A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 72.

kötet (2007)

A RECSKI MÉLYSZINTI BÁNYAÜZEM HATÁSA

A MÁTRADERECSKEI ÉS A BÜKKSZÉKI
HÉVÍZRENDSZERRE

Dr. Somody Anikó

ügyvezető igazgató
ZábrákKft.
e-mail: somodyaniko@zabrak.hu

Összefoglaló: 1999. november 16-val elkezdődött a recski Mélyszinti Bányaüzem tartós szünetelteté­
se. A visszatöltődési folyamatok megindulásával megkezdődtek a lokális és regionális vízrendszerben
is a változások. A recski Mélyszinti Bányaüzem vízföldtani viszonyát és annak kapcsolatát a bükki
karsztrendszerrel 2004-ben Dr. Lénárt Lászlóval a II. Nemzetközi Tudományos Konferencián ismer­
tettük. Jelen előadás a Mélyszinti Bányaüzem közelében lévő hévízrendszerekre történő hatást vizsgál­
ja a áramlási irány, a beszivárgás! viszonyok, a feltöltődési folyamat és a regionális víznyomásválto­
zások tekintetében.

Abstract: The Recsk Deep Mines were closed for long-term suspension in 1999 when mine flooding
began to alter the local and regional hydrogeological system. The hydrogeological conditions and
relations to the the Bukk karstic area were introduced by Laszlo Lenart on the II. International Scien­
tific Conference. This paper studies the impacts on the nearby thermal water system with respect to
infiltration conditions, groundwater flow direction, mine flooding processes and to the regional pie-
zometric conditions.

1. BEVEZETÉS

A Mélyszinti Bányaüzem tartós szüneteltetése alatt a felszín alatti víz

áramlási iránya, nyugalmi helyzete, a felszín és a felszín alatti víz kapcsolata ki­
emelkedő szerepet tölt be a lokális és regionális vízrendszerben, annak vízgazdál­
kodásában. Az eredeti vízszint, vízáramlási viszonyok meghatározása, a lahócai
bányászat előtti vízfelület reprodukálása, a visszatöltődési folyamat előtti vízfelület
számításainak nélkülözhetetlen velejárója. A nyomáskülönbségek a víz
transzmisszibilitását határozzák meg, míg a beszivárgási vizsgálatok a bányanyitás
és fenntartás következtében kialakult állapothoz tartozó depressziós felületet és
beszivárgó csapadék mennyiséget jelzik. A cél ezen állapotok és vízvezető képes-

167
 Dr. Somody Anikó

ségi vizsgálatok összehasonlítása és a folyamatok hatásvizsgálata a mátraderecskei

és a bükkszéki hévízrendszerre.

2. VÍZFÖLDTANI KAPCSOLATOK
2.1. Altalános hidrogeológiai jellemzés

A Mélyszinti Bányaüzem a Parád-Recski-medencében helyezkedik el. A

mintegy 15 km átmérőjű medence közepén emelkedik a Lahóca-hegy, melyet a
Baláta-patak ölel körül. A hidrogeológiai viszonyok egyik meghatározója a Darnó
szerkezeti öv, mely az ércterületet jellegében két különböző, egymástól független
tájegységre tagolja. A vonal K-i és Ny-i oldala között a hidraulikai kommunikáció
nem, vagy csak igen gyengén érvényesül, ezért a kutatási területet övező mátrai
vízföldtani tájegység önállóan kezelhető. Karakterét gyenge vízutánpótlódással
rendelkező, félig zárt, oldott gázos, gravitációs résvízrendszer jellemzi (Szilágyi
1975). A Mélyszinti Bányaüzem környékére oldalirányú és felülről történő víz­
utánpótlásjellemző. A beszivárgott víz, források formájában és a bükkszéki (strand
és a "Salvus-víz" palackozás), illetve a mátraderecskei (strandfürdő) csapolás kö­
vetkeztében kerül a felszínre. A felszínen a morfológia függvényében pleisztocén
és holocén víztároló üledékek és a Mátra főtömegét alkotó miocén andezit találha­
tó. A miocén-andezit tektonikusán áttört, rossz vízvezető és víztároló kőzet. A rá­
hulló csapadékot törések mentén a paleogén, a triász, illetve a velük érintkező ple­
isztocén és holocén kőzeteknek adja át. A fajlagos vízutánpótlódás a Mátrából 0,16
m3/p/km (Szilágyi 1975). A pleisztocén, holocén víztároló üledékek alatt (helyen­
ként), oligocén-kori vízrekesztő kőzetek települtek, a kutatási területen lévő felső­
eocén andezit kibúvási felület (11,3 km2) kivételével. A kibúvó paleogén rétegvul­
káni andezit hézagtérfogata 0,1-0,3 %, vízvezető képessége lxlO"6 - 5x10"6 m2/sec.
Kiterjedése a feküképződmények elhelyezkedésétől függ, vastagsága 100-600 m
között váltakozik. A rétegvulkáni andezit alatt paleogén szubvulkáni andezit és az
azt szegélyező szkarnos képződmények helyezkednek el. Mindkét érces anyakőzet
tektonikusán áttört, ami a karbonátos karsztosodott kőzetekkel kommunikálva
egyetlen víztárolórendszert képez. A szkarnos képződmények hézagtérfogata 0,1-
0,3 %. Átlagos vízvezető képessége 10"5 - 10~6 m2/sec. A belső szubvulkáni mag
hézagtérfogata 0,1-0,3 % és átlagos vízvezető képessége ugyancsak 10"5 - 10"6
m2/sec. A rétegvulkáni andezit alatt felső-eocén mészkő települt a triász karbonátos
víztároló közvetlen fedőjében, foltokban 0-50 m vastagsággal. Szerkezete és vízve­
zető képessége a triász mészkőhöz és dolomithoz hasonlít (GeoKom 2000). Víz­
földtani szempontból a legjelentősebb vízvezető és víztároló képződmény az alsó
és középső triász hasadozott, töredezett- és karsztosodott nagy vastagságú mészkő
és dolomit, mely helyenként a felső eocén mészkő, helyenként a rétegvulkáni an-
168
A Recski Mélyszinti Bányaüzem hatása a mátraderecskei és a bükkszéki hévízzrendszerre

dezit alatt van. A karbonátos kőzetek hézagtérfogata 1%-kal, vízszállító képessége

10"4 - 10"5 m2/sec értékkel jellemezhető. A képződmény területi elterjedése a víz­
földtani tájegységen belül: északon Kisterenye és Istenmezeje községekkel, keleten
a Darnó-vonallal és dél-délnyugat felé a mezozóos képződmények elterjedésével
adható meg.

2.2. A Lahócai bányaüzem csapolóhatása

A KBFI (1980) jelentésében a Szilágyi által szerkesztett primer vízszint­

térkép a mélyszinti érckutatás során feltárt állapothoz van rendelve. A lahócai bá­
nyászat hatását, mint depressziós mélypontot figyelembe veszi, de annak depresz-
sziós hatásával nem számol. A feltöltődési folyamatok vizsgálatánál azonban elen­
gedhetetlen az eredeti a mesterséges behatások nélküli vízfelszín meghatározása,
melyhez ismernünk kell a Recsk környéki víztelenítési adatokat. A legrégebbi in­
formációk Vitális (1926) és Kisvarsányi (1955-56) tanulmányaiban olvashatók,
melyek alapján megállapítható, hogy 1926-55 között már biztosan folyt víztelenítés
a Lahócai Bányaüzemben. A vízföldtani ismeretek alapján nyílt tükrű, stacioner
áramlást, kutat feltételezve a rendszer vizsgálata során megállapítható volt, hogy a
bányából emelt víz távolhatása 653 (mintegy 650) m lehetett, amely azt jelenti,
hogy a későbbi mélyfúrásokban lévő nyugalmi vízszintre nem hatott. Az első vízte­
lenítések a beszivárgó csapadék miatt voltak szükségesek, az alsóbb szinteken lévő
bányavizet a Lahóca-hegyet körülvevő patakok (Baláta-patak, Áldozó-patak, Bikk-
patak) beszivárgó vize táplálta. 1970-re az emelt bányavíz mennyisége 190 l/perc
volt, melyhez kb. 30-35 m vízszintsüllyedés tartozott. Gagyi Pálffy et al. (1971)
által készített kétirányú depressziós képből a depressziós távolhatás átlagértéke 900
m-nek adódott, melynél a rendszert teljes kútnak feltételezték. Az így kapott de­
presszióval a későbbiek során az eredeti vízszinttérképet nem korrigálták, hanem
adott állapotnak fogadták el. Markó (1976) a vizsgálatokba bevonta a vízszintmeg­
figyelő-hálózat adatait is, melyeket hidroizohipszás térképen szemléltetett. Az
1971-ben ismertetett depressziós kép, valamint Markó (1976) által megadott képlet
alapján a korrigált vízszintadatok és az eredeti, mért vízszintadatok között a D-i
kutatási területen nem adódott eltérés, mely azzal magyarázható, hogy az említett
vízemelések távolhatásai a D-i kutatási területen lévő mélyfúrásokat nem érték el
(A D-i kutatási területen lévő mélyfúrások 1979 után mélyültek). Az elvégezett
számítások és korrekciók eredményei alapján kapott primer vízfelület fo áramlási
iránya Ny,D,ÉÉK felé mutat (1. ábra) az eddig ismert D,É,ÉK-i helyett, mely a
lahócai bányavízemelés hatására alakult ki. Az áramlási irányt a kutatási területen
és környékén lévő források (OFV-Vituki 1998) és vízkutak (Viziterv 1973, 1974)
áramlási viszonyai is igazolták.

169
 Dr. Somody Anikó

1. ábra: Primer vízfelület a lahócai depressziót figyelembe véve (Somody 2005)

2.3. Beszivárgási vizsgálatok

A kutatástörténeti eredmények a beszivárgó csapadékmennyiséget a mély­

szintre (1200 m mélységben, a felszínhez viszonyítva) 30 mm/év értékben maxi­
malizálták. Az 1999. november 16-ra kialakult 1096,2 méteres depresszió alapján
kisebb mértékű beszivárgó víz mennyiséget lehetett feltételezni. A vízgyűjtőterület
inhomogenitását figyelembe véve a felszínt részekre kellett bontani és a homogén­
nek feltételezett részterületen belül a számítást már permanens eljárással lehetett
végezni. A beszivárgó terület a rétegvulkáni andezit (11,3 km2 területtel), melyben
egyéb betelepülések találhatók (2. ábra).

170
A Recski Mélyszinti Bányaüzem hatása a mátraderecskei és a bükkszéki hévízzrendszerre

2. ábra; Beszivárgást területek képződmények szerint (Somody 2005)

(Jelmagyarázat: 1: termelőkút, 2: számítási szektor száma, 3: számítási szektor határa, 4:
beszivárgási terület sematizált határa, 5: községhatár, 6: akna, érckutató fúrás, 7: víz
áramlási iránya, 8: Mélyszinti Bányaüzem vágatrendszere, 9: Lahócai Bányaüzem táró­
rendszere, 10: törés, 11: Eocén andezit, dácit, középső rétegvulkáni sorozat (alq), 12:
Oligocén-Eocén andezit, felső rétegvulkáni sorozat (al), 13: fedett diorit-porfiros intruzió,
14: Eocén diorit-porfiros érces breccsa, 15: intenzív hidrotermális átalakulás zónái, 16:
Oligocén agyagmárga, 17: Miocén vulkáni üledékes sorozat)

A beszivárgási területek szivárgási viszonyai a víztermelő helytől belülről

kifelé és kívülről befelé haladva kerültek meghatározásra Juhász (2002) nyomán. A
vizsgálandó területen lévő megfigyelőrendszer kútjai alapján a modell az Rm-39
jelű fúrásra kalibrálásra került az 1999. november 16-án mért állapot szerint. A
számítások során két esetet lehetett elkülöníteni (1) amikor a részterületen belül
csak a rétegvulkáni andezit a beszivárgó felület, (2) a rétegvulkáni andezit és a
benne lévő egyéb betelepülések áteresztőképessége azonos. Az (1) esetben a kalib­
rálás során az összes vízhozam 1411 l/perc, míg a (2) második esetben 1398 l/perc
171
 Dr. Somody Anikó

adódott, így a rétegvulkáni andezitben lévő betelepüléseket beszivárgás szempont­

jából nem volt szükséges külön vizsgálni. A vizsgálatok végül A=8,15-10"8 m/s-os
szivárgási tényezőt adtak, mely a bánya utolsó éveiben termelt víz 1800 l/perces
vízmennyiségét az 1745 l/perces értékkel igen jól közelítette. A vizsgálatok alapján
a rétegvulkáni andezitben az vízutánpótlódás átlagosan 1,81 mm/év, a rétegvulkáni
andeziten kívül 1,12 mm/évnek adódott, míg a távolhatás sugara 8 029-24 866 m
(8-25 km) közötti, mely Bükkszéken jóval túlmutat (3. ábra).

3. ábra: 1999-re kialakult depressziós felület

(Somody 2005, alaptéréképet szerkesztette: Siposs 1989)
(Jelmagyarázat: 1: agyag, 4: lösz, 5: folyó, patak hordalék, 13: homok, homokkő,
14: kavics, homok, 15: agyag, agyagmárga, homok, 18: miocén andezit, 20: riolit,
21: riolittufa, 23: agyag, homok, 28: eocén andezit, 42: agyagpala)

172
A Recski Mélyszinti Bányaüzem hatása a mátraderecskei és a bükkszéki hévízzrendszerre

2.4. Feltöltődési folyamatok, visszatöltődési vizsgálatok

A feltöltődési folyamat a bányaüregekre tekintve nem mutat lineáris csök­

kenést. A vágatok, szivattyúkamrák, rakodók nagyobb nyitott üreg révén csökken­
tették/ csökkentik a feltöltés sebességét, mely a -400 mBf szint elérése után expo­
nenciális jelleget vett fel. Az általános hidrogeológiai adottságok miatt a visszatöl­
tődési vizsgálatok elvégzése nyílt tükrű és zárt tükrű rendszerre is szükséges volt.
Nyílt tükrű rendszer esetén a vízszállító képesség kisebbnek adódott, mint nyomás
alatt. A nyílt és zárt tükrű rendszerre kapott eredményeket (egy adott szakaszra) a
vízszállító képesség minimum és maximum értékeként lehet tekinteni. A vízszint­
emelkedéssel növekvő víznyomás képes lesz újra nyitni a bányaművelés során
bezárult repedéseket, ugyanakkor nem hanyagolható el az a tény, hogy e repedések
éppen a bányaműveletek közvetlen környezetében nemcsak záródtak, hanem a
vízkőkiválás révén el is tömődtek. A feltöltődési ütem számítása során a kőzetbeli
repedések újranyitódása, vagy esetleg zárva maradása éppen ezért bizonytalansági
tényezőt jelent. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az eredeti állapot maradéktalan
visszaállására 50 éven belül nincs esély (Somody 2005).

2.5. Regionális víznyomásváltozások

A víznyomásviszonyok alapállapot változását, mint láthattuk, döntően a

mélyszinti bánya megnyitása idézte elő a bányászati létesítmények víztelenítése
miatt, mely az állagmegóvás során is folyt. A majd 20 év alatt mintegy 26 millió
m3 víz került kiemelésére. A vízemelés hatása a Recsk környéki Rm jelű fúrások­
ban, az Rm-ll/a mátraderecskei hévízkútban (4.ábra) és a bükkszéki hévízrend­
szerben (5. ábra) is nyomásváltozást okozott. A nyomásváltozások értékelésénél
azonban figyelembe kell venni, hogy a bükkszéki hévízrendszer 1937-től, míg a
mátraderecskei hévízkút 1967-től került termeltetésére (Somody 2005). A
Bükkszék 27-es sz. fúrás 517 m talpáról 3000 l/p, 39 °C-os, nagy mennyiségű ol­
dott sót és CO2 gázt tartalmazó, gyengén kénhidrogénes, alkáli-hidrogénkarbonátos
és kloridos hévizet fakasztott, míg az Rm-ll/a mátraderecskei hévízkút a 850 m
mélységben lévő karsztos repedésből 400 l/p, 39 °C-os hévizet, a bükkszékihez
hasonló összetétellel (Markó 1976). A termelő kutak lokális környezetükben jelen­
tős változást idéztek elő, melyet a Mélyszinti Bányaüzem vízemelése elsimított,
termelt mennyiségüket csökkentette és az idő előrehaladtával egyetlen depressziós
felülettel jellemzett. 1999. november 16-ig a mátraderecskei hévízkútban 1967-től,
mintegy 185 m-t, azaz 18,5 bar-t, míg a bükkszéki hévízkutakban (a meglévő ada­
tok alapján) 1940-től 110 m-t, azaz 11 bar-t csökkent a vízszint illetve a víznyo­
más.

173
 Dr. Somody Anikó

4. ábra: /tecsA: környéki vízszintsüllyedések 1970-2004 között

(szerkesztette: Szebényi 1999, Somody 2004)

5.ábra; A bükkszéki hévízkutak nyugalmi vízszintje (Somody 2005)

A bányabeli vízfeltöltődéssel a mátraderecskei hévízkútban a vízszint
emelkedni kezdett, míg a bükkszéki hévízkutakban a vízszintcsökkenés tovább
174
A Recski Mélyszinti Bányaüzem hatása a mátraderecskei és a bükkszéki hévízzrendszerre

folytatódott, mely a távolhatás miatt Tóth et al. (2005) vizsgálatai szerint 2015-ig
folytatódni fog.

3. ÖSSZEFOGLALÁS

Az elvégzett számítások alapján megállapítható, hogy a kőzetek közötti

hidraulikai kapcsolat rosszabb, mint amit feltételeztek, továbbá ilyen mértékű de­
presszió kialakulásánál a mélyszinti bányában lévő vizet csak abban az esetben
táplálta 6,5 mm beszivárgó mennyiség, ha a beszivárgó felület (rétegvulkáni ande­
zit) határa a II. aknához, mint termelő kúthoz közel volt, és a rendszert szivattyúz­
ták. A nagyobb beszivárgó mennyiségek az É, ÉNY-i szektorokba adódtak, melyek
a II. akna rétegvulkáni andezitjében és a triász mészkőben lévő koncentrált vízfa-
kadásokkal lehetnek kapcsolatban. A lejutó csapadék mozgása főként olyan nyitott
törések, vetődések, repedések mentén lehetséges, melyeket a másodlagos ásvá­
nyok, ércek nem töltöttek ki, zártak össze (Somody 2005). Az utánpótlódó víz­
mennyiség részben a rétegvulkáni andeziten beszivárgó csapadékból érkezik, na­
gyobb részt azonban oldalirányú utánpótlódásból, mely hatásterületét az 1999.
végére kialakult depressziós kép jelez. A Mélyszinti Bányaüzem térségében lévő
monitoring kutakban a feltöltődési folyamat megindulásával jelentős vízszintemel­
kedés vette kezdetét, mely a mátraderecskei hévízkutat elérte, de még a bükkszéki
hévízrendszerre nincs hatással. Abban az estben, ha az elkövetkezendő 50 évben a
Mélyszinti Bányaüzem nem kerül ércbányászati, vagy geotermikus célra hasznosí­
tásra, akkor a Bányaüzemben beáll a nyugalmi állapot és a bányászat vízkivétele
által érintett területet újból a lokális vízkivételek, depressziós felületek fogják jel­
lemezni. A nyugalmi állapot beállása után, viszont megkezdődik az öregségi bá­
nyavizek áramlása Ny, D, ÉÉK-i irányba.
Somody (2005) vizsgálatai azt mutatják, hogy a nehézfémek a lokális és a
regionális vízrendszert nem fogják veszélyeztetni. Ennek igazolásához az aknák
megfigyelőrendszerben tartása a későbbi vitás kérdéseket megelőzendően elenged­
hetetlen, mivel az Rm jelű fúrások, mint megfígyelőkutak vízkémiai viszonyai az
aknákétól eltér.

4. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

Mindazon embereknek, akik valaha a recski ércterület bányáiban dolgoz­

tak, azokat irányították, kutatták és dokumentálták, oly módon, hogy az a XXI.
század igényeit is kielégíti. A legújabb hidrogeológiai vizsgálatok elvégzéséhez
külön köszönetemet fejezem ki doktori értekezésem témavezetőjének Dr. Juhász
Józsefnek, aki szakmai tapasztalataival segítette a munkám.
175
 Dr. Somody Anikó

Irodalomjegyzék
Foldessy, J. 1996. Lahóca Epithermal Gold Deposit, Recsk-Hungary - Plate Tectonic Aspects of
the Alpine Metallogeny in the Carpatho-Balkan Region IGCP Project No 356 Proceedings
of the Annulal Meeting-Sofia. Vol. 2. pp. 67-74.
id Gagyi Pálffy, A., Cseh Németh, J., Zelenka T., ifj.Gagyi Pálffy, A., Lázár, B., Csillag, J.,
Nagy, I, Szilágyi, G. et al. 1971. A recski mélyszinti ércelőfordulás külszíni méh/fúrásos
kutatásának összefoglaló földtani jelentése és készletszáímtása. OÉÁ. Budapest.
GeoKom 2000. Recsk II. (Mélyszint) egységesített földtani zárójelentés. Budapest.
Juhász, J. 2002. Hidrogeológia. Akadémiai Kiadó. Budapest.
KBFI 1980: Kutatási jelentés- A recski bányaműveletekben várható vízhozam 1985-ig. Buda­
pest.
Kisvarsányi, G. 1955. Összefoglaló jelentés a Recsk-Parádfüdői ércelöfordulásokról és a Recski
Ércbánya ércvagyonbecslése. I. kötet. OFGA Budapest. T 1706.
Kisvarsányi, G. 1955-56. A recski Lahóca földtani felépítése és szerkezete, kőzetei és érce, meg-
kutatottsága és hidrogeológia viszonyai. OFGA Budapest. T 1707.
Markó, B. 1976. A mátraderecskei Rm-1 l/a számú fúrás hozamának és a recski bánya vízszint­
süllyesztésének kapcsolata. Recsk. Zárógyakorlat. Kézirat.
OFV-Vituki Rt. Hidrológiai Intézete 1998. Magyarország forrásainak katasztere. III./l kötet. Az
Északi-középhegység Bükk-hegységtől Ny-ra eső területe.
Somody, A., Lénáit L. 2004. A recski Mélyszinti Bányaüzem vízföldtani viszonya és annak kap­
csolat a bükki karsztrendszerrel. Kárpátmedence ásványvizei konferencia. Csíkszereda, pp.
56-65.
Somody, A. 2005. A recski Mélyszinti Bányaüzem Vízelárasztással való tartós szüneteltetésnek
vízföldtani vizsgálata.
Szilágyi, G. 1975. A recski mélyszinti ércesedés vízföldtani helyzete. Földtani Közlöny. Buda­
pest, 1975. 105. pp. 740-754.
Tóthy, Gy., Somody, A., Horváth, I. 2005. Vízföldtani tanulmány a Bükkszék. SALVUS gyógy-
víz-kutak által érintett hévízrezervoár kitermelhető vízmennyiségének módosításához. Bu­
dapest.
Vitális, S. 1926. Jelentés Mátrabánya és környékének földtani és bányászati viszonyairól. OFGA
Budapest. T 3348.
Vizitrev 1973. Észak Mátra Parád-Recsk környékének vízkatasztere. Műszaki leírás. Budapest.
Vizitrev 1974. Észak Mátra Parád-Recsk környékének vízmérései. Műszaki leírás. Budapest.

176