Havasalföldi (Mo.-ra vándorolt) bojár (nemes) fia – feltehetőleg román származású
a terület a 15. századra elrománosult Zsigmond apródjaként tűnt fel – Újlaki Miklós szolgálatában 1441 – Szörényi bánságban egy portyázó török sereg felett arat győzelmet a délvidéki törökellenes harcok fő alakjává válik ezzel a győzelemmel a belpolitikában hamarabb feltűnt 1440-re már polgárháborús helyzet 1439 nov.-ben Habsburg Albert meghalt – gyermeke még nem született meg A bárók egy csoportja meg akarta várni a gyermek születését A bárók másik csoportja Jagelló Ulászlót választják meg magyar királynak Megszületett Albert fia – a későbbi V. László őt is megkoronázzák – kitörik a belháború Ulászló Bátaszéki győzelme után veszi át az ország teljes irányítását Hunyadi karrierje itt kezd felívelni 1442 – jelentős török rablósereg portyázott Erdélyben Visszavonulásuk közben Szentimrénél Hunyadi megpróbálja megverni a sereget vereséget szenvedett – nem súlyos Nem adta fel – szétküldte a véres kardot – hadba hívta a székelyeket, szászokat A Vaskapu közelében szétveri a kivonuló török sereget Addigi legjelentősebb törökök elleni győzelem volt 1443 elején a ruméliai beglerbég vonul Hunyadi és Mo. ellen Havasalföldön eléjük megy és legyőzi őket 1443-ban a pápaság szorgalmazta a törökök elleni pápai keresztes hadjáratot 1443 nyár végén indította el seregeit – téli hadjárat Bulgáriát, Szerbiát felszabadítják A Balkán-hegység hátán szembekerül a török sereggel kedvezőtlen időjárás, erőviszonyok miatt nem akart áttörni visszavonul és az őt üldöző szultáni sereget többször is megverte 1444 – a török szultán békeajánlattal fordul Ulászlóhoz – 10 évre szóló fegyverszünetet ajánl nagyon kedvez a magyar vezetésnek – váradon kötik meg a szultán követeivel a békét valószínűleg a karamánok felkelése miatt volt ilyen engedékeny a szultán a pápa sürgeti a béke felrúgását és a törökök megtámadását 1444-ben megindul Hunyadival és Ulászlóval az élen a nemzetközi sereg a terv szerint a burgundi, velencei, pápai gályák lezárják a Boszporuszt DE! nem jöttek, és a genovaiak átszállították a törököket 1444 – a két fősereg megütközik a várnai csatában a keresztények a csata elején felülkerekednek – szultán visszavonulást tervez a bégek ott tartották, hogy még megnyerhetik Ulászló a tartalékot személyesen viszi harcba – a törökök felismerik, megölik A keresztény sereg megsemmisül Újra beáll az interregnum előkerülnek V. László hívei Hunyadit kormányzóvá választják Kezébe kerülnek átmenetileg a királyi birtokok 1448-ban újabb török elleni hadjáratot készít elő és indít el Szerbiába Cél: a szerb despota török barátságának megtörése 1448 – II. rigómezei csata Hunyadi elveszítette a csatát – nem volt megtörő vereség DE! a törökök ismét közvetlen határra kerültek Mo.-gal 1453-ban V. László elérte a nagykorúságot, Hunyadinak le kellett mondania kormányzóságról át kellett volna adnia a királyi birtokokat hatalmat átadja és a birtokok részét, DE! nem az összest (Nándorfehérvárat sem) 1453-ban (Hódító) Mohamed elfoglalja Konstantinápolyt új célpontja Nándorfehérvár lett – fontos balkáni erősség Ennek az erődnek az elfoglalása nélkül nem tud a belső területek ellen vonulni 1456 – Nándorfehérvár (II.) ostroma Hunyadi nem félt igénybe venni paraszti haderőt A nemesi sereg összegyűjtése mellett általános népfelkelést hirdetett ilyenkor a parasztok is fegyvert ragadhattak A királyi haderő nem csatlakozott – Rákos környékén várták az ostrom kimenetelét Sógorát nevezte ki Nándorfehérvár főkapitányává Hunyadi az ostrom kezdete után indult el a hadszíntérre áttöri a Dunán elhelyezkedő török folyó-zárt Seregének egy részével a várba vonult – a keresztesek a Száva egyik szigetén vártak Egy kisebb támadással a török ágyúkat megszerzik a védők A keresztesek parancs nélkül átkelnek a Dunán A védők is kitörnek a várból A törökök megzavarodnak és komoly veszteségeket szenvednek – a sereg elmenekült Hunyadi serege nincs olyan állapotban, hogy üldözze a török sereget a királyi haderő pedig biztos távolságban volt Hazaküldi a keresztes seregeket Egyrészt, hogy ne tudjanak parasztlázadást indítani Másrészt kitört a pestisjárvány a csata helyszínén Hunyadi is ebben a pestisjárványban halt meg