy testi épségét nem veszélyezteti
• Ha az orvos visszautasítás esetén nem vállalja

tovább a beteg kezelését  más orvoshoz kell
küldenie a beteget
Esettanulmány:
„Egy napon, amikor a férjem italozott, megpofozott és én elájultam. A
szüleim vittek be a kórházba. Kaptam egy kisebb agyrázkódást,
teljesen ki voltam borulva idegileg, csontsovánnyá fogytam. Az
orvosok úgy döntöttek, altatnak. Három héten át csak pillanatokra
voltam ébren, folyamatosan infúziót kaptam. Nem tudtam kik
látogatnak, kik döntenek helyettem. Amikor felébredtem, már adták is
a következő injekciót és aludtam tovább.
Hetekkel később derült ki, hogy az elmeosztályon fekszem, mert az
idegosztályon nem volt üres ágy mikor bekerültem. Már fent
járkáltam, amikor megláttam, hogy körülöttem elvonókúrások,
öngyilkosok és hasonló betegek vannak. Ez nem zavart, hiszen
jobban éreztem magam, erőre kaptam és a családi gondok is
rendeződni látszottak.
Mielőtt hazaengedtek, meglátogatott a munkahelyi vezetőm és közölte,
ha meggyógyulok megválnak tőlem! Nem lehet vezető az, akinek
ilyen baja van - mondta sokat sejtetően. Értetlenkedtem, végül
elmesélte, hogy amíg engem altattak, ő meglátogatott és beszélt az
orvossal az állapotomról. Tőle tudja, hogy agyrázkódásom volt és
idegileg teljesen kiborultam, legyengültem, labilis vagyok. - Szerintem
ilyen előzmények után nem töltheted be tovább ezt a posztot -
magyarázta és láttam rajta, hogy szánakozik."
BIOETIKA ÉS ORVOSI DEONTOLÓGIA
Dr. Ferencz Melinda


Az előadások témái
 I. Általános ismeretek az etika és a deontológia
területéről.
 II. A bioetika és az orvosi hivatás történelmi áttekintése.
 III. Az egészségügyi etika alapelvei: az autonómia
(önrendekezés) tiszteletének elve, a „ne árts” elv, a
jótékonyság elve és az igazságosság elve.
 IV. Az orvos-beteg kapcsolat etikai kérdései: fájdalom, a
tájékoztatás, az orvosi titoktartás, az orvosi hálapénz.
 V. Az emberi élet védelme: az abortusz, az eutanázia
 VI. Az állatokon és az embereken végzett kísérletek
 VII. Egészségügyi jogesetek elemzése: egészségügyi
tevékenység végzése nem orvos részéről, az orvosi
műhiba, kártérítési perek.
Az egészségügyi etika alapelvei
1) Az önrendelkezés, önállóság elve

2) Ne árts elv: tradicionális etika
3) Jótékonyság elve
4) Igazságosság elve
 1. ESET
 Pár órával ikrei születése után halt meg egy
kismama Nagy-Britanniában, írja a Sun.
 A 22 éves Emma Gough a szüléskor olyan
sok vért veszített, hogy orvosai
vérátömlesztést akartak végrehajtani rajta,
ám sem a nő, sem családja nem volt
hajlandó aláírni a beleegyező
nyilatkozatot.
 A kismama pár órával később meghalt.
A Jehova Tanúi vallási felekezethez tartozó
család ugyanis nem akarta megszegni hitük
egyik szabályát, amely szerint tilos más vérét
szervezetükbe juttatni.
A keresztény közösség szerint a Biblia is tiltja a
vér fogyasztását és tárolását, valamint a
vérátömlesztést.
A helyi Jehova Tanúi gyülekezet szóvivője, aki a
fiatal párt is ismerte, csak ennyit fűzött hozzá a
történtekhez:
"Ez egy nagyon nehéz időszak a család számára.
Az egész közösség imádkozni fog értük."
1. Az autonómia (önrendelkezés)
tiszteletének elve
 A szó eredete (görög)
 autosz (ön) és nomosz (törvény)
 A szó jelentése
 öntörvényűség, önállóság
 Definíció: autonóm az az ember, aki fizikai és

pszichológiai korlátozottságok nélkül, vagyis külső
és belső kényszertől mentesen, szabadon képes
mérlegelni cselekvési alternatívák között, s az ily
módon választott alternatívának megfelelően
képes cselekedni.
 Elemei:
 a gondolkodás autonómiája  ez a legfontosabb
 az akarat autonómiája
 a cselekvés autonómiája
 Lényege: az ember döntései, illetve tettei nem
korlátozhatóak mindaddig, amíg más (mások)
autonómiája nem sérül.
 Ebben meghatározó tényező gondolkodásunk,
akaratunk és cselekvésünk.
 Gondolkodásunkat befolyásolja értelmi képességünk
(mennyiben vagyunk képesek felfogni tetteinek súlyát,
mennyiben vagyunk képesek értelmezni a beszédet).
 Akaratunk szempontjából pedig nem mindegy,
hogy ki mennyire befolyásolható, tud-e
önállóan dönteni vagy befolyásoltság alatt áll,
pl. pszichiátriai beteg.
 Az egyén cselekvési képessége függ az életkortól
(kiskorú, felnőtt) és a cselekvőképességének
mértékétől (cselekvőképes vagy korlátozottan
cselekvőképesség, vagy cselekvésre képtelen).
 Az autonómia tisztelete: emberek autonóm
döntései vagy tettei nem korlátozhatók, illetve
nem akadályozhatók – mindaddig, amíg ezek
mások autonómiáját nem sértik
 vagyis: egy autonóm embernek joga van arra,

hogy saját ügyeiben saját értékrendje, nézetei
és tervei alapján saját maga döntsön, és ezt
másoknak tiszteletben kell tartaniuk
 Ebből vezethető le, ezzel indokolható a

tájékozott beleegyezés elve!
 Az autonómia tiszteletéből következő
specifikus erkölcsi elvek:
 igazmondás
 őszinte tájékoztatás a beteg állapotáról
 a magánszféra tisztelete
 mások jelenléte a beteg vizsgálatánál
 a bizalmas információk védelme
 titoktartás
 beleegyezés a beavatkozásokhoz
 a beteg részvétele a döntéshozatalban
 mások döntésének segítése (ha kéri)
 részletes tájékoztatás; orvosi javaslat
 2. ESET
 „Rutin infúziós kezelésre vittük be a kórházba az édesanyámat”
– kezdi a történetet egy hölgy, aki telefonon keresett meg.
Életerős asszony volt, aznap is bevásárolt és elment a postára.
A kórházban bélfertőzést kapott, amit nem diagnosztizáltak
rendesen. Nem kapott megfelelő kezelést, így végül a
kiszáradásba halt bele. „Nem szerettük volna, hogy
felboncolják. Ezt csak úgy engedték, ha aláírunk egy papírt,
hogy nem fogunk perelni. Aláírtuk”
 „A zárójelentést azóta sem kaptam meg, pedig többször
kértem. Szerintem nem tudták, mit írjanak bele. Többet nem
próbálkozom, végülis a zárójelentés sem hozza vissza az
édesanyámat.”
2. Ne árts elv: tradicionális etika
 Alapelve a Hippokratészi elvével azonos, 3 fő eleme

van:
 Nem ártani elv, „ primum non nocere”.
 Titoktartás kötelezettsége.
 Jogtalanságot nem elkövetni.
Az orvosnak mindig a beteg javát kell szolgálnia,

mindig gondosan kell eljárnia, szakmai tudásának
legjava szerint.
A beavatkozás előnyeit és hátrányait mérlegelni
kell (beleegyezés szóban, írásban). Ennek ellenére
ez az elv az orvosi gyakorlatban betarthatatlan
(műtéti beavatkozások, eszközös vizsgálatok
elvégzése fájdalmat okoz, stb.).
 A beteg szerepe: kellő felvilágosítás után eldönteni, hogy
mi számít előnynek illetve hátránynak, valamint kedvező
előny/hátrány aránynak
 Gondosság:
 a tájékoztatás során
 a beavatkozás során
 A ”Ne árts!” elvéből levezethető több specifikusabb

szabály is, például:
 Ne ölj!
 (abortusz és, eutanázia)
 Ne okozz fájdalmat vagy szenvedést!
 gondosság a beavatkozás során (a fájdalom és a szenvedés mértéke,
időtartama)
 Orvosi jog
 megbízási szerződés (elvégzést vállal)
 eredményfelelősségi szerződés (eredményt is vállal)
3.ESET
H. Imre mindszenti lakos meghalt a mentőautóban, miközben
Hódmezővásárhelyről a szentesi súlyponti kórházba szállította át
a kocsi. H. Imre aznap már járt a szentesi kórházban, ahol benn
akarták tartani, de saját felelősségére hazament. Délután újból
rosszul lett, a háziorvos mentőt hívott. A férfi nem akart ismét
Szentesre menni, kérte, hogy Hódmezővásárhelyre vigyék.
Ott az a doktornő volt az ügyeletes, aki korábban kezelte az
erős dohányos férfit. Úgy ítélte meg, hogy nincs közvetlen
életveszély, s úgy rendelkezett, hogy a férfit vigyék Szentesre,
ahová akkor már tartozott.
3. A jótékonyság elve
 Két részből áll:

a pozitív jótékonyság elve
 Előzd meg a rosszat!
 Szüntesd meg a rosszat!
 Tegyél jót!
a hasznosság elve
A következmények előzetes mérlegelése
után azt az alternatívát kell választani,
amelyik a maximális haszon/kár (jó/rossz)
arányt eredményezi
 Mit jelent?
 Nem várható el, hogy valaki komoly személyes
áldozatot hozzon mások megsegítése
érdekében, az azonban igen, hogy segítsen, ha
ez számára csak (nagyon) csekély kockázattal
jár. (irgalmas szamaritánus)
 A ”Ne árts!” parancs szigorúbb és
erősebb!
A ”Ne árts!” elvének betartása érdekében még
komolyabb személyes áldozatoktól sem szabad
visszariadnunk. (Mindenkire és minden
körülmények között érvényes!)
Az irgalmas szamaritánus
Egy ember Jeruzsálemből Jerikóba ment. Rablók

kezébe került. Ezek kifosztották, véresre verték,
és félholtan otthagyták. Történetesen egy pap
tartott lefelé az úton. Észrevette, de elment
mellette. Ugyanígy közeledett egy lévita is.
Látta, de továbbment. Végül egy szamáriainak is
arra vitt az útja. Amikor meglátta, megesett
rajta a szíve. Odament hozzá, olajat és bort
öntött a sebeire, és bekötözte, magát az embert
pedig felültette teherhordó állatára, elvitte egy
fogadóba, és ápolta. Másnap elővett két dénárt,
odaadta a fogadósnak ezzel a kéréssel: Viseld
gondját, és ha többet költenél, visszatérve
megadom neked.
Lukács evangéliuma, 10: 30-35
 Nem két különálló elv, hanem egy
kontinuum két végpontja:
Tegyél jót!  Szüntesd meg a
rosszat!  Előzd meg a rosszat!
 Ne tegyél rosszat!
 Cselekvés  nem-cselekvés
orvoslásban!? (következmények
és a szándék)
 4.ESET
 Ki az első: az áldozat vagy a merénylő? Tavaly decemberben
komoly megütközést keltett az állami mentőszolgálat, a Mágen
Dávid Ádom (Vörös Dávidcsillag) közleménye, melyben
leszögezik, hogy egy terrortámadás helyszínén mindig a
legsúlyosabb állapotban lévő sérültet kell ellátni, még abban
az esetben is, ha az illető éppen a merénylet elkövetője. Az
ortodox közösség által fenntartott Zaka mentőszolgálat
vezetője, Jehuda Mesi Záháv szerint viszont egy merénylet
esetén előnyt kell élvezniük az áldozatoknak, függetlenül a
sérülésük komolyságától.
4. Az igazságosság elve
 Az igazságosság elmélete azt vizsgálja,

hogyan kell a társadalomban az előnyöket és
hátrányokat megfelelően elosztani.
 igazságos: ha mindenki azt kapja, ami neki jár
 Kinek mi jár? – Hogyan lehet ezt eldönteni?

 Kétféle válasz:
 formális válasz (Arisztotelész)
 tartalmi válaszok
 Arisztotelész: az egyenlőkkel egyenlően, az
egyenlőtlenekkel pedig lényeges egyenlőtlenségeik
arányában egyenlőtlenül kell bánni.
 Azért formális, mert nem mondja meg, melyek azok a
tulajdonságok, amelyek egyenlőtlensége morálisan olyan
lényeges, hogy indokolja az egyenlőtlen bánásmódot.
 Tartalmi igazságossági elvek (igazságosság-elméletek):
 mindenkinek egyenlően
 mindenkinek szükségletei szerint
 mindenkinek erőfeszítései szerint
 mindekinek teljesítménye szerint
 mindenkinek érdemei szerint
 mindenkinek a piac törvényei szerint
KONFLIKTUSOK ÉS DILEMMÁK AZ ALAPELVEK
KÖZÖTT
 A konfliktus és dilemma (ógörög eredetű, adott
szituációban két rossz között kell választani) esetén
két elv egymással verseng és az adott pillanatban
feloldhatatlan.
 Leggyakoribb oka, hogy a kötelességek nem
abszolútak abban az értelemben, hogy nem mindig
lehet több fontos feladatot egyszerre, egy időben
elvégezni, vagy betartani.
 El kell dönteni, hogy melyik fontosabb, és a
fontossági sorrend a beteg, az orvos vagy az
egészségügyi szakdolgozó esetében is más-más lehet.
 A tett (amikor egyik kötelességet, egy másik elé
helyezünk) lehet morálisan helyes, de ugyanakkor
erkölcsi konfliktus, dilemma elé is állíthatja az
illetőt.
 Az orvosetika a jelenlegi álláspont szerint azt
vallja, hogy a négy alapelv közül legfontosabb a
beteg autonómiájának tiszteletben tartása pl. a
jótékonyság elvével szemben. Viszont ezáltal a
jótékonyság elve is megvalósul.
 Itt a hangsúlyt nem azon van, hogy mi a legjobb
a betegnek orvosilag (az orvos csak ezt tudja
megmondani), hanem azon, hogy összességében
mi a legjobb a betegnek. Ennek megválaszolására
egyedül csak a beteg képes.
 A konfliktusok, a dilemmák elsősorban ebből
adódnak, hiszen vannak olyan, nehéz döntést
igénylő helyzetek, amelyben az orvos a
tradicionális etika (nem ártani) elvét nem
szegheti meg.
Összefoglalás
 Összefoglalóan meg lehet állapítani, hogy a jog bár

törvényileg határokat szab mindenfajta cselekedetnek
mindennapjainkban és a betegellátás során is,
ugyanakkor a nem megfelelő döntés, a szabályok
félreértelmezése, akár a helytelen viselkedés, az
etikátlan magatartás sokfajta dilemma elé állít
bennünket, aminek megoldása nem egyszerű feladat.
 Ezért is lényeges, hogy munkánk során, amit
hívatásként gyakorolunk, a szakmaiság mellett az
etika alapelveinek betartására is gondot fordítsunk,
még akkor is, ha látjuk, hogy az alapelvek
összeütközése során konfliktushelyzetbe kerülünk
saját magunkkal szemben is.
 Lehetőleg mindig a legjobbat hozzuk ki magunkból!
BIOETIKA ÉS ORVOSI
DEONTOLÓGIA
FK, I. évfolyam, 2020/2021 tanév, 2. félév,
3 modul
Dr. Ferencz Melinda


Az előadások témái
 I. Általános ismeretek az etika és a deontológia területéről.
 II. A bioetika és az orvosi hivatás történelmi áttekintése.
 III. Az egészségügyi etika alapelvei: az autonómia (önrendekezés)
tiszteletének elve, a „ne árts” elv, a jótékonyság elve és az
igazságosság elve.
 IV. Az orvos-beteg kapcsolat etikai kérdései: fájdalom, a tájékoztatás,
az orvosi titoktartás, az orvosi hálapénz.
 V. Az emberi élet védelme: az abortusz, az eutanázia
 VI. Az állatokon és az embereken végzett kísérletek
 VII. Egészségügyi jogesetek elemzése: egészségügyi tevékenység
végzése nem orvos részéről, az orvosi műhiba, kártérítési perek.
Irodalom:
Dr. Kovács József: A modern orvosi etika alapjai. Bevezetés a
bioetikába. Budapest: Medicina, 1999. 2006
Dr. Széll Kálmán: Egészségügyi etika. Pécs: Hotter-Minerva, 1995.
Bonnie Steinbock (editor): The Oxford Handbook of bioetics. Oxford
University Press, 2007.
Ethosz, etika, erkölcs
Etosz: ókori görög eredetű szó, jelentése szokás, erkölcs,

jellem, gondolkodásmód
 Mai felfogás szerint erkölcs, erkölccsel foglalkozó tudomány
 Viselkedési norma, magatartási szabály gyűjteménye
 Történelmi koronként változik, igazodik az adott kor
társadalmához
 az etika szó mai értelmezése egy bizonyos értékrend

szerinti élet
 az ember döntései illetve tettei nem korlátozhatóak
mindaddig amíg más (mások) anatómiája nem sérül.
A helyesnek ítélt emberi magatartási normák összessége
Ethosz, etika, erkölcs részei
Eredet szerint 3 részre tagolható
 Leíró, deskriptív etika

 Normatív etika
 Metaetika
Leíró: deskriptív etika

Leírja egy társadalom tényleges etikai, erkölcsi állapotát.
a, erkölcs szociológia:
azzal foglalkozik, hogy a társadalomban egyes
népcsoportok vagy rétegek milyen elvek szerint
illetve normák szerint élnek
b, erkölcs pszichológia:
foglalkozik a születéstől a felnőtté válásig hogyan sajátítják
el az erkölcsi normákat (hagyományok, vallási háttér)
Normatív etika
feladata a normák adása
a, általános etika: azt vizsgálja, hogy egy adott
társadalomban az egyénnek hogyan kell viselkednie
b, alkalmazott etika vagy szakmai etika: hivatás
gyakorlással kapcsolatos etikai normákat írja le
 Hippokratész-i eskü
 orvosi, ápolási, védőnői , gyógyszerészeti etikai kódex
Metaetika
Meta etika: gondolati síkú, filozófiai jellegű, az etika
alapjait vizsgálja.
 Mi az erkölcs?
 Mi a jó és rossz?
 Mi helyes és helytelen?
 Mi az igaz és hamis?
 Miért kell etikusan élni?
Etikai alapfogalmak
 Morál: etika latin megfelelője, jelentése ugyanaz mint
az etikáé
 Moralitás: erkölcsösség
 Etikett: francia eredetű, etika becézése, hétköznapi
élet szabályait írja le a társas viszonyokban. Szabályai
szakmai téren a protokollban nyilvánulnak meg.
 Elv: alapvető igazság, morális viselkedést irányítja
 Norma: konkrét elv, társadalom által elfogadott
szabályok, előírások gyűjteménye
 Jog: normarendszer, a mindenkori társadalomban az
uralkodó osztályok törvényi erőre emelt akarata.
Magatartást, viselkedést szabályozza.
 Jog és etika szoros kapcsolatban állnak egymással.
 Jog az erkölcsi normára épül
Etikai alapfogalmak
 Érték: meggyőződés valaminek a fontosságáról

akár egyén vagy csoport eszméiről szól.
Pl. őszinteség, barátság, szeretet, kötelességtudat
 Probléma: ógörög eredetű, megoldást igénylő
ügyet jelent.
 Dilemma: ógörög eredetű, adott szituációban két
rossz között kell választani. Két elv egymással
verseng és az adott pillanatban feloldhatatlan.
....deontológia
 A deontológia az általános etika egy szakasza, amely megvizsgálja

a kötelesség konkrét kritériumait, az erkölcsi követelményeket a
szakmai feladatok ellátása során.
 Az orvosi deontológia megvizsgálja és igazolja az orvosok

viselkedésének alapelveit gyakorlati és tudományos
tevékenységük során.
Bioetika
 Az élettudományok, a biotechnológia és a
gyógyítás fejlődéséből adódó etikai
problémákkal foglalkozó diszciplina
Foglalkozik:
 Orvosi gyakorlat kérdéseivel, orvos
biológiai kutatásokkal, az egészségügy
rendszeres etikai kérdéseivel, ellátási
kérdésekkel.pl. transzplantáció, műhibák
 A bioetika neologizmus megalkotója: Van
Rensselaer Potter, 1970
Bioetika
 a Bioetika születése:
 mikor? - 1960-as évek
 hol? - USA
 miért? - az orvosbiológia fejlődése
gyakorlati szempontból is fontossá tett
néhány filozófiai kérdést
 Definíció: az alkalmazott normatív

etika egyik ága, mely a modern
orvosbiológia által felvetett erkölcsi
kérdések szisztematikus filozófiai
vizsgálatával foglalkozik.
Bioetika, definiciók
 "A bioetika az élővilág etikai kérdéseivel foglalkozó

tudomány" (Gaizler)
 "A bioetika egyetlen tudományba vonja össze az

élettudományok terén végzett kutatások és az
orvoslásban való alkalmazásuk etikai dilemmániak
vizsgálatát" (Darne)
 "...az élettudományok (orvostudomány, biológia,

demográfia, környezetvédelem, stb.) által felvetett
erkölcsi kérdések szisztematikus és racionális
tanulmányozását jelenti." (Kovács)
Bioetika
 Alapvetően orvosi terület, gyors terjedés
 Legfontosabb kérdések:
 klinikai kutatások;
 életfenntartó kezelés visszatartása vagy
visszavonása; eutanázia és abortusz;
 ivartalanítás (betegeké); fogamzásgátlás,
 mesterséges megtermékenyítés; in vitro
megtermékenyítés;
 klónozás; génterápia, génmanipuláció, genetika;
 szervátültetés;
 demográfiai kérdések; emberi magatartás
befolyásolása;
 szűkös erőforrások elosztása; környezeti etika;
 őssejtkutatás
Bioetika és etika
ETIKA
Az erkölcs tudományos vizsgálata Az erkölcs filozófiai vizsgálata
Normatív vagy
Deskriptív etika Metaetika
preskriptív etika
Erkölcsszociológia Erkölcspszichológia Általános normatív etika Alkalmazott normatív etika
Bioetika
A bioetika szerepe
 Miben tud segíteni a bioetika?

1. a kínálkozó több alternatíva közül néhányat kizár mint
erkölcsileg elfogadhatatlant (nem mindig tud egy
erkölcsi probléma megoldására egyetlen helyes
megoldást ajánlani, mert sokszor több különböző
alternatíva egyaránt védhető)
- pl. szelekciós kritériumok
2. megfelelő eljárási szabályok kidolgozása  nem a jó
megoldást mondja meg, hanem azt, hogy milyen
eljárással kell az erkölcsi problémát megoldani, hogy a
megoldás erkölcsileg elfogadható legyen
- pl. az orvosetika négy alapelve
Bioetika és orvosi etika
Bioetika Orvosi etika

 filozófiai megközelítés  tapasztalat és hagyomány
 nem csak az orvosok  csak az orvosok szempontjait
szempontjait jeleníti meg jeleníti meg
 pluralizmus  Konszenzus
 a vizsgálódási területe  vizsgálódási területe szűkebb
tágabb (pl. neuroetika, (egészségügy)
”animal ethics”, bio-
technológiai etika,
környezeti etika és  nem interdiszciplináris
nanoetika)  informális oktatás (eskü vagy
 interdiszciplináris kódex (viselkedési szabályok) +
 formális oktatás a gyakorlatban megtanulható)
Etika és orvoslás
 Szakemberek szerint Szakterületek szerint

 Orvosi etika  Pszichiátriai etika
 Fogorvosi etika  Fogorvosi etika
 Ápolásetika  Sebészeti etika
 Gyógyszerészi etika  Reproduktív etika
 Génetika
 Közegészségügyi etika
 stb.
Etikai döntéshozatal
Felmerül egy általános vagy konkrét etikai probléma
Orvosbiológia Pszichológia
Filozófia/etika Szociológia
Teológia Antropológia
Jogtudomány Kommunikáció
Megszületik egy etikai állásfoglalás vagy döntés

A bioetika és az orvosi hivatás
történelmi áttekintése
Néhány évtizeddel ezelőtt az

orvosi etika sehol a világon nem
jelentett többet, mint a
hippokratészi esküből levezetett
néhány alapelvet, melyet
nemzetközi orvostársaságok,
illetve az egyes országok orvosi
kamarái és etikai testületei
modern megfogalmazású
kódexekké formáltak
Ezek általában felhívták az
orvos figyelmét arra
hogy rendszeresen fizesse az adóját
 ne számítson fel méltánytalanul
magas honoráriumot
 ne legyen ittas a munkahelyén
 ne kerüljön szexuális kapcsolatba
betegével
 ne reklámozza tevékenységét
megengedhetetlen eszközökkel
 Az utóbbi évtizedek orvosi
technikájának fejlődése azonban
jelentős változást hozott az orvosi etika
területén is
 A mesterséges táplálás, a
szervátültetés, a lombikbébi, a
dajkaterhesség, az új genetikai
eljárások számos olyan kérdést
vetettek fel, melyekre a hagyományos
erkölcsi szabályok segítségével nem
lehetett egyértelmű választ adni
Felszínre kellett hozni az e
szabályokat megalapozó etikai
elveket, újra kellett gondolni
ezek érvényességi körét, és meg
kellett próbálni alkalmazni
ezeket konkrét orvosetikai
problémák megoldására
Történelem
A gyógyítás, orvoslás története

egyidős az emberiség
történetével
 Orvosi feladatokat már a
varázslók is elláttak az őskori
emberek közösségeiben
Történelem
 Az ókori társadalomban a
papok vették át a gyógyítók
szerepét, tevékenységüket
a templomokban,
kegyhelyeken végezték
 Aszklepiosz kultusza
ASZKLEPIOSZ
 A népszerű istenségnek
jellemző attribútuma volt az az
orvosi pálca, amelyre egy kígyó
tekeredett fel
 Ez a pálca ma is a
gyógyszertárak cégérében
látható
 A kígyóknak nagy szerepük volt
Aszklépiosz gyógyításában is
 A kígyó jelképezte a vedlésével
az újraéledő testet
EBERS papirusz tekercs
 Az egyik legősibb gyógyászati

irat
 i.e. 155o körül keletkezett
Egyiptomban
 Az orvosi irat 20 m hosszan
írja le hieroglifákkal a
különböző betegségek
tüneteit, gyógymódját és a
gyógyító szerek elkészítésének
módját
 A sok “gyógyszer” közül az
egyik gyakran emlegetett szer
a henna, mint gyógynövény
Történelem
 Az ókori Görögországban csak a

megfelelő iskolát végzett világi
személyek gyógyíthattak
 Így nem csoda, hogy Görögországból
került ki az orvostörténet egyik
máig legnagyobb alakja,
Hippokratész.
Hippokratész
 Ő volt az az orvos, aki rendszerbe

foglalta és leírta az orvostudomány
elméleti és gyakorlati alapjait
 Ezek egy része – az orvostudomány
fejlődésének ellenére – még ma is
érvényes
Hippokratész fája
 Kósz szigetén található

Görögországban
 A hagyomány szerint az orvostudomány
megalapítójának tartott görög bölcs
ültette, és később tanított is alatta
 Törzsének kerülete majdnem 12
méter, az egyik legnagyobb Európában
 A világ orvosainak kedvelt
zarándokhelye
 Mellette , kulturális fesztiválokat
rendeznek
AZ EREDETI HIPPOKRATÉSZI ESKÜ
SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA-1
Esküszöm az orvos Apollónra, Aszklépioszra, Hügieiára,

Panakeiára, az összes istenre és istennõre, õket híva
tanúul, hogy erõmhöz és belátásomhoz mérten
teljesíteni fogom eskümet és alábbi kötelezettségemet.
Az orvostudományban mesteremet ugyanolyan

tiszteletben részesítem majd, mint szüleimet;
megosztom vele megélhetésemet, és ha nélkülöz,
gondoskodni fogok ellátásáról; fiait saját fivéreimnek
fogom tekinteni, és ha õk is elakarják sajátítani az
orvostudományt, fizetség és szerzõdés nélkül
megtanítom majd nekik.
 Gondom lesz rá, hogy a tudományt, a szóbeli és minden

más felvilágosítást ismertessem fiaimmal és mesterem
gyermekeivel, valamint azokkal a tanítványokkal, akiket
szerzõdés és az orvosi törvény alapján tett eskü kötelez,
de (rajtuk kívül) mással nem.
Az életmódra vonatkozó szabályokat a betegek hasznára

kamatoztatom majd erõm és belátásom szerint,
megóvva õket a bajtól és kártevéstõl.
Senkinek sem adok majd mérget, még ha kéri is; sõt

még csak ilyen tanácsot sem adok neki. Hasonlóképp
egyetlen asszonynak sem adok magzatelhajtó
méhgyûrût.
Tisztán és szeplõtelenül fogom eltölteni életemet,

gyakorolni mesterségemet.
Nem alkalmazok vágást még akkor sem, ha az illetõk

kõtõl szenvednek is; az ilyen feladatot azoknak hagyom
meg, akik ebben szakemberek.
Bármely házba lépek is be, azért megyek oda, hogy

hasznára legyek a betegeknek, tartózkodva minden
szándékos jogtalanságtól és kártevéstõl, fõleg attól,
hogy nemi visszaélést kövessek el nõk vagy férfiak
testén, legyen szó akár szabadokról, akár rabszolgákról.
Foglalkozásom gyakorlása közben vagy azon kívül bármit is

látok, illetve hallok az emberekkel való érintkezés
során, aminek nem szabad nyilvánosságra kerülnie, arról
hallgatni fogok, és azt, mint titkot õrzöm.
Ha teljesítem és nem szegem meg eskümet, adassék

meg nekem, hogy örömömet lelhessem életemben és
hivatásomban, mindig elismerésben részesülhessek
minden ember részérõl; ha viszont fogadalmamat
megsértem és hamisan esküszöm, akkor az ellenkezõ
sors jusson nekem osztályrészül.
NEMZETKÖZI ORVOSI ESKÜ
Ünnepélyesen fogadom, hogy azon idõ alatt, míg az

orvosi hivatást gyakorlók tagjának vallom magam:
életemet az emberiség szolgálatára szentelem;
megadom oktatóimnak a nekik járó tiszteletet és hálát;
lelkiismerettel és méltósággal gyakorlom hivatásomat,
betegeim egészsége lesz számomra az elsõdleges
szempont; még a beteg halála után is tiszteletben
tartom a reám bízott titkokat; minden erõmmel
fenntartom az orvosi hivatás tiszteletét és nemes
hagyományait; kollégáimmal testvérként bánok
NEMZETKÖZI ORVOSI ESKÜ
nem engedem, hogy vallási, nemzetiségi, faji, pártpolitikai

vagy társadalmi szempontok eltántoríthassanak a
betegeimmel kapcsolatos kötelességeim teljesítésétõl;
az emberi életnek a fogamzástól kezdve megadom a
legnagyobb tiszteletet; – orvosi tudásomat pedig engem
fenyegetõ veszély esetén sem használom az emberiség
törvényeivel szemben. Ezeket az ígéreteket
ünnepélyesen, szabadon teszem, és becsületemre
fogadom.
(Elfogadta az Orvosi Világszövetség II. Közgyûlése, Genf,

1948. szeptember)
Történelem
 a középkor etikáját a keresztény

és valláserkölcs jellemzi
 a II. világháború után nyilvánosságra
kerültek a fasiszta orvosok
rémtettei- ez az orvosi magatartás
normáinak újragondolásához
vezetett
 Nürnbergi, Helsinki, Genfi
nyilatkozat
Történelem
 az 1960-as évektől az
orvostechnika jelentős változást
hoz az orvosi etikában
 folyóiratok, könyvek jelennek
meg
 1980-orvosetikai kongresszus
 1984-orvos etika oktatás
RÖVID ORVOSTÖRTÉNET
i. e. 2000. – „Itt van ez a gyökér, edd meg!”
i. u. 1000. – „A gyökér szentségtelen, itt van, mondd el ezt az imát!”

i. u. 1850. – „Az imádkozás babonaság, idd meg ezt az orvosságot!”
i. u. 1940. – „Ez az orvosság kígyóméreg, itt van, nyeld le ezt a tablettát!”
i. u. 1985. – „Az orvosság hatástalan. Itt van, vedd be ezt az
antibiotikumot!”
i. u. 2000. – „Az antibiotikumok nem használnak

többet- Itt ez a gyökér, edd meg!”

Etika 1-5

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Etika 1-5

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

A fájdalom etikai kérdésfelvetései

Etika és Társadalomtudományok Tanszék

Dr. Ferencz Melinda

• A fogorvoslás gyakorlata és a fájdalom fogalma

• Az ókor filozófusai közül többen is foglalkoztak a

• A laikus köztudat (de sajnos az orvosok többsége

• Az IASP (International Association for the Study of

• Hasznos a fájdalom akkor, ha olyan behatást jelez

• A testi sérülések lehetőségére, betegségekre

• Lefolyása-időtartama szerint a fájdalom lehet:

• „A személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti különösen az

I. Jogellenesség: minden kártokozó magatartás

• A ”Ne árts!” elvéből levezethető specifikus

Ez az élet, testi épség megsértése esetén - így az

Orvosi etikai alapelvek megszegése!

• „A károkozó köteles megtéríteni a károsult nem vagyoni

• 2014 - A nem vagyoni kár helyett új jogintézményként

• Az eljárásban csak a személyiség jog megsértését kell

• A bíróság elvárja a szakértőtől, hogy jelölje meg azt a

Etika és Társadalomtudományok Tanszék

Dr. Ferencz Melinda

Este interzisă copierea și distribuirea neautorizată a acestui material.

• Már az ókori Egyiptomban, Mezopotámiában és Indiában

Este interzisă copierea și distribuirea neautorizată a acestui material.

• titok: olyan információ, melynek nyilvánosságra

Este interzisă copierea și distribuirea neautorizată a acestui material.

Este interzisă copierea și distribuirea neautorizată a acestui material.

Az orvosi titoktartás nemcsak a bizalom

Este interzisă copierea și distribuirea neautorizată a acestui material.

Este interzisă copierea și distribuirea neautorizată a acestui material.

A hozzátartozó felvilágosítása az orvos kötelessége, de csak azt lehet

Este interzisă copierea și distribuirea neautorizată a acestui material.

• Az emberi természet (az információcsere fontossága)

Este interzisă copierea și distribuirea neautorizată a acestui material.

Este interzisă copierea și distribuirea neautorizată a acestui material.

• a titoktartási kötelezettség nem abszolút kötelesség

Este interzisă copierea și distribuirea neautorizată a acestui material.

Este interzisă copierea și distribuirea neautorizată a acestui material.

1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről

Este interzisă copierea și distribuirea neautorizată a acestui material.

Este interzisă copierea și distribuirea neautorizată a acestui material.

Az orvosi titoktartás határait a

Este interzisă copierea și distribuirea neautorizată a acestui material.

Este interzisă copierea și distribuirea neautorizată a acestui material.

Este interzisă copierea și distribuirea neautorizată a acestui material.

FK, I. évfolyam, 2020/2021 tanév, 2. félév, 3 modul

Dr. Ferencz Melinda

Etika és Társadalomtudományok Tanszék

1. Az orvos-orvos kapcsolat 2. Az orvos-nővér kapcsolat

• Ezek a kijelentések nagy hatással

• Az orvos munkatársnak kell tekintse a nővért, hiszen

A betegei védelmében hatékonyan cselekszik, tiszta és ápolt.

Nagy KÖLCSÖNÖSSÉGEN FOGYASZTÓI

 A páciens aktív szerepet

• a hagyományos, paternalisztikus orvos-beteg

• meghatározása: egy személy ismert

• Tájékozott döntés: tájékozott beleegyezés és

• A betegtől! – mástól még lehet vagy kell!!!

„Egy súlyos állapotú férfi beteg véréből AIDS-teszt elvégzését

A cselekvőképes betegnek joga van a megfelelő

Romániában a páciensek jogait a 46/2003 Törvény szabályozza

• a beteg jogosult dönteni

• képtelen előnyben részesíteni egy választást

• képes arra, hogy bebizonyítsa, melyik választást