Barlám és Jozefát legendája

(Kazinczy-kódex)
Kovács András Ferenc (kortárs erdélyi magyar költő, esszéíró, műfordító) Barlám és
Jozafát- egerek: idő, mely az ember életét, a kis bokrot folyamatosan rágják (Példa az
egyszarvúról és a verembe esett emberről)

valaki olvassa fel

A csaknem másfél évszázadot felölelő ferences-csapatmunka eredménye az 1803-

ban előkerült Kazinczy-Kódex, melyet ma az Országos Széchényi Könyvtár őriz, és a 99%-
ban elpusztult írásos emlékeink egyik megmaradt ritka példánya.

TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS
Nagy valószínűséggel a magyar fordító kezébe a Legenda Aurea című mű került,
mely a következő három évszázad legkedvesebb olvasmánya volt egész
Európában. Az akkor még mélyen vallásos keresztény olvasóközönség számára ez
a könyv jelentette az alapművet, a nyugat ezeregyéjszakáját, melyben minden benne
foglaltatott.
Ennek alapját Damaszkuszi Szent János írta palesztinai Szent Száva kolostorban.

A történet származása és terjeszkedésének útvonala máig nem tisztázott, ám

vitathatatlan, hogy a Szászánidák a hódítások során sokféle népcsoporttal kerültek
kapcsolatba, és nem csak a hadizsákmányt, hanem a művészeti kincseket is
magukévá tették. Kulturális expanziót(tágulás) folytattak, így elképzelhető, hogy a
II-IV. századi Lalita Visztára egyik indiai nyelvváltozatából merítettek ihletet. Ez a
szanszkrit nyelvű vallásos mű az úgynevezett északi buddhizmus szent könyve. A
mű Buddha ifjúságának legendás történetét foglalja magába.

A késő középkorban az emberek sokkal fogékonyabbak lettek a cselekményes, olvasmányos

prózai alkotások iránt. Ha egy csepp erkölcsi tanulsága volt egy-egy keleti regének, római
mondának vagy vallásos hiedelemnek, akkor máris bekerülhetett a kánonba. Barlám és
Jozafát története átmenetet jelentett a száraz, vallásos elmélkedésekből és
bibliamagyarázatokból a költői prózára, eközben egy vallási tárgyú kisepikai műfajnak is
remek példányává vált.

ISMÉTLÉS A latin eredetű legenda kifejezés jelentése olvasandó, és a legtöbb nemzet

irodalma ismeri. Általában egy vallási szempontból fontos személy, szent, mártír, pap,
vallásalapító életéről, egy szent hely, templom, ereklye, ünnep keletkezéséről szól. Szűkebb
értelemben azt a középkori műfajt nevezzük így, amely a keresztény szentek életét mondja el.
A főtörténetbe viták, allegorikus parabolák, exemplumok vannak közbeékelve, így
szerkezetileg keretes elbeszélésnek nevezzük a művet. MI A KERET?

FELADAT: A legendának nem titkolt erkölcstanító célzata van, mindegyik közbeékelt

parabola végén Barlám megfogalmazza a tanulságot. Mindenki fog kapni egy-egy idézetet, és
ki kell találjátok olvasmányélményetek alapján, hogy vajon melyik parabola fejeződik be
velük.
példa a szegényemben szűzleányról: Nem követi barlám magyarázata, de a tanulság
leszűrhető
megjegyzés: A mindennapi szereplők használata a példázatokban azt eredményezi, hogy a fikció
irodalomban használt meghatározása kitágul és az exemplumokban használt képek és jelképek
önmagukban és kibontakozásukban is nem várt hatást eredményeznek.

BUDDHA VS JOZAFÁT

- Ha szemügyre vesszük a két életrajz közti különbséget, apró eltérésekre

bukkanhatunk.
Buddha egy botjára támaszkodó aggastyánnal találkozik, majd egy beteggel, végül
egy halottal, akit a temetkezési helyre visznek. Jozafát azonban már a második séta
alatt, egy idős emberrel való találkozásnál rádöbben a halál jelenlétére is. (Ezt látván
Jozafát elcsodálkozék rajta, és ez csodának akara végére menni. Mikoron megértötte vóna, hagy az sok
esztendőknek utána ez állapatra kellene embernek jutnia, mondá:
– Mi leszön aztán ennek vége?
Mondának az szolgák:
– Az halál.
Mondá esmét Jozafát:
– Az halál csak nékieket illet-e avagy mindönöket?
Mikoron megértötte vóna, hogy mindönöknek meg kellene halniok, mondá esmét:
– Hány esztendőkbe száll az vénség embörökre?
Mondának az szolgák:
– Nyolcvan, avagy kilencven, avagy száz esztendőkbe, és úgy követközik oztán az halál.
Ezöket azért az ifjú igön eszébe szedvén és gyakorta róla megemléközvén, nagy szomorúságban vala
vettetvén)

- Később Buddha megszökik az udvarból a félistenek segítségével, akik álmot

hintenek a palota lakóira, míg Jozafátnak Barlám azt tanácsolja, hogy ne
szökjön meg, hanem győzze meg apját és térítse meg az udvart, majd egy
alkalmas időpontban keresse csak őt meg.
- Jozafátnak is át kell esnie a hármas próbatételen, ugyanis atyja igyekszik
visszatartani gyermekét a kereszténnyé válás útjáról. (Egy ál-Barlámmal,
aztán szép szűz leányokkal, végül egy királylány kezével próbálja csábítani
 Jozafátot, aki mindhárom próbát kiállja.) Buddha elmélyült
meditációjában ugyancsak három kísértés jelent meg, melyeket ő is
visszautasít.
- A csodakő motívuma sok nép kultúrájában megjelenik. A buddhizmus egyik
fő mantrája is magában foglalja a mani kifejezést, mely a minden kívánságot
teljesítő csodakövet jelenti. (barlám ezzel megy be jozafáthoz: Én mikoron

keresködő embör legyek, vallok egy eladó drágakövet. Mely kő az vakoknak világot ad, az siketöknek

hallást, az némáknak szólást, és az tudatlanoknak bölcsességöt. Vígy bé azért engömet az királnak

fiához, és ez drágakövet neki adom)

UTÓÉLET
Már a középkorban legalább húsz nyelven olvasható volt Barlám és Jozafát
története, így egy misszionárius még a Fülöp-szigetek nyelvére is lefordította.
Shakespeare is felhasználta műveiben. A velencei kalmár című komédiájában
Barlámnak egy példabeszédét dolgozza fel.

SÁNDOR KÓDEX

A Sándor-kódex egyetlen kéz írása, feltehetően domonkos apácakolostor lakói számára

készült a Nyulak szigetén. Az, hogy férfi szerzetes, vagy apáca másolta-e, vitatott. Az viszont
valószínű, hogy a kötetet nyitó traktátust férfi fordította, hiszen a ne kéméld mast az béka
szalannát kifejezés használata egy apácától szokatlan lenne. A marginális bejegyzések a
jelenlegi kötés készültekor csonkultak. A pirossal történő aláhúzások használata humanista
vonás. A Sándor-kódex vegyes tartalmú, szövegegységei között nem látszik szoros kapcsolat,
viszont a domináns téma a túlvilági életre való készülés, amellyel kapcsolódhatunk a
misztikus irodalomhoz.
A Mennyei zenekar egy látomásos jellegű mű, ha úgy tetszik, a vizionárius magyar irodalom
egy darabja, témájából és képi világából adódóan, túlvilágfelfogása pozitív, vágyakozást kelt
az olvasóban, hogy ő is eljusson oda: bevezetés: Vedd eszödben ezt is, minemű hangosság
leszön az táncolásnak idején, leszön-e ott hegedűs, lantos, dobos, cimbalimos. Ezt mondják
az szent doktorok, hogy állat szerént való hegedű, lant, cimbalim nem leszön, mineműk itt
minálonk vannak, de leszön az szentöknek testök az ű hegedűjök. Mert miként az hegedű
igön aszu fából csináltatik, ezönképpen az ű testök itt élvén, az penitenciatartásnak miatta
igön elszáradt vala. Az húra leszön az ű lelkök; az húrnak vonása leszön testben és lélökben
való dicsőülés.

A szövegben megjelenő fontos elemek, gondolatok:

-hét rend szent, hét rend hangszer
  kürt: apostolok
 klavikordium: evangélisták
 hegedű: konfesszorok (hitvallók)
 dob: mártírok
 virginál: szüzek
 orgona: szent doktorok
 cimbalom: minden mennybéli

-négy dolog szükséges a muzsikáláshoz:

 könnyű kéz
 fáradhatatlan kéz
 jó instrumentum
 koordonáltság

-3 szólamú dal:
 tenor Isten dícséretére a gonosz veszedelemmel küzdőktől
 discant Isten dícsérete hogy a jókban megerősített
contra tenor a pokolban kárhozottaké ÁGOSTON