Állami versenyképesség jó gyakorlatai dr.

Tippan Veronika
Kormányzás és vezetés mester képzés – levelező

„Egy ország versenyképességét számottevően

befolyásolja a közpénzek elköltésének
eredményessége és hatékonysága, az
állammenedzsment színvonala.” /Domokos László/

11. Az állami versenyképesség megvalósulásának elemzése a zöld energia

szektorban

1. Bevezetés, fogalom meghatározás

Téma választásom oka a téma iránti érdeklődésem. Korábbi tanulmányaim során is

kifejezetten szerettem a fenntartható fejlődés, az energiafelhasználás optimalizálása, a
megújuló energiaforrások témaköreiben kutatásokat végezni, jobban elmélyülni a téma
rejtelmeiben. Napjainkban a globális felmelegedés, a nagy mértékű környezetszennyezés és
az ezek által okozott természeti katasztrófák (árvizek, erdőtüzek, szárazság stb.) nyomán
minden országnak részt kellene vállalnia a helyzet súlyosbodásának megelőzésében, mind
gazdasági-monetáris-politikai-jogi eszközökkel, mind tényleges tettekkel.
Állami versenyképesség jó gyakorlatai dr. Tippan Veronika
Kormányzás és vezetés mester képzés – levelező

Versenyképesség alatt a
gazdaság hosszútávú
teljesítményét meghatározó
tényezők összességének
színvonalát értjük, amelyek
kiterjednek többek között a
termelékenységre, az emberi
erőforrás mennyiségére és
minőségére, a technikai haladásra,
a szabályozói környezetre, vállalkozói attitűdre, a finanszírozási lehetőségekre, valamint a
társadalmi és környezeti fenntarthatóságra.1 Magyarországon az elmúlt évtizedben kialakultak
a versenyképességi fordulathoz szükséges makrogazdasági feltételek. 2010 óta a
költségvetési, majd 2013-tól a monetáris politikai fordulat megteremtette az egyensúlyi
növekedés feltételeit, ennek okán a magyar gazdasági növekedés 2013-2019-ig évi 2
százalékponttal meghaladta az Európai Uniós (a továbbiakban: EU) átlagot, és országunk az
egyensúlyi felzárkózás útjára lépett. Az elmúlt években erősödött a Magyarország pénzügyi
rendszerének stabilitása, nőtt a hitelezési aktivitása és jövedelmezősége, eközben pedig
diverzifikálódott a tőkepiac, továbbá emelkedett az államadósságon belül a hazai lakosság
tulajdoni aránya. Az ország fenntartható felzárkózásához olyan átfogó versenyképességi
fordulatra van szükség, amely biztosítja az EU átlagánál minimum 2-3 % ponttal magasabb
gazdasági növekedését hosszú távon. A Magyar Nemzeti Bank a versenyképességi fordulat
támogatásaként 330 pontból álló javaslat csomagot is megfogalmazott, melynek fő céljait a
jelen ábra mutatja be.2

Az állam a közigazgatás teljes digitalizálásával, a modern infrastruktúra biztosításával, az

energiahatékonyság növelésével, valamint a zöld gazdasági átmenet támogatásával segítheti
elő a versenyképességi fordult végrehajtását. Kihívást jelent, hogy a magyar gazdaság
energiafelhasználása és a nettó energiaimport aránya továbbra is magas. A nettó
energiaimport csökkenését az energiahatékonyság erősítése mellett a hazai környezetbarát
termelési kapacitások növelése segíti.3

2. AZ MNB Zöld Programja

1
Versenyképességi jelentés (MNB) 2021. 3. oldal. https://www.mnb.hu/letoltes/versenyke-pesse-gi-jelente-s-
hun-2021-1018.pdf utolsó letöltés: 2022. április 23.
2
U.o. 7. oldal
3
U.o. 18. oldal
Állami versenyképesség jó gyakorlatai dr. Tippan Veronika
Kormányzás és vezetés mester képzés – levelező

Magyarország fenntartható felzárkózása céljából az MNB elsősorban a gazdasági,

pénzügyi, társadalmi területekre fókuszált. A
fenntartható felzárkózás ökológiai dimenziójában
a Zöld Program keretében külső és belső, hazai és
nemzetközi kezdeményezéssel egyaránt hozzá
szeretnének járulni a klímaváltozás mérsékléséhez,
és az ország fejlesztéséhez. A pénzügyi szektor
szempontjából kiemelendő, hogy a környezetileg
fenntartható gazdálkodásra való átállás olyan
beruházási igényt generál, amelyet közpénzekből
lehetetlen lenne finanszírozni, tekintettel a gazdaságok fiskális korlátjaira. Éppen emiatt
feltétlenül szükséges, hogy a pénzügyi intézmények több tőkét közvetítsenek a zöld
fejlesztések, beruházások felé. Ezt a lehetőséget felismerve sok pénzügyi intézmény indított
zöld pénzügyi szolgáltatási üzletágat, melynek keretében a hitelek, befektetések és egyéb
termékek környezeti szempontból releváns célhoz vannak kötve. Ezek a célok igen
változatosak pl. napelemvásárlást finanszírozó hitel, zöld otthon teremtésének (legalább BB
vagy annál jobb energetikai besorolású, illetve legfeljebb 80 kWh/m2/év primer
energiaigényű új ingatlanok vásárlására/építésére) támogatására folyósított Zöld Hitel. Az
MNB a Zöld Programját az alábbi ábrán szemléltetett 3 pillérre építi4:

3. Versenyképes energiafelhasználás

Az állam a megfelelő energiamix kialakításával, illetve a nettó energiaimport arányának

mérséklésével csökkentheti az ország energiafüggőségét. Egy ország energiamixe akkor
4
Az MNB Zöld Programja prezentáció, 2019. február 11. https://www.mnb.hu/letoltes/az-mnb-zold-
programja.pdf utolsó letöltés: 2022. április 24.
Állami versenyképesség jó gyakorlatai dr. Tippan Veronika
Kormányzás és vezetés mester képzés – levelező

fenntartható, ha a teljes energiafelhasználás minimum felét környezetbarát és belföldön

előállított energiaforrások biztosítják. a felhasznált energia környezetileg fenntarthatóbbá
tétele hozzájárulhat a hazai gazdaság zöld átállásához és karbonsemlegesség válásához. A
versenyképességi szempontok (az alacsony lakossági energiaárak kvázi növelik a háztartások
jövedelmét) mellett fontos figyelmet fordítani a környezeti fenntarthatósági szempontokra is
(a fosszilis energiahordozók árazása kapcsán). 2014-től a megújuló energiaforrások hazai
energiafelhasználáson belüli csökkenő aránya 2019-ben 13 %-on megállt, a 2030-ra vállalt 21
%-os cél kitörési pont hazánknak. A kormány elsősorban a nap-és geotermikus
energiakapacitások növelésével érné ezt el. A tervezettekkel kapcsolatban nagy előrelépés,
hogy a 2030-ra elérendő 6000 MW beépített kapacitásnyi napelemből 2000 MW már 2020-
ban megépült. A célok teljesítése érdekében, a fenntarthatóság megvalósulásához
elengedhetetlen a kapacitásbővítés mellett a megújuló energia tárolásának megoldása, továbbá
a hálózati infrastruktúra felkészítése a bővülésre.5

Hazánk háztartásainak energiakiadásai az uniós átlagnál alacsonyabbak ugyan (egy két

keresőképes személyből álló család a jövedelmének 2,7%-át fordítja energiára, míg az uniós
átlag 3,3%), azonban az alacsony árak megőrzése mellett szükséges lenne a felhasznált
energiaforrások környezeti fenntarthatóságának erősítése. A lakossági árakhoz hasonlóan az
ipari felhasználású villamos energia és gáz árak 2013-2017 között mérséklődtek, azonban az
EU átlag alá nem tudtak csökkenni. Az alacsony ipari gázárak rövid távon versenyképességi
előnyt jelenthetnek a cégeknek, fenntarthatósági szempontból azonban hosszú távon a földgáz
kiváltása lenne cél.6

A magyar gazdaságban nettó energiaimport

aránya továbbra is magas. Az ország dinamikus
gazdasági növekedése nagyobb
energiafelhasználást eredményezett, ami miatt a
nettó energiaimport aránya a 2010-es évek
elejéhez képest körülbelül 20 % ponttal
növekedett a 2010-es évek végére. 2019-ben az
importarány meghaladta az 53 %-os régiós, és a
61 %-os uniós átlagokat. A mellékelt ábra jól
szemlélteti a helyzetet.7
5
Versenyképesség jelentés (MNB) 2021. 118. oldal
6
U.o.
7
U.o.
Állami versenyképesség jó gyakorlatai dr. Tippan Veronika
Kormányzás és vezetés mester képzés – levelező

4. Megújuló energiaforrások használata

A megújuló energiaforrások használata a teljes

energiahasználat arányában hazánkban alacsonyabb az EU
és a visegrádi országok átlagánál. A 2020-ig vállalt
nemzeti célértéket már korábban teljesítette hazánk,
azonban 2018-ban enyhén az alá csökkent a megújuló
energiaforrások használata. A csökkenés részben kedvező
folyamatban ered, ugyanis a gázfűtés olcsóbbá válásával
csökkent a megújulónak tekintett, azonban erőteljesen
környezetszennyező tűzifa használata. A beépített napenergia kapacitások növelése mellett a
nem tűzifa alapú biomassza felhasználására és a geotermikus energia kihasználására épül az
energia szakpolitika, ami a megújuló energiaforrások részarányát 21 %-ra növelné 2030-ig. A
Magyarország által vállalt célkitűzés rendkívül alulmarad az EU-s célértéktől, amely 32 %.8

5. Zöld gazdaság

Zöld és körforgásos gazdasági átállás nélkül nem képzelhető el a fenntartható felzárkózás.

A versenyképesség és a fenntarthatóság egymástól elválaszthatatlan fogalmak. A társadalmi
és gazdasági fejlődést előtérbe véve csak az lehet versenyképes, ami hosszú távon
fenntartható és vice versa. Ennek okán kiemelten fontos, hogy természeti erőforrásainkat– víz,
levegő, föld - ne csak kizsákmányoljuk, hanem hatékonyan, takarékosan, fenntartható módon
gazdálkodjunk velük. A magyar gazdaság energiafelhasználása továbbra is magas. Habár
hazánkban 2010-2019 között több, mint 20 %-kal csökkent az egységnyi kibocsátásra jutó
energiaigény, a V3-ak és hazánk energiaintenzitása 1,7-szerese az uniós átlagnak.
Magyarországon az egyik legalacsonyabb az egy főre jutó szén-dioxid kibocsátás az EU-ban,
az egységnyi megtermelt termékre jutó szén-dioxid kibocsátás alacsonyabb az EU és V3
átlagnál, a legszennyezettség mértéke azonban hazánkban a legmagasabb. Hazánk egyike
azon országoknak, amelyek gazdasági növekedésük ellenére szén-dioxid kibocsátásukat
jelentősen redukálni tudták. Azonban törekednünk kell arra, hogy a termelési és gyártási
folyamatokat a lehető legalacsonyabb karbonemisszióval valósítsuk meg, ugyanis hazánk által
is vállalt EU-s cél, hogy 2050-re klímasemlegessé váljunk. Ami a légszennyezettséget illeti, a
következőt fontos kiemelni: a légszennyezettség csökkentése egy olyan elérendő cél, amely

8
U.o. 119. o.
Állami versenyképesség jó gyakorlatai dr. Tippan Veronika
Kormányzás és vezetés mester képzés – levelező

esetben mérséklődne a légúti megbetegedések száma, amely javítaná a lakosság egészségi

állapotát, ami pedig versenyképességi tényező.9

A körforgásos gazdaság nem azonosítható csupán a megtermelt hulladék újra

hasznosításával, az előállított hulladék és szennyezőanyag mennyiségét is szükséges
csökkenteni. A hulladék-újrahasznosítás területén az elmúlt 10 évben jelentős előrelépés volt
tapasztalható, hazánk már közeledett az uniós átlaghoz. Ami a hulladék gazdálkodást illeti, a
megtermelt hulladék mennyiség több, mint fele sajnos továbbra is a
földfelszínre/földfelszínbe kerül lerakásra, ami a hulladékkal való gazdálkodás legkárosabb
módja. A földterületeinkkel, vizeinkkel való felelős gazdálkodás úgy szint elengedhetetlen a
klímaváltozás elleni küzdelemben, azonban mind az erdős, mind az öntözött területek aránya
alacsonynak mondható hazánkban és a szennyvízhálózatba kötött háztartások esetében is van
még tér az előre lépésre. Az erdők a szénmegkötés, oxigéntermelés, vízmegtartás és
talajjavítás által, illetve rengeteg élőlény (állat és növény) lakóhelyeként játszanak fontos
szerepet. Az Unióban hazánkban a 7. legalacsonyabb a fás és erdős területek aránya. A
mezőgazdasági öntözés az élelmiszerellátottság biztosítása okán fontos. Ugyanis az öntözés
nagyobb területeket tesz termővé, és ez növeli a terméshozamokat. A hatékony, precíz
vízkijuttatás nagyobb öntözött területeket eredményez. amely pedig több termést, nagyobb
versenyképességet.10

A környezetszennyezés mérséklésére az egyik gazdaságpolitikai eszköz a zöld adók

kiterjesztése. Az ún. zöld projektek nagy arányban kormányzati finanszírozásból valósulnak
meg, továbbá nagyban támaszkodnak az egyik legelterjedtebb zöld pénzügyi instrumentumra,
a zöld kötvények kibocsátására. A környezetvédelmi adókból származó bevételek
Magyarországon a régiós és uniós átlagnál kisebb mértékben járulnak hozzá a költségvetési
bevételekhez, illetve a környezetvédelmi ráfordítások mértéke tekintetében is alacsonyabb a
hazai érték, így ebben is léphetnénk előre. A zöld kötvények kibocsátásának aránya az egyéb
kötvényekhez képest ennek okán fontos mutató. Az első zöld kötvényt itthon az állam 2020-
ban bocsátotta ki, ami után több vállalati kötvényt is kibocsátottak. Az összesített adatok azt
mutatják, hogy a hazai zöld állampapírok 2020-ban mind regionális mind uniós viszonylatban
is magas kibocsátási rátával rendelkeztek. Az MNB elköteleződését jelzi, hogy tevékenysége
2021 augusztustól zöld mandátummal11 bővült (az uniós jegybankok közül elsőként), melyből

9
U.o. 122. o.
10
U.o. 120. o.
11
ez jogalapot teremt arra, hogy az MNB tevékenységében elsődleges céljának – így az árstabilitás elérésének és
fenntartásának – veszélyeztetése nélkül, egyre hangsúlyosabban kapjanak szerepet a környezetvédelmi és
Állami versenyképesség jó gyakorlatai dr. Tippan Veronika
Kormányzás és vezetés mester képzés – levelező

jól kivehető, hogy a magyar jegybank folytatja eddigi erőfeszítéseit a magyar pénzügyi
rendszer, és ennek révén a teljes gazdaság klímabarát pályára való állításában.12

6. Ökológiai fenntarthatóság

A gazdaság energiaintenzitása megmutatja,

hogy egységnyi gazdasági kibocsátás mekkora
energiafelhasználást igényel. Országunk
energiaintenzitása a régiós átlag szintjén mozog.
Az alacsonyabb energiaintenzitás a gazdaság
működése számára olcsóbb, csökkentené az
energiafüggőségünket, valamint a hatékonyság
növelése mellett környezetbarátabb és zöldebb
feltételeket biztosít a hosszú távon is sikeres
felzárkózáshoz.

Hazánk egyike azon – viszonylag kevés – országok egyikének, amely a bővülő gazdasági
tevékenysége mellett jelentősen csökkentette a szén-dioxid kibocsátását az utóbbi
évtizedekben. 2050-re megfelelő pénzügyi stabilitás mellett teljesen reális cél lehet a
karbonsemlegesség elérése, ami nemcsak a környezetvédelmet, de új technológiákat, és
magasabb hozzáadott érékeket képviselő iparágak elterjedését is elősegítené, ezáltal pedig
hozzájárulna a fenntartható felzárkózáshoz. A technológia- és tudásintenzív növekedési
modellre való átállás hatására a gazdaság alacsony
károsanyag kibocsáts mellett tudna fenntarthatóan
magas növekedést elérni. Az erőforrások hatékony
felhasználása és az erőforrásintenzitás csökkentése
érdekében a hulladékgazdálkodás is fontos
szerepet kap. A települési hulladék újra
hasznosítása/újra feldolgozása területén is
megfigyelhetők nagyobb fejlődések az elmúlt 10
évben. 2018-hoz képest 2019-ben 1 % ponttal
csökkent az újra hasznosítás aránya. A jelenlegi 36 %-os arány további növelésével

fenntarthatósági szempontok is (forrás: https://www.mnb.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2021-evi-

sajtokozlemenyek/az-orszaggyules-fenntarthatosagi-mandatummal-ruhazta-fel-az-mnb-t)
12
U.o. 123. o.
Állami versenyképesség jó gyakorlatai dr. Tippan Veronika
Kormányzás és vezetés mester képzés – levelező

elkerülhető az erőforrások pazarlása, csökkenthetők a káros környezeti hatások, továbbá

mérsékelhető az elsődleges természeti erőforrások iránti szükséglet.13

7. Zöld pénzügyek

13
U.o. 124. o.
Állami versenyképesség jó gyakorlatai dr. Tippan Veronika
Kormányzás és vezetés mester képzés – levelező

A környezetvédelmi adók teljes bevételen

belüli aránya hazánkban több, mint 6 %-ot tett ki
2019-ben. Ez azonban kevesebb mint az uniós és
visegrádi országok átlaga, így az ezekből
származó bevételek az átlagnál kisebb mértékben
járulnak hozzá a teljes kormányzati
adóbevételekhez. Az alábbi ábrán látható az EU-s
országok környezetvédelmi adójának aránya a
teljes adóbevételekhez képest, százalékban
kifejezve. Az Eurostat a környezeti adókon belül 3 kategóriát különböztet meg: energia adók,
közlekedési adók, környezetterhelési adók. A három körül az energia adókból származó
bevételek általában a legnagyobb mértékűek (ezek a zöld adóbevételek ¾-ét teszik ki az EU-
ban), melyeket a közlekedési adókból származó adóbevételek (ezek a zöld adóbevételek az
ötödét teszik ki az unióban) követnek. Ezek azok adófajták, amelyek a gazdaság legnagyobb
szennyezőivel fizettetik meg az olyan közjószágok használatát, mint a víz, levegő, talaj.
Hazánk zöld adószerkezetét is az energiaadók dominálják, azonban a környezetterhelési
adókból származó bevételek átlag felettiek, a zöld adókon belül közel 10 %-os a részesedésük
a levegőterhelési, vízterhelési, talajtermelési díjakból származó bevételeknek. Az ábrából jó,
kivehető, hogy Bulgária az élen jár a zöld adók
bevételeinek mértékét tekintve. A
környezetvédelmi ráfordítások tekintetében
Magyarország kiadásainak mértéke alacsonyabb a
visegrádi régió és az Unió 2 % körüli átlagos
érékénél, így a mutató tekintetében is
szükségeltetne előre lépéseket eszközölni
hazánkban. Az Unióban az ilyen jellegű
ráfordítások több, mint felét a vállalati szektor
adja, ¼-ét a kormányzati kiadások teszik ki, az
egyes háztartások környezetvédelmi ráfordításai a legkisebbek (kb. 20%) Ezen ráfordítások
szektorok szerinti bontása hazánkban is hasonlóan alakul, míg a többi visegrádi országnál
nagyobb a kormányzati ráfordítások aránya a környezetvédelemre. Az ábra jól bemutatja az
egyes országokban a vállalatok-kormányzat-háztartások ráfordításainak arányát a
Állami versenyképesség jó gyakorlatai dr. Tippan Veronika
Kormányzás és vezetés mester képzés – levelező

környezetvédelemre. Az említett szektorok együttműködésére van szükség ahhoz, hogy a

klímaváltozás negatív következményeit mérsékelni tudjuk.14

A legismertebb zöld pénzügyi instrumentumnak a zöld kötvények számítanak. Világszerte

a zöld kötvénykibocsátás már 2007 óta él, azonban Európában csak 2016-ban történt meg z
első ilyen kötvények kibocsátása Lengyelországban. Hazánk először 2020-ban bocsátott ki
zöld kötvényt, ennek ellenére igen magas kibocsátási arányt ért el uniós viszonylatban. A
következő években várható hazánkban a pénzügyi piac „zöldülése”, mind a kormányzat, mind
az MNB elkötelezettek ez irányban.15

8. Befejezés

Magyarországon az elmúlt évtizedben kialakultak a versenyképességi fordulathoz

szükséges makrogazdasági feltételek, éppen ezért 2020-ban a világjárvány indulásakor
gazdaságunk szilárd alapokkal rendelkezett, hogy azt zavartalanul átvészelje, köszönhető ez a
megelőző évtized gazdaságpolitikai intézkedéseinek. Az alábbi összesítő táblázat bemutatja,
hogy hazánkban a környezet, infrastruktúra, közigazgatás területén az egyes versenyképességi
mutatók hogyan alakultak az elmúlt 10 évben, mennyit változtak:

Látható, hogy a környezetvédelem területén nagy előre lépések nem történtek, de legalább
óriási visszalépések sem. A dolgozatban kifejtettek alapján érzékelhető és jól látható, hogy
hazánkban a környezeti versenyképesség számára kihívást jelent, hogy a magyar gazdaság
energiafelhasználása és nettó energiaimportjának aránya magas. A nettó energiaimport
csökkentését az energiahatékonyság erősítése mellett a hazai környezetbarát termelési
kapacitások növelése segítené. Több napelem, biomassza, vízenergia, szélenergia
felhasználásra volna szükség, melyet környezetbarát, nem a természeti erőforrásokat
14
U.o. 128. o.
15
U.o. 129. o.
Állami versenyképesség jó gyakorlatai dr. Tippan Veronika
Kormányzás és vezetés mester képzés – levelező

kizsákmányoló, hatékony módszerekkel kellene végrehajtani. A karbonsemlegesség

eléréséhez a zöld és körforgásos gazdaság fokozatos kiépítésére van szükség, önmagában
azonban nem elég a megtermelt hulladék újra hasznosítását megoldani, magát a
szennyezőanyag mennyiséget kellene csökkenteni. A gazdasági szereplők (főként vállalatok,
iparágak) környezetszennyezése mérséklésének hatékony gazdaságpolitikai eszköze a zöld
adók kiterjesztése, növelése, amelyekre az ország a jövőben nagyobb mértékben építhetne,
ezekkel elősegíthetné a „zöldebbé” válást, visszaforgathatná azt a fenntartható
versenyképesség céljának elérésébe fektetett munkálatok támogatásába.16 Összegezve tehát
elmondható, hogy hazánknak a zöld szektorban van hová fejlődnie, de nem haladunk rossz
úton.

Irodalomjegyzék:

Versenyképességi jelentés (MNB) 2021. 3. oldal. https://www.mnb.hu/letoltes/versenyke-

pesse-gi-jelente-s-hun-2021-1018.pdf

Magyar Nemzeti Bank – Zöld Program prezentáció https://www.mnb.hu/letoltes/az-mnb-

zold-programja.pdf

https://www.mnb.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2021-evi-sajtokozlemenyek/az-
orszaggyules-fenntarthatosagi-mandatummal-ruhazta-fel-az-mnb-t

Ábrák forrása: Versenyképességi jelentés aktuális oldalai

16
U.o. 18. o.