PE-Energia Akadémia 405

Mennyi az annyi – és ki fizeti?

Egyre megdöbbentőbb adatok látnak napvilágot a zöld átállással kapcsolatban. Egyre jobban
nyílik az olló a szegények és a gazdagok között. Napjainkban a klímavédelmi politika
szándékoltan ennek a leghatékonyabb eszköze. Steve Goreham rövid, mégis számtalan
adatot tartalmazó cikke ezt a megdöbbentő valóságot tárja elénk.1 A cikk címe:

Zöld energia: A valaha volt legnagyobb vagyontranszfer a

szegényektől a gazdagok felé
Postázta: Chris Frey | 2023. február 24. | Energia | 4 |

A „megújuló” támogatásoknak köszönhetően még nagyobb lesz a szakadék a gazdagok és a

szegények között. Kép: Bernd Wachtmeister / pixelio.de

Steve Goreham, a Master Resource-tól

A történelem legnagyobb vagyonátruházása kellős közepén vagyunk. A kormány által

támogatott szélturbinák, napelemek és elektromos járművek többnyire a társadalom jómódú
tagjai és a gazdag nemzetek javát szolgálják. A szegények és a középosztály béliek a
magasabb adókkal és a magasabb villany- és energiaszámlákkal finanszírozzák a
zöldenergia-programokat. A fejlődő országok pedig környezeti károkat szenvednek el, hogy
a megújuló energiákhoz szükséges nyersanyagokat a gazdag országok számára biztosítsák.

1
Steve Goreham: Grüne Energie: Der größte Transfer von Wohlstand von den Armen zu den Reichen
jemals. EIKE, Feb. 24. 2023
2000 óta a világ több mint 5 billió dollárt költött zöld energiára . Több mint 300 000
szélturbinát állítottak fel, több millió napelemtáblát szereltek fel, több mint 25 millió
elektromos járművet adtak el, több százezer hektár erdőt irtottak ki, és a mezőgazdasági
területek körülbelül három százalékát használják a járművek bioüzemanyagának előállítására.
A világ évente körülbelül 1 billió dollárt költ zöld energiára. Az állami támogatások összege
évente körülbelül 200 milliárd dollár. Az elmúlt 20 évben több mint 1 billió dollárt költöttek
támogatásra.

A világ vezetői megszállottan hisznek a megújuló energiaforrásokra való átállás

szükségességében, hogy megmentsék a bolygót az ember okozta globális felmelegedéstől. A
kormányok végtelen mennyiségű pénzt biztosítanak a zöld energia bevezetésének
ösztönzésére. A 2022-es inflációcsökkentési törvény 370 milliárd dollár támogatást és
kölcsönt biztosított a megújuló energiák és az elektromos járművek számára. A támogatások
és kedvezmények elsősorban a társadalom gazdag tagjait szolgálják a szegények rovására.

A szélturbinák termelési adójóváírást, ingatlanadó-mentességet és néha (pl. túltermelés

esetén a rendszerirányító utasítására történő leálláskor) kifizetéseket kapnak a nem
megtermelt villamos energiáért is. A földtulajdonosok évente akár 8000 dollárt is kapnak
turbinánkként a földjük bérbeadásából. A bérleti díjból származó bevétel meglehetősen magas
lehet egy több szélturbinának helyet biztosító földtulajdonos számára. A közönséges
adófizetők Angliában évente több százmillió fontot fizetnek adóként, amely támogatásként a
szélturbina-cégeknél és a gazdag földtulajdonosoknál landol.

Az Egyesült Államokban jelenleg 39 államban van érvényben un. nettó mérési törvény. A
nettó mérés jóváírja a tetőtéri napelemek által termelt és a hálózatba betáplált villamos
energiát. A napenergia-termelők általában kiskereskedelmi árat, körülbelül 14 centet kapnak
kilowattóránként. Ez egy nagyvonalúan támogatott tarifa, hiszen több mint kétszerese a
nagyjából öt cent/kilowattórának, amit az erőművek kapnak. Azok a lakók és
lakástulajdonosok, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy napelemeket telepítsenek a
háztetőikre, magasabb közüzemi számlákat fizetnek, hogy támogassák azokat a lakókat, akik
nettó mérési jóváírással rendelkező napelemeket telepítettek. A tetőtéri napelemes rendszerek
tulajdonosai szövetségi és állami adókedvezményeket is kapnak, ami egy újabb
vagyontranszfer a lakosságon belül.

Az Egyesült Államokban az egyes megvásárolt elektromos járművek után 7500 dollárig

terjedő szövetségi támogatás jár, és további állami támogatásokat is kapnak közvetlenül az
elektromos járművek vásárlói. Az elektromos autók átlagos ára az Egyesült Államokban
tavaly 66 000 dollár volt, ami a legtöbb autózó számára megfizethetetlen. A Chicagói
Egyetem 2021-es tanulmánya szerint Kaliforniában az elektromos autók tulajdonosai
mindössze 5300 mérföldet tesznek meg évente, ami kevesebb, mint a fele annak a
távolságnak, amennyit egy hagyományos autó megtesz. Az Egyesült Államokban a legtöbb
elektromos autó a gazdagok második autója.

Egy közepes méretű elektromos autónak körülbelül 1000 font súlyú akkumulátorra van
szüksége ahhoz, hogy elfogadható hatótávolságot érjen el. Az elektromos autók az
akkumulátorok súlya miatt körülbelül 50 százalékkal nehezebbek, mint a benzinesek, ami
több útkárosodást eredményez. Az elektromos járművek azonban nem fizetnek útadót,
amelyet viszont minden egyes gallon benzin ára tartalmaz. Az e-járműveknek magasabb
útadót kellene fizetniük, mint a hagyományos autóknak, de ma a többlet költségeket a
benzines autók vezetői viselik.
A megújuló rendszerek nagy mennyiségű speciális fémet igényelnek. Az elektromos autók
akkumulátoraihoz kobalt, nikkel és lítium szükséges a nagy energiasűrűség és teljesítmény
eléréséhez. A szélturbinákban lévő mágnesekhez ritkaföldfémekre van szükség, például
neodímiumra és diszpróziumra. Nagy mennyiségű réz nélkülözhetetlen az elektromos
járművek motorjaihoz, akkumulátoraihoz, a szél- és naperőművekhez, valamint a - sokszor
nagyobb távolságban levő - energiaátviteli rendszerre való csatlakoztatáshoz. A Nemzetközi
Energiaügynökség szerint egy elektromos járműhöz körülbelül hatszor annyi speciális fémre
van szükség, mint egy benzines vagy dízelmotoros járműhöz. Egy szélturbina több mint
tízszer annyi fémet igényel, mint egy földgáz tüzelésű erőmű, a szolgáltatott villamos energia
egységére vetítve. A legtöbb ilyen fémet a fejlődő országokban bányásszák.

A kobalt csaknem 70 százaléka a Kongói Demokratikus Köztársaságban levő bányákból

származik. Indonézia állítja elő a világ nikkeltermelésének több mint 30 százalékát, Chile a
réz 28 százalékát. Kína állítja elő a ritkaföldfémek 60 százalékát. Ezek az országok a
bányászatból származóan jelentős lég- és vízszennyezéssel néznek szembe. A bányákban
dolgozók a rossz munkakörülményektől, valamint a kényszer- és gyermekmunka
alkalmazásától szenvednek. De úgy tűnik, nincs olyan magas ár a fejlett világ gazdag
embereinek körében, amelyet meg nem fizetnének, hogy egy Tesla e-autót vezethessenek.

Tovább rontja a helyzetet, hogy az Európai Unió a közelmúltban elfogadott egy szén-dioxid-
korlátozási mechanizmust (CBAM), amely megadóztatja azokat a szegény országokból
származó termékeket, amelyeket nem alacsony szén-dioxid-kibocsátású eljárásokkal állítanak
elő. A CBAM bevétele jelentős pénzforrása lesz azoknak az európai zöldenergia-
programoknak, amelyek a jómódúak javát szolgálják.

Januárban Kalifornia, Connecticut, Hawaii, Illinois, Maryland, New York és Washington a

milliárdosokra vagyonadó bevezetését javasolta. Érdekes módon mind a hét állam kötelezővé
teszi és jelentős mértékben támogatja a szél- és napenergia hasznosítást, valamint az
elektromos járműveket, ezzel újabb módon átruházva a szegény és középosztálybeli lakosok
vagyonát a szóban forgó milliárdosokra.

Szerző: Steve Goreham az energiával, a környezettel és a közpolitikával foglalkozó előadó,

valamint az Outside the Green Box: Rethinking Sustainable Development című könyv szerzője
, amelynek áttekintése itt olvasható . Korábbi írásai a MasterResource-nál itt találhatók .

Link: https://wattsupwiththat.com/2023/02/21/green-energy-greatest-wealth-transfer-to-the-
rich-in-history/

Christian Freuer fordította az EIKE számára

***

Azt hiszem nem tévedek, ha arra az egyszerű következtetésre jutok, hogy a nyugati világ
eredendő baja, hogy letért az igazi demokrácia útjáról. Rossz sínpályára tévedt. Minden
problémája, ideológiái, izmusai, átállásai erre vezethetők vissza. Azt viszont nem tudom,
hogy ki állította át a váltót. A „háttérhatalom”? Ennél többet kellene tudnunk.
A demokrácia hanyatlásával annak értékeit is lassan elveszti a Nyugat, még a múltját is
megtagadja, jelene elől a háborúba menekül, így jövője aligha van. A demokráciadeficittel
párhuzamosan megjelennek a totalitarizmus jegyei, a kormányok a globális elit eszközeivé
válnak és ötödik hadoszlopként felsorakozik a 13 nagy médiakonszern, és a megvásárolt helyi
médiumok többsége. Mindez jól megfigyelhető az Európai Unióban. S mindennek a
lakmuszpapírja az energetika. A zöld átállás következményeként romlásnak indult az
energiaellátás biztonsága, mígnem bekövetkezett az energiaválság. A biztonságos
energiaellátás már a múlté, a hálózati frekvencia és az energiaárak táncot járnak.

Hát akkor nézzük, hogy mennyi az annyi, a világra érvényes becslési adatokkal jellemezve:

> 2000-től 5 billió dollárt költöttek a zöldenergiára

> ma már évi 1 billió dollárnál tart a világ
> 300 ezer szélturbina épült, adójóváírással, ingatlanadó mentességgel
> több millió napelemtáblát telepítettek
> a tartalék erőműveknek rendelkezésre állási díjat fizetnek
> a tőzsdék negatív áramárakkal kénytelenek a felesleges túltermelési áramtól
megszabadulni
> eddig 25 millió elektromos járművet értékesítettek
> évi 200 millió, az elmúlt 20 évben 1 billió dollár állami támogatást nyújtottak
> évi 370 milliárd dollár támogatást biztosítottak infláció csökkentésre (2022)
> szélturbinánként évi 8000 dollár földbérleti díjat fizetnek
> 7500 dollár támogatás az elektromos járműveknek (USA)
> több 100 ezer hektár erdőirtás, és a mezőgazdasági területek kb. 3 %-án bioüzemanyagok
előállítására szolgáló termelés.

A lista nem teljes. De, ami biztos, hogy minden többletköltséget az energiafogyasztók
fizetnek az energia tarifákban elrejtve. Kimutatható: a megújuló energiahasznosítás mértéke
és az energiaárak között szoros a korreláció, pontosabban az ok – okozati kapcsolat. Minél
több szél- és naperőművet építenek valamely országban, annál magasabbak az energiaárak,
amelyeket a szankciós lépések tovább turbóznak. A fogyasztó meg katonásan fizet. Hát így
könnyű! Amig a fogyasztók fel nem lázadnak. Egyelőre a tüntetéseknél tartanak. A
kormányok kapkodva rezsitámogatásokkal próbálják a társadalmi feszültségeket levezetni,
ahelyett, hogy az eredendő okot, a tudományosan meg nem alapozott klímapolitikát és a
szankciós politikát feladnák. Ez a globalista elittől és szolganépétől nem várható el, ezért
eddig ismeretlen új fejleményekkel számolhatunk.
A zöld átállás nem megoldja az energiaellátást, hanem veszélybe sodorja azt. A ráfordított
hatalmas összegek hiábavaló kiadások, számos olyan célt szolgálhatnának, amelyek az
emberek jólétét, boldogulását segítenék.

(Petz Ernő, 2023. 02. 26.)