"Földsúroló" kisbolygók

2022. október

Napjaink sokat foglalkoztatott témája a földsúroló kisbolygók vizsgálata,

amely azért egy fontos kutatási terület, mert a civilizációra nézve komoly
veszélyt jelenthet, ha egy ilyen kisbolygó megközelíti Földünk pályáját. Egy
kisbolygó becsapódása nem gyakori jelenség, de a történelem során sokszor
befolyásolta az élővilág alakulását. Feltehetőleg egy ilyen becsapódás okozta
a dinoszauruszok kihalását is. Mivel egy becsapódás komoly következmények-
kel járhat, ezért szakemberek sokasága foglalkozik a veszélyek felmérésével,
folyamotasan vizsgálják ezen testek pályáját, mivel egy másik bolygó közelé-
be kerülve a gravitációs hatások által ez könnyen megváltozhat. A kutatások
és megfigyelések által napról napra új információkhoz jutunk, valamint az
ismert kisbolygók száma is folyamatosan növekszik.
A legtöbb kisbolygó a Jupiter és a Mars
közötti úgynevezett kisbolygóövben található,
amely a Jupiter gravitációja miatt alakult ki
a két bolygó közti anyagból. Ezek között van-
nak olyan kisbolygók, amelyek keresztezhetik a
Föld pályáját. Naprendszerünk azon kisbolygó-
it nevezzük földsúroló kisbolygóknak, amelyek
pályája 1.3 csillagászati egységen belül helyez-
kedik el a Naphoz viszonyítva. A földközeli kis-
bolygókat négy csoportba sorolhatjuk a pályá-
juk alapján, mégpedig a következőkbe: Amor
(amelyek pályája az Föld pályáján kívül esik, de
a Marsén belül), Apollo (amelyek nagy félten-
gelye hosszabb, mint a Földé), Aten (amelyek 1. ábra. Kisbolygóöv
nagy féltengelye kisebb, mint a Földé), Atira
(amelyek pályája a Föld pályáján belül van). A csoportok nevét egy-egy
kisbolygóról kapták, amelyek megfelelnek az adott típusnak.

1
 Két féle skála alapján értékelnek minden földközeli objektumot, annak
veszélyei szerint. Ezek a Torino és a Palermo skálák. A Torino skála egy-
szerűbb, ez 0 és 10 közötti értékkel ruházza fel az objektumokat az alapján,
hogy mekkora esélye van a becsapódásnak és a Földre való negatív hatásnak
az elkövetkezendő 100 évben. Ennél egy bonyolultabb skála a Palermo skála,
amelyet a szakemberek használnak. Ez bármely valós számot felvehet, akár
pozitívat, akár negatívat. A -2-nél kisebb értékekkel felruházott objektumok
ártalmatlanok, de a -2-nél nagyobbakat folyamatos megfigyelés alatt tartják,
sőt a pozotív értékűek már valós veszélyt jelenthetnek.
A legelső földközeli kisbolygót, ami később a 433
Eros nevet kapta, egymástól függetlenül fedezte fel
két csillagász 1898. augusztus 13-án: Carl Gustav
Witt Berlinben és Auguste Charlois Nizzában. Ez
egy Amor típusú kisbolygó, amely nevét egy gö-
rög Istenről kapta, Aphrodite fiáról. Azóta rengeteg
újabb felfedezés történt. A legutolsó adatok (2022.
október 5) azt mutatják, hogy univerzumunkban
30042 földközeli kisbolygót ismerünk, amelyekből
2291 akár veszélyt is jelenthet a Földünkre nézve.
A 99942 Apophis nevű kisbolygót 2009. június
19-én fedezte fel Roy A. Tucker, David J. Tholen 2. ábra. 433 Eros
és Fabrizio Bernandi Arizónában. Nevét az egyip-
tomi mitológiában ismert Apophis szellemről kapta, akit a pusztulással és
a sötétséggel azonosítanak. Ez egy körülbelül 340 méter átmérőjű kisboly-
gó, amelyet kezdetekben igen veszélyesnek találtak, később derült ki, amikor
jobban megismerték a pályáját, hogy nincs nagyobb aggodalomra való ok.
Számítások alapján leghamarabb 2029. április
13-án fogja megközelíteni Földünket. A jelenség Eu-
rópából, Afrikából és nyugat Ázsiából lesz a legin-
kább látható.
A 101955 Bennu nevet képviselő kisbolyót 1999.
szeptember 11-én fedezték fel és hosszas megfigye-
lések után kiderült, hogy egy nagyon régi égitestről
van szó. Fő összetevője a szén. Érdekes azonban,
hogy ennek a bolygónak a neve nem a pusztulást és
3. ábra. 101955 Bennu a veszélyt szimbolizálja, hanem az újjászületést és a
teremtést. Ennek az elnevezésnek az lehet az oka,
hogy anyagának összetétele hasonló a Föld kezdeti anyagához.

2
 Sok, a fentiekhez hasonló kisbolygót sorolhatnánk még fel. Jelen állás
alapján nincs olyan kisbolygó ami közvetlen veszélyt jelenthetne számunk-
ra. Csillagászok ezrei figyelik a bolygómozgásokat és a technikai fejlődésnek
köszönhetően sok mindent már mi is megfigyelhetünk az égbolton.

Hivatkozások
[1] Scholl, Hans; Schmadel, Lutz D. (2002). "Discovery Circumstances of the
First Near-Earth Asteroid (433) Eros". Acta Historica Astronomiae. 15:
210–220. Bibcode: 2002AcHA...15..210S.
[2] "Discovery Statistics – Cumulative Totals". NASA/JPL CNEOS. Janu-
ary 6, 2019. Retrieved January 8, 2019.
[3] "NEO Basics. NEO Groups". NASA/JPL CNEOS. Retrieved 2017-11-09.
[4] "Torino Impact Hazard Scale". NASA/JPL CNEOS. Retrieved 2017-11-
09.
[5] Binzel, Richard P. (2000). "Torino Impact Hazard Scale". Planetary
and Space Science. 48 (4): 297–303. Bibcode:2000P&SS...48..297B.
doi:10.1016/S0032-0633(00)00006-4.
[6] "Palermo Technical Impact Hazard Scale". NASA/JPL CNEOS. Archi-
ved from the original on 2017-11-14. Retrieved 2017-11-09.
[7] https://www.csillagaszat.hu/tudastar/anaprendszerfelepitese-
kialakulasa/anaprendszeraproegitestjei/02foldkozelikisbolygok/
[8] "JPL Small-Body Database Browser: 99942 Apophis (2004 MN4)", ret-
rieved November 27, 2021.
[9] Hill, J. (2010). "Apep (Apophis)". Ancient Egypt Online. Retrieved July
24, 2021
[10] https://solarsystem.nasa.gov/asteroidscometsand-
meteors/asteroids/apophis/indepth/
[11] "(101955) Bennu = 1999 RQ36 Orbit". Minor Planet Center. Retrieved
21 March 2018.
[12] https://www.nasa.gov/feature/goddard/2020/bennutopten