Plakát elemzés

     A plakátok Magyarországon a 19. század végén jelentek meg. Jelentőségük abban áll,
hogy véleményt továbbítsanak, felhívják a lakosság figyelmét egy-egy adott eseményre,
problémára, termékre. Elsősorban reklám jellegűek, de propaganda vonatkozásuk is van.  Az
alkotók képekben és szövegekben jelenítik meg benyomásaikat, véleményüket, látásmódjukat,
ezeket tárják a nagy nyilvánosság elé. Sokféle helyzetet lehet plakátokban megjeleníteni, ez
alól a politika sem kivétel. Ezekben az esetekben a plakátok célja, hogy az emberek
társadalmi,  politikai gondolkodást befolyásolják, hogy egy bizonyos ideológiai irányba
tereljék.

     Magyarország a II. Világháborúban, a vesztesek oldalán fejezte be a háborút. Ennek

következtében jelentős területeket vesztettünk el, pontosan az ország ⅔-át. Ez mély nyomot
hagyott az emberekben. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása után, mind gazdasági,
mind társadalmi szempontból ellehetetlenítve érezte magát az ország. Az újonnan megalakuló
szomszédos országok bezárkóztak és nem voltak hajlandóak gazdaságilag segíteni. A
legnagyobb problémát az okozta, hogy elveszítettük az ipar számára elengedhetetlen
nyersanyag lelőhelyeinket, így az nem tudott tovább működni. Az emberek vissza akarták
kapni az elvesztett területeket és velük együtt az elcsatolt magyar lakosokat, régi életüket. a
politikai hangulat egyre inkább a revíziós törekvések felé terelte az országot, teret engedve a
Horthy féle politikai irányzatnak.

     József Attila egyik költeménye a Nem, nem, soha címmel  jelent meg1922-ben. A költő a
verset, reakciónak szánta a Trianoni békeszerződés miatt  bekövetkezett ország -
nemzetveszteséggel szemben. A művészben erős hazafiságot és indulatot váltott ki a területek
elcsatolása. A vers remekül visszaadja az akkori közhangulatot. Mikor a vers íródott, nem volt
lehetőség a publikálására, habár a szlogen több plakáton, kiáltványon is megjelent. Az
iskolákban is elkezdték egyre többet hangoztatni Magyarország feltámadását, és arra
ösztönözni a gyerekeket, hogy ők is ezt a hitet tegyék magukévá. Az állampolgárok a
politikusokat okolták jelenlegi helyzetükért. Egyre többek lettek a búz Az iskolákban is
elkezdték egyre többet hangozatni Magyarország feltámadását, és arra ösztönözni a
gyerekeket, hogy ők is ezt a hitet tegyék magukévá. Az állampolgárok a politikusokat okolták
a Trianon után bekövetkezett helyzetükért. Folyamatosan bővült a buzdító dalok száma. A
lesz lesz lesz című dal is ezek közé sorolható. Ezeket a nótákat főleg a katonák számára
írták, de a nép is szívesen énekelte. 
A dalokon, verseken, plakátokon keresztül próbálták érzékeltetni az emberekkel, hogy
higgyenek Magyarország feltámadásában.
 
      Később Magyarországot, pont a revízió iránti nagy vágya sodorta a II. Világháborúba.
 A 30-as évek végére, a közvélemény egyre inkább szimpatizálni kezdett  a békeszerződést
nyíltan megszegő náci Németországgal, aki ígéretet tett, hogy segít a revíziós törekvések
megvalósításában. Az olaszok és németek segítségével vissza tudtunk kapni kisebb
területeket, de később súlyos árat fizettünk érte. 1941-ben a németek oldalán léptünk be a
háborúba.

     Zárszóként kitérnék arra, hogy a plakátoknak igen is lehet olyan befolyása az

emberek gondolkodásában, hogy egy országot akár visszafordíthatatlan helyzetbe
sodorjon.