SZERESD A FÁT

Témaválasztás és célkitűzés

Választott téma: Szeresd a fát!

Május 10-e jelentőséggel bíró nap. Ekkor ünnepeljük a Madarak és

Fák Napját. Ennek alkalmából általános iskolánk 6.osztályos tanulói
felkutatják Eger természeti értékeit, nagy hangsúlyt fektetve a kiemelt
értékkel rendelkező fáinkra. Projektünk keretében iskolánk minden
tanulójával meg szeretnénk ismertetni ezen kincseinket,
jelentőségüket, a fák védelmének fontosságát. Erre szolgál a legutolsó
lépésként megvalósítandó kiállításunk, ahol régi és mai fotók, tablók
segítségével mutatjuk be környezetünk e fontos szereplőit.

Tartalom:

A. A fák jelentősége, védelmük

B. Fa, mint élettér
C. Eger természeti értékei, kiemelt jelentőséggel bíró fák
D. Eger, kiemelt értékkel bíró fáinak ismertetése
E. Kiállítás anyagának összegyűjtése, elkészítése (fotók, tablók) – Téma: Eger védett
fái ma és régen, a favédelem jelentősége
F. Kiállítás megtervezése

Célkitűzés:
Projektünk célja, hogy iskolánk tanulóit megismertessük a fák környezetünkben
betöltött szerepével. Lássuk és tudjuk, mit köszönhetünk a fáknak. Értsük, miért fontos
védelmük.
Célul tűztük ki, hogy megismertessük a tanulókat városunk védett, kiemelt értéket
képviselő fáival, melyek gazdagítják tágabban értelmezett otthonunk természeti
kincsestárát.

Projektidő tartama és ütemezése:

A projekt végeredményét jelentő kiállítás elkészültének időpontja a Madarak és fák
napja, tehát május 10-e. Ekkortól lenne megtekinthető a kiállított gyűjtemény, s egész
májusban láthatóvá tennénk.

Ajánlott célcsoport, a projekt célja:

A projektünk egyöntetűen szolgálja a 6. osztályos tanulók ismeretének elmélyítését, s
a többi osztály, korcsoport ráhangolódását a környezetvédelemre, a fák védelmére.
Ezen túlmenően kívánatosnak tartjuk, hogy szűkebben véve iskolánk tanulói ismerjék
városukat, ahol iskolás éveik egy jelentős részét eltöltik.
A projekt feldolgozásának módja:
A projekt egésze két fő területre oszlik. Az egyik része a természettudományhoz, biológiához
kötődő ismeretek elsajátítását teszi lehetővé. Alapoz a már korábban megtanultakra, illetve
lehetővé teszi, s egyben igényli a tanulók kutató tevékenységét.
A másik rész egy komoly tervező, szervező munka, melynek produktuma a kiállítás. Az
elképzelt kiállítás nyitónapján (május 10.) egy kis előadással is szórakoztatni és ráhangolni
kívánja iskolánk tanulóit és tanárait az alkalomra. Versek felolvasásával venné kezdetét a
kiállításunk.
A projekt levezetése, megvalósítása fordított sorrendet igényel.
A második résznek címkézett, mint produktum szereplő egység megtervezésével indul a
munkafolyamat. Ez azzal indokolható, hogy már az elején tudnia kell a projektben résztvevő
tanulóknak, mi az a gyűjtemény, szemléltető eszköz, amelyet ki kívánnak helyezni az iskola
aulájába. Részben ez is meghatározza a természettudományos rész munkálatait. Itt gondolok
arra, hogy egy kisebb csoport felkutatja és összegyűjti Eger természeti értékeit, de esetleg
szükséges lehet erről különböző kiadványokat is beszerezni, melyet a kiállításon megmutatunk,
s fellapozható.
Az osztály kisebb csoportokra oszlik, s kiosztják egymás között a feladatokat. A csoportok
létszáma 4-5 fő.

A természettudományi (első) rész:

1. csoport: Eger természeti értékei, védett fái. A fák jellemzői
Eger természeti értékeinek, s ezen belül a védett fáinak összegyűjtése. A gyűjtőmunkát követi
egy kutatás, mely arra terjed ki, mit érdemes tudnunk az adott fáról. Itt egyszerű információkra
(maximális magassága, talajigénye, vízigénye, városi körülményekhez való
alkalmazkodóképessége, stb.) éppúgy gondolhatunk, mint olyan ismeretekre, mely a fákat
károsító tényezőkre, kártevőkre, ellenük való védekezésre, az Önkormányzat ezirányú
tevékenykedésére fókuszál. Itt lehet kitérni arra is, hogy melyik fát, mikor telepítették, kik
határoztak az ültetésükről, milyen híres személy köthető hozzájuk, stb.
Az első részben a tevékenykedés részben tanórán kívüli munkát igényel. Az információk
felkutatása a csoport közös munkáját, megbeszélését, internetes kutatását igényli. A gyűjtött
anyagot természetismereti órán át lehet beszélni, ki lehet egészíteni.

2. csoport: A fák, erdők jelentősége. Védelmük fontossága. Az erdei életközösség

Általános tájékozódás a fákról. Milyen szerepük van Földünk életében, mit köszönhetünk
létezésüknek, milyen hatással bírnak ökoszisztémánkra. Kitérnek arra a fontos kérdésre, mit
tehetünk fáink, erdeink védelme érdekében. Bemutatják az erdei életközösséget.
Ez a projektfeladat is a csoport közös munkáján, megbeszélésén, kutatásán alapszik. Az
összegyűjtött információcsomag rendszerezés után természettudományi óra keretén belül
átbeszélendő.
Mindkét csoport feladata az altémájukhoz kapcsolódóan képi anyagok gyűjtése, a kiállítás
tervezése során megbeszélt információk átadása a harmadik csoportnak, mely a gyűjtemény
anyagát a kiállításra előkészítik. Tablókat, információs és szemléltető anyagokat készítenek. Ez
a munkafolyamat megvalósítandó vizuális kultúra óra keretén belül.

Kiállítás megszervezése:
Egy kiállítás megszervezése és lebonyolítása meglehetősen összetett feladat. Sok kérdést meg
kell beszélni és döntést hozni. Ebből kifolyólag a projektben résztvevő, de az előző
csoportokban feladatot nem kapó tanulókra hárul ez az összetett munka.

Feladatok:
- a helyszín megtalálása, egyeztetés az iskolavezetéssel
- a kiállító eszközök biztosítása (kiállító falak, állványok) – egyeztetés az iskolavezetéssel
- fotók gyűjtése, információs tablók elkészítése (pl. a csoportok munkáiból a kiállításon
megjelenítendő információk tablószerű megjelenítése)
- a kiállítás anyagának rendszerezése
- a kiállítandó anyag előkészítése a helyszínen való kiállításhoz
- a versfelolvasásra kiválasztani a megfelelő személyeket, verseket

A projekt ezen részfeladatának időigénye hosszadalmasabb, mint a természettudományi rész.

A kiállítandó fotók gyűjtését már az előző hónapban érdemes elkezdeni. Színesebbé tehető az
anyag, ha egy felhívást tesznek ki a résztvevők megfelelő felületeken, melyben mások témába
vágó képeit kérik a kiállítás idejére átadni, illetve lehetőséget azok másolására.
A kiállítás célja nem esztétikai nevelés, inkább a téma fontosságának átadása, érzékenyítés,
Eger városának védett fáit megismertetni az iskola valamennyi tanulójával.
Kompetenciafejlesztési lehetőségek:

Kommunikációs kompetencia:
A kutatás során számos írott dokumentáció, tanulmány, online hozzáférhető tananyag, kiadvány
elolvasására, tanulmányozására van szükség. Az átolvasott oldalakból szükséges jegyzetelni.
Ezeket a jegyzeteket a csoport tagjainak szükséges megbeszélniük. A továbbjutás érdekében
szükséges lehet vitákat lebonyolítani, érvelni. A folyamat legvégén a közös álláspontnak
megfelelően egy saját anyagot kell összeállítani. Abból a kiállítási tervnek megfelelően (ez
szintén egyeztetést, kommunikációt igényel a másik csoporttal) egy kivonatot készíteni.
Az adott témában megszerzett ismeretet a többi csoportnak, vagyis az osztály egészének át kell
adni. Tehát szükséges egy kiselőadás tartása a többiek számára. Az adott feladatban nem
résztvevő tanulók jegyzetelnek, mely a jegyzetelési technikát fejleszti minden egyes tanulónál.
Az oktató vezetésével egyfajta fórumot lehet megvalósítani, ahol kérdések hangozhatnak el a
témát illetően, s amelyekre a csoport tagjainak értékelhető és elfogadható választ szükséges
adniuk.

Természettudományos kompetencia:
A projekt fő célkitűzése a természettudományos kompetencia fejlesztése. Egy konkrét témán
keresztül (Eger város védett fái) megismertetni a fák, erdei életközösségek jelentőségét a saját
életünkre vetítve is. Érzékenyíteni a tanulókat a természetvédelem területén. Ismereteket
szerezni, s a kiállítás keretén belül másoknak átadni a fentebb említettek mellett a fák
védelmének mikéntjét.

Számítástechnikai kompetencia:
Amellett, hogy a város önkormányzatánál, az önkormányzat tulajdonában lévő kft-nél
lehetőség van információkat gyűjteni a védett fák kezelésével, a favédelemmel, parkkezeléssel
kapcsolatban, szükséges az internet lehetőségét kihasználva a témában kutakodni. Ezáltal a
keresőprogramok használatában mélyedhetnek el a tanulók. Weboldalakról lehet fotókat
letölteni, majd felhasználni akár a kiállítás, akár a prezentációk során.
Az egyes csoportok előadásához lehetősége van a csoporttagoknak power point-os bemutatót
is készíteni, mely által színesebbé, szemléletesebbé tehető az előadás.

A tanulás kompetenciái:
Fejlődés érhető el a projekt megvalósításával a kutatásmódszertan területén. Az információk
rendszerezése, áttekinthetősége érdekében gondolattérkép készítéséhez is nyúlhatnak a
gyermekek. A vázlatkészítés, jegyzetelés, előadás készítése mind-mind egy tanulástechnika,
melyben gyakorlatra tehetnek szert.
Vállalkozói kompetencia:
A kiállítás megvalósításához kifejezetten szükséges sok-sok ötlet felvetése, amellyel annak
felépítése logikusabbá, érthetőbbé tehető. Fontos annak megjelenése, kialakítása. Itt több
egyéni ötlet nyilvánulhat meg, s azok összevetése, majd döntéshozás utáni megvalósítása a
vállalkozói kompetencia fejlődését eredményezi.

Szociális kompetencia:
A projekt megvalósítása során lényeges elem a tanulók együttműködési képessége. Az egyes
altémák kidolgozásánál, kutatásánál a tanulók csoportban dolgoznak. Ahhoz, hogy a munka
sikeres legyen, értékelhető eredmények szülessenek, elengedhetetlen egymás tiszteletben
tartása, a vélemények meghallgatása és elfogadása.

Esztétikai tudatosság:
A projekt végeredményének tekintendő kiállítás nem csak tartalmában kell, hogy magas
színvonalat képviseljen, hanem annak kialakítása, megjelenése is fontos szempont.
A gyerekek az esztétikum érdekében kreatív módokat találhatnak az információk, a kiállítás
anyagának megjelenítésében.
A kiállítás megnyitását élményszerűbbé tevő versfelolvasás lebonyolítása is magában hordoz
számos esztétikai megnyilvánulási lehetőséget.

A meghirdetett téma által érintett műveltségi területek:

1. Magyar nyelv és irodalom:

Fejlesztendő területek:
- számos vers, költő megismerése
- szókincs bővítése
- beszédértés fejlesztése
- fogalmazási készség fejlesztése
- memória fejlesztése
- kommunikációs készség fejlesztése

Feladatok a műveltségi területhez kapcsolódóan:

- A Madarak és fák napjához kötődő versek megismerése
- kiadványok keresése a projekt témájához kapcsolódóan
- verses előadás megvalósítása
2. Természettudomány:

Fejlesztendő területek:
- környezettudatos szemlélet kialakítása, fejlesztése
- együttműködési készség fejlesztése
- „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan” elv megismertetése

Feladatok a műveltségi területhez kapcsolódóan:

- Az erdei életközösség megismerése
- A fák és a város egymásra hatásának megismerése
- Helyi természeti értékek, védett fák megismerése

3. Informatika:

Fejlesztendő területek:
- információ keresése az interneten
- számítógéppel történő tanulási módszerek elsajátítása
- digitális fotók készítése

Feladatok a műveltségi területhez kapcsolódóan:

-keresőprogramok használatának elsajátítása
- hatékony keresési stratégia elsajátítása
- MS Office programcsomag használatának elsajátítása
- fotószerkesztés elsajátítása

4. Vizuális kultúra:

Fejlesztendő területek:
- esztétikus megjelenítés
- finommotorika fejlődése
- vizuális megjelenítés

Feladatok a műveltségi területhez kapcsolódóan:

- a kiállítás eszközeinek a témához illő kialakítása
- fotók készítése
- kiállítás anyagának rajzi kiegészítése
Értékelés:
Az egyes altémák megvalósításának sikerességét a csoporton belül a tagok, illetve az érintett
tantárgyat oktató tanár is értékeli. Ki kell térni egymás munkájának megítélésére. Meg kell
fogalmazni, mi volt, ami jól működött a munka során, s mi az, amit máshogy kellett volna
csinálni. Mindezek szöveges módon történő értékelések.
Értékelendő szempontok, hogy…
- sikerült-e megvalósítani a projekt egyes kompetenciaterületeinek fejlesztését
- mennyire sikerült a téma lényeges kérdéseit, információt megragadni
- sikerült-e érzékenyíteni a tanulókat a környezetvédelem iránt
- sikerült-e a csoportnak együtt dolgozni
-
Az egyes altémák ismeretanyagának elsajátítását is szükséges értékelni. Erre alkalmas egy
kisdolgozat, melynek megírása az altémát feldolgozó tanulókkal együtt az előadást
meghallgató teljes osztálynak feladata.
A másik értékelendő terület a produktum megvalósításának sikeressége. Itt nem arra
gondolok, mennyien érezték, szeretnék megnézni a kiállítást. Arra kell fókuszálni, hogyan
sikerült egy komplex szervezési munkát megvalósítani, voltak-e megakadások a folyamatban,
ha igen, hogyan sikerült feloldani. Mennyire sikerült a kiállítás küllemét, kialakításának
témához illőségét a különböző eszközökkel kreatívan kivitelezni.
 Háttéranyag a projekthez

1. melléklet: A fák jelentősége

Az erdő Földünk, s a rajta élő emberek egyik életforrása, a természeti tényezőktől és emberi
beavatkozásoktól függő életközösség és élőhely. Az erdő a földünk legfejlettebb életközössége,
amely magában foglalja a talajban élő mikroorganizmusokat, a földfelszínen élő mohákat,
gombákat, lágy- és fás szárú növényeket, továbbá a benne élő rovar-, madárvilágot és
vadállományt.
Az erdő legfontosabb hatásai:

• a legnagyobb szén-dioxid fogyasztó (szénmegkötés) és oxigén-termelő,

• a legnagyobb szervesanyag termelő, a fának mint nyersanyagnak, újratermelhető
energiahordozónak, és még sok egyéb, erdőből kikerülő terméknek a forrása,
• a Föld vízháztartásának alapvető szabályozója,
• a mezo- és makroklíma befolyásolója,
• a tápláléklánc megszakítás nélküli fenntartásának lassan már egyedüli helyszíne,
• a környezet legjelentősebb védője,
• egészségnevelő, regeneráló hatása egyedüli,
• jóléti, kulturális, esztétikai hatása nélkülözhetetlen.

Az erdőt nem lehet egyszerűen a fák együttesének tekinteni. Egy erdőtűznél nem az a legnagyobb
baj, hogy elpusztul az erdőt alkotó fák tömege, hanem elpusztul egy önmagát fenntartó, az emberi
beavatkozás mértékétől függően önmagát megújítani képes, önszabályozó környezeti rendszer,
amely számos élőlénynek ad életteret és életlehetőséget.
Nagyobb tájak szerves részeként az erdők más területekhez – az azokon lévő más
ökoszisztémákhoz – kapcsolódnak, s nem tekinthetők a bioszférába beékelődő, elkülönült
területnek.
Az 1972-es Buenos Aires-i erdészeti világkongresszuson magyar javaslatra elfogadták az erdők
több funkciójáról szóló tételt. Eszerint az erdők szolgálják a termelést, kifejtik védőhatásukat, és
egyúttal eleget tesznek szociális, jóléti szerepüknek is. A mai szakmai nyelvezet szerinti
fogalmazásban tehát valamennyi erdőterület egyidejűleg tölt be védelmi, gazdasági és közjóléti
szerepet. Az erdőállomány jellegétől, elhelyezkedésétől, a társadalmi, gazdasági igényektől függ,
hogy ezek közül melyiket tekintjük meghatározónak, elsődlegesnek.
Erdeink mintegy harmada elsődlegesen védelmi funkciót tölt be. Ide tartoznak a
természetvédelmi oltalom alatt álló ún. védett erdők (részletesen lásd később), továbbá a védő
erdők, melyek elsősorban a természeti környezet vagy a létesítmények védelmét látják el, illetve
egyéb védelmi célokat szolgálnak.
A következő védőerdő-típusokat különböztetjük meg:

• A talajvédelmi erdő a meredek lejtőket védi a lezúduló csapadékvíztől, a vízmosások

mélyülését lassítja (erózió), valamint a szélfúvástól fenyegetett laza termőrétegű
homokos és kotus (láptalajok) talajfelszínét védi (defláció).
• A mezővédő erdő elsősorban a szél káros hatásaitól védi a mezőgazdasági
termőterületeket, de számos élőlénynek is menedéket ad, gazdagítva ezzel a mezők
élővilágát.
• A vadállomány védelmét, életkörülményeinek javítását szolgálja a vadvédelmi erdő úgy,
hogy az erdő általános védőhatásai is érvényesülhessenek, és a faállomány szerkezete se
változzon kedvezőtlen irányban.
• A ún. vízvédelmi erdő az ivóvíz-bázisok felszíni területén, a tározók, tavak és más
felszíni és felszín alatti vizek, források vízkészletének mennyiségi és minőségi
védelmében játszik meghatározó szerepet.

Az árvízvédelmi töltések, valamint a gátak hullámverés és jég elleni védelmében vállal jelentős
szerepet a partvédelmi rendeltetésű erdő. Ide soroljuk a csatornák, folyók, tavak és holtágak
partszakaszait védő erdőket is, melyek segítenek elkerülni a káros szivárgásokat, elhabolásokat,
és kiemelkedő szerepet játszanak a talajvízháztartás szabályozásában.
Hétköznapjainkat legnagyobb mértékben talán az erdők településvédelmi funkciója érinti. Ezek
a városok, községek és más települések határait, illetve egyes részeit, épületeit védő erdők,
valamint az élet- és egészségi körülményeinket kedvezően befolyásoló belterületi vagy
belterület határán elhelyezkedő erdők.

Az előbbihez szorosan kapcsolódik a természeti táj egységének, szépségének megőrzését

szolgáló tájképvédelmi erdő, mely lehet a tájban történt káros beavatkozások (bányák,
meddőhányók, gyártelepek, stb.) takarását szolgáló védőfásítás és erdőtelepítés is.
Bizonyos esetekben szinte el sem különíthető a műtárgyvédelmi erdő, mely az utak és
műtárgyaik, a vonalas vízi létesítmények, a vasutak és tartozékaik védelmét, takarását, továbbá a
közlekedés biztonságát szolgálja.
Közel egy évszázada már nagy erdőterületek szolgálnak honvédelmi érdekeket is. Gondoljunk
csak a Várpalota és Táborfalva környéki területekre.
Erdőállományainknak jelentős a gazdálkodásban betöltött szerepe is (gazdasági rendeltetés). Az
ember az erdőt sokáig csak nyersanyagforrásnak tartotta, ezért a XX. század közepéig az erdők a
faanyagtermelés szolgálatában álltak. Napjainkban faanyagtermelést szolgáló erdőként tartjuk
nyilván az olyan erdőt, amelyben a faállomány nevelése és kitermelése a lehetséges legnagyobb
mennyiségű és legjobb minőségű hasznosítható faanyag előállítását szolgálja úgy, hogy közben az
erdő védőhatásai nem sérülhetnek. Ezen belül speciális szereppel bírnak az ún. ültetvény-erdők,
melyek rövid vágásfordulóval kezelt, nemesített, vagy az adott tájegységben nem őshonos
fafajokból álló, többnyire intenzív művelésű faállományok, energiaerdők. Gazdasági erdők közé
soroljuk még a magtermesztő állományokat, illetve –ültetvényeket (plantázsokat), melyek a
szaporítóanyag termelését szolgálják, valamint a vadaskerteket. A vadaskert zárttéri (bekerített),
intenzív vadgazdálkodásra kijelölt erdő, melyben az erdő fennmaradását és felújulási lehetőségét
biztosítva kell vadgazdálkodni.
Kimondottan gazdasági céllal telepített ültetvények a karácsonyfatelepek és a bot, vessző és
díszítőgally termelést szolgáló területek (ilyen például a fejesfa üzemmódban kezelt erdő, illetve a
fűzvessző telep).
Magyarország erdőállományai az oktatást-kutatás céljait is szolgálják. Az erdei élőhelyek kutatása,
az erdei iskolák által az oktatásba történő bevonása és a szakemberek állandó továbbképzése mind
hozzájárul ahhoz, hogy még jobban megismerjük:

• az erdő funkcióit és dinamikáját,

• az ökoszisztémák és az emberi jólét közötti összetett kapcsolatokat, valamint
• az emberi tevékenységek és az erdőgazdálkodás kölcsönhatásait.

A hazai erdők nem tekinthetők önfenntartó környezeti rendszereknek, mivel jelenlegi formájuk több
évszázados emberi beavatkozás, gazdálkodás során alakult ki. Fenntartásuk csak szakszerű
erdőgazdálkodás keretében lehetséges. Az erdőgazdálkodás célja ezért nem lehet más, mint az erdő
védelme és a fenntartható erdőgazdálkodási tevékenység, annak érdekében, hogy az erdő megőrizze
biológiai változatosságát, termő- és felújuló képességét, valamint megfeleljen a társadalmi
igényekkel összhangban lévő környezeti- és gazdasági elvárásoknak, és szolgálja az egészségügyi-
szociális, valamint oktatási és kutatási célokat.
2. melléklet: Fák haszna és védelme

A fák fontossága, szerepe

Földünk minden kontinensén megtalálhatók a fák. Lombkoronájuk sok állatnak nyújt táplálékot
és lakóhelyet, törzsük és gyökerük szintén. A Föld légkörének oxigéntartalmát jórészt a fáknak
köszönhetjük, így azok az élőlények is nagyban kötődnek a fákhoz, melyek nem eszik, vagy nem
laknak a fa lombjában.

A földön mindenhol találunk fát

Az alacsonyabb, enyhe éghajlatú vidékeken lombhullató erdők élnek. A mediterrán vidékeken
babérlombú, viaszos levelű fák, míg a magas hegyeken örökzöld fenyvesek találhatók. A meleg
égövi, csapadékos helyeken esőerdők, dzsungelek áthatolhatatlan sűrűje virul, míg a szavannákon
szárazságtűrő fák élnek.

Ha kivágnánk a fákat, az összes erdei állat elpusztulna

Azok az állatok, melyek az erdőben a fák lombkoronájában élnek, nem tudnának hol lakni, ha
kivágnánk a fákat. De a nagyobb testű állatok is elpusztulnának, hiszen nem találnának élelmet,
és menedéket sem. A fák kipusztulásával örökre elbúcsúzhatnánk az őzektől, harkályoktól,
vaddisznóktól is.

A fák és az oxigén
A Föld növényei felelősek azért, hogy mindig friss oxigén kerüljön a légkörbe. Ha az ezek nagy
részét jelentő fákat kiirtanánk, akkor a maradék növények nem tudnának elegendő oxigént
termelni, ezért a levegő sokkal kevesebb oxigént tartalmazna, mint most.
A levegő főleg nitrogén és oxigén keverékéből álló színtelen, szagtalan gáznemű anyag, amely a
Földet burokként körülveszi, s oxigénje miatt az élőlények számára nélkülözhetetlen.
Az erdő fáinak gazdasági célú kivágása.

A magyarországi fakitermelés nagysága

Favágás (videó)Napjainkban Magyarországon évente körülbelül 7.000.000 m3 fát vágnak ki.
(Hogy fel tudjuk fogni, milyen hatalmas mennyiség ez, képzeljük el, hogy ha csak egyetlen 1 m3-
es tartályt meg akarnánk tölteni zacskós tejjel, akkor ehhez ezer zacskó tejre volna szükségünk.)

Mi történne, ha a Földről eltünnének a fák

Ha a fák eltűnnének bolygónkról, a Földről, a számodra ismert világ képe teljesen megváltozna.
A fák, az erdők adnak otthont a madaraknak és az erdei állatoknak. A Nyári forróságot is sokszor
csak a fák árnyékában vészeljük át. Az erdőkben tett séta, kirándulás, vagy a parkokban egy
piknik, felüdülést és kikapcsolódást jelent mindenki számára.
A fák is nagyban hozzájárulnak Földünk oxigén termeléséhez, ha elpusztulnának, akkor a levegő
oxigéntartalma csökkenne. Ez hogyan befolyásolná Földünk élővilágát, mi történne az
emberiséggel, nem tudni. Gondoljatok csak bele, mennyire szegényebb lenne az élővilág.
Valószínűleg csak egy sivár, kietlen pusztaság.
Ha kivágnánk a fákat…
Ha kivágnánk a fákat, nem készíthetnénk többé fa eszközöket. Képzeljünk csak el egy olyan
lakást, amiben semmi nem volna fából: nem lenne többé faparketta, faszék és faasztal, a faragott
könyvespolcunk is eltűnne, hogy a vágódeszkáról és a kések fa nyeléről ne is beszéljünk.

Művészet
Nem csak haszontárgyak készülnek fából. A szobrászok évezredek óta faragják műveiket a fák
törzséből és ágaiból. A faragott kulacsokat és virágos ládákat a népművészet mesterei szintén
fából készítették.

A fa és a papír
A papírt főleg fából készítjük, így aztán könnyen belátható, hogy ha eltűnne a Föld összes fája,
akkor papírt sem tudnánk készíteni. Így aztán nem lennének többé könyvek, újságok és plakátok,
füzetek, papírzacskók és szórólapok.

Tábortűz és kirándulás az erdőben

Az erdő a kirándulások, vidám kikapcsolódás helyszíne is. Ha nem lennének erdőink, nem
tudnánk élvezni a fák és nedves aljnövényzet illatát, nem csodálhatnánk a korhadt fatönkön
üldögélő hőscincért.

A fák talajvédő szerepe

A fák gyökerei át- meg átjárják az erdő talaját. Ha a fákat kidöntjük, akkor gyökereik nem tartják
össze a föld rögeit, lombjuk pedig nem fogja fel a szelet. Így aztán az idők során a szél apránként
elfújja, az eső pedig elmossa a termőföldet, ami alól kopár szikla, vagy kavicsos, agyagos talaj
bukkan elő.

A fákat pusztító környezetszennyezés mérséklése

Ha kevesebb mérgező anyagot bocsátanánk a környezetünkbe, akkor a fák is lassabb ütemben
pusztulnának, például azért, mert nem keletkezne annyi savas eső, mint amennyi most.

Védett területek létrehozása

Sok országban, így Magyarországon is vannak védett területek, ahol a természet megőrzése
érdekében nem szabad építkezni, fát vágni, vagy földet művelni. Így próbálunk legalább néhány
háborítatlan területet fenntartani az állatok és növények – köztük a fák – számára.

A papír- és egyéb hulladék újrahasznosítása

Ha az egyszer már elhasznált papírt újra feldolgozzuk, akkor kevesebb fát kell kivágnunk, hogy
fedezzük papírszükségleteinket.

Mit tehetsz a környezet védelméért?

Iskolai füzetKérjétek meg a szüleiteket, hogy újrahasznosított papírból készült füzetet vegyenek
nektek. Ezeket könnyen fel lehet ismerni, mert olyan embléma van a hátukra nyomtatva, ami a
többi füzetre nincsen.
Egyszer használatos tárgyak
Ha csak tehetjük, ne vegyünk egyszer használatos papírtárgyakat. Így kevesebb fát kell kivágni
azért, hogy pár percig használjunk egy papírtányért vagy -dobozt. Helyette használj tartós,
sokszor használható tárgyakat: valódi tányért, nem egyszer használatos bevásárló táskát.

A fákat pusztító környezetszennyezés mérséklése

Ha kevesebb mérgező anyagot bocsátanánk a környezetünkbe, akkor a fák is lassabb ütemben
pusztulnának, például azért, mert nem keletkezne annyi savas eső, mint amennyi most.
A megújuló energiaforrások olyan energiaforrások, melyekből korlátlanul állnak
rendelkezésünkre, mert újratermelődnek. Ilyen például a szél ereje és a Nap fénye által
biztosított energia.

Rengeteg papírt pocsékol el az emberiség

A civilizált ember hihetetlen módon pocsékolja a papír, olyan esetekben is azt használva,
amikor teljesen felesleges. Rengeteg egyszer használatos reklám-papírzacskót gyárt, pedig
mindenki használhatná a saját táskáját. A hamburgereket külön-külön papírdobozban teszi a
tálcára, csak azért, hogy étkezés után a papírdoboz a szemetesben landoljon.
3. melléklet: Madarak és fák napja alkalmából született, illetve az alkalomhoz illő versek

Hétvári Andrea: Fát ültetek Hétvári Andrea: Szeretem a fákat

Ha nagy leszek, fát ültetek, Tölgyfa. tölgyfa, óriás,

nőjön nagy-nagy erdő, kerek! lombkoronád oly csodás!
Friss levegőt adnak a fák, Gesztenyefa, virágod,
boldogabb lesz fű, fa, virág. befényli a világot!

Egészségesebb az ember, Akácfa, bár kérhetnék

kékebb lesz tőle a tenger. tőled egy kis mézecskét!
Otthona lesz állatoknak, Édes, kedves cseresznye,
lombja, odva, háza soknak. gyümölcsöd, hadd szedjem le!

Szeretem a szép erdőket, Fűzfa, lombod árnyat ad,

a tavasszal zöldelőket! madár libbent szárnyakat.
Szálljon bennük madárka, Hársfa, édes illatod,
daloljon a világba! a májust elringatod.

Fenyőfa, te örökzöld.
decembernek éjszakáján
a világnak minden táján
veled ünnepel a Föld.

Az erdő fohásza

Vándor ki elhaladsz mellettem,

ne emelj rám kezet!
Én vagyok tűzhelyed melege hideg téli éjszakákon,
én vagyok tornácod fedele,
melynek árnyékába menekülsz a tűző nap elől,
és gyümölcsöm oltja szomjadat.
Én vagyok a gerenda, mely házadat tartja,
én vagyok asztalod lapja,
én vagyok az ágy, amelyben fekszel,
a deszka, amelyből csónakod építed.
Én vagyok házad ajtaja, bölcsőd fája…
…koporsód fedele.
Vándor, ki elmégy mellettem,
hallgasd a kérésem:

Ne bánts!
 Benedek Elek: Szeresd a fát

Szeresd a fát, hisz ő is érez,

Gyengéden nyúlj a leveléhez.
Ágát ne törd. lombját ne tépjed,
Hagyd annak ami, épnek, szépnek-
Szeresd a fát!

Ő is anya, minden levele

Egy-egy gyermek, gonddal nevelve,
És gyermek minden ágacskája,
Szeretettel tekints föl rája –
Ne bántsd a fát!

Édes gyümölcsét várva várod,

S te mégis letörnéd a virágot?
Szegény virág gyorsan elszárad,
te bánkódnál majd – késő bánat –
Ne bántsd a fát!

Megtépett fának nincs virága,

Mint a vak, úgy néz a világba.
Oly bús a fa, a tördelt, tépett,
Mint anyád, ha levesztene téged –
Szeresd a fát!

Falombok közt, viharba, vészbe,

Lám meg sem ring a madárka fészke.
Fáradt ha vagy, leülsz alája,
S elszenderít madár danája –
Ne bántsd a fát!

Mind, akik fákat ültetnének,

Sírjukra szálljon hálaének:
Ásóval is költők valának,
Szép, lombos fáról álmodnának –
Szeresd a fát!
 Jókai Mór: Ültess fát!

Hogyha másért nem, lombot ád.

Árnyékában megpihenhetsz,
Gondot ő visel reád.
Jó tavasszal nyit virágot:
Messze érzed illatát,
Kis madárka száll reája:
Ingyen hallhatod dalát.
Ültess fát.

Gyurkovics Tibor: Erdő

Ó, Istenem, de csoda volna,

ha az erdő megsokasodna,
még erdőbb lenne, csupa gyémánt,
én ott állnék benne némán.

Egy madár ülne fönn a fákon,

amilyenre én magam vágyom,
nem szólna, csak reám meredne,
és az én könnyem megeredne.
4. melléklet: Eger természeti értékei, védett fái

Nagy Eged

Érsekkert

Érseki Palota Kertje

Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Botanikus Kertje

Heves Megyei Önkormányzat Udvarának vadgesztenyéi Egerben

Az Egri Hittudományi Főiskola udvarának

vadgesztenyéi
Eger védett mamutfenyői

Eger védett platánfái

Eger védett páfrányfenyői
Eger védett hegyi szile Eger védett japánakáca

Eger védett keleti tamariskája Eger védett papíreperfája

Egri Gröber urnatemető piramistölgyei

Érseki Hivatal simafenyője Gárdonyi Géza Emlékmúzeum vasfája

Felhasznált irodalom:

Heves Megye Védett Természeti Értékei (2012) Szerk.: Havasi N.

https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/termeszetismeret/ember-a-
termeszetben-4-osztaly/a-fak-haszna-es-vedelme/a-fakat-vedenunk-kell
http://fakabarataink.hupont.hu/4/a-fak-jelentosege
http://kovacsneagi.qwqw.hu/?modul=oldal&tartalom=1120285
https://moderniskola.hu/2021/05/madarak-es-fak-napja-mar-a-legkisebbeknek-is/
https://meglepetesvers.hu/benedek-elek-szeresd-a-fat/
https://ankert.hu/zold-eletter-friss-levego/
https://sokszinuvidek.24.hu/mozaik/2019/04/05/fakkal-tarthatjuk-huvosen-a-varosokat/