Selye Janos Egyetem

Gazdasagtortenet jegyzet

Jobbagy Istvan

Komarom, 2012
 Tartalom

A modern nagyipar hajnala

Az atlanti-terseg iparosodasa a 19. szazadban

Keson jovo es lemarado iparositok a 19. szazadban

Magyarorszag a 19. szazadban

Gazdasagi fejiodes a 19. szazadban: szabadkereskedelem es aranystandard

Az I. vilaghaborii es a nemzetkozi gazdasagi dezintegracio korszaka (1914-1933)

AII. vilaghaborii utani europai gazdasag lijjaepitese

Az Europai Unio kialakulasa es a szovjet blokk osszeomlasa

Felhasznalt irodalom
 A modern nagyipar hajnala

A modern ipari tarsadalom elozmenyei messzi evszazadokig visszavezethetok. A

strukturalis jellemzoi azonban a 18. szazad folyaman kezdtek kirajzolodni, es a 19-20.
szazadban bontakozott ki teljes terjedelmeben.
Termeszetesen mar az okori tarsadalmakbol is ismeriink beszamolokat tobb szaz vagy
akar ezer embert is foglalkoztato uzemektol, de ezekrol minden esetben elmondhato, hogy
csupan munkaero-koncentraciot valositottak meg, es a gepi berendezesek hasznalata pedig
kezdetleges szinten maradt.

A proto-indusztrializacio

Eloszor Flandriaban, a piacvarosok (pi. Gent) ko'rul alakult ki falusi haziipar,

amelyben egy-egy csalad vegezte a munkat, de e mellett meg kisebb foldteriileten is
gazdalkodtak. Ez a fajta ,,eloiparososdas" az angliai Lancashire-i pamutipar kezdeteinel is
megfigyelheto volt, masutt (pi. flamand lenipar) nem figyelheto meg hasonlo atmenet. A
proto-indusztralizacionak nevezett gazdasagi-penziigyi struktura a kovetkezo jellemzokkel
rendelkezett:
a) helyileg szetszort;
b) a munkaerot falusiakbol allt ossze;
c) varosi kereskedok-vallalkozok iranyitottak es lattak el nyersanyaggal;
d) a kesztermeket tavoli piacokon ertekesitik.
A fentiekben leirt iizemszervezet mar korabban is letezett viszont akkor a helyi igenyeket
elegitette ki. A 18. szazadra az angol vagy flamand haziipar tudott alkalmazkodni akar a
fizetokepes spanyol kereslethez is.
Mielott raternenk a modern gyaripar targyalasara, tisztazni kell, hogy milyen
szervezeti es iparszervezesi strukturak leteztek a korabbi evszazadokban, amelyek egeszen a
19. szazad masodik feleig jelen voltak Europaban. A 18-19. szazadban meg egymas mellett
eltek a regi es az uj strukturak is.

Regi es uj szervezeti keretek

A hierarchikus szervezeti felepitesu cehek a kozepkori varosokban jottek letre. A

tagok szigoni rangsorban - gyakran csaladi kotelekkel megerositve - foglaltak el helyiiket:
mestereket, legenyek es inasok. Az eloljarosagot a cehmester vezette, s rajta kivtil meg
nehany mester es egy vagy ket oreglegeny foglalt helyet a vezetesben. Egyfajta
monopolszervezetkent sajat erdekeiknek megfeleloen korlatoztak az ipariizes szabadsagat.
Ennek megfeleloen csak azon mesterek lizhettek valamely ipari foglalkozast, kereskedelmi
tevekenyseget, akik az adott ceh tagjai koze tartoznak. A kontarokat - cehen kivtilieket -
igyekeztek tavol tartani a piacuktol. A kereslet-kinalat egyensiilyat ugy biztositottak, hogy
szigoruan korlatoztak a cehhez tartozo mesterek letszamat. A minosegi kovetelmenyeket
pedig ugy ertek el, hogy csak jo hirii mester fogadtak a ceh tagjainak soraba. A szakmajaban
valo jartassagat a jelo'lt megfelelo mestermunkaval bizonyitotta, mellyel bizonyitotta, hogy a
termek miriden egyes munkafolyamatat megfelelo szinten elsajatitotta. Szigoruak voltak a
kikepzes, az inaskodas, legenykedes, vandorlas, valamint a probaido szabalyai. A
legenyeknek altalaban elofrtak, hogy vandorlegenykent kiilfoldon is gyakorlatot szerezzenek.
Alkalmankent meghataroztak a celpiacokat es az egyes keszitmenyek arat es minoseget.
A manufakturak eloszor a kora ujkor Angliajaban alakultak ki, ahol elsokent
teremtodtek meg feltetelek: a toke es a bermunka megfelelo koncentracioja. Az un.
bekeritessel - vagyis a termofoldeket elkeritesevel -, legeloket alakitottak ki, amelyeken
juhtenyesztessel kezdtek el foglalkozni. Az innen nyert gyapjii reven a textilipar eroteljes
fejlodesnek indulhatort, amely azonban mar a manufakturak munkaszervezesi modszereit
hasznalta. A bekeritett foldekrol elkergetett parasztok lettek az ujonnan alakult manufakturak
bermunkasai. Franciaorszagban a manufakturalapitasba az allam is beszallt, hogy potolja a
tokehianyt. A manufakturak lenyege, hogy benniik a kepesites nelkiili bermunkasok
munkamegosztasban dolgoznak, s ezert a termek keszitesenek csak egyes reszfolyamatat,
reszmunkajat vegeztek, ami nagyobb mennyisegu, de - a cehes iparral osszevetve - altalaban
rosszabb minosegu kesztermeket eredmenyezett. Az erdekvedelem hianya es az anyagi
kiszolgaltatottsag miatt a napi munkadio meghaladhatta a 14 orat is. A manufakturak
szamanak robbanasszerii novekedese lehetove tette a piaci verseny kialakulasat, s ez
elvezetett a cehek fokozatos megsziinesehez.
A manufakturaban altalaban a tokes vallalkozo volt a tulajdonos es menedzser egy
szemelyben, hiszen az 6 tulajdonaban allt minden termeloeszkoz es altalaban szemelyesen
intezte a beszerzeseket es az eladasokat is. A termelekenyebb iizemszervezet es a verseny
miatt a manufaktura arai sokkal alacsonyabbak voltak a cehes ipar - munkaigenyes es egyedi -
termekeinel. Hosszu tavon a termekek minosege nem sziiksegkeppen volt rosszabb a
manufaktura eseteben, hiszen a munkamegosztas miatt egy-egy munkafolyamatot tokelyre
fejleszthetett, az arra szakosodott, betanitott munkaero. A manufakturaban tobb munkas
dolgozott, ami tobb a termeket is eredmenyezett, s ez megnyitotta az utat a tomegtermeles
fele.

A modern nagyipar jellemzoi

Az ipar, valamint a hozza kapcsolodo szolgaltatasok nyersanyag es munkaero-szukseglete

megkovetelte, hogy a mezogazdasag termelekenyseget parhuzamosan noveljek az ipari
termeles felfutasaval. A fenti folyamat Angliaban a 18. es a 20. szazad eleje kozott zajlott le,
melynek jellemzo vonasai a kovetkezok voltak:
a) a gepi ero szeleskoru alkalmazasa;
b) uj asvanyi anyagok (pi. szen) alkalmazasa futo es hajtoanyagkent;
c) uj szintetikus - termeszetben nem talalhato - anyagok eloallitasa (pi. szintetikus
festekek)
d) nagyvallalatok kialakulasa.
Az eljarasok-technologiak leirasa a legtobb esetben mar az okortol ismert volt. A technika
forradalmat az ujszerii meghajtasi mod (pi. gozgep), illetve annak szallitasra valo alkalmazasa
(pi. vasut) tette lehetove. E mellett termeszetesen az olyan uj eljarasokra is sziikseg volt, mint
peldaul keregontesi technika, amely vasgyartasnal ellenallobba tette a kesztermeket es
alkalmassa tette megnovekedett igenybevetellel szemben (pi. vasuti kerek).

Az ipari forradalom, mint vitatott kifejezes

Az angol nyelvteriileten az 1880-as evektol kezdtek hasznalni az ipari forradalom

szokapcsolatot, annak a robbanasszerii valtozasnak a leirasara, amelyet a gozgep
elterjedesenek tulajdonitottak. Az egyes szerzok 1760 es 1820 koze tettek a folyamat
kezdetet. A legelterjedtebb evszam megis az 1780-as lett, nem utolso sorban W. W. Rostow
munkassaganak, koszonhetoen, aki 1783 es 1802 koze tette az ,,ipari forradalom" kezdeti
szakaszat. A legujabb gazdasagtorteneti szakirodalom azonban azon az allasponton van, hogy
maga a ,,forradalom" legalabb 200 evig tartott, es legalabb ilyen hosszii bevezeto idoszak
elozte meg. E mellett legalabb olyan fontossagot tulajdonitanak az atalakulas tarsadalmi
kovetkezmenyeknek (pi. nagyvarosi eletkoriilmenyek), mint a technikai-technologiainak (pi.
gozgep).
Az iparositas elofeltetelei

Az iparositas elofeltetelei termeszetesen szellemiek voltak, de ez nem olyan modon

jelentkezett, mint ahogyan manapsag elkepzelnenk. Tehat nem az elmeleti, illetve
,,alapkutatasoknak" koszonhetoen lodult meg a technologiai fejlodes szekere. Ahogyan mar
emlitettiik a kiindulo helyzetet a rnezogazdasag termelekenysegenek novelese alapozta meg,
amely tobb tenyezobol allt ossze. A technologiai hatekonysag (pi. vetesforgo) mellett legalabb
ilyen fontos volt az iizemmeret optimalis meretiire valo novelese. Ez nem jelentett mast, mint
a mar emlitett ,,bekeritesek" folyamatat, amely az angol videken mar a kozepkor vegetol
megfigyelheto volt. Morus Tamas Utopia cimii miive, amely 1516-ban keletkezett, igy
foglalta ossze a folyamat pusztito kovetkezmenyeit: ,,A juhok megeszik az embert." Itt a
juhok tulajdonkeppen a korai tokes viszonyokat jelkepeztek, ami ravilagltott a paraszti foldek
- gyapju aranak emelkedese miatti - kisajatitasara. A fb'ldjeikrol eliizott parasztokbol
bermunkasok lettek, akik az egyre szaporodo manufakturakban talaltak munkat.
A leginkabb fesziiltsegekkel terhelt idoszakok egyike az 1760 es 1815 kozotti idoszak
volt. Az ekkor felgyorsult atalakulas kovetkezteben a bekeritett foldek aranya elerte az 50
szazalekot. Ez azt is jelentette, hogy a hagyomanyosan nyitott falvak helyett 40-120 hektaros
bekeritett farmgazdasagok letesiiltek. 1851-ben a 40 hektarnal kisebb birtokok mar csak 22
szazalekban voltakjelen. Ennek kovetkezteben a videk eltarto kepessege jelentosen csokkent,
mivel a kisbirtokok jellemzoen csaladi alapon miikodtek, ami egyben kisebb tokeerot es
alacsonyabb gepesitesi szintet is jelentett. A mezogazdasagban dogozok aranya a 19. szazad
elejen meg kb. 36 szazalek volt, ami a 20. szazad elejere, 10 szazalekra csokkent. A teljes
kephez az is hozzatartozik, hogy a 19. szazad kozepeig a mezogazdasagban foglalkoztatottak
szama abszoliit mertekben novekedest mutatott.
Visszaterve a fejlodes kerdesere: az angol technologiat a kiserletezo szellem vitte a
leginkabb elore, amelyre kivalo peldat szolgaltat a vetesforgoval valo kiserletezes. Az
ugaroltatas helyett a szantofoldi novenyek helyes sorrendjenek megtalalasaval, valamint a
tragyazas novelesevel ugrasszerii novelni lehetett a foldkihasznalast, az allatallomanyt es a
termesatlagokat. A bekeritesek segitettek az allatallomany nemesiteset is, mivel a
nagybirtokok megengedhettek maguknak az erre specializalodott szakemberek alkalmazasat,
es az allatok elkulonitese is hatekonyabban sikeriilt, osszehasonlitva az egykori falusi
legelokkel. A gepesitesben csak a 19. szazad masodik feleben figyelheto meg attores (pi.
cseplogep). Ennek kovetkezteben megallt az a folyamat, amely a mezogazdasagban
foglalkoztatottak szamat abszoliit mertekben novelte.
 Az angol videk parasztsaga is fokozatosan felhagyott az onellatasra valo termelessel,
es egy-egy mezogazdasagi termekre, illetve annak feldolgozasara szakosodott. Az angol
mezogazdasag 1660 es 1760 kozott meg lepest tudott tartani a lakossag novekedesi iitemevel,
sot meg exportalhato tobbletet is termelt. Az 1688 es 1801 kozotti idoszakban a
mezogazdasag relativ reszesedese a nemzeti jovedelembol 40-rol fokozatosan 32,5 szazalekra
cso'kkent, mig az ipar reszesedese 21-rol 24 szazalekra nott. Mindekozben a kereskedelem es
szallitas novekedese 50 szazalekos volt.

A bankszektor kialakulasa

London, mint nagyvaros az 1666-os tiizvesz utan kezdett gyors utemii fejlodesnek.
Nem utolso sorban eppen annak ,,k6sz6nhetoen", hogy a belvarost a tuz nagyreszt
felemesztette. A fabol epiilt szegenynegyedek nagy resze megsemmisult. Az ujjaepitett
fovaros magja (City of London) lett a modern penzugyek fellegvara.
A bankszektor kialakulasanak hajnalan az aranymuvesek kezdtek nagyobb leptekben a
,,betetek" gyiijteset, mivel a kereskedok es a penziigyekkel foglalkozok szamara egyszeriibb
volt letetbe helyezni penziiket, es az erte kapott nyugtat hasznaltak fel a kifizeteseknel. Az
aranyert kapott leteti jegyek lenyegeben mar papirpenzkent miikodtek, mivel ekkorra mar
szinte nem volt olyan teriilete a gazdasagi eletnek, ahol nem ezekkel egyenlitettek ki a
nagyobb szamlakat. Az aranymuvesek a naluk elhelyezett penzt kamat fejeben
kikolcsonoztek, s igy a hitelelet viragzasnak indult. A kozepkori egyhazi tiltasok ekkorra mar
erkolcsi-etikai sikon sem jelentettek akadalyt, mivel a reformacio (Kalvin Janos) a 16.
szazadban lenyegeben feloldotta a kamattilalmat, amennyiben kimutathato gazdasagi
teljesitmeny volt a kamat mo'gott.
1694-ben maganbankkent megalakult a Bank of England, amely monopolizalta a
bankjegykibocsatast, s ezzel lenyegeben letrejott a ketszintii bankrendszer, mivel az
aranymuvesek (kereskedelmi bankok) ezek utan mar nem voltak jogosultak leteti jegy
kibocsatasara.

Az infrastruktura fejlodese

Anglia szerencses helyzetben volt, mivel tagolt, szigetorszagi tengerparttal es rengeteg

kikotovel rendelkezett, ami biztonsagossa es olcsova tette a hajoval elerheto teriiletek kozotti
szallitast. A szarazfold belseje fele azonban mar nem volt ilyen kedvezo a kep, mert a
hajozhato folyoszakaszok hatokorebol kieso teriileteken nehezkes volt a szallltas. Elso korben
tehat a hajozhato folyoszakaszokat csatornakkal egeszitettek ki, s igy szinte minden
gazdasagilag jelentos telepulest be tudtak kapcsolni a gazdasagi verkeringesbe. Az egyes
csatornaszakaszok gazdasagi vallalkozaskent epiiltek. Mivel a csatornakhoz zsilipek alagutak
is tartoztak, ezeket folyamatosan mukodtetni, illetve karban kellett tartani. A kiepitett vizi
litvonalak hasznalatert minden igenybe vevonek dijat kellett fizetni. 1750 utan a
csatornaepites felgyorsult es a vasiit megjeleneseig (1830-as evek) kb. 6600 km hosszii
halozat eptilt ki.
Az elmaradott es rossz allapotu szarazfb'ldi uthalozaton lassii volt a szallitas. Ez
fokent annak volt koszonheto, hogy az egyes utszakaszokat kenyszermunka igenybevetelevel
tartottak fenn. 1690-ben az angol parlament trosztot hozott letre, amely szarazfb'ldi utak
epitesevel foglalkozott. Az egyes szakaszok kb. 50 km-ig terjedtek, s tobb utvonalon meg a
gyalogosok szamara is dijfizetesi kotelezettseg volt. A rovid szakaszokbol az 1830-as evek
kozepeig - vasut eloretoreseig - kb. 35500 km hossz eptilt meg. 1822-tol kezdtek epiteni a
skot McAdam mernok neverol makadam nevezett urtipust, amely kiilonbozo nagysagu
zuzottko-retegekbol allt ossze. A technologia lenyege az volt, hogy legalulra a legdurvabb
reteg teritettek, majd finomabb retegek kovetkeztek. Legfeliil 6-8 cm atmerojii homokkal es
vizzel kevert reteg volt, amelyet hengereltek. Ez az eljaras sem sokaig allt ellent az
idqjarasnak, s ezert gyorsan megjelentek a katyuk es raadasul szaraz idoszakban rendkiviil
nagy port vert fel a forgalom. A hianyossagok kikiiszobolesere mar 1832-ben megsziiletett az
aszfaltut, de a vasiit eloretorese ennek tomeges hasznalatat a 20. szazadig kesleltette.

Az ipari technologia fejlodese

A gepek tomeges meretii elterjedesenek elsorendii feltetele az volt, hogy tomegesse

valjon a vas- es acelgyartas, amely a gepgyartas alapanyagat szolgaltatta. A 18. szazad elejen
(1709) kezdtek hasznalni a kokszot a vaskohaszatban, amely fokozatosan felvaltotta a
faszenet. Az Abraham Darby nevehez fuzodo eljaras tisztabb vegtermeket eredmenyezett,
mivel a szennyezodesek kiegtek, es gaz formajaban tavoztak.
Ugyancsak nagy technologiai elorelepest jelentett 1784-85-ben Henry Cort
kavarokohos es rudhengerelesi modszere, amely tisztabb vasat eredmenyezett. Lenyegeben ez
az eljaras szoritotta ki veglegesen a faszenet, mivel 1750-ben - Darby talalmanya ellenere - a
koksz felhasznalasi aranya meg csak 5 szazalek volt. A 1800 koriil mar 200 ezer tonna
kokszot allitottak elo, amit az is elosegitett, hogy a faszen - a felfuto kereslet miatt - a 18.
szazad folyaman egyre dragabb lett.
A gozgep feltalalasa es tokeletesedese hozta meg azt az attorest, amely a gepek
tomeges elterjedesehez vezeto utat kikovezte. Az egyre melyebbre hatolo banyaszat a gyakori
vizbetoresek miatt szinte megoldhatatlan problemaval keriilt szembe. A viz kiszoritasara eros
szivattyukat kellett uzemeltetni, amihez azonban mar megbizhato gepi meghajtasra lett volna
szukseg. 1698-ban Thomas Savery gozzel hajtott szivattyuja ugyan ideig-oraig megoldast
kinalt, de a gyakori robbanasok miatt nem volt tizembiztos. 1712-re Thomas Newcomen
vaskereskedo-badogos tovabbfejlesztette Savery gepet, es hideg-meleg vizes eljarassal hozott
letre a meghajtashoz szukseges vakuumot. Ennek hatranya a nagy mereteben es az
,,energiapazarlo" mukodesben volt. A haznagysagii gep ugyanis ,,zabalta" a szenet, s igy
lenyegeben csak az olcso szennel rendelkezo banyakban volt gazdasagos.
A skot James Watt felkeresnek engedve 1769-re tokeletesitette Newcomen gepet,
amelyet tobbek kozott ellatott sebessegszabalyzoval is. Igy lehetove valt a gep alkahnazasa a
textil- es malomiparban, valamint a vasuti vontatasban is. A vasuti alkalmazas meglehetosen
sokaig varatott magara, mivel maga Watt is ellenezte a gep veszelyessege miatt. Meg kellett
ugyanis oldani egy sor muszaki problemat a mozdony, a kerek es a palya teherbiro
kepessegenek novelese teren. A kiserletek ugyanis azon buktak el, hogy a mozdonyok tul
siilyosak voltak es azert a sinpalya nem birta a terhelest. A fejlesztesi probalkozasok 1800
utan suriisodtek meg, mivel ekkor jart le Watt szabadalmi oltalma, amelyet a gozsuritore
kapott. Vegulis 1825-ben George Stephenson-nak sikeriilt megalkotni egy olyan modellt,
amellyel 1830-ban megnyilhatott a Liverpool-Manchester vonal.
A textilipar tertileten joval hamarabb tudtak kamatoztatni a gozgep erejet. 1785-ben
mar iizemelt az elso gozgeppel hajtott fonoda, amely dramai valtozasokat hozott a termeles
szerkezeteben es legfokeppen a termelekenyseg novekedeseben.

Az angliai textilipar

A textilipar mely kozepkori gyokerekkel rendelkezett Angliaban, ami fokent a gyapju-

alapanyag feldolgozasat jelentette. A cehes szabalyrendszer es egyeb jogi hatter meglehetosen
behataroltak az iparag fejlodeset, s igy nem meglepo, hogy a kozepkori keretekbol kimarado
pamut- es selyemipar valt a robbanasszerii fejlodes teriileteve a 18-19. szazadban. Ez a ket,
kulfoldi alapanyagbol dolgozo iparag nem kellett hogy szembenezzen a kozepkori eredetu
jogi es tarsadalmi kotottsegekkel, s igy szinte korlatlan szamyalasba kezdhetett, amikor a
technologiai es alapanyag-ellatasi feltetelek azt lehetove tettek.
Mar a 18. szazad harmincas eveitol kezdve az angliai Lancashire lett az egyik
legfontosabb gocpontja a textilgyartasnak. Az elso ujitasok ugyanis ettol az evtizedtol
kezdodoen egyre nagyobb szamban jelentkeztek az iparagban. John Kay (1733) altal feltalalt
repiilo vetelo ket ember munkajat volt kepes egyszerre vegezni. 1764-ben jelentkezett James
Hargreaves a ,,fono jenny" nevii talalmanyaval, amely meg mindig messze allt a gepi
berendezesek termelekenysegetol, de mar lehetove tette, hogy egy helyett egy egesz sor orsot
lehessen iizemeltetni. Gepi meghajtast meg ugyan nem igenyelt Hargreaves gepe, de itt is nort
a termelekenyseg, mivel tobb ember munkajat helyettesitette az ujitas. Richard Arkwright
(1769) vizzel hajtott gepe ujabb lepest tert a nagyipari felhasznalast fele. A gep hatranya az
volt, hogy vizi energiat igenyelt, ami csak egyes videki helyszineken volt hozzaferheto.
Elonyere valt azonban. hogy noi- es gyerekmunkaval is ki lehetett szolgalni a gepet, s igy a
tulajdonos jelentos berkoltseget takaritott meg. Samuel Crompton 1774 es 1779 kozott
kifejlesztett gepe az ,,6szver" fonogep, Hargreaves (fono jenny) es Arkwright (water)
berendezeseit egyesitette, amely finomabb es erosebb szalak gyartasat is lehetove tette. A
sziiletoben levo nagyiparnak azonban olyan berendezesre es energiaforrasra volt sziiksege,
amely nem utkozik fb'ldrajzi es energetikai korlatokba. A folyok vizszintjenek ingadozasa es
fokent az egy adott helyhez valo kotottseg viszonylag eros gatja maradt a tomeges
gepesitesnek. Ezt a problemat oldotta meg Watt gozgepe, amelyet 1790-tol kezdtek Crompton
,,6szverere" szerelni. Ezzel megszxiletett a nagyipari es nagyvarosi kornyezetet kiszolgalo
fonogep prototipusa.
Az iparagi attorest jol jellemzi Manchester peldaja, ahol 1782-ben meg mindossze ket
pamutgyar miikodott. Husz ev elteltevel azonban mar 52 pamutgyarat talalunk a varosban. A
fonoipar a 18. szazad vegetol egyre nagyobb volumenben ontotta a fonalat, de mivel a szoves
gepesitese meg tobb evtizedig elhuzodott, ezert az igazi attoresre meg varni kellett. Edmund
Cartwright ugyan mar 1785-ben megoldotta a szoves gepesitesenek legfobb problemait, de
miikb'dokepes berendezesek csak 1820 utan kesziiltek nagyobb szamban.

Gyapotimport es rabszolgasag

A pamutipar fejlodesenek a technologiai ujitasok mellett elengedhetetlen feltetele volt

a folyamatos es biztonsagos alapanyag-ellatas biztositasa. A gyapot a 18. szazad elejen meg
fokent Indiabol es a Foldkozi-tenger levantei partvidekerol szarmazott, amely azonban nem

10
elegitette ki a megnovekedett igenyeket. Az angol gyapotimport ugrasszeriien novekedett,
mivel 1700-ban meg csak 500 tonna koriil volt a behozott mennyiseg, majd ez a mennyiseg
70 ev rmilva mar elerte a 2500 tonnat, a szazad vegen (1800) pedig tizszeresere novekedett
(25000 t). Ennek kiszolgalasara a Karibi-tersegben es az eszak-amerikai brit gyarmatok deli
teriiletein hoztak letre nagy gyapotiiltetvenyeket. A monokulturas iiltetvenyeket Afrikabol
behurcolt fekete rabszolgakkal miiveltettek meg. A rb'vidszalu amerikai gyapot feldolgozasat
nehezitettek a benne maradt magok. Ez a problemat oldotta meg Eli Whitney
gyapotmagtalanito gepe. Ez tovabbi lokest adott az amerikai gyapot angliai kivitelenek, amely
az USA polgarhaborujanak eloestejen (1 860) elerte 0,5 millio tonnat.
A rabszolgak behozatala a megnovekedett igenyek szerint alakult, mivel 1790 koriil
kb. 700 000 fot szamlalt a gyarmatokra behozott feketek szama. 1860-ra ez a szam elerte a 3,9
milliot, s igy az egyik legfobb gyuanyagot szolgaltatta az 1861 es 1865 kozott zajlott amerikai
polgarhaborunak. A rabszolgak donto tobbsege Fekete-Afrika nyugati partvidekerol (pi.
Szenegambia, Sierra Leone, Benin) szarmazott. Az Fekete- Afrikaba indulo hajok az atlanti
haromszog kereskedelembe szervezve oriasi profitra tettek szert: a rabszolgakat Afrikabol
Amerikaba szallitottak, s ott eladtak oket. Ezt kovetoen a hajok megrakodtak mezogazdasagi
termenyekkel az amerikai ultetvenyekrol (melasz, cukor, rum, gyapot, dohany), amelyekkel
visszahajoztak Europaba. Majd a folyamat ujraindult, amikor a kesztermeket hoztak Afrikaba
eladni, a rabszolgak csereertekekent. Igy egy hajouton haromszor csereltek ,,arut", nem volt
iiresjarat.

Rabszolgakereskedelem (1501-1866)
Spanyolo./ Portugalia/ Nagy- TT n ,. T T C . „ . Dania/ A
TT n '1- n -I • HollandiaUSA Franciao. „ 14., Osszes
Uruguay Brazilia Britannia Baltikum
If SI" H9,962 154,191 1,922 1,365 0 66 0 277,506
louu
146,270 1,011,192 428,262 219,931 4,151 38,435 27,391 1,875,631

1800" 10'654 2'213'003 2,545,297330,014 189,3041,139,01367,334 6,494,619

UK 784,639 2,469,879 283,959 3,026 111,871203,890 16,316 3,873,580

looo I
Ossz^s 1,061,524 5,848?265 3,259,440 554,336 305;326 1,381,404 1 1 1,041 12,521,336
Forras: slavevoyages.org

A portugalok voltak a legnagyobb rabszolga-kereskedok az atlanti tersegben, akik

1501 es 1866 kozott kb. 5,8 millio fekete rabszolgat szallitottak - fokent az Ujvilag -

11
rabszolgapiacaira. Ebbol a mennyisegbol kb. 2.5 millio esett az 1800 es 1866 kozotti
idoszakra. A brit hajok ,,mindossze" 3,3 millio rabszolgat szallitottak ebben az idoszakban. A
,,lemaradas" annak tulajdonithato, hogy a Brit Birodalomban 1833-ban betiltottak
rabszolgasagot. A harmadik helyet e nem ml fenyes listan a spanyolok szereztek meg, akik
kb. 1 millio rabszolgat szallitottak el Afrikabol.

Regionalis elteresek

A 18. szazad folyaman a brit szigetek egyes grofsagai es varosai egyre nagyobb
regionalis kulonbsegekkel mutattak, mivel a tokearamlas es az ezt koveto beruhazasi hullam
egyre erosebb kiilonbsegeket eredmenyezett.
Eszaknyugat-Anglia es Wales deli resze nagy iitemben iparosodtak, fokent a
vasercbanyaszat fejlodott. De mivel a vasercet nagyreszt exportaltak, szamottevo helyi
feldolgozoipar nem alakult ki. Anglia deli es keleti korzetei megoriztek tulnyomoan
mezogazdasagi jellegiiket. A fovaros, London a 17-18. szazadtol egyre jobban kiemelkedett
az orszag tobbi varosai koziil. Ennek legfobb oka az volt, hogy a varos kiemelkedo politikai
es gazdasagi kozpontta valt Europaban, es a gyarmatbirodalom kozpontjakent a vilag
sorsanak alakitasaban is egyre nagyobb befolyasra tett szert. Kitiintetett szerepet a fekvesenek
koszonhette, mivel utak es atkelok keresztezodesenel helyezkedett el, illetve a Temzen
felhajozva tengerjaro hajoval is meg lehetett kozeliteni. London lakossaga 1700 koriil mar fel
milliot szamlalt, ugyanakkor a tobbi varosban 30000 lakosnal tobbet nem talalunk. A fovaros
lakossaganak gyarapodasa szediiletes iramii volt, mivel 1801-ben mar meghaladta az 1 millio
fot, s ezzel az okor vege ota Europaban az elso millios lelekszamu metropolissza valt. (A
csaszarkor vegi Roma is becslesek szerint 1 millio lakossal rendelkezhetett.) Csak
6'sszehasonlitaskent, Parizsnak ebben az idoben ,,mindossze" 546 ezer lakosa volt, s csak
1846-ra haladta meg az 1 millio fot. A tovabbi robbanasszerii gyarapodasnak koszonhetoen
London lakossaga 1901-re mar a 6,2 milliot szamlalt. Mas varosoknak is oriasi
nepessegrobbanassal kellett, hogy szembe nezni. A 19. szazadi angol kapitalizmus ,,nevado"
varosa, Manchester peldaul 1700-ban meg csak falu meretu volt. 1770-re azonban mar elerte a
25 000 fot, majd a 19. szazad kozepere mar a 300 000 fot is meghaladta a varos lakossaga.
Liverpool, Birmingham es a ket skociai nagyvaros Glasgow es Edinburgh iranyitoinak
hasonlo mertekii nepessegrobbanassal kellett szembenezni ebben az idoszakban. A nepesseg
szamanak gyarapodasa mellett szembe kellett nezni mindazokkal a problemakkal, amit az
utak, kozmiivek (pi. ivoviz, csatornak) es szolgaltatasok (pi. szemetszallitas) hianya okozott.

12
 Skocia 1707-ben parlamenti dontessel csatlakozott Angliahoz. Az orszag jelentos
szenbanyaszattal, fejlett bankrendszerrel es oktatassal rendelkezett. A skotok jelentos szamu
tudost, gondolkodot (pi. Adam Smith) es mernokot (pi. John Loudon McAdam) kepeztek ki,
akik orszagos, sot nemzetkozi jelentosegre tettek szert.
Irorszag a 19. szazadban nem volt ilyen szerencses helyzetben, mivel meghoditott
mezogazdasagi jellegii tartomanykent igazgattak angol urai. Az Egyesulesi torvennyel (1800)
a Nagy-Britanniahoz csatolt ir sziget nem tudott megbekelni az angol uralommal, amit
felkelesek sorozata bizonyitott. A 19. szazadot megelozo idoszakban mely kulturalis es
gazdasagi toresvonal keletkezett a bevandorolt brit protestansok es az ir katolikusok kozott. A
19. szazadon vegighuzodo - hoi nyilt, hoi pedig lappango brit-ir viszalynak az allatorvosi lova
is lehetne a bugonyavesz nyoman kitort a nagy ehinseg (Famine).
Sok egyidejiileg fellepo negativ korulmeny eredmenyezte az irorszagi ehinseget. Az
1780 es 1840 kozotti idoszakban nepessegrobbanas kovetkezett be, mivel a lakossag szama
kb. 300 szazalekkal nott. Angliaban es Walesben ezzel szemben csak 88 szazalekos volt ez a
novekedes. Ekkora nepesseget azonban a gyer irorszagi ipar (pi. Ulsterben) nem tudott
felszivni, a tengeren tiilra valo kivandorlas (USA. Ausztralia) sem volt eleg intenziv, pedig
1815 es 1845 kozott mar kb. 1 millio ir hagyta el a szigetorszagot.
A gondok 1845-ben jelentkeztek eloszor, amikor a burgonyakort (Phytophthora
infestans) elpusztitotta az orszag krumplitermeset. Ebben az idoszakban a burgonya volt az ir
parasztsag fo taplaleka, es takarmanykent is hasznaltak, ezert az orszag elelem nelkiil maradt.
A katolikusok a foldeknek mindossze 5 szazalekat birtokoltak, ezert az ehinsegert es a
fizeteskeptelenne valt parasztok eliizeseert az angol es a protestans ir foldesurakat, valamint a
londoni kormanyt tettek felelosse.
Az ehezes es a nyomaban fellepo betegsegek miatt 1846 es 1851 kozott kb. 1 millio
ember halt meg. A kerdessel foglalkozo szakirodalom nagy resze egyet ert azzal, hogy a
londoni kormany liberalis hozzaallasa is felelos azert, hogy nem tudtak erdemben csokkenteni
az ehinseg pusztito tarsadalmi hatasait. Az elelmiszer kivitelt az ehinseg megjelenesekor le
kellett volna allitani, es ezzel parhuzamosan az ,,ingyenkonyha" rendszert meg kellett volna
erositeni, vagy veszmegoldaskent eroteljesen tamogatni kellett volna a gyarmatokra valo
kivandorlast. Ezzel szemben a korabeli leirasok tanusaga szerint orszagszerte temetetleniil
hevertek a hullak, s a menhelyeken gyerekek haltak meg, a gabonat pedig - katonai orizet
alatt - tovabbra is szallitortak ki Angliaba.

13
 Az atlanti-terseg iparosodasa a 19. szazadban

Nagy-Britannia

Nagy-Britannia a napoleoni haborukat kovetoen (1815) a vilag elso ipari hatalmava

valt. A vilag ipari ossztermekenek kb. negyedet adta. Itt termeszetesen a modern ipari
termelesrol van szo, mivel a vilag haziipari termeleset - fokent az indiait es a kinait - nem
szamitjuk ide. A britek kereskedelemben elfoglalt pozicioi is megerosodtek, s igy kb. Vi-l/S
reszt tudtak kihasitani a nemzetkozi aruforgalombol. Ezt az elonyos helyzetet Nagy-Britannia
az 1870-es evekig tudta tartani, utana fokozatosan csokkeni kezdett az elonye, mivel az ipari
ossztermelesben eloszor az Egyesiilt Allamok (1880-as evek), majd pedig a 20. szazad elejen
Nemetorszag elozte meg. A vilagkereskedelemben meg 1914-ben is a briteke volt az elsoseg,
de mar csak 1/6-at adtak a vilagkereskedelemnek, s a versenytarsak (USA, Nemetorszag)
szorosan kovettek. Az angol ipari termeles zome pamutszalbol, szovetbol, vasbol, szenbol es
gepi berendezesekbol tevodott 6'ssze. A brit kohok a 1870-ben meg a vilag nyersvas-
termelesenek felet adtak, de 1890-re az USA atvette az iparagban a vezetest, majd
Nemetorszag is leelozte a briteket. Szentermelesben a brit banyaszat a 20. szazad elejeig
orizte elsoseget.
A tengeri szallitast is atalakitotta a gepgyartas, mivel a gozhajok aranya egyre nagyobb
aranyt kepviselt a hajoparkban. Igaz, 1870-ig a gozhajok tonna tartalma meg nem haladta meg
a vitorlasoket, de a szazadfordulon (1900) mar csak az uj hajok 5 szazalekat adtak a
vitorlasok. A britek folenye nyomaszto volt a hajogyartasban, mivel az 1880-1890-es evekben
a vilag hajogyartasanak 80 szazalekat tartottak ellenorzesiik alatt. Ennek kb. egyharmada-
egyhatoda kiilfoldon talalt gazdara. Fontos megjegyezni, hogy a brit kiilkereskedelem ebben
az idoszakban is negativ volt. A hiany kiegyenlitesehez a kiilfoldi befektetesek mellett, fokent
a kereskedelmi flotta jovedelme jarult hozza.
A vitathatatlan mennyisegi es miiszaki fej lodes ellenere a nagy attoresre csak az 1870-
es evek utan keriilt sor, miutan a gepi berendezeseket tomegevel allitottak iizembe. A 19.
szazadi fejlodes vontatottsagat mi sem jellemezi jobban, hogy 1851 es 1921 kozort a legtobb
munkast a brit mezogazdasag foglalkoztatta, es a statisztikak ketszer annyi patkolokovacsot
mutattak ki, mint kohomunkast. A brit gazdasag 1850 es 1870 kozott elte viragkorat, mivel
ekkorra elerte az evi atlag 2,5 szazalekos GDP novekedest. Az I. vilaghaboniig ez a
teljesitmeny kb. 1,9 szazalekra csokkent.
A brit gazdasag 1870 utan relativ tekintetben leszalloagba keriilt. Ezt leginkabb a
vallalkozoi dinamika csokkenese mutatta, ami az uj miiszaki eljarasok bevezetesenek atfutasi

14
 idejeben is megmutatkozott. Meg ha a britek is adtak a legtfibb ujitast ebben az idoszakban, de
a bevezetes teren mar keslekedes mutathato ki. A brit tarsadalmon a ,j611akottsag" jelei
mutatkoztak, ami peldaul a felsooktatasban a muszaki, mernoki kepzes elhanyagolasat
jelentette. A viktorianus brit tarsadalom ebben az idoszakban konzervativabb lett a
kontinentalis Europanal, illetve az Egyesiilt Allamoknal, ami szinten fekezo hatast gyakorolt a
gazdasagi folyamatokra. Mindezek ellenere a 19. szazad masodik fele sikertortenetkent
konyvelheto el a britek szamara, mivel a realjovedelmek 2,5 szazalekkal novekedtek, s
erezhetoen merseklodtek a tarsadalmi egyenlotlensegek is.

Egyesult Allamok

Az Egyesult Allamok a 19. szazadi gyors nemzetgazdasagi nb'vekedes szemleletes

peldajakent vonult be a gazdasagtortenetbe. A 18. szazad vegere a 13 eszak-amerikai brit
gyarmat kivivta fiiggetlenseget, amelyet Nagy-Britannia (1783) is kenytelen volt elismerni. A
francia forradalmat koveto europai habonikat az USA kivaloan hasznalta ki teriiletenek
novelesere (Luisiana 1803, evi megvasarlasa Napoleontol). Ez a folyamat nagyjabol Alaszka
1867. evi megvasarlasaig tartott, amikor a terjeszkedes befejezodott a nyugati partot.
Az Egyesult Allamok termelesi tenyezok szempontjabol kiveteles helyzetben volt,
mivel a fold, banyak tekinteteben szinte kimerithetetlen tartalekokkal rendelkezett. Amiben
hianyt szenvedert az a toke es a munkaero volt. Igy a 19. szazadot felfoghatjuk a
tokebearamlas es a munkaero-toborzas szazadanak is. Ez utobbi folyamat a bevandorlasi
hullamok soran valosult meg. Az USA ugyanis rendkivul liberalis bevandorlasi politikaval es
magasabb berekkel mar a 18. szazadban elkezdte a kepzett (brain drain - agyelszivas) es
kepzetlen munkaero elszivasat Europabol. Valoszinusitheto, hogy az Egyesult Allamokban
1783 es 1861 kozotti idoszakban megduplazodott az egy fore eso jovedelem. (Az USA ezt a
szivo hatas a kepzett munkaero tekinteteben egeszen a 21. szazadig fent tudta tartani.) A
nepesseg 4 milliorol (1790) 40 milliora (1870) novekedett nehany evtized alatt. A bevandorlas
dinamikajanak felgyorsulasat mutatja, hogy mig 1820 es 1825 kozort evente 10 ezer fonel
kevesebbet fogadtak be, addig a 20. szazad elejen mar eves szinten 1 millional tobb
bevandorlo erkezett. Az europai demografiai trendeket is jol mutatja, hogy 1890-ig fokent
Nyugat- es Eszak-Europabol erkeztek a bevandorlok (pi. angolok, irek, skotok, nemetek,
skandinavok). A szazadfordulon megindult az olasz es a kozep-europai (Osztrak-Magyar
Monarchia nepei) bevandorlok aradata.

15
 A gyors gazdasagi novekedesben a termelesi tenyezok (toke, munkaero. termofold)
mellett az europai technologia, valamint az iizem- es piacszervezesi elvek szinte akadalytalan
atvetele is elonyt jelentett. Az USA ugyanis mentes volt a kozepkori europai cehes ipar
tarsadalmi es jogi kotottsegektol.
A fuggetlensegi haboru vegen az Egyesult Allamok mezogazdasagi orszag kepet
mutatta, mivel a lakossag 90 szazaleka ebben a szektorban szerezte megelheteset. De mar a
18. szazad vegen (1789) megjelent az elso ipartelepites Rhode Island-on, majd Eli Whitney
gyapotmagtalanito gepe (1793) utat nyitott a deli iiltetvenyek felviragzasahoz, ami nehany
even beliil Nagy-Britannia egyik legnagyobb nyersanyagellatojava tette a deli allamokat.
Az USA megalakulasa utan heves vita alakult ki az ipari es kereskedelmi erdekek
kepviseloi kozott. A. Hamilton - az USA elso penzugyminisztere - a vedovamok hivekent az
eszaki allamok ,,novendekiparat" vedelmezte az angol aruk dompingjevel szemben. Ezzel
szemben T. Jefferson - az USA elso kuliigyminisztere, 1801-tol elnok - a deli iiltetvenyesek
gazdasagi erdekeit tartotta szem elort, amikor a szabadkereskedelem mellett ervelt. A deli
ultervenyeseknek ugyanis elemi erdeke volt, hogy az angol textilipar alapanyagaul termelt
gyapot vammentesen jusson be a szigetorszagba. 1820-ra az eszaki ipari lobbinak sikeriilt
vedovamos elkepzeleseit atultetni a gyakorlatba, s igy Uj-Angliaban az 1860-as evekre
jelentos pamutipari kozpont johetett letre. Ugyancsak jelentos mereture nott az Eli Whitney
talalmanyan alapulo cserelheto alkatreszes lofegyverek iparaga.
Az Egyesult Allamok gazdasagi fejlodesenek kulcsfontossagu kerdese lett az
infrastruktura fejlesztese. A teriileti gyarapodassal parhuzamosan ez egyre nagyobb kihivast
jelentett. A fuggetlenseg elnyerese utan a gazdasagi elet meg az atlanti partvideken
osszpontosult, ahol a szallitas viszonylag olcson megoldhato volt tengeri es folyami hajokkal.
A szarazfoldi szallitas es kozlekedes azonban az europainal is problernatikusabb volt. Ennek a
problemanak a kezelesere 1830-as evekig nagyaranyii csatornaepitkezesek indultak be (kb.
6500 km), foleg allami forrasokbol. A vasut terhoditasa miatt ezek a beruhazasok nem tudta
nyeresegesre fordulni. Ugyanebben az idoszakban kb. 18 000 km lit eptilt az eszaki es
kozepso teriileteken. 1840 utan kezd felfutni a vasutepitkezes, de igazan jelentos sebessegre a
technologiai nehezsegek lekuzdese utan kapcsolt az ipar. A polgarhaboni (1861-1865) elott a
vas- es acelipar a faszenes technologist hasznalta, s rendkiviil szort teriileti elhelyezkedes volt
ra jellemzo. Igy nem csoda, hogy a sinek jelentos resze ekkor meg Nagy-Britanniabol
erkezett. A kokszos technologia eloretorese felgyorsitotta a transzkontinentalis vasut epiteset,
ami rendkiviil jelentos keresletet indukalt az amerikai pamut- es cipoipar fele is.

16
 Mindezekkel egytitt az I. vilaghaboruig az Egyestilt Allamok dontoen videkies jellegii
orszag kepet mutatta. Nagyipar inkabb csak az olcso-, (vizi) energiaban es szenlelohelyekben
gazdag regiokba telepiilt. Az 1880-as evekben azonban az ipar egyre tobb mutatoban (pi.
foglalkoztatottak aranya) mulja fb'lul a mezogazdasagot. A gyorsulo iparosodas es a szinte
korlatlan eroforrasok 1890-re az Egyesult Allamokat az elso ipari hatalomma tettek.

Belgium

Belgium teriilete meglehetosen gyakran cserelt gazdat az egyes nagyhatalmak kozott a

18-19. szazad fordulqjan. A 18. szazad vegen a meg az osztrak Habsburgok birtokaban volt a
teriilet. Majd a nagy francia forradalmat kovetoen - 1795 es 1814 kozott - Parizs birtokolta a
Nemetalfbld deli reszet. A becsi kongresszus (1815) hatarozatai alapjan Hollandia reszeve
valt (1814-1830), ahonnan az 1830-as europai forradalmi hullam hatan keriilt ki az orszag. A
belga iparositas a 19. szazadi Europa egyik sikertortenete, amely azert is figyelemre melto,
mivel ezt egy viszonylag kisteriiletu es -lakossagii orszag vitte veghez.
Belgium gazdasagi es penziigyi sikere termeszetesen rendkiviil mely es eleven
kozepkori gyokerekre vezethetok vissza. Flandria mar a kbzepkorban is a posztoipar es
kereskedelem kozpontja volt, amihez jelentos femmuvesseg is tarsult. Ez utobbi fokent a
Sambre- es Meusse-volgyeben helyezkedett el. Belgium sikerenek titka legfokeppen abban
lehet megtalalni, hogy elsokent tudta adaptalni az angol ipari modellt. Ehhez nagy segitseg
volt a termeszeti kincsekkel (pi. szen, vaserc, olom, cink) valo ellatortsag, amelynek foldrajzi
elhelyezkedese nagyban megegyezett az angliaival. Nem elhanyagolhatok a jo piaci
kapcsolatok sem, amelyek elsosorban - Franciaorszaghoz es Angliahoz - kapcsoltak a
kedvezo foldrajzi elhelyezkedessel biro orszagot.
A belgiumi iparvallalatok gyorsan adaptaltak a legujabb angol miiszaki ujitasokat. Jol
illusztralja ezt a Newcomen-szivattyuk gyors terhoditasa: 1789-ben mar 60 darab miikodbrt.
A belga ipar teljesitmenyet jol mutatja az is. hogy Franciaorszag fele iranyulo szenexportban
1830-ra megelozte Nagy-Britanniat is. Ezt jelentos mertekben annak is koszonhette, hogy a
viziutak, csatornak rendkiviil jo es olcso 6'sszekottetest biztositottak Franciaorszag fele.
A legujabb ipari technologiak bevezeteseben az ,,ipari kemkedes" es a szerencses
politikai kornyezet is kozre jatszott. 1801-ben Lievin Bauwens egy elhagyott kolostorban
helyezte iizembe az Angliabol kicsempeszett Crompton-fele oszver fonogepet, amelyhez
munkasokat is szerzodtetett. A napoleoni kontinentalis zarlat (1806-1814) az angol aruk
kitiltasaval mesterseges konjunkturat eredmenyezett Bauwens befektetesenek, amely igy nagy

17
 fejlodesi ivet jarhatott be. Igy nem meglepo, hogy 1810-re mar 10 ezer munkast
foglalkoztatott, foleg noket es gyerekeket. Belgium az 1820-as evekben mar at tudott allni a
faszenrol a koksztiizelesu technologiara a vasgyartasban. 1807-ben a brit W. Cockerill cege
megjelent Belgiumban, amit a holland kormany tobbszor nagy 6'sszegu hitellel
megtamogatott. A beruhazas 1830-ra integral! nagyvallalatta fejlodott, amelyhez szenbanyak,
nagykohok, finomitok, hengerdek es gepeszmuhelyek tartoztak. A munkasok letszama
megkozelitette a 2000-t, s igy abban az idoben a kontinens iparvallalatanak szamitott.
A vallalatok penziigyi. hatterenek biztositasahoz megfeleloen feltokesitett
bankszektorra is szukseg volt. 1822-ben alakult meg a Societe Generale nevu bank, amely - a
franciaorszagi Rothschield-okkal egyiittmukodve - jelentos beruhazasi hullamot inditott el.
1835 es 1836 kozott sorra alakultak a bank erdekeltsegi korebe tartozo iizemek. Ugyancsak
francia tokevel alapftottak Banque de Belgique-t (1835), amely rovidesen a Societe Generale
versenytarsa lett, mivel rovid ido alatt 24 ipari es kereskedelmi tarsasagot alapitott. A francia
erdekeltsegi korbe tartozo banyak a kiviteluk nagy reszet Franciaorszag fele realizaltak. A
belga nyersvas 30 szazalekat szinten francia megrendeloknek szallitottak.
A hagyomanyos nehezipar mellett vilagszinvonalra fejlodott a gepgyartas, fokent a
keskeny nyomtavu villamosok es vasiiti szerelvenyek piacan. A belga vegyipar is jelentos
kapacitasokkal jarult hozza a nemzeti jovedelemhez. 1840-re Belgium a kontinens
legiparosodottabb orszagava valt, s az 1 fore juto ipari termelesben egeszen az I.
vilaghaboruig a legj obb telj esitmeny nyiijtotta Europaban.

Franciaorszag

A modern francia gazdasag fejlodese szinten a 18. szazadban gyorsult fel, de tobbi
fejlett gazdasaghoz kepest megkiilonbozteto jegyekkel rendelkezett. Ez a kiilon ut nagyban
koszonheto a 1793 es 1815 kozott zajlott sorozatos haboruknak, amelyek igenybe vettek a
munkaero jelentos reszet. (Csak az 1812-es -Napoleon vezette - oroszorszagi hadjaratban kb.
580 ezer katona vett reszt, amelybol megkozelitoleg 300 ezer volt francia. A Grande Armee
allomanyabol mindossze 20 ezer katona tert vissza szervezett alakulatokban.) Ezzel szemben
peldaul Nagy-Britannia szarazfoldon alig harcolt, s a tengeri hadviselesben elszenvedett
embervesztesegei pedig nem voltak sulyosak. A hadiipari konjunktura ugyan jelentos
kapacitasokat hozott letre Franciaorszagban. de ezek meg - a nagy szamba gepeket nem
alkalmazo -, hagyomanyos iparszerkezethez tartoztak.

18
 1815 utan azonban uj palyara allt at a francia gazdasag, mivel eros beruhazasi hullam
indult el. Felgyorsult a csatornaepites, majd az 1830-as evek utan a vasutra helyezodott a
hangsuly. A beruhazasi kedvet jol jellemezte a repacukor-finomitok szamanak ugrasszerii
novekedese. 1812 es 1827 kozort egyrol 100-ra emelkedett a gyarak szama.

Repacukor gyartasa: A Napoleon altal meghirdetett kontinentalis zarlat eveiben (1806-

1814) - amely a gyarmatokban termesztett nadcukrot csaknem kiszoritotta az europai piacrol
- a repacukor-gyarak kifizetodove valtak. Ennek koszonhetoen egyre tobb gyarat alapitottak
Franciaorszagban, a nemet teruleteken es Oroszorszagban. A zarlat megsziinese utan a
legtobb gyar bezarta kapuit, s csak a francia uzemek, amelyekben tobb fontos ujitast is
bevezettek, tudtak tovabb mukodni. 1835-ben mar 33 millio kg cukorra futott fel az eves
termeles. Franciaorszagbol a megujitott cukorgyartasi technologia lassan atterjedt a
szomszedos nemet teriiletekre, majd pedig Kozep-Europara.

Az 1848-ban kitort ujabb parizsi forradalom rovid megingasokkal jelezte hatasat az

ipari termelesben is, mivel peldaul a szentermelesben 20 szazalekos visszaesest regisztraltak.
A 19. szazad kozepen allt at a francia vasgyartas a koksztiizelesre, majd az 1860-as evek utan
sorra vezettek be a jobb minosegu acelt eredmenyezo eljarasokat (pi. Bessemer-Martin
eljaras). Az ujitasoknak es a vasiitepitesi laznak koszonhetoen a vastermeles negyszeresere
novekedett, a szazad masodik feleben a francia vasutak hossza 3000-rol 27 ezer km-re boviilt.
1851 es 1881 kozott Franciaorszag - Anglia mogott - a vilag masodik kereskedelmi
hatalmava kuzdotte fel magat, ami 11 szazalekos reszesedest jelentett. A francia vasgyartasra
nagy csapast jelentett az 1871 utan a porosz-francia habonit kovetoen elvesztett elzasz-
lotharingiai vasgyartasi kapacitas.
1882 utan sorozatos valsagok jelentkeztek a penziigyek teren es gazdasagban is.
Jarvanyos betegsegek tizedeltek meg a francia szoloiiltetvenyeket (filoxeria), illetve a
selyemhernyo termesztest.

Filoxeria: A szolo-filoxera a torpetetvek csaladjaba tartozo faj. Az amerikai kontinensrol

szarmazo rovar eloszor 1863-ban bukkant fel Franciaorszagban. Az europai fajtakat termeszto
gazdak sokaig nem tudtak vedekezni a kartevo ellene. A kartevonek kb. 30 ev kellett ahhoz,
hogy elpusztitsa a kontinens kotott talajra telepult szolokulturajat. Ennek eredmenyekent a
szolok mintegy 2/3-ad reszet ujra kellett telepiteni.

19
 A francia fejlodesnek specialis jelleget kolcsonzott a viszonylag alacsony urbanizacios
rata es nepessegnovekedes. Ugyancsak francia sajatossagnak szamitott a mezogazdasagi
nepesseg magas aranya, amely az I. vilaghaborut megelozo utolso bekeevben meg kb. 40
szazalek volt. Ez azt eredmenyezte, hogy Franciaorszag volt az egyetlen jelentos europai
hatalom, amely onellato volt mezogazdasagi termekekbol.
Ugyancsak francia sajatossagkent konyvelheto el, hogy az orszagban sok volt a kis- es
csaladi vallalkozas: a vallalkozasok 71 szazaleka nem rendelkezett berfizeteses alkalmazottal.
A nagyvallalati szektorban 574 nagy olyan ceg - fokent a banyaszatban, femfeldolgozasban es
textiliparban - alakult, amely tobb mint 500 alkalmazottat foglalkoztatott, de ezek
vallalkozasok csak az ipari munkaero 10 szazalekanak adtak munkat. A francia iparosodas
tehat kovetkezo jellemzo vonasokkal rendelkezett:
a) kis uzemmeret;
b) az ipari teriiletek szettagoltsaga, mivel az iizemek regionalis energiaforrasokhoz
telepiiltek;
c) magas hozzaadott ertek a termekekhez (pi. luxuscikkek gyartasa).

A nehezipar tobb ponton eltert az europai versenytarsaketol, mivel peldaul a francia

szentermeles a nemet harmadat es a brit termelesnek pedig csak negyedet tudta produkami.
Ennek legfobb oka a banyat fb'ldrajzi szetszortsagaban (kozep- es del-Franciaorszagi
lelohelyek) keresendok, valamint 19. szazad elso felenek gyer infrastrukturalis ellatottsagaval.
1840-es evekre tartak fel Belgiumba es a nemet teriiletekre atnyulo szenmezoket, amelyek
mar alkalmasak voltak jelentosebb acelipar kiepitesere is. Mindezek ellenere a francia
gazdasag a 19. szazad folyaman a szensztiksegleteinek harmadat csak behozatalbol tudta
fedezni. A kieso szenmennyiseget a francia ipar vizienergia fokozottabb felhasznalasaval
potolta. A vizienergia 1860-ig ketszer akkora loero-teljesitmeny adott, mint a gozgepek.
A Franciaorszag versenykepessegi problemaira az 1871-es porosz-francia haborii
elesen ravilagitott.
Az Eiffel- torony: A torony eredetileg 1889. evi parizsi vilagkiallitasra keszult, s a tervek
szerint a kiallitas utan lebontottak volna. A porosz-francia haboruban elszenvedett megalazo
vereseg es Elzasz-Lotaringia elvesztese utan alakult, de meg gyenge harmadik koztarsasag
(1870-1914) a nagy francia forradalom 100. evfordulojara valami nagyszabasii emlekmuvel
szeretett volna eloallni. A francia kormany 1878-ban kezdett hozza a szervezesi
munkalatokhoz: a kiallitas megnyitqjat 1889. majus 5-ere terveztek. A francia ipar

20
 nagyszeriiseget volt hivatva demonstralni a 10 100 tonna acel felhasznalasaval epiilt torony,
amelyet elerte 300 meteres magassagot. Az anyagvalasztas tehat celzatos volt, mivel peldaul
az 1885-ben epitett Washington D.C.-beli obeliszket meg hagyomanyos kormives
,,technol6giaval" emeltek, igaz az csak 169 meter magasra nyult.

Nemetorszag

Az egykori Nemet-romai Csaszarsag terulete a harminceves habonit (1618-1648) lezaro

vesztfaliai bekeben kb. 300 kisebb-nagyobb allamra tagolodott, nem utolso sorban a francia
diplomacianak koszonhetoen.

A Nemet-romai Csaszarsag szettagozodasanak folyamata: A 962-ben alapitott csaszarsag

a kozekor vegere egyre erosebb centrifugalis hatasoknak volt kiteve. A nemet Aranybulla
(1356) utan belpolitikai, majd az augsburgi vallasbeke (1555) utan vallasi fuggetlenseget
kaptak a fejedelmek. A vesztfaliai beket kovetoen (1648) a reszallamok megkaptak a
kiilpolitikai fuggetlenseget is. Az osszbirodalmi erdekeket kepviselo csaszar ezutan csak a
fejedelmek beleegyezesevel adhatott ki birodalmi torvenyt, vethetett ki adot, iizenhetett hadat
vagy kothetett szerzodest. A birodalom hivatalosan 1806-ban szunt meg, amikor a
Habsburgok az austerlitzi csatavesztes utan kenytelenek voltak lemondani a nemet-romai
csaszari cimrol. Napoleon ugyanis onmagat es a Francia Csaszarsagot tekintette az egykori
birodalom egyedilli orokosenek.

A napoleoni habonikat lezaro becsi kongresszus (1815) nemileg tomoritette a nemet

teriileteket, mivel kb. 30 allam es szabad varos (Nemet Szovetseg neven) helyezkedett el a
kesobb Nemetorszagnak nevezett teriileten. Az 1815 es 1866 kozotti idoszakban Poroszorszag
es Ausztria versengett egymassal a nemet vezeto szerep betolteseert. Mindket nemet hatalmat
tobb Franciaorszagtol elszenvedett politikai es katonai verseg kesztette arra, hogy elinditsa,
illetve reszt vegyen a nemet egyseg fele vivo folyamatban. A kezdemenyezo szerep
mindvegig Poroszorszagnal maradt, amely 1807-ben - a jenai csatavesztest kovetoen -
jelentos politikai es tarsadalmi reformokat vezetett be. Ilyen intezkedes volt tobbek kozott a
jobbagysag rendszerenek eltorlese, a nemesi es nem nemesi tulajdonformak kozotti kulonbseg
eltorlese, a cehek felszamolasa es a modern kozoktatas megteremtese.

21
A Nemet Vamszovetseg (Zollverein)

A nemet egyseg fele vezeto ut egyik legfontosabb allomasa a nemet allamok gazdasagi
egysegenek megteremtese volt, amely mar 1818-ban megindult azzal, hogy Poroszorszag es a
kisebb szomszedos allamok egyseges vamokat leptettek eletbe. 1833-ra - Ausztria kivetelevel
- a nagyobb nemet allamok (pi. Qajororszag, Wtirtemberg) is csatlakoztak a gazdasagi
tomortileshez. A csatlakozott allamok kialakitottak a nemet kozos piacot, mivel eltoroltek az
egymas kozti vamokat, es egy kiilso vamfalat hoztak letre. 1834 utan az un. masodik
Zollverein idejen lenyegeben minden nemet nyelvu allam - Ausztria es Svajc - kivetelevel
csatlakozott vamszovetseghez. Legutoljara a katonai erovel Daniatol megszerzett Schleswig-
Holstein (1867) lett resze vamunionak, majd ez porosz-francia haboru utan kiegesziilt Elzasz-
Lotharingiaval.
A nemet kozos piac az infrastruktura teren is egyuttmukodest kivant, amelynek kivalo
peldaja lett a vasutepites. Ennek eredmenyekeppen a szettagolt politikai keretekben letezo
nemet allamokban gyorsabb lett a vasuti halozat kiepitese, mint az egyseges nemzetallamkent
funkcionalo Franciaorszagban.

A Ruhr-videk

A 19. szazad kozepeig a Ruhr-videk iparosodasa lassan haladt, mivel a

szenkeszletekhez valo hozzaferes nagy toke es technologia igennyel birt. A szazad masodik
feleben azonban francia, angol es belga befektetoknek koszonhetoen egyre nagyobb
mertekben futott fel a szen-, acel- es nem utolso sorban a vegyipari termeles. A lassu
technologiai atmenetet mutatta, hogy az 1840-es evekig meg kozepkorban meghonosodott
technologiakkal is mukodtek olvasztokemencek. 1855-ig meg otszor annyi faszenes
technologiaval miikodo koho volt, mint kokszos. Az 1860-as evektol mar egyre gyorsabb
titemben honosodtak meg a legujabb eljarasok. 1863-ban a Bessemer-eljaras, 1881-ben pedig
a Gilchrist-Thomas-eljarast vezettek be. Ez utobbi eljaras biztositotta, hogy a nagy
foszfortartalmu lotharingiai vasercbol is kivalo acelt lehetett gyartani.

Bessemer eljaras: A Henry Bessemer altal feltalalt szelfrissiteses eljarast 1855-ben

szabadalmaztattak. Ennek lenyege az volt, hogy a folyekonnya valt nyersvasat egy korte
formaju konverterbe ontottek, majd alulrol levego fujtattak at a nyersvasretegen. A oxigen
hatasara kiegett a szen, a szilicium es a mangan. Az eljaras egyik legfobb hozadeka az volt,

22
hogy nem igenyelt kiilon tuzeloanyagot, mivel a folyamatok hotermelok, s ezert nagy a
termelekenysegre lehetett vele szert tenni.

Thomas eljaras: A modszer Sidney Gilchrist Thomas nevehez kotodoen terjedt el a vilagon
(1878). A Bessemer-eljarashoz hasonloan a nyersvasat itt is konverterbe ontottek, de ennek
falazatat bazikus tuzallo teglakbol - magnezitbol es dolomitbol - epitettek. Az ujitasnak
koszonhetoen a modszer alkalmassa valt a betet foszfortartalmanak csokkentesere is. Az ontes
soran bazikus salakkepzot - altalaban egetett meszet - kevertek a nyersvashoz. A muvelet
sikeresseget segitette az is, hogy vasoxid kepzodott, ami szinten szerepet jatszott a
foszfortalanitas folyamataban. Hamarosan arra is rajottek, hogy a kepzodott salak es a falazat
megorlese utan foszfortartalmu mutragya gyarthato. Az ilyen es ehhez hasonlo eljarasoknak
koszonhetoen a nemet vegyipar is gyors fejlodesnek indult.

Az 1871-ben veget ert porosz-francia haboru nagy gazdasagi fellendiiles kezdete volt
az egyesult Nemetorszagban, amiben jelentos szerep jutott a franciak altal fizetett 5 milliard
frankos jovatetelnek is. A fellendiiles csak rovid idore torte meg az 1873-as valsag, mivel az
ezt koveto evtizedekben pelda nelkiili rnodon nott a nemet gazdasag. 1870-tol az I.
vilaghaboniig a nemet aceltermeles evi 6 szazalekkal novekedett, ami az eredmenyezte, hogy
ebben a mutatoban mar 1895-ben feliilmulta Nagy-Britanniat, s 1914-re pedig mar a brit
termeles ketszereset is elerte a nemet kibocsatas. A belga mintat kovetve gyorsan vegbement
a nemet vallalatok vertikalis integracioja. Ennek koszonhetoen a vallalati meretek is oriasit
fejlodtek, mivel a 20. szazad elejere az egy nemet vallalatra juto atlagtermeles ketszeresen
haladta meg az angliait. Az 1883 es 1913 kozotti idoszakban a nemet gazdasag evi 3
szazalekos brutto nemzeti termek (GNP) novekedest ert el, ami 1 fore szamitva 2 szazalekos
novekedesnek felelt meg.

A nemet ipar a szenbanyaszat, vas- es acelkohaszat, az ehhez kapcsolodo vegyipar es a

villamos-ipar teren teljesitett kivaloan. Az olyan fogyasztasi cikkek eseteben, mint a textil,
ruha, bor es elelmiszer jelentos lemaradasa volt meg Franciaorszaggal szemben is. A nemet
vegyipar az 1860-as evektol kezdett szarnyalasba, fokent az ipari vegyszerekre (lugok, savak)
alapozott termekek futottak fel. A vegyipar alapanyagainak jelentos resz a banyaszat es
kohaszat (pi. kokszgyartas mellektermeke koszenkatrany) reven bosegesen rendelkezesre

23
alltak. Olyan jelenetos talalmanyoknak koszonhetoen, mint peldaul a mutragyagyartas a
termeles ugrasszeriien novekedett.

A modern vegyipar kialakulasa: August Wilhelm von Hoffmann (1818-1892) nemet

kemikus volt a 19. szazad egyik jelentosebb nemet vegyesze. Fokeppen szerves kemiaval
foglalkozott. Elsokent Hoffmann dolgozta ki a koszenkatrany vegyipari feldolgozasanak
szamos elemet, kiilonosen a szintetikus szinezoanyagok gyartasat. Hoffmann az 1850-es
evekben a londoni College of Chemistry-ben oktatott. Itt lett tanitvanya William Henry
Perkin (1838-1907), aki katranybol kivont anyagokkal kiserletezett. Perkin a kalium-
dikromattal vegzett oxidacios kiserlet soran ibolyavoros kristalyokat kapott, amelyek fenynek
es mosasnak is ellenalltak. 1856-ban szabadalmaztattak a Perkin-fele ibolyaszint, amely az
elso mesterseges textilszinezek lett. Ezt kovetoen a Perkin-csalad uzemet nyitott ennek a
szintetikus szinezeknek a gyartasara.

Hoffmann 1864-es - Angliabol valo - hazaterese utan kutatobazisok alakultak

Nemetorszagban, amelyek alap as alkalmazott kutatasokkal segitettek a nemet vegyipar I.
vilaghaboruig tarto toretlen fejlodeset.

A megkesett nemet fejlodesnek nemcsak hatranyai voltak (pi. a fejlettebb es olcsobb

angol termekek konkurenciaja elleni kiizdelem), de elonyei is. A megkesettsegbol az uj
iparagak profitaltak, mivel nem kellett megkiizdeniuk a regebbi technologiai gatjaival. A
villamos ipar peldaul a megszuletese utan szarnyalasba kezdhetett, mivel - Angliaval
ellentetben - nem kellett megkuzdenie a gazvilagitassal a varosi vilagitasi piacon. A 20.
szazad elejen mar komoly konkurenciat tamasztottak a villanymeghajtason alapulo
berendezesek az elterjedtebb technologianak szamito gozgepnek.

A vegy- es villamosiparban az oriasvallalati meret valt meghatarozova, mivel peldaul

a Siemens gyara mar az I. vilaghaborut megelozoen 80 ezer munkast foglalkoztatott. Nagy
meret okakent a koltsegmegtakaritas jelent meg, mivel jelentos koltseghatekonysagot lehetett
elerni. Ezt a tendenciat erositette gyaripar es a bankrendszer osszefonodasanak folyamata is.
A nemet fejlodesre a 19. szazad masodik feleben a kartellek alakulasa is jelentosen hatott.
1875-ben meg csak 4, az I. vilaghaborut megelozoen azonban mar 1000-re novekedett a
szamuk.

24
A kartell: A kartell egymassal versengo vallalatok megallapodasa a piaci verseny
korlatozasarol. A felek ugy kotnek egymassal megegyezest, hogy jogi onallosagukat nem
adjak fel. Ennek celja, hogy a felek magasabb arakat es profltot realizalhassanak. A gyakorlat
azt mutatta, hogy altalaban az arak meghatarozasan es a piac felosztasan keresztiil tartjak
kezben az ertekesitesi folyamatokat. Elore eldontik, hogy ki melyik piaci szegmenst
birtokolhatja, illetve ki melyik palyazatot nyeri meg. Az ertekesitesre keriilo mennyisegeken
csokkentik, s ez altal a novelik profitjukat. Az elso kartellellenes-torvenyeket az Egyesult
Allamokban fogadtak el 1890-ben (Sherman-torveny) es 1914-ben (Clayton-torveny).
Nemetorszagban, illetve Europaban 1945-ig nem hoztak jelentosebb kartellellenes-
torvenyeket.

Nemetorszag eseteben a kartellek inkabb pozitiv hatast gyakoroltak a fejlodesre. A

magas arak korlatoztak a hazai piacon valo eladast, de ez arra osztonozte a nemet vallalatokat,
hogy noveljek exportjukat. Az esetleges exportvesztesegeket a hazai eladasok fedeztek. A
nemet kormany 1879-tol protekcionista politikaval, vedovamokkal segitette a hazai
termeloket. Ezzel parhuzamosan az allami vasuti tarifakkal az exportot osztonozte, mivel a
kulfoldre meno szallitasi tarifakat elonyosebbre szabtak, mint a hazaiakat. A nemet kivitel
gyorsan nott a 19. szazad masodik feleben. Meg a szabadkereskedelem apostolanak szamito
Nagy-Britannia kenytelen volt btinteto intezkedesek bevezetesere a nemet import
megfekezesere.

25
 Keson jovo es lemarado iparositok a 19. szazadban

A vilagelso Nagy-Britannia valamint a szorosan mogotte halado Nemetorszag, USA es

Franciaorszag adtak a modern ipar es kereskedelemhez a hajtoerot. Europa kisebb
orszagainak es kesobb iparosodo birodalmainak alkalmazkodni kellett a kialakult
vilaggazdasagi viszonyokhoz.
A keson iparosodott europai Ms orszagok es birodalmak helyzete megegyezett abban,
hogy nem rendelkeztek nagy szen- es vaserclelohelyekkel a 19. szazad folyaman.
(Oroszorszagnak peldaul hatalmas keszletei voltak, de az I. vilaghaboni elott ezekbol
keveset tart fel es hasznositott.) A felzarkozok az alabbi csoportokba oszthatok:
1. Nyugat- es eszak-europai kisallamok: Svajc, Hollandia, skandinav orszagok
2. Del-europai allamok es a Balkan: Olaszorszag, Spanyolorszag, Portugalia
3. Kozep- es Kelet-Europa birodalmai: Oroszorszag es az Osztrak-Magyar Monarchia
(ez utobbit kulon fejezetben targyaljuk)
4. Azsia: Japan

Nyugat- es eszak-europai kisallamok

A sikeres felzarkozasi modellt alkalmazo Svajc, Hollandia es skandinav allamok

rendkiviil eltero foldrajzi es demografiai adottsagokkal rendelkeztek, de tobb kozos vonas
megfigyelheto a fejlodesi palyajukban. Ebben a tekintetben peldaul Hollandia
gazdasagtorteneti fejlodesi ive, inkabb hasonlit a skandinav allamokera, mint a
szomszedos Belgiumera. A fenti csoportba tartozo allamok kulturalis-vallasi szempontbol
tobbsegeben protestans vallasuak voltak. Ez a kulturalis-vallasi jelleg fokent az
irastudatlansag alacsony szintjeben erheto tetten, ami donto jelentosegre tert szert a 19.
szazad masodik feleben.

Svajc

Svajc leginkabb abban tiinik ki a tobbiek koztil, hogy ,,szemelyre szabott" gazdasagi
modellt alakitotta ki a maga szamara. Az orszag nepessege a 19. szazad elejen 2 millio
alatt volt, de az I. vilaghaboru eloestejere mar elerte a 4 milliot. 1850-ben a munkaero kb.
57 szazaleka a mezogazdasagban talalt maganak munkat, a gyariparban mindossze a
munkasok 4 szazaleka dolgozott. A 19. szazad kozepeig a legalapvetobb intezmenyi

26
 feltetelek sem voltak meg a modern ipar es kereskedelern szamara. Hianyzott peldaul a
kantonok kozotti vamunio, egyseges suly- es mertekrendszer es a kozponti postarendszer.
Akkor megis mi volt a svajciak titka? Az alpesi orszag gazdasagi vezetoi es szereploi -
nagyon bolcsen - nem az elenjarokat kezdtek szolgai modon utanozni, hanem az altaluk
hagyott ipari es kereskedelmi reseket toltottek ki. A svajciak mesteri iigyesseggel
kapcsoltak ossze a fejlett technikat es a meglevo munkaigenyes helyi iparokat. Ez a
parositas nagy hozzaadott erteku specialis termekeket eredmenyezett. Ilyen termekke
nottek ki magukat a svajci orak, a luxustextilek, nagy erteku gepi berendezesek es
minosegi elelmiszerek (pi. csokolade, sajt).
A pamutiparban is a minosegi termekek (pi. himzett anyagok) fele mozdultak el, mivel
a brit pamutipar versenyet mas modon nem lehetett kivedeni. A svajciak szinten attertek a
fonas gepesitesere, de a gozgep helyett a vizi meghajtast alkalmaztak. Ugyancsak a vizi
meghajtasra epult a gepipar, amely ktilfoldrol behozott nyersvasra tamaszkodott. A
kozepkori faszenes vasgyartas a 19. szazad elejere gyorsan gazdasagtalanna valt. S igy
valasztani kellett a behozatal es a sajat ipar kiepitese kozott. A nagy koltsegek miatt a
behozatal mellett dontottek, ami egyben importfuggoseget is jelentett. A svajci gepipar
rendkiviil magas szintet ert el a vizikerekek, szivattyiik es szelepek gyartasaban. A 19.
szazad masodik feleben folyamatosan eloterbe keriilo villamos energiahoz gyorsan tudtak
adaptalni a berendezeseket, es zokkenomentes tudtak atallni a gozmeghajtasrol.
Az 1859 utan meghonosodo szintetikus festekgyartas szinten a ktilonleges festekek
gyartasara szakosodott, mivel hamar rajottek, hogy csak igy tudnak talpon maradni a
nemet festekgyarak mellett. Ezt olyan sikeresen tettek, hogy a 19. szazad vegere a svajci
festekipar termekeinek 90 szazaleka kulfb'ldon talalt vevore. A vegyipar megjelenesevel
rohamosan fejlodni kezdett a gyogyszergyartas, amely a svajci ipar huzoagazata lett. A 20.
szazad elejere a 10 ezer alkalmazottat foglalkoztato gyogyszeripar adta a kivitel 5
szazalekat.
Az elozoekben vazolt gazdasagi szerkezetben egyre nagyobb siilyt kaptak a
szolgaltatasok. Az 1870-es evektol a turizmus, majd az I. vilaghaboru kitoreset kovetoen a
banki es penzilgyi szolgaltatasok valtak jelentos meretuve. Nagy-Britanniabol tobb bank
es biztosito tette at penziigyi kozpontjat a semleges Svajcba es az - 1917-ig nem hadviselo
- Egyesiilt Allamokba.
Svajcban - a fentiekben mar emlitert - magas szintii iras es olvasas szintre nagy
hatekonysagii tanonckepzesi rendszert lehetett felepiteni. Sot. 1851-ben a Svajci Muszaki

27
 Foiskola is megkezdhette miikodeset. es mernokgeneraciok sorat nevelte ki a svajci ipar
szamara.

Hollandia es a skandinav allamok

Hollandia, amely 1830-ban elvesztette Belgiumot, ezzel egyiitt a jelentosebb szen- es

vaserclelohelyeket is veszitett. Igy tehat Hollandianak - skandinav orszagokhoz hasonloan
- a hagyomanyos iparosodasi modell helyett mas utat kellett talalnia. A novekedeshez
tehat - Svajchoz hasonloan - alternativ forrasokat kellett lelnie ennek az orszagcsoportnak
is.
A demografiai mutatok tekinteteben nem nil jelentos gazdasagi regiokkal
szamolhatunk a 19. szazad elejen, mivel peldaul Norvegia es Dania nepessege nem erte el
az 1 milliot, mig Svedorszag es Hollandia nepessege 2,5 millio alatt volt. Raadasul
Norvegia es Svedorszag nepsiiriisege meg Oroszorszagnal is alacsonyabb volt. 1870 utan
azonban az egy fore eso novekedes rendkivtil magas volt. Svedorszagban peldaul 2,3
szazalek volt, de meg a sereghajto Norvegia is elert az 1,4 szazalekot, ami megegyezett a
korabeli Franciaorszag teljesitmenyevel. A gyors gazdasagi fejlodes is nagy szerepet
jatszott abban, hogy mindegyik orszag megduplazta lakossagszamat a szazadfordulora.
Svajchoz hasonloan Norvegiaban es Svedorszagban jelentos volt a vizi energia
kihasznalas, amelyet 1890 utan villamos aram termelesere is ki tudtak hasznalni. A negy
orszag koziil Svedorszagnak volt jelentosebb vasercipara. 1890 utan Svedorszag lett az
elso olyan orszag, ahol tomeges mennyisegben olvasztottak villamos aram segitsegevel
vasat. Az elektromos aram tette azt is lehetove, hogy szenbanyaszat es nyersfemgyartas
nelkul ki tudjak epiteni sajat gepipari kapacitasukat.
Hollandia es Dania meg a vizi energiara sem tamaszkodhattak tomeges mertekben a
kezdeti idokben, s igy mas beveteli forrast kellett talalni. A hagyomanyos hajozasi szektor
kinalta magat kitoresi pontkent. A holland es dan kikotok rendkiviil jo foldrajzi
adottsaggal birtak, s csak az uj koriilmenyekhez igazodo szerepiiket kellett megtalalni. A
gozhajok megjelenese kiilon felkesziiltseget igenyelt a kikotok reszerol, amelynek
Amszterdam es Rotterdam tudott leginkabb megfelelni. Ezek lettek a Kozep-Europa fele
meno kozvetitokereskedelem kapui. Itt jottek be az amerikai es mas kontinensrol
szarmazo gyarmataruk (pi. dohany, kakao), nyersanyagot es elelmiszerek (pi. gabona). A
dan kereskedelemre rendkiviil jo hatast gyakorolt a Sundon atmeno kereskedelem
vammentesse tetele. Dania ugyanis 1857-ben - 63 millio dan korona fejeben - lemondott

28
az 1497 ota fennallo vamszedesi jogarol. Ez onmagaban megnovelte a koppenhagai kikoto
forgalmat. Dania a mezogazdasagi tobbleteben talalta meg a novekedesi forrast.
Kihasznalva Nagy-Britannia viszonylagos kozelseget es az olcso szallitasi lehetosegeket,
a brit elelmiszer-behozatal egyik kulcsorszagava notte ki magat. Dania a 20. szazad
elejere mezogazdasagi termekeinek 63 szazalekat ertekesitette kiilfoldon. A brit vajimport
40 szazaleka peldaul Daniabol szarmazott. Norvegia termeszeti adottsagait kihasznalva a
kontinens legnagyobb fa- es halszallitoja left, majd a szazad masodik felere Nagy-
Britannia utan a masodik legnagyobb flottat epitette ki.
A 19. szazad utolso harmadara mind a negy orszag erosen fiiggove valt az exporttol es
a hajozassal kapcsolatos jovedelmektol. Norvegiaban peldaul a 20. szazad elejere az
exportbol szarmazo jovedelmek adtak a nemzeti jo'vedelem tobb mint 30 szazalekat, es a
tengeri szallitas adta egymaga a kiilfoldrol szarmazo bevetelek 40 szazalekat.
Hollandiaban hasonloan fontos szerepet toltottek be a hajozassal kapcsolatos bevetelek.
Az I. vilaghaborut megelozo evekben a szolgaltatasi szektor adta a holland nemzeti
jovedelem 57 szazalekat, es a foglalkoztatottak 38 szazaleka itt talalt munkat.

Del-Europa allamai es a Balkan

Az europai del allamai is meglehetosen nagy tarkasagot mutattak a fbldrajzi,

demografiai es gazdasagi lehetosegeket tekintve. Alaposabb vizsgalat utan azonban
nehany szembetuno jellegzetesseget fel lehet fedezni. Ilyen peldaul a human toke allapota,
amely fontos tenyezo volt a mernok es szakmunkaskepzes megteremtesenel. A 19. szazad
kozepen Olaszorszagban es Spanyolorszagban mindossze 25 szazalek koriil volt az irni-
olvasni tudok aranya, s a szazad vegere is 52, illetve 44 szazalekra tudtak javitani a
statisztikat. (Ha ezt osszevetjuk a skandinav allamok hasonlo adataival, akkor azt latjuk,
hogy ott mar 1850 koriil 90 szazalekos volt ez az arany, es a szazad vegeig meg nehany
szazalekot javitani is tudtak.) Ugyancsak jol illusztralta a del-europai human toke
alacsony szinvonalat a hivatali szaktudas alacsony szintje es korrupcio magas foka.
Az agrarszektor eros elmaradottsaga szinten mindegyik tersegbeli allamra jellemzo,
volt, ami szinte lekiizdhetetlen gatkent allt a regio iparositasa elott. A mezogazdasag
termelekenysegenek novekedese ugyanis megteremthette volna az urbanizacio
elofelteteleit, illetve az innen felszabadulo munkaero ataramoltathato left volna a modern
ipari iizemekbe. Ha megnezzuk az elenjaro Nagy-Britanniaban a mezogazdasagban
foglalkoztatottak aranyat, akkor a 19. szazad kozepen mar csak 20 szazaleka a

29
 fogialkoztatottaknak talalhato ebben a szertorban. Ugyanez a szarn az olasz teriileteken
60, Spanyolorszagban tobb mint 70, a Balkanon pedig elerte a 80 szazalekot.
Termeszetesen a terseg osszes allamaban voltak modernizacios szigetek, amelyek
kiemelkedtek az emiaradottsagbol, de ezek nem tudtak erdemi modon javitani az altalanos
elmaradottsagon. Igy nem meglepo, hogy a del-europai es balkani orszagok az I.
vilaghaboniig nem vallalkoztak jelentosebb iparositasra.

Spanyolorszag es Portugalia

A korabbi evszazadok ket nagy gyarmatosito hatalma a napoleoni haboruk utan

meglehetosen lesujto kepet mutatott. Forradalmak, polgarhaboruk, parasztlazadasok es
gyakori kormanyvaltasok nehezitettek a gazdasagi fejlodest. A korabbi evszazadok
jelentosebb gyarmatai es ezzel a bevetelek is elvesztek.

Latin-amerikai spanyol es portugal gyarmatok fuggetlenne valasa: Az un.

felszigeti haborti (1808-1814) utan, amelynek soran Napoleon francia seregei megszalltak
az Iberiai-felszigetet, Spanyolorszag es Portugalia a teljes gazdasagi es katonai
kimeriiltseg allapotaban volt. Ezt hasznaltak ki a spanyol gyarmatok, amelyek a 19. szazad
elso feleben fuggetlensegi haboruk soran nyertek el szabadsagukat. A fuggetlensegi
mozgalmakat Simon Bolivar es Jose de San Martin iranyitottak. A portugal gyarmaton,
Braziliaban IV. Peter (a portugal kiraly fia) 1822-ben kikialtotta az orszag fuggetlenseget,
s igy 6 lett Brazilia elso csaszara. 1823-ban az Egyesult Allamok az un. Monroe-elvben
kinyilvanitotta. hogy Spanyolorszag probalkozasait gyarmatai visszaszerzesere nem fogja
elturni. Ennek a fenyegetesnek a brit flotta adott siilyt, mivel az uj fuggetlen allarnok
behatolasi lehetoseget jelentettek London szamara. Igy Spanyolorszag szamara - a
spanyol-amerikai haboruig (1898) - Kuba, Puerto Rico es a FiilSp-szigetek maradtak meg
az egykori fenyes gyarmatbirodalombol. Portugalia gyarmatbirodalma is a kisebb
jelentosegu az afrikai es azsiai birtokokra (pi. Angola, Makao) szukiilt.

A spanyol mezogazdasag elmaradottsagan a kormanyzat agran'eformmal probalt

javitani oly modon, hogy elkobozta az egyhazi birtokokat es az ellenseges arisztokratak
foldjeit. Az eredeti szandek az volt, hogy a parasztsag kozott osztjak ki a foldeket, de az
allamkassza hianya miatt vegtil is az arveres mellett dontottek. Igy csak tulajdonosvaltas
ment vegbe, de jelentosebb tokebevonas, gepesites vagy hatekonysagjavulas nem tortent.

30
A ket orszag mezogazdasaganak liuzoagazatat a bortermeles adta. Portugaliaban Porto
kornyeke, Spanyolorszagban pedig Andaluzia termett kulfoldon is keresett borokat es
borparlatokat. A 19. szazad kozepen a spanyol export 28 szazalekat adta a bor es
borparlatok ktilfb'ldi kivitele, de a szazad vegi filoxera-jarvany ezeket a regiokat is
megtizedelte, s igy a I. vilaghaboru elott mar csak kivitel 13 szazalekat adta ez a szektor.
A spanyol ipar Barcelonaban rendelkezett modern pamutipari kapacitasokkal, amely a
vedovamoknak - es a megmaradt nehany kisebb gyarmat piacanak - koszonhetoen,
jovedelmezoen tudott termelni. Az 1820-as evekben megelenkiilt a spanyol banyaszat. A
tombolom kivitele 1827-ben elerte az export 8 szazalekat. Az 1868-ban elfogadott spanyol
banyatorvenynek koszonhetoen kiilfoldi beruhazok segitsegevel ujabb olom, rez es
vasbanyakat nyitottak, ami a szazad vegere az asvanyi kincsek aranyat egyharmadra
tornaszta fel a kivitelen beliil. Spanyolorszag rendelkezett nemi szenkeszlettel is, de ennek
elhelyezkedese nem tette lehetove nagy feldolgozo-ipar kialakulasat. A 19 szazad vegere
Spanyolorszag eszaki regiojaba (Bilbao) alakult ki acel, femaru es gepgyartasra
szakosodott ipar, amely a kornyek fembanyaira es kokszbehozatalra epitette a termeleset.
A vasutepitest mindket orszagban kudarcok sorozata kiserte. A 19. szazad masodik
feleben - foket francia tokevel - megindulo epitkezesek meg allami garanciaval is csak
vontatottak folytak. A kiilfoldi tokevel, mernokokkel es alapanyaggal epitett vasutvonalak
nem tudtak visszahatni az orszag iparszerkezetere, nem tudtak lokest adni a nehezipar
fejlodesenek.

Olaszorszag

1860 elott nem letezett olasz gazdasag, mivel az italiai-felsziget a teljes szettagoltsag
allapotaban volt. Ellentetben a szinten szettagolt Nemetorszaggal (zollverein, 1833), itt
nem sikerult vamuniot, gazdasagi egyseget sem kovacsolni. Ez nagyreszt annak volt
koszonheto, hogy a ktilfbld tul nagy befolyassal rendelkezett a nevleg fuggetlen
fejedelemsegekre (Sziciliai Kettos Kiralysag, Papai Allam). A legnagyobb szava az italiai
iigyekben a Habsburg Birodalomnak volt, amely a legfejlettebb ket tartomanyt,
Lombardiat es Velencet gazdasagi ertelemben is levalasztotta, mivel ezek a tartomanyok
az osztrak vamterulethez tartoztak
A felsziget egyetlen tenylegesen fiiggetlen allama a Szard Kiralysag volt, amely
viszont a 19. szazad kozepen kb. 5 millios nepesseggel rendelkezett. Bar mezogazdasag
termelekeny termelekenysege eszakon magasabb volt, es nemi ipart is talalunk az eszaki

31
 regiokban, a modemizacio meg igencsalc gyerekcipoben jart, osszelrasonlitva az eloljaro
allamokkal.
Az 1820-1830-as evekben es az 1848-1849-es forradalmi hullamban is rendre
megtortek az egyesitesi kiserletek a Habsburg Birodalom ellenallasan es katonai erejen.
1850-es evektol egyre nagyobb szerepet toltott be az egyesitesi mozgalomban ,,Italia
Poroszorszaga", a Szard Kiralysag. 1852-tol Cavour grof lett az orszag miniszterelnoke.
Mar 1850-ben, kereskedelmi miniszter koraban egyezmenyeket kotott a kontinens osszes
jelentosebb allamaval, s ennek eredmenyekent az import haromszorosara nott, mig az
export csak 50 szazalekkal tudott noni. Az igy keletkezo hatalmas deficitet a francia toke
befektetesei egyensiilyoztak ki, amely - hasonloan az Iberiai-felszigethez - foleg vasutakat
epitett es bankokat alapitott. 1859-ben szinten francia anyagi segitseggel sikeriilt
kiszoritani a Habsbvirgokat a felsziget nagyobb reszerol. A solferino-i csata utan
meggyengult osztrakokhoz hu fejedelmeket es politikai vezetest Cavour nepfelkelesekkel
szervezese utan uzette el az italiai kisallamokbol. Velence tartomanya csak az 1866-os
porosz-osztrak haboru utan keriilt az egyesiilt Olaszorszaghoz.
Az 1861-ben letrejott 22 millios nepesseggel rendelkezo egyseges olasz allam azonban
korantsem volt olyan kedvezo helyzetben. A fejlodes kulcsat jelento nehezipar
kiepitesehez ugyanis hianyoztak a szen- es vasercbanyak. Az infrastruktura kiepitetlen
volt, az iskolazottsagi szint messze elmaradt a fejlett ipari orszagok szintjetol. A
munkaero tobbsege az alacsony termelekenysegu mezogazdasagban dolgozott, s igy az
nem tudott kello alapot szolgaltatni az urbanizacio felgyorsitasahoz, es igy a nagyipar
munkaero-szuksegletet sem lehetett kielegiteni. Az olasz iparosodas 1890-es evek vegen -
nemet tokebehatolasnak koszonhetoen - kapott nagyobb lendiiletet, de az I. vilaghaboruig
komolyabb eredmenyeket igy sem sikerult felmutatni.

A Balkan

A balkani kis allamok (Romania, Szerbia, Bulgaria, Gorogorszag) hasonlo elmai'adott

tarsadalmi es gazdasagi viszonyok kozott eltek, mint az Iberiai-felsziget. A delkelet-
europai regio helyzetet sulyosbitotta az Oszman Birodalom oroksege, amely kulturalisan,
vallasilag es gazdasagilag is ranyomta a belyeget a felszigetre. Europa ,,beteg emberenek"
kikialtott Oszman Birodalom agonizalt a 19. szazad folyaman, s igy lehetoseg nyilott az
egykori torteneti balkani nemzetek fiiggetlenedesere.

32
 Gordgorszag
Az Oszman Birodalom a mar 14-15. szazadtol fogva uralta az egykori bizanci
birodalom balkani teriileteit is. Konstantinapoly 1453-as elfoglalasa utan - az egykori
gorog nyelvu bizanci fovaros - Isztambulkent elt tovabb. A 19. szazad elejere a gazdag
gorogok kereskedoi reteg elegge megerosodott ahhoz, hogy sikerre vigye a korabban
tobbszor elbukott gorog fuggetlenseg iigyet. Erre azonban csak az 1821 es 1831 kozott
megvivott szabadsagharc utan nyilott lehetoseg.
A felkeles es szabadsagharc 1821 marciusaban orosz teriiletrol indult. A felkelok a
roman fejedelemsegeken keresztiil nyomultak be az oszman teriiletekre. Az oszman
hadero kezdettol fogva donto fb'lennyel rendelkezett, mivel alban, egyiptomi es tuniszi
teriiletekrol is erkezett erosites.
A felkeles sorsat a Nagy-Britannia, Franciaorszag es Oroszorszag beavatkozasa
dontotte el, amikor 1827 oktobereben megsemmisitette az oszman hajohadat a
Navarinonal. Az oszmanokat a Pelloponeszoszon is sikeriilt visszaszoritani, s igy Athent
is el tudtak foglalni a gorog felkelok. Az ujonnan letrejort allam azonban az 50 ezer
negyzetkilometert sem erte el, s lakossaga (752 ezer) nagyjabol megegyezett a korabeli
Isztambuleval. Az oszman teriileteken maradt gorogok szama kb. 2 millio volt, ami elore
vetitette a tovabbi ellensegeskedes Gorogorszag es az Oszman Birodalom kozott.

Romania

Mar a 18. szazad ota egyre intenzivebb torok-orosz haboruk soraban kiemelkedo
jelentosegre tett szert az 1768-1774 kozotti ellensegeskedest lezaro kiicsulc-kajnardzsi
beke (1774). Ennek ertelmeben az oszmanok elismertek az Orosz Birodalom vednokseget
a ket roman fejedelemseg, Moldova es Havasalfold fb'lott. A bekekotes utan a cari
Oroszorszag jogot formalt az ortodox hitu keresztenyek vedelmere az Oszman
Birodalmon beliil, ami allando beavatkozasi indokot szolgaltatott a torok beliigyekbe.
Moldva es Havasalfold az orosz protektoratus segitsegevel lazitottak fuggoseguket
Isztambultol, ami - a soron kovetkezo torok-orosz haboru (1806-1812) utan - a bukaresti
bekat (1812) kovetoen elvezetett az autonomiajukhoz. A krimi haboruban (1853-1856) a
fejedelemsegek elobb orosz, majd 1854-tol harom evre osztrak-torok megszallas ala
keriilnek. A haborut lezaro parizsi beke (1856) megteremtette a lehetoseget a ket
fejedelemseg egyesulesere, ami 1859-ben be is kovetkezett. A nagyhatalmak Romaniat
iitkozo allamnak szantak a gyengtilo Oszman Birodalom es az egyre agresszivabban

33
terjeszkedo Oroszorszag koze. 1859-ben A. I. Cuzat valasztottak meg kozos - moldvai-
havasalfoldi - fejedelemnek. Az 6 uralkodasa alatt (1859-1866) indulhattak el koraolyabb
a modernizacios folyamatok, aminek elso lepese a jobbagyfelszabaditas volt, majd ezt
kovette a polgari allamszervezet kiepitese.

Szerbia es Bulgaria

A szerb teruletek meg a roman fejedelemsegeknel is szorosabban ko'todtek az Oszman

Birodalomhoz, s igy csak 1830-ra sikerult autonomiat kiharcolni: a szultan ugyanis ekkor
ismerte el Szerbiat, mint a birodalmon beliili autonom fejedelemseget A torok helyorseg
- orosz diplomaciai nyomasnak engedve - azonban csak 1867-ben tavozott a szerb
fovarosbol, Belgradbol. Szerbia 1878-ban - az 1877-es orosz-torok haboriit lezaro - a San
Stefano-i bekeben nyerte el ftiggetlenseget. Az 1878-as San Stefano-i bekevel jott letre un.
Nagy-Bulgaria is, amely a meg inkabb magan viselte a torok uralom nyomait. Az oszman
fovaroshoz kozeli bolgar teriiletekre ugyanis rengeteg idegen oszman alattvalo telepiilt be.
A nagyhatalmak - Nagy-Britannia, Franciaorszag, Nemetorszag es Ausztria-Magyarorszag
- azonban nem egyeztek bele egy orosz vedndkseg alatt megalakulo Nagy-Bulgariaba,
ezert 6'sszehivtak a berlini kongresszust. Itt erositettek meg Szerbia, Montenegro es
Romania fuggetlenseget, es harom reszre daraboltak a San Stefano-i Nagy-Bulgariat. E
mellett az Osztrak-Magyar Monarchia megszallhatta Bosznia-Hercegovinat es a Novi
Pazar-i szandzsakot, ami elvalasztotta Szerbiat Montenegrotol.
Az I. vilaghaboru elotti utolso haborus felvonasra az I. es a II. balkani haboruban,
(1912-1913) keriilt sor. Ennek eredmenyekent az Oszman Birodalom szinte teljesen
kiszorult Europabol, es csak Isztambult es Trakia egy reszet tarthatta meg balkani
teruleteibol.

Gazdasagi tekintetben a Balkan allamai hasonlo gondokkal kiizdottek, mivel a 19.

szazad elejen a mezogazdasag foglalkoztatta a lakossag 70-80 szazalekat. Ezt tukrozte a
gazdasag termekszerkezete is, mivel az agrartermekek adtak ennek a tulnyomo reszet.
Romania es Bulgaria kivitelenek zomet (kb. 70 szazalek) a buza adta. Szerbia elegendo es
jo minosegu termofb'ld hianyaban a sertesexportra szakosodott. A szinten
termofoldhiannyal kiiszkodo Gorogorszag az Iberiai-felsziget allamaihoz hasonloan szolo,
mazsola, bor es borparlatok export] ara szakosodott.

34
 Az egy fore juto atlagjovedelem kb. a nemetorszagi egyharmadat tette ki. Kisebb
regionalis elteresek termeszetesen elofordultak, mivel a roman fejedelemsegek nemileg
jobb gazdasagi eredmenyeket produkaltak. A 19. szazad kozepetol nepessegrobbanas volt
tapasztalhato a balkani teruleteken is. A foldteriiletek elegtelen volta es az alacsony
technikai szinvonal miatt az egyes orszagok nem tudtak megbirkozni a feszito tarsadalmi
problemakkal. A tulnepesedett teriiletekrol (pi. Gorogorszag) lakossaga jobb hijan a
kivandorlast valasztotta.
1885-re Romania, Szerbia, Bulgaria es Gorogorszag letrehozta a bankrendszer alapjait,
ami magaba foglalta az onallo jegybankot is. A francia es nemet tokebol letestilt bankok
azonban nem a termelo beruhazasokra koltottek kolcsonokbol bearamlo penz zomet,
hanem a biirokracia eltartasara es fokent hadfelszerelesre. Ez oda vezetett, hogy 1898 utan
az osszes balkani orszag - Romania kivetelevel - nagyhatalmi ellenorzes (nemzetkozi
penziigyi bizottsag) ala keriilt eladosodas es a kusza penziigyek miatt. A vasutepites is
lassan bontakozott ki, mivel 1870-ben meg csak 500 km vasut volt az egesz Balkanon, s
ez a hossz az I. vilaghaboru eloestejeig (1912) 8000 km-ig boviilt. A vasutakat fokent az
allam altal felvett kulfoldi hitelekbol finansziroztak. Szinten az Iberiai-felszigetre utalo
tendencia, hogy a vasutepites folyaman nem epult ki szamottevo hatteripar, s igy nem
tudott kedvezoen visszahatni a hazai iparstruktura megteremtesere. A szen- es
fembanyakat csak elszortan lehet talalni a regioban, ami nem tette lehetove jelentosebb
nehezipari kapacitasok letrejottet. Egyediil Romaniaban indult jelentosebb - nemet
befektetesekbol finanszirozott - olajkitermeles a 19. szazad vegen. Elmondhato, hogy a
Balkan problemai sokban megegyeztek Del-Europa mas regioinak gazdasagi-szerkezeti
gondjaival, s ezert 1914-ig itt sem jutott elobbre az iparositas menete.

Oroszorszag

Oroszorszag iparositasanak kezdeteit altalaban Nagy Peter carig vezetik vissza a

szakirodalomban. De ezzel kapcsolatosan meg kell emliteni, hogy a 18. szazadi tizemek
nagy resze allami megrendelesre dolgozott, es ezert gazdasagilag nem voltak
versenykepesek. 1830 koriil mar eszreveheto jelei mutatkoztak az orosz iparosMsnak, de
a munkassag szama meg ekkor sem erte el a 100 ezer fot. A leggyorsabban a Moszkva
kornyeki pamutipar fejlodott, majd e mogott messze lemaradva az ukrajnai
repacukorgyartas kovetkezett. Szentpetervaron es az oroszok altal birtokolt lengyel

35
 reszeken - fokent Varsotol nyugatra - pamutgyarakkal es neheziparral is lehetett
talalkozni.
Az orosz iparositas egyik kerekkotoje a mezogazdasag volt, amelynek mely szerkezeti
refonnokra volt szuksege. Oroszorszag a 19. szazad folyaman is agrarorszag maradt, es a
munkaero tobb mint ketharmada itt talalt maganak megelhetest. A mezogazdasag
tennelekenysege rendkivtil alacsony volt, fokent az elmaradott technikai szinvonal volt
okolhato. Ez pedig ravilagitott az orosz gazdasag tokeszegenysegere, amely allando
kerekkotoje volt a fejlodesnek. E mellett a birodalom politikai es gazdasagiranyitasi
rendszere is refonnokra szorult. Az 1853 es 1856 kozott zajlott krimi haboni elvesztese
ravilagitott az orosz hadero gyengesegere, valamint a gazdasag sebezhetosegere es
versenykeptelensegere.
1855-ben II. Sandor car kertilt hatalomra, aki reformok sorozatat vezette be. A
jobbagyok felszabaditasra azonban egeszen 1861-ig varni kellett, igazabol a nemesseg es
a parasztsag is elegedetlen volt. A felszabaditott jobbagyok tiltakoztak az ellen, hogy
fizetniuk kellett foldert, mig a foldbirtokosok szinten erdekeik elarulasaval vadoltak a
kormanyzatot. Az elegedetlenseg 1861 tavaszan egeszen a zavargasokig fajult. A
kozoktatas szinvonalanak emeleset es elterjeszteset celozta meg a kozoktatasi reform.
Ennek koszonhetoen egyre tobb videken hozzaferhetove valt az alapfoku oktatas:
szepseghibaja az volt, hogy fizetm kellett erte es csak az elemi ismeretek oktatasara
szoritkozott. 1864-ben fogadtak el a torvenyszeki reformot, amely biztositotta a partatlan
biraskodast, elethosszig kinevezett birak segitsegevel. Mihail Reutern (1862-1878)
penzugyminiszter bevezette Oroszorszagban a kozponti koltsegvetes intezmenyet es
modernizalta az adobehajtast. E mellett Reutern megalapftotta az Allami Bankot, amely
elkezdte hitelezni az uj tizleti es ipari vallalkozasokat.
Az orosz kormany ktilfb'ldi tokere es technologiara alapozva felgyorsitotta a
vasiitepitest. A reformok eredmenyei az 1880-as evek kozepen kezdtek megmutatkozni,
ami tovabb gyorsult a kovetkezo evtizedben. Az 1891-ben kezdodott el a transzsziberiai
vasut epitese, amely allami tulajdonii vallalkozas volt. A vasutepitesi-laz jovedelmezove
tette a Donyeck-medence vaskohaszatanak kiepiteset a ktilfoldi toke szamara. A Krivoj
rog kornyeken feltart vaserctelepeket vasuttal osszekotottek az 500 km-re levo doni
szenmezokkel. 1870-ben meg csak a hazai vas- es szenigenyek 40 szazalekat tudtak
kielegiteni. 1890-re ez az arany ketharmadra szokott fel sokkal nagyobb szenfelhasznalas
mellett. Az 1890-es evekben az orosz ipari termeles evente atlagban 8 szazalekkal not,
ami meghaladta a korabeli nyugat-europai iitemet is.

36
 Az orosz ipar fejlodeset a kormany vamrendeletekkel is segitette. A vas- es femarukat
magas behozatali vamok terheltek, mig a nehezipar fejlesztesehez sziikseges berendezesek
behozatalat megkonnyitettek. Az orosz kormany tavol maradt a 19. szazad
szabadkereskedelmi megallapodasaitol, amely kedvezotlen hatast gyakorolt volna a
,,novendekiparok" fejlodesere.
A 19. szazad vegen az orosz gazdasagi potential - brutto gazdasagi mutatokban -
hatalmasnak latszott, mivel - az USA, Nemetorszag, Nagy-Britannia es Franciaorszag
utan - az 6'todik gazdasagi hatalomma kfizdotte fel magat. Sot, a 19. szazad vegen
koolajtemielesben meg az addig vilagelso Egyesiilt Allamokat is megelozte. Ezek a
statisztikai adatok azonban felrevezetoek, mivel eltakartak az orosz gazdasag szerkezeti
hianyossagait, amit peldaul az egy fore eso szenfogyasztas es -termeles mar jobban
erzekeltett.
A fellendiiles a 20. szazad elejen megtort, majd az orosz-japan haboni es az 1905-
1906-os forradalom miatt visszaesesbe ment at. Az orosz gazdasag es tarsadalom
szerkezeti sebezhetoseget az I. vilaghaborii erzekletesen szemleltette. Az 1917-es
novemberi forralom utan Oroszorszag felhagyott a nyugati gazdasagi es tarsadalmi
modellek masolasaval, es onallo fejlodesi palyat kezdett.

Japan

Japan a 19. szazad kozepeig mas azsiai orszagokhoz hasonloan az elzarkozas

politikajat folytatta a nyugati behatolassal szemben. A 17. szazadban Tokugava-
kormanyzat betiltotta a kiilkereskedelemet, s ezert a nyugati hajok csak ritkan es szigoru
ellenorzes mellett kothettek ki a szigetorszagban. A japanoknak tilos volt kiilfoldre utazni,
s a tarsadalom is meglehetosen merev strukturat mutatott, ami a kozepkori europai
feudalizmussal allithato leginkabb parhuzamba.
A japan gazdasagi elet azonban a technikai elmaradottsag ellenere miikodokepes
piaccal es hitelrendszerrel rendelkezett. E mellett az analfabetizmus szintje sem volt tul
magas. Ebben a mutatoban jobban teljesitett, mint a korabeli Iberiai-felsziget vagy a
Balkan orszagai.
Az elso - Kina ellen viselt - opiumhaboru (1839-1842) sikere utan csak ido kerdese
volt, hogy a nyugati hatalmak mikor kezdik el Japan ,,feltoreset". A valtozast Metthew
Perry tengemagy flottaja kenyszeritette ki, aki 1853-ban a Tokioi-obolben azzal
fenyegette meg a japan-kormanyzatot, hogy szetloveti a varost, amennyiben a sogun nem

37
 letesit diplomaciai es kereskedelmi kapcsolatokat az Egyesiilt Allamokkal. Az USA-t
hamarosan tobb mas nagyhatalom is kovette, s igy japan kenytelen volt tobb ,,egyenlotlen
szerzodest" alairni. Ezekben a nyugati hatalmak kikotottek, hogy 5 szazaleknal nagyobb
vam nem szabhato ki termekeikre. A kiilfb'ldiek kiharcoltak maguknak a
teriiletenkivuliseg jogat is, ami gyakorlatilag mentesitette oket a japan jog hatalya alol.
A nyugati befolyas erosodese lazadasokhoz es a Tokugava-kormannyal szembeni
ellenpart kialakulasahoz vezetett. Az uj part visszahelyezte a hatalom kozeppontjaba a
csaszart, aki korabban csak ceremonialis funkciekat toltott be. Az uj uralkodo, Macuhito
uralkodasaval (1868-1912) kezdetet vette a Meidzsi-korszak (felvilagosult kormanyzat).
Az eredetileg idegenellenes jelszavakkal sikert elert part a hatalomba kerules utan
modositott beallitottsagan. Az uj kormanyzat nem kiiizni akarta az idegeneket, hanem a
japan erdekek figyelembe vetelevel egyuttmukodni, es elsajatitani a nyugati tudast.
A japanok gyorsan felszamoltak a regi feudalis tarsadalmi berendezkedest, ami az elet
minden teruletere oriasi hatast gyakorolt. A kormany fiatal japanokat kiildott ki a nyugati
politikai, gazdasagi es tarsadalmi mintak tanulmanyozasara. Igy mindenbol a legjobbat
probaltak meg atvenni: a politikai rendszert - francia mintara - erosen kozpontositott
modon szerveztek ujja, a hadseregben porosz mintat kovettek, a flottanal a brit szervezesi
elveket valositottak meg, mig a gazdasagi es penziigyi szektort fokent amerikai minta
alapjan szerveztek ujja. E mellett nyugati tipusii iskolakat alapitottak, ahova
szakembereket is hivtak.
Az allam altal elinditott reformokhoz penzre volt sztikseg, amelyet csak a
mezogazdasagbol lehetett ,,atszivattyuzni". Az 1873-ban bevezetett foldado allando
beveteli forrast jelentett, mivel nem a termokepesseget vette alapul. Ez azzal is jart, hogy a
foldek atkerultek a hatekonyabb technikaval termelo tulajdonosokhoz, niivel csak 6k
voltak kepesek megfizetni az adokat.
A japan penziigyek rendezeset szolgaltak a bankrendszer atalakitasat celzo reformok,
arnelyek tobb teves megoldas utan elvezettek az uj kozponti bank, a Japan Bank
megalapitasahoz. Ezt a Belga Nemzeti Bank mintajara hoztak letre, ami azt jelentette,
hogy a tobbseget maganbefektetok adtak, de ezek szigoni allami feliigyelet mellett
miikodhettek. Ezek utan mar csak ez a bank adhatott ki bankjegyeket, a tobbi
kereskedelmi-leteti funkcioban mukodott tovabb. A nyugati technologist az allam
importalta es honositotta meg. Az allam megvarta mig a beruhazasok mukodni kezdtek,
majd - sokszor aron alul - tiiladta oket maganvallalkozoknak, s csak a katonai celokra
termelo iizemeket hagyta meg allami kezben. A leggyorsabb eredmenyt a

38
pamutfonalgyartas teriileten ertek el, amely mar az 1890-es evekre el tudta latni a hazai
piacot. A szazadfordulora mar az export 13 szazalekat adtak a pamuttermekek, s foleg
Koreaba es Kinaba szallitottak.
Az egyenlotlen szerzodesek 30 ev utan, 1898-ban jartak le, ami lehetove tette a
nehezipar fejlodeset is, mivel a Japan-kormany magas vamokkal es eros tamogatasi
politikaval segitette az agazat fejlodeset. Az I. vilaghaboru elott Japan onellatova valt vas-
, acel-, gep- es vegyipari termekekbol. A haboru kifejezetten jot tett a japan gazdasagnak,
mivel az europai nagyhatalmak habonis termelesre valo atallasa miatt tobb kiilfoldi piacot
is meg tudtak hoditani. Az 1880-as evek 6-7 szazalekarol 1915-re, 22 szazalekra ugrott az
export reszesedese a brutto nemzeti termekbol. A japan gazdasag novekedese 1870 es
1914 kozott evi atlagban 3 szazalek koriil volt, ami meg sulyos visszaesesek alkalmaval
sem ment at recesszioba.
Japan a sziikos nyersanyagkeszlet biztositasara teriiletszerzo haboriikat kezdert
Kinaval szemben, melynek eredmenyeket - az 1894-195-6's haboru utan - elfoglalta
Koreat es Eszakkelet-Kinat, illetve megszallta Tajvant is. Korea azonban nemcsak
gyarmatot es nyersanyagforrast jelentett Japan szamara, hanem az orszag eloretolt
vedobastyaja is volt.
Az orosz-japan haboru (1904-1905) elsodleges celja a Tavol-Kelet feletti ellenorzes
megszerzese volt. A nyugati nagyhatalmak - fokent Nagy-Britannia - Japan mogott alltak
(Nemetorszag volt az egyetlen kivetel), mivel erdekeltek voltak Oroszorszag tavol-keleti
pozicioinak meggyongiteseben. A fo csatak Port Arthur kikoto-eroditmenyenel es
Csuzima-szigetenel zajlottak. A japan csapatok elfoglaltak az oroszok fo erosseget Port
Arthurt es Csuzimanal a felmentesre kuldott balti-tengeri orosz flottat is szetvertek. A
haboru lezarasakent Japan veglegesen megkapta Koreat, Mandzsuriat es Szahalin-sziget
deli reszt. A japan gazdasag oriasi nyersanyagforrashoz es piachoz jutott, amelyet az I.
vilaghaborii idejen a tavol-keleti nemet gyarmatokkal ki tudott egesziteni. Japan mar
1914-ben belepett az antant oldalan a haboniba es megszerezte a csendes-oceani Mariana-
, a Karolina- es a Marshall-szigeteket, valamint Csingtao nemet gyarmatvarost Kinaban.
Nagyobb ellenallas nemet reszrol csak ez utobbi elfoglalasakor volt.

39
 Magyarorszag a 19. szazadban

Politika es gazdasag (1789-1849)

Az 1789 es 1815 kozotti idoszak Europaban az allandosult haborus kesziiltseg es csatak

korszaka volt. A Habsburg Birodalom keleti fele es Magyarorszag ebbol keveset erzekelt,
mivel szamottevo haborus cselekmenyre nem keriilt sor.
A gyori csata: A napoleoni korszak egyetlen jelentosebb magyarorszagi csatajara Gyor
mellett keriilt sor 1809. junius 14-en. Ez volt az utolso olyan b'sszecsapas, amelyben a magyar
nemesi felkeles hadai vettek reszt. A csata menetet leginkabb az osztrak hadvezetes sorozatos
tevedesei es a magyar nemesi felkelok rossz felszerelese befolyasolta. Az osztrak udvar a
kesobbiekben igyekezett a veresegek a magyar nemesi hadak nyakaba varrni, mivel nem volt
erdekelt eros magyar hadsereg fenntartasaban. Ezt az ervelest atvette az 1848 elotti magyar
ellenzek is, amelynek fo celkituzese a magyar nemesi kivaltsagok (pi. adomentesseg) eltorlese
volt. A kivaltsagoknak ugyanis eppen a nemesi hadkotelezettseg volt az alapja. A korabeli
francia beszamolok dicsertek a magyar huszarok helytallasat, akik lehetove tettek az osztrak
sereg rendezett visszavonulasat. A gyori csata felkeriilt a parizsi diadalivre is Raab (Gyor
nemet neve) neven.
A magyarorszagi viszonyokat leginkabb a haborus konjunktura miatti prosperitas
jellemezte. A magyar nemessegnek es parasztsagnak jelentos beveteleket hoztak az elelmiszer
es alapanyag szallitasok.
Az 1825-1827-es orszaggyulessel indulo reformkorszak ravilagitott a magyar
modernizacio problemaira. A legegetobb kerdesek gazdasagi termeszetuek voltak: jobbagysag
eltorlese, hitelkepesseg biztositasa, iparositas, torveny elotti egyenloseg. Az atalakulasi
folyamat 1848 tavasza gyorsitotta fel, mivel a forradalom hire ,,meggyozte" a konzervativ
magyar nemesseget is az atalakulas szuksegessegerol.
1848 februarjaban a francia forradalom hatasara egesz Europan forradalmi hullam soport
vegig. A leggyorsabban eppen az epicentrumban, Franciaorszagban csendesedtek el az
esemenyek, mig a legtovabb a fesztiltsegekkel leginkabb terhelt kozep-europai tersegben
hullamzottak. 1848 marciusaban Becsben, majd Pesten is megmozdulasokra keriilt sor.
Mindezek az esemenyek nagy nyomast fejtettek ki a Pozsonyban iilesezo magyar
orszaggyiilesre, es a torvenyeket szentesito uralkodora es kornyezetere. 1848 aprilisaban
elfogadta a magyar orszaggyules a modern Magyarorszag megteremtesehez sziikseges
alapveto torvenyeket, amelyek gyokeresen alakitottak at a politikai es gazdasagi kornyezetet

40
az orszagban. Az 1848. evi aprilisi torvenyek szellemeben alakult meg a Batthyany-kormany,
amely felelosseggel tartozott az 6t ellenorzo parlamentnek. Az uj kormany es parlament
megteremtette az alapjait a harmadik hatalmi ag, a polgari birosagok miikb'desenek torvenyi
alapjait is. A 1848 szeptemberetol allandosulo osztrak-magyar fegyveres konfliktus
ellehetetlenitette az aprilisi torvenyek teljes koru kidolgozasat es vegrehajtasat. Igy a politikai
es gazdasagi atalakulast segito torvenyek gyakorlatba valo atiiltetese az 1849 oszen levert
magyar forradalom es szabadsagharc utan kinevezett osztrak kormanyok feladata left.

Haynau megtorlasa es a Bach-korszak (1849-1859)

Az 1849 oszetol 1850 nyara kozott Haynau taborszernagy uralta Magyarorszagot, aki
veres megtorlassal szamolt le a csaszar ellen lazadokkal. Az ezt koveto Bach-korszak (1850-
59) mar joval ,,szelidebb" eszkozb'kkel probalta meg konszolidalni a magyarorszagi helyzetet:
besugoi halozatot epitettek ki, a kozigazgatasi nyelvet nemetesitette, s ezzel parhuzamosan az
osztrak iskola- es jogrendszert is bevezette. Ezzel parhuzamosan megjelent a kotelezo es
ingyenes nepoktatas. A reformkortol huzodo ko'zteherviseles problemajat az osztrak
adorendszer atiiltetesevel oldottak meg. Az onkormanyzati varmegyerendszert kozpontositott
igazgatasu keriiletekbe szerveztek at. Ez azt is jelentette, hogy Magyarorszag teruleti egysege
megszunt, mivel Erdelyt, a Vajdasagot es Horvatorszagot levalasztottak, es a maradek
teriiletet pedig 5 keriiletre osztottak.
A gazdasagi eletben is tobb nagy horderejii dontes sziiletett. Az 1853. evi urberi patens
szabalyozta az 1848-as jobbagyfelszabaditas utani foldbirtokviszonyokat. A foldesurak -
karmentesiteskent - 1855-ig eloleget kapnak, majd a maradek resz elso felet keszpenzben,
masodik felet pedig allamkotveny kaptak meg az allamtol elvesztett foldjeikert. A birosagok
az egyenlo jogkepesseg alapjan itelkeztek, es a kozteherviselest is osztrak mintara szerveztek
meg. A Maria Terezia idejen (1754) meghuzott belso vamhatarok eltoroltek. Az egyenes
(jovedelemi) es kozvetett (forgalmi) adokat, valamint az illetekek nagysagat a sokszorosara
emeltek. Az 1859-es Solferino-i osztrak vereseg megmutatta, hogy tiilsagosan koltseges
rendorallami eszkozokkel elnyomni a birodalom felet kitevo Magyarorszagot. Ez hatalmas
osszegeket vont el tobbek kozott a hadseregtol, amely igy vereseget szenvedett Eszak-
Italiaban, s az osztrak birodalomnak le kellett mondani ertekes teriiletekrol.

41
tit a kiegyezes fele - okt6beri diploma es februari patens (1860-1867)

A becsi udvar alkotmanytervezetekkel probalta megnyerni a magyar politikai elit

tobbseget, amely 1849 oszetol passziv ellenallast tanusitott a kozponti kormanyzattal
szemben. Ez termeszetesen azt is jelentette, hogy Alexander Bach rendszere megbukott,
akinek a helyet Anton Schmerling allamrniniszter vette at.
1860 oktobereben az un. Oktoberi Diploma kinalt megoldast a ket orszagresz fesziilt
viszonyaira. Ez tulajdonkeppen nem volt mas, mint a kozeledes elso lepese, amelyet
abszolutisztikus, foderalisztikus es alkotmanyos elemeket otvozo alaptorvenykent lehet
elkonyvelni. E szerint a tartomanyok reszt vehettek a torvenyhozasban, es a legfontosabb
ugyeket birodalmi tanacs intezte. 1861 februarjaban latott napvilagot a Februari Patens, amely
Becsben iilesezo kozos parlament igert. A tanacsban osszesen 360 kepviselo foglalhatott
helyet, s ebbol Magyarorszagot 85, Erdelyt 26 fo kepviselhette volna. A diplomat es a patenst
nemcsak a magyarok, de lenyegeben az 6'sszes erintett nemzetiseg elutasitotta. A magyar
politikai elit egyseges volt a becsi engedmenyek visszautasitasaban, de a modban mar nem
volt egyetertes. A vitabol politikai tores lett (ket part), amely az 1861 aprilisaban 6'sszehivott
orszaggyulesen kristalyosodott ki.
1. A Felirati Part - Deak Ferenc vezetesevel - a feliratkuldes mellett allt ki, amely a
megszokott torvenyes utat jelentette, s ez egyben azt is jelentette, hogy a part elismerte az
uralkodot torvenyes magyar kiralynak. Ezzel mintegy megelolegezte a magyar kiralyi
cimet a megkoronazatlan Ferenc Jozsefnek.
2. A Hatarozati Part - Teleki Laszlo vezetesevel - a hatarozatkuldes mellett szallt sikra,
ami egyben tavolsagtartast is jelentett, mivel elofeltetelekhez kototte a tovabbi kozeledest.
Teleki azonban a szavazas elott ongyilkossagot kovetett el, s igy Deak minimalis
tobbseggel, de el tudta erni, hogy feliratot kuldjenek. Ferenc Jozsef azonban a felirat
elutasitasa mellett dontott es ezzel egyben az orszaggyulest is feloszlatta. 1861 es 1865
kozott az un. Schmerling-provizorium alatt visszaallitottak az abszolutizmust, ami ugyan
nyilt onkenyuralmat jelentett, de ezt mar a kortarsak is atmenetinek tekintettek.

Mindekozben az osztrak kiilpolitika mozgastere - fokent a nemet egyseg kerdeseben - egyre

sziikult, s igy elodazhatatlanna valik a magyarokkal valo kiegyezes. A kiegyezes alapjait
Deak Ferenc 1865-os un. husveti cikke tarta a magyar es osztrak nyilvanossag ele, aminek a
lenyege az volt, hogy a magyar alkotmanyossag es a birodalom erdekei osszhangba hozhatok.
A becsi udvar allaspontjanak kozeledeset jelezte, hogy Schmerlinget 1865 nyaran

42
menesztettek. A vegso lokest a magyarokkal valo kiegyezes fele az 1866. evi porosz-osztrak
haboruban Koniggratznel elszenvedett osztrak vereseg adta meg.

1867. evi osztrak-magyar kiegyezes

A kiegyezes az 1722-23-ban megalkotott Pragmatica Sanctio alapjaira epiilt, amely tobbek

kozott eloirta a kozos vedelem sziiksegesseget a ket orszagresz kozott. Erre alapitottak a
kozos iigyek rendszeret, amely a kozos kill- es hadugyminiszteriumot irt elo, valamint az e
tarcak ellatasat megteremto penzugyminiszteriumot. A nem kSzosugyes, azaz nemzeti
miniszteriumok penziigyeit kiilon penzugyminiszterium intezte Becsben es Budapesten. A
kiegyezessel visszaallt Magyarorszag alkotmanyos onallosaga, es igy grof Andrassy Gyula
vezetesevel felelos magyar kormany alakulhatott. Az osztrak-magyar kiegyezest kovette a
horvat-magyar kiegyezes (1868), amely belso autonomiat adott Horvatorszagnak. Ugyancsak
1868-ban fogadtak el a nemzetisegi torvenyt, amely szeleskorii nyelvhasznalati jogokat
garantalt a magyarorszagi nemzetisegeknek.
A ket orszag gazdasagi viszonyait nem lehetett levezetni a Pragmatica Sanctio-bol, ezert
erre, 10 evre szolo szerzodest kotottek. A kiegyezes utan megindulo gazdasagi fej lodes miatt
csak a harmadik hosszabbitas idejen voltak nagyobb vitak a ket orszagresz kozott. Az 1867-
ben megkotott egyezseg 30-70 szazalekos magyar-osztrak reszesedest irt elo a kozos iigyek
finanszirozasaban. Ez kesobb -Magyarorszag gazdasagi sulyanak novekedesevel - 36-64
szazalekra modosult. Ebbol a hozzajarulasbol fizettek tobbek kozott a kozos hadsereget, es a
kozos kulpolitika koltsegeit. A kozos gazdasagpolitika megkovetelte a penziigyek es
kereskedelem 6'sszehangolasat. 1878-ban jott letre az Osztrak-Magyar Bank, amely
meghatarozta a birodalom penzforgalmat. 1892-ben e penzintezet hajtotta vegre az atterest az
eziistalapu forintrol az aranyalapu koronara, amely nelkiilozhetetlen elofeltetele volt a
nemzetkozi aranystandardhoz valo csatlakozasnak.
A kozos kereskedelempolitika elofeltetele a belso vamhatarok megsziintetese, es a
birodalom kiilso hatarain meghuzott ktilso vamhatar volt. A magyar kormany elso
intezkedesei kozott atvallalt az osztrak allamadossagbol 29,2 millio forintot. Ez egyfajta
meltanyossagi gesztus volt, mivel tobbek kozott ebbol a felhalmozott adossagbol fedeztek az
orszag korabbi elnyomasat. A ket orszagresz gazdasagi integraciojanak resze volt az is, hogy
Magyarorszag elfogadta az osztrak adorendszer ervenyesseget.

43
 Az osztrak-magyar kiegyezes (1867) magyarazo semaja

osztrak csaszar (Ferenc Jozsef) magyar kiraly

osztrak partament osztrak kormany magyar parlament magyar kormany

Kozos iigyek: hadiigy, kuliigy es penziigy (csak az elozo ket tarca

finanszirozasara)
Delegaciok 60-60 kuldott a ket parlamentbol a kozos iigyek ellenorzesere
(kozos parlament helyett)

Magyarazat: A ket haromszog a ket orszagot jelkepezi, a csucsai pedig az egyes hatalmi agak
elhelyezkedeset mutatjak.

A malomipar

Magyarorszag gazdasagat a kiegyezes utan kb. haromnegyed reszben a mezogazdasag

hatarozta meg, ami azt is jelentette, hogy az ipar fejlodese is errol a bazisrol kellett, hogy
elrugaszkodjon. A birtokstrukturaban a nagybirtok volt a meghatarozo, mivel a parasztsag a
fb'ldek kb. 40 szazalekat kapta meg a jobbagyfelszabaditas utan. Ez a reszesedes joval kisebb
volt annal, amekkora teriiletet miivelt 1848 elott. A sajat tulajdonba keriilt fold megnovelte a
termelesi kedvet, ami megmutatkozott a hozamokban is. A nagybirtok a gepesitessel tudta

44
 novelni a kibocsatasat. A termekstruktlira meglehetosen egyoldaluva valt a 19. szazad vegere,
mivel eluralkodott a szantofb'ldi termeles, s ezen belxil kb. 70 szazalekban a gabonatermesztes
valt meghatarozova. A gabonatermesztes terjedeset es piacra jutasat a folyolecsapolasok es -
szabalyzasok, valamint a vasiit kiepillese is nagyban elosegitette. A malomipar kibontakozasat
az Egyestilt Allamokban zajlo polgarhaboru (1861-1865) is segitette, mivel az amerikai
export kiesese miatt nagy kereslet mutatkozott a magyar gabona irant. Az allattenyesztesben
lassabban honosodtak meg a nyugati mintak, de peldaul a hagyomanyos szurkemarhat csak
lassan szoritottak ki a jobban tejelo nyugati fajtak.
Az adottsagok tehat egyertelmuen a malomipar kifejlodesenek kedveztek, ami egyben az
iparositas elso hullamat is jelentette. A gabonatermesztes tulsulya mellett fontos volt a vasiit
koncentralo szerepe is: ez abban nyilvanult meg, hogy viszonylag nagy teriiletrol Budapestre
es kornyekere (pi. Kecskemet, Cegled) lehetett szallitani az orszag gabonatermesenek jelentos
reszet.
Az orlesi forgalom (1885): A 19. szazad masodik feleben europai meretekben is hatalmas
malomipari kapacitas fejlodott ki Magyarorszagon. Ez azonban azt is jelentett, hogy a
gyengebb evekben kihasznalatlanok voltak a malmok. Erre a helyzetre dolgoztak ki az lin.
orlesi forgalmat, amely lehetove tett kulfb'ldi gabona behozatalat orlesi celokra. Ezt az
jelentette, hogy a behozott mennyiseget (100 kg gabona = 70 kg liszt) ki kellett vinni, s igy
nem jelenhetett meg a belfoldi piacon. A szabalyozas azonban nem tartalmazott idobeni
megkotest, s igy a malmok visszatarthattak mennyiseget a magas hazai arak letoresere. A
termelok es a malmok kozotti allandosult erdekellentet miatt a kormanyzat 1900-ban eltorolte
az orlesi forgalmat.
Szinten a mezogazdasag altal nyujtott kedvezo feltetelek menten fejlodott a szesz- es
cukoripar, amelynek viszont szembe kellett nezni a fejlettebb cseh es osztrak gyarak
konkurenciajaval. A kozos vamterulet miatt nem lehetett behozatali vamokkal helyzetbe hozni
a hazai gyarakat, ezert a kormanyzat az 1880-as evekben un. iparpartolo torvenyeket
fogadtatott el. Ez lenyegeben azt jelentette, hogy adokedvezmenyeken keresztul a hazai
termelok extraprofitra tettek szert, s ezt visszaforgattak a termeles korszeriisitesere. Ebben az
idoszakban oriasi kapacitasok alakultak ki peldaul Budapesten es Gyorben. Ekkor alapitott
vallalatot Magyarorszagon az osztrak Dreher-gyar is, amely a magyar sorgyartas egyik
zaszloshajojava notte ki magat. A kobanyai telep nem sokkal kesobb a legfontosabb telepe lett
a kiepiilo cegbirodalomnak (Schweehat, Trieszt, Michelob).

A hitelezes es banktoke

45
 A vasut es az ehhez szukseges banyaszati, kohaszati hatter kiepitesehez kiilfb'ldi tokere
volt sztiksege az orszagnak. Ez azonban az ingatag belpolitikai helyzet miatt a kiegyezes elott
csak kis tetelekben csordogalt. A kiegyezessel megteremtodott a ,,tokebarat" politikai es
gazdasagi kornyezet, amelyet lenyegeben a toke kenyszeritett ki azzal, hogy nem volt
hajlando finanszirozni Be"cs neoabszolutista politikajat Magyarorszaggal szemben.
A toke bearamlasat bankalapitasi hullam jelezte, mivel tobbek kozott ekkor jottek letre a
korszak meghatarozo penzintezetei. A 19. szazad elso feleben viszonylag keves es tokeben
nem tul jelentos bankok alakultak. Ilyen volt peldaul az 1842-ben alapitott Pesti magyar
Kereskedelmi Bank, amely az 1848-49-es szabadsagharc idejen az un. Kossuth-bankok
kibocsatast intezte. A kiegyezes utan alakult bankok nagy resze a birodalom nyugati reszebol
telepiil at, es inditotta el magyarorszagi befekteteseit.
A legjelentosebben penzintezetek a kovetkezok voltak: Magyar Jelzalogbank, Magyar
Leszamitolo- es Penzvalto Bank es Magyar Altalanos Hitelbank (MAB). Ez utobbi 1867.
oktober 1-jen kezdte meg tevekenyseget. A Magyar Altalanos Hitelbank a kivalo poziciqjat
nemcsak a rendelkezesere allo jelentekeny tokenek koszonhette, hanem annak is, hogy
egyedtili magyarorszagi tag] a volt Kozep-Europa leghatalmasabb penzugyi csoportjanak, a
Rothschild-hitelintezeti bankar-csoportnak. Ennek az osszekottetesnek koszonhetoen a bank
nagy szerepet vitt a magyar penziigyek es vallalkozasok torteneteben, mivel alig nehany
kivetelevel, minden nagyobb penzugyi rmiveletet ez a csoport hajtott vegre.
A magyarorszagi vasuti halozat jelentekeny reszehez ez a csoport szerezte be az epitesi
toket. Ide tartozott az alfb'ld-fiumei vasiit, arad-temesvari vasut, budapest-pecsi vasut es a
magyar nyugati vasut. A magyar allam legnagyobb penzugyi muveleteit is az MAB-csoport
hajtottak vegre: a keleti vasuti kotvenyek es a magyar vasuti kolcson kibocsatasa, az 1878-as
boszniai okkupacio hiteleinek beszerzese. Az iparfinanszirozas teren egy penzintezet sem
kozelitette meg azt a nagy tevekenyseget, melyet a Magyar Altalanos Hitelbank kifejtett,
mivel tobbek kozott ez a csoport alapitotta a Drasche-fele gyarat, a szegedi gaztarsulatot, a
fiumei rizshantolo- es rizskemenyito-gyarat, a fiumei koolaj-finomitot, a magyar cukoripar
reszvenytarsasagot, a brassoi celluloza-gyarat, vagy a magyar fern- es lamaaru-gyarat. De
ezen nil kesobb meg szovetsegre lepett a Ganz es tarsa vasonto- es gepgyar tarsasaggal is,
amelynek villamos osztalyat bovitette ki.
Az 1870-es evekre Magyarorszagot is elerte a vilag mas reszein is megfigyelt
monopolizacio, amely tobbek kozott azt jelentette, hogy 5 fovarosi bank kezeben
osszpontosult a hitelintezeti vagy on 58%-a. A magyarorszagi toke olyan financtokes

46
csoportok, intezmenyek kezeben volt, mint peldaui Lanczy Leo. Weiss Fulop, Konfeld
Zsigmond vezette penzintezmenyek. Elmondhato, hogy kb. 50 csalad kezeben osszpontosult a
banktoke 20, es jovedelmek 50 szazaleka.

A vasut kiepitese

A vasutepites a 19. szazad masodik feleben elte viragkorat az europai kontinensen es az

Egyesiilt Allamokban. Ez fokeppen annak volt koszonheto, hogy a vasut gyorsabb es
megbizhatobb volt, mint a kozuti vagy vizi szallitas. A belvizi 3-4-szer, mig a szarazfoldi
szallitas 10-szer volt dragabb a vasutinal.
Baross Gabor kozmunka- es kozlekedesiigyi miniszter munkassaga: Az araszallitas
mellett egyre nagyobb jelentosere tett szert a szemelyszallitas, fokeppen, miutan 1889-ben
bevezettek Baross Gabor miniszter nevehez fiizodo vasuti zonatarifa-rendszert. Baross
otletere a vasuti halozatot tavolsagi zonakra osztottak. A szomszedos zona allomasai kozott
lenyegesen leszallitottak a dijteteleket, s igy 225 kilometer felett egy vegtelen zonat hoztak
letre, ahol nem emelkedett a viteldij. Budapestrol Brassoba (731 km) ugyanannyiba keriilt az
utikoltseg, mint Nagyvaradra (249 km). Brassobol Budapestre szolo 32 forintos jegy arat 7
forintra csokkentette az uj tarifa. Megvalosulhatott Baross hires, sokat idezett mondasa: ,,Azt
akarom, hogy a brassoi tensasszony is Budapestre jojjon kalapot venni!" Ennek koszonhetoen
ugrasszeriien megnott a vasuton utazok szama, mivel mig a bevezetes elott a magyar vasutak
6,1 millio utast szallitottak, addig 1891-ben (3 ewel kesobb) ez a szam mar elerte a 26,7
milliot.
A dualizmus alatt kiepillt vasuti halozat az I. vilaghaboru elott elerte 21200 km-t, amelybol
18933 km volt a Magyar Allamvasutak (MAV) kezeleseben.
A vasut fejlesztesenek - a tokeero mellett - voltak technikai, technologiai es logisztikai
elofeltetelei. Elsosorban a banyaszati es kohaszati kapacitasokat kellett ugrasszeriien
megnovelni, hogy lepest tudjon tartani a nyersanyag es alapanyag-kereslettel. A vasuthalozat
epitesevel parhuzamosan nehezipari kozpontokat kellett letrehozni. A legjelentosebb
banyaszati kozpontok Erdelyben (resica-domani feketeszen banya, petrozsenyi szenmedence)
es Pecs kornyeken voltak. A szen- es vastermeles mar 1873-ra megduplazodott, ami nem
utolso sorban a nehezipar egyre nagyobb koncentraltsaganak is koszonheto volt. Ebben az
idoszakban a vastermeles 97 szazalekat 3 nagyvallalat szolgaltatta (Rimamurany-salgotarjani
Vasmu, Osztrak-Magyar Vasuttarsasag resicai iizeme, vajdahunyadi es tiszolci allami
vasmuvek).

47
 A tokebearamlas gyaralapitasi hullamot inditott el, illetve a meglevo gyarak merete es
technikai szinvonala is emelkedett. A dualizmus idejen nagyvallalati meretet elert uzemek
koziil is kiemelkedett a Ganz es Tarsa Rt, amelyet 1845-ben alapitott a svajci szarmazasu
Ganz Abraham.
A gyar egyik legsikeresebb termeke a keregontesii vasuti kerek volt, amelybol 1867
novembereig mar 100 000 darabot leszallitott a kulonfele vasuttarsasagoknak. Ez az ujitas
megnovelte a vasuti szerelvenyek megbizhatosagat es teherbiro kepesseget. A gyar a
malomipari berendezesek teren nagy sikereket ert el, amelyek koziil kiemelkedett Mechwart
Andras acelhengerszeke. Az acelra alapozott uj berendezes jobb minosegii lisztet adott a
korabbi k66rlesi technikanal.
Mechwart Andras 1878-ban megalapitotta a Ganz-gyar elektromos osztalyat. Ekkor keriilt
a gyarhoz Zipernowsky Karoly, aki atvette az elektromos reszleg vezeteset, es megkezdte
valtakozo aramu kiserleteit. Hozza csatlakozott ket kiemelkedo miiszaki ujito, Deri Miksa es
Blathy Otto Titusz. A gyarban sztiletett meg 1885-ben harmojuk vilagszabadalma, amely
megoldotta a transzformatoron alapulo villamosenergia-elosztasnak es energiaatvitelnek
kerdeset. Ez tette lehetove a kesobbiek folyaman a fogyasztohelyek ruggetleniteset
egymastol.
Szinten kiemelkedo helyet vivott ki maganak a magyar iparfejlodesben a csepeli Weiss
Manfred Muvek, amely az 1890-es evekre lett meghatarozo hadiipari vallalatta.
A textil- es cipoipar a dualista korszak egeszeben jelentektelen volumenben termelt, mivel
keptelen volt megbirkozni a birodalom nyugati feleben termelo osztrak es cseh uzemekkel.
A magyarorszagi gazdasagi fejlodes gyors, de egyenlotlen volt. Ez fokent a teruleti es
terszerkezeti egyenlotlenseget jelentett. Az ipar tulnyomo resze Budapesten es kornyeken
koncentralodott. E mellett a Felvidek kozepso reszen es Del-Erdelyben letesiiltek jelentosebb
\i kozpontok. Az orszag nagyobb resze (pi. Alfold, Del-Dunantul) csak szigetszeriien

elhelyezkedo kisebb kapacitasokkal rendelkezett.

Tarsadalmi tagozodas

Az Osztrak-Magyar Monarchia 52.7 millio (1914) lakosaval a korabeli Europa egyik

legnagyobb belso piaccal rendelkezo allam volt. Ebbol kb. 21 millio lakos esett a Magyar
Kiralysag terilletere. A magyarorszagi nepesseg 6'sszetetele nemzetisegileg es vallasilag is
meglehetosen vegyes volt. (Europa nagyhatalmai - Nagy-Britannia, Franciaorszag,
Nemetorszag - Monarchianal joval homogenabb etnikai es vallasi kepet mutattak.) Az 1910-

48
es nepszamlalas alapjan a magyarsag adta a nepesseg 54,5 szazalekat, majd romanok (16
szazalek) es a szlovakok (10 szazalek) kovetkeztek. A maradek reszaranyon a ruszinok,
szerbek, nemetek, es horvat osztoztak.
A felekezeti megoszlas legalabb ilyen tarka kepet mutatott, amely keresztbe metszette a
nyelvi-kulturalis valasztovonalakat. A katolikus adtak a lakossag 48 szazalekat, akik fokeppen
a magyar, szlovak, nemet es horvat ajkuak korebol kerultek ki. A gorog-katolikus kb. 11
szazalekat jelentettek a nepessegnek, es fokeppen az eszakkelet-magyarorszagi ruszinok es
erdelyi romanok tartoztak ide. A reformatusok 15 szazalekat adtak a nepessegnek es nehany
apro kiv6teltol (pi. Kassa kornyeki szlovak reformatussag) eltekintve, magyar anyariyelviiek
talalunk ebben a felekezetben. Az evangelikus egyhaz a lakossag 7,8 szazalekat tomoritett, es
fokeppen szlovak es nemet anyanyelviiek voltak tagjai. Az ortodox (gorog-keleti)
felekezetnek szinte kizarolag (14 szazalek) roman es szerb hivei voltak. A zsidosag 5
szazalekban volt jelen a magyarorszagi tarsadalomban, es leginkabb magyar vagy nemet
nemzetisegiinek vallotta magat.
A szocialis kerdesek az 1848-as jobbagyfelszabaditas nem tudta orvosolni, mivel a
parasztsag tomegei nem jutottak foldhoz. igy zsellerkent vagy cseledkent volt kenyteleu
eladni munkaerejet. A videki zsellerek eletet tovabb nehezitette, hogy a polgari foldtulajdon
bevezetesevel kiszorultak egy sor kozossegi haszonvetelbol, amelyet a falukozosseg vagy a
foldbirtokos jovoltabol elveztek. Errol a kenyszerpalyabol valo kitorest jelentette az 1867 utan
megindulo iparosodas es varosiasodas, amely megelhetest kinalt az uj epitkezeseken -
fokeppen Budapesten - es ipartelepeken a videkrol bearamlo nepessegnek. A magyar
tarsadalom egyik akut problemajat jelentette a dzsentrik (elszegenyedo nemesek) duzzado
retege, amely a kozigazgatasban, allami aliasokban probalt maganak elfogadliato jovedelmet
biztositani. Magyar polgarsag hianyaban a magyarorszagi varosi letet az idegen anyanyelvxi es
kultiiraju bearamlo nepesseg teremtette meg. A Magyarorszagra telepiilo nemetek es a nemet
/"
anyanyelvii zsidosag adta a polgarsag legbefolyasosabb retegeit, legyen szo iparrol vagy
penziigyekrol. Ez a meghatarozottsag az I. vilaghaboru utan tarsadalmi toresvonalkent jelent
meg a kiilonfele politikai mozgalmakban.

49
 Gazdasagi fejiodes a 19. szazadban: szabadkereskedeiem es aranystandard

A haromszog kereskedelem

A 15. szazad vegeig a Foldkozi-tenger medenceje (Mediterraneum) es az Europa

eszaki partvideken huzodo Hanza-kerskedelem jelentette a fo tavolsagi kereskedelmi
utvonalakat. Mig a deli utvonalon Azsia - fokent Kina es India - arui jutottak el Europaba, az
eszaki utvonal Oroszorszagot es a balti regiot kapcsolta be a kereskedelmi verkeringesbe.
1492, Amerika felfedezese utan azonban Europa kereskedelme attevodott az Atlanti-
ocean tersegebe, es kialakult az Europa-Afrika-Amerika haromszog-kereskedelem.

Manufactured Goods
from Europe
to Africa

Slaves
from Africa
to Americas

The Triangular Trade

© Afistair Boddy-Evans

50
 A hagyomanyos europai kereskedelmi halozat hanyatlasat jol erzekelteti a Hanza-
varosok gyiilese 1669-ben Lubecken, ahol a szekvaroson kivtil mar csak 5 masik varos
kepviseltette magat, mig a fenykoraban 220 reszvevo is volt.
A vilagkereskedelem atlanti kozpontusaga a 19. szazadtol valik teljesen egyertelmiive,
amikor a ket korabbi kozpont, India es Kina fokozatosan elveszti addig meg megmaradt
befolyasat a vilagkereskedelemre. Indiaban a brit ternyeres fokozatos volt, s mar a 17.
szazadtol jelentos befolyassal voltak az indiai szubkontinens kereskedelmere. Indiai a brit
uralom hivatalos kezdete (1757) utan a brit Kelet-indiai Tarsasag egyre nagyobb kereskedelmi
forgalmat bonyolitott, amely reven penzt veretett es hadsereget is fent tudott tartani.
BCinat ezutan az indiai katonai es kereskedelmi bazisokrol sikeriilt terdere
kenyszeriteni az elso (1839-1842) es masodik (1856-1860) opiumhaboruban. Kina
alavetettseget a kikotok megnyitasa mellett leginkabb az elonytelen kereskedelmi szerzodesek
es a deficites kulkereskedelem jeleztek. A 19. szazad elso evtizedeiben Kina kereskedelmi
tobblete meg 26 millio dollart tett ki, ezzel szemben 1828 es 1836 kozott mintegy 38 millio
dollar deficitet volt kenytelen elviselni a kinai allam kereskedelme. Az opiumkereskedelem
tehat inkabb a deficitnovelo volta miatt lett habonis ok, mintsem az emberre valo
egeszsegpusztito hatasa miatt.
A 19. szazad negyvenes evei utan Nagy-Britannia es a Nyugat hatalmai elott mar
szinte semmifele akadaly sem volt a vilagkereskedelem megszervezese elott. Erre az
idoszakra mar elharultak a termeszetes es mesterseges akadalyok, amelyek fekeztek a
boviilest:
A) magas szallitasi koltsegeket a gozhajo es a vasiit megoldotta;
b) protekcionizmust fokozatosan szamoltak fel.
A 19. szazad folyaman Angliaban egyre inkabb a szabad kereskedelem hivei keriiltek
tobbsegbe. A 18-19. szazad fordulqjan eros tamogatast kaptak a sztiletoben levo
kozgazdasagtan tudomanyatol is. Adam Smith (1776) es David Ricardo (1819) munkassaga
nyoman a "komparativ elonyok" tana egyre inkabb elfogadotta valt, es a protekcionizmus
feladasara osztonozte a brit gazdasagpolitika iranyitoit. Ricardo a konzervativ tory part
foldbirtokos lobbijat tette felelosse a magas gabonavamokert, amelyek fekeztek a profit
kepzodest es ezzel az ossztarsadalmi joletet is. A Peel-kormany az irorszagi burgonyavesz
urugyen fogadtatta el a gabonavamok eltorleset. Az 1850-es evekben fokozatosan epitettek le
a vamokat, s igy 1860-ra mar csak nehany behozatali vam maradt eletben, amelyek nem brit
termekeket erintettek (pi. kave, tea, fuszerek). Az intezkedesek vegeredmenyekent 1860-ban

51
 tobb vambevetel folyt be az allamkasszaba, mint 1842-ben, pedig a vamok tobbseget
megszuntettek, illetve egyes teteleknel csokkentettek.

A brit-francia egyezmeny (1860)

A szabadkereskedelemhez vezeto lit elso jelentos allomasa a Cobden-Chevalier

szerzodes volt, amelyet Nagy-Britannia es Franciaorszag kotb'tt. Franciaorszagban 1860 elott
hagyomanyosan az eros vamvedelem hivei voltak tobbsegben, ezert csalc azutan sikeriilt
elfogadtatni a szerzodest, hogy az 1851-ben puccsal hatalomra keriilt III. Napoleon a
parlament megkeriilesevel sajat hataskorben kototte meg a szerzodest. A szerzodes - francia
reszrol - a M. Chevalier-rol kapta a nevet, aki a College de France tanarakent jelentosen
hozzajarult az egyezmeny megsztiletesehez. A britek lenyegeben eltoroltek az osszes
vamtetelt, s csak egy kis szazalekot hagytak, amely az allami kiadasokat fedezte. A franciak
15 szazalekra csokkentettek az angol textiltermekekre kirott illeteket.
A brit-francia egyezmeny egyik legmaradandobb eleme a legnagyobb kedvezmeny
elvenek alkalmazasa volt, ami azt jelentette, hogy ha felek barmelyike egy harmadik
orszaggal kedvezobb megallapodast kot, akkor az automatikusan ervenyesiil kettejuk.
kereskedelmeben is.
Az 1860-as evekben sorra sziilettek a kereskedelmi szerzodesek Franciaorszag es a
jelentosebb europai orszagok kozott. A legnagyobb kereskedelmi egyezmeny elve itt is
alkalmazasra keriilt, s igy sorra epultek le a vamok. A protekcionizmus feladasat csak a fejlett
iparral es mezogazdasaggal rendelkezo orszagok engedhettek meg maguknak. s igy nem
meglepo, hogy a nagyhatalmak kozott leginkabb seriilekeny es fejletlen ipari hatterrel
rendelkezo Oroszorszag mindvegig tavol tartotta magat a szabadkereskedelem teljes
elfogadasatol. Az 1870-es evekre Europa fejlett orszagai szabadkerskedelemre tertek at, ami
alkalmazkodasra kesztette minden orszagban a termeloket. Ennek kovetkezteben az
aringadozasok fokozatosan globalis mereteket oltottek, mivel nem alltak meg egy-egy orszag
vamhatarain. A valsagok globalis jellege ezek utan meg inkabb nyilvanvalova valt, mivel a
gazdasagi visszaeses rovid, kozepes es hosszii tavu ciklusok formajaban jelentkezett.
A 19. szazad szinte mindegyik evtizedere jutott hosszabb vagy rovidebb ideig tarto
valsag, amelyet realis (pi. technikai ujitasok, hatekonysagjavulas) es monetaris okokkal
magyaraztak. A napoleoni haboruk vegen a haborus hianyok miatt tetoztek az arak, majd
1850-ig fozatosan csokkent az arszinvonal, amit fokent a technikai ujitasok bevezetesenek,
tomeges alkalmazasanak tulajdonitanak (pi. gozgep). Az arany mennyisege is nagymertekben

52
 befolyasolta a ciklusokat, s igy nem meglepo, bogy a kaliforniai (1849) es ausztraliai (1851)
aranybanyak felfedezese utan esni kezdtek az arak. 1873-ban a becsi es New York-i
tozsdepanikot kovetoen az 1890-es evek kozepeig ujabb aresesi hullam volt tapasztalhato. A
szazadfordulo tajekan ujabb aranylelohelyekre bukkantak (Alaszka, Kanada, Del-Afrika,
Sziberia), ami ujra lefele vitte az arakat az I. vilaghaboruig.
Az 1860-as eveket kovetoen az ipari toke a szabadkerskedelmi egyezmenyeknek
tulajdonitotta az areseseket, ami annyiban igaz volt, hogy a szallitasi koltsegek esesevel
korabban elkepzelhetetlen tavolsagokbol is erkezett versenytermek Europaba. Az amerikai
polgarhaborut kovetoen megjelent Europaban az eszak-amerikai gabona. Ez fokent
Nemetorszagban okozott elegedetlenseget, ahol a junkerek (nemet fb'ldbirtokos arisztokracia)
az ipari lobbi tamogatasaval keresztiil tudtak vinni a vamtorvenyek szigoritasat. 1879-ben uj
vamtorvenyt fogadtak el Nemetorszagban, amelyet tb'bb mas europai orszag is kovetett.
Franciaorszag peldaul 1881 es 1882-ben fogadott el torvenyeket, igaz ezek joval enyhebbek
voltak a nemetorszaginal. Ez azonban nem tudta megakadalyozni a francia-olasz vamhaborut
(1887-1898). Oroszorszag a korszak egeszeben megmaradt a protekcionizmus talajan, ami
1892 es 1894 kozott nemet-orosz vamhaboruhoz vezetert. Az Osztrak-Magyar Monarchia
mint az europai gazdasagi terseg kozepesen fejlett orszaga altalaban ovatosan kotott
kereskedelmi szerzodeseket, es azokat is felmondta, ha erdekei ugy kivantak. Az Egyesult
Allamok 1865-ben veget ert a polgarhaborii, amely egyben a protekcionizmus gyozelmet
hozta, mivel az elfogadott gazdasagpolitika leginkabb a gyoztes eszaki allamok iparfejlesztesi
politikajat tamogatta.
A szabadkereskedelem elvenek alkalmazasa Nagy-Britanniaban toretlen maradt a
versenytarsak vamtorvenyei utan is. A kiilfb'ldi, foleg nemet arukkal szemben fogadtak el az
un. vedjegytorveny (Merchandise Mark Act) 1887-ben, amely kotelezte a szarmazasi orszag
feltunteteset a termekeken. Tehat a nemet aruk megjelolesenek kotelezettsege mar az I.
vilaghaboru elott megjelent, s nem a vilaghaborus bojkott termeke volt. A brit kormany a
hazai fogyasztok hazfiassagat probalta segitsegiil hivni a protekcionizmussal szemben. A
kiserlet azonban ellenkezo hatassal jart, mivel a "Made in Germany" felirat eppen a nemet
aruk megbizhatosagra hivta fel a figyelmet, s igy nemsokkal ezutan mar a gyartok onkentes
alapon lattak el ilyen cimkevel termekeiket, hogy megkulonboztessek azokat a versenytars
orszagok gyartoitol. Dania a brittekhez hasonloan maradt a szabadkereskedelem mellett,
mivel eppen ebben az idoszakban tert at az orszag az intenziv allattartasra, s ezert az alacsony
amerikai takarmanygabona-arak eppen, hogy segitettek a dan termeloket.

53
 A fenti nehezsegek ellenere a nemzetkozi kereskedelm evi 4,5 szazalekos novekedest
ert el az I. vilaghaboni elotti ket evtizedben. Nagy-Britannia, Franciaorszag es Nemetorszag
nemzeti 6'ssztermekenek 15-20 szazalekat adta az export, mig a kisebb orszagok meg jobban
ftiggtek a kiviteltol. A szazadfordulon nagy belso piaccal rendelkezo USA szinten erossen
kitett volt a nemzetkozi viszonyoknak. Mindezekkel egyutt a nemzetkozi kerekedelem 1860
es 1913 kozotti felfutasa pelda nelkuli volt, s csak a II. vilaghaboni utan kialakulo nemzetkozi
gazdasagi integracioban elert eredmenyekkel vetheto ossze.

A nemzetkozi aranystandard-rendszer

Az I. vilaghaboni elotti szabadkereskedelem peldatlan bovtileset a szakirodalom

osszeftiggesbe hozta az aranystandard-rendszer megteremtesevel, amely egyenerteket adott a
benne resztvevo orszagok penznemeinek. A tortenelem folyaman kiilonbozo egyenertek-alap
(pi. fold, allat, termeny, nemesfem) biztositotta a csere zokkenomentes lebonyolitasat. A
nemesfemek koztil az arany es az ezust volt a leggyakoribb cserealap, amelyek nemcsak
anyagi, de a hagyomanyos vilagkepben eros spiritualis tartalommal is birtak. Az arany es
eziist a hagyomanyos vilagkepben a hetbolygo-rendszer ket legfontosabb bolygojat, a Napot
es a Holdat jelkepezte. Ugyanez a ket egitest jelenitette meg a ferfi (termeto) es a noi
(befogado) principiumokat is.
A kozepkor folyaman az aranyat es ezustot parhuzamosan hasznaltak a legtobb
orszagban. A kozepkori Angliaban peldaul egy font sterling 0,45 kg eziistnek felelt meg. A
papirpenz forgalom eloretorese utan a forgalomban levo penznek nemesfem fedezete volt,
amelyet a keseskedelmi bankokban (aranymuvesek), illetve 1694 utan az angol jegybankba
(Bank of England) nemesfemre lehetett cserelni. A penzrendszerbe a haboruk zavart hoztak,
mivel a jegybank a haborii ideje alatt nem valtotta be a papirpenzt, s igy kenyszer-
bankjegyforgalmat eroltetett a gazdasag szereploire. David Ricardo a liberalis parthoz (whig)
szoros szalakkal kotodo brit kozgazdasz tobbek kozott erre vezette vissza a brit gazdasag
valsaganak okat a napoleoni haborukat koveto idoszakban.
1815 utan a brit kormany a gazdasagi valsagok hatasainak kikuszobolesere bevezette
az arany alapii fontot, amelyet parlamenti torvennyel is megerositett. Egy aranyfont 7,3225 g
aranynak felelt meg, de ehhez meg harom feltetel kapcsolodott, amely stabilizalta az
aranyalapii penzforgalmat.
1. A Kiralyi Penzverde kotelezve volt rogzitett aron korlatlan mennyisegu arany
vetelere es eladasai'a;

54
 2. A jegybank - es a kereskedelmi bankok - koteles volt atvaltani a monetaris
kotelezettsegeket (pi. bankjegyeket, szamlakovetelesek);
3. Pel kellett oldani minden akadalyt, amely korlatozza az arany behozatatlat es
kivitelet.
A fentiekbol kovetkezoen a jegybank aranykeszletehez igazodott a penzforgalom
nagysaga es a hitelkinalat szintje. A torvenybol az is nyilvanvalova valt, hogy az arany ki- es
bearamlasa az orszagba erzekelheto ingadozast hozott az arak szintjebe. Az arszinvonal
ugyanis abban az esetben volt stabil, ha a be- es kiaramlas kiegyensiilyozott volt. A 19.
szazadban felfedezett uj aranylelohelyek (Kalifornia. Ausztralia) - a fentiek ttikreben - eros
ingadozast ideztek elo a penzforgalomban, mivel rengeteg arany aramlott be.
Kaliforniai aranylaz (1848-1855): Az aranylaz 1848 januarban kezdodott, amikor egy
colomai fureszmalom (Sutler's Mill - Sacramento-tol 70 km-re) mellett az egyik munkas
aranyat talalt. A felfedezes hire gyorsan terjedt, annak ellenere, hogy a teriilet tulajdonosa
titokban akarta tartani. Az arany es meggazdagodas utani vagy kb. 300 ezer embert vonzott
Kaliforniaba az Amerikai Egyesult Allamok mas teriileteirol, valamint kiilfoldrol. A mai
erteken szamitva is tobb milliard dollarnyi aranyat termeltek ki a vallalkozo szellemu
bevandorlok, ami fordulopontot jelentett a regio fejlodeseben. Sacramento, - de fokent San
Francisco - par fahazbol allo telepbol viragzo varossa notte ki magat. Az egykori hatarvideken
(Frontier) gyorsan megjelentek a civilizaoio vivmanyai, illetve kiepiilt a kozigazgatas,
melynek kovetkezmenyekent 1850-ben Kalifornia az USA tagallama lett.
Ezzel ellentetes folyamatkent a hirtelen aranykivitel deflaciohoz vezetett es penzpiaci
panikhoz.
A 19. szazad elso feleben a legtobb iparosodo orszagban eziist vagy bimetal (arany-
eziist) alapii penzrendszer tnukodott. A brit gazdasag meghatarozo penziigyi ereje miatt
erzekelni lehetett az aranystandard-rendszer kilengeseit az egesz vilagon.
A Nagy-Britannia versenytarsainak kihivast jelentett az aranystandard-rendszer, ezert
ktilonfele strategiak menten eltero valaszok sziilettek. Franciaorszag a Latin Monetaris Unio
(1865-1927) letrehozasaval kivanta kivedeni az aranyfont kedvezotlen hatasait. A francia
frank blokkhoz a frankofon orszagok (Belgium, Svajc), a del-europai latin regio (pi.
Olaszorszag, Spanyolorszag) es a Balkan orszagai (pi. Gorogorszag, Szerbia es Romania)
csatlakozott. Az Osztrak-Magyar Monarchia nem lett tag, de reszt vett a penzrendszerben. Az
aranystandardhoz hasonloan rogzitettek az arfolyamot, ebben az esetben bimetal (arany-eztist)
alapon, A bevezetes utani nehany ewel mar problemak jelentkeztek: a nemesfemek piacanak
arvaltozasai, a papirpenzforgalom elterjedese es kiilonosen az I. vilaghaboru szetzilalta a

55
 penzrendszer. Az 1870-es evekben Kaliforniaban az arany mellett jelentos eziistkeszleteket is
feltartak, ami megingatta az eziist arfolyamat.
Az 1870-1871-es porosz-francia haboni utan Nemetorszag - nem utolso sorban a
Franciaorszagtol kapott jelentos hadisarcbol - masodikkent allt at az aranystandardra. Ezt
kovette tobb mas allam atallasa is az aranyalapra, ami hatalmas mennyisegu eztistot zuditott a
piacra. mivel az eziistalapot elhagyo orszagok tobbe nem kivantak tartalekolni ebbol a
nemesfembol. Ez 1873-tol vegleg melypontra kiildte az eziist arfolyamat. Az arinflacio
kivedese miatt a tagallamok eloszor korlatoztak, majd besziintettek az ezustvasarlast. A
rendszer tehat megingott ezert nem jelentett komoly kihivast a britek altal kezdemenyezett
aranyalapu valutara, s igy a nagyobb hatalmak sorra jelentettek be csatlakozasi szandekukat
az aranystandard-rendszerhez. 1879-ben az Egyesiilt Allamok, majd az Osztrak-Magyar
Monarchia (1892) es Oroszorszag (1897) is attert az aranyalapra.

Nemzetkozi migracio es tokebefektetesek

A 18-19. szazadban egyre jellemzobb lett a termelesi tenyezok (toke, munkaero)

mobilissa valasa. A gyarmati teriileteken - elsosorban Eszak-Amerikaban - hatalmas szabad
es termekeny teriiletek vartak arra, hogy ujonnan erkezett telepesek nepesitsek be. A 18.
szazad vegen meg a brit szigetekrol aramlott a legtobb bevandorlo az Ujvilagba es mas
gyarmati teriiletekre. Ahogy a modern ipari es mezogazdasagi technika es a vele jaro
nepessegrobbanas keletre tolodott, ugy nott idovel a Kozep- es Eszak-Europa felol
kivandorlok szama. A 19. szazad kozepen mar a nemetek es a skandinavok, majd a 19-20.
szazad fordulqjan az olaszok es Kozep-Europa tobbi nepe, koztiik a magyarok es szlovakok
koltoztek at az ocean tiilso partjara. Igy Europa egy-ket allam kivetelevel (pi. Franciaorszag)
evente szazezres tomegeket bocsatott a feltorekvo Amerikaba rendelkezesere. A 19. szazad
folyaman kb. 60 millio ember vandorolt ki az Ujvilagba (pi. USA 35 millio, Brit Birodalom
10 millio, Latin-Amerika 10-15 millio) Csak a szazadfordulon (1890 utan) - az elso
bevandorlast korlatozo intezkedesekig (1921) - kb. 19 millio bevandorlo erkezett az Egyesult
Allamokba.
A munkaero - addig peldatlan merteku mozgasa mellett - a tokekivitel is rendkiviil
nagymertekben megnott. A tokekivitelnek fokent ket formaja volt jellemzo: kiilfb'ldi
befektetesek es az un. lathatatlan export. A kiilfoldre iranyulo befektetesek forrasa nagyreszt
az exportbol szarmazo bevetel volt, mig a lathatatlan exportba a tengeri nivarozasbol, a
nemzetkozi bankiigyletekbol, biztositasbol es a kivandorlok hazakiildott penzeibol szarmazo

56
 nyereseg tartozott. A 19. szazadban epiilt ki az a nemzetkozi penziigyi krfrastruktura (pi.
tozsdek, kereskedelmi bankok), amely lehetove tette a toke gyors es kis koltsegu mozgatasat.
Az I. vilaghaboru elott Nagy-Britannia volt a legnagyobb befekteto, mivel a vilaggazdasag
osszbefektetesinek 43 szazalekat (kb. 20 milliard dollar) adta. A londoni befektetok 1848 elott
fokent a kontinensen (pi. Franciaorszag) fektettek be a nagy infrastrukturalis beruhazasokba
(pi. csatornak, vasutak). A 19. szazad masodik feieben a befektetesek siilya eltolodott a
gyarmatbirodalom (pi. telepes gyarmatok 37 szazalek, India 9 szazalek) es mas Europan
kiviili teriiletek fele (pi. USA 21 szazalek) fele, s igy Europara mar csak 5 szazaleknyi
befektetes maradt. A telepes gyarmatokon eszkozolt befektetesek olyan viragzo agazatokat
hoztak letre, mint peldaul az ausztral vagy az uj-zelandi juhtenyesztes, a kanadai
buzatermesztes. Kozep- es Del-Amerikaban a befektetesek tovabb erositettek a monokulturas
mezogazdasagi termelest (pi. kave, gumi). A britek annak ellenere voltak a legnagyobb
befektetok, hogy kiilkereskedelmi merlegiik 1870 utan evrol-evre negativ volt. Ezt azonban
ellensulyozni tudtak a lathatatlan exportbol szarmazo (pi. hajozas, osztalek) szarmazo
bevetelekbol.
Franciaorszag az I. vilaghaboru elotti befektetoi rangsorban a masodik helyet szerezte
meg kb. 10 milliard dollar kihelyezesevel. A 19. szazad elejen meg a napoleoni haboruk
koltsegeinek flnanszirozasara kolcsonoket vettek fel a francia kormanyok. 1870 utan azonban
az aruexportbol befolyt bevetelek hatalmas tokeket akkumulaltak, amelyeket mar francia
terttleteken kivul is befektettek. A fobb befektetesi celorszagok kezdetekben a szomszedok
voltak (pi. Spanyolorszag, Belgium, nyugati nemet teruletek). Majd az Oszman Birodalom es
Egyiptom (pi. Szuezi-csatorna) is befektetesi celpontta valtak. 1894 utan az Orosz Birodalom
is felkerillt a celorszagok listajara. A francia gyarmatokra aramlo befektetese kb. 10
szazalekot tettek ki, ami joval kisebb hanyadot kepviselt, mint a Brit Birodalom eseteben.
Nemetorszag is netto adosbol ktizdotte fel magat tokeexportor orszagga. A fobb befektetesi
celpontjai az Osztrak-Magyar Monarchia es mas kozep-europai orszagok voltak. A
szazadfordulon a Drang nach Osten (torekedes kelet fele) eszmeje jegyeben a nemet kill- es
kereskedelmi politika Kozep- es Kelet-Europan keresztiil a Kozel-Keletet celozta meg. 1898-
ban II. Vilmos riemet csaszar meglatogatta az Oszman Birodalmat es Jeruzsalembe is
,,elzarandokolt". A csaszar vilagossa tette, bogy a nemet birodalom hatarai nem ernek veget
Kozep-Europaban, hanem mas foldreszekre is kiterjednek. Ennek demonstralasakent meg a
latogatas eveben elkezdtek epiteni a Berlin - Bagdad vasutvonalat.
A kisebb europai orszagok (Belgium, Hollandia, Svajc) tokekivitele elerte 6 milliard
dollart, amely csak kis mertekben maradt el a nemet tokeexporttol. Az Osztrak-Magyar

57
Monarchia fokent a szomszedos balkani orszagokban eszkozolt befekteteseket, de ezzel nem
tudott kikerulni a netto ados poziciobol, melyet az I. vilaghaboruig megtartott. Az Egyesiilt
Allamok 1890 utan kezdett tokekiviteli expanzioba 7 milliard dollarral. Addig az egyik
legnagyobb befektetesi celpontnak szamitott. Oroszorszag a 19. szazad masodik felere az
egyik legnagyobb tokeimportor orszagga lepett elo. A kiilfoldi toke leginkabb az
infrastruktura (vasut) es a nehezipari komplexumok (pi. Donyecki-szenmadence, Krivoj Rog-i
acelgyartas) kiepiteseben vett reszt.

58
 Az I. vilaghaboru es a nemzetkozi gazdasagi dezintegracio korszaka (1914-33)

Az I. vilaghaborutol a bekekotesig

Az I. vilaghaboru, mint minden nagy modernkori fegyveres konfliktus atrendezte az

addig fennallo nemzetkozi politikai es gazdasagi kapcsolatrendszert, strukturat. A haboru
Europa katonailag es szocialisan leginkabb kiverzett orszagaiban (Nemetorszag, Ausztria-
Magyarorszag, Oroszorszag) az evszazados monarchikus berendezkedes 6'sszeomlott es
koztarsasagi allamformanak adta at a helyet. E mellett oriasi teriileti atrendezodesek jottek
letre, amelyek uj allamokat sziiltek, illetve a vesztesek gyarmati teriileteit a gyoztesek
szereztek meg.
A nemzetkozi gazdasagi kapcsolatok I. vilaghaboru elotti rendje sziiksegkeppen
felborult a haborus blokad es az infrastuktura pusztulasa miatt. A Kozponti Hatalmak
(Nemetorszag, Ausztria-Magyarorszag, Biilgaria, Oszman Birodalom) beszorultak az europai
szarazfb'ldre es Foldkozi-tenger keleti medencejebe - foleg a nemet export-import kiesese
okozott ellatasi gondokat -, mig az Antant hatalmak a korlatlan tengeralattjaro haboru miatt
vesztettek rengeteg hajot. A nemet kereskedelmi flotta a hazai kikotokben vesztegelt a blokad
miatt, majd a haboru utan jovatetelekent a gyoztesekhez keriilt. E mellett athelyezodtek a
fontosabb hajozasi utvonalak, amit kovetett a biztositasi piac is. Londonbol Svajcba, illetve
New York-ba tettek at szekhelyuket a nagy biztositotarsasagok, ezzel egyiitt az ebbol befolyt
nyereseg is ezekben az orszagokban realizalodott.
A kiilfb'ldi beruhazasok teren is nagy atrendezodesre keriilt sor, mivel a legnagyobb
befektetok, Nemetorszag, Nagy-Britannia es Franciaorszag kedvezotlen helyzetbe kertiltek.
Nemetorszag befektetesei haborus jovatetelkent lefoglalasra keriiltek, ugyanigy elveszett az
oroszorszagi francia befektetesek nagy resze, amelyet az 1917-es orosz forradalom utan
foglaltak le, s igy ezen a teren 6'sszessegeben kb. 50 szazalekos veszteseget kellett
Franciaorszagnak elszenvednie. De meg a brit kiilfoldi beruhazasok erteke is 15 szazalekkal
csokkent, ami azert jelentett nagy gondot, mivel a kereskedelmi merleg negativ voltat
egyebek kozo'tt a ktilfbldi beruhazasok jovedelme segitett potolni.
Ezzel parhuzamosan az Egyesult Allamok netto adosbol netto hitelezove lepett elo,
amit fokent a haborus szallitasoknak volt koszonheto. Az USA mellett tobb olyan orszag is
eloretort, amely a korabbi europai dominancia idejen csak masodlagos szerepet toltott be a
vilagkereskedelemben es tokearamlasban. Az Europan kivuli vilagban foleg a brit gyarmatok,
dominiumok erositettek meg helyzetuket (Ausztralia, India, Del-Afrika), de Japan es Del-

59
 Amerika is nagyban profitalt az europai versenytarsak meggyongiilesebol. Europaban a
semleges orszagok (pi. Svedorszag, Svajc, Spanyolorszag, Portugalia) is nagy hasznot huztak
a haborus megrendelesekbol.
Az I. vilaghaboru olyan nagy mereteket oltott, hogy a hadigazdasag bevezetese nelkiil
gyorsan kimeriiltek volna a hadviselo felek. A haborus tervgazdalkodas az iizem- es
nyersanyagokat erintette leginkabb, de az elelmiszerellatas folyamatossaganak biztositasa
erdekeben a mezogazdasag is allami ellenfirzes ala keriilt. Ennek ellenere a haboru vegere
megjelent az ehinseg, es ennek kiserojelensegekent a jarvanyok is szedni kezdtek
aldozataikat. Gazdasagi kiserokent megjelent a magas inflacio, amely fokent a berbol es
fizetesbol eloket sujtotta.
Eloszor a legkevesbe teherbiro politikai es gazdasagi rendszerrel rendelkezo
Oroszorszag hullott ki a haborus gepezetbol, de csak azert, hogy a huszas evek elejeig
polgarhaborus viszonyok kozott folytatodjon az 6'ldokles. A forradalmi hullam, amely - a
haboru vegen hazatero oroszorszagi hadifoglyokkal egyiitt - megjelent a Kozponti Hatalmak
orszagaiban, elsoporte az evszazadok ota fennallo monarchikus berendezkedest. Az
oroszorszagi Romanovok dinasztia utan kenytelenek volt megvalni evszazados tronjatol a
nemetorszagi Hohenzollern-, es az osztrak-magyar Habsburg-dinasztia is. A forradalmi
hangulattal parhuzamosan megerosodtek a bal- es jobboldali politikai szelsosegek, amelyek
Magyarorszagon es Nemetorszagban jelentkeztek a leghevesebben. A szelsoseges baloldali
progratnmal fellepo Magyar es Bajor Tanacskoztarsasag mindosszesen nehany hetet, honapot
ert meg, de maradando nyomot hagyott a politikai terror alkalmazasa altal. Ugyancsak a
politikai terror eszkozeit alkalmazta a szelsqjobb. amely a baloldali kiserletek Qsszeomlasa
utan magahoz ragadta hatalmat. A szelsoseges bal- es jobboldali mozgalmak belso harcai
1918-1919 fordulojan Kb'zep-Europat polgarhaborus viszonyok koze loktek.
Tanacskoztarsasag: A tanacskoztarsasagok az oroszorszagi mintara szervezodtek. Eloszor a
Magyar Tanacskoztarsasagot kialtottak ki 1919. marcius 21-en, amely - Kun Bela vezetesevel
- 133 napjaval a leghosszabb kiserletnek szamitott Kozep-Europaban. A magyar Voros
Hadsereg felvideki hadjaratat kovetoen - amelynek legfobb strategiai celja a szovjet-
oroszorszaggal valo kapcsolat megteremtese volt - sziiletett meg jiinius 16-an a Szlovak
Tanacskoztarsasag. Ez azonban Julius 7-en a magyar csapatok visszavonulasa utan megsziint.
A legnyugatabbi kiserletnek a Bajor Tanacskoztarsasag szamitott, amelyet 1919. aprilis 7-en
kialtottak ki Munchenben. A bajor tanacskormany majus 3-ig tudott mukodni, mivel ekkor
zartak korul a szocialdemokrata kozponti kormany es a jobboldali Freikorps csapatai. A
tanacskormanyok a rendelkezesukre allo idoben csalc az iranyvonalakat tudtak kijelolni. Ez

60
 nagy leptekben megegyezett a Szovjetunioban, illetve az 1945 utan Kozep-Europaban
vegrehajtott intezkedesekkel: ipari vallalatok, bankok allamositasa, nagybirtok-rendszer
megsztintetese es a parasztsag termelo szovetkezetekbe valo kenyszeritese.
A haboru utan berendezkedo polgari kormanyoknak Europa majd minden orszagaban
politikai es szocialis engedmenyeket kellett tenni a munkassag es a parasztsag fele, amelyek a
forradalmi mozgalmak taptalajat adtak. Ekkor valt altalanossa a napi 8 oras munkanap, a
fizetett szabadsag, munkanelkuli segely, betegbiztositas, illetve a parasztsag mozgalmait
lecsillapito foldbirtokreform. A polgarhaborus helyzetet sok orszagban tovabb sulyosbitottak
az egykori birodalmak helyen keletkezo uj allamok harcai az uj allamhatarok
megszilarditasaert (pi. szovjet-lengyel haboni, magyar-roman kiizdelem Erdely es a Partium
birtoklasaert).
Az Europan kiviili vilagban is nagy atrendezodesek mentek vegbe. Az Antant
hatalmak megszereztek a Nemetorszag es Torokorszag egykori gyarmati teriileteit. Ezzel
parhuzamosan azonban szamolniuk kellett a nemzeti felszabadito mozgalmak
megerosodesevel is, ami egyre magasabb adminisztracios koltsegeket jelentett a gyarmati
uralom fenntartasaban. A ket vilaghaboru kozotti korszakban viszonylag keves orszag vivta ki
a filggetlenseget (pi. Irorszag, 1921). de ekkor teremtodtek meg azok a politikai es szervezeti
tapasztalatok (pi. Indiai Nemzeti Kongresszus), amelyek 1945 utan sikerre vittek ezen
mozgalmak harcat.
Indiai Nemzeti Kongresszus: Az 1885-ben alapitott Indiai Nemzeti Kongresszus az 1920-as
evektol Mahatma Gandhi vezetesevel egy uj, eroszakmentes, de hatekony modszert vezetett
be a brit uralom megtoresere, ami 1947-re elvezetett India fuggetlensegehez.
AZ I. vilaghaborut lezaro Versailles-i bekerendszer sem hozott tartos megnyugvast,
mivel a haboru koltsegeit szinte teljes mertekben a legyozott orszagokkal akartak
megfizettetni.

Ahuszas evektol a Nagy Valsagig (1920-1929)

Az europai nepesedesi mutatok a haboru, az ehinseg es a jarvanyok miatt visszaestek,

amit tovabb rontott a Del-Amerika fele megindult kivandorlasi hullam. Az europai
gazdasagok allami szabalyozasa fokozatosan visszaszorult, es visszaallt a haboru elotti szint.
A gazdasag elenkiteset szolgaltak azok a talalmanyok, amelyek sok esetben eppen a haborus
fejleszteseknek (pi. repiiles) koszonhettek alkalmazhatosagukat a tomeggyartasban.

61
 ,,Robbanasszerii" valtozast hozott a robbanomotorok elterjedese az iparban es a
mindennapokban. Az utakon megjeleno szemely- es tehergepkocsik nemcsak a gepipart
sarkaltak jobb es nagyobb volumenu termelesre, de a koolajipart is hatartalan fejlodessel
kecsegtettek. A modern vilaggazdasag ekkor tert ra az olaj, mint meghatarozo energiaforras
kihasznalasara. Ezzel parhuzamosan szorult vissza a gozgepek es szen felhasznalasa. A
fentiek ellenere a szen. mint energiaforras - az atomenergia megjeleneseig - meghatarozo
szerepet toltott be a villamos eromuvek futoanyagakent, s igy tovabbra is strategiai fontossagu
energiahordozo maradt.
Szinten oriasi atalakulast hozott a villamos energia terhoditasa a mindermapokba. Az
1920-as evekben a haztartasokba is fokozatosan elerhetove valt a villamos aram, ami magaval
hozta a villamos fogyasztok rohamos elterjedeset. Az ipari vallalatok addig meglevo
szigetszeru aramfejleszto telepeiket - kormanyzati segitseggel - orszagos rendszerekbe
kapcsoltak. A szabvanyok egysegesitese es a villamos halozat boviilese fokozatosan
csokkentette a nagyfogyasztoi es a lakossagi aram arat.
Uj anyagok jelentek meg az epitoiparban, ezzel parhuzamosan a vasbeton egyre
inkabb a nagyszabasu epitkezesek alapanyagava valt, ami meggyorsitotta es olcsobba is tette
az epitkezeseket. A vegyiparban megjelent a szintetikus kaucsuk es festekek tomeggyartasa,
ami tovabbi lenduletet adort a koolajalapu anyagok terhoditasanak. A mezogazdasag
gepesitese es kemizalasa is nagy lenduletet kapott: ekkor alltak munkaban az elso kombajnok
es a mutragya-felhasznalas is nagyban fokozta a termesatlagokat. A technikai fejlodesben a
nagy tokeerovel, tomegtermelessel es nagy belso piaccal rendelkezo orszagoknak kaptak
kiemelkedo szerepet, ami elore vetitette az I. vilaghaboru utan megerosodott Egyestilt
Ailamok gazdasagi szarnyalasat a 20. szazad folyaman. Ezt elolegeztek az 1929-ig lezajlott
folyamatok is, mivel a vilag ipari termelese osszessegeben 50 szazalekkal haladta meg az I.
vilaghaboru elotti szintet. Ezzel egyidoben ebben a mutatoban az USA teljesitmenye 80
szazalekos volt, mig Europaban Nemet- es Franciaorszag teljesitmenye mindossze 20-20
szazalek volt, Nagy-Britannianak viszont csak az 1913-as ev szintjeig sikeriilt feltornasznia
magat.
A ket vilaghaboru kozotti idoszakot tobb rovidtavu gazdasagi ciklus tagolta. Az 1920-
21-es evek foleg az USA-ban (Europaban joval kisebb volt a recesszio) hozott nagy
visszaeseset, ami a haboriis konjunktura m.egszunesevel magyarazhato. Ezutan ujra
novekedesi palyara allak a fejlett gazdasagok, ami egeszen az 1929-es New York-i
tozsdekrachig tartott. Ujabb fellendiiles csak a II. vilaghaboru elotti evekben jelentkezett, ami

62
mar a haborus konjunkturaval hozhato osszefuggesbe. A Szovjetunio a vilaggazdasagtol valo
elszigeteltsege miatt kevesbe erezte meg a konjunkturalis ciklusok hatasat.
Az 1929-3 3-as valsag kovetkezteben az ipari termeles visszaesese elerte a 37
szazalekot, mig a munkanelkuliek szama meghaladta a 30 milliot. Mindezeket sulyosbitotta a
mezogazdasag valsaga, amely magaval hozta az arak eseset es az agrarollo szetnyilasat.
A vilagkereskedelem a gazdasagi nehezsegek miatt a harmadara esett vissza. amivel
parhuzamosan jart a tokekivitel es a nemzetkozi hitelezes rendszerenek szetesese. Az I.
vilaghaboru utan nagy nehezsegek aran ujrateremtett aranystandard rendszer megkapta a
kegyelemdofest, es ennek kovetkezteben kiilonfele elszamolasi blokkok jottek letre (pi. font
ovezet: Nagy-Britannia es gyarmatai, arany: Franciaorszag, dollai" USA, clearing:
Nemetorszag es Kozep-Europa). 1937-re mar vilagviszonylatban erzekelheto volt a valsag
hullamamak csillapodasa, mivel az ipari termeles volumene kb. negyedevel haladta meg az
1929-es szintet. Az egyes nemzetgazdasagot azonban mas es mas alkalmazkodasi kepesseget
mutattak. Mig Nemetorszag es Nagy-Britannia viszonylag gyorsan jort ki a valsagbol, addig
Franciaorszag nem tudta elerni a valsag elotti szintet sem. A Tavol-Kelet felemelkedo
nagyhatalmat, Japant kevesbe erintette a visszaeses, mivel eppen egy hodito habonival volt
elfoglalva Kinaban, amely kello megrendelest jelentett gazdasaga szamara, illetA'e a
meghoditott teriileteken (Mandzsuria) uj nyersanyaglelo forrasokhoz jutott.

Az Egyesiilt Allamok

Az USA mar 1914 elott a legnagyobb ipari es mezogazdasagi termelo gazdasagga

lepett elo. A haboru utan ehhez megszerezte a legnagyobb exporter cimet is, ami magaval
hozta a tokekivitel novekedeset. Tehat az Europaval szembeni ados szerep atalakult hitelezoi
szereppe.
Az 1920-21-es valsag leepitette azokat a kapacitasokat, amelyek fokent a haborus
konjunkturanak koszonhettek letiiket. Ez a mezogazdasagban farmok csodhullamat idezte elo,
ami kihatott a termoteriiletek csokkenesere is. Addig nem latott munkanelkiiliseg alakult ki,
ami a politika szintjen ugy jelentkezett, hogy 1921 es 1924 kozott megszigoritottak a
bevandorlasi felteteleket. A haboni utani dekonjunktura viszonylag rovid eletii volt, mivel
1923 utan ismet gyors novekedes kezdodott, amely egeszen 1929 kitartott. A huzoerot az uj
iparagak - gepipar, autoipar, repiilogepgyartas, elektromos ipar, vegyipar - jelentettek,
amelyeket mar nem lehetett a regi modszerekkel iranyitani, ezert rohamosan terjedni kezdtek
az uj muszaki megoldasok (szalagmunka) es iranyitasi modszerek (menedzsment). Ezekkel

63
 mar bonyolult folyamatokat is nagy biztonsaggal lehetett feliigyelni. Az uj megoldasok
lehetove tettek az iizemmeret tovabbi novekedeset, ami az arak csokkeneset es ezzel kereslet
novekedeset ideztek elo.
Fordizmus es Taylorizmus: Henry Ford 1913-ban tervezte meg az elso futoszalagot, amely
forradalmasitotta az autogyartast. A tervezes es a munkaszervezes soran tobbek kozort
felhasznaltak F. W. Taylor menedzsment tanait is, amelyek 1911-ben lattak napvilagot ,,Az
uzemiranyitas" es a ,,A tudomanyos iranyitas alapelvei" cimu miivekben. Az elso sorozatban
gyartott auto - a magyar Galamb Jozsef, Farkas Jeno es az amerikai Childe Wills - altal
tervezett T-modell left. A korabbiakkal osszehasonlitva az lehetett tapasztalni, hogy negyszer
gyorsabban kesztilt el egy auto, s igy egy munkanap 10 masodpercenkent gordiilt le egy
kesztermek. Ford a T-modell arat 1925-re 250 dollarra (1908-ben meg 850 dollar volt) tudta
csokkenteni, mikozben a munkasai minimalis napi beret ketszeresere, 5 dollarra emelte.
Nem veletlen tehat, hogy az 1929-ben kirobbant valsag epicentruma eppen az USA-
ban volt talalhato. Az lijabb gazdasagi zuhanas maga ala temette az epitoipart, amely szinte
teljesen leallt, mig a feldolgozoipar 48 szazalekkal, a nehezipar pedig 38 szazalekkal
csokkent. A munkanelkiiliseg ujra az egekbe szokott, mivel az allastalanok szama elerte a 13
milliot. A penziigyi szektorban tomeges volt a bankcsodok szama, a mezogazdasag, amely
meg az evtized elejenek visszaeseset sem heverte ki, ismet melypontra keriilt. 1929 utan a
termelok az areseset a termeles volumenenek fokozasaval akartak potolni, ami olyan
visszassagokhoz vezetett, hogy mikozben milliok eheztek az orszagban, addig a mozdonyokat
gabonaval fdtottek. A szocialis feszultseg soha nem latott hullamokat vetett es mar-mar
forradalommal fenyegette az amerikai tarsadalmat.
1933-ban F. D. Roosevelt elnok lepett hivatalba, aki meghirdette a piaci
mechanizmusokba valo allami beavatkozast. A New Deal neven ismerte valt program az
alabbiakban foglalhato ossze:
a) a bankszektor allami feltigyelet ala helyezese es annak reszleges atszervezese,
allami tamogatas a bajbajutott penzintezmenyeknek, a tozsde felvigyelet ala helyezese;
b) a dollar 41 szazalekos leertekeles es az aranyra valo atvalthatosaganak
megsziintetese;
c) a farmerek tamogatasa es karpotlasa: a termeles visszafogasa, szantofb'ldek
atalakitasa retekke, erdokke, az allatallomany csokkentese;
d) az ipar lijjaepitesenek terve: a tisztesseges verseny felteteleinek biztositasa allami
garanciak erositesevel, a tultermeles allami segedlettel valo lefaragasa, a minimalis arak
megallapitasa;

64
 e) a munkavallalok jogainak garantalasa: a minimalberek a munkaido rogzitese, a
szakszervezetek elismerese, jog a kollektiv szerzodesre es sztrajkjog;
f) kozmunkak szervezese szovetsegi forrasokbol a munkanelkuliseg csokkentesere:
fokent infrastrukturalis beruhazasok (pi. utak, autopalyak, repterek, kikotok, villamos halozat
kiepitese) es folyoszabalyozas, erdosites stb.
Az 1930-as evek kozepere a valsag es a fesziiltseg kezelheto szintre merseklodott, s
igy a reformpolitika is ossztiiz ala keriilt. A Legfelsobb Birosag 1935 es 1936 folyaman tobb
torvenyt alkotmanyellenesnek, illetve az addigi versenytorvenyekbe iitkozonek nyilvanitott.
Ugyanakkor a minimalis arakrol hozott szabalyozast helybenhagyta. Ugyancsak megraaradt a
orszagos szinten mukodo allami intezmenyrendszer es apparatus is, amely a New Deal
megvalositasara allt fel. Az iparban viszonylagos sikereket ert el a refonnprogram, de
mezogazdasagban, ahol a tultennelest csak mersekelni tudtak, mivel a farmergazdasagok
kisebb teriileten is tudtak nagy hozamokat elerni. A fentiekkel egyiitt meglehetosen lassan
javult a helyzet, mivel 1937-re csak az 1929-es szintet sikeriilt elerni. A magas
munkanelkuliseget csak lassan tudtak lefaragni, fokent azutan, hogy 1937-38-ban az ipar
ujabb visszaesest szenvedett el.

Nagy-Britannia

Nagy-Britannia annak ellenere, hogy I. vilaghaboru gyoztesei koze tartozott nem tudta
megtartani a vilaggazdasagban - a megelozo korszakokban elert - elokelo helyet. Bar az
orszag teruleten nem alakult ki nagy vesztesegekkel jaro allohaboru az anyagi karok
meglehetosen magasra nigtak. A brit kereskedelmi flotta 40 szazalekos veszteseget
szenvedett, mikozben a kiilfoldon beruhazott toke jelentos reszet vesztesegkent kellett leirni,
az allamadossag pedig oriasi merteket oltott. A Nagy-Britannia vilagexportban elert elso
helyet elveszett, de az europai tokekivitelben megorizte vezeto szerepet. A font inflacios
leertekelese megingatta annak a vilagban addig betoltott vezeto szerepet. A haboni azonban
teruleti gyarapodast is hozott a Brit Birodalom szamara, mivel mandatum teriilet cimszo alatt
megszerezte az egykori nemet es torok gyarmatok jelentos reszet.
Mandatum teriilet: A Nemzetek Szb'vetsege megbizast adott az I. vilaghaboru gyoztes
hatalmainak a volt nemet es torok gyarmati teriiletek folotti gyamsagra. Ilyen brit gyamsagi
teriilet volt peldaul Irak, Nemet Delnyugat-Afrika (mai Namibia), Palesztina stb.
A birodalom falain azonban mar megjelentek az elso komoly repedesek, amelyek
elorevetitettek annak agoniajat.

65
 A haboru utani valsag melyen erintette a brit gazdasagot, s igy 1929-ig csak a haboru
elotti szintre tudta magat visszatornaszni az ipar, mikozben a hagyomanyos iparagnak szamito
textilipar, szenbanyaszat, kohaszat meg ezt a szintet sem tudta elerni. A szinten magas
szinvonalon teljesito gepgyartas nem tudta felvenni a versenyt a kontinentalis Nemetorszaggal
es a tengerentuli USA-val. Ez nagyreszt abbol adodott, hogy a brit tokenek kifizetodobb volt
kulfoldon befektetni es a nyereseget hazahozni. A brit mezogazdasag a haborus konjunkturat
kovetoen visszaesett. A gazdasag teljesitokepesseget nem segitette a szabadkereskedelemhez
valo gorcsos ragaszkodas, amely 1921-ben csak egy minimalis vamvedelmet engedelyezett a
brit aruk reszere. Ugyancsak ezt a folyamatot segitette az angol font felertekelese a haboru
elotti szintre, amely az export helyett az importot erositette.
Az 1929-ben kezdodo nagy valsag a versenytarsakhoz kepest kisebb mertekben vetette
vissza a brit gazdasagot, de igy is lehangolo volt a kep, mivel az ipari termeles 20 szazalekkal
esett vissza a munkanelkiiliek szama pedig atlepte a 3 milliot. A mezogazdasag kis hanyada
miatt az agrarvalsag kevesbe ereztette pusztito hatasat.
A valsag melyen erintette a penziigyi folyamatokat is, mivel 1931 vegen a britek
kenytelenek voltak feladni az aranystandard-rendszert, amivel parhuzamosan 40 szazalekot
esett az angol font arfolyama. A londoni kormany a valsag hatasara a vilagmeretii
szerepvallalast regionalis keretek koze szoritotta es letrehozta a font ovezetet. Ebben a
gazdasagi to'morulesben a reszvevo orszagok fontban szamoltak el egymas kozott. Ide
tartozott a Brit Birodalom es nehany tarsult orszag (pi. Portugalia, Gorogorszag, skandinav
allamok). Igy a valsag ellenere brit font pozicio stabilizalodtak, es a vilagkereskedelem 40-50
szazaleka ebben az ovezetben realizalodott.
A gazdasagi gondok a londoni vezetest a szabadkereskedelem dogmajanak
ujraertekelesere osztonozte, s igy a Brit Birodalom orszagainak 1932-es ottawai
konferenciajan a protekcionizmus utjara leptek. A birodalmon beliil preferencialis
vamovezetet hoztak letre, amely az 6'vezeten kiviili orszagokat magas vamokkal sujtotta.
Ezzel ismet megszilardultak a hagyomanyos gyarmati kereskedelmi utvonalak: nyersanyagok
behozatala a gyarmatokrol, dominiumokbol es kesztermek kivitele az anyaorszagbol. A fenti
intezkedessorozat annyira sikeres volt, hogy Nagy-Britannia 1936-37-re kb. negyedevel
tiilszarnyalta a valsag elotti ipari termeles szintjet. Termeszetesen ebben az idoszakban mar
egyre inkabb ereztette hatasat a haborus konjunktura szele is, amely a hadiiparban nagy
keresletet tamasztott. A birodalmi preferencialis ovezet sikerenek volt koszonheto az is, hogy
a londoni kormany kevesbe volt rakenyszeritve a nyilt allami beavatkozas politikajara a
gazdasagban.

66
 Franciaorszag

A nyugat-europai nagyhatalmak koziil aranyaiban a legtobbet Franciaorszag szenvedte

el emberi es anyagi vesztesegben. Az orszag eszakkeleti ipari es mezogazdasagi regiqja
tobbeves loveszarok-haboru martaleka lett. A vesztesegekert csak szereny karpotlast jelentett
az, hogy ismet visszakerillt Elzasz-Lotharingia, es Nemetorszag kenytelen volt 15 evre
atengedni a Saar-videk szenvagyonat. Franciaorszag a haboru soran erosen eladosodott - a
frankot jelentosen le kellett ertekelni -, es igy elvesztette korabbi hitelezoi-tokekihelyezoi
pozicioit a vilagban.
Igy a haboru. utani ujjaepiteshez es strukturavaltashoz sziikseges toket kiilioldi
hitelekbol es inflacios finanszirozasbol tudtak biztositani, amit fokent a nehezipar
korszerusitesere koltottek el. A konnyuipar aranya csokkent, de meg mindig jelentosebb
aranyt kepviselt a versenytars gazdasagokehoz kepest. A mezogazdasag megtartotta
kistermeloi tulsulyat, annak ellenere, hogy a nagyobb gazdasagok aranya novekedett. Ezzel
egyiitt technikai szinvonala sem emelkedett olyan gyorsan, mint legfejlettebb orszagokban.
Az 1929-es valsag hatasa nem volt olyan eros, - mint peldaul az USA-ban vagy
Nemetorszagban - koszonhetoen az eros vamvedelemnek: viszont nagyon hosszan
elhlizodott, egeszen 1935-ig eltartott. A munkanelkiilisegi helyzet azonban kezelheto szinten
maradt, mivel sok munkavallalo visszatert a videki kistermeloi szektorba, illetve a kulfoldi
vendegmunkasok nagy resze elhagyta az orszagot. Ezzel egyiitt a gazdasagi kilatasok
Franciaorszagban voltak a legborusabbak a harmincas evek kozepen.
Az elhuzodo valsaggal tuggott ossze a baloldal megerosodese is, amely Nepfront
neven - a szakszervezetek, szocialistak, radikalisok es kommunistak - eros politikai
gyujtoszervezetet alakitott ki. Az 1936-os valasztasokon a baloldali tomoriiles kormanyt
(szocialistak, radikalisok) alakitott, amelyet a kommunistak kiviilrol tamogattak. Az uj
kormany konnyitette a munkavallalok helyzetet, azzal, hogy a heti munkaorak szamat 40-re
csokkentette es a fizetett szabadsag idejet egyrol ket hetre emelte. Ezzel parhuzamosan a
kormany a fizeteseket 7-15 szazalekkal emelte, a nyugdijasok es a haborus rokkantak
helyzetet pedig erzekelhetoen javitotta. A szakszervezeteteket elismertek a munkavallalok
erdekeit kepviselo szervezetkent, a kollektiv szerzodesek megsertese pedig szankciokkal volt
sujthato. Ugyancsak ebbe az intezkedessorozatba illett a vasutak, a repiilogep- es hadiipar
allamositasa. A mezogazdasagot megemelt es stabilizalt felvasarlasi arakkal segitettek,
amelyben meghatarozo szerepet vallalt az allam.

67
 A nagytoke ,,idegesen" reagalt a baloldali fordulatra, es a befektetesi kedv jelentosen
csokkent, ami az arak emelkedeset es a versenykepesesseg csokkeneset is magaval hozta. A
toke menekulesevel egyiitt ujra nott a munkanelkuliseg. A kormany 1937-ben a koltsegvetesi
gondokat adoreformmal probalta orvosolni, amit az ev vegen bekoszontott ujabb valsag
teljesen remenytelenne tett. A baloldali vezetes ennek koszonhetoen 1938 tavaszan kenytelen
volt beadni a lemondasat.

Nemetorszag

Nemetorszag anyagi es szocialis eroforrasai teljes kimerultek, s igy fegyversziinetet,

majd egy megalazo beket kellett kotnie Versailles-ben. Ehhez jarult meg 1918 novembereben
a forradalom, amely veget vetett a csaszarsagnak. A haborus veresegbol felallo weimari
koztarsasagnak szembe kellett nezni az orszag teriiletenek 13 szazalekos csokkenesevel,
amely tobbek kozott a vasercbanyaszat haromnegyedenek, a nyersvas-termeles
egyharmadanak es a feketeszen egynegyedenek elveszteset is jelentette. E mellett elkobzasra
kemltek a tengeren tuli gyarmatok es befektetesek, valamint haborus jovatetelkent
lefoglalasra keriilt a nemet hajopark, vasuti kocsik es mozdonyok. Ugyancsak haborus
zsakmany lett a nemet festekipar es a vegyianyag-keszlet fele. Ugyancsak jovatetelkent oriasi
mennyisegu szenet, vegyi anyagot es hajot kellett leszallitani, legyartani. A jovatetel osszege
132 milliard arany markara nigott, amelynek 52 szazaleka Franciaorszagot, 22 szazaleka
pedig Nagy-Britanniat illette, mig a maradekon a tobbi gyoztes osztozott. A gyoztesek a
nemet fegyverkezest is szoros korlatok koze szoritottak: megtiltottak a nehezfegyverek,
legiero es haditengereszt fejleszteset, es a nemet hadero tetszamat 100 ezer foben allapitottak
meg.
Koszonhetoen annak, hogy Nemetorszag teriileten nem volt nagyobb aranyii haborus
pusztitas a termes helyreallitasa mar gyakorlatilag 1922-re megtortent, s ezert a nemet
gazdasag kepes volt a haborii elotti termeles 95 szazalekat produkalni. Ennek ellenere az
eletszinvonalon ez nem igazan latszott, mivel a megtermelt javak donto resze kulfoldre
vandorolt jovatetel cimen. A gazdasagi helyzet sulyosbodasara hivatkozva a nemet kormany
kesleltette a jovateteli szallitasokat. Erre valaszul Franciaorszag es Belgium megszallta a
Ruhr-videket. A valsag kovetkezteben a nemet gazdasag a teljesen megbenult, amit j61 jelzett
a marka elertektelenedese. A konfliktus megoldasaban az Egyestilt Allamok es Nagy-
Britannia is reszt kert nem utolso sorban, azert mert a nemet jovateteli fizetesek leallasa egesz
Europa gazdasagi verkeringeset erintette.

68
 1924 augusztusara a felek megallapodasra jutottak, ameiy Dawes-tervket kerdlt a
nyilvanossag ele. A fokent USA tokebol finanszirozott terv lehetove tette a nemet marka
stabilizalasat, es uj beruhazasokat, mikozben a jovatetel merteket mersekeltek. (1930
folyaman az un. Young-terv tovabb csokkentette a jovateteli terheket.) A gazdasagi kiegyezes
megnyitotta az utat a tokearamlas elott is. 1929-ig kb. haromszor annyi toke aramlott az
orszagban, mint amennyi jovatetel cimen tavozott. Igy nem volt akadalya annak, hogy a
nemet gazdasag ujra Europa vezeto erejeve valjek.
Az 1929-es nagy valsag kiilonosen erosen erintett. Nemetorszagot, nem utolso sorban a
kiilfoldi tokebefektetesek meghatarozo volta miatt. Az ipari termeles 1929-ben 41 szazalekkal
csokkent az elozo evihez kepest, ami kb. 6 millio munkanelkiilit eredmenyezett. A szocialis
feszilltsegek ujra az egekbe szoktek es ennek eredmenyeket 1933-ban A. Hitler megszerezte
hatalmat. A gazdasagi gondok megoldasra korlatoztak a sztrajkjogot, a szabad munkaero-
aramlas, es negyeves tervet dolgoztak ki a gazdasag rendbetetelere. A lenyeg azonban itt is a
nyilt allami beavatkozas volt a piaci viszonyokba. Az allami beavatkozas leghatekonyabb
formaja az allamilag finanszirozott kozmunkak rendszere volt, amely foket az infrastruktura
fejleszteset celozta meg (pi. utak, autopalyak epitese). A nemet gazdasagban eroltetett
kartellizacio ment vegben, mivel megtiltottak az 500 markanal kisebb tokevel torteno
vallalatok alapitasat, a kisebb vallalkozasokat pedig eroltett egyesiilesre kenyszeritettek. A
mezogazdasagban szinten a nagyobb uzemmeretet tamogattak, mivel nem engedtek az
orokseg utjan valo birtokaprozodast. 1935-tol a fegyverkezes beindulasanak koszonhetoen
ujabb megrendelesekhez jutott a nemet ipar.
A nemet ipar erdekeit szolgaltak a kozep- es kelet-europai orszagokkal kotott
gazdasagi szerzodesek, amelyek fokozatosan a nemet gazdasagi eletter (Lebensraum) reszeve
tettek a terseget: fuggetleniil attol, hogy az I. vilaghaboru gyoztesei vagy vesztesi voltak.
A gazdasagi intezkedes-sorozat 1937-re rendkiviili sikereket hozott, mivel tobbek
koz6tt fel millio ala csokkent a munkanelkuliek szama, az ipari termeles volumene pedig kb.
negyedevel meghaladta az 1929-es szintnek. A fejlett nyugati gazdasagokban 1937 vegen
megjelent valsag Nemetorszagban nem erzekeltette hatasat. A Nemetorszag sorozatos
teriiletszerzesekkel (Rajna-videk remilitarizalasa, Saar-videk megszallasa, Ausztria
bekebelezese, Szudeta-videk megszerzese) novelni tudta gazdasagi potencialjat, amely 1939.
szeptember 1-jere meggyozte a nemet hadvezetest arrol, hogy az orszag keszen all egy ujabb
haboni, a II. vilaghaboru megvivasara.

69
 AII. vilaghaboru utani europai gazdasag ujjaepitese

1945-ben Europa nagy resze romokban hevert. A gazdasagi kapcsolatok

szetzilalodasat meg a semleges orszagok is megsinylettek. Europa a II. vilaghaboru elott netto
importornek szamitott a vilagkereskedelemben, de a hianyt tudta potolni a kiilfbldi
beruhazasok, szallitasok, biztositasi ugyletekbol es egyeb penzugyi miiveletek jovedelmeibol.
A haborus muveletek alatt a szembenallo felek kereskedelmi flottai - hasonloan az I.
vilaghaboruhoz - nagyreszt megsemrnisultek, vagy karokat szenvedtek. A vesztesek kulfoldi
beruhazasait jovatetel fejeben lefoglaltak, a penzugyek pedig teljes mertekben szetzilalodtak.
A gyozteseknek szembe kellett nezni a tartos hiannyal es nyomorusaggal. A rendkivul
nehez gazdasagi viszonyokon csak Europan kiviili forrasok bevonasaval lehetett javitani. A
helyzet komolysagat a II. vilaghaboru legfobb gyoztese az Egyesult Allamok is felismerte, s
igy megfelelo forrasokat szabaditott fel. A harcok befejezodesevel megindult a felszabaditott
es megszallt teriiletek lakossaganak segelyezese, melyet nagyobb reszt a frissen alakult
vilagszervezet, az Egyesult Nemzetek (ENSZ) vegzett. Az ENSZ Segelyezesi es Ujjaepitesi
Igazgatosaga (UNRRA) 1945 es 1946 folyaman 1 milliard dollarnak megfelelo segely osztott
szet, amelyben 20 millio tonna elelmiszer, gyogyszer, ruha es egyeb kozsziiksegleti cikk volt
talalhato. A segelyek ketharmadat az Egyesult Allamok, mig a maradek egyharmadot a tobbi
haborutol megkimelt ENSZ tagallam fedezte. Osszessegeben 1945 es 1947 nyara kozott 7
milliard dollar segely osztott szet az ENSZ, s ebbol 4 milliard jutott Europara.
A II. vilaghaboru utani vilaggazdasagban azok az allamok indultak elonyos
poziciobol, amelyek teriileten nem folytak hadmuveletek (pi. Kanada, latin-amerikai
orszagok), ugyanakkor a haborus konjunkturat ki tudtak hasznalni. 1948-ra nemileg romlott a
vilaggazdasag helj^zete, mivel az arak megduplazodtak, de a termelesben nem kovetkezett be
zuhanasszerii visszaeses. A megbatarozo gazdasagok - okulva az I. vilaghaboru utani
tapasztalatokbol - igyekeztek enyhiteni azokat a szocialis fesziiltsegeket, amelyek a haborii
veget kovettek. A keynes-i gazdasagpolitika elveivel megegyezoen az allam nagyobb szerepet
kapott a piaci viszonyok es a szocialis viszonyok szabalyozasaban.
A Nyugat-Europaban - fokent Franciaorszagban es Olaszorszagban - megerosodott
baloldal is nagy nyomas ala helyezte a kormanyokat, s igy nem meglepo, hogy sorra sziilettek
az egeszsegbiztositast es a munkanelkuliseget szabalyzo torvenyek. 1946-ban meg a
legkedvezobb helyzetben levo Egyesult Allamokban is megalkottak az Alkalmazotti
Torvenyt, amelynek celja a magas foglalkoztatottsag fenntartasa volt a haborus konjunkturat

70
kovetoen. Az USA-ban ugyanis meg elevenek voltak a nagy valsag okozta tarsadalrni sebek,
amelyek csak az 1940-es evek haborus fellendulese tudott orvosolni.

A haboru utani vilaggazdasag intezmenyei

1941 augusztusaban Europaban mar javaban folytak a II. vilaghaboru csatai, amikor
Roosevelt es Churchill szemelyeben megbeszelest folytatott az Egyesult Allamok es Nagy-
Britannia. Ekkor az USA meg nem lepett be a haboruba, de termeszetesen erdekelt volt annak
kedvezo lefolyasaban, ami egyben a Hitler-ellenes koalicio gyozelmet is jelentette. Mar ezen
a talalkozon - amely Atlanti Charta neven vonult be a tortenelemkonyvekbe - is teritekre
keriilt a vilagkereskedelem multilateralis jellegenek visszaallitasa. A ket vilaghaboru kozott
ugyanis nem sikeriilt szilard alapokra helyezni a nemzetkozi kereskedelmet, es emiatt
bilateralis kapcsolatok dominaltak.
A haboru befejezo szakaszaban - 1944 juliusaban - ujra osszeiiltek a szovetseges
nagyhatalmak, ezuttal a New Hampshire-i Bretton Woods-ban. Itt tobbek kozott megegyezes
szuletett Nemzetkozi Valutaalap (IMF) felallitasarol, amelynek feladata az lett, hogy az
atmeneti fizetesi zavarba keriilt orszagokat kisegitse. Ugyancsak itt szuletett dontes a
Vilagban (IBRD) felallitasarol, amely a haboru utani ujjaepitest szolgalta. A kesobbiekben a
fejlodo orszagok hitelezese, segelyezese lett a fo feladata. A nemzetkozi kereskedelem
akadalyainak eltiinteteset az Altalanos Vamtarifa es Kereskedelmi Egyezmeny (GATT) kapta
feladatul, amely 1947-tol tobb targyalasi fordulot rendezett, ahol a kvotak, vamok es egyeb
korlatozasok leepitese volt a eel. (Az eredeti celt, nevezetesen, hogy egy allando szervezet
intezze a nemzetkozi kereskedelem ugyeit csak 1995-re sikertilt elerni, amikor megalakult a
Vilagkereskedelmi Szervezet (WTO).)

A Marshall-terv

1947 februarjaban alairtak a II. vilaghaboru vesztes orszagaival - Bulgaria,

Finnorszag, Magyarorszag, Olaszorszag, Romania - a bekeszerzodeseket. Nemetorszag
tovabbi sorsarol azonban nem szuletett egyezseg.
1947 marciusaban a Szovjetunio az agressziv balkani fellepesere valaszul az Egyesult
Allamok vedelmebe vette a ket, fenyegettet allamot, Gorogorszagot es Torokorszagot.
Truman amerikai elnok meghirderte a Szovjetunio feltartoztatasanak politikajat (Truman-
doktrina), ami roviden annyit jelentett, hogy Moszkva nem lepheti at az 1945 majusaig

71
 elfoglalt teriiletek hatarat Ez lenyegeben a haboruban kiverzett Nagy-Britannia balkani
pozicioinak atvetelet is jelentette. Egyben az is vilagossa valt, hogy az USA - az I.
vilaghaboruval utani helyzettel ellentetben - nem vonul ki Europabol, s kesz a globalis
szerepvallalasra.
1947 derekara Nyugat-Europa orszagai kezdtek magukhoz terni a haboru utani
gazdasagi letargiabol. A legtobb orszagban elertek a haboru elotti termelesi szinteket, a
mezogazdasagot sujto aszaly miatt azonban ellatasi gondokkal kellett szembe nezni. A
behozatalt azonban akadalyozta a dollarhiany es a kotott devizagazdalkodas. A helyzeten az
sem segitett, hogy az Egyesiilt Allamok es Kanada 5 milliard dollaros hitelt nyujtott Nagy-
Britannianak, amelynek be kellett volna inditani az europai kiilkereskedelmet. Ez azonban
nem kovetkezett be, s igy az ujjaepites megtorpant.
A Truman-doktrina politikai allasfoglalasat a Marshall-terv tamogatta meg gazdasagi
oldalrol. 1947 jiiniusaban George C. Marshall, az USA kulugyminisztere segelyprogramot
hirdetett meg minden olyan haborus karokat szenvedett europai allamnak, amely az
ujjaepitesben kesz volt az Amerikai Egyesult Allamokkal egyuttmukodm. A Szovjetunio
lenyegeben megtiltotta az altala megszallt vagy felszabaditott orszagoknak a Marshall-tervben
valo reszvetelt, mivel Moszkva - nem ok nelkiil - a segelyezesi akcio mogott gazdasagi
behatolasi szandekot is sejtett.
A Marshall-terv nyoman 1947. Julius 12-en megalakult az Europai Gazdasagi
Egyuttmukodes Bizottsaga (CEEC). Ez rovidesen atalakult az Europai Gazdasagi
Egyiittmukodes Szervezeteve (OEEC). Az Egyesult Allamok az europai segelyezesi
politikaban is a multilateralis keretek kialakitasat tartotta szem elott, amelyek konnyen
illeszthetoek lettek az 1944-ben Bretton Woods-ban kialakitott globalis rendszerhez. Az USA
a segelyezesi politikan keresztul tudta ravenni az egymast is feltekenyen figyelo europai
allamokat az egyuttmukodesre. Franciaorszag peldaul Nemetorszag gazdasagi ujjaelesztest
kivanta megakadalyozni, mig Nagy-Britannia ketoldalii megallapodasokra torekedett. A
Marshall-terv keretein beliil 1947 es 1952 kozott kb. 13 milliard dollar aramlott Europaba. Az
elso evben foleg elelmiszer, takarmany, miitragya, majd a kesobbi evekben mar a kivitel
helyreallftasat celzo beruhazasi javak.

A nemet kerdes

Nemetorszag jovojet 1945 es 1947 kozott nem sikeriilt rendezni. Az 1945 majusaban
osszeiilt Potsdami ertekezleten csak annyiban tudtak megegyezni, hogy meghosszabbitjat

72
 megszallas. A ket angolszasz hatalom Franciaorszagnak atengedett megszaliasi zonaval
lenyegeben negyedik felkent bevette Parizst is a nemet kerdes rendezesebe. Igy tehat negy
teriiletre osztottak fel az egykori Nemetorszagot es ket nagyvarosat, Berlint es Becset.
A Szovjetunio az altala ellenorzott keleti nemet zonaban megkezdte a gyarak es ipari
berendezesek teljes leszereleset, amelyekbol hamarosan ,,szovjet" gyarak, markak lettek.

Moszkvics autogyar sziiletese: 1945 majusat kovetoen a Szovjetunio az elpusztult ipari

kapacitasait a haborus jovatetel ervenysitesevel probalta potolni. Ez azt jelentett peldaul, hogy
a megszallt kelet-nemetorszagi teriiletekrol minden epen maradt gyarat, tizemet elszallitottak.
A jovatetelt az anyagi es szellemi javakra egyarant kiterjesztettek. A gepek, berendezesek,
miiszaki tervek mellett sok-sok szakember, kutatomernok keriilt a Szovjetunioba
,,hadizsakmanykent". Az Opel brandenburgi gyaregyseget - amely a Blitz teherautokat
gyartottak - szinten leszereltek. A gyar 1945. junius 14-en indult litnak Moszkva fele, egy 56
vagonbol allo szerelvenyen. Az Opel lebombazott riisselsheimi gyarabol - az azt feltigyelo
amerikai szerveken keresztul - sikerult megszerezni az Opel Kadett K38 tervrajzait is. A
DKW F8 modell tervei hasonlo modon jutottak el a Szovjetunioba, ahol a ,,Moszkvai"
gyartasa 1947 aprilisaban indult meg.

A keleti szovjet szektor, illetve az ebbol alakult Nemet Demokratikus Koztarsasag

kifosztasa 8 even keresztul toretleniil folyt. De 1953. junius 17-en kirobbant a kelet-berlini
felkeles, melynek celja a Walter Ulbricht partfotitkar vezette rendszer megdontesere volt. A
Kelet-Berlinbe vezenyelt kb. 20 000 fos szovjet hadsereg azonban - tankok bevetesevel - egy
nap alatt eltiporta a felkelest.
A nyugatnemet zonakban berendezkedo harom hatalom viszonylag gyorsan rajott,
hogy nem erdeke az altala ellenorzott megszallt teriilet destabilizalasa. Ebbol adodoan a
leszerelesek sokkal kisebb mertekuek voltak, mint a szovjet zonaban. Az 1947 marciusatol
egyre inkabb elhidegiilo szoyjet-amerikai viszony miatt megkezdodott a nyugati ovezetek
megerositese, osszevonasa. 1946-ban az amerikai es brit zonabol megalakult a Bizonia, majd
1948 folyaman a francia ovezet csatlakozasaval a Trizonia. 1948 juniusaban a nyugati
zonaban valutareformot hajtottak vegre. Az uj markat 1:10 aranyban valtottak at, ami veget
vetett az addig viragzo feketekereskedelemnek. A valutareform a potsdami hatarozatok
megserteset is jelentette, mivel a Szovjetunioval nem konzultaltak a kerdesrol. (A nyugati
hatalmak donteset jelentosen befolyasolta az a teny, hogy Csehszlovakiaban - 1948
februarjaban - sikeres kommunista puccsot hajtott vegre - a moszkvai befolyas alatt allo

73
 csehszlovak kommunista part. Ez jelentos szovjet geopolitikai sikernek szamitott, rnivel
Csehszlovakiaban - ellentetben a tobbi kozep-europai orszaggal - ekkor mar nem
allomasoztak szovjet csapatok.)
Moszkva a valasszal nem keslekedett. 1948 juniusaban blokad ala vonta Berlin
nyugati szektorait, ab.oJ szinten be akartak vezetni az uj markat. Ezzel a szovjetek ki akartak
kenyszeriteni a varosresz nyugati feladasat. A Nyugat azonban valaszolt a kihivasra, s egy
even at legihidon latta el Nyugat-Berlin 3 millio lakosat. Moszkva latva az Egyesiilt Allamok
eltokeltsege"t 1949 majusaban megszuntette a blokadot. Nemetorszag szetszakitasanak
befejezo aktusakent 1949 majusaban megalakult a Nemet Szovetsegi Koztarsasag, majd 1949
oktobereben a Nemet Demokratikus Koztarsasag. Az NSZK-t bevontak a Marshall-tervbe es
az europai egyuttmukodesi programokba. Nyugat-Europa gazdasagai stabilizalodtak, meg ha
melyrehato egyuttmukodes nem is jott letre az egyes orszagok kozott.
A II. vilaghaborii utani evekben a dollarhiany miatt a kereskedelem bilateralis jellege
nem valtozott, s igy a nyugat-europai orszagok egymaskozti es tengeren tuli kereskedelme
zart keretek kozott mozoghatott. Az Egyesiilt Aliamok 1950 jiiniusaban 500 millio dollaros
alappal letre hivta az Europai Fizetesi Uniot (EPU). Az alap az Europai Gazdasagi
Egyuttmukodesi Szervezetbe tartozo (OEEC) orszagok kozotti multilateralis kereskedelmet
volt hivatott fmanszirozni. A rendszer alapja a havi elszamolas volt, amit egy kozponti
szamlan kovettek. A honap vegen merleget vontak, s az adosok tartozasukat dollarban vagy
aranyban egyenlithettek ki. A hitelekhez szukseges penz is a kozponti szamlarol szarmazott, s
igy lehetove valt a dollarovezetben gyartott aruk es szolgaltatasok megvasarlasa. Az EPU
letrejotte segitette az egymas kozti kereskedelmet, es csokkentette az 6'vezeten kiviilrol
szarmazo importot. Az ovezet megalakulasa utani 20 evben a vilagkereskedelem pelda nelkiili
- evi 8 szazalekos - felfutasa volt megfigyelheto. A novekedes sulypontja Europara esett, ahol
1958-ban megteremtodott a valutak konvertibilitasa es a teljesen multilateralis alapokon
nyugvo kereskedelem feltetele. Ezzel az OEEC beteljesitette europai kiildetesenek
legfontosabb pontjait es atalakult Gazdasagi Egyuttmukodesi es Fejlesztesi Szervezeteve
(OECD). A szervezet tovabbi feladatai koze felvettek a fejlodo orszagok gazdasagi
fejlodesenek elosegiteset es a gazdasagpolitikak koordinalasat.
Az 1950 es 1973 kozotti evtizedek gazdasagi aranykorszakkent vonult be az Egyesiilt
Allamok altal ellenorzott terseg orszagainak gazdasagtortenetebe. Az egy fore juto GDP-
novekedes atlaga elerte a 4,5 szazalekot. A fej lodes termeszetesen nagy szorast mutatott,
mivel mig peldaul Nagy-Britanniaban 2,2, addig Japanban 7,3 szazalekos evi novekedest is
regisztraltak. A legintenzivebben azok az orszagok tudtak novekedni, amelyekben volt szabad

74
 vagy felszabadithato munkaero. Franciaorszagban es Japanban a mezogazdasagbol
,,aramoltattak" at a dolgozokat az iparba, mig az NSZK-ban a keleti teriiletekrol elmenekiilt
vagy kitelepitett milliok adtak a munkaero-tartalek zomet a kezdeti evekben.
Az 1945. evi potsdami konferencian a nagyhatalmak jovahagytak a kozep- es kelet-
europai nemetseg kitelepfteset, eliizeset, amely mar a dontes elott megindult. Ennek alapjan
peldaul 1946 elejetol hivatalosan is megindult a nemetek kitelepitese Csehszlovakiabol,
amelynek hatasara szinte teljesen felszamolodott a 3 millios cseborszagi nemet etnikum. Az
1939-es adatok szerint Nemetorszag 1945-6s hatarain kiviil elo 16.9 millio nemetbol - 3.2
millios haborus veszteseg mellett - a kb. 12 millio fo menekiilt-attelepult erkezett Kozep- es
Kelet-Europabol. A menekiiltek jelentosen felduzzasztottak a nemet tartomanyok lakossagat.
A szoyjet megszallasi zonaban - a kesobbi NDK teriileten beliil - 1945-1962 kozott 12-42
szazalekat adtak a lakossagnak. Peldaul Mecklenburg teruletere 871 ezer (41,7 szazalek),
Brandenburgba pedig 530 ezer (20,8 szazalek) menekiiltet kellett befogadni. Hasonlo volt a
helyzet a nyugati zonakban (NSZK) is, mivel peldaul Bajororszagba 1.9 millio (21 szazalek)
Schleswig-Holsteinbe 856 ezer (33,0 szazalek) keletrol menekiilt nemet keriilt.

Az 1960-as evek elejetol mar bevandolokra is szukseg volt az ipar kimerithetetlennek

tiino munkaero sziikseglete miatt.

1961. oktober 31-en az NSZK es Torokorszag munkaero-toborzasi egyezmenyt irt ala, amely
tobb millio torok vendegmunkast osztonzott nemetorszagi bevandorlasra. Hasonlo
egyezmenyek sziilettek Gorogorszaggal, Olaszorszaggal es Spanyolorszaggal is. 1969-ig tobb
mint egymillio torok vendegmunkas erkezett Nemetorszagba, hogy a befogado orszag ipari
ovezeteiben dolgozzon. Az eredeti elkepzeles az volt, hogy a torok munkasok ket ev utan
visszaternek hazajukba, de 1964-ben az ugynevezett ,,rotacios zaradek"-ot kivettek az
egyezmenybol. A nemet ipari szektor ugyanis nem akarta fizetni az uj munkasok folyamatos
kepzesenek koltseget. Ennek kovetkezmenyekent Nemetorszagban tobb millio torok kapott
letelepedesi engedely, majd allampolgarsagot, ennek minden tarsadalmi, kulturalis es vallasi
kovetkezmenyevel egyiitt.

Az Egyesult Allamok es Kanada lassabban novekedett, mint Europa vagy Japan, de

meg igy is jobb atlagokat produkaltak es hosszabb meg tudtak orizni a novekedesi lendiiletet,
mint korabban. A periferian es fel-periferian levo orszagok (pi. Olaszorszag, Spanyolorszag,
Gorogorszag) fejlodese az elobbieknel is lassubb volt, de ezekben az allamokba rendkiviil

75
sikeres gazdasagi eveket zartak, amennyiben a megelozo evtizedek teljesitmenyevel vetjuk
ossze a fejlodesuket.

Gazdasagi ,,csodak" es a joleti allam kialakulasa (1948-1973)

Az 1948-as nemet valutareform merfoldkonek szamitott Europa gazdasagainak

torteneteben. Itt tehat nemcsak a nemet gazdasagrol volt szo, mivel Nyugat-Nemetorszag
egyfajta mozdonykent Mzta maga utan a tobbi orszagot is. Pel lehet tenni a kerdest, hogy mi
volt a hattere a kb. negyed evszazadig tarto toretlen fejlodesnek?
Mint minden folyamat az europai ujjaepites is tobb tenyezobol allt ossze. Ezek a
kovetkezo voltak:
1. Egyesiilt Allamok gazdasagi segitsege (Marsall-terv)
2. A haborus ujjaepites lendulete
3. Megtakaritasok magas aranya
4. Beruhazasi kedv
5. Fogyasztas fokozatos novekedese
Onmagaban egyik tenyezovel sem lehet a gazdasagi sikert magyarazni, mivel az USA -
politikai es gazdasagi hatsoudvaraban - Latin-Amerikaban is probalkozott penziigyi
segitseggel beinditani a gazdasagi fejlodest.

A Bekehadtest-program (kesobbi neven - Szovetseg a haladasert): Kennedy amerikai elnok

1961. aprilis 17-en a kommunista Kuba elleni sikertelen Diszno-obol-beli partraszallast
kovetoen hirdette meg. Az USA ennek kereteben gazdasagi segitseget nyujtott azoknak a
latin-amerikai orszagoknak, amelyek elutasitottak a kommunizmus eszmejet. A program celja
a latin-amerikai terseg gazdasagi novekedesenek felgyorsitasa az Egyesiilt Allamok
tokeerejenek segitsegevel. Ehhez meg nemzeti es nemzetkozi fejlesztesi programokat is
tarsitottak. A Latin-Amerika USA-barat ovezeteben evente 2,5 szazalekos novekedest
szerettek volna elerni az egy fore juto brutto hazai termek tekinteteben. A program azonban
nem valtotta be a hozza fuzott remenyeket, mivel a novekedesi iitem messze elmaradt a
tervezettol, es az egyes teriileteken mert fej lodes meglehetosen egyenlotlen volt. A regio
iparanak es a mezogazdasaganak fejlodese ellentmondasosan ment vegbe. Az egeszsegiigy
helyzete pedig egyenesen romlott, ami osszefuggest mutatott nepesedesi problemakkal,
amelyek szinten megoldatlanok maradtak.

76
 Az europai gazdasag sikeres talpra allitasat az Egyesiilt Allamoknak nerncsak segelyekkel es
hitelekkel segitette. Az anyagi tamogatas elofeltetele a multilateralis egyurtmukodes volt, ami
- a programok beindulasa utan - multiplikator hatast gyakorolt a nemzetkozi kereskedelemre
es gazdasagi fejlodesre.
Az europai bemhazasok a ket vilaghaboru kozott elhanyagolt teriileteket - a kutatast-
fejlesztest, technologist es oktatast - celoztak meg. Mindezekkel egyiitt a fogyasztas es
beruhazas aranya tobbszor felborult es inflaciot gerjesztett, de ez nem okozott olyan
problemakat, mint a megelozo korszakban. Az allam, szakszervezetek es munkaadok harmasa
sikeresen mukodott egyiitt a tarsadalmi beke megteremteseben es fenntartasaban. Ebben nagy
szerepet jatszott a szocialis juttatasok rendszere, az egeszseg- es nyugdijbiztositas
kiterjesztese. Az allami ujraelosztas elerte a GDP 25-30 szazalekat, de ez nem volt tulzott
teher, niivel a maganszektor felet sem erte el.

A szocialista vilag kialakulasa

AII. vilaghaboru vege~n a Szovjetunio volt a leginkabb kiverzett orszag Europaban. Az

embervesztesegei elertek 20,6 millio fot (ebbol 13,6 millio katona es 7 millio civil aldozat) az
anyagi javak 30 szazaleka megsemmisult. Ezzel egyidoben 25 millio ember volt kenytelen
elhagyni otthonat. A hatalmas vesztesegek ellenere a Szovjetunio a haboru vegere europai
hatalomma, majd a hideghaboruban vilaghatalomma valt.
A Szovjetunio minden - ket vilaghaboru kozotti - igyekezete ellenere is elmaradott
orszag volt a Nyugat vezeto hatalmaihoz kepest. 1946-ban a haborus lenduletet kovetve
elinditottak a negyedik oteves tervet, amely az elfoglalt teriiletekrol elhurcolt hadizsakmanyt,
jovatetelt es az atomenergiat vette alapul. A haboru utan folytatodott az atszervezesek es
tisztogatasok sztalini politikaja, amely mar nem allt meg a Szovjetunio hatarainal. A
felszabaditott es elfoglalt kozep-europai orszagokban hasonlo modszerekkel folyt a szocialista
gazdasagi rendszer ,,megszilarditasa".
A Szovjetuniobeli terror fennmaradasara es fokozodasara reszleges magyarazatot
adhat a nemzetkozi helyzet ,,fokozodasa". Az atombomba 1949-ig amerikai monopolium volt,
s az 1945 augusztusaban Japanban bevetett uj fegyver valosaggal sokkolta Sztalint es
kornyezetet. Megerosodtek azok a hangok Moszkvaban, melyek szerint a Nyugat egy vegso
haboruval (III. vilaghaboru) el akarja tOrolni akommunista berendezkedest. A szovjet
strategiai tervek szerint ezt csak allando kesziiltseggel es a hadigazdalkodas kiepitesevel lehet
elkerulni. Ez azt jelentette, hogy a szovjet zona orszagainak lakossagabol erovel kell

77
 kikenyszeriteni aszukseges forrasokat ahadiipari fejlesztesekhez. A hadigazdasag
az utasithatosagon alapult es drasztikus biintetes helyeztek kilatasba, ha valaki nem teljesitette
az elore meghatarozott terveket. A legmagasabb vezeto posztokig bezarolag mindenki ki volt
teve annak, hogy ha aterv teljesitese keslekedik, akkor szabotornek nyilvanitjak, ami akar
halalbiintetest is vonhatott maga utan. Ebbol kovetkezoen altalaban minden tervfeladat
papiron teljesiilt, meg ha a gyakorlat nagy lemaradasokat is mutatott.
Sztalin 1953 marciusaban bekovetkezett halala utan az elso vonal partelitje emelkedett
a hatalom csiicsaira. A ,,kollektiv vezetes" belso politikai harcaibol vegiil is Hruscsov kerult
ki gyoztesen, aki megkezdte a retteges legkorenek felszamolasat. 1956 februarjaban a
Szovjetunio Kommunista Partja (SZKP) XX. kongresszusan elhangzott Hruscsov beszed
leleplezte a sztalini terrort, s ezzel egy uj alap teremtodott a politikai es gazdasagi reformok
szamara.
Az uj irany kijelolesere oriasi szukseg volt, mivel a gazdasag helyzete katasztrofalis
volt az eroltetett iparositas, es haborus kesziilodes miatt. Az 1955-ben veget ert otodik oteves
terv a hivatalos megfogalmazas szerint teljesitettek, de a valosagban minden szektorban
egyharmados lemaradast regisztraltak. A kollektiv vezetes egyik eros emberenek,
Malenkovnak sikeriilt a nehezipar sulyat nemileg csokkenteni, s igy a fogyasztasi cikkek
gyartasa es a lakossag ellatasa nagyobb hangsiilyt kapott, e mellett a falu kizsakmanyolasanak
enyhiteset is javasolta.
A szovjet mezogazdasag a kollektivizalas beinditasa ota mely valsagban volt, mivel
megszuntek az osztonzok a termelesre. Az ipar fejleszteset - nem leven egyeb forras - a
mezogazdasag kirablasabol fedezte a szovjet rendszer. A parasztsag munkakedve a
megmaradt un. haztaji foldre korlatozodott, ami az osszteriilet kb. 3 szazalekat jelentett, de
innen kerult ki a tejnek 20, a husnak pedig 33 szazaleka. Hruscsov a Szovjet-Kozep-Azsiaban
Iev6 un. szuzfoldek feltoresevel probalta novelni a rendelkezesre allo foldek aranyat, ami a
mennyisegi szemlelet jegyeben erintetleniil hagyta a mezogazdasagban uralkodo viszonyokat.
De a kiserlet latvanyos kudarccal vegzodott. Ez oda vezetett, hogy 1960-tol a Szovjetunio
aranyert volt kenytelen gabonat vasarolni a vilagpiacrol (pi. USA, Kanada, Ausztralia). Pedig
nehany evtizeddel korabban a cari Oroszorszag meg netto gabonaexportornek szamitott.

Kozep-Europa szovjetizalasa

Az 1945 februarjaban mar kirajzolodott a II. vilaghaboni vege. Az Egyestilt Allamok,

Nagy-Britannia es a Szovjetunio reszvetelevel lezajlott jaltai konferencian - egyebek mellett -

78
 dontottek a Voros Hadsereg altal felszabaditott es megszallt kozep-europai allamok sorsarol
is. A Szovjetunio vallalta, hogy demokratikus valasztasokat tarthatnak a terseg orszagai. Ezt
az igeretet azonban csak Csehszlovakia es Magyarorszag eseteben tartotta be Moszkva.
Ezekben az orszagokban is meglehetosen sziik politikai ter es ido allt rendelkezesre a nem
kommunista iranyultsagu eroknek. Magyarorszagon 1945 oszen a tobbseget kapott Kisgazda
Partot nagykoaliciora kenyszeritette a szovjet megszallo hatosag, majd az 1947-es un.
kekcedulas elcsalt valasztasokon a nem Moszkva-barat eroket kisebbsegben szoritottak. 1948
nyaran a Magyar Dolgozok Parja (MDP) megalakulasaval kialakult az egypartrendszer, amely
egyenes lekepzodese volt a moszkvai akaratnak. Hasonlo folyamatok zajlottak le a
felszabaditott Csehszlovakiaban, ahol 1946-ban tartott orszagos valasztasokon a kommunista
part tobbseget szerzett. Az 1948 februarjaban vegrehajtott parlamentaris puces utan
Csehszlovakiaban is kialakitottak az egypartrendszert.
Lengyelorszag, amelyet a hitleri Nemetorszag es a sztalini Szovjetunio a Molotov-
Ribbetrop-paktum (1939 augusztusa) megkotese utan lerohant es felosztott, nem kapta vissza
haboni elotti hatarait. Sztalin ugyanis ragaszkodott az 1939-ben megszerzett lengyel
teruletekhez, s igy az un. Curzon-vonal maradt Lengyelorszag keleti hatara. Sztalin
Nemetorszag rovasara karpotolta Lengyelorszagot, amelynek egyes hatarszakaszai ilyen
modon akar 500 km-rel is nyugatabbra csusztak. Moszkva hivatkozva a Voros Hadsereg
keletnemet zonaba vezeto utanpotlasi vonalaira, Lengyelorszagot 1945-tol lenyegeben
megszallva tartotta. Lengyelorszag eseteben a strategiai fontossag miatt nem tartottak be a
szabad valasztasokra tett igeretet sem.
A ket legyozott balkani allam - Romania es Bulgaria - eseteben Moszkva a magyar
peldat kovette, azzal a kiilonbseggel, hogy nem engedelyezte a demokratikus valasztasok
megtartasat. Finnorszag, bar legyozott allam volt, nem keriilt szovjet megszallas ala, s igy
megtarthatta a magantulajdonon alapulo gazdasagi rendszeret es tarsadalma szovjetizalasat is
elkeriilte. Finnorszagnak ,,niindossze" 300 millio dollaros jovatetelt kellett fizetnie a
Szovjetunionak, es kiilpolitikajat egyeztetnie kellett Moszkvaval. A szovjet engedekenyseg
valoszinuleg osszefuggott az 1939 decembere es 1940 marciusa kozott lezajlott szovjet-finn
(un. teli) haboriival, amelyben Moszkva formalisan ugyan gyozott, de hatalmas vesztesegeket
szenvedett el a Voros Hadsereghez kepest kis letszamu firm haderotol.
A balti allamok kerdese nem szerepelt a II. vilaghaboru utani rendezesben. Litvania,
Lettorszag es Esztorszag 1939 utan szovjet tagkoztarsasagok lettek, ennek minden politikai,
kulturalis es tarsadalmi vonzataval.

79
 A szovjet zona orszagai 1949-ben megalakftottak a Koicsonos Gazdasagi Segitseg
Tanacsat (KGST), amely ketoldalu szerzodeseken alapult. A gazdasagi kapcsolatok egyfajta
forditott gyarmati ftigges szerint alakultak, mivel a ,,gyarmattarto" Szovjetunio adta a
nyersanyagokat (pi. olaj, vaserc) a szatelit orszagok pedig kesztermekkel fizettek. A
gazdasagi fejlodes extenziv korszakat visszatero gazdasagi es politikai robbanasok kisertek a
zonan beliil. 1953-ban Kelet-Berlinben, majd 1956-ban Lengyelorszagban es Magyarorszagon
tort ki rendszerellenes lazadas.

Kina

Kina agoniaja, amely az opium habonik korszaka (1839-1860) ota egyre gyorsulo
iramot mutatott, 1949 oktobereben forduloponthoz erkezett. Mao Ce-tung es Csou En-Laj
vezetesevel megalakult a Kinai Nepkoztarsasag. Ez egyben a Csang Kaj-sek vezette
nacionalista iranyvonal vereseget is jelentette. A nacionalistak Tajvan szigetere menekultek,
ahol amerikai vedndkseg alatt egy kiilonallo allamot rendeztek be. A Kindt ero gazdasagi es
tarsadalmi katasztrofak azonban nem ertek veget, mivel 1953-ban vegrehajtottak a
mezogazdasag kollektivizalasat es az ipar allamositasat. Az 1958-ban meghirdetett ,,Nagy
ugras" a fejlett Nyugat utolereset megcelzo eroltetett es extenziv novekedesen alapulo
program kudarccal, ehinseggel ert veget. Az 1966-ban meghirdetett ,,nagy kulturalis
forradalom" az ertelmiseg megbelyegzeset, a nyugaton tanult tudas es a hagyomanyok
uldozeset hozta.
1960-ban elhidegultek a szovjet-kinai kapcsolatok, amelyek egeszen odaig fajultak,
hogy a ket orszag kozott hatarincidensek robbantak ki. 1964-ben Kina belepett az
atomfegyverrel rendelkezo nagyhatalmak soraba, ami megerositette Peking nemzetkozi
pozicioit. 1971-tol latvanyosan javulni kezdtek a kinai-amerikai kapcsolatok, amelyek
lehetove tettek, hogy a nepi Kina elfoglalja ENSZ BT-beli helyet, s ezzel diplomaciai
pozicioit megerositse.
1980 utan Teng Hsziao-ping veztesevel a kinai vezetes reformokat vezetett be a
mezogazdasagban, de partallami eszkozok helyett az anyagi motivaciokat helyezte eloterben.
Ez azt jelentette, hogy a parasztok piacra vihettek termekeiket, s igy plusz jovedelemhez
juthattak. Az un. nepi kommunak helyett atengedtek a kezdemenyezest a csaladi
gazdasagoknak, amelyek kd'telezettseget vallaltak meghatarozott mennyisegu termeny (foleg
rizs) szabott aron valo beszolgaltatasara. Az ezen feliili reszt ertekesithettek a szabad piacon.
Kina exportorientalt konnyiiipari szektorokba fektetett be, melynek hasznat visszaforgattak

80
fejlett technologiak vasarlasara. Teng reszlegesen feloldotta a maoizmus elzarkozo politikajat,
s ablakot nyitott a nagyvilagra. Kina a kiilfoldi vallalatokat Kulonleges Gazdasagi Ovezetekbe
csabitotta, ahol eroteljesen tamogattak a kiilfoldi befekteteseket es engedelyezik a teljes piaci
liberalizaciot.

81
 Az Europai Unio kialakulasa es a szovjet biokk osszeoinlasa

Az europai egyuttmukodes torteneti gyokerei

Nyugat-Eurdpa mar a kb'zepkor folyaman egyfajta megosztottsagba kertilt, amikor a papal

es a csaszari hatalom ket erokozpontot hozott letre. Ellentetben Bizanccal, ahol a
cezaropapizmus uralmi strukturai szerint a csaszar volt a legfobb szakralis es vilagi hatalom
letetemenyese. A kozepkor vegen a protestantizmus, majd az ujkorban nacionalizmus
megjelenese tovabb darabolta az europai univerzalismus (pi. katolikus vallas, latin nyelv es
muveltseg) alapjait. Ebbol adodoan a 19-20. szazad folyaman egy-egy nemzetallami
probalkozas volt a arra, hogy Europa politikai es gazdasagi egyseget megteremtsek. Ilyen
nemzeti alapokon nyugvo kezdemenyezes volt a forradalmi-napoleoni Franciaorszag (1792-
1815) es a hitleri Nemetorszag (1939-1945) kiserlete arra, hogy egy kozpontba gyujtse az
europai eroforrasokat. Ezek a katonai erore alapozott egyesitesi kiserletek azonban rendre
elbuktak,
A nemzetkozi egyuttmukodesre tamaszkodo kiserletek is parhuzamosan jelen voltak az
europai diplomacia torteneteben. A harminceves haborut lezaro vesztfaliai beke (1648), majd
a becsi kongresszus (1815) rendelkezesei meg nem haladtak meg a klasszikus nagyhatalmi
diplomacia kereteit (pi. vesztesek feken tartasa, az eroforrasok ujraosztasa). Az I. vilaghaboru
utan megjeleno nepszovetsegi rendszer azonban mar liberalis elkepzelesek szerint egyfajta
allando forumot (Genfben allando kepviseletet tartottak a tagallamok) teremtett a konfliktusba
keriilt orszagok szamara, hogy rendezni tudjak vitas kerdeseiket.
A Nepszovetseg rendszere az 1930-as evek masodik feleben kudarcot vallott. Ez azonban
nem akadalyozta meg a II. vilaghaboru gyoztes koaliciojat (USA, Nagy-Britannia,
Szovjetunio), hogy az Egyesiilt Nemzetek Szervezete (ENSZ) keretei belul ujraalkossanak
egy hasonlo rendszert. Termeszetesen beepitve a ket vilaghaboru kozotti nemzetkozi
viszonyokbol leszurt tanulsagokat.
A nemzetkozi es a szupranacionalis szervezetek kozott meglehetosen nagy a kulo'nbseg,
mivel mig az elobbi nem koveteli meg tagjaitol szuverenitasuk feladasat (pi. ENSZ), addig az
utobbi (pi. Europai Unio) annak erdekeben, hogy hatekonyabban vegre tudja hajtani a
donteseket, szuverenitast von el a tagallamoktol. A II. vilaghaboru utan Nyugat-Europa
fokozatosan elmozdult a szupranacionalis egyuttmukodes fele. Ez a folyamat politikai es
gazdasagi alapokon nyugodott. Az integracios erofeszitesek mogott az a meggondolas allt,
hogy europai allamok kozotti tovabbi haborukat csak akkor lehet a jovoben elkeriilni, ha

82
 valamilyen erdekegyeztetes alapjan egyesitik az eroket. A gazdasagi elemzok a nagyobb piaci
merettel, a verseny erosodesevel es a hatekonysag javulasaval erveltek az integracio
elmelyitese mellett.

AII. vilaghaborutol a R6mai Szerzodesig

Az elso konkret lepes az europai gazdasagi egyesiiles fele a Benelux allamok tettek meg,
amikor 1947-ben megkotottek a Benelux Vamuniot, amely viszonylag kis teriiletre es
lakossagszamra vonatkozott, de modellerteke miatt tulmutatott a me"reteken. Szinten 1947-ben
kezdemenyeztek Europai Gazdasagi Egyuttmukodesi Szervezetet (OEEC), amely amerikai
kezdemenyezesre jott letre a Marshall-segely koordinalasara.
Minden igyekezet ellenere sem johetett letre mely es oszinte europai egyuttmukodes
addig, mig a kontinens ket, evszazadok ota vetelkedo nagyhatalma - Franciaorszag es
Nemetorszag - nem viszi nyugvopontra viszalyat. A nemetekkel szemben fennallo francia
ketsegeket Robert Schuman francia kulugyminiszter probalta feloldani a Montanuniora tett
javaslataval. Ez annyit jelentett, hogy a francia es nyugat-nemet szen- es acelipart egyesitik,
es szupranacionalis szervezetek felugyeletere bizzak. A mindennapok nyelvere leforditva ez
annyit jelentett, hogy Franciaorszag csak akkor tudja elfogadni az NSZK iparanak
ujrainditasat es feltokesiteset, ha garanciakat kap annak ellenorzesere. Az NSZK a
szerzodesben lehetoseget latott a II. vilaghaboru utani politikai es gazdasagi elszigeteltsegbol
valo kitoresre, mig a Benelux allamok es Olaszorszag gazdasagi gondjainak megoldasat varta
a szerzodeshez valo csatlakozastol. Nagy-Britannia szen- es aceliparanak dontoen allami
tulajdona miatt, es az akkor meg meglevo gyarmatbirodalman beliili specialis gazdasagi
erdekei miatt tavol maradt a szerzodestol. Az 1951-ben alairt Europai Szen- es Acelkozosseg
(ESZAK) alapito szerzodeseben a felek felallitottak a vegrehajtasi jogkorrel megbizott
Fohatosagot, a tagallamok erdekeit vedo Miniszteri Bizottsagot, a tanacsadoi jogkorrel biro
Kozgyulest, es a vitas kerdeseket eldonto Birosagot.
Az 1950-es evek eleje a hideghaboru elso szakaszaba esett, s igy megkerulhetetlenne
valtak a katonai egyuttmukodes kerdesei. Az ESZAK alairasat kovetoen robbant ki az Eszak-
es Del-Korea kozotti haboru, amely azzal kezdodott, hogy a kommunista eszak lerohanta az
USA altal patronalt deli allamot. A nyugat-europai vezetok eles parhuzamot lattak a
ketteosztott Korea es Nemetorszag kozott. Az USA azonban csak akkor volt hajlando
fenntartani, illetve novelni Europa vedelmet, ha maga az erintett is hozzajarul sajat ehhez. Ez
nem jelentett mast, mint azt, hogy Europanak 60 hadosztalyt kellett felallitania, s ebbol 10

83
hadosztalynak nemetnek keiiett lennie. Az NSZK ujrafelfegyverzese erzekenyen erintette
Franciaorszagot, ahol 1954-ben le is szavaztak az Europai Vedelmi Kozossegre (EVK) tette
javaslatot, amely a Montanunio keretein beltil rendezte volna az europai vedelem kerdeseit is.
Igy vegiilis az 1949-ben alapitott Eszak-atlanti Szerzodes Szervezete (NATO) keretein beltil
allitottak fel a nyugat-nemet haderot.
Az Europai Vedelmi Kozosseg megteremtesenek kudarca nem allftotta le az europai
egyesiiles folyamatat. Az egyuttmukodes hivei 1957-ben Romaban elfogadtak ket tovabbi
egyezmenyt. Az atomenergia bekes celu felhasznalasat az Europai Atomenergia Kozosseg
(EURATOM) koordinalta, illetve alairtak az Europai Gazdasagi Kozosseg (EGK) alapito
szerzodeset is, amely a kesobbiekben Kozos Piac neven valt ismertte. Az EURATOM es az
EGK szerveit 6'sszeolvasztottak (1965) a mar meglevo szupranacionalis intezmenyekkel.
Ezutan kezdtek az Europai Kozosseg elnevezest hasznalni a Kozos Piac orszagai. Az EGK
tovabbi celokat is megfogalmazott, amelyek a gazdasagi es penziigyi integracio elmelyitese
fele vittek a resztvevoket. E mellett a kOzlekedessel, tarsadalombiztositassal es
mezogazdasaggal kapcsolatos kerdeseket is osszehangoltak. A Kozos Piac celul tuzte ki a
kiilso vamok egysegesfteset, valamint a belso vamok es nem vamjellegu akadalyok leepiteset.
Az intezkedesek bevezetesere 12-15 evet adtak a tagorszagoknak. Fontos kitetel volt meg,
hogy nem lehetett egyoldaluan felmondani a szerzodeseket. A pesszimista varakozasokra
racafolva mar 1968. Julius 1-jere - a kitiizott hatarido elott - sikeriilt eltorolni az 6'sszes belso
vamot.

Az integracio bovitese

Nagy-Britannia hasonloan az elozo szerzodesekhez, ovatosan kozelitett a Kozo Piac

tervehez. Hamarosan kideriilt, hogy London szamara tul sok a Romai Szerzodesben foglalt
szuverenitas-elvonas. E miatt a brit gazdasagi diplomacia egy, a Kozos Piacnal lazabb
gazdasagi tomoriiles megszervezesehez kezdett hozza. Az Europai Szabadkereskedelmi
Tarsulas (EFTA) neven kozismertte valt tarsulas az un. kiilso het allamot tomoritette (Nagy-
Britannia, skandinav allamok, Svajc, Ausztria, Portugalia), amelyek csak az ipari termekek
vamjat toroltek el az egymas kozotti kereskedelmi kapcsolatokban. Kozos kulso vamokrol,
mezogazdasagrol, tarsadalombiztositasrol nem volt szo, s igy egy sokkal kevesbe szoros
gazdasagi egyuttmukodes bontakozott ki a Kozos Piac hatarai menten elhelyezkedo kulso
zonaban.

84
 Latva a Kozos Piac sikereit, Nagy-Britannia fontolgatni kezdte a belepest, de az 1961 utan
megindult targyalasok rendre zatonyra futottak. Ketszer maga De Gaulle francia elnok vetozta
meg a brit csatlakozasi szandekot. Csak De Gaulle 1969-es visszavonulasa utan indulhattak
ujra a targyalasok, amelyek 1973. januar 1-jetol tettek lehetove Nagy-Britannia, Dania,
Irorszag csatlakozasat. A nyolcvanas evekben Europa deli resze is engedelyt kapott a
csatlakozasra, s igy 1981-ben Gorogorszag, majd 1986-ban Spanyolorszag es Portugalia is tag
lett.
A II. vilaghaboru utan az europai orszagok prioritaskent kezeltek az elelmiszerkerdest.
Nevezetesen azt, hogy a kontinens onellato legyen az elelmiszertermeles teren, es ne
fordulhasson elo olyan helyzet, amelyben Europa allamai az ehinseg szelere sodrodnak. A
kozosseg orszagai biztositottak a mezogazdasagi termeloknek a garantalt arakra, s igy nagyon
gyorsan fel tudtak szamolni az ellatasi gondokat. A mezogazdasag es a videk problemat a
kozos agrarpolitika keretein beltil egysegesen kezeltek. Az intezkedesek tul jol sikerultek,
mivel hamarosan a tultermeles problemajaval kellett szembenezni. Vajbol, borbol, cukorbol
es egyeb termekekbol keszlethegyek halmozodtak fel, amelyek raktarozasa tobbletkoltseggel
terhelte meg az europai adofizetoket.
A bovitesi hullam utan 1986-ban az Egyseges Europai Okmany (EEO) alairasaval kapott
ujabb lendiiletet az integracio tovabbvitele. Az EEO kb. 300 intezkedest irt elo annak
erdekeben, hogy a tagallamok kozotti fizikai, technikai es penziigyi hatarok megszunjenek.
Az Egyseges Europai Okmany 1992 vegeig adott idot a tagallamoknak es kozosseg
szerveinek a reformok vegigvitelehez. Az integracio hivatalos jelkepekkel gazdagodott, mivel
a ma is ismert kek alapu csillagos zaszlot fogadtak el, a himnusza pedig Beethoven
Oromodaja lett. Az EEO alairoi ezzel is jelezni akartak, hogy a kozosseget szupranacionalis
szintre kivanjak emelni, amely mint uj nemzetkozi entitas megerdemel onallo jelkepeket.
Az 1989 utani kozep- es kelet-europai valtozasok megkerdojeleztek az europai integracio
tovabbi iranyat es sebesseget is, hiszen az europai allamok egyuttmukodese egyfajta valasz
volt - a velt vagy valos - szovjet fenyegetesre. A tagallamok kiilso fenyegetes megszunte utan
is az integracio elmelyitese es az ujabb tagok felvetele mellett dontott. 1992. februarjaban a
hollandiai Maastrichtban elfigadtak az un. Maastricht-i szerzodest, amely az alabbi fobb
pontokat tartalmazta:
a) az europai penzunio terve (euro bevezetese);
b) kozos kill- es biztonsagpolitika kialakitasa;
c) vizumpolitika osszehangolasa;
d) az Europa Parlament es Europai Bizottsag szerepenek kiszelesitese;

85
 e) newaltoztatas: az Europai Kozossegrol (EK) Europai Uniora (EU) valtozott az
integracio elnevezese, ez is jelezte az egyuttmukodes elmelytileset.
1995-ben az egykori EFTA tagok, Ausztria, Finnorszag es Svedorszag is beleptek az EU-
ba. Ezt kovetoen indultak meg a csatlakozasi targyalasok a volt keleti tombhoz tartozo
orszagokkal.
1995-ben lepett eletbe az un. schengeni szerzodes, amely lebontotta a hatarokat a
maganszemelyek szamara is, igy a tagallamok hatarain megszunt a szemelyek ellenorzese.
Ezzel parhuzamosan a kiilso unios hatarok vedelmet megerositettek. Nagy-Britannia es
Irorszag nem csatlakoztak a schengeni egyezmenyhez, mig az union kivuli Norvegia es Izland
a skandinav kapcsolataik megorzese miatt tagokka valtak.
2002-ben a tagallamok koziil 12 megszuntette sajat valuta] at, s januar 1-jen bevezette
helyette az eurot.
A 2000 decembereben megtartott nizzai csucsertekezlet dontott az Europai Unio az uj
tagok felvetelerol. Majd 2002 decembereben koppenhagai csiicsertekezleten dontottek az
idopontrol. 2004-ben 10 allam, koztuk Szlovakia es Magyarorszag is csatlakozhatott az
integraciohoz. 2007-ben pedig Romania es Bulgaria kapott zold utat, s igy 6k is tagok lettek.
2007 utan az Europai Unio a vilag legnagyobb gazdasagi egysegeve valt, mivel nepessege
megkozelitette az 500 milliot, s igy megelozte nagy vetelytars Egyesult Allamok 300 millio
koriili lakossagszamat is.

A szovjet rendszer meggyengtilese

A szovjet rendszer Sztalin alatt epiilt ki es erte el hatalma csucspontjat. 1945 majusaban
Moszkva az egykori Orosz Birodalom mereteit meghalado teriiletekre terjesztette ki
ideologiajat es ellenorz^set. Sztalin, a ,,gazda" 1953-ban bekovetkezett halala utan azonban
egyre surubben jelentkeztek a repedesek a kommunista vilagbirodalom falain. 1953-ban
Kelet-Berlinben, majd 1956 Lengyelorszagban, illetve Magyarorszagon tortek ki
rendszerellenes lazadasok. 1968-ban Csehszlovakia kovetkezett a sorban. Minden esetben a
szovjet hadseregre, majd pedig a partallami elnyomo rendszerre volt sziikseg, hogy a lazongo
orszagokat a szovjet zonan belul tudjak tartani. Az 1968-as Pragai Tavasz leverese utan a
szovjet partvezetes megfogalmazta az un. Brezsnyev-doktrinat, amely jogalapot szolgaltatott
Moszkvanak a katonai beavatkozasra, ha veszelyben latta a szovetsegi rendszerehez tartozo
allamokban a szocialista rendszer stabilitasat. A doktrina alapelveit a kovetkezo kepen
fogalmazta meg a nevado, L. Brezsnyev 1968 novembereben:

86
 ,,Ha a szocializmussal szemben ellenseges erok egyes szocialista orszagokat a kapitalista
fejlodes iranyaba kenyszeritenek, az nem csak az adott szocialista orszag problemaja, hanem
az egesz szocialista tabore."
Az 1968-as valtozasok lezartak azt a korszakot, amely Sztalin halala es Ny. Hruscsov
1964-es megbuktatasa kozott jellemezte a Szovjetuniot. Az uj vezeto L. Brezsnyev lett, aki
ket evtizedig uralkodott a szocialista taboron belul. Brezsnyevi erat leginkabb a pangas
cimszoval jelolik a korszakkal foglalkozo gazdasagtorteneti munkak. Az 1965-ben
meginditott gazdasagi ,,reform" ugyanis megfeneklett a felduzzasztott burokracia ellenallasan,
s utana szepen ellaposodva el is halt.
A Brezsnyev a gazdasagiranyitas teren elkovetett hibakat megfejelte a kulpolitikai
kalandorakciokkal is, amelyek koztil az afganisztani ,,kaland" vegzetesse valt. A 1979-ben
szovjet hadsereg a Brezsnyev-doktrina ertelmeben megszallta a szomszedos Afganisztant,
mivel ott veszelybe keriiltek a Moszkva altal tamogatott rezsim pozicioi.

Az Egyesiilt Allamok katonai es technologiai kihivasa - a feltartoztatasi politika

Az 1950-es evek masodik feleig az amerikai feltartoztatasi politika eszkoztaraban

kiemelkedo szerepet jatszott a kezdeti nuklearis foleny. Az atomparitas (1949) es a nuklearis
fegyvereket celba juttatni kepes hordozoeszkozok teren elert sikerek (1957, Szputnyik)
azonban a Szovjetunionak magabiztossagot kolcsonoztek, s ez a korabbinal eroteljesebb
expanzio vegrehajtasat tette lehetove a hruscsovi vezetes szamara. Az 1962-es kubai
raketavalsagban a Feher Haz azonban vilagossa tette, hogy nem riad vissza semmilyen eszkoz
alkalmazasatol - beleertve a nuklearis fegyvereket is - a szovjet terjeszkedes
megakadalyozasaban. Moszkva ugyanis atomraketak telepiteset kezdte meg Kubaban, ami
elerhetove tette az amerikai szarazfoldet a szovjet raketak szamara.

A 1960-as evek masodik felere azonban az Egyesiilt Allamok egyre inkabb

belebonyolodott a vietnami haboruba, amely oriasi anyagi es erkolcsi veszteseget okozott
szamara. 1971-ben a vietnami habora koltsegei miatt az Egyesiilt Allamok koltsegvetese
erosen megrendiilt, amit kifejezett az is, hogy Nixon elnok megszuntette a dollar aranyra
valthatosagat. A gazdasagi bajok nagysagat az is mutatta, hogy az amerikai kormany 90 napra
befagyasztotta az arakat es bereket, hogy megakadalyozza az inflacio elszabadulasat. E
mellett az importvamot is megemelte 10 szazalekkal. Az eroforrasok eroteljes megcsappanasa

87
es a Kinaval egyre intenzivebbe valo kapcsolatok arra osztonoztek a Henry Kissinger vezette
amerikai kultigyi vezetest, hogy elfogadja az enyhiiles politikajat. Az amerikai kormany 1972.
majusaban alairta a SALT-1 egyezmenyt a Szovjetunioval, amelyben mindket szembenallo
hideghaborus fel vallalta, hogy a raketavedelmi erejet a szerzodesben vallalt korlatok kozott
tartj a.

A Nixon-kormanyzat (1969-1974) a nagyhatalmak kozotti geopolitikai egyensulyra epitve

kivanta csokkenteni a nemzetkozi kapcsolatokban meglevo fesziiltsegeket. A ,,me"zesmadzag
es furkosbot" elnevezessel illetett kissingeri politika, amely gazdasagi eszkozokkel kivanta
Moszkvat jutalmazni, illetve biintetni, az 1970-es evekben lenyegeben kudarcot vallott. A
Szoyjetunio ugyanis az enyhtiles idoszakat erotartalekainak feltoltesere hasznalta fel. 1973 es
1980 kozott anominalis olajarak 4,75-rol 37,42 dollarra nottek, ami oriasi beveteleket
jelentett Moszkva szamara. Az erotartalekokban megerosodott es magabiztos szovjet vezetes
minden korabbinal grandiozusabb terjesztesi politika elokeszitesebe kezdett. 197 5-ben
Moszkva kozvetett modon beavatkozott az egykori portugal gyarmat, Angola
polgarhaborujaba. Szovjet katonai szallitogepek kubai csapatokat szallitottak Angolaba,
melyek rovidesen megszereztek az ellenorzest az orszag kulcsfontossagu reszei es eroforrasai
folott. Az angolai terjeszkedes erzekenyen veszelyeztett a nyugati - Perzsa-obolbol kiindulo -
olajszallitasi utvonalakat, s ezert az amerikai kormanyzatottol hatarozott valaszt kivant.

A szovjet expanzio megallitasaban a Carter-kormany (1977-1981) az emberi jogokat

kozponti helyre allito kulpolitkaja, nem tudott attorest hozni. Az 1979-es afganisztani szovjet
bevonulas szembesitette az amerikai kiilugyi vezetest azzal a tennyel, hogy a hideghaborus
szembenallasban egy uj, hatarozottabb ktil- es biztonsagpolitikara van szukseg.

Az amerikai kiilpolitika fordulata meg a Carter-kormanyzat ideje alatt elkezdodott, a

Carter-doktrina bejelentesevel. Az afganisztani szovjet bevonulasra valaszolva Washington
kinyilvanitotta, hogy ,,barmely ktilso eronek a Perzsa-6'bol folotti ellenorzes megszerzesere
iranyulo kiserletet az Egyesiilt Allamok letfontossagii erdekei ellen iranyulo tamadasnak
minositi, es minden szukseges eszkozzel megtorolja azt, beleertve a katonai ero alkalmazasat
is." A Szovjetunio nuklearis fegyverkezesben tamasztott kihivasara (1977-ben az SS-20-as
szovjet kozep-hatotavolsagu raketak telepitese) a NATO az 1979. evi un. ,,kettos"
hatarozataval valaszolt. A Pershing-II-es es a cirkaloraketak telepitesevel kivanta
,,helyrebillenteni" a Moszkva altal Europaban megbontott egyensulyt. Azsiaban a kinai-
amerikai viszony javitasaval probalta meg a Feher Haz a Kreml pozicioit gyongiteni.

88
 Moszkva afganisztani ,,kalandja" ugyanis megerositette a pekingi vezetesbcn azt a gyanut.
hogy a szovjet vezetes Kina bekeritesen faradozik. Erre utalt a Szovjetunio India - es
Vietnam-barat politikaja, valamint a kinai-szovjet hataron felvonultatott oriasi hadero.
Mindezek az amerikai le"pesek azonban csak kovettek a szovjet terjeszkedest, ezert az
eloretorest megakadalyozni, illetve visszaszoritani nem tudtak.

Az 1981-ben hivatalba lepo republikanus Reagan-kormanyzat (1981-1989) uj

feltartoztatasi politikat hirdetett meg. Szakitott a Carter-kormanyzat vietnami habora utani
benultsagaval, es expanzioba kezdett. Az uj republikanus vezetes ket fo celt tiizott ki a
kulpolitikaban: demokracia egesz vilagra torteno kiterjeszteset es a totalitarius rendszerek
teljes megsemmisiteset. Reagan kijelentette, hogy a Szovjetunio ,,6rdogi hatalom", „ ... a
modern vilag minden ordogi vonatkozasanak kozpontja,... Nyugat nem csupan feltartoztatja,
hanem meg is haladja... es a ,,tortenelem szemetdombjara veti a kommunizmust".

A kis hideghaborura keresztelt korszak republikanus kormanyzata azokbol - az utobb

beigazolodott - CIA-jelentesekbol indult ki, melyek azt allitottak, hogy a Szovjetunio a
tulterheles hataran van es agazdasagi csod szelen all. A szovjetnel ketszer nagyobb
teljesitmenyt nyujto amerikai gazdasag vegso kihivast intezett ellenfelehez. A Feher Haz
elkepzelesei szerint a ,,felp6rgetett" fegyverkezesi hajszanak azzal az eredmennyel kellett
vegzodnie, hogy a kommunista tomb fo gazdasagi iitoerei megszakadnak, es ez a Szovjetuniot
a teljes kimerules allapotaba stillyeszti, s igy az rakenyszeriil szuperhatalmi statuszanak
feladasara.

1983. marcius 23-an, a Szovjetuniot ,,az ordog birodalmanak" kikialto beszede utan
jelentette be Ronald Reagan a Strategiai Vedelmi Kezdemenyezest (SDI). A ,,csillaghaborus"
amerikai kezdemenyezes nehez helyzetbe hozta Moszkvat, mivel azzal fenyegetett, hogy a
hetvenes evek elejere oriasi aldozatok aran megteremtett nuklearis paritast semmisse teheti.
Az USA ugyanis az urbe telepitett vedelmi rendszerekkel kivanta megsztintetni a szovjet
raketafenyegetest. Az SDI felborithatta volna a Kolcsonosen Biztositott Megsemmisites
(MAD) doktrinajat, mely a nuklearis elrettentesre alapozta a szuperhatalmak biztonsagat.

Az amerikai vezetes Moszkva olajbeveteleit is erosen visszavetette, mivel 1980 es

1988 kozott a nominalis olajarak 37.42-rol 14, 87 dollarra csokkentek. Az USA ezt ugy tudta
veghezvinni, hogy a szovetseges olajtermelo orszagokkal (pi. Szaud Arabia) egyeztetett
akitermeles volumenerol, illetve a dollar mint egyediili vilagpenz arfolyamanak
valtoztatasaval viszonylag nagy befolyast tudott gyakorolni az arakra.

89
 A nyolcvanas evek elejere az elaggott szovjet vezetes a hagyomanyos modon probait
meg valaszolni a Nyugatrol erkezo kihivasra: nagyobb sebessegre kapcsolt a fegyverkezesi
versenyben. A Cservonyenko - es Andropov-era (1982-1985) nehany eve alatt azonban ra
kellett dobbenni a Kreml urainak, hogy keptelenek az Egyesiilt Allamok altal diktalt
fegyverkezesi verseny uj minoseget jelento felteteleinek megfelelni. Az 1983-ban Moszkva
altal - a Pershing Il-es raketak es a robotrepiilogepek europai telepitese miatt - megszakitott
fegyverzetcsokkentesi targyalasokhoz a szovjet delegacionak vissza kellett ternie. Ez a lepes
mar jelezte, Moszkva felismerte, hogy az evtizedek 6t.a egyre melyulo gazdasagi es tarsadalmi
valsaganak kezelese nelktil remenytelen helyzetbe keriilhet ellenfelevel szemben. Gorbacsov
1985-os hatalomi'a keruleseig azonban semmi sem utalt arra, hogy gyokeres valtozasok
lennenek kesztiloben.

Gorbacsov es a peresztrojka

1985-re, amikor az eloregedett szovjet csucsvezetesbe a viszonylag fiatal M. Gorbacsovot

megvalasztottak mar kikerulhetetlenekke valtak a melyrehato valtozasok.
Az uj patfotitkar a glasznoszty es a peresztrojka cimszavakkal hatarozta meg a valtozas
iranyat. A glasznoszty (nyiltsag) lehetoseget adott a nyilt vitakra, s igy a problemak valodi,
dogmatikus kommunista elvektol mentes megtargyalasara. A peresztrojka (atepites) kifejezes
mar nehezebben volt ertelmezheto - legalabbis a hivatalos megnyilvanulasokbol -, mivel
peldaul a ,,demokratikus centralizmus es az 6'nigazgatas" kombinaciojarol beszelt, ami
lenyegeben fogalmi keptelenseg. A konkretumok szintjen annyit lehetett kihamozni a korabeli
irasokbol es beszedekbol, hogy a vallalatok jovedelmezoseget szerettek volna elerni. Ez
alaposabb koltsegszamitassal jart volna, illetve feltetelezte a vallalatoknak nyujtott anyagi
tamogatasok atszervezeset es csokkenteset. E mellett a szubszidiaritas elvenek alkalmazasa is
megjelenik, ami annyit jelentett, hogy a gazdasagi donteseket mindig a felmeriilo
problemaknak megfelelo szinten kell meghozni. Azaz a miniszteriumokbol a gazdasagi
tervezes donto reszet at kell adni a vallalati szintnek. Ez egy olyan gazdasagot sejtetett, ahol
az allam megtartja a gazdasagi kulcspoziciokat, de a mezogazdasag, az ipar es fokent a
szolgaltatasok teriileten bizonyos teriileteket atenged a maganszferanak. Ez a gyakorlatban
ugy jelentkezett, hogy peldaul a kiskereskedelemben vagy a mezogazdasagban akkor
engedtek teret maganvallalkozoknak, ha volt bejelentett foallasuk egy allami vallalatnal.

90
 A szovjet rendszer kilatastalansaga elol a lakossag jelentos resze az alkoholba, az egyetlen
legalis ,,tudatmodosit6 szerbe" menekiilt. Igy nem meglepo, hogy csodot mondott Gorbacsov
alkoholellenes kampanya is. A peresztrojka es glasznoszty kudarcat leginkabb az 1986
aprilisaban - a csernobili atomeromuben - bekovetkezett nuklearis balesett mutatta, melynek
soran robbanas kovetkezett be az eromu 4-es reaktoraban. A szovjet partvezetes hetekig
titkolta sajat lakossaga elol is a baleset tenyet, s ezaltal elmulasztotta egy sor ellenintezkedes
vegrehajtasat. Ez onmagaban hiteltelenne tette az uj vezetes tovabbi tenykedeset es
szavabihetoseget.
A gazdasagi reformok kivivtak a konzervativ erok - a KGB es a hadsereg vezeto koreinek
- haragjat, akik 1991 augusztusaban puccsal megbuktattak Gorbacsovot. A valtozasoknak
azonban mar nem lehetett gatat vetni. Az orszagszerte kirobbant tomegmegmozdulasoknak is
koszonhetoen harom nap elteltevel Gorbacsov visszatert Moszkvaba. Az esemenyek
felgyorsultak, s elvezettek a Szovjetunio szethullasahoz. A Szovjetunio hatarain beliil
megmaradt allamok 1991 decembereben megalakitottak a Ftiggetlen Allamok Kozosseget
(FAK), amely inkabb hasonlitott egyfajta szabadkereskedelmi ovezetre, mint egyseges
allamra. A gorbacsovi idoszak felgyorsitotta a kozep-europai szocialista orszagok elszakadasi
folyamatait is.

Kozep-Europa partallamainak osszeomlasa

1980-ban ismet Lengyelorszagban forrosodott fel a politikai helyzet. A gazdasagi

nehezsegek, amelyek a napi ellatasi gondokban is megnyilvanultak, kieleztek a lengyel
partallam es a munkassagra tamaszkodo ellenzek viszalyat. Lech Walesa vezetesevel
megalakult a Szolidaritas, amely a partallamtol ftiggetlen szakszervezetkent tenyleges
veszelyt jelentett a lengyelorszagi kommunizmusra. 1981 decembereben a szovjet
beavatkozas megelozesere bevezettek a rendkivuli allapotot, es bebortonoztek a
szakszervezeti vezetoket. A lengyel tarsadalmat athato feszultseg azonban nem sziint meg es
egeszen 1989 tavaszaig mindennaposak voltak a zavargasok es tiltakozasok. A fesziiltseget
csak a demokratikus valasztasok tudtak mersekelni, amelyek elvezettek a partallami rendszer
es az egypartrendszer lebontasahoz.
A lengyel esemenyekkel szinte parhuzamosan haladt a magyarorszagi rendszervaltas
folyamata is, ami 1989-re megteremtette a magyar partallam ellenzeket. 1989-es esemenyek
megingattak az NDK vezetesenek pozicioit is. Ebben jelentos allomas volt peldaul az 1989
nyaran-oszen Magyarorszagon tartozkodo keletnemet turistak kiengedese Ausztriaba. A kelet-

91
es kozep-europai valtozasok 1989, november 9-re elvezettek a berlini fal leomlasaig, ameiy
jelkepeve valt a ket nemet allam megosztottsaganak. 1989 vegeig Kozep-Europa valamennyi
orszagan vegigsoport a valtozas szele, amely eltakaritotta a II. vilaghaboru utan kialakult
partallami rendszereket.
Atemaval foglalkozo szakirodalom legelterjedtebb nezetei strukturalis valtozasokkal
magyarazzak Moszkva kill- es belpolitikajanak fb'ldrengesszeru atrendezodeset. Ha elfogadjuk
azokat az elemzeseket, melyek az amerikai eropolitlkanak es a kenyszerito vilaggazdasagi
folyamatoknak tulajdonitjak a szovjet magatartas megvaltozasat, akkor sem kapunk teljes
valaszt egy sor kerdesre. A strukturalis elemzesek ugyanis nem adnak magyarazatot arra,
hogy a Szovjetunio miert valasztotta a nyitas es a politikai liberalizalodas utjat. Elvileg
ugyanis lehetosege lett volna - a kinai pelda alapjan - tisztan technokrata reformok
megvalositasara, amelyek biztosithattak volna a gazdasagi, technologiai felzarkozast,
ugyanakkor erintetlentil hagytak volna a parancsuralmi politikai rendszert.

92
 Felhasznalt irodalom

Cameron, Rondo: A vilaggazdasag tortenete a kokorszaktol napjainkig. Maecenas Konyvek,

Budapest -Talentum Kft., 1998.

Gunst Peter: Magyarorszag gazdasagtortenete (1914-1989). Nemzeti Tankonyvkiado,

Budapest, 1999.

Faltus, Jozef - Krajnikova, Emilia - Prucha, Vaclav: Vseobecne hospodarske dejiny 19. a 20.
storocia. Ekonom, Bratislava, 1999.

Gyonyor Jozsef: Terhes orokseg. Madach-Posonium, Pozsony, 1994.

Honvari Janos (szerk.): Magyarorszag gazdasagtortenete. A honfoglalastol a 20. szazadig.

Aula Kiado, Budapest, 2000.

Horvath Gabor: A feltartoztatasi politika az amerikai kulpolitikaban, 1945-1960. In:

Ktilpolitika, 1996. 2. szam

Horvath Gabor: A feltartoztatasi politika az amerikai kulpolitikaban, 1961-1977, In:

Kiilpolitika, 1997. 3. szam

Jobbagy Istvan: Etnikai (kisebbsegi) partok a ket vilaghaboru kozotti Csehszlovakiaban a

parlamenti valasztasok eredmenyeinek tukreben. In: Egry Gabor - Feitl Istvan: A Karpat-
medence nepeinek egytittelese a 19-20. szazadban. Napvilag Kiado, Budapest, 2005.

Jobbagy Istvan: Valogatott tanulmanyok Szlovakia gazdasagtortenetehez. Pont Kutatomtezet,

Komarom, 2004.

Jordan Gyula - Talas Barna: Kina a modern civilizacio utjan a XIX-XX. szazadban. Napvilag
Kiado, Budapest. 2005.

Kaposi Zoltan: A 20. szazad gazdasagtortenete. Dialog Campus, Budapest-Pecs, 2004.

93
Kaposi Zoltan: A. gazdasagi fejlodes fo vonasai a 18-20. szazadban. Janus Fannonius
Tudomanyegyetem, Pecs, 1994.

Kissinger, Henry: Diplomacia. Panem- McGraw-Hill-Grafo, Budapest, 2008.

Kozma Ferenc: Kulgazdasagi strategia. Aula, Budapest 1996.

Liptak, Lubomir: Slovensko v 20. storoci. Kalligram, Bratislava, 2000.

Popely Gyula: Ellenszelben. A felvideki magyar kisebbseg elso evei a Csehszlovak

Koztarsasagban (1918-1925). Kalligram, Pozsony, 1995.

Rothschild, Joseph: Csehszlovakia tbrtenete a ket vilaghaboru kbzbtt. JATE Tbrtenesz

Diakkor Kiadvanya, Szeged, 1995.

Simon Attila: Elkepzelesek es tervek Del-Szlovakia szlav betelepitesere az elso

koztarsasagban lezajlott fbldreform kereten beliil. In: Forum Tarsadalomtudomanyi Szemle,
2003/2. szam.

Simon Attila: A nemzetallami szempontok ervenyesulese az elso csehszlovak koztarsasagban

lezajlott fbldreform soran (kiilonos tekintettel a Del-Szlovakiaban lezajlott telepitesekre). In:
Jobbagy Istvan (szerk.): Valogatott tanulmanyok Szlovakia gazdasagtbrtenetehez. Pont
Kutatointezet, Komarom, 2004.

Szakacs Sandor: Gazdasagtbrtenet I. Szamalk, Budapest, 1998.

Szakacs Sandor: Gazdasagtbrtenet. II. Szamalk, Budapest, 2006.

94
Internettes forrasok:

A magyar honvedseg az elso vilaghaboruban: http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/54.html

A nemzetkozi rabszolgakereskedelemmel foglalkozo honlap:

http://www.slavevoyages.org/tast/index.faces

95
 Vizsgatetelek

1. A modern nagyipar hajnala (A proto-indusztrializacio, Regi es uj szervezeti keretek,

A modern nagyipar jellemzoi, Az ipari forradalom, mint vitatott kifejezes, Az
iparositas elofeltetelei, A bankszektor kialakulasa, Az infrastruktura fejlodese, Az
ipari technologia fejlodese)
2. A modern nagyipar hajnala (Az ipari technologia fejlodese, Az angliai textilipar,
Gyapotimport es rabszolgasag, Regionalis elteresek)

3. Az atlanti-terseg iparosodasa a 19. szazadban (Nagy-Britannia, Egyesiilt Allamok,

Belgium, Franciaorszag)
4. Az atlanti-terseg iparosodasa a 19. szazadban (Nemetorszag)

5. Keson jovo es lemarado iparositok a 19. szazadban (Svajc, Hollandia es a

skandinav allamok, Spanyolorszag es Portugalia)
6. Keson jovo es lemarado iparositok a 19. szazadban (Olaszorszag, Gorogorszag,
Romania, Szerbia es Bulgaria, Oroszorszag, Japan)

7. Magyarorszag a 19. szazadban (Politika es gazdasag (1789-1849), Haynau

megtorlasa es a Bach-korszak (1849-1859), Ut a kiegyezes fele - oktoberi diploma es
februari patens (1860-1867), 1867. evi osztrak-magyar kiegyezes)
8. Magyarorszag a 19. szazadban (A malomipar, A hitelezes es banktoke, A vasut
kiepitese, Tarsadalmi tagozodas)

9. Gazdasagi fejlodes a 19. szazadban: szabadkereskedelem es aranystandard (A

haromszog kereskedelem, A brit-francia egyezmeny (I860))
10. Gazdasagi fejlodes a 19. szazadban: szabadkereskedelem es aranystandard (A
nemzetkozi aranystandard-rendszer, Nemzetkozi migracio es tokebefektetesek)

11. Az I. vilaghaboru es a nemzetkozi gazdasagi dezintegracio korszaka (1914-1933)

(Az I. vilaghaborutol a bekekotesig, A hiiszas evektol a Nagy Valsagig (1920-1929),
Az Egyesiilt Allamok)
12. Az I. vilaghaboru es a nemzetkozi gazdasagi dezintegracio korszaka (1914-1933)
(Nagy-Britannia, Franciaorszag, Nemetorszag)

1
13. A II. vilaghaboru utani europai gazdasag lijjaepitese (A habora utani
vilaggazdasag intezmenyei, A Marshall-terv, A nemet kerdes)
14. A II. vilaghaboru utani europai gazdasag lijjaepitese (Gazdasagi ,,csodak" es a
joleti allam kialakulasa (1948-1973), A szocialista vilag kialakulasa, Kozep-Europa
szovjetizalasa, Kina)

15. Az Europai Unio kialakulasa es a szovjet blokk osszeomlasa (Az europai

egyiittmukodes torteneti gyokerei, A II. vilaghaborutol a Romai Szerzodesig, Az
integracio bovitese)
16. Az Europai Unio kialakulasa es a szovjet blokk osszeomlasa (A szovjet rendszer
meggyengulese, Az Egyesiilt Allamok katonai es technologiai kihivasa - a
feltartoztatasi politika, Gorbacsov es a peresztrojka, Kozep-Europa partallamainak
osszeomlasa)

Az irasbeli vizsga 5 tesztkerdesbol es egy esszekerdesbol (vizsgatetelbol) all.

Amennyiben nem elegendo az orai anyag es a jegyzet egy-egy tema teljes

megertesehez, kerem, hogy hasznaljak a ,,Felhasznalt irodalom" cimu fejezet
szakkonyveit.