Középső rézkor

Bevezetés az őskor régészetébe

2022–2023/I. félév
Az őskor korszakai
K
Paleolitikum Kr. e. 3.000.000 – Kr. e. 8000 Ő
Mezolitikum Kr. e. 8000 – Kr. e. 6000 K
O
Neolitikum Kr. e. 6000 – Kr. e. 4400 R
Rézkor Kr. e. 4400 – Kr. e. 2800 S
Z
Bronzkor Kr. e. 2800 – Kr. e. 850 A
K
Vaskor Kr. e. 850 – Krisztus születése

MRE
 Korai rézkor
Kr. e. 4500/4400–4000
Középső rézkor
Kr. e. 4000–3600/3500
Késői rézkor
Kr. e. 3600/3500–2800/2700
Középső rézkor Kr. e. 4000–3600/3500

Két nagyobb területi egység, a

középső rézkor elején:

• Alföld – Tisza-vidék

• Dunántúl – Duna-Tisza köze

MRE
Fémművesség
Nyugat-Ázsiában az első réztárgyak már a kerámiaelőtti újkőkortól
ismertek

A felszínen található réz megmunkálása volt az első lépés

Termésréz felfedezése  kalapált rézeszközök ideje

A rézművesség fejlődése az edényművesség

fejlődésével is együtt járt  a réz olvasztásához
és öntéséhez kb. 700–800°C-ra van szükség

Később a föld alatti rézbányászat is megjelenik,

az első rézműves központok a Közel-Keleten jöttek
létre (Irán, Irak, Törökország)
M. Virág 2003
Kr.e. 4500/4400 valódi, módszeres fémművesség

Réz formába öntése  nagyméretű, súlyos eszközök

Egyélű fokosok, balták  Tiszapolgár-kultúra

Presztízstárgyak voltak + szakrális funkció

Réz + arany közös előfordulása + hasonló olvadáspont

(Au – 1063°C, Cu – 1085°C)

Réz: Mátra (Recsk), Mecsek, Zempléni-hg. (Telki-bánya),

Rudabánya

Arany: Erdélyi-érchegység, Selmeci-hg., Körmöci-hg. +

Körösök, Maros, Szamos, Aranyos folyók medre

M. Virág 2003
Balaton-Lasinja-kultúra Bodrogkeresztúr-kultúra Balaton-Lasinja-kultúra

Bodrogkeresztúr-kultúra Bodrogkeresztúr-kultúra M. Virág 2003

Raczky 2015
Raczky 2015
 Középső rézkor
Alföld – Tisza-vidék

A Tiszapolgár-kultúrát megszakítás nélkül követi a középső

rézkori Bodrogkeresztúr-kultúra

MRE
Bodrogkeresztúr-kultúra

A Tiszapolgár-kultúra szerves folytatása, csak a színezete változik meg

 al-dunai népek beszivárgása
Bella Lajos, Hillebrand Jenő, Patay Pál, Kutzián Ida
Jellegzetes edényművesség,
különleges fémtárgyak
Kereskedelmi kapcsolatok
Alig ismerünk telepeket
Hosszúházak és egyéb
telepobjektumok
Nagyállattartó életmód
 szarvasmarha, nő a
kecske és a juh aránya
MRE
Temetkezés

A temetkezésekben nemek szerinti fektetés

Gyakori a láblevágás a halottaknál
Szimbolikus sírok (kenotáfium) üresek  harcban meghaltak sírjai?
Uralkodó a K-Ny-i tájolás
Nagy mennyiségű edénymelléklet  fejnél vagy felsőtest környékén
Férfi sírokban csákányok, kőbuzogányok, pengék, kőnyílhegyek
Kurgánok  Gazdapusztai Gyula több halmot is feltárt, Ecsedy István folytatta
a munkát
Bizonyos kurgánok megelőzik a késő rézkorban lezajló „kurgáninváziót”, ezek
a Tiszapolgár-kultúra végére, a Bodrogkeresztúr-kultúra elejére tehetők
Temetkezésben okkerrög, kőkés, rézgyöngyök
Szihalom–Pamlényi-tábla
Bodrogkeresztúr-kultúra
Női temetkezés
K-Ny-i tájolás
Bal oldalára fektetett, zsugorított póz
7 edény  az egyik poharat vörös
földfestékkel töltötték meg
Egy edényben juh vagy kecske csontjai voltak
A derekán kb. 5500 db Spondylus-gyöngyből
álló füzér övezte
14C: Kr.e. 4. évezred eleje

Váradi 1997
Szihalom–Sóhajtó
Bodrogkeresztúr-kultúra
27 temetkezés
Két nagyobb sírcsoport
Némelyik sírban több koponya is volt
Edények, kőeszközök, ékszerek

Szabó 1997
Kerámiaművesség

A Tiszapolgár-kultúrához
hasonló edényművesség
Csőtalpas tálak, tálkák,
bögrék
Kehelyszerű edények, korsók
Ún. tejesköcsög alakú
edények
Virágcserép alakú, szögletes
edények
Sűrűn bekarcolt, mészbetétes
díszítés

Horváth – M. Virág 2003; Raczky 2015

Egyéb tárgyak
Jelentős mértékű rézfeldolgozás
Aranyból készített hatalmi jelvények
Korai időszakban hencidai típusú aranycsüngők
Tömör, súlyos (jelképes) rézcsákányok
Réz-, mészkő-, csontgyöngyök, karperecek
Mellkason vagy fej mellett lemezdíszek,
ruhadíszek
Arany és réztárgyak ritkaságok
 használóik/tulajdonosaik világi és/vagy
szakrális vezetők lehettek
Kőbalták  fém társaikat utánozzák
M. Virág 2003
 Hunyadihalom-kultúra

Bodrogkeresztúr-kultúrát a kelet-délkeleti irányból érkező Hunyadihalom-

kultúra váltotta
Az Al-Duna mentén felvonuló
népcsoportok jutnak el a
Bodrogkeresztúr-kultúra
területére
A települések száma erősen
visszaesett  valószínűleg
csökkent a népesség száma

MRE
Település, életmód

Nagyszámú telep ismert

Tiszalúc–Sarkad, Tiszavalk–Tetes, Tiszavalk–Kenderföldek
Három helyiséges nagy méretű házak
Telepeket árok övezi, abban paliszád nyomai helyenként

Temetkezés
Kevés temetkezés ismert
Vegyes rítus  korhasztásos és hamvasztásos temetkezések
Kerámia
Jellegzetes edényművesség
Fémedényekre emlékeztető polírozás a kerámiák felületén
Csizma alakú edények
Korongos tapadású edényfülek  „pecsétlős fül”
Idolok újbóli megjelenése  ember alakú idolok

Raczky 2015
 Középső rézkor
Dunántúl – Duna-Tisza köze

Lengyel-kultúra és Balaton-Lasinja-kultúra között már több az eltérés

Délről, főleg a Balkánról érkező hatás érvényesült

A helyi fejlődés csak az ország

középső és északnyugati
területein folytatódott

Lengyel-kultúra
 Ludanice-kultúra

MRE
Ludanice-kultúra

Ludanice / Nyitraludány (Szlovákia)  a mai Szlovákiában olyan helyeken

is előfordul, ahol a paleolitikum óta nem volt emberi megtelepedés
Barlangi lelőhelyek is előfordulnak, még 1800–2000 m magasan is
Életmódjukról, gazdálkodásukról
eddig kevés adatunk van
Csak pár sírjuk ismert
Jó minőségű kerámia
• Fekete, fényezett felület
• Egyfülű korsók, amphorák
• Mészkővel soványított

MRE
Település
Oszlopos szerkezetű, felmenő falú épületek
Boronaházak

Győr-Szabadrét és környéke
Néhány ház, 1-2 ha kiterjedés, tanyaszerű telepek Korai és középső rézkori
Házak, vermek, agyagnyerő gödrök épületek nyomai

Épületek: 7 x 20 m (rövidebb 10 m), egy-két belső tér

Alapárokba, oszlopgödrökbe tették a gerendákat,
amik a falazatot és a tetőt tartották
Masszív házszerkezet  nem csak alkalmi
szálláshely, de ez se volt hosszú életű
Ludanice-kultúra Budapest környékén és
ÉK-Dunántúlon olykor barlangokban volt jelen
M. Virág – Bondár 2003
 Balaton-Lasinja-kultúra

Lasinja (Horvátország)
A Ludanice-telepeket elfoglalta
Életmódja ismeretlen, az
állatcsontok alapján kisállattartás
lehetett az uralkodó (tyúk, kecske,
sertés)
Ismerték már a lovat is, de
kérdéses, hogy háziasították-e

MRE
Település
Településszerkezet átalakul
Nagyméretű házak helyett kisméretű épületek
Kemencék

Zalavár–Basasziget
Kis-Balaton, mocsárvilágba nyúló félsziget
középső rézkor
Balaton-Lasinja-kultúra
házak, egymásba ásott vermek,
agyagnyerő gödrök
folyamatos volt a megtelepedés
egyszerre 2-4 ház állhatott
M. Virág – Bondár 2003
Temetkezés

Csak pár sír ismert

Urnás hamvasztásos temetkezés a domináns
Egy-két korhasztásos temetkezés is előkerült

Kerámia

Tűzdelt barázdás és karcolt díszítés

Nagyméretű edények
S-profilú tálak

M. Virág 2005
Egyéb tárgyak
Fémművessége kiemelkedő  „alpi fémművesség”
Csáfordi aranykorongok, vukovári sír ékszerei
Rézcsüngők, rézdiadém, rézgyöngyök
Rézöntés  Zalavár – rézöntőtégely maradványai

M. Virág – Bondár 2003

Tűzdelt barázdás kerámia kultúrája

Furchenstich-kultúra
Balaton-Lasinja- és Ludanice-kultúrákkal kb. egyidőben megjelent a Tűzdelt
barázdás kerámia kultúrája
Az Alpok keleti előterétől az
Adriáig terjedt a területe

MRE
Köszönöm a figyelmet!