A forradalom és szabadságharc

I. 1847-48 -as országgyűlés

 Küldöttek: reformerek (nagyon készültek)
- Kossuth Pest megye küldötte (ellenzék vezére)

 Cél: Adminisztrátori rendszer megszüntetése

 Eltörölték az ősiséget és bevezették a részleges közteherviselést, de

további reformokra nem volt kilátás

II. Forradalom
 Francia és a bécsi forradalom hírére

 1848. március 3. - Kossuth újabb javaslatot nyújtott be az Ellenzéki

Nyilatkozat alapján:
- kötelező örökváltság
- jogegyenlőség,
- népképviselet
- szabad földtulajdon,
- alkotmányosság Magyarországnak és Ausztriának is,
- kollegiális kormány (független felelős kormányzat)

 Március 3. - Az alsótábla elfogadja a javaslatot

 Március 14. - a felsőtábla is elfogadja a javaslatot (a bécsi forradalom

hírére)

 1848. március. 15.- én a fiatal Magyarország képviselői (márciusi ifjak)

megmozdulást szerveztek, mely nagyobb forradalomba torkollott

 Forradalom mente (tankönyv ábra)

1. Pilvax Kávéház- kiinduló pont

2. Egyetem – csatlakozik sok egyetemista
3. Landerer és Heckenast nyomdája – kinyomtatják a 12 pontot és a
Nemzeti Dalt
4. Nemzeti színház- Petőfi felolvassa a Nemzeti Dalt és a 12. pontot
Délután- A liberális nemesség is csatlakozik
5. Pesti városháza – követeléseiket ismertetik az ottanikakkal, és a Pesti
tanács a forradalom mellé áll
6. Hajóhídon átmennek
7. Helytartó tanács- Táncsics Mihály kiszabadításának kérelme,
engedélyezik
8. József laktanya (Táncsics börtöne) - kiszabadítás
9. Nemzeti Színház – Bánk Bán
  Létrehozták a közcsendi bizottmány (rendfenntartó erő)
- A városi vezetés és a liberális nemesség vezeti

- Ez biztosítja a forradalom nyugalomban való lezajlását

 Az államtanács végül nem fogadja el a feliratot, DE

 A király nevében István Nádor kinevezte Batthányi Lajost

miniszterelnöknek, ezzel létrehozza az első felelős magyar
minisztériumot

- Batthányi összeállított egy koalíciós kormányt (Ezzel megvalósul a

felelős kormányzat) – minden politikai irányzat megtalálható

 Mérsékelt liberálisok
Batthányi Lajos - Miniszterelnök
Deák Ferenc - Igazságügy miniszter
Klauzál Gábor – Földművelési, iparügyi miniszter

 Radikálisabb liberálisok
Kossuth Lajos- Pénzügyi miniszter
Szemere Bertalan- Belügy miniszter

 Centralista
Eötvös József- Vallási, közoktatási miniszter

 Konzervatív liberális
Széchenyi István- közlekedés, közmunkaügyi miniszter

 Konzervatív
Esterházy Pál- Király személye körüli miniszter

 Párton kívüli
Mészáros Lázár- Hadügy

III. Az áprilisi törvények - 1848. április 11.

 Az események hatására

 V. Ferdinánd elfogadja az országgyűlés törvényeit, aláírja

- Polgári átalakulás alapját képzik

 Az áprilisi törvényekkel születik meg az alkotmányos Magyarország

- A kormányt (minisztériumot) a király nevezte ki, de az a
törvényhozásnak volt felelős.
 - A rendi gyűlést a népképviseleti gyűlés váltotta fel, cenzusos
választójog alapján (vagyon és műveltség)

 Feudális kiváltságok felszámolása (polgárivá alakul át)

 Kötelező örökváltság, állami kárpótlással (elhalasztva)

 Tized eltörlése

 Úriszék eltörlése

 Kimondták a sajtószabadságot

 Unió Erdéllyel (még erdélyi országgyűlésnek is el kell fogadni)

 Államforma alkotmányos királyság

 A törvényhozás szerve a kétkamarás országgyűlés

- Országgyűlési ciklus 3 éves lett de minden évben volt ülés

- Az országgyűlést nem lehetett feloszlatni, a költségvetés és a

zárszámadás elfogadása elött.

 A nemzetiségeknek jogegyenlőséget kínált, de autonómiát nem (kivéve

Horvátországnak)

 Ausztriával a viszony közelített a presszónál unióhoz

- Magyarországot csak a közös uralkodó kötötte össze a birodalom

másik felével.

 Külügy, hadügy és ezzel tartozó pénzügyek továbbra is királyi fenségjog,

illetve rendezetlen kérdés

IV. A szabadságharc kirobbanása

 Előzmény – Nemzetiségek lázadása

- A nemzetiségeknél is megfogalmazódott az igény, hogy

nemzetiségként külön jogokat kapjanak (nemzetiségi autonóm terület
legyen)

- A magyar politika csak egyéni szabadságjogokat kívánt megadni a

nemzetiségeknek (pl:. Nyelvhasználat), kollektív jogokat (pl:.területi
autonómia) nem.
 - Szerbek
o A forradalom után a Határőrvidék magyar közigazgatás része
lett és ez nem tetszett nekik

o Szerbek Autonómiát követelnek, Kossuth elutasítja

o 1848. május Karlócai kongresszus

 Megfogalmazás: önálló szerb tartományt követelnek,

Vajdaság néven

o Habsburgok Divide et Imperia elvvel még jobban a magyarok

ellen buzdítja

o Szerbek júniustól a délvidéki magyarokra támadnak, felkelés

- Románok
o Balázsfalván üléseztek
 Elutasítja az Uniót
 Moldvával és Havasalfölddel külön nemzetet akartak
létrehozni

- Szlovák
o Liptószentmiklóson üléseztek

- Horvátország
o A Magyarországgal való egyenrangúságot követelik

- Udvar
o Követelte a magyar had és pénzügy feladását

 A nemzetiségek a bécsi kormányban találtak támaszt bedőltek nekik

- A Divide et Imperia (oszd meg és uralkodj) elvvel fordították őket a

magyarok ellen, autonóm jogokat ígérve

 Magyarország megkezdte az önálló haderő, a honvédség felállítását és

ezek támogatására az önálló papírpénz (Kossuth Bankó) kibocsájtását.

 Július 5. Népképviseleti országgyűlés (ez az első) ül össze

- Július 11. Kossuth újoncokat kér és szükséges pénzt

 A bécsi kormány a Jellasicsot, a horvátok élére állítja és Magyar kormány

ellen küldi őket, ezzel önálló horvát koronatartományt ígérve nekik
 1848. szeptember 11.-én Jellasics horvát bán megtámadta
Magyarországot (Szeptemberi fordulat)

- Cél: eredeti viszonyok visszaállítása

- Batthátnyi tiltakozásul lemondott, de az ügyeket továbbra is intézte

- Bécs a tárgyalási szándékát elutasítja, harc felvétele mellett döntöttek

- Kossuth új végrehajtó intézményt szervezett:

o Az Országos Honvédelmi Bizottmányt (OHB), tehát a magyar

vezetés vállalta a szabadságharcot, hogy megtarthassa az
eddig kivívott reformokat

- A jobbágyság megnyerése érdekében a nemesség segítségével,

eltörölték a szőlődézsmát, állami kárpótlással (szep 15)

- Jellasics csapata Balaton déli partján haladt Pest-Buda felé

o A csapatai raboltak és feldúltak, ami népfelkeléshez vezetett

 1848. szeptember 29-én Pákozdnál, Móga János csapatai megállították

és vereséget mértek Jellasics csapataira.
- Jellasics Bécsbe menekült, Móga üldözi a határig, ahol kissé
gondolkodik, hogy átlépjen-e

 Közben kitört egy 2. bécsi forradalom is

 Október 8. az országgyűlés átruházza a végrehajtói hatalmat az OHB-re

- Kossuth lesz a vezetője

 Schwechati csata (október 30)

- Móga csapatai végül átlépik a határt, és amellett, hogy leakarják
győzni a Horváthokat csatlakozni akarnak a bécsi felkeléshez

- Windischgrätz csapatai azonban már Jellasics segítségére siettek

- Schwechatnál legyőzték a magyar hadsereget

- Windischgrätz (Habsburg hadvezér) csapatai vissza szorítják őket

- Móga lemond, Kossuth, Görgeyt nevezi ki

 December 2.-án az udvar lemondtatta V. Ferdinándot és helyette Ferenc

Józsefet ültette trónra
 - Aki teljesen elakarta töröltetni az eddigi reformokat, mert ő nem
fogadta el az Áprilisi törvényeket

 Támadás Magyarország ellen

- A magyar erők élére Görgey Artúrt nevezte ki az OHB.

- Windischgrätz csapatai (császári fősereg) támadást indított

Magyarország ellen, Görgey csapatai egyre visszaszorítva Pest-Buda
felé

- 1849. január 4. Pest-Budát Görgey kénytelen volt harc nélkül feladni

o Így megtudták kímélni a várost és a hadsereget a harctól

- Kossuth és Görgelyi között ellentét éleződött ki

o A hadvezér taktikai logikával kerülte a döntő vereséggel járó

döntő ütközetet, a politikus pedig csak nyerni akart, buzgó
haza szeretettel

 Erdély a harc folytatásának kulcsa

- Erélyben elmérgesedett a román-magyar viszony

- Még 1848. októberében a császár parancsára a románok a magyar

szabadságharc ellen indultak

o Balázsfalváról indultak
o Falvakat foglalnak el és embereket ölnek meg
o Kolozsvárt sikerült elfoglalni

- A királyhágón át az erdélyi császáriak gyorsan elérhették volna

Debrecent

- De ekkor kitört a székely felkelés, a székely határőrök szembeszálltak

az erdélyi császári sorezredekkel.

- A határőröknek nem volt tüzérsége, de egy Gábor Áron nevezetű

székely vállalta, hogy ágyukat önt.

o Gábor Áron a szabadságharc alatt közel száz ágyút öntött, s

maga is tüzérként harcol, hősi halált halt

- A felkelt székelyek ellenállását már majdnem legyőzték , de Kossuth

Bem Józsefet állította az erdélyi magyar erők élére .
 - 1849 márciusára kiverte az erdélyi császáriakat és a segítségükre siető
orosz csapatokat Erdélyből.

- Erdély nem kapott megtorlást, magyar ellenőrzés alá került, Erdély

szilárd hátországot biztosított a debreceni kormányzatnak.

 Felvidéki hadjárat
- Görgey Vácon át a felvidék felé vonult, hogy elvonja Windischgrätz
csapatait Debrecen megtámadásától

- Windischgrätz csapatai egy része Pesten maradnak a másik része

pedig Görgey után haladnak

- Nem tudták így megtámadni Debrecent szóval a magyar felkészülés

Tiszántúlon folytatódhatott

- 1849. január 5, Görgey Váci kiáltvány

o Kijelentette benne, hogy a harc törvényes az Április

törvényeket védik

o Kossuthnak is ír benne, hogy nem feltétlenül irányíthatja

jogszerűen a csapatait

- Branyiszkói- hágón vívott csata után (1849. február 5), kijutott Hernád
völgyébe.

- Görgey számára lehetővé vált, hogy egyesüljön a Debrecen

előterében gyülekező magyar erőkkel Kápolnánál

 Az első magyar ellentámadás

- Közben magyar kormány Tiszántúlon új hadsereget szervezett Klapka
György tábornok vezetésével

- Damjanics vezetésével ide érkeztek a Délvidéken harcoló seregek is

- Görgey + Klapka + Damjanics = Ütőképes hadsereg

- DE! Kossuth nem bízik Görgeyben és a főparancsnokságot Henrik

Dembinszkynek adja

- Kápolnai csata 1849. február 26-27

o Vereséggel végződik

o Dembinszky hibája a vereség

 o Kossuth leváltja

V. Olmützi Alkotmány- Függetlenségi nyilatkozat (1849. március 4)

 A Kápolnai csata után Windischgrätz jelentésében az udvarnak azt

mondta, hogy teljesen megsemmisítette a magyar csapatokat, és hogy
hamarosan elfogja foglalni Debrecent

 Ez nem volt igaz a magyar csapatok nem szenvedtek végleges vereséget,

és még messze volt Debrecen elfoglalásától

 Kormány reakciója, hogy kiadja az Olmützi alkotmányt

o Ebben Magyarországot tartományi szintre süllyeszti és az

uralkodónak abszolút hatalmat ad, a kivívott szabadságjogokat
áthúzva

 Nem elkerülhető a harc folytatása a magyarok számára

 Az áprilisban történő fényes magyar győzelmek után a

magyarországgyűlés kimondja a Habsburg ház trónfosztását ls
Magyarországot független államnak nyilvánította 1849. április 14.

 Kormányzó elnök: Kossuth Lajos (idéglenes)

 Cél: Nemzetközi támogatás , és a reformok

 1849. május. 2 - A végrehajtó hatalom élére Szemere Bertalan

miniszterelnök került

 A függetlenségi nyilatkozat hatására a Szent Szövetség érvénybe lép

VI. Tavaszi Hadjárat

- A katonai vezetés megszilárdítása után a magyar főerők újabb
hadműveletbe kezdtek.

- Ideiglenes főparancsnok: Görgey

- Terv: Windischgrätz bekerítése, bekerítő hadművelet

o Klapka dolgozza ki

- A hadjárat Gyöngyösből indult.

- Első szakaszban a Tiszától a Dunáig űzték vissza a császáriakat

 o 1849. április 2. – Hatvan – Magyar győzelem
o 1849. április4 – Tápióbicske – Magyar győzelem
o 1849. április 6. – Isaszeg – Magyar győzelem

- Időközben a császári csapatok vezetője Ludwig Welden lett

- Új haditerv

- Második szakaszban a Dunántúl is felszabadult.

o 1849. április 10. – Vác – Magyar győzelem

o 1849. április 19. – Nagysalló – Magyar győzelem
o 1849. május 21. – Buda magyar kézre kerül és kiűzi a
császáriakat.

 De! A Habsburg trón veszélybe került, így érvénybe lép a Szent Szövetség
és Orosz uralkodó I. Miklós cár 250.000 fős katonai hadat küld
Magyarországra
- Erre a magyarok nem számítanak

 Nemzetiségi nyilatkozat – 1849. július

- Olmützi nyilatkozat hatására nemzetiségek is Magyarország mellé
álltak

- Eredmények de nem autonómia

- Nyelvhasználat oktatásban, közigazgatásban

- Önálló egyházi ügyintézés

- Zsidóság emancipációja

VII. A Szabadságharc veresége

 Az országgyűlés szegedre költözik

 Az orosz csapatok 1849. június közepén léptek magyar földre, és ekkor

indult meg nyugatról a császáriak ellentámadása.

 Császáriak új parancsnok: Haynau

 Görgeyék egy megoldást láttak

- Az oroszok felvonulása előtt gyorsan vereséget mérjenek az osztrák
haderőre, majd kompromisszumra kényszerítsék
 - A döntő csapáshoz az erőket Görgey Komáromnál akarták
koncentrálni

 Kossuth először elfogadta de később, Pretczl és Dembincki javaslatára

Szegedet (arad-temesvár környéke) tűzték ki összpontosítás helyéül.

 Görgey csak látszatra fogadta el az új haditervet.

- Csapataival Komárom-Szőny térségében kísérletet tett a győzelem

kicsikarására Haynauval szemben, de vereséget szenvedett

 Így hadseregével megkésve indult dél felé

 Kossuth leváltotta Görgeyt

 Aradnál még Bem seregével egyesülni akart Görgey de már

felmorzsolódtak, Erdélyben az oroszokkal vívott csatákban , majd
Segesvárnál teljesen megsemmisültek (július 31) Petőfi

 Görgey közölte Kossuthhal, hogy akkor folytatja a harcot, ha egyesülhet

Dembinszkyvel Szegednél.

 Dembinszky azonban harc nélkül feladta szegedet , elkezd vissza vonulni

majd a város közelében csatát vesztett (augusztus 3-4)

 Ezután a kormány utasítása ellenére, nem Arad felé indult hogy

egyesüljön Görgeyvel hanem délnek, Temesvárig.

 Ott Bem vette át a főparancsnokságot

 Magyar döntővereség Temesvárnál (augusztus 11.)

 A vereség hírére Kossuth lemndott, a katonai és polgári hatalmat

Görgeyre ruházta, és több tábornokkal Törökországba menekült

 Görgey Világosnál az oroszok elött 1849. augusztus 13. -án letették a

fegyvert.