Késői rézkor

Bevezetés az őskor régészetébe

2022–2023/I. félév
Az őskor korszakai
K
Paleolitikum Kr. e. 3.000.000 – Kr. e. 8000 Ő
Mezolitikum Kr. e. 8000 – Kr. e. 6000 K
O
Neolitikum Kr. e. 6000 – Kr. e. 4400 R
Rézkor Kr. e. 4400 – Kr. e. 2800 S
Z
Bronzkor Kr. e. 2800 – Kr. e. 850 A
K
Vaskor Kr. e. 850 – Krisztus születése

MRE
 Korai rézkor
Kr. e. 4500/4400–4000
Középső rézkor
Kr. e. 4000–3600/3500
Késői rézkor
Kr. e. 3600/3500–2800/2700

MRE
Késői rézkor Kr. e. 3600/3500–2800/2700

Egységesedési folyamat

A késői rézkor jelentős

részében egy-egy nagyobb
kulturális egység uralja a
Kárpát-medencét

MRE
 Protoboleráz-időszak
Kr. e. 3800–3500
Csapadékos és hűvös periódus
A Balaton-Lasinja II–III. és a Boleráz-időszak között sokáig nem ismerték fel
ezt a fázist  Szabó János Győző munkája nyomán különítették el
Átmenet a középső és késői rézkor között  Protoboleráz-horizont
Helyi hagyományok + külső befolyás  al-dunai népesség
Nagy kulturális tömb keletkezett
Halszálka minta, ujjbenyomkodásos
bordák a kerámiákon

MRE
Település, életmód
Épületek
Tároló-, agyagnyerő és hulladékgödrök
Kutak

Törökbálint–Égett-völgy D-i vége

A völgy keleti oldalán patakmeder
 vízellátás
Állattartás  nagy mennyiségben
kerültek elő a bőrmegmunkálás
emlékei
Sorban elhelyezkedő, a pataktól a
dombtető irányába húzódó
cserzőgödrök
Rajna 2008
Temetkezés, hitvilág

Abony–Turjányos-dűlő
Áldozati gödrök  3–3,5 m átmérőjű objektumok,
bennük több rétegben 4-5 emberi maradvány
Mellettük állatcsontok, edények, kőeszközök
A gödör alján szisztematikusan elrendezett edények,
állati vázrészek, teljes szarvasmarha-koponyák
Némelyik csontváz mellett
lenyomatos paticstöredékek
voltak

Fábián – Marton- Serlegi 2008

Kerámia
Geometrikus minták, mészbetét
Mészbetéttel díszített, finoman iszapolt,
polírozott tálak
Ún. éles hasi törésvonalú tálak
Függőlegesen átfúrt füllel ellátott edények
Esetenként tűzdelt-barázdált díszítésű
kerámia is előkerül
Agyagpecsétlők

Rajna 2008; Fábián – Marton – Serlegi 2008

Egyéb tárgyak

Csontból készült tárgyak,

eszközök
Kőeszközök

Fábián – Marton – Serlegi 2008

 Boleráz-kultúra

Boleráz-időszak  a Baden-kultúra korai korszaka

Torma István
Az egész Kárpát-medencében elterjedt (Kétegyháza,
Csongrád-Bokros stb.)
Kerbschnitt – háromszög alakú
kimetszés
Vita: a Boleráz-kultúra megelőzi
a Pécel-Baden-kultúrát vagy
párhuzamosan voltak jelen
A késő rézkor időszakában az
egész Kárpát-medencét egységbe
foglalja ez a műveltség  anyagi
és szellemi kultúra egységes
MRE
Temetkezés, hitvilág
Kőpakolásos sírok
Idolok

Bánffy – Bondár – M. Virág 2003

Kerámia
Vállban öblösödő edények
Karcolt, bordázott, ráhelyezett
gömbös díszítés
Vízszintesen átlyukasztott fülek

Kővári 2008
(Pécel)-Baden-kultúra

Baden (Ausztria), Pécel (Magyarország)

A Tűzdelt barázdás kerámia kultúrája és a Hunyadihalom-kultúra volt a
kiindulópontja az egységesedési folyamatnak  Baden-kultúra
A klasszikus időszakában
megbomlott az összhang
 helyi csoportok jelentek meg
A Baden-kultúra lezáródásáról
keveset tudunk
A kora bronzkori kultúrákkal
kérdéses a viszonya  egy ideig
a Baden-kultúrát is ide sorolták
Horváth 2006
Rómer Flóris, Patay Pál, Csalog József, Tompa Ferenc
Banner János: Die Péceler Kultur. Bp. 1956.
Helyi lakosságra épül + a többi déli elem átvételének eredménye

Több területi és időrendi csoport,

ezek egymáshoz való viszonya
kérdéses:
1. Boleráz Baden-kultúra előzménye
2. Pécel
3. Baden
4. Ossarn
5. Fonyód Egy időben az elterjedési területen
6. Ózd-Viss
7. Bosaca
8. Ung
9. Nyitra-Vár
10. Kosztolác Önálló kultúra
MRE
 A péceli kultúra lehetséges thessáliai (Görögország)
kapcsolata  ózd–centeri urnák  Kalicz Nándor Trójáig
követte a kapcsolatot
Ma már tudjuk (14C), hogy az ózd–centeri leletek
Kr.e. 3300–3000 közé keltezhetők, és egy Anatóliától
független, helyi kulturális fejlődés emlékei (Raczky 2015)
Raczky 2015

A kultúra továbbélése kérdéses

A késő rézkorban kisebb kulturális egységek, a kora bronzkorban a Makó-
kultúra jelent meg  a Pécel-Baden-kultúra eltűnt a Kárpát-medencéből és új
népesség érkezett
Annak ellenére, hogy nagy sírszámú temetőket és telepeket is nagyobb
számban ismerünk, a továbbélő jellegzetességeket nem lehet megfogni a
későbbi kultúránál  csak a nagyállattartás és a kocsimodell a közös
Település, életmód
>1600 lelőhely (Mo.)  sűrű településhálózat
A korszak lelőhelyeiről alig ismert biztosan épületként meghatározható objektum,
pedig a kultúra lelőhelyeinek 64%-a telep (György 2008)
Síkvidéki, vízparti, magaslati telepek – barlangok
Tűzhelyek, kemencék kavicsos, kerámiatöredékes
tapasztással
Paticsréteg utalhat a házak falazatára  alatta
gödörszerű objektum
Földfelszíni vályogházak, gerendákból összerótt
talpfás boronaházak
Késői időszakban erődített magaslati települések
 ózdi csoport
Hosszú életű telepek  némelyiket a kora bronzkorig lakták György 2008
Állattartás  nagyállattartás (szarvasmarha)  áldozati állatként is
megjelenik a telepeken
A Tisza-mentén halász falvakat hoztak létre
Megjelennek a négykerekű kocsik  agyagmodellek
Növénytermesztés  vermek, melyekbe hatalmas hombárokat helyeztek
 75-80 cm magasak, gabona
tárolására szolgáltak

Kővári 2008
Temetkezés

Nagy sírszámú temetők

Jobban ismertek, mint a telepek
Korhasztásos temetkezések
Urnás sírok  hamvasztás szokása
Rituális edénytemetkezések
Többes temetkezések
Családi sírcsoport  ennek közepén egy-egy
szarvasmarha temetkezés figyelhető meg

Bánffy – Bondár – M. Virág 2003

Ózd–Center
Baden-kultúra kis temetője
Kődarabokkal körülvett, kör alakú sírhely
Három urna – egy nő és két gyermek hamvai
Később előkerült még egy urna
Az emberi maradványokat a fej hátsó részén
lévő lyukon keresztül, illetve felülről töltötték
bele

Raczky 2015
Sztélék

Bánffy – Bondár – M. Virág 2003

Hitvilág
Balatonőszödi agyagmaszk  a Pécel-Baden-kultúra legnagyobb feltárt
lelőhelyéről került elő (Horváth Tünde)
Nő alakot ábrázoló idolok – a bolerázi csoportnál is hasonló volt

http://smmi.hu/hirek/a-balatonoszodi-keso-rezkori-agyagmaszk.html Bánffy – Bondár – M. Virág 2003; Kővári 2008

Kerámia
Egységes kerámiaanyag
Halbárka alakú edény
Merítőedény magasra
felhúzott szalagfüllel
Kétosztatú tál
Négyszögletes tál
Állatalakos edény
Talpas tál
Korsó
Fazék
Bögre, pohár
Kővári 2008; Raczky 2015
 Agyagmaszk
Emberalakos edények
Kocsimodellek

Raczky 2015 http://smmi.hu/hirek/a-balatonoszodi-keso-rezkori-agyagmaszk.html Raczky 2015

Állatokat mintázó agyagszobrocskák

Raczky 2015
Egyéb tárgyak
Még a középső rézkor végén
megszakadt a fémművesség,
de ekkor újraindult
Azonban míg a Bodrogkeresztúr-
kultúránál rézbőség volt, ekkor ez
megszűnik, a sírokból eltűnnek a
rézeszközök  kérdéses, hogy miért
Különleges lelet: rézdiadém Vörs–
majorsági épületek lelőhelyről

Raczky 2015
 Késő rézkor
Alföld – Tisza-vidék

Gödörsíros-kurgánok népe

MRE
 Gödörsíros-kurgánok népe

Steppei közösség – Kr. e. 4. évezred második

felében érkeztek
Kárpát-medence keleti része, Alföld
Egyelőre csak temetkezéseiket
ismerjük
Kisebb-nagyobb halmok
Békésen éltek a Baden-kultúra
mellett
Szerepet kaphattak a kora
bronzkor kialakításában

MRE
Temetkezés

Halmok

Bánffy – Bondár – M. Virág 2003

 Késő rézkor
Dunántúl – Duna-Tisza köze

Kosztolác-kultúra

Vučedol-kultúra

MRE
 Kosztolác-kultúra

Kostolac/Kosztolác (Szerbia)
Korábban a Baden-kultúra kései időszakának gondolták, ma önálló kultúra
Békés együttélés a Baden-kultúra kései lelőhelyein  a Baden-kultúra
vizek közelében fekvő
lelőhelyein jelent meg
Kr. e. 4. évezred végén dél felől
érkeztek
Duna és más nagy folyók mentén

MRE
Település, életmód

Alkalmi szállások, kunyhószerű építmények

Halászat és vízi közlekedés fontos volt

MRE
 Vučedol-kultúra

A badeni elődök közreműködésével alakult ki

Kr. e. 3. évezred elején főként Horvátországban zajlott le a kialakulása
Nálunk a Baden-kultúra kései időszakával egyidőben jelent meg
Megérte a kora bronzkort
Hazánkban csak a Dunántúl
DK-i részén volt jelen

Többrétegű települések
Különleges fazekasság
Gazdag fémművesség

MRE
Köszönöm a figyelmet!

Bondár 1989