Infláció

Dr. Fellegi Miklós

egyetemi docens
A pénz értéke és az infláció
• Vásárlóerő – egységnyi pénzért vehető áruk
mennyisége
• Árszínvonal – egységnyi áruért fizetendő
pénzmennyiség
Mérése: árak súlyozott átlaga
Változása: hogyan változik az átlagos árszínvonal.
Statisztikai jelzőszáma a fogyasztói árindex (CPI)
– Fogyasztói kosár
– Kiválasztott helyeken az árak mérése
– Fogyasztás mérése
– Két adatbázisból változás kiszámítása
Az infláció

• Infláció= az általános árszínvonal növekedése, vagy másképp, a

pénz vásárlóerejének csökkenése.
• Típusai: kúszó~, vágtató~, hiperinfláció (havi 50% felett)

https://www.mnb.hu/letoltes/hun-ir-22.pdf
A világtörténelem legnagyobb inflációi
• 1946 Magyarország. Csúcs: 15
óránként duplázódó árak.
1946 augusztus 1. a forint
bevezetése: 1 forint =
400 000 000 000 000 000 000
000 000 000 pengő (4x10^29)
• Bizonyos számítások szerint • Legnagyobb címlet:
Zimbabwe átvette az első 100 ezer milliárd
helyet 2009-ben
• XX. sz első hiperinflációja:
Németország az első
világháború után, csúcs: 49
óránként duplázódó árak
A fogyasztói árindex
A fogyasztói árindex tulajdonságai – a
megélhetési költségek mérésének nehézségei
1. Bázis időszaki fogyasztási szerkezet árát méri (ún. Laspeyers-formula)
• Nem veszi figyelembe a helyettesítési hatást (fogyasztási szerkezet
változtatása, ha változnak az ár/érték arányok)
• Ha a hónap nem minden napján azonosak az árak: időzítési hatás
• Üzletek közötti helyettesítés hatása (pl. új üzlet, más árakkal)
2. Új termékek megjelenésének hatása, amit a statisztika mindig késve követ
3. Minőségváltozás kezelése (jobb minőségű termék ugyanolyan áron elvileg
több fogyasztást-hasznosságot- eredményez)
4. Tartós fogyasztási cikkek esetén elméletileg nem a termék ára, hanem az
általa nyújtott szolgáltatás ára kellene szerepeljen (pl. mosógép ára vs.
mosási költség)
5. A nem vásárolt fogyasztást (saját előállítású) nem méri
Az árstabilitás
Definíció: alacsony, de nem nulla százalékos infláció
Az árak a kereslet/kínálat változás miatt folyamatosan változnak
Infláció: az árak a termékek széles körében, tartósan emelkednek
Defláció: az árszínvonal tartós csökkenése
Dezinfláció: az áremelkedés ütemének csökkenése

Árstabilitás felelőse: a központi bank (MNB)

2001-től: inflációs célkövető rendszer: cél 3% fogyasztói árindex,
2015 márciustól +/- 1% tolerancia sávval

https://www.mnb.hu/monetaris-politika/a-monetaris-politika-keretrendszere/mi-az-arstabilitas
Az árstabilitás előnyei
• Kiszámítható gazdasági környezet
• Kisebbek az árváltozással kapcsolatos költségek (ún.
menüköltségek az eladóknál: ár címkézés, étlap nyomtatás, ár
listák újra nyomtatása, stb; és ún. cipőtalp költségek a
vevőknél: magasabb infláció esetén gyakrabban és kisebb
összegű kp-t tartanak a magasabb kamatok miatt, gyakrabban
kell pl. ATM-hez menni)
• Az árak képesek koordinálni az erőforrások elosztását, a relatív
árváltozások értelmezése nem okoz problémát
• Kiküszöböli az infláció jövedelem-átrendező hatását
(szerződések megvalósulása alatt nem változnak a szerződő
felek jövedelmei, pl. fix kamatozású adósságok értékváltozása
miatt)
Mi okozza az inflációt?
Ha a piacon megbomlik a kereslet kínálat
egyensúlya, változnak az árak:
• Piaci túlkereslet → ár növekedés
• Költségek emelkedése (pl. alapanyag árak) → ár
növekedés
Ha a magasabb inflációs környezetben a piaci
szereplők inflációs várakozása magas:
• Magasabb nominális bérkövetelések → ár növekedés
(ún. ár-bér spirál)
Magasabb pénzkínálat inflációt növelő hatása (pl.
jegybanki hitelezéssel vagy kamatcsökkentéssel)
A defláció
Definíció: a fogyasztói árszínvonal tartós és általános csökkenése
Okozhatja:
• Pozitív okok (jó defláció): kedvező költség sokk (pl. új technológia)
kormányzati intézkedés (szabályozott árak, adók csökkentése)
• Negatív okok (rossz defláció): tartósan visszafogott kereslet → negatív
spirált eredményezhet: ár csökkenés → kevesebb termelés, megszűnő
munkahelyek, tovább csökkenő kereslet → további árcsökkenés →
további termelés csökkenés → elhúzódó gazdasági recesszió
Hatásai:
• Gazdasági szereplők elhalasztják a fogyasztást (később olcsóbb) →
vállalatoknak tovább kell csökkenteni a termelést, nincs gazdasági
növekedés
• Adósságok reálértéke nő, adósok igen nehéz helyzetbe kerülnek,
hitelező bankok is nehéz helyzetbe kerülnek, ha az ügyfelek
tömegesen nem tudják visszafizetni a hitelt
A deflációs spirál
A monetáris politika szerepe az árstabilitás
fenntartásában

• A jegybank a monetáris politikai eszköztár

működtetésével befolyásolja a gazdasági szereplőket
• A legfőbb eszköz: jegybanki alapkamat
• Nem az aktuális inflációra, hanem a középtávon várható
inflációra reagál (időigényes az alkalmazkodás)
• Fontos a tartós okok és a rövidtávú áringadozások
elkülönítése
Miért nem a nulla százalékos infláció jelenti
az árstabilitást?
Kismértékű, pozitív áremelkedés kedvező a gazdaságnak:
• Fogyasztói árindex mérési hibái
• Defláció elkerülése
• Nulla körüli infláció esetén nem hatékony a monetáris politika
(a gazdaság élénkítése kamatcsökkentést kívánna, de nulla alá
nem csökkenthető az alapkamat)
• A bérek lefelé merevek, kis pozitív infláció teret ad az
alkalmazkodásra
• Adósságok reálérték növekedésének elkerülése
A fogyasztói árindex (CPI) számítása
• KSH havonta gyűjti és dolgozza fel a szükséges adatokat
• http://www.ksh.hu/
• Ún. reprezentánsok meghatározása (legfontosabb
minőségi jellemzőkkel meghatározott termékek és
szolgáltatások (pl. másfél literes műanyag palackos
ásványvíz, stb); kb. 1000 reprezentáns árát figyelik,
összegzik és publikálják kétféle bontásban:
• 140 kiadási csoport (pl. kenyér, sertéshús, marhahús stb.)
• Nemzetközi összehasonlításra használt ún. COICOP csoportok
(12 főcsoport)
• MNB saját, elemzési célú besorolása
Hogyan alakul ki a termékcsoportok árából a
CPI?
• Bázisidőszaki (Laspeyres), láncindexált
index
• Évente felülvizsgálják a súlyokat, az adott
évi súlyok a két évvel korábbi fogyasztási
szerkezetet tükrözik
• Jelölések:
• n: termékek száma
• q: termék mennyisége (indexek:
i: i-ik termék, 0: bázisidőszak)
• p: termék ára (indexek: i: i-ik
termék; 0: bázisidőszak, t:
tárgyidőszak)
• W: a termék fogyasztásban
szereplő súlya
Adatok értelmezése
• Fix bázisú: éves index (12 hónap árváltozása) – előző év
azonos hónapjához, előző év azonos negyedévéhez
viszonyított indexek
• Rövid bázisú: adott hónap vagy negyedév az előző
hónaphoz vagy negyedévhez viszonyítva (szezonális
hatások kezelésének/kiszűrésének szükségessége)
• Előző év decemberéhez viszonyított index;
december/december éves index
Egyéb árindexek
1. HICP: harmonizált fogyasztóiár index, az EU-n belül egységes módszertannal számított index,
összehasonlítható
Főbb különbségek:
• Saját tulajdonú lakás (lakás ára) HICP nem tartalmazza, CPI tartalmazhatja (Magyarországon
nem)
• CPI rezidens háztartások adatain alapul, HICP rezidens és nem rezidens háztartások hazai
kiadásai (pl. turisták kiadásai)
• Adók kezelése lehet más
2. GDP-deflátor: az adott országban újonnan előállított termékek és szolgáltatások árváltozásának
indexe
3. Fogyasztás deflátor: adott időszaki fogyasztás árváltozása, tárgyidőszaki súlyozású, nem bázis
időszaki, kiadási szerkezet negyedévente változtatható
4. Maginfláció (core inflation): a gyorsan változó, nem stabilan alakuló árváltozásoktól valamint a
szezonális hatásoktól megtisztított infláció (energia, élelmiszer)
• Lehet alacsonyabb és magasabb is az inflációnál
• Ezt tudja a jegybank a monetáris politikával befolyásolni
Infláció és maginfláció

Érdekesség: A 2016/17-es időszakban az

egyik legnagyobb tétel volt a
maginfláción kívüli tételek változásában: a
tej árváltozása