Mozgásfejlesztő feladatok területenként

NAGYMOZGÁSOK FEJLESZTÉSE

I. Járás
1. Kis és nagy lépésekkel
2. Különböző irányokba fordulással
3. Változó szélességű sávok, vonalak között
4. Különböző tárgyak megkerülésével, átlépésével, tartásával.

II. FUTÁS
1. Különböző tempóban, majd közbeni tempóváltással.
2. Különböző irányokban, majd közbeni irányváltoztatással.
3. Változó szélességű sávok között.
4. Különböző tárgyak megkerülésével, átugrásával, átlépésével.

III. UGRÁS
1. „Távolugrás” (páros lábbal szökdelés) ugrás előre, hátra.
2. „Magasugrás”
3. Ugróiskola (kicsiknél a legegyszerűbb formában)
4. Különböző alakzatú térbe beugrás – kiugrás (kör, négyszög stb.)
5. Szökdelés egy lábon, oldalirányba szökdelés.
6. Mélyugrás

IV. CSÚSZÁS – KÚSZÁS, MÁSZÁS KÜLÖNBÖZŐ TEMPÓBAN

1. Különböző irányokba, majd irányváltással.
2. Különböző szélességű és formátumú helyeken és tárgyakon (pl. mászóka, fa stb.)
3. Különböző tárgyak megkerülésével, átmászásával.

EGYENSÚLYGYAKORLATOK

I. ÁLLÁS
1. állás lábujjon – sarkon állás
2. állás fél lábon
3. ugrálás, átlépések, átugrások

II. EGYENSÚLYOZÓ JÁRÁS

1. Vonalon előre – hátra
nyitott – csukott szemmel
2. Tárgy hordása: egyedül
összekapaszkodva
guggolásban
lábujjhegyen
sarkon
külső talp élen
3. Padon, földre helyezett szivacson stb.
III. KÚSZÁS egyenes padon

IV. SPORTOK – egyensúlyozás eszközzel

Hinta, deszka alatt henger, roller, bicikli, korcsolya stb.

V. FORGÁSOK állva, ülve

Fordulatok, testhelyzet változtatások.

SZEM-KÉZ KOORDINÁCIÓ FEJLESZTÉSE

1. Babzsák
a., babzsák célbadobása változó nagyságú körbe, változó távolságról, különböző tárgyak
fölött (pl. szék)
b., babzsák csúsztatása két vonal közé/között
c., babzsák dobása vízszintes és függőleges célra

2. Karika – dobás változó irányokba, vízszintes, függőleges célra, változó távolságról

3. Kugli játék

4. Labdajátékok: dobás és elkapás nagyobb, majd kisebb labdákkal, változó távolságról,

labda célbaütése bottal.

SZEM – LÁB KOORDINÁCIÓ FEJELSZTÉSE

1. Ugráló kötéllel – kötél fölött átugrás, változó magassággal

2. Karikába különböző lábakkal belépés, kilépés, beugrás, kiugrás
3. Lábbal különböző formák rajzolása
4. Ugróiskola egyszerűbb és nehezített formában
5. Függeszkedés: átfogással tovahaladás

FINOMMOTORIKA FEJLESZTÉSE

I. A kéz izomzatának erősítése

1. Vizes rongy, szivacs csavarása
2. Gyurmázás (gömbölyítés, sodrás, lapítás, mélyítés) – elsősorban az anyag tapintásos
megtapasztalása, tetszés szerinti formák, alakzatok kialakítása.
3. Célbadobás különböző labdákkal, babzsákkal vízszintes, függőleges célra.
4. Kuglizás, különböző méretű labdák gurítása egyre kisebb célpontra
5. Ceruzahegyzés
II. A kézmozgás ügyesítése
1. Ujjmozgatási gyakorlatok  ökölbe zárás, feszítés, ujjak széttárása-feszítés-lazítás.
2. Ujjakkal hüvelykujj érintgetése.
3. Utánzó mozgások ujjakkal  eső, napsütés, zongora, ujjséta stb.
4. Malmozás
5. Ujjrejtés: kezek egymás mellett fekszenek az asztalon, tenyérrel lefelé.
”Eldugjuk” (behajlítjuk) mindkét mutatóujjat, majd nyújtjuk stb. Ugyanez
összetámasztott ujjakkal.
6. Csippentés az 1-2, 1-3 stb. ujjakkal
7. Lánc mindkét kéz két-két ujja csippentő helyzetben összekapcsolódik 
széthúzás.
8. Pingpong labda pörgetése váltott kézzel, mindkét irányban.
9. Autóverseny: kisméretű autókra zsinórt erősítünk, melynek végét egy kb. 8-10 cm-es
hurkapálcikára kötjük. A zsinór hurkapálcára tekerésével versenyeznek az autók.
10. Manipulálás csipesszel.
11. Szemezgetés, válogatás.
12. Építőjátékkal építés (összerakás, kirakás, eleinte minél nagyobb elemekkel, majd
fokozatosan kisebbekkel.
13. Tépett és vágott papír, illetve fonal ragasztása.
14. Festés, rajzolás, nyírás, papírhajtogatás, ragasztás, gyöngyfűzés.
15. Puzzle játékok összerakása, fokozatosan növekvő elemszámokból.
16. Minta kirakása lyukas táblán, egyszerűbb formákból a bonyolultakig.
17. Szövés fűzőlappal.
18. Marokkó

GRAFOMOTOROS KÉSZSÉG FEJELSZTÉSE

A nagy lendületű mozgásokból kiindulva a célirányosabb mozgások felé, a puhább

anyagoktól a szilárdabbak felé, a nagy felülettől a kisebbek felé haladva, célunk olyan
finommozgások kialakítása, melyek képessé teszik a gyereket az írás elsajátítására.

1. Rajzolás, festés nagy felületre (ujjal, zsírkrétával, színes ceruzával)

2. Vonalkövetés kézzel, ujjakkal, eszközzel
3. Sorok közötti folytonos és szaggatott vonal nyomán haladó rajzolás, vízszintes és
függőleges, hullám-, kör-, és hurokvonal alakítása.
4. Minta nyomán haladó ráírás, rárajzolás majd folytatás.
5. Vonalrajzolás szűkülő úton és növekvő hosszúságban egyenesen, majd fokozatosan
nehezedő labirintusban.
6. Hiányzó vonalak pótlása
7. Ritmikus sorok írása
8. „Vonal” (firka) létrehozása azonos iránykövetéssel mondóka közben.Pl.
 Antanténusz
 Madarak voltunk, földre szálltunk.
 Túl, túl, messze túl.
 Tekeredik a kígyó, tekeredik a rétes
 Ez a fagyi csuda jó
 Pont, pont, vesszőcske
 1. Ugri-bugri 8. Doromboló hasikája
2. Tarka 9. Rajta
3. Macska 10. A négy
4. Itt a 11. Lábacs-
5. Füle 12. kája
6. Ott a
7. Bajusza

9. Kiskerítés nagy kerítés,

Kezdődik a házépítés.
Cserép kerül a tetőre,
Kész a kapu egykettőre.
Fodros a víz a tavon,
Peti horgászni oson.
Kémény füstje tekereg,
Cica kerget egeret.
10. Formák kirakása pálcikából stb, másolás emlékezetből
11. Ritmikus sorok írása mondókával
Letette a bögrécskéjét.
Elővette pálcikáját.
Kisétált a kapun át,
Kergette a farkát.
12. Másolásos feladatok

TESTSÉMA FEJELSZTÉS

1. TESTSÉMA – saját testen való tájékozódás

A tudatos testvázlat nem veleszületett, hanem szerzett funkció, élettani mechanizmusok
útján alakul ki (testrészek  ezek térbeli elhelyezkedése  éntudat).

2. TESTKÉP – látási, mozgásos tapasztalatok során alakul ki

 jó idegrendszeri integráció és ingergazdag környezet esetén
- látás megtörténik a test hatékony, tudatos irányítása. ellenkező
esetben (ingerszegény környezet, hiányos idegrendszeri
- tapintás integráció esetén:
- mozgás  mozgásreakció késik
 koordinálatlan mozgás
- egyensúly  félénkség
 nyugtalanság
 bizonytalan személyiség

3. Téri tájékozódás
4. Síkbeli tájékozódás
5. Dominancia
6. Időbeli tájékozódás

I. TESTRÉSZEK ISMERETE
1. Önmaga felismerése és azonosítása
 Tükörgyakorlatokkal
 Játékos mondókákkal
 Jellegzetes külső tulajdonságainak megtanulásával

2. Tevékenységek a testrészek megismerését célozva

- !Először azonos oldalon (csak jobb vagy csak bal) ha jól tudja mindkét oldalt,
keresztbe)
- Célszerű a főbb testrészekkel kezdeni, begyakorolni és csak azután következzen a
testrészek részeinek hasonló módon való begyakorlása
a.) testrészek megérintése és megnevezése a felnőtt által
b.) a gyermek megismétli saját testén az érintést és megnevezést
c.) utasításra a gyermek megérinti és megnevezi a testrészt, mozgást végez vele (pl.
integess!, Emeld fel …!, Simogasd…!)
d.) a felnőtt megnevezi és a gyermek megérinti a másik gyermek testrészét
e.) az előző feladatok megismétlése csukott szemmel
f.) járások, ugrások, futások testrész érintéssel
g.) „Mágnes”-játék

Lásd. még: oldaliság kialakítása

3. Meghatározott testrészekre koncentrálás

a., Különböző testhelyzetekben (hason, hanyatt fekve, ülve, állva, térdepelve).
Megtalálni a megnevezett testrészt,
- megérinteni és megnevezni
- mozgásokat végezni
- mondókázás és verselés mozgással

b., Valamilyen tárgyat megérintve, ráülve, ráállva, átbújva rajta megtapasztalnia

különböző testhelyzeteket a testrészek és a tárgyak (környezet) viszonylatában.
c., Játékon (babán) azonosítani a megnevezett testrészt.
 d., Rajzon színezni/jelölni a megnevezett testrészt
II. A TEST SZEMÉLYI ZÓNÁJÁNAK ALAKÍTÁSA
LATERALITÁS. Az oldaliság belső megéléséhez, beépítéséhez szükséges az egyensúly
kialakulása, a függőleges középvonal egyensúlyának az elsajátítása és a jó testtartás.
A lateralitás fejlesztése közvetlenül hat a téri percepció fejlődésére.
1. Az „oldaliság” alakítása
a., Színes szalaggal megjelölni a jobb oldalt kézen, lábon;
a bal oldalt a mellkas bal oldalára helyezett (tűzött) szívvel
b., Különböző mozgásfeladat teljesítése jobb-balkézzel (pl. labdát gurítani, babzsákot
dobni stb.)
c., hasonló gyakorlatok lábra (emelés, rúgás, ugrálás)

2. A test elülső és hátulsó részeinek megismertetése játékos, mozgásos feladatokkal

a., Az eszközt helyezzék maguk elé, hátuk mögé
b., Feküdjenek a hátukra, forduljanak hasra
c., Átbújások: hengeren, eszközökön, építményeken, karikán
d., „Mágnes” játék

3. A test függőleges zónájának megtanítása

a., Játékeszközök (karika, labda, babzsák stb.) emelése a fej fölé, lehelyezése a lábra
vagy a lábak elé

4. Az előző gyakorlatok elvégeztetése becsukott szemmel

5. Adott tárgyakhoz viszonyított testhelyzetek gyakorlása (szék, pad, asztal stb.

alkalmazható)
a., állj elé, mögé, rá, mellé, közé, mássz át stb.
b., ülj elé, mögé, rá, mellé, közé, stb.
c., térdepelj --
d., feküdj --

III.TESTFOGALOM
A testrészek tudatos ismerete, a test és a testrészek funkcióinak tudatos ismeret.
A fejlesztés a testrészek ismerete szerint történik, nagyobb hangsúlyt adva a funkcióknak,
a nyelvi megfogalmazásoknak.

1. Játékos gyakorlatok: megnevezett testrészekhez megmondani a funkcióját (pl. az ujjak

nevének magyarázata)
2. Funkció megemlítése után felismerni a testrészt  lokalizálni, megmutatni önmagán
és másokon, megszámlálni
3. Test, kéz, láb körberajzolása, részek berajzolása.
4. Képen, rajzon felismerni az egyes testrészeket, a hiányzókat megnevezni,
megszámlálni, berajzolni, ráhelyezni.
5. Részekből összeállítani az emberfigurát, testrészeivel együtt.
6. Testrészek érintése (2-3…) föntről-le – az érintés alatt mondókázás
lentről-föl – az érintés alatt mondókázás
belülről-ki – az érintés alatt mondókázás
kintről-be – az érintés alatt mondókázás
 TÉRI TÁJÉKOZÓDÁS

A saját test harmónikus mozgása térben.

Térérzékelés fejlesztése (egyensúlyozás)
I. Kezdő tevékenységek
1. Játék az ujjakkal (versek, mozgások)
2. Spontán testhelyzetek – állatok mozdulatainak utánzása.
3. Mászás utasítás alapján
4. Tevékenységek zenére
5. Labirintus séta: a gyerekek egyszerű, tantermi részekből épített labirintuson keresztül
sétálnak, ütközés nélkül.
6. Népi gyermekjátékok is segítik pl. Fogócska, bújócska, Erre csörög…, Vakvezetés
stb.

II. Középhaladó tevékenységek

1. Labdapörgető játékok
2. Mászási minták utánzással
3. „Kövesd a vezért” játék: mozgás utasításra pl. „A vezér azt mondja, hogy álljatok a
jobb lábatokra!” stb.
4. Futás labirintusban előre, hátra.

III. Haladó tevékenységek

1. Labirintus labda pattogtatásával
2. Akadálypálya: akadályok elrendezése, melyek különböző testtartásokat, mozgásokat
igényelnek
3. Tükörkép: mozgások utánzása
4. Tájékozódás a környezetben (lakás, iskola, szoba, osztály, szekrény, asztal stb.)
5. Mindezek a tevékenységek csukott szemmel is.

TÉRI OREINTÁCIÓ

Képesség a jobb és a bal, a fent és a lent, az előre és hátra megkülönböztetésére és az irányok

szerinti tájékozódásra.

I. TÁJÉKOZÓDÁS TESTEN
1. Kéz és láb azonosítása: szalaggal jelöljük meg a jobb kezet/lábat (mellkas bal oldalára
szívet tűzzünk)
utasítások: pl. Érintsd meg a jobb kezeddel a padlót!
2. Egyéb testrészek azonosítása
3. Zene és ritmus összekapcsolása mozgással pl. üssétek a ritmust a jobb lábatokkal
4. Testrészek körülrajzolása (kivágása, színezése)
5. Teljes test mozgása utasítások alapján
pl. Menj el xy jobb oldala mellett!
Ülj le arra a székre, amely az asztalomtól balra van! Stb.
6. Ujjak helyének definíciója mindkét kézen.
pl. A bal kezed ujjait fesd zöldre!
Húzd fel a gyűrűt a jobb kezed első ujjára!
 Tegyél x-et a bal hüvelykujjadra!
(Ujjak elrejtése)
7. Mozgások megnevezése, utánzása

Fokozatok:
1. Mindkét kéz azonos oldalon, azonos testrészen.
pl. Kezek a csípőn
2. A kezek azonos oldalon, de különböző testrészen. Egyik kéz sem hagyja el a test
középvonalát.
pl. jobb kéz a jobb fülön, bal kéz az orron/bal szemen
3. Az egyik kéz keresztez, a másik azonos oldalon marad
pl. Jobb kéz a bal fülön, bal kéz a bal szemen.
4. Mindkét kéz keresztez
pl. Jobb kéz a bal fülön,
bal kéz a jobb térden
- A jobb kezet eleinte jelöljük szalaggal, majd ez elhagyható.
- Az utánzás során először a gyermek mellé kell ülni úgy, hogy nekünk jobbról legyen.
Ha már egymás mellett jól mennek a gyakorlatok, a jobb kezet jelölő szalagot levehetjük.

II. VISZONYOK TÁRGYAKON

1. Párkereső játékok: állítsuk párba a tanulókkal a bal és jobb kesztyűket, cipőket,
papírból készült kezeket és lábakat, fent és lent látható dolgokat (pl. madarak,
tengeralattjáró stb.)
2. Öltözködés: vetessük fel a tanulókkal a jobb és a bal cipőket, kesztyűket;
cipőfűzőjüket kössék be és ki;
tegyenek tárgyakat a zsebükbe stb.
3. Mellett, fent – lent, fölött – alatt, előtt – mögött, között fogalmak gyakorlása
tárgyakkal
4. Tárgyak után nyúlás csukott szemmel
5. Építés-rajzolás csukott szemmel, utasítás alapján.
6. Mindennapi tárgyak  tanítsuk megkülönböztetni a jobb és a bal oldalt az állatokon,
játékokon, autókon, épületeken stb.
7. Ellentétes parancsok  utasítsuk a gyerekeket úgy, hogy ellentétes irányokkal
válaszoljanak.
pl. „Emeld fel a jobb kezedet”  bal kezet emelni („Tanító néni azt mondta…” játék)
8. „Csoszogó” játék
9. Papír jelölés: tanítsuk a papíron jelölni és rajzolni az irányokat  balra, jobbra,
középre, a papír tetejére és aljára – irányítás szerint.
10. Színezés – jobbra, balra, fölfelé, lefelé forduló tárgyak színezése (balra haladót piros
színnel, jobbra haladót kék színnel)
11. Útvonal – rajz készítése

SÍKBELI TÁJÉKOZÓDÁS

A téri tájékozódás biztonságát célszerű minél előbb gyakoroltatni a síkban is, hiszen az
iskolába lépés pillanatából szüksége van a gyerekeknek a könyvben, füzetben való
eligazodásra.
1. Testrészek körülrajzolása (kivágása, színezése)
2. Tárgyképek elhelyezése síkban
A gyerekek különböző tárgyképeket helyezzenek el egy kartonból készült házikóra vagy
házikó körül a Hol? Hová? Kérdés segítségével.
pl. repülőgép – száll a ház fölött
3. Téri oreintációs feladatlapok
12 vagy több kis kép közül tetszés szerint válasszanak ki a gyerekek egyet. Erre tegyék az
ujjukat vagy valami más jelet. Ezt követően határozzák meg a kiválasztott kép körüli
képecskék helyét. A tőle balra eső képre piros, a jobb oldalira kék, a fölötte lévőre sárga,
az alatta lévőre zöld korongot tegyenek. Amikor a négy irányba már biztonságosan
tájékozódnak, lehet nehezíteni a játékot: jobbra fölötte, jobbra alatta stb. helyek
megjelölésével, a színek kombinációjával (balra fölötte = piros és sárga).
4. Eseményképen képrészletek helyének meghatározása. Hol? Hová? Kérdések segítségével.
Pl. Hol repül a madár?
Az irányok tanításának sorrendje: mellette, fel-le, fenn-lenn, felett-alatt, előtt-mögött,
között.
5. Színezés feladatlapon, majd a rajzok „olvasása”.
Különböző irányokba néző képek színezése  balra piros, jobbra kék, fölfelé sárga, lefelé
zöld. A gyakorlatokat először két (jobbra-balra), majd három (jobbra-balra-fölfelé) végül
négy irányba végezzük. Színezés után az irányok elolvasása balról jobbra haladva.
6. Pontok összekötése minta vagy utasítás alapján
7. Formák lemásolása, kicsinyítése négyzetrácsos lapon.
8. Irányok, viszonyok jelölése papíron: tanítsuk a papíron jelölni és rajzolni a balra, jobbra,
középre, papír tetejére és aljára fogalmakat, irányítás alapján.

DOMINANCIA

1. Színes szalaggal jelöljük meg a jobb oldalt kézen, lábon, mellkas bal oldalára egy szívet
helyezzünk.
2. Különböző mozgásfeladatok teljesítése jobb- és balkézzel (pl. labdát gurítani, babzsákot
dobni, érintsd meg a jobb kezeddel a padlót! Stb.
3. Hasonló gyakorlatok lábra (rúgás, ugrálás, emelés).
4. a feladatok elvégzése csukott szemmel is.
5. teljes test mozgása utasítások alapján
pl. Menj el xy jobb oldala mellett!
Ülj le arra a székre, amely tőled jobbra van!
6. Lásd Téri orientáció I/7. pont
7. Lásd Téri orientáció II/1., 2., 6., 7., 9., 10., 11., 12., 13.