12.

tétel

I. A neuroendokrin szabályozás lényege, az endokrin mirigyek felsorolása,

a mellékvese és hormonjainak jellemzése.

A neuroendokrin rendszer szabályozás lényege:

Az életfolyamatok szabályozása 2 féle módon valósulhat meg: idegi szabályozással és vegyi
szabályozással, az endokrin rendszer segítségével. Az emberi szervezetben a 2 rendszer közt
szoros összefüggés van, együttesen képezik a neuroendokrin rendszert.

A szervezet működésének szabályozói:

 hormonrendszer (a folyamatos, lassúbb szabályozás jellemzi)
 idegrendszer (a gyorsabb működésváltoztatást eredményezi)

A hormonrendszer:
 lassít – gyorsít
 feladata:
○ a belső környezet állandóságának fenntartása,
o a növekedés,
o a fejlődés,
o a szaporodás szervrendszerének folyamatos működésének biztosítása

Idegrendszer:
 elindít – megállít
 hormonrendszer felett is irányít → neuronendokrin rendszer
 feladata:
○ a külső és belső környezethez való alkalmazkodás
o érzékelés
o mozgás

Az endokrin mirigyek felsorolása:

Az endokrin rendszer hormonok segítségével fejti ki szabályozó funkcióját. A belső
elválasztású mirigyek (endokrin mirigyek) olyan mirigyek, amelyek az életműködéseket
szabályozó hormonjaikat közvetlenül a sejt közötti térbe, és ez által a véráramba juttatják. A
hormonok így a mirigytől távoli szerveken fejthetik ki hatásukat.

Hormonális és idegi szabályozás:

A hormonális rendszerben a sejtek működését hormonok szabályozzák. A hormonmolekulák
a vér útján jutnak el a szervezet minden sejtjéhez. Az idegrendszer nyúlványos idegsejtjei az
egész szervezetet behálózzák és ingerület formájában továbbítják az információt a sejtek
között. A 2 féle szabályozó rendszer jól kiegészíti
egymás működését. Az idegrendszerben az ingerület
gyorsan terjed, így hatása szinte azonnal érvényesül a
szervek működésében, de csak rövid ideig tart. A
hormonhatás ezzel szemben lassabban alakul ki, de
tartósabban érvényesül.

A belső elválasztású mirigyek a következők:

 hipotalamusz (az agy része)
 12. tétel

 agyalapi mirigy (hipofízis)

 pajzsmirigy
 csecsemőmirigy
 mellékpajzsmirigy
 mellékvese
 endokrin hasnyálmirigy, avagy a Langerhans-szigetek
 petefészek
 méhlepény (placenta)
 here
 tobozmirigy
Hormonokat termelnek az alábbi szervek is:
 vese
 szív
 máj
 emésztőrendszer (gasztrointesztinális traktus, GIT)
 zsírszövet

A hormonok az életfolyamatok három nagy területét szabályozzák:

 a testfelépítést ( alakot, méretet, egyedfejlődést )
 a viselkedést ( önfenntartási, fajfenntartási alkalmazkodási viselkedés )
 a belső környezet állandóságát ( pl. vércukorszint szabályozását )

A hormonok kémiailag nem egységesek, vannak:

 fehérjehormonok
 szteránvázas hormonok
Mindegyikre jellemző, hogy működésüket már milligrammnyi mennyiségben is kifejtik.
Hatásuk jóval tartósabb és elhúzódóbb.

A hormonokat csoportosítani lehet keletkezési helyük szerint is, így vannak:

 sejthormonok: ugyanabban a sejtben keletkeznek és hatnak.
 neurohormonok: idegsejtek által termelt anyagok, ingerközvetítő hatásúak. (pl. a
kolin és az acetilkolin)
 szövethormonok: speciális szövetekben termelődnek és hatnak. (pl. a szekretin,
amely a vékonybélben keletkezik, és a hasnyálmirigyet aktiválja vagy a hisztamin,
amely elindítja a szervezet védekezését) Szerepet tölt be a gyulladások
leküzdésében.
 mirigyhormonok endokrin mirigyek termékei

A mellékvese és hormonjainak jellemzése:

A mellékvese páros szerv. A vese csúcsán sapkaként elhelyezkedő kis mirigy. Hámeredetű
kéregállományból áll, belsejében pedig idegrendszeri eredetű velőállomány van. A 2 rész
alapvetően különböző feladatot lát el. A kéregállomány szteroid típusú hormoncsoportokat
termel (kortikoszteroidok), a velőállományból pedig egy aminosav származék, az adrenalin
szabadul fel.
 12. tétel

Szövettani kép alapján három réteg különíthető el a kérgen belül:

 Az első rétegében:
o A sejtek kis gömbökbe rendeződve helyezkednek el és mineralokortikoidokat
termelnek.
o A só- és vízháztartást szabályozó hormonok közül a legfontosabb az
aldoszteron, ami a szervezet ásványi anyag háztartását szabályozza: a kálium
és nátrium forgalmat befolyásolja.

 A második rétegében:
o A sejtek kötegeket képeznek. A glikokortikoidok, többek között a kortizol
termelődik itt és hatására a vércukor szint emelkedik, illetve a szervezet
ellenálló képessége csökken

 A harmadik rétegében
o Hálózatot képeznek a sejtek. Termékük a szexuálszteroidok férfiban és nőben
egyaránt termelődnek. Legjelentősebb képviselőjük a tesztoszteron, amely a
férfias jellegekért, az agresszióért és a szexuális vágyért felelős hormon.

A mellékvese velőállománya adrenalint termel, szerepe hogy a máj glikogén raktárából

glükóz kerül a keringésbe, ezáltal nő a vér glükóz tartalma és a sejtek több energiát
termelnek.

A here hormonja a tesztoszteron. Serdülőkorban újra meginduló tesztoszteron termelés

váltja ki a nemi szervek növekedését. A tesztoszteron szteránvázas hormon. Kis
mennyiségben termelődik női nemi hormon is, az ösztrogén, a tesztoszteron lebontásával is
keletkezik.

A petefészek termeli a tüszőhormont (ösztrogén) és a sárgatest hormont (progeszteron). Az

ösztrogén a női nemi jellegek kialakításában játszik szerepet. A progeszteron gátolja az
oxitocin méhre gyakorolt hatását.

II. Festékképzés folyamatának részletes jellemzése, a bőr színét

meghatározó tényezők.

A festékképzés folyamata:
A festékképzés a bőrben lejátszódó biokémiai folyamat. A szőr festékanyaga a melanin, ami
a melanocitákban termelődik fehérjeszintézis során. A festékképzéshez Fenilalaninra van
szükség, ami több lépésben alakul át Melaninná.

FENILALANIN → TIROZIN→ DOPA → MELANIN

A festékképzés feltétele az enyhén lúgos közeg (pH 7,5), normál hőmérséklet, gyűrűs
aminosav, rézion, oxigén, dopa-oxidáz enzim és a tirozináz-enzim. A festékképzést a
neuroendokrin rendszer szabályozza, tehát idegi és hormonális tényezők befolyásolják. Az
 12. tétel

ibolyántúli sugarak gyorsítják a festékképződést. A festékképzés folyamatát külső (napfény,

barnító krém, szolárium) és belső (terhesség, gyógyszerek, hormonzavar, máj vagy epe
működési zavara, B-vitamin hiány, mellékvesekéreg hormonja) tényezők befolyásolják.
Amikor kikeverjük a festéket oldószerként H2O2 használunk. A H2O2 vízre és aktív oxigénre
bomlik. Az aktív oxigén segít a festékképzés folyamatában, míg a víz reakcióba lép para-
fenilén-diamin és a para-toluilén-diaminnal, PPD és a PTD úgynevezett azin festékké alakul
át. A lúgos kémhatás, a szempillák illetve a szemöldök szálak keratin rétegét, a kutikulát
fellazítják és az azin festék bejut a szőrszál belsejébe ahol a saját pigmentjeinkhez
adszorbeálódnak (megkötnek a felületükön).

A bőr színét meghatározó tényezők:

 vérerek hemoglobin mennyisége és minősége → rózsaszín arcbőr
 eleidin és keratohyalin fénytörő képessége → bőr fehér színe
 szaruréteg lipidjeiben oldott karotinok → bőr sárgás színe
 szaruréteg vastagsága → bőr szürke színe
 hámsejtek melanin tartalma → bőr barna színe

A bőr színét a bazális rétegben lévő melanin adja, ami fehérjeszintézis során keletkezik.
A melanin képződést és eloszlását elsősorban a genetikai tényezők határozzák meg. A bőr
pigment képződése UV sugárzás hatására oxigén jelenlétében indul be a melanocitákban. A
kész pigmentek a melanociták nyúlványain keresztül a keratinocitákba jutnak. A pigmentált
(barna) bőr védelmet nyújt a káros UV sugarak ellen. Ha a bőr valamilyen ok miatt
fényérzékennyé válik (pl. gyógyszer, kémiai anyagok, egyéni érzékenység), akkor a bőrben
megindul a fokozott szabadgyök képződés. A melanin védelme nélkül az UV sugárzás
akadálytalanul beindíthat gyulladásos folyamatokat. A meggyengült védekező képességű
bőr állapota állandósul és fokozott melanin termelődés alakulhat ki, ami
hiperpigmentációhoz (foltosodáshoz) vezet.

III. Pigment-rendellenességek fogalma, csoportosítása, a melanin

festékképzésének rendellenességei és kozmetikus által kezelhető
fajták részletes jellemzése, kezelhetőségük a kozmetikában.

Pigment-rendellenességről akkor beszélünk, ha a melanin képzés biokémiai folyamatába

zavar áll be. Ezek kisebb-nagyobb foltok formájában jelentkeznek a bőrön. A folt (macula)
olyan elemi elváltozás, amelynek színe eltér a bőr színétől, lehetnek sötétebbek (szeplő,
májfolt), világosabbak (vitiligo, leukoderma). Nagyságuk különböző lehet.

Eredetük szerint két nagy csoportba osztjuk:

 Természetes eredetű pigment-rendellenességek: a melanin képzés zavarával
függnek össze
 Mesterséges eredetű pigment-rendellenességek: ha a bőr irharétegébe vagy a
bőraljába idegen eredetű festékanyagok kerülnek (tetoválás).

Pigment-rendellenességek kialakulására ható tényezők:

 12. tétel

 Külső tényezők (mechanikai hatás, vegyi anyagok)

 Belső tényezők (gyógyszer,anyagcserezavar, idegrendszeri zavar)
 Öröklött tényezők (a hajlam örökölhető)

Természetes eredetű festék-rendellenességek:

Fokozott festékezettséggel járó pigment zavarok: Ha a pigment foltok sötétebbek, mint a
környező bőrfelület, fokozott festékezettségről → hiperpigmentációról beszélünk.

 Szeplő (ephelis) : két fajtája ismert, fiatalkori és öregkori.

Fiatalkori (ephelides juvenilis): a legelterjedtebb pigment zavar, gombostűfejnyi, barnás,
kerekded foltok formájában jelenik meg.

Öregkori (ephelides senile): a klimax lezajlása után vagy környékén jelenik meg. A kézháton,
alkaron, arcon jellemző.

 Májfoltok (chloasma):
Terhességi májfolt (chloasma gravidarum): száj körül, orcákon, homlokon alakul ki.

Méh és petefészek működéséből származó májfoltok (chloasma uterinum): az állkapcson

vagy a fültőnél megjelenő sötétebb foltok.

Máj- és epebetegségek nyomában keletkező májfoltok (chloasma hepaticum):

kialakulásában anyagcserefolyamotok játszanak szerepet, a foltok megjelenése nem
jellegzetes.

Külső hatásokra létrejövő májfoltok: kialakulhat hő- és mechanikaihatások.

 Bőrbetegségek nyomában keletkező festékzavarok:

Vírusok baktériumok, gombák okozta bőrbetegségek gyulladásos folyamatok lezajlása után
pigment foltok hátramaradásával gyógyulnak. Gombás fertőzések hatására keletkezhetnek.
Egyes aknék gyógyulása is pigment foltot okozhat.

 Melanózisok:
Vegyi hatások okozta pigment-rendellenességeket melanózisoknak nevezzük. Bőrgyulladás
előzheti meg. Ilyen vegyi anyag pl. a bergamottolaj, amely fontos illatanyag.

 Belbetegségek zavaraiból keletkező pigment zavarok:

Kialakulásában a máj, a mellékvesekéreg rendellenes működése, vitaminhiány, ill. vitamin-
túladagolás játszhat szerepet. Kezelésük orvosi feladat.

Csökkent festékezettséggel járó pigment zavarok:

Ha a pigment foltok világosabbak, mint az egészséges bőr színe, csökkent festékezettség lép
fel. A pigment hiány kiterjedhet az egész testre. Az örökletes elváltozás neve: albinizmus.
 12. tétel

Mesterséges eredetű festék-rendellenességek:

A bőr mélyebb rétegeibe vízben nem oldódó festékek kerülnek, ezt tetoválásnak nevezzük.
Lehet véletlenszerű, ami munkahelyi vagy egyéb balesetek következtében alakul ki.

Pigment-rendellenességek kozmetikai kezelése

 Fiatalkori szeplő (ephelides juvenilis) kezelése:
A kezelésre több lehetőség is van:
 melanin képzés biokémiai folyamatának lassítása, megszüntetése
 melanin oxidációja (halványítás)
 hámréteg koptatása (AHA krémek, arcvizek)
A melaninképzés biokémiai folyamatának lassítása: preventív kezelés

a) Fényvédőszerek alkalmazása
Ha bőrünket tavasszal vagy nyáron nagyobb mennyiségű ibolyántúli sugár éri, szervezetünk
fokozott melanin képzéssel válaszol. A 240-320 nm hullámhosszú sugarak gyulladásos
folyamatokat indíthatnak be, ezért ezeket a sugarakat gyulladáskeltő ibolyántúli sugaraknak
nevezzük. A fiatalkori szeplősödésre hajlamosak érzékenyek ezekre a sugarakra, ezért
bőrüket védenünk kell, olyan anyagokkal amelyek nem engedik a bőrbe a sugarakat. A
fényvédő szerek használata akkor vezet eredményre, ha azokat már az első tavaszi
napsugarak megjelenésekor alkalmazzuk.

b) Enzimgátlók alkalmazása
A festékképződés oxidációs folyamat. Ha enzimgátlót juttatunk a bőrbe, az
enzimtevékenység lelassul, vagy leáll. Egyes fémionok bejuttatása is lassítani fogja a
festékképzés folyamatát. A fiatalkori szeplő a melanin oxidációjával is megszüntethető.

c) Halványítás
A melanin oxidációját különböző persókkal segítjük elő. Alkalmazásuk azért előnyösebb, mint
a hidrogén-peroxidé, mert a bomlásukkor keletkező oxigén koncentrációja állandó.

d) Koptatás
Alfa-hidroxi-savak (AHA) alkalmazhatók, elősegítik a pigmentált hámsejtek gyorsabb
leválását, így a pigment foltok halványodnak. A készítmények kúraszerűen használhatók. A
bőrt hozzá kell szoktatnunk a savasabb kémhatásokhoz. Alkalmazható savak: glikolsav,
almasav, tejsav, szalicilsav.

 Terhességi májfolt (chloasma gravidarum) kezelése:

A hormonzavar következményeként jellegzetes foltok jelennek meg az arcon. A foltok
halványítása kezelhető. A terhességi májfoltok halványítása a fiatalkori szeplők kezeléséről
leírtak szerint történik.

IV. Halványító kezelési terv összeállítása,halványító krémek jellemzése,

halványító hatóanyagok a kozmetikában.

Kezelés célja:Csökkenti az öregkori pigment foltokat, napfény és akné okozta barna foltokat.
Hatására a pigment termelődés csökken. Erősen hidratálja a bőrt.
 12. tétel

Kezelés menete
 Letisztítás: oxigénes arctejjel
 Tonizálás: C-vitaminos tonikkal
 Peeling: enzimes peelinggel (papain)
 Gépi kezelés: Halványítás halványító szérummal → ultrahanggal
 Maszk: Halványító maszk felhelyezése
 Masszázs: Halványító,ránctalanító krémmel relaxáló masszázs

Mélyhámlasztás és peeling:
Javítja a bőrfelszín közelében lévő erek vérellátását, és serkenti a bőr regenerálódását. A
hámlasztást arcon, nyakon és dekoltázson végzik. A peelingezést bizonyos bőrmélységekben
végzik. A felszíni peeling a bőr legfelső hámrétegének mechanikus vagy kémiai módszerekkel
történő eltávolítását jelenti,ez akár otthon is elvégezhető. Közepesen mély peelingnél a
teljes hámréteget eltávolítják kémiai módszerrel, a gyógyulás egy hetet vesz igénybe. Mély
peeling esetén a bőrt a kollagén rétegig lehámlasztják. A gyógyulás több hetet vesz igénybe.

A kozmetikában használatos savak jellemzése:

AHA (Alfa-Hidroxi-Acid): A kozmetikában gyümölcssav néven ismert. Az AHA sav önmagában
ártalmatlan, nincs szövetkárosító hatása, bár a bőrfelületen erős bőrpír, égő érzet és lemezes
hámlást okoz. Ránctalanító, bőrfiatalító és aknés bőr kezelését szolgáló termékek állíthatók
elő magas AHA tartalommal és meghatározott pH-értékkel. Kúraszerűen is alkalmazható. A
kezelést ősztől kora tavaszig lehet elvégezni. Gondoskodni kell a fényvédelemről mert a nap
hatására pigment foltok keletkezhetnek a bőrön. Utána kerülni kell a szoláriumot és a
napozást. AHA savak képviselői: almasav, citromsav,tejsav, glikolsav, borkősav.

Almasav: A hámképző savak csoportjába tartozik és azon belül a szerves savakhoz. Sói a
malátok. Halványító gatású. Almában, birsalmában és egresben is megtalálható. Vízben és
alkoholban oldódik. Fehér, kristályos anyag.

Citromsav (acidum citrikum): A hámképző savak csoportjába tartozik és azon belül a szerves
savakhoz. Sói a citrátok. Halványító hatású. Citromfélékben fordul elő. Vízben és alkoholban
oldódik. Fehér,kristályos anyag.

Tejsav (acidum laktikum): A hámoldó savak csoportjába tartozik. Sói a laktátok. Fertőtlenítő
és összehúzó hatású. Szobahőmérsékleten szirup sűrűségű. Savanykás szagú.

Glikolsav: A hámoldó savak csoportjába tartozik. Sói a glikolátok. Halványító hatású.

Szőlőben és cukornádban található. Vízben és alkoholban jól oldódik.

Borkősav (acidum tartarikum): A hámképző savak csoportjába tartozik és azon belül a

szerves savakhoz. Sói a tartarátok. Szőlőben fordul elő. Vízben és alkoholban oldódik. Fehér,
kristályos anyag.

BHA (Béta-Hidroxi-Acid): A BHA savak veszélyessége zsírban oldódó tulajdonságán alapszik.

Nem csupán az epidermisz elhalt sejtsorában, hanem mélyebb epidermész rétegekben –
akár a bazális rétegig jutva – gyengítik (akár az élő) korneociták közötti másodlagos
kötéseket.
 12. tétel

PHA (Poly-Hidroxi-Acid): Hasonlóan az AHA-hoz. A glükonolakton (gluconolactone) és a

laktobionik sav (lactobionic acid) tartozik ide. Hatásuk az AHA savakhoz hasonló. Kevésbé
irritáló, így ideális a nagyon érzékeny bőr hámlasztására is.

V. Indirekt elektrokozmetikai eljárások csoportosítása, a csoportok

rövid jellemzése, szolárium kozmetikai alkalmazásának ismérvei.

Azokat a kozmetikai eljárásokat,ahol a kezeléshez az energiát az elektromos áram adja

elektrokozmetikának nevezzük. Az elektrokozmetikai eljárásokat 2 nagy csoportra
oszthatjuk. Vannak direkt eljárások, ahol az elektromosáram közvetlenhatását használjuk fel.
És vannak indirekt eljárások,ahol az elektromos áramot másféle energiává alakítjuk át.

Indirekt elektrokozmetikai eljárások csoportosítása, csoportok rövid jellemzése:

Az indirekt eljárások során az elektromos áramot másféle energiává alakítjuk át. Ilyen
energiák lehetnek:
 Mechanikai energia: frimátor, arc és testmasszírozók
 Termoterápia (hőterápia): termoálarc, hővasaló, paraffinmelegítő, gyantamelegítő
 Hidroterápia (vízkezelés): Vapazon, szauna, gőzölő
 Krioterápia (hidegkezelés): jégvasaló
 Fototerápia (fényterápia): lézer, bioptron lámpa, kvarclámpa, szolárium, sterilizáló-
boksz, Wood-lámpa
 Mágneses tér terápia: Ilcsinek volt
 Fonoterápia (hangterápia): UH
Direkt elektrokozmetikai eljárások: Az elektromos áramot közvetlen hatását használjukfel a
kezeléshez. használjuk, illetve a hálózati váltóáramot másféle áramformává alakítjuk át.
A direkt kozmetikai eljárásokat a használt frekvencia alapján 3 csoportra oszthatjuk:
 Kis frekvencián működő gépek (0-1000 Hz): iontoforézis, szelektív ingeráram
 Közép frekvencián működő gépek (1000-100.000 Hz): interferencia
 Nagy frekvencián működő gépek (100.000 Hz felett): VIO, diatermiás epiláció,
rádiófrekvencia
Szolárium kozmetikai alkalmazásának ismérvei:
A szolárium kezelés során a test pontosan behatárolt „nap dózist” kap, ami az
életfolyamatokat pozitívan befolyásolja. A korszerű szoláriumok jól kiszűrik az UV
fényforrásait, de ügyelni kell a fokozatosságra, az időtartam 5 percenként emelhető. Normál
bőrnél 10-15 perc, zsíros bőrnél 20-25 perc és öregedő bőrnél max. 30 perc az ideális. A
szolárium előnye a D-vitamin képződés (csontritkulás ellen), jól előkészíti a napozást és
kompenzálja a nap hiányát. Kontra indikációja a lázas állapot, gyulladásos folyamatok.
Javarészt látható tartományú fénykezelések: A látható fény jellemzője, hogy az optikai
sugárzás 12 %-át adja, hullámhossz tartománya 380-760 nm között van és közepes energiájú
sugarak. A szolárium tisztítása és fertőtlenítése: A szolárium gépet minden vendégünk után
fertőtlenítjük. Először letisztítjuk majd fertőtlenítjük. Először a szemmel látható nagyobb
szennyeződéseket (pl. hajszálak, korpa, bőrápoló szerek) tisztítjuk le. Léteznek kifejezetten
szolárium tisztításra, fertőtlenítésre kifejlesztett szerek, amik szakszerű használatával sokat
tehetünk a higiéniai szempontból biztonságos szoláriumozásért. A koncentrátumokat a
megfelelő hígítási arányban és hatóideig használjuk a kívánt hatás elérése érdekében.
12. tétel