Humánbiológia vizsga

Lukács Orsolya

A/25.) Mikrobolyhok (mikrovillusok) felépítése, funkciói

A mikrobolyhok a vékonybélben, azon belül is az éhbél és csípőbél területén találhatóak. Itt
zajlanak az emésztési és felszívódási folyamatok. A bélhám felülete bolyhos, ami megnöveli a
bél felszínét és ezekben a bolyhokban erek és nyirokerek futnak. Ezeknek a bolyhoknak a
felületén találhatóak a mikrobolyhok, amik állandóan kopnak, de általában 4-7 naponta
megújulnak. A megemésztett ételből felszabaduló tápanyagok itt szívódnak fel. a
tápanyagfelszívó sejtek membránjai ujjszerű kitüremkedéseiben. Azáltal, hogy növelik a
plazmamembrán felszínének méretét, a mikrovillusok segítenek maximalizálni az ételből a
tápanyagfelvételt.
A mikrobolyhok tengelyében keresztkötő fehérjékkel fimbrinnel és villinnel összetartott, a
sejtmembránhoz és a mikrovillus csúcsához és alapjához is rögzített aktinkötegek futnak
végig. Szerepük a mikroboholy mechanikai stabilitásának biztosítása. 
+B/7.) Gondolatok a látásról
A szín, az alak, a mozgás látása egymástól elkülönített folyamatokként történnek meg és az
agynak mindig más régiói, részei működnek együtt. Szóval különböző rendszerek végzik a
feldolgozásukat, így egyetlen funkcióként élhetjük ezeket meg.
Semir Zeki szerint a látás és megismerés összefüggő folyamat. A későbbiekben Eric Heath
fizikus társával a vaklátást elemezgették, ami legtöbbször fejsérülések után következett be.
Ahol arra jutottak, hogy a kiegyensúlyozott neuronkörök, a visszacsatoló idegpályák, az agyi
területek közötti párbeszédet fenntartó pályák nem működnek (jól). A vaklátást az I.
világháború után észlelték. Vakok voltak a látóterületük egy részére, de ha felszólítást kaptak,
hogy mutassanak rá egy tárgyra, rá tudtak mutatni. Tehát a jelek eljutnak az agyba, de nincs
meg a látás tudata. Ennek a fordítottja a prozopagnosia, ahol a sérültek látják az arcokat,
viszont egyáltalán nem ismernek fel senkit, a saját tükörképüket sem.
Q szem fejlődési rendellenességei miatt az agykérgi látásfunkciók is maradandóan
károsodnak mivel az agy alkalmazkodik a szem hibás működéséhez. Szóval hiába javítjuk a
sem optikai hibáit a látókéreg működése sosem lesz a normális állapotában.
Az irányszelektív sejtek működése szükséges a szemmozgások összehangolásához. A
gyermekkori szembetegségben is közrejátszik, ahol a két szem összehangolását zavarják, így
a látókéregben történő elváltozás kihat az olvasási képességekre.

C/33.) Perifériás idegrendszer III. Részletezze a szimpatikus idegrendszer anatómiáját.

A perifériás idegrendszer részei a gerincvelői idegek, az agyidegek és a vegetatív

idegrendszer. A környéki idegrendszer közvetlen élettani kapcsolatot a központi idegrendszer
és a szervezet részei között létesít. A környéki idegrendszer vezeti az ingerületeket a
központok felé és a központból a szervekhez. Fő alkotóelemei a központi idegrendszer felé
vezető afferens vezető pályák, amelyek valamely érzületet visznek és az afferens (végrehajtó)
pályák, amelyek a célsejtekhez vagy szervekhez utasítást visznek.
A perifériás idegek a gerincvelőből és az agytörzsből erednek, és a test minden részébe
eljutnak. A gerincvelői idegek a nyakon nagyobb fonatokat képeznek, a háti szakaszon
szelvényezett formában, egymással párhuzamosan haladnak, az ágyéki és keresztcsonti
szakaszon pedig újra fonatokat alakítanak ki.
A plexusok általában a végtagokat és függesztő övet látják el idegekkel.
Az agyidegek (az első kettő kivételével) a fej és nyak szöveteit idegzik be. Kivétel a
bolygóideg, amely a zsigerek idege, és részben a vegetatív idegrendszer része.
A perifériás érzőidegek végződései a receptorok, amelyek a bőrben, izmokban, ízületekben,
kötőszövetekben, erek falában, zsigerek falában találhatóak. Alakjuk és mikroszkopikus
felépítésük változó.
Mozgató idegvégződései: effektorok, vázizomzat izomrostjain tanulmányozható - motoros
véglemeznek nevezzük, mely izomrostok kontrakcióit szabályozzák.

A szimpatikus idegrendszer központi része a gerincvelő háti- ágyéki szakaszán a gerincvelői

szürkeállomány oldalsó szarvában található. A szimpatikus idegrendszer perifériás részét a
zsigeri mozgató- és érző idegrostok képezik.
A gerincvelői szürkeállomány oldalsó szarvából kiinduló vegetatív B- típusú rostok a mellső
szarvi mozgató idegekkel együtt hagyják el a gerincvelőt, több dúcon is áthaladhatnak, de
csak egyszer kapcsolódnak át. Az átkapcsolás előtt preganglionáris, az átkapcsolódás után
postganglionáris rostokról beszélünk. A zsigeri érzőrostok a hátsó gyökéren lépnek be a
gerincvelőbe és, vagy közvetlen válaszreakciókat gerincvelői reflexeket, vagy a vegetatív
ingerület, a test felszínéről érkező egyéb információhoz hasonlóan feljut az agyvelőbe, és ott
zsigeri érzést vált ki. A szimpatikus rostok a gerincvelő mellkasi és ágyéki tájékából lépnek
ki, és az átkapcsolások közvetlenül a gerincvelő két oldalán egymással is összekapcsolódó
szimpatikus dúclánc tagjaiban és három hasüregi dúcban történik. A közvetítő anyag a
noradrenalin.

=D/37.) Feltétlen reflex és élettani szerepei. Ösztön

A reflex egy rögzült válasz egy meghatározott ingerre. A környezettel való kapcsolattartásban
elemi-idegi funkció. A feltétlen reflex veleszületett, tudattól független idegrendszeri működés,
amit nem tanulunk, A feltétlen reflexműködés központja a gerincvelő. Ezek a reflexek nem
biztosítják az alkalmazkodást, tehát a faj és az egyed fennmaradását. A feltétlen reflexek fajon
belül öröklődnek. Feltétlen reflex például a nyálelválasztási reflex, amikor a táplálék kémiai
ingere az ízérző receptorokon keresztül mindig elindítja a nyálelválasztást. Ilyen reflex a
szemhéjzárási reflex is, ahol ha ráfújnak a szemünkre azonnal becsukjuk.
Az ösztön egy veleszületett öröklődéssel továbbadott késztetés. Az ösztönös cselekvések
fontos része az élet fenntartásának. Ilyen ösztönök a fajfenntartás ösztöne, ami a
hormonrendszer által szabályozott nemi aktivitást és utód gondozásával kapcsolatos
magatartás, vagy az önfenntartás ösztöne, ami az éhség, szomjúság, fájdalom elkerülése.

+E/24.) Agyalapi mirigy nemi működéseket szabályozó hormonjai, e hormonok típusai.

 lutenizáló hormon (LH): serkenti a sárgatest és a Leydig-sejtek hormontermelését

 fulliculus stimuláló hormon (FSH): tüszőérést serkenti, spermiogenezist szabályozza
 prolaktin, lactotrop vagy luteotrop hormon (LTH): serkenti az emlőmirigyek
növekedését és tejelválasztást idéz elő, segíti a sárgatest fennmaradását
 oxitocin: emlő simaizmainak kontrakcióját idézi elő, segíti a tej kiürülését, csökkenti a
szülési fájdalmakat

+E/24.) Mellékvese velőállományának (MVV) hormonjai, hormonok hatásai.

A mellékvese sárga színű endokrin szerv, amely a vese felső pólusához rögzül. A
mellékvese sárga színű külső állományát kéregállománynak, belső részét, amely
sötétbarna színű velőállománynak nevezzük. Sejtjeinek működését az agyalapi mirigy
ACTH (adrenocorticotrop) hormonja szabályozza. Ezek a sejtek szteroid hormonokat
termelnek, amelyek az anyagcserét, az immunrendszert és a vese működését
szabályozzák.
A velőállomány a szimpatikus idegrendszer része: ezeket az endokrin sejteket kolinerg
preganglionáris szimpatikus idegrostok idegzik be, amelyek szekréciós tevékenységet
folytatnak. A preganglionáris idegrostok ingerületének hatására a velőállományban
adrenalin és noradrenalin szabadul fel, és azonnal bekerül a véráramba. A két
szimpatikus hormon változatos hatásokkal rendelkezik: általában megnő az
izomrendszer teljesítőképessége, mert növekszik a vázizomzaton átáramló vér
mennyisége, nő a glikogén lebontásának a sebessége a májban és az izmokban,
emelkedik a vércukorszint, nő a szív teljesítő képessége, növekszik a vérnyomás.
Az adrenalin hatásai megegyeznek a szimpatikus idegek ingerlésének a
következményeivel, csak hosszabb ideig tart a hatása. Az adrenalin részt vesz a
Cannon-féle vészreakció kialakításában. A noradrenalin az adrenalintól csak egy metil-
csoportban tér el. Minden szerv erét tágítja, míg az adrenalin szívizom erei mellett csak
a vázizom és a máj ereit tágítja.