20.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének okai és főbb eseményei

Előzményei:

• 1953-ban meghalt Sztálin, utódja Hruscsov enyhülési politikája Magyarországon is hatott:

Szovjet nyomásra Rákosi helyett Nagy Imre lett a miniszterelnök (1953-1955)

• Nagy Imre a tervgazdaság ésszerűsítésével próbálkozott:

 növelte az országgyűlés szerepét

 csökkentette a beszolgáltatást
 felülvizsgálta a koncepciós pereket, és rehabilitáltak több elítéltet (pl. Kádár Jánost)
 visszafogta a nehézipari és közlekedési beruházásokat (metróépítés)
 megszüntette a kuláklistákat, és leállította az erőszakos kollektivizálást

• 1955-ben Rákosi elérte Nagy Imre leváltását, Hegedűs András lett a miniszterelnök

• 1956-ban Hruscsov élesen szembefordult a sztálinizmussal, és ez meggyengítette Rákosi

pozícióját: az MDP főtitkára Gerő Ernő lett, Rákosi ezzel megbukott

• 1956. okt. 6. – Rajk László újratemetése, temetése a rendszer elleni tiltakozásnak számított

• Több értelmiségi csoport (Petőfi-kör, Irodalmi Újság) Nagy Imre újbóli miniszterelnökségét
támogatta. Kialakult egy reformkommunista kör

• 1956. okt. 16 – Szegeden megalakult a MEFESZ-t (Magyar Egyetemi és Főiskolai

Egyesületek Szövetsége) és 16 pontba foglalták követeléseik a Műegyetemen (okt. 22.)

• Lengyelországban is rendszerellenes megmozdulások voltak, és fennállt a szovjet

beavatkozás veszélye, ezért a magyar egyetemisták október 23-ra Lengyelország melletti
szimpátiatüntetést szerveztek

Október 23.:

• Az egyetemista felvonulást előbb betiltották, majd engedélyezték, mert a követelések

diktatúraellenesek voltak, nem szocializmusellenesek, majd újra betiltották, és engedélyezték

• Követelték a demokrácia helyreállítását: többpárti, szabad választásokat, szólásszabadságot,

a politikai perek felülvizsgálatát és Nagy Imre kinevezését miniszterelnöknek, szovjet
csapatok kivonását, nemzeti jelképek visszaállítását (pl. címer, ünnepnapok)

• A parasztságnak lehetőséget akartak adni az egyéni gazdálkodásra

• A tüntetők a Bem-szobornál olvasták fel követeléseiket, itt született meg a forradalom
jelképe, a lyukas zászló (kivágták belőle a kommunista címert)

• Délután munkások is csatlakoztak a tömeghez, majd a parlament elé vonulva Nagy Imrét
követelték, de beszéde csalódást keltett, mert nyugalomra szólított föl

• A tömeg továbbvonult, egyik fele a Városligethez vonult és ledöntötte a Sztálin szobrot,

mások pedig a Rádió épületéhez vonultak, hogy elérjék követeléseik beolvasását. Itt
kezdődött el a fegyveres harc

• Éjszakára már szovjet csapatok vonultak be a városba, megkezdődött a szabadságharc,

kialakultak a város néhány jól védhető pontján felkelőközpontok (Corvin-köz)

• Kinevezték Nagy Imrét miniszterelnöknek

• Október 24-én megalakul a párt katonai bizottsága, melynek feladata a forradalom leverése

• Október 25-én a Parlament előtt tüntető tömegbe lőttek. Országos sztrájk kezdődött.
Forradalmi bizottságok és munkástanácsok alakultak

• Október 28-án Nagy Imre végre a forradalom mellé állt, rádióbeszéde jelezte a forradalom
győzelmét:

 Tűzszünetet ajánlott a felkelőknek, ezzel véget ért a harc a fővárosban

 Feloszlatta a gyűlölt ÁVH-t
 Bejelentette a demokrácia helyreállítását, szerveződni kezdhettek a megszüntetett
pártok, elindul a többpártrendszer
 Visszaállította az ún. Kossuth-címert
 Felszólította a szovjet csapatokat a kivonulásra

• Október 29-én megkezdik a szovjetek a kivonulást BP-ről

A szabadságharc leverése és megtorlása:

• Rádiónyilatkozata után Nagy Imre megkezdte a forradalom eredményeinek megszilárdítását:

 Feloszlott az MDP, helyette új munkáspártot szerveztek, a Magyar Szocialista

Munkáspártot (MSZMP), főtitkára Kádár János lett
 Magyarország kilépett a Varsói Szerződésből és kinyilvánította semlegességét, az
ENSZ Biztonsági Tanácsa a magyar ügyet tárgyalt
  November 3. - Nagy Imre koalíciós kormányt alakított kisgazda, szociáldemokrata és
parasztpárti politikusok bevonásával (Tildy, Kéthly, Bibó)
 Szabadon engedték a politikai elítélteket, köztük Mindszenty József érseket

• A Szovjetunió egyre nagyobb ellenszenvvel figyelte az eseményeket, Hruscsov végig

látogatta a kommunista államokat, megbeszélték a kommunista államokkal a beavatkozást,
csapataikat összevonták

• November 3-án este a tököli szovjet reptérre áthívják tárgyalni Maléter Pált (honvédelmi
miniszterelnök), őt a szovjetek elfogták, letartóztatták, és így nem volt, ki parancsot adjon a
honvédségünknek

• November 4-én hajnalban kezdetét veszi a forgószél hadművelet és a második forradalom, a

békés ellenállás 3000 páncélossal megindul a támadás Magyarország ellen. Értelmiségi
szervezetek és a munkástanácsok még decemberig ellenállást tanúsítottak, de vezetőik
letartóztatása után ez is megtört. Laktanyákat, reptereket, radarállomásokat támadtak (fontos
katonai létesítményeket). A felkelőközpontok jó pár napig kitartanak. (Széna tér, Corvin-köz,
Tűzoltó utca)

A forradalom leverését megtorlás követte:

 Kádár János lett az ország miniszterelnöke

 új karhatalom alakult, az ún. pufajkások (munkásőrség)
 a felkelőket és a vezető politikusokat kivégezték, tízezrek kerültek börtönbe
 Nagy Imrét és társait elítélték és kivégezték (csak 1958-ban)