Download as pdf or txt
Download as pdf or txt
You are on page 1of 49

Kora bronzkor

Bevezetés az őskor régészetébe


2022–2023/I. félév
Az őskor korszakai
K
Paleolitikum Kr. e. 3.000.000 – Kr. e. 8000 Ő
Mezolitikum Kr. e. 8000 – Kr. e. 6000 K
O
Neolitikum Kr. e. 6000 – Kr. e. 4400 R
Rézkor Kr. e. 4400 – Kr. e. 2800 S
Z
Bronzkor Kr. e. 2800 – Kr. e. 850 A
K
Vaskor Kr. e. 850 – Krisztus születése

MRE
Bronzkor

Kr. e. 3. évezred második fele és 2. évezred

Bronz  réz+ón / réz+antimon

D-DK-felől érkező népcsoport  bronzművesség

Szomszédok mindig is hatottak az itt élőkre

Népcsoportok vándorlása  folytonos változás


Kulcsár 2003

K-DK + Ny  kettősség hol egyik, hol másik hatás érvényesült erősebben

Környezeti-éghajlati tényezők
Korai bronzkor
Kr. e. 2800/2700 – Kr. 2000/1900
Középső bronzkor
Kr. e. 2000/1900 – 1500/1300
Késői bronzkor
Kr. e. 1500/1300 – 900/800

MRE
Holste-
Willvonseder
Reinecke Reinecke (módosított) Bóna
Reinecke-Holste-
Willvonseder
A0 Kora br. 2
A1 A1
A1 Kora br. 3
A
A2 Középső br. 1
A2 A2
A3 Középső br. 2
B1 B1 Középső br. 3
B B
B2 B2 Késő br. 1a
C1
C C C Késő br. 1b
C2
D D D D Késő br. 2a
Hallstatt A1 Késő br. 2b
Hallstatt A2 Késő br. 3a
Hallstatt B1 Késő br. 3b
1-2. szint: Post-Füzesabony
Post Vatya (Koszider) jellegű leletek
Tószeg D

3-6. szint: Füzesabony B–C, Vatya


II–III, Szőreg 4–5 leletek
Tószeg C

7–12. szint: hatvani szintek


Tószeg B

13–23. szint: 200 cm vastag


nagyrévi rétegsor
Tószeg A

MRE Bánffy 2003, 45, 8


Kora bronzkor Kr. e. 2800/2700 – Kr. e. 2000/1900

Kettősség a kora és középső


bronzkorban:

Mezőföld + Alföld 
előázsiai és délkelet-
európai gazdálkodási
mód

Dunántúl nagyrésze +
Észak-Magyarország
közép- és nyugat-
európai kultúrkörök

MRE
Előzmények

Vučedol-kultúra

Kr. e. 3. évezred első századaiban

Balkán-félsziget É-i területei + D-Dunántúl

A kulturális egység életének végén újabb


változások

https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Vucedol_culture_map.png, PANONIAN
Kr. e. 3. évezred középső harmadában
Egykori központi települések megszűntek

Kisebb, egyszerűbb szerkezetű falvakban folyt tovább az élet

A Vučedol-kultúra helyét egy másik kultúra vette át fokozatosan

 Somogyvár-Vinkovci-kultúra

A Kárpát-medence más területein a késő vučedoli hagyományokat tovább


őrző és átalakító kultúrák jelentek meg

 Makó-kultúra, Nyírség-kultúra
Kora bronzkor
Alföld és Északi-középhegység
A kora bronzkor idején öt kulturális egység volt jelen az Alföldön és az
Északi-középhegység területén:
• Makó-kultúra
• Harangedényes-kultúra
• Nagyrév-kultúra
• Nyírség-kultúra
• Hatvan-kultúra

A kora bronzkor végén újabb


kultúrák:
- Maros / Perjámos-kultúra
- Ottomány-kultúra
MRE
Makó-Kosihy-Čaka-kultúra Kr.e. 2800/2700-2500/2300

Jelentős elterjedési terület


Kosihy / Garamkeszi (Szlovákia)
Čaka / Cseke (Szlovákia)
Eltérő vélemények az eredetét illetően
 mennyire volt szerepe a Baden-
kultúrának a kialakulásában
Bóna István, Kalicz Nándor, Patay Pál

Bóna 1992
Település, életmód

Mobilis népesség
Kisebb települési magok, szórt elterjedés
Rövid életű, gyorsan változó telepek
Oszlopszerkezetes házak
Kutak
Gödrök

Kalicz 1998
Temetkezés

Kevés temetkezés ismert


Esetenként a telepen belül is előfordulnak sírok
Többnyire urnás temetkezés, de később
szórthamvas és zsugorított korhasztásos sírok is
vannak Tóth 2002

Urnás temetkezésnél kevés edénymelléklet


A szórthamvas sírokban olykor több edény is lehet
Szimbolikus temetkezések

Tóth 2010
Kerámiaművesség

Tálak
Bögrék
Korsók
Fazekak
Amfórák
Belsődíszes tálak
Geometrikus minták

Kalicz 1968
Egyéb tárgyak

Nyéllyukas kőbalta
Bronz eszközök
Öntőformák  Üllő 5. sz. lelőhely

Czene 2008
Harangedényes-kultúra Kr.e. 2500-2200

É-Afrikától Angliáig, atlanti partvidéktől


Lengyelországig
Budapest környékén  Csepel-csoport
Jellegzetes edényükről kapták a nevüket
Kalicz-Schreiber Rózsa, Patay Róbert, Endrődi
Anna

https://juharizsuzsanna.blog.hu/2013/04
/24/valami_furcsa_tortent_4500_eve Bóna 1992
Település, életmód
Lovak használata  mobilisak
Az átkelőhelyeket szállták meg
Csónak alakú házak
Növénytermesztés: árpa, köles,
búza
Állattartás: ló, szarvasmarha, juh,
sertés
Endrődi – Pásztor 2006

Endrődi – Pásztor 2006 Endrődi – Reményi 2007


Temetkezés

Hamvasztásos, urnás sírok  helyi alapnépesség


(Makó-kultúra)
Korhasztásos temetkezések  Somogyvár-Vinkovci-
kultúrával való kapcsolat
Körárkos temetkezések

Endrődi 2002a, 2002b Czene 2008 Endrődi 2002a, 2002b


Kerámiaművesség

Harang alakú edények  libatio (italáldozat)


Mészbetétes (inkrusztált) díszítés
Szimbolikus minták
Endrődi – Pásztor 2006
Fazekak
Bögrék
Korsók
Tálak
Szűrőedény

https://kultura.hu/kepzo-kiallitas-harangedenyek/ http://www.aquincum.hu/programok/vanujmagyar.pdf Endrődi 2002a


Egyéb tárgyak

Réz tőrök
V. Szabó 2015
Bronzspirálok
Csuklóvédő kőlemezek  íjászat
Nyílhegy
V-átfúrású csontgombok
http://www.aquincum.hu/programok/vanujmagyar.pdf

Csontamulettek

Czene 2008 http://www.aquincum.hu/programok/vanujmagyar.pdf


Nagyrév-kultúra

Nagyrév–Zsidóhalom
A kora bronzkor második felében és a
középső bronzkor elején volt jelen
Duna völgyének szerémségi és D-dunántúli
szakasza, Sió völgye
A középső bronzkor folyamán a Hatvan-
kultúra felszámolta a Nagyrév-kultúra
telepeit, melyek a hatvani expanzió útjába
kerültek

Bóna 1992
Település, életmód
Tell-települések főként  első nagy kora bronzkori tell-alkotó kultúránk
Oszlopvázas vagy döngölt agyagfalú épületek
Néha meszelt, egy- vagy többosztatú házak
8,7x5,2 m alapterület, É-D-i tájolás
Kemence a házban

Csányi 2003
Temetkezés
Nagyrév–Zsidóhalom
Szerencsés kivétel – megvan a telep és a temető is
Négy, egymástól távol eső temetkezési csoport
27 sír három csoportban  egy-egy család,
esetenként sírpárok
Hamvasztásos temetkezések  szórthamvas és
urnás is van
Zsugorított korhasztásos temetkezések
A szórthamvas sírok a leggazdagabbak
Ételmelléklet-adás szokása
 az egyik sírban 14 edény volt
Fegyver (bronz tőr) is előfordulhat mellékletként
Csányi 2003
A korhasztásos sírokban kevesebb a melléklet
Zsugorított testhelyzet
K-Ny-i tájolás
Legfeljebb 2-3 edény a lábnál, fejnél, derekánál
Csányi 2003

Szórthamvas sírokban is rendszer látszik


Lekerekített négyszög alakú sírgödör
K-Ny-i tájolás
Gödör É-i felében edények, É-i fél keleti sarkában a
hamvak

http://www.szentesinfo.hu/cd/helyismeret/regeszet/kepek/eredeti/r11.jpghttp://
www.szentesinfo.hu/cd/helyismeret/regeszet/kepek/eredeti/r11.jpg
Urnás temetkezések

Kisapostag – Dunai-dűlő
Az urna elhelyezése után a
sírgödröt félig betemették
Az urna vállához két bögrét
tettek: a kisapostagi kultúra
bikónikus és a nagyrévi
kultúra gömbtestű bögréjét

Keszi 2016
Kerámiaművesség

Díszítetlen edények
Urnák
 szimbolikus jelentéssel
bíró motívumok
Keszi 2016
Bögrék
Korsók
Nagyobb fazekak
Tárolóedények

Keszi 2016 Csányi 2003


V. Szabó 2015
Nyírség-kultúra Kr.e. 2400/2350–2200/2150

Elterjedési területe: délen a Körösök


völgye, a Sajó torkolattól délre átlépte a
Tiszát, északon a Bodrogköz, és a kelet-
szlovákiai folyók völgye
Kalicz Nándor, Dani János

Bóna 1992
Település, életmód

Sok kicsi település


Mozgásban lévő közösség
Nincsenek lakóépületre utaló nyomok, inkább
csak egyéb objektumok (gödrök, hulladékgödrök)

Dani 1999
Temetkezés
Csak néhány temetkezést
ismerünk
Többsége urnás
Egy-két esetben szórthamvas és
korhasztásos sír is előfordul
Edénymellékletek

Dani 2004
Kerámiaművesség
Tálak  a belsődíszes nem jellemző
Korsók
Fazekak
Amfórák
Hombár
Szűrőedény
Orsókarika

Egyéb tárgyak
Rézbalták
Vučedol-kultúrától
eredő fémművesség
Sz. Máthé et al. 1997 Dani 1999
Hatvan-kultúra

Korai bronzkor vége – középső bronzkor eleje


Hernád – Bodrog – Sajó folyók közti csereháti
dombvidéken jelent meg először
Később birtokba vették egész Észak-
Magyarországot  Nagyrév-kultúrát felszámolta
Párhuzamos kultúrák: késő Nagyrév,
Kisapostag, Ottomány, Perjámos
A Felső- és a Közép-Tisza vidék telljein jelentős
Hatvan-rétegsor figyelhető meg
A Füzesabony-kultúra foglalta el több
települését a középső bronzkorban
Bóna 1992
Település, életmód
Tellek folyók mentén, magaslati telepek
Száznál több kisebb-nagyobb sánccal és / vagy árokkal
erődített tell-telep
Felszíni épületek
Nagyméretű, 11-12 méteres
hosszúságot is meghaladó házak
Vékonyabb, cölöp- és karósorral
erősített falú, keskeny, hosszú
nagycsaládi házak
Vastagon döngölt agyag padló
Füzesabony-kultúra térhódítása
után kisebb (10-11x5-6 m) házak
épültek
Tárnoki 2003
Temetkezés
Kevesebb temetkezést ismerünk, mint telepet
A tellek körül kis sírszámú temetők voltak
A legnagyobb temető is csak 26 síros
Kizárólag hamvasztásos temetkezés
Szórthamvas és kevesebb urnás temetkezés
Ételmelléklet adás szokása
A szórthamvas sírokban
több kerámia
 10-20 darab is lehet
Értékes tárgyak
(arany, bronz)
nincsenek a sírokban
http://www.museum.hu/hir/9389/Bronzkori_sirok_a_kishatvani_csardanal/galeria/0; Tárnoki é.n.
Kerámiaművesség
Amforák
Urnák
Barbotin- és ún. textildísz
az edényeken
Állatszobrocskák
Kocsimodellek
Kocsikerekek
Madár alakú edények
Agyagból készült balta-
modellek

Tárnoki é.n.; Tárnoki 2003


Egyéb tárgyak
Arany és egyéb ékszerek
Bronz tárgyak

Jászdózsa–Kápolnahalom
Egyik korai ház padlója alatt
Egyszerű fazékba rejtve
37 db tömör arany hajfonatdísz
Bronzcsákány, bronzbalta
Kisebb bronzékszerek
Aranypitykék
Borostyán gyöngysor
Tárnoki é.n.
Kora bronzkor
Dunántúl

A kora bronzkor idején két kulturális egység volt jelen a Dunántúlon:


• Somogyvár-Vinkovci-kultúra
• Kisapostag-kultúra
Itt is jelen volt:
• Makó-kultúra
• Harangedényes-kultúra
• Nagyrév-kultúra
A kora bronzkor végén jelent meg:
- Gáta / Wieselburg-kultúra

MRE
Somogyvár-Vinkovci-kultúra Kr.e. 2600–2300

Korábban a Baden-kultúrához kapcsolták a


leleteit
A Balkán-félsziget központi és déli területeiről
származó elemekből alakult ki
Két területi csoport: dunántúli, nyugat-szerbiai
Rokon csoportjai: Al-Duna, Olténia vidéke,
Erdély, Körösök mentén
Bóna István, Bondár Mária

Bóna 1992
Település, életmód
A Vučedol-kultúra korábbi településeit ülik meg
Nyílt és magaslati telepek is vannak
Földbe mélyített, oszlopszerkezetes,
sátortetős épületek
Gödrök, egyéb objektumok

Horváth et al. 2013


Temetkezés

Külön temetők, de olykor a


településen belül is elfordulnak
sírok  pl. Kaposújlak
Magányos temetkezések
Halomsírok, kőládás,
kőpakolásos sírok
Korhasztásos temetkezések
Zsugorított póz
Szimbolikus sírok

Somogyi 2002
Kerámiaművesség
Különböző típusú edények
Tálak
Korsók
Bögrék
Fazekak
Geometrikus karcolt díszek
Belsődíszes talpas tálak

Bondár 1996 Kulcsár 1999


Egyéb leletek
Fémművesség termékei és eszközei

Horváth et al. 2013


Kisapostag-kultúra

Már a kora bronzkor végén megjelenik, de a


középső bronzkorban is jelen van
A Balkán-félsziget központi és déli területeiről
származó elemekből alakult ki
Rokon csoportjai: Al-Duna, Olténia vidéke,
Erdély, Körösök mentén
Dunántúl közel teljes területe (kivéve mai Vas
megye és Zala megye Ny-i része)
A Somogyvár-Vinkovci-kultúra területére
érkezett

Bóna 1992
Település, életmód
Falusias, rövid életű, egyrétegű telepek
szórt rendszere
Földfelszínre épített házaik voltak
valószínűleg Honti 1996

Vörs-Tótok dombja
50 m átmérőjű, 2,5-3 m mélységű körárok
övezi
1,5-2 m-es kapun át lehetett bejutni
Felszíni épületeiket a mezőgazdasági
művelés pusztíthatta el

Kiss 2003
Temetkezés
Korhasztásos és hamvasztásos sírok
Oldalt fekvő, zsugorított póz
Melléklet nélkül, ritkábban egy edény mellettük
De van kivétel  Balatonakali: két edény, egy arany
hajkarika, egy bronz kartekercs, súlyos bronzfegyverek
A hamvakat edényben
helyezték el

Bódai – Mellár – Szikszer 2020 Somogyi 2004


Kerámiaművesség
Urnák
Bögrék
Tálak
Vékony fa- vagy csonteszközre feltekert
zsineggel mintázták a kerámiát
A bemélyített mintát mésszel töltötték ki
 tekercselt pálcikás mészbetétes díszítés

https://mandadb.hu/tetel/53892/Kisapostagi_asata
Bódai – Mellár – Szikszer 2020 s_soran_elokerult_bronzkori_edenyek
Egyéb tárgyak

Arany ékszerek
Fejdíszek
Bronz tárgyak

Bódai – Mellár – Szikszer 2020 https://mobilitas.ri.abtk.hu/?media=megtestesult-bronzkor-3-2-jelena-viselete&lang=hu


Tell-kultúrák

Kárpát-medencében új kulturális egységek  jól elkülöníthetők egymástól

Tell-gazdálkodás (ami eddig csak szűk területen volt jelen) a kialakuló tell-
kultúrák (Nagyrév-, Hatvan-, Ottomány-, Perjámos-kultúra) Duna-menti és K-
magyarországi telepein is megjelent

A középső bronzkor végéig évszázadokon át tartó békés élet indult meg


intenzív földműveléssel és állattartással

Folyók közelében jöttek létre a falvak  Duna, Tisza, Körös, Maros, Berettyó
Köszönöm a figyelmet!

You might also like