8.

Fazekas Mihály - Lúdas Matyi

Az elbeszélő költemény verses epikai műfaj, mely a balladánál terjedelmesebb, az eposznál
általában rövidebb. Magyarországon a 18. században jelent meg, virágkorát a 19. században élte,
a 20. században elhalt. A műfaj legkiemelkedőbb képviselői a magyar irodalomban: Fazekas
Mihály, Petőfi Sándor, Arany János, Illyés Gyula.

A Lúdas Matyi Fazekas Mihály népmesei szálakkal átszőtt elbeszélő költeménye. A költő
humoros formában mutatja be, hogy a furfangos szegénylegény hogyan jár túl a gazdag uraság
eszén, és - akárcsak a mesékben - miként diadalmaskodik az ügyesség és az elszántság a
kapzsiság és a butaság felett.

Az első mű a magyar irodalomban, ami népmesei témát dolgoz fel. Fazekas nem merte kiadatni
a politikai mondanivaló miatt (II. József uralma alatt), de a vázlatos példánya a háta mögött
megjelent nagy sikerrel. Ő Ekkor kicsit átjavította és újra kiadták.

Tartalom:

Egy faluban lakik egy öregasszony a lusta Matyi nevű fiával. Matyinak kedve támad világot látni
ezért elviszi a 20 libájukat Döbrögbe a vásárba eladni. A vásárban Döbrögi uraság szabja meg az
árakat, mert aki nem adja annyiért, attól elkoboztatja az árút és megbotoztatja. Matyi ezt nem
tudja, és nem akarja fél áron adni a libákat, megbánja, a libáit elveszik, és ő 50 botütést kap.
Matyi ekkor ígéretet tesz:

"Háromszor veri ezt kenden Lúdas Matyi vissza!"

Ezért a szemtelenségéért újra elverik.

Matyi szégyell hazamenni pénz nélkül, ezért világgá megy. Sokféle mesterséget kitanul, több
országban jár, több nyelvet megtanul és férfivá érik, meg is gazdagodik. Visszaindul Döbrögbe
bosszút állni. Éppen Döbrögi házát építik nagyobbra, már csak az új tető hiányzik. Matyi olasz
ácsmesternek adja ki magát, és azt állítja, hogy a gerendák nem elég jók a tetőhöz. Ezzel
felpiszkálja Döbrögi hiúságát és kimennek az erdőbe, ahol Matyi kijelöli a kivágandó fákat,
aminkat Döbrögi emberei nekilátank kivágni. Végül Matyi kettesben marad az urasággal, akivel
megmérnek egy hatalmas tölgyet. Amikor Döbrögi átkarolja a fát, Matyi összeköti a kezeit, a
száját betömi mohával, felfedi magát és ráméri az ötven botütést. Azután kiveszi Döbrögi
zsebéből a libák árát és eltűnik.

A fejszések közben tönkretették a földesúr szép erdejét és az urat csak nagy sokára találják meg.

A hájas földesúr ágynak esik a verés miatt, sebei nehezen gyógyulnak. Matyi egy öreg
katonaorvostól megtanul néhány orvosi fogást és pár gyógynövényt és elkéri az orvos parókáját
és ruháját mondván farsangra kell. Ezután Döbrögbe megy és híres német orvosnak adja ki
magát, Döbrögi már hívatja is. Matyi kicsit megköpölyözi Döbrögit, aztán elküldi a háza népét
gyógyfüveket szedni, és az utolsó öregasszonyt imádkozni a kezelés sikeréért. Amikor kettesben
maradnak, Matyi betömi az uraság száját egy kendővel, leleplezi magát és kiadja az 50 botütést
neki. Újra elveszi a ludak árát és elszalad.

Döbrögi most már tényleg belebetegszik a verésbe és már a libatoll látványa is kiborítja, ezért
elrendeli a falu összes libájának elpusztítását. (a szerző itt megemlíti, hogy a gonosztevőket is
ludasnak hívják)

Döbrögi a félelmétől egyre nevetségesebbé válik. Mindenhová tíz katona kiséri. Közben közeleg
a döbrögi vásár. Matyi is elmegy a vásárba álruhában és meglát egy szép lovat. Sokallja az árát (a
100 aranyat), de a lóárus fiú azt mondja, az a leggyorsabb ló az országban. Matyi odaad a fiúnak
10 aranyat foglalónak és kéri, hogy bizonyítsa be, hogy tényleg a leggyorsabb ló. Vágtázzon
Döbrögihez, mondja neki, hogy ő Lúdas Matyi és ha nem érik utól, elhiszi. A fiú meg is teszi és
Döbrögi emberei üldözőbe veszik a fiút, Döbrögi még a 10 őrző katonáját is ráküldi, meg a
hintóst és mindenkit, aki mozdítható. Amikor magára marad, Matyi odalép hozzá, harmadszor is
leveri rajta az ötven botütést és újra kiveszi zsebéből a ludak árát.

Azután megnyugtatja Döbrögit, hogy többet nem jön és eltűnik.

A katonák visszaérve jelentik, hogy nem tudták elfogni az ál-lúdas Matyit, Döbrögi pedig jó útra
tér és ezután jobb ember lesz. Hiszen ez egy mese.