Az athéni demokrácia működése a Kr.e. 5. sz.

-ban

A Kleiszthenészi reform
 Az athéni demokrácia Kleiszthenész reformjaival jött létre Kr.e. 508-ban, a türannisz
(egyeduralom) bukása után
 Minden szabad, felnőtt athéni férfi egyenlő polgárjogokkal rendelkezett.
 Ezzel a polisz (lakosok által kormányzott állam) polgárai lettek az arisztokrácia
mellett az egyszerű emberek is (Kézművesek, kereskedők, parasztként dolgozó
démosz tagjai)
 A vagyoni/származási osztályok helyett a polgárokat tíz területi (lakóhelyi)
egységbe (phülébe) sorolták be, és egyes tisztségekre a phülék alapján voltak
megválaszthatóak a polgárok.
A demokrácia működése
 A népgyűlés volt a legnagyobb hatalommal rendelkező intézmény.

 Minden athéni polgár részt vehetett munkájában.

 Itt hozták a törvényeket, döntöttek háborúról és békéről, itt választották a
tisztség viselőket. Az itt hozott döntések kötelező érvényűek voltak, és csak egy
másik népgyűlés érvényteleníthette őket.
 Sajátos feladata volt a népgyűlésnek a cserépszavazás (ezt is Kleiszthenész
vezette be). Ekkor az emberek arról szavaztak, hogy úgy érzik-e, hogy egy
társuk egyeduralomra tör-e. Ha volt 6000 érvényes szavazat, azt száműzték 10
évre Athénból.

 Az ötszázak tanácsa a tíz phülé 50-50 választott (később sorsolt) képviselőjéből állt.
Gyakrabban ülésezett, mint a népgyűlés, feladata a javaslatok előkészítése a
népgyűlés számára, ill. a döntések végrehajtásának ellenőrzése volt. 
 A sztratégoszok eredetileg hadvezérek voltak, minden phülé egyet választott.
 Szerepüket a perzsák elleni sikeres háborúk növelték igazán meg, így ők váltak a
polisz tényleges irányítóivá 
 Sikeres politikusok (mint pl. Periklész) huzamosabb ideig viselték a tisztséget,
de évente újraválasztották őket.
  Az athéni demokrácia fénykorát Periklész sztratégoszsága idején, a Kr. e. 5.
század közepén élte. Ekkor két további változás történt:
 A sztratégoszok kivételével az összes tisztségviselőt és testületi tagot választás
helyett sorsolták. Ezzel a sztratégoszi hivatal jelentősége tovább nőtt.
 A tisztségviselők, az esküdt bírák, sőt a népgyűlésen megjelent polgárok is
napidíjat kaptak.
 Mindkét intézkedés célja a demokrácia kiteljesítése volt, hogy mindenki
egyforma eséllyel lehessen a polisz irányitója. Ugyanakkor ez csökkentette a
szakértelem jelentőséget, és létrehozta a demokráciából élő szegények rétegét.
 Az ítélkezés az esküdtbíróságok feladata volt: tagjaikat a polgárok közül sorsolták ki.
Az athéni társadalom

 Athén társadalmát a Kr. e. 6-5. században a polgárok, a bevándorlók (metoikoszok) és

a rabszolgák csoportjai alkották.
 Polgárnak számított minden athéni szülőktől született szabad férfi, nem volt jogi
különbség az athéniak között.
 A bevándorlók nem kapták meg a polgárjogot és adózniuk kellett. Athén gazdasága
dinamikusan fejlődött, ezért sok bevándorló érkezett a poliszba.