1.1. Ismertesse az építésügyi jogszabályok rendszerét, ezen belül az Étv.

és végrehajtási
rendeleteinek kapcsolatát. Nevezzen meg néhány (4-5) fontosabb építésügyi végrehajtási
rendeletben szabályozott témakört, különös tekintettel az újabb (2013. január 1-től hatályos,
vagy jelentősen megváltozott) szabályozásokra.
Az építésügyi jogszabályok nemzetgazdasági-, műszaki-technikai- és közigazgatási kapcsolódásai miatt
összetett rendszert alkotnak.
Az építésügy fogalmi körébe tartozik:
- -települészintű szabályozás (településfejlesztés, településrendezés)
- -építés teljes folyamata
- -építmények
- -építési termékek
- -épített környezet
A rendszer felépítése:
- Étv.: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény
- A legfontosabb alapelveket és előírásokat tartalmazza, átfogja az építésügy valamennyi szabályozási
területeit, megadja a felhatalmazásokat (jogalkotó szervet, szabályozandó területet). Keret jellegű
ágazati-szakmai alaptörvény.
- Végrehajtási rendeletek: Étv. általános előírásainak, követelményeinek a részletes kifejtése, eljárási
szabályok, alkalmazhatóság. Összhangban áll az Étv.-vel.
314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia és a
településrendezési eszközök, továbbá a településrendezési sajátos jogintézmények részletszabályairól
253/1997.(XII.20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről (OTÉK)
312/2012(XI.8.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről,
valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásokról
313/2012.(XI.8.) Korm. rendelet az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos
Építésügyi Nyilvántartásról
343/2006.(XII.23.) Korm. rendelet az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről
191/2009.(IX.15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről

1.2. Melyek az Étv. szerinti sajátos építményfajták és hogyan vonatkoznak rájuk az Étv. általános
szabályai? Ismertessen néhány (4-5) fontosabb, az építésügyet is érintő, de önálló szabályozási
területet (illetve jogszabályt), és nevezze meg ezek építésügyi kapcsolódásait.

Sajátos építményfajták: (épületnek nem minősülő közlekedési, hírközlési, közmű és energiaellátási, vízellátási
és vízgazdálkodási, bányászati tevékenységgel és a bányászati hulladék kezelésével kapcsolatos, atomenergia
alkalmazására szolgáló, valamint honvédelmi és katonai, továbbá nemzetbiztonsági célú, ill. rendeltetésű,
sajátos technológiájú – mérnöki létesítmények), műemlék védelem alatt álló építmények és területek.
Általában ezeknél a sajátos építményfajtáknál kiegészítő építésügyi jellegű megállapításokra és azok
kielégítésére van szükség. Ennek hiányában az Étv. általános előírásai az irányadóak.

A kulturális örökség védelméről szóló 2001.évi LXIV.törvény

A műemlékekre mint az épített környezet kiemelkedő értékeit képviselő és külön védelmet igénylő területeire,
a régészeti örökség emlékeire és a kulturális javakra vonatkozik.
A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996.évi XXXI. törvény (Országos
Tűzvédelmi Szabályzat, mint végrehajtási rendelet)
Alapvetően összefügg az építmények kialakításával és használatával, szakterületi kapcsolódás egyértelmű.

A nemzeti szabványosításról szóló 1995.évi XXVIII. törvény

Az építésügy műszaki tartalmával függ össze
A szerzői jogról szóló 1999.évi LXXXVI. törvény
Az építészeti műszaki tervezés és maga az építmény (építészeti alkotás) szerzői jogvédelem alatt áll.
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.évi CXL. törvény-Ket.

1
Az építésügyi igazgatás a közigazgatás része, ill. a kamarák hatósági tevékenysége során is követni kell (szakmai
jogosultság megállapítása, névjegyzékbe vétel esetén)

2.1. Ismertesse az Étv. főbb szabályozási területeit, illetve jogszabályi szerkezetét. Ismertesse az
Étv. egyes fő fejezeteinek rövid szakmai tartalmát, szabályozási körét.

Az Étv. főbb szabályozási területei:

- A település szintű szabályozás (településfejlesztés és településrendezés)
- Az építési tevékenység, mint folyamat komplex szabályozása (az építmények használatával és
megóvásával kapcsolatos feladatok is)
Törvényi szerkezet:
I. fejezet Általános rendelkezések
II. fejezet A településfejlesztés és a településrendezés
III. fejezet Az építési folyamat szabályozása
III./A fejezet Egyes kereskedelmi építmények létesítéséről (hat. 2012 január 1-től)
IV. fejezet Az épített környezet fenntartása, használata és értékeinek védelme
V. fejezet Vegyes és záró rendelkezések

Általános rendelkezések tartalmazza:

- A törvény fő szabályozási területeit
- Fogalom meghatározásokat
- Az állam és a helyi önkormányzatok legfontosabb építésügyi feladatait
- Általános követelményeket, mint alapelveket, amiket alkalmazni kell:
együttműködési kötelezettség, környezet és természetvédelmi követelmények figyelembe vétele,
humánus és esztétikus környezet létrehozásának igénye, nyilvánosság és a közösségi ellenőrzés
lehetőségének biztosítása
A településfejlesztés és a településrendezés
Az Étv. elsősorban a feladatellátás mikéntjére, szakmai tartalmára, a döntéshozatal garanciáira kíván
rendelkezéseket megállapítani. Ezen fejezethez külön részlet-előírások tartoznak (314/2012. (XI.8.) Korm.
rendelet).
A településfejlesztéssel és településrendezéssel kapcsolatos
- legáltalánosabb rendelkezéseket tartalmazza
- megállapítja célját és alapvető követelményeit
- ezeket szolgáló eszközöket
- megállapítja, ismerteti a sajátos jogintézményeket, amik a megvalósulást elősegítik, biztosítják
- rögzíti a településtervezési, településrendezési szakértői tevékenység általános szabályait (szakmai
jogosultság, névjegyzék, sajátos építésügyi szakmagyakorlási tevékenység)

Az építési folyamat szabályozása

Az építmények elhelyezésével és létesítésével kapcsolatos általános követelményeket határozza meg
Az építés elvi sorrendjében szabályozza az egyes tevékenység-fázisokat
Szabályozza a közreműködők feladatait és felelősségét:
- az építészeti-műszaki tervezési és szakértői tevékenységet
- az építésügyi hatósági eljárásokat
- az építés kivitelezés munkafolyamatát annak résztvevőit
- az építési tevékenység ellenőrzését a szabálytalan munkavégzés jogkövetelményeit
- az építmények használatbavételét

Az épített környezet fenntartása, használata és értékeinek védelme

Az épített környezet (telkek, építmények, burkolt zöldfelületek) rendeltetésszerű használatáról,

karbantartásáról és az építészeti örökség védelméről szól. (Világörökség jegyzék, műemlék, helyi védelem)
Az építésügyért, a kultúráért és az egyes sajátos építményfajtákért felelős miniszterek építésüggyel és az
épített környezettel kapcsolatos oktatási, tudományos és együttműködési feladatai is itt találhatók.

2
Vegyes és záró rendelkezések

Ez tartalmazza a törvény eredeti hatálybalépésének időpontját (1998 január 1) és a végrehajtási rendeletek

kidolgozására vonatkozó felhatalmazó rendelkezéseket.
1997.évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről (Étv.)

3.1. Melyek a településrendezés és településfejlesztés általános céljai, hosszú és rövid távú

feladatai?

A telpülésrendezés és a településfejlesztés önkormányzati alapfeladat.

Célja:
Lakosság életminőségének javítása,
jól fejleszthető környezet kialakítása
köz- és jogos magánérdek összhangjának biztosítása
természeti, táji és építészeti értékek gyarapítása, védelme
erőforrások környezetbarát hasznosítása

A településfejlesztés feladata:
A célok eléréséhez szükséges fejlesztési irányok, programok és eszközök meghatározása, a településrendezési
tevékenység megalapozása.
A településfejlesztés önkormányzati döntéssorozat:
Hosszútávra 10 éven túlra a településfejlesztési koncepció, míg középtávra 4-10 év a bevonható források
ismeretében az integrált településfejlesztési stratégia tartalmazza a célok megvalósításához szükséges
lépéseket, eszközöket, nyomon követését.

A településrendezés a település területének, telkeinek, felhasználására és beépítésére vonatkozó helyi

szabályokat állapítja meg.
Feladata:
meghatározni a település rendezett fejlődésének térbeli-fizikai kereteit
biztosítani a működéséhez szükséges infrastruktúra hálózatot
hatékonyan elősegíteni a település működőképességét
biztosítani a település megőrzésre érdemes adottságainak védelmét

3.2. Melyek a településrendezési eszközök? Jellemezze ezeket. Sorolja fel a főváros sajátos
településrendezési eszközeit?

A településrendezés eszközei:
Településszerkezeti terv: Önkormányzati határozati melléklet, a településfejlesztési koncepció alapján a
települési önkormányzat képviselő testülete dolgoztat ki és állapít meg. A célok megvalósítását biztosító terv. A
település szerkezetét, a terület felhasználást és a műszaki infrastruktúra-hálózatok elrendezését állapítja meg.
Hosszú távú, stratégiai jellegű dokumentum. 10 évente felül kell vizsgálni.
Helyi építési szabályzat: A településszerkezeti terv alapján a települési önkormányzat képviselő testülete
dolgoztat ki és rendeletben állapít meg. az építés rendjét a helyi sajátosságoknak megfelelően megállapító
önkormányzati rendelet. Azt határozza meg, hogy a településen belül hol, mit és hogyan lehet építeni.
Készíteni kell: Újonnan beépítésre kerülő területek esetén, védett területekre, közterületek kialakításakor,
építés helyi rendjének biztosításakor. Legalább 4 évente át kell vizsgálni.
A szabályozási terv a helyi építési szabályzat rajzi melléklete.
Főváros sajátos (kétszintű önkormányzatiságából köv.) településrendezési eszközei:
- a fővárosi településszerkezeti terv
- a fővárosi rendezési szabályzat, illetve
- a kerületi építési szabályzat: a fővárosi kerületi önkormányzat a fővárosi településszerkezeti tervvel és
rendezési szabályzattal összhangban állapít meg saját közigazgatási területére.
Településszerkezeti terve csak a fővárosnak van, de helyi építési szabályzattal a fővárosi és a kerületi
önkormányzatok is rendelkeznek.

3
3.3. Sorolja fel – és egy-egy mondattal jellemezze - a településrendezési feladatok megvalósulását
biztosító sajátos jogintézményeket, külön is térjen ki a 2013. január 1. után hatályba lépett újabb
(illetve módosuló) intézményfajtákra: településrendezési szerződés, településképi véleményezés,
településképi bejelentési eljárás.

Sajátos jogintézmények:
- építésjogi követelmények
Az Étv. előírja, hogy építési munkát - az országos előírásokon túlmenően - végezni csak a helyi építési
szabályzat előírásainak megfelelően szabad. Különböző módon a beépítésre szánt és nem szánt területek
vonatkozásában. Ennek hiányában az illeszkedési szabály lép életbe
- tilalmak
Fajtái: változtatási, telekalakítási, építési tilalom, melyeket önkormányzati rendelettel rendelik el.
- telekalakítás
Általános célja az adott településen az optimális telekstruktúra kialakítása. Fajtái: Telekfelosztás,
telekegyesítés, telekhatár rendezés, telekcsoport újraosztás.
- elővásárlási jog
Az elővásárlási jog az önkormányzat azon joga amellyel a helyi építési szabályzatban meghatározott
településrendezési célok érdekében élhet.
- kisajátítás
Kisajátítani csak az állam, illetve a helyi önkormányzat, illetve az állam javára saját nevében, törvény alapján
eljáró személy javára, közérdekből, továbbá feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet.
- helyi közút céljára történő lejegyzés
A helyi építési szabályzat szerint, amikor a településrészen fekvő ingatlanok megfelelő megközelítése,
használhatósága érdekében szükséges és indokolt, a kisajátítás szabályait betartva kártalanítás mellett.
- útépítési és közművesítési hozzájárulás
A helyi építési szabályzatban új beépítéshez, rehabilitációhoz szükséges kiszolgáló utakat és közműveket a
kiszolgált építmények használatbavételéig meg kell valósítani. Ez a kötelezettség az illetékes
Önkormányzatokat terheli.
- településrendezési kötelezések
Lehet beépítési-, helyrehozatali- és beültetési kötelezettség. Elrendeléséről a polgármester dönt.
- kártalanítási szabályok
Akkor illeti meg a tulajdonost, ha az ingatlanhoz fűződő korábbi építési jogainak keletkezésétől számított 7
éven belül a helyi építési szabályzatból ill telekalakítási vagy építési tilalom elrendeléséből tényleges kára
származik.
- településrendezési szerződés
A településrendezési szerződés lényege, hogy a települési önkormányzat egyes településfejlesztési célok
megvalósítására törvényben meghatározott módon szerződést köthet az érintett ingatlan tulajdonosával,
illetve az ingatlanon beruházni szándékozóval. A szerződés megkötésének feltétele a telepítési tanulmányterv.
Tárgya lehet: településfejlesztési koncepció finanszírozása, költségek vagy ráfordításoknak átvállalása a cél
megvalósítója által.
- összevont telepítési eljárás
Célja az építés beruházások megvalósításának gyorsítása és az eljárásrend egyszerűsítése azáltal, hogy a
telepítés és az építési engedélyezés folyamatát egy eljárás keretébe vonja. Két szakaszból áll: telepítési
hatásvizsgálati szakasz, integrál/ építési engedélyezési szakasz. A telepítési hatásvizsgálati szakaszban telepítési
tanulmánytervet kell készíteni, ennek része a beépítési terv.
- településképi véleményezési eljárás
Az építésügyi hatósági az engedélyezési eljárást megelőzően lehet lefolytatni. Az új szabályozás lényege, hogy a
települési önkormányzat polgármestere a megkeresést követő 15 napon belül az illeszkedési követelmények
teljesítésével kapcsolatban szakmai véleményt adhat. Határidőn túl a hozzájárulását megadottnak kell
tekinteni.
- településképi bejelentési eljárás
A települési önkormányzat (fővárosban a kerületi önkormányzat) polgármestere folytatja le az ún.
bejelentéshez kötött (tehát nem hatósági engedélyhez kötött) tevékenységek, a reklámelhelyezések és
rendeltetésmódosítások tekintetében. Az ügyfél kezdeményezi a polgármesternél, a polgármester döntésével
szemben a települési önkormányzat képviselő testületéhez lehet fellebbezni.

4
 - közterület-alakítás
A vonatkozó településrendezési eszközökkel összhangban készül, az ún. szabadtér-építészetet, kertépítészetet,
gyalogos és gépjármű közlekedést, közmű- és felszíni vízelvezetést, hírközlést is magában foglalja. A közterület-
alakítási terv legalább 1 :500-as méretarányú tervlapból és a közterület-alakítási leírásából áll.

4.1. Ismertesse az építésben közreműködők (kiemelten az építtető, az építészeti műszaki tervező és

az építőipari kivitelező) szerepét az építési folyamatban, röviden foglalja össze fontosabb, általános
jellegű feladataikat és felelősségi körüket.

Az építés lényegét tekintve valamely építtetői, beruházói feladat, célkitűzés megvalósítása, ehhez értő és
jogosult szakemberek fellelős közreműködésével.
Az építtető, Az építési beruházás elindítója, finanszírozója és lebonyolítója, az „ügy" gazdája.
Az építtető feladata, felelőssége):
- az építési cél meghatározása (mind jogszerűségi, mind ésszerűségi szempontból),
- a tervezési program kidolgoz(tat)ása,
- az építési beruházás teljes fedezetének biztosítása,
- a felelős közreműködök (tervező, kivitelező, építési műszaki ellenőr) kiválasztása és megbízása,
- az építésügyi hatósági engedélyek és más szükséges engedélyek beszerzése, az előírt bejelentések
megtétele,
- az építési munkaterület átadása,
- az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének jogszabályokban előírtak szerinti ellenőrzése
(ellenőriztetése),
- az elkészült munka átvétele, a számlák rendezése, stb.

Az építési folyamat első - meghatározó - szakasza az építészeti-műszaki tervezés. Az építészeti-műszaki

tervezés feladata mindenekelőtt az építtetői célok, igények megfogalmazása a tervezési program alapján. Az
Étv. az építészeti-műszaki tervezés feladatkörébe konkrét módon az építészeti-műszaki tervdokumentáció
készítését és külön rendeletben meghatározottak szerinti ellenőrzését, továbbá a tervezői művezetői
tevékenységet sorolja.
Az építészeti-műszaki tervezés (és szakértés) szakmagyakorlási jogosultsághoz és névjegyzéki bejegyzéshez
kötődik.
A tervező általános esetben felelős az általa készített tervek szakszerűségéért, valós állapotnak megfelelő
tartalmáért, szakmai minőségéért, továbbá a közreműködő szakági tervezők kiválasztásáért és terveik
összehangolásáért.
Az építőipari kivitelezési tevékenység célja egy konkrét, építészeti-műszaki tervekben rögzített komplex
feladat saját erőkkel - és más bevont alvállalkozók közreműködésével - történő megvalósítása.
A kivitelező feladata és felelőssége általánosságban a vállalkozási szerződésében, az építtető által
rendelkezésére bocsátott hatósági engedélyekben és a hozzájuk tartozó építési-műszaki tervekben, továbbá az
elfogadott szakmai előírásokban és követelményekben foglaltak szerint
- az építőipari kivitelezési tevékenység jogszerű megkezdése és folytatása,
- az elvégzett munkák eredményeként létesült szerkezetek, berendezések, illetve építmény,
építményrész rendeltetésszerű és biztonságosan használható állapotban történő átadása a
megrendelőnek.
A felelős műszaki vezető a kivitelező helyszíni képviselője, a munkálatok szakmai irányítója, aki megbízásának
keretei között személyesen is felel az építési tevékenységre vonatkozó szakmai, minőségi és biztonsági
előírások megtartásáért, és a munkálatok végzésének szakszerűségéért.

4.2. Melyek az Étv.-ben felsorolt építésügyi hatósági eljárások? Ismertesse az építésügyi

engedélyezési eljárás néhány fontosabb új előírását. Ismertesse az építésügyi és építésfelügyeleti
hatóságok hazai rendszerét. Ki (mely szervezet) látja el az első és másodfokú hatósági jogköröket

Az Étv . az építésügyi hatósági eljárások között az alábbiakat sorolja fel :

a) építési engedélyezési,
b) összevont engedélyezési,
e) fennmaradási engedélyezési,

5
d) használatbavételi engedélyezési,
e) bontási engedélyezési,
f) engedély hatályának meghosszabbítása iránti engedélyezési,
g) jogutódlás tudomásulvétel i,
h) használatbavétel tudomásulvétel
i) az országos építési követe lm ényektől való eltérés engedélyezési,
j) hatósági bizonyítvány kiáll itása iránti,
k) kötelezési,
l) végrehajtási,
m) szakhatósági, valamint
n) veszélyhelyzet esetén szükségessé váló építési tevékenység tudomásul vételi
eljárások.

Új előírás:
- Az építésügyi hatósági szolgáltatásokról szóló rendelkezés, célja, hogy a hatóság az ügyfélnek előzetes
tájékoztatást nyújtson. Az eljáró hatóság az ügyfél kérelmére szakmai nyilatkozat formájában válaszol.
- Az építésügyi hatósági eljárások elektronikus úton történő lebonyolítása, amely az építésügyi hatósági
engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer (ÉTDR) működtetéséről
rendelkezik.
- Az elektronikus hatósági eljárás bevezetése az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat érintő
legfontosabb változás. Az engedély-kérelem elektronikus benyújtása az ügyfél számára lehetőség, az
építészeti-műszaki tervdokumentációt azonban minden esetben elektronikus úton kell előállítani az
építésügyi hatóság és az eljáró szakhatóságok elektronikus ügyintézés keretében kötelesek lefolytatni az
eljárást.
- Az engedélyköteles építési tevékenységek köre: az építési engedély nélkül, illetve bontási engedély vagy
tudomásul vétel nélkül végezhető tevékenységeket sorolja fel. Minden egyéb építési, illetve
meghatározott körben bontási munkához engedély szükséges.
- A bejelentéshez kötött építési kategória megszűnt.
- Az építési engedély iránti kérelemmel egy időben más, kapcsolódó kérelem is előterjeszthető, így: az
országos építési követelményektől eltérő műszaki megoldás engedélyezésére, bontás engedélyezésére,
fennmaradási engedélyezésre, vagy műemlékek esetén az örökségvédelmi engedélyre. Az építésügyi
hatóság ez esetben a kérelmek elbírálását összevonja.
- Az önálló elvi építési engedélyezési eljárás megszűnt.
- Összevont engedélyezési eljárás lefolytatása kérhető. Ennek két szakasza van: elvi építési
keretengedélyezési szakasz és építési engedélyezési szakasz.
- Az összevont telepítési eljárás lényege, hogy az egyes önálló engedélyezési eljárásokat összevonja: ún.
telepítési hatásvizsgálati szakaszra és integrált építési engedélyezési szakaszra
Megváltozott a használatbavételi engedélyezési eljárás (záradékolt változási vázrajzot fel kell tölteni), és a
fennmaradási engedélyezési eljárás rendje, elsősorban az elektronikus eljárásrendre való áttérés (ÉTDR)
következtében. (polgármester-, tervtanács véleménye szükséges a fennmaradásihoz.)

Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság szervezeti rendszere:

Közvetlenül összefügg a fővárosi és megyei kormányhivatalok létrehozásával, a járási hivatalok
megalakulásával.
Az általános elsőfokú építésügyi hatóság a járásszékhely települési (illetve fővárosi kerületi) önkormányzat
jegyzője, illetékessége az adott járás településeire, illetve az adott fővárosi kerületre terjed ki.
Kiemelt elsőfokú építésügyi hatósági jogkört egyrészt
a 38 kijelölt járási építésügyi hivatal gyakorol, amelyek„kivételes" építéshatósági ügyeket látnak el.
a 19 megyeszékhely város (Pest megyében Érd város), illetve 2 meghatározott fővárosi kerület (az 1. és V.)
járási (fővárosi kerületi) építésügyi és örökségvélelmi hivatala, amelyek az említett „kivételes" ügyek mellett
ellátják a műemlékekkel kapcsolatos építésügyi hatósági feladatokat is.
A műemlékekkel kapcsolatos feladatkört részben a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási
Központ, részben az új - kormányzati és kormányhivatali keretekben működő - örökségvédelmi szervek, illetve
hatóságok vették át.
Elsőfokú építésügyi szakhatóságként a kiemelt építésügyi hatóságok járnak el.

6
A másodfokú építésügyi hatósági, valamint szakhatósági feladatokat a fővárosi, illetve megyei
kormányhivatalok szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatalok önálló feladat- és
hatáskörrel rendelkező szervezeti egységei látják el.
Az építésfelügyeleti hatóság külön feladat- és hatáskörrel rendelkező államigazgatási szervezet, elsődleges
feladata az építés (építőipari kivitelezés) jogszerűségének és szakmai megfelelőségének ellenőrzése.
Az elsőfokú építésfelügyeleti hatósági feladatokat - az építésügyi hatósági rendszernél ismertetett módon - a
járási (fővárosi kerületi) építésügyi (és örökségvédelmi) hivatalok önálló szervezeti egysége látja el,
másodfokon a fővárosi és megyei kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatalának önálló feladat- és
hatáskörrel rendelkező szervezeti egysége jár el.

5.1.Ismertesse az építményekkel szemben támasztott legfontosabb elhelyezési és létesítési

követelményeket az Étv. alapján.
Különös figyelmet kell fordítani a táj- és településkép, a beépítési vagy az építészeti jellegzetesség és látvány, a
helyi jelleg védelmére, az épített örökség védett értékeinek érvényesülésére.
Az építmények elhelyezése során külön hangsúlyt kap a rendeltetésszerű és biztonságos használhatóság.
A létesítési követelmények között az jelenti a legfőbb változást, hogy az Étv. - kiutalva a 2013. január 1-től
módosított OTÉK-ban (253/ 1997.(Xll.20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési
követelményekről) - meghatározott és részletezett alapvető követelményeket írja elő. További törvényi előírás
a rendszeres karbantartás lehetőségének biztosítása, a környezeti terhelésre előírt mértékek betartása, illetve
közhasználatú építmények esetében az akadálymentes használat feltételeinek biztosítása (Ez utóbbi egyben
elhelyezési, telepítési követelmény is.)
Az OTÉK-ban felsorolt alapvető követelmények:
állékonyság és mechanikai szilárdság
a tűzbiztonság
a higiénia, az egészség- és környezetvédelem
a biztonságos használat és akadálymentesség,
a zaj- és rezgés elleni védelem
az energiatakarékosság és hővédelem,
az élet- és vagyonvédelem,
a természeti erőforrások fenntartható használata.

5.2. Mit jelent az akadálymentesség fogalma? Hol, milyen építmények körében kötelező az
akadálymentes kialakítás biztosítása? Hol vannak szabályozva az akadálymentes épített
környezetre vonatkozó követelmények? Ismertessen ezek közül néhányat.
Akadálymentes az épített környezet akkor, ha annak kényelmes, biztonságos, önálló használata minden ember
számára biztosított, ideértve azokat az egészkárosodott egyéneket vagy embercsoportokat is, akiknek ehhez
speciális létesítményekre, eszközökre, illetve műszaki megoldásokra van szükségük.
Közhasználatú építmény:az olyan építmény (építményrész), amely
- az egész település vagy a település egy részének ellátását szolgáló funkciót tartalmaz,
- használata nem korlátozott, illetve nem korlátozható (pl. alap-, közép-, felsőfokú oktatási, egészségvédelmi,
gyógyító, szociális, kulturális, művelődési, sport, pénzügyi, kereskedelmi, biztosítási, szolgáltatási célú
építmények mindenki által használható részei), továbbá
- használata meghatározott esetekben kötelező. illetve elkerülhetetlen ( pl. a közigazgatás, igazságszolgáltatás,
ügyészség építményeinek mindenki által használható részei), valamint, amelyet
- törvény vagy kormányrendelet közhasználatúként határoz meg.
Az OTÉK (253/ 1997.(Xll.20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről)
szabályozza az akadálymentes követelményeket.
-A zöldterületnek kerekesszékkel és gyermekkocsival is megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie.
-Kerekesszékkel és gyermekkocsival is megközelíthető módon kell kialakítani a közhasználatú építményeket.
-Amennyiben a megközelítés biztosítására lejtő, rámpa is készül, úgy azt oly módon kell kialakítani, hogy az
elérendő szinten legalább 1,5x1,5 m-es vízszintes, szabad terület legyen.
-Akadálymentes használhatóság céljából a helyiség berendezéseit (kapcsolókat, a jelző és működtető
berendezéseket, telefonokat stb.) a padlószinttől számított 0,90-1,10 m közötti magasságban kell
elhelyezni.

7
5.3.Ismertesse az OTÉK fő szabályozási területeit, jogszabályi szerkezetét, az egyes előírásoktól való
eltérés lehetőségeit.

Az OTÉK jogszabályi szerkezete és fő fejezetei:

I. fejezet Általános rendelkezések
Településkép, települési környezet
II. fejezet Településrendezési követelmények
Településszerkezet, területfelhasználás (területfelhasználási egységek, építési övezetek,
övezetek)
III. fejezet Építmények elhelyezése
IV. fejezet Építmények létesítési előírásai
Általános követelmények
Részletes követelmények
V. fejezet Vegyes és záró rendelkezések
Az egyes előírásoktól való eltérés feltételei

1. számú melléklet Fogalom meghatározások

2. számú ú melléklet A beépítésre szánt területek építési használatának megengedett felső határértékei
3. számú melléklet Hatályon kívül
4. számú melléklet Az elhelyezendő személygépkocsik számának meghatározása
5. számú melléklet A tetőkertek és a vízfelület beszámítása a telekre előírt zöldfelületbe
6. számú melléklet A gépjárműtároló kialakításának méretei
7. számú melléklet Az építmények rendeltetésszerű használatához szükséges, elhelyezendő kerékpárok
számának megállapítása
Függelék Hatályon kívül

Az OTÉK általános településrendezési követelményeket állapít meg, általános érvényű telepítési (elhelyezési)
előírásokat (Ill. fejezet) és létesítési szabályokat tartalmaz (IV. fejezet), felsorolja a különböző
épületszerkezetekkel , helyiségekkel, egyes építményekkel és önálló rendeltetési egységekkel szemben
támasztott legfontosabb követelményeket
Az egyes előírásoktól való eltérés feltételei a szabályozási terül ettől függően változnak. A követelmények alóli
eltérés lehetőségét maga az Étv. biztosítja, a konkrét esetekről az OTÉK rendelkezik (V. fejezet). Ezek szerint a
II. és III. fejezetben (Településrendezés, telepítés) meghatározott településrendezési követelményeknél
szigorúbb követelményeket a helyi építési szabályzat bármikor megállapíthat. A létesítési előírások alól (IV.
fejezet) csak akkor lehet eltérni, ha a tervezett megoldás
- az élet és egészség védelmével, a biztonságos használhatósággal kapcsolatos érdeket nem sért,
- veszélyhelyzetet nem teremt,
- a szomszédos önálló rendeltetési egységekhez fűződő használati jogokat nem korlátozza.

6.1. Melyek a szabványosítás céljai és főbb alapelvei? Ismertesse a szabványosítás nemzetközi

szervezeteit, illetve a Magyar Szabványügyi Testület jogállását és főbb feladatait. Hogyan történik a
szabványok közzététele? Hogy kereshetünk meg egy szabványt?

A szabványosítás legfőbb alapelve: a közmegegyezés.

A szabványosítás alapelvei: az önkéntesség, a nyilvánosság, a tudomány és technika elismert elveinek és
eredményeinek alkalmazása.
Közvetlen célja, hogy valamely meglévő vagy előre látható műszaki-technikai- gazdasági probléma, vagy
eljárás, módszer stb. megoldásárára olyan intézkedéseket dolgozzanak ki és tegyenek közzé, amelyek az adott
probléma általános kezelésére ismételten, újra és újra is alkalmazhatók.
A szabványosítás átfogóbb célja:
- elősegítse a termelés korszerűsítését, hatékonyságát, gazdaságosságát és biztonságosabbá tételét (élet-,
egészség- és munkavédelmi szempontból),
- elhárítsa az egyes termékek, szolgáltatások közötti kereskedelmi, forgalmazási akadályokat
(csereszabatosság, kompatibilitás),

8
- előmozdítsa, támogassa a műszaki együttműködést.

A szabványosítás nemzetközi és nemzeti szervezetei magánjogi szervezetek, önkéntes tagsággal rendelkező

köztestületek.
A nemzetközi szabványosítás legfőbb szervezete a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO), amelynek
tevékenységi köre a villamosságon és a távközlésen kívül minden szakterületre kiterjed.
Az Európai Unió legfőbb szabványügyi szervezete az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN). Tagjai az Európai
Unió nemzeti szabványügyi szervezetei.
Az elektronika és a távközlés kérdéseivel az Unión belül is külön szervezetek: az Európai Elektrotechnikai
Szabványügyi Bizottság (CENELEC) és az Európai Távközlési Szabványügyi Intézet (ETSI)
foglalkoznak .
Az ISO és a CEN önálló szervezetek, de az európai és a nemzetközi szabványosítás között szoros együtt
működés van.

A nemzeti szabványosítás hazai szervezete a Magyar Szabványügyi Testület (MSZ1).

Az MSZT a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVlll. törvény alapján létrejött köztestület. Az MSZT saját
önkormányzattal, önkéntes tagsággal rendelkező önállóan gazdálkodó nonprofit szervezet.
Az MSZT a nemzeti szabványok kiadásának egyedüli hivatalos szerve.
Az MSZT fő feladatai:
- a nemzeti szabványok kidolgozása, illetve kidolgoztatása, jóváhagyása, közzététele, módosítása,
visszavonása,
- az európai és nemzetközi szabványok nemzeti szabványként történő átvétele (honosítása), közzététele,
- részvétel a nemzetközi (ezen belül európai) szabványosítási tevékenységben, a magyar nemzeti
szabványosítás képviselete a nemzetközi szervezetekben,
- a nemzeti szabványjel használati rendjének kialakítása, a nemzetközi és európai szabványjelek használati
rendjének honosítása és kiadása,
- a megfelelőség tanúsítás rendszerének kialakítása összefüggésben a nemzeti szabványosítással,
- közreműködés a szabványosítással összefüggő jogszabályok kidolgozásában.

A szabványok közzététele szabályozott formában történik.

Magyarországon a Magyar Szabványügyi Testület kizárólagos jogköre, hogy nemzeti szabványt kiadjon, azt
közzétegyen.
Az MSZT évente kiadja „A magyar nemzeti szabványok jegyzékét ", amely meghatározott rendszerben
csoportosítva sorolja fel a hatályos nemzeti szabványokat (követve a nemzetközi ICS osztályozási rendszert:
lnternational Classification for Standards).
A Szabványjegyzék közli a szabványok címét, jelölését, hivatkozási számát. A szabványok az MSZT
szabványboltjaiban szerezhetők be. A szabványok jegyzékét elektronikus úton, az MSZT honlapján is meg lehel
találni.
Az ICS rendszerben egy háromtagú számcsoport jelöli a szakterületet (az „ Építőanyagok és építés" címszó
például a 91-es szakjelzet alatt található.), a szakterületen belüli fő szerkezetcsoportokat és - ha van - a további
szerkezeti elemeket.
Egy-egy ICS számcsoporton belül a különböző szabványtípusok (európai – nemzetközi - magyar- magyar ágazati
szabvány) meghatározott sorrendben követik egymást. Azok a szabványok, amelyek tárgyuk szerint két vagy
több csoportba vagy alcsoportba is tartozhatnak, az ICS-osztályozásban minden olyan csoportban vagy
alcsoportban szerepelnek, amelybe besorolhatók. Ez megkönnyíti a szabványok témakörök szerinti keresését.

6.2. Értelmezze a szabvány fogalmát. Mit jelent a szabvány nem kötelező, önkéntes alkalmazása?
Hogy lesz egy szabvány-követelmény kötelező?

A szabvány közmegegyezéssel létrehozott és elismert testület által megalkotott vagy jóváhagyott műszaki
(technikai) dokumentum. A szabvány fogalmának nélkülözhetetlen eleme az ismételt alkalmazhatóság. A
szabvány olyan általános szabályokat, útmutatókat vagy jellemzőket tartalmaz, amelyek alkalmazásával a
kívánt, elérendő cél az adott műszaki-technikai- gazdasági körülmények között a legkedvezőbbnek tekintendő.
Mindig valamilyen tevékenységre vagy azok eredményére vonatkozik.

9
A szabvány nem jogszabály, fogalmi definíciójából következik, hogy alkalmazása nem kötelező, azaz önkéntes.
Még jogszabály sem teheti kötelezővé a szabvány alkalmazását, de a benne előírt követelmények teljesítésével
kapcsolatban hivatkozhat rá. A jogszabályban előírt követelményt természetesen teljesíteni kell, amely
történhet a vonatkozó szabványtól eltérő, de legalább a szabványban foglaltakkal egyenértékű megoldással is.

Kétféle módon válhat kötelezővé:

-a felek szerződésben megállapodnak abban, hogy az adott szabványt alkalmazzák, vagy aszerint járnak el. Így,
mint szerződéses megállapodás válik a szabvány alkalmazása kötelezővé.
-az érintett szabvány tartalmát, vagy annak valamely részét egy jogszabály egyszerűen átveszi, s mint
jogszabályt jelenteti meg. például a tűzvédelem műszaki követelményeinek megállapításáról szóló rendelet
(az Országos Tűzvédelmi Szabályzatot közzétevő miniszteri rendelet), amelynek egyes előírásai közé
gyakorlatilag a korábban kötelezően alkalmazandó MSZ 595 szabványsorozat szövegét emelték be.

6.3. Ismertesse a különböző szabvány fajtákat (nemzeti, európai, nemzetközi), ezek jelölését és
kapcsolatát. Mit jelent az előszabvány (pl. az eurocode) és a szabványtervezet? Mit jelent a CE
jelölés?

A szabványok fajtái,jelölésük:
MSZ a magyar Nemzeti szabvány jelölése, kiadására kizárólag az Magyar Szabványügyi Testület jogosul t. Az
MSZ jelölés természetesen megjelenik azokban a szabványokban is, amelyek valamely európai vagy más
nemzetközi szabvány hazai bevezetéseként (honosításaként, átvételeként) kerültek kibocsátásra.
ISO a nemzetközi szabványok jele,
EN az európai szabvány jelölése. Kidolgoztatásukat és közzétételüket a nemzetközi, illetve az európai
szabványügyi szervezetek (ISO, CEN, stb.) végzik.
A nemzetközi szabványt bevezető magyar szabvány jele: MSZ ISO, vagy ha az európai szabvány is: MSZ EN
ISO. Ez esetben a nemzeti szabvány hivatkozási számában nem az eredeti szabvány kibocsátásának éve, hanem
a magyar szabvány kibocsátásának éve szerepel.

Az előszabványok olyan ideiglenesen elfogadott és kihirdetett szabványok, amelyek elsősorban a végleges

európai szabvány kidolgozásához szükséges szakmai tapasztalatok megszerzését szolgálják. Érvényességük
általános esetben három év.
Európai előszabványok voltak a tartószerkezetek méretezésére (tervezésére) vonatkozó ún. Eurocode-ok.

A szabványtervezet alatt azt a dokumentumot értjük, amely kiadás előtt, a műszaki egyeztetés a kidolgozás
fázisában van. Jele: prEN, prENV.

A CE jelölés a francia Communauté Européenne (Európai Közösség) rövidítése, és általánosságban az Európai

Gazdasági Térség országaiban (az EU 28 országa és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás, EFTA országai:
azaz Izland, Norvégia és Liechtenstein) szabadon forgalomba hozható ipari termékekre érvényes.
A CE jelölés jogi, szabályozási értelemben azt jelenti, hogy az adott termék (esetünkben építési termék)
megfelel a rá vonatkozó harmonizált európai szabványnak - vagy annak hiányában az Európai Műszaki
Engedélyben (Értékelésben), (rövidítve ETA) foglaltaknak, illetve amelyről a gyártó - fentiek alapján -
teljesítménynyilatkozatot állított ki.
Azt jelzi, hogy az adott termék a rá vonatkozó nemzetközi (uniós) követelményeknek eleget tesz.

7.1. Mi a CPR rendelet lényege? Mi a teljesítménynyilatkozat? Kinek (mely szervezetnek) és

mikortól, mely esetekben kötelező teljesítménynyilatkozatot szolgáltatni a CPR rendelet előírása
alapján?

Az Európai Parlament és a Tanács 305/2011/EU rendelete (20 11. március 9.) az építési termékek
forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 891106/EGK tanácsi irányelv hatályon
kívül helyezéséről, melyet 2013. július l -tő l teljes egészében alkalmazni kell. a továbbiakban CPR rendelet-nek
fogjuk nevezni.
A CPR rendelet alapvetően a harmonizált építési termékek Európai Unión belüli forgalomba hozatalát és
forgalmazását szabályozza, beépítési kérdésekkel nem foglalkozik.
A CPR rendelet legfontosabb új fogalma a teljesítménynyilatkozat.

10
Amennyiben a termékre vonatkozik egy harmonizált európai szabvány, vagy ha a termék megfelel egy, a
termék vonatkozásában kiadott európai műszaki értékelésnek, akkor a CPR rendelet szerint a gyártó köteles
teljesítménynyilatkozatot adni a 2013. július 1. után forgalomba hozott termékeihez. A többi termék esetén a
gyártó nem kötelezően európai műszaki értékelést (ETA) készíttethet, azonban ha elkészült az európai műszaki
értékelés, akkor a teljesítménynyilatkozat kiállítása kötelező.
A teljesltménynyilatkozat az építési termékek teljesítményét fejezi ki azok alapvető jellemzőinek - azaz az
építési terméknek az építményekre vonatkozó alapvető követelményekkel összefüggő jellemzőinek –
vonatkozásában.

7.2. Mi az építési termék és a készlet? A hazai szabályozás alapján mi az építési termék építménybe
történő betervezésének és beépítésének kötelező feltétele? Mely esetekben lehet eltérni a
teljesítménynyilatkozat adás kötelezettsége alól? Melyek a teljesítménynyilatkozat műszaki
tartalmú alapdokumentumai?
Építési terméknek azokat a termékeket nevezzük, amelyeket azért állítottak elő és hoztak forgalomba, hogy
építményekbe vagy építmények részeibe állandó jelleggel beépítsék, és amelynek teljesítménye befolyásolja az
építménynek az alapvető követelmények tekintetében nyújtott teljesítményét. A jogi megfogalmazás szerint
csak az a termék építési termék, amelynek a tulajdonságai hatással vannak az építményre vonatkozó a lapvető
követelményekre. Azokat a tulajdonságokat, amelyek meghatározóak az alapvető követelmények teljesülése
szempontjából, lényeges terméktulajdonságnak nevezzük.
A készlet olyan építési termék, amelyet egyetlen gyártó legalább két külön elemből „alkatrészből" álló
együttesként gyárt és hoz forgalomba, és amelyet össze kell szerelni ahhoz, hogy az építménybe be lehessen
építeni. ezt a legalább két külön elemet egyetlen gyártó hozza forgalomba.
CPR rendeletet egészíti ki az a magyar jogszabály: 27512013. {VII. 16.) Korm. rendelet az építési termék
építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes
szabályairól:
Azt írja elő, hogy minden építési termék esetén - a rendeletben foglalt kivételektől eltekintve - a beépítés
feltételeként kötelező a teljesltménynyilatkozat megléte.

A gyártónak nem kell az építési termékhez teljesítménynyilatkozatot adnia,

-ha az egyedi vagy rendelésre készített, nem sorozatban gyártott, meghatározott célra szánt építési terméket a
termék biztonságos beépítéséért felel ős gyártó egyetlen, beazonosítható építménybe építi be,
összhangban az alkalmazandó nemzeti szabályokkal és a nemzeti előírások szerint kijelölt, a biztonságos
kivitelezésért felelős személyek felügyelete mellett.
-ha az építési terméket az építkezés helyszínén gyártották, az alkalmazandó nemzeti szabályok szerint az
építménybe való beépítés céljával, és a tagállam i elő írások szerint kijelölt, a biztonságos kivitelezésért
felelős személyek felügyelete mellett.
-ha az építési terméket hagyományosan vagy a kulturális örökség megőrzésének megfelelő módon, nem ipari
gyártás keretében állítják elő, olyan építmények megfelelő felújítása céljára, amelyek a vonatkozó tagállami
szabályok szerint környezetük kiemelt státusa vagy különleges építészeti vagy történeti értékük miatt
hivatalos védelmet élveznek.

Teljesítménynyilatkozat műszaki tartalmú alapdokumentuma lehet:

-megfelelő tartalmú harmonizált európai szabvány,
-európai műszaki engedély (ETA az érvényességi ideje alatt),
-európai műszaki értékelés („új" ETA),
-építőipari műszaki engedély (hatályos ÉME az érvényességi ideje alatt),
-nemzeti műszaki értékelés (NMÉ),
-szabvány.

8.1. Határozza meg, mit értünk szabálytalan tevékenység alatt? Mondjon két-két példát a
jogszerűtlen, a szakszerűtlen és a jogosulatlan szakmagyakorlási tevékenységre. Milyen
bírságtípusokat ismer? Ismertessen legalább három - a szakmagyakorlóval szemben kiszabható –
bírságtípust.
Az építési folyamat során elkövethető szabálytalan tevékenységek az Étv. alapján:
- a jogszerűtlenül,

11
- a jogosulatlanul,
- a szakszerűtlenül megkezdett és végzett tevékenységek.

Az építési vagy bontási tevékenység abban az esetben jogszerűtlen, amennyiben az engedélyhez vagy
tudomásul vételhez kötött építési vagy bontási tevékenységet
- engedély vagy tudomásul vétel nélkül,
- az engedélytől vagy tudomásul vételtől eltérően… végzik.
A szakmagyakorlási tevékenység abban az esetben szakszerűtlen, ha azt
- a helyi építési szabályzatra,
- az alapvető építési követelmények (OTÉK)-ra… vonatkozó szakmai szabályok, előírások megsértésével végzik
A tevékenység abban az esetben jogosulatlan, ha
- a tevékenységet folytató nem rendelkezik szakmagyakorlási jogosultsággal,
- a szakmagyakorló a tevékenység végzéséhez nem rendelkezik megfelelő jogosultsággal…

A bírságok típusai általában:

1. eljárási bírság: építésügyi vagy építésfelügyeleti hatóság szabja ki, a közigazgatási eljárás során
az ügyféllel és az eljárás egyéb résztvevőivel szemben, ha a szabálytalanság jogkövetkezményét ki akarja
kényszeríteni {pl. bontást végrehajtatni}
2. közigazgatási bírság: építésügyi hatóság szabja ki, a tervezővel szembe11, ha a tervező
jogosultság nélkül végez építési engedélyhez kötött építészeti-műszaki tervezési tevékenységet
3. építésügyi bírság: építésügyi halóság szabja ki, a jogszerűtlen, vagy szakszerűtlen építési
tevékenység esetében az építtetővel vagy az ingatlan tulajdonosával szemben (a fennmaradási engedélyhez
kapcsolódik)
4. örökségvédelmi bírság: műemlékileg védett építményen végzett szabálytalan tevékenység végzésének
jogkövetkezménye, építésügyi bírságtípus.
5. építésfelügyeleti bírság: építésfelügyeleti hatóság szabja ki, jogosulatlan, szakszerűtlen
tevékenységfolytatása esetén az építési folyamat résztvevőjével szemben
6. kamara titkára által a szakmagyakorlókkal szemben kiszabott bírság

A kamara titkára által lefolytatott eljárás eredményeképp az alábbi jogkövetkezmények lehetségesek :

- figyelmeztetés,
- pénzbírság kiszabása,
- a tevékenység folytatásához szükséges jogosultság felfüggesztése,
- a tevékenységfolytatásának megtiltása határozott időre vagy végleg, a tevékenység törlése mellett,
- képzési és ismételt vizsgakötelezettség előírása.

8.2. Sorolja fel a szakmagyakorlókat érintő jogkövetkezmény (szankció) legalább 4 esetét.

Határozza meg, mely szervek jogosult ezeket kiszabni. Ismertesse az Országos Építésügyi
Nyilvántartás (OÉNY) célját és feladatait. Mit jelent az e-szankció alkalmazás?

szabálytalan tevékenység megnevezése szankció (fokozat)

1. 2.
továbbképzési kötelezettség teljesítésének a tevékenység névjegyzékből való törlés
elmulasztása folytatásának
megtiltása
(legfeljebb 1 évig)
adatváltozás bejelentési kötelezettség figyelmeztetés birság (20 OOO Ft)
teljesítésének elmulasztása
adategyeztetési kötelezettség teljesítésének figyelmeztetés bírság (20 OOO Ft)
elmulasztása

nyilvántartási díj határidőbe n történő figyelmeztetés a tevékenység

befizetésének elmulasztása folytatásának megtiltása
(legfeljebb 6 hónapig)

12
a szakmai tevékenység folytatásához a tevékenység folytatásának megtiltása
szükséges jogosultság szüneteltetése alatt (legfeljebb 1 évig)
végzett jogosultsághoz kötött tevékenység
a jogosultság engedélyezését követően merült a tevéken ység folytatásának megtiltása és a
fel olyan tény vagy adat, amely a tevékenység névjegyzékből való tör lés
engedélyezését nem tette volna lehetővé a
szakmagyakorló a jogszabályban előírt
jogosultsági feltételekkel már nem rendelkezik.

a bejelentésben valótlan adatközlést és

hitelesítési nyilatkozatot tett a jogszabályban
előírt feltételekkel való rendelkezéséről

A szakmai kamarák (Magyar Építész Kamara, Magyar Mérnöki Kamara, a gazdasági kamarák közül a Magyar
Kereskedelmi és Iparkamara) és az építésügyi, építésfelügyeleti hatóságok szabják ki a kamarai tagokra a
szankciókat.

Országos Építésügyi Nyilvántartás (OÉNY), az építésügy, valamint a régészeti örökség és a műemléki érték
védelme körébe tartozó hatósági és szakmai tevékenységeket kiszolgáló elektronikus alkalmazások,
dokumentációk és adatállományok egységes, elektronikus formában működtetett központi rendszere. Az
OÉNY rendszerében működő elektronikus alkalmazások, mint pl. : az e-építési napló, e-bírság, e-szankció, e-
tanúsítás (energetikai tanúsítás), ÉTDR, e-közmű, közfeladatok ellátását szolgálják.

Az e-szankció fogalma
Az egyes szabálytalanságok tekintetében az építési folyamat résztvevőivel szemben alkalmazott szankciók
tényének, adatainak kezelését támogató elektronikus alkalmazás. A szakmai kamarák és az építésügyi,
építésfelügyeleti hatóságok által a kamarai tagokra kiszabott szankciók nyilvántartása történik e rendszerben, e
szervek jogosultak tehát az adatkezelésre.

8.3. Ismertesse az Ön által kért szakmagyakorlási jogosultsághoz kapcsolódó fontosabb

szabálytalan tevékenységeket és az ahhoz jogszabály által kapcsolt szankciókat. Milyen
szempontokat mérlegel az eljáró hatóság a jogkövetkezmények kiszabásánál?
szabálytalan tevékenység megnevezése szankció (fokozat)
1. 2.
továbbképzési kötelezettség teljesítésének a tevékenység névjegyzékből való törlés
elmulasztása folytatásának
megtiltása
(legfeljebb 1 évig)
adatváltozás bejelentési kötelezettség figyelmeztetés birság (20 OOO Ft)
teljesítésének elmulasztása
adategyeztetési kötelezettség teljesítésének figyelmeztetés bírság (20 OOO Ft)
elmulasztása

nyilvántartási díj határidőbe n történő figyelmeztetés a tevékenység

befizetésének elmulasztása folytatásának megtiltása
(legfeljebb 6 hónapig)
a szakmai tevékenység folytatásához a tevékenység folytatásának megtiltása
szükséges jogosultság szüneteltetése alatt (legfeljebb 1 évig)
végzett jogosultsághoz kötött tevékenység

13
a jogosultság engedélyezését követően merült a tevéken ység folytatásának megtiltása és a
fel olyan tény vagy adat, amely a tevékenység névjegyzékből való tör lés
engedélyezését nem tette volna lehetővé a
szakmagyakorló a jogszabályban előírt
jogosultsági feltételekkel már nem rendelkezik.

a bejelentésben valótlan adatközlést és

hitelesítési nyilatkozatot tett a jogszabályban
előírt feltételekkel való rendelkezéséről

- ha a kamara első ízben állapít meg olyan kisebb szabálytalanságot, pontatlanságot, számítási vagy felmérési
hibát, tartalmi hiányosságot, amely nem befolyásolta érdemben a szakmai tevékenység, vagy a szakvélemény
eredményét,
- ha az energiatanúsítványt érintő ellenőrzés során a független ellenőrző szervezet által feltárt hibát az
energetikai tanúsító a tanúsítvány alátámasztó munkarészben nem javítja ki.
- a szakmagyakorló a tevékenység végzéséhez nem rendelkezik megfelelő jogosultsággal.

A szankció megállapítása során alkalmazandó szempontok:

- a fokozatosság, azaz az építésügyi szabályok ismételt vagy halmozott megsértése esetén az egyre súlyosabb
jogkövetkezményt kell alkalmazni,
- arányban álljon az elkövetett szabálytalanság súlyával és következményeivel,
- a párhuzamos jogkövetkezményt ugyanazon szabálytalanság esetében kerülni kell,
- figyelembe kell venni az építési folyamat különböző területein részt vevő személyek felelősségének mértékét,
továbbá az építmény jellegét és rendeltetését, a szabálytalanság mértékét, a veszélyeztetés módját, nagyságát,
a természeti és épített környezetre gyakorolt hatását.

8.4. Mit takar a bírósági értesítés és a nemfizetési jelzés új intézménye? Röviden ismertesse a két
eljárást (eljárás kezdeményezésére jogosultak, szükséges iratok köre, területi kamara titkára által
alkalmazott szankció köre).
A törvény szerint az építész és mérnöki kamarák vezetik az építészeti-műszaki tervezői, településtervezői,
településrendezési szakértői, építésügyi műszaki szakértői, energetikai tanúsítói, építési műszaki ellenőri, felel
ős műszaki vezetői jogosultsággal rendelkező természetes és jogi személyek egységes elektronikus
névjegyzéki hatósági nyilvántartását.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) az építőipari kivitelezési tevékenységet folytatók elektronikus
nyilvántartását vezeti. Mindkét nyilvántartásnak alkalmasnak kell lennie a bekövetkezett változások folyamatos
követésére és a nyilvántartásból történő elektronikus adatszolgáltatásra. Ezt segíti elő a bírósági értesítésekkel
és a nemfizetési jelzéssel kapcsolatos nyilvántartási feladatok bevezetése is.
A kamarák az említett bírósági értesítés vagy nemfizetési jelzés alapján - a törvényi alapelvek figyelembe vétele
mellett - olyan jogkövetkezményt alkalmazhatnak, melyek a kamarák nyilvántartásának közérdekből nyilvános
részét képezik.
A bírósági értesítés az építmény tervezésére vagy építő ipari kivitelezési tevékenység végzésére irányuló
szerződéses főkötelezettséghez kapcsolódó - díjfizetési kötelezettség nem teljesítése tárgyában hozott
marasztaló jogerős bírósági ítéletről kiállított - olyan értesítés, amely a marasztalt fél adatait, továbbá az ítélet
rendelkező részének és indokolásának a díjfizetési kötelezettség nem teljesítésével összefüggő részét
tartalmazza. Az ítélet kihirdetésétől számított 15 napon belül a elektronikus úton az OÉNY-on keresztül
megküldik a kamara számára a tervezési vagy építőipari kivitelezési tevékenység végzésének felfüggesztése
vagy a nyilvántartásból törlés céljából. A kamara titkára a bírósági értesítés beérkezésétől számított 8 napon
belül tájékoztatja a díjazásra jogosultat az eljárás megindításáról és menetéről , és az esetleges
jogkövetkezményekről.
A nemifizetési jelzés új intézménye a szabályozás rendszeréből fakadó módon (sajnálatosan)
szétválik az építészeti-műszaki tervezőket és az építőipari vállalkozó kivitelezőket érintően
az alábbiak szerint:
A tervező írásban bejelentheti a területi mérnöki vagy építész kamarának, hogy másik tervezővel (fizetésre
kötelezett) megkötött tervezési szerződésből eredően díjazásra jogosult, de a fizetés sem a vállalt határidőben,

14
sem a bejelentés megtételéig nem történt meg.(nemfizetési jelzés). Ugyanezen körülményt a vállalkozó
kivitelező csupán másik vállalkozó kivitelezővel szemben jelentheti be az MKlK-nak.

Az írásos bejelentést legalább az alábbi okiratok valamelyikével kell igazolni:

- teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt vagy közvetítői eljárás eredményeként létrejött egyezség,
- közokiratba foglalt fizetési kötelezettségvállalás,
- teljesítésigazolás, vagy
- a TSZSZ szakvélemény (TSZSZ - az újonnan létrehozott Teljesítésigazolási Szakértői Szervezet).
A tervező –kivitelező esetét a szabályozás nem tartalmazza.

9.1.Határozza meg a szerződés fogalmát. Melyek az szerződésekre vonatkozó „szabadság”

alapelvek, ismertesse ezek lényegét, valamint korlátaikat.

A szerződés a felek kölcsönös, egybehangzó akarat kijelentése, amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás
teljesítésére, és jogosultság a szolgáltatás teljesítésének követelésére. A szerződés kétoldalú jognyilatkozat,
amely a felek megegyezésén alapul.

A szerződések kapcsán négy „szabadság" alapelv érvényesül:

- szerződéskötési szabadság: a felek szabadon döntik el, hogy egyáltalán kívánnak-e szerződést kötni,
- partnerválasztás szabadsága: a felek szabadon döntik el, hogy kivel kívánnak szerződést kötni,
- típusválasztás szabadsága: a felek szabadon döntik el, hogy a szerződésüket, milyen törvény vagy
jogszabály által nevesített formában kívánják megkötni. pl.: több a Ptk. szerint külön nevesített szerződés
tartalmi elemeit is magán hordozhatja (vegyes szerződés.)
-tartalom szabadsága: bár a Ptk. meghatározza az egyes szerződés típusokat és azok tartalmi elemeit,
de a felek a szerződés tartalmi elemeitől egyező akarttal eltérhetnek akkor, ha azt a törvény kifejezetten nem
tiltja. Ez azt jelenti, hogy a felek szabadon határozhatják meg a szerződés tartalmát.

Korlátozások:
- szerződéskötési kötelezettség (szerződéskötési szabadság korlátozása) = a létrehozás szabadsága alóli kivétel
(pl. versenyeztetési eljárásban).
Ha a fél nem hajlandó megkötni a szerződést, belép a jog akaratpótló funkciója, a szerződést a bíróság is
létrehozhatja, tartalmát megállapítja.
- típuskényszer (típussszabadság)
A típusszabadság elve alapján mindenki olyan szerződéssel valósítja meg a céljait, amilyen szerződéssel akarja.
Vannak olyan területek, ahol elkerülhetetlen a tipizálódás és az áttekinthetőség, ilyen az építőipar is. Itt az
ellenőrizhetőség, a gazdasági és szakszerűségi szempontból a típuskényszer ma is indokolt.
- diszpozitivitás (a tartalom szabadságának korlátai)
A tartalom megállapításának szabadságát korlátozni lehet jogszabályi tilalmakkal és engedélyhez kötéssel,
esetleg kötelező tartalmú elemek előírásával (pl. ha a szerződés létrejötte hatósági engedélyhez van kötve,
akkor a felek akaratnyilatkozatának joghatálya fel van függesztve addig, míg azt be nem szerzik).

9.2. Ismertesse az építésügyben alkalmazott szerződések formai (alaki) szabályait. Mi határozza

meg ezeket? Mi a következménye, ha az előírt alakiságot a felek nem tartják be? Milyen joghatása
van annak, ha jogszabály határozza meg a szerződés egyes kötelező tartalmi elemét? Mi történik,
ha a jogszabályi tartalom a szerződés megkötését követően módosul?

A szerződés alakja:
Főszabály szerint a szerződések formátlanok, vagyis a szerződések létrehozása nincs meghatározott alakhoz
kötve. a szerződést bármely formában, szóban, írásban vagy ráutaló magatartással (egyszerűen nekiáll) is
létrehozhatják.

A legjellemzőbb alakiság: az írásbeliség. Emiatt a Ptk. az írásbeli alakiságot külön kiemelten szabályozza. Ha
jogszabály vagy a felek megállapodása kötelező írásbeli alakot rendel, akkor a szerződés csak írásbeli formában
lesz érvényes, módosítása, megerősítése, visszavonása, megtámadása és megszüntetése is csak írásban
érvényes. Írásban foglalt akkor, ha azt a szerződő felek legalább magánokirati formában aláírták.

15
Magánokiratról beszélhetünk, ha:
a) a kiállított okiratot saját kezűleg írta és aláírta,
b) két tanú aláírásával igazolja, hogy a nem saját kezűleg írt iratot a fél előttük írta alá (tanúk neve és lakóhelye
szükséges),
c) a kiállító aláírása vagy kézjegye bíróilag, vagy közjegyzőileg hitelesítve van,
d) gazdálkodó szervezet által kiállított okiratot szabályszerűen aláírták (lásd címpéldány)
e) ügyvéd az általa készített okirat
- ellenjegyzésével bizonyítja, hogy az okiratot előtte írták alá, vagy az aláírást sajátjukként ismerték el,
- a kiállító minősített elektronikus aláírásával aláírt okirat tartalma az ügyvéd által készített elektronikuséval
megegyezik.
f) elektronikus okiraton a kiállító
- minősített elektronikus aláírást, vagy
- minősített tanúsítványon alakuló fokozott biztonságú elektronikus aláírást helyezett el.
Az építésügyben a jogalkotó már szinte teljes körűen előírta az írásbeliséget.
Kötelező az írásbeli forma:
a) a tervezési szerződés, tervezői művezetési szerződés,
b) az építési kivitelezési szerződés,
e) a szakértői szerződés,
d) építési műszaki ellenőri szerződés,
e) a felelős műszaki vezetői szerződés, valamint
f) az energetikai tanúsító szerződés esetében is.

Amikor külön jogszabály a szerződés valamelyik tartalmi elemét kötelezően meghatározza, a szerződés a
jogszabállyal előírt tartalommal jön létre.
Amennyiben a jogszabály kötelező tartalmi elemet határoz meg, és felek e kötelező tartalmi elem nélkül
kötik meg a szerződést, akkor a szerződés akár semmis is lehet. A semmis szerződés a szerződés
megkötésének időpontjától érvénytelen, vagyis már a szerződés megkötésének időpontjában sem vált ki
joghatást. A semmisséget a bíróság hivatalból veszi figyelembe, nincs szükség külön eljárás megindítására.
Ha a jogszabály a hatályba lépése elölt megkötött szerződések tartalmát megváltoztatja (pl. módosul a
szerződés mellékletét képező tervezési program tartalmi követelménye.) Ilyenkor ez a jogszabály által
meghatározott tartalom is a folyamatban lévő szerződés részévé válik, vagyis teljesítéskor figyelemmel kell
lenni rá, ugyanakkor, ha ez valamelyik fél lényeges jogi érdekét sérti, kérheti a szerződés módosítását, vagy a
szerződéstől elállhat.

9.3. Mi a rendeltetése a szerződést biztosító mellékkötelezettségnek? Ismertesse ezek lényegét

(célját, fajtáit, mértékét). Mit jelent, hogy a kötbér kárátalány jellegű? Mi a különbség a jótállás és
a szavatosság között? Mondjon példákat az egyes épületszerkezetekre vonatkozó kötelező
jótállásra és ezek időtartamára.

A szerződések joga lehetővé teszi olyan többletkötelezettségek beépítését, amely serkenti a feleket a fennálló
szerződésük teljesítésére. Ezeket hívja a régi Ptk. szerződést biztosító mellékkötelezettségeknek, amiket az új
Ptk. szerződés megerősítéseként, ill. biztosítékokként szabályoz.
Az építési jogban a legfontosabb szerződést biztosító mellékkötelezettségek a következőek:
A kötbér
A kötbér a vállalkozási, ezen belül tervezési, illetve építési szerződéseknél kiemelkedő szerepet tölt be.
Kötbérrel a teljesítés gyakorlatilag bármilyen szerződés esetén bármilyen felek között biztosítható. A kötbérrel
kötelezett pénz fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, megszegi a
szerződést. Mentesül a kötbérfizetési kötelezettség alól, ha szerződésszegését kimenti. Kötbért a felek,
megállapodásuk alapján a szerződésben köthetnek ki.
A kötbérnek négy alapfajtáját különböztetjük meg az alábbiak szerint, de nem kizárt további
szerződésszegésre vonatkozó kötbér kikötése sem (pl. minőség) :
1. késedelmi kötbér
Késedelmi kötbér, vagy hibás teljesítés esetére kikötött kötbér megfizetése nem mentesít a teljesítés alól.
2. meghiúsulási kötbér

16
A szerződés meghiúsulása vagy nem teljesítésére kikötött kötbér érvényesítése kizárja azt, hogy a jogosult
emellett a teljesítést egyidejűleg követelje.
3. hibás teljesítésre vonatkozó kötbér
4. szerződésszegés esetére kiköthető kötbér
A kötbér kárátalány jellegű, tehát attól függetlenül is jár, hogy keletkezett-e tényleges kár.
A kötbérfizetési kötelezettség maximuma erejéig nem kell bizonyítani a kár tényét, illetve a kár
összegszerűségét, a megállapodott kötbér akkor is jár, ha nem merül fel kár. A kötbért meghaladó kárt a
jogosult érvényesítheti kártérítésként.

Szavatosság: A szerződések hibás teljesítésével összefüggő fogalom a garancia, amely elsősorban köznyelvi és
nem jogi kifejezés. Jogi megfelelője, az un. kellékszavatosság.
Az olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönösen szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett (pl.
vállalkozó kivitelező, tervező) a hibás teljesítésért kellékszavalóssággal tartozik.
A jogosult igényelhet:
a) kijavítást vagy kicserélést kérhet, kivéve, ha
- annak teljesítése lehetetlen, vagy
- a kötelezettnek aránytalan többletköltséget eredményezne,
b) árleszállítást igényelhet,
c) a kötelezett a hibát a maga költségére kijavíttatja, vagy a szerződéstől elállhat, ha
- a kötelezett a kijavítást, vagy kicserélést nem vállalta, vagy
- nem tudja megfelelően teljesíteni, vagy
- ha a jogosultnak a kijavításhoz, vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt
(érdekmúlás).
A szavatossági igény a teljesítéstől számított 1 év alatt, ingatlan esetében 5 év alatt évül el.

Jótállás: Aki a szerződés hibátlan teljesítéséért jótállásra köteles, ennek időtartalma alatt a felelősség alól csak
akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. Jótállás alapján a kötelezett a
törvényben foglaltaknál szigorúbb felelősséggel tartozik a szerződésszerű teljesítésért. A jótállást jogszabály,
vagy ennek hiányában a felek megállapodása keletkezteti.
Ha jótállást jogszabály ír elő, egyben meghatározza annak legkisebb kötelező mértékét is. A jótállási igény a
jótállási idő alatt érvényesíthető, a határidő elteltétől számított három hónapon belül akkor is érvényesíthető
bíróság előtt, ha a jótállási idő már eltelt. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
Az építőiparban külön jogszabály írja elő a lakásépítésre, valamint az egyes javító karbantartó szolgáltatásokra
vonatkozó kötelező jótállás szabályait. A jótállási jegyet lakásonként kell külön-külön kiállítani a jogszabályban
foglalt tartalommal és a jogosultnak átadni.
Három évig tartó jótállás Öt évig tartó jótállás Tíz évig tartó jótállás
lakások és lakóépületek lakások-, lakóépületek és lakások- lakóépületek és
közhasználatú építmények közhasználatú építmények
a lakóépület alapjai, fal- és Tetőhéjalások Teherbíróvá tett talajok
födémszerkezetei
a lakások burkolatai (ideértve Válaszfalak Alapozási szerkezetek
a festést, a mázolást,
tapétázást is),
a lakóépület nyílászáró Csapadékvíz és használati víz elleni Teherhordó vázak
szerkezetei, korlátjai és szigetelés
mellvédjei
a lakóépület kéményei Nyílászáró szerkezetek Födémek (burkolatok,
álmennyezetek, bevilágítók
nélkül: a szerelt
födémszerkezetek kivételével)

17
9.4. Mutassa be a vállalkozási és a megbízási szerződés közötti különbséget? Mindkét jogviszonyra
mondjon példákat, elsősorban az építésügy területéről.

A megbízás ún. gondossági kötelem, a vállalkozói szerződés pedig eredménykötelem.

A vállalkozási és megbízási szerződés elsősorban a felelősség szempontjából mutat lényeges különbséget.
A vállalkozási szerződés ún. eredménykötelem: a szerződés tárgya például tervezési szerződésnél valamely
műszaki-gazdasági tervezőmunka, építési szerződésnél valamely építési-szerelési munka eredményes
elvégzése.
A megbízási szerződés alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni. A megbízott feladata tehát, hogy a
rábízott tevékenységet megfelelő gondossággal, a megbízott érdekeinek megfelelően, a hatályos jogszabályok
alapján teljesítse.
Vállalkozási szerződések:
- tervezési szerződés (Ptk., Étv., Épkiv., Szakgyr.)
- építési kivitelezési szerzödés (Ptk., Étv, Épkiv.)
Megbízási szerződések:
- tervezői művezetői megbízás (Ptk.)
- szakértői szerződés (Ptk., Étv., Szakgyr.)
- építési műszaki ellenőri szerződés (Ptk., Szakgyr.)
- felelős műszaki vezetői szerződés (Ptk., Szakgyr.)

10.1. Melyek a környezet- és természetvédelem fontosabb - az építési tevékenységet is érintő -

céljai, feladatai? Mik a környezet védelmének általános alapelvei?

Célja, feladata: A környezet- és természetvédelmi elvárások biztosítására mind a terület- és településrendezési

döntések, mind az építészeti-műszaki tervezés, mind a kivitelezés során, de az építmények fenntartása és
használata során is különös gondot kell fordítani. Ugyanerre utal az Étv.-nek az építmények elhelyezési és
létesítési követelményeit előíró általános szabályozása, illetve az OTÉK több előírása is.
A környezet védelmének alapelvei: az elővigyázatosság, a megelőzés és a helyreállítás. A védett természeti
értékek és természeti területek. nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, természetvédelmi területek a környezet
kitüntetett helyet jelentő elemei, a nemzeti vagyon sajátos és pótolhatatlan részei; itt az említett alapelvek
fokozottan érvényesek.
Általános elv, hogy a környezethasználatot a környezeti elemek kíméletével, takarékos használatával, a
hulladék-keletkezés csökkentésével, a hulladékok - köztük az építési hulladékok - megfelelő kezelésével és
elhelyezésével, a természetes és az előállított anyagok visszaforgatására és újrafelhasználására törekedve kell
végezni.
Törvényi alapelv, hogy a környezethasználó felelősséggel tartozik tevékenységének a környezetre gyakorolt
hatásaiért. A jogsértő köteles:
- az általa okozott környezet-veszélyeztetést, környezet-károsítást megszüntetni,
- az általa okozott kárért helytállni („a szennyező fizet"-elv) ,
- a tevékenységet megelőző környezeti állapotot helyreállítani.

10.2. Ismertesse a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi igazgatás rendszerét,

intézményeit és hatóságait. Foglalja össze röviden ezen szervek legfontosabb – építésügyet is
érintő - hatósági és szakhatósági feladatait. Mely esetekben kötelező a felügyelőséget
szakhatóságként bevonni az építésügyi hatósági eljárásba?

Országos hatáskörű igazgatási szerv:

Nemzeti Környezetügyi Intézet (NEKI),
Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF)
A NEKI hatáskörébe a zajvédelemmel, légszennyezéssel, stb. kapcsolatos általános környezetügyi igazgatási
feladatok tartoznak, területi szervei a kirendeltségek
Az OVF a vízügyi igazgatás legfőbb szakmai irányító szerve, feladat- és hatáskörébe a vizek kártétele elleni
védekezés összehangolása, a felszíni vizekkel kapcsolatos fenntartási és fejlesztési kérdések, a vízgazdálkodási
és vízrajzi tevékenység irányítása, a védművek fenntartása és üzemeltetése, a vízi társulatok felügyelete, stb.
tartoznak. Területi szervei a vízügyi igazgatóságok

18
 A természetvédelmi igazgatási feladatokat a szakminiszter elsősorban a nemzeti park igazgatóság (NPI)
szervezetrendszere útján látja el.
Az általános környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági feladatokat (illetve meghatározott körben a
vízügyi hatósági feladatokat is) országos illetékességgel az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és
Vízügyi Főfelügyelőség (OKTVF), területi illetékességgel a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi
felügyelőségek (jelenleg 10 helyen) látják el.
A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek építési tevékenységet is érintő hatósági
feladata elsősorban a környezethasználat feltételeinek engedélyezése.
Ezek a miniszter irányítása alatt önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szervek, közigazgatási
eljárásban az első fokon eljáró felügyelőség felügyeleti szerve általános esetben az OKTVF.
Építésügyi hatósági eljárásokban, továbbá átfogó építésfelügyeleti hatósági eljárásokban szakhatóságként
működik közre.
Szakhatóságként kell bevonni a felügyelőséget: ha a vizsgálandó szakkérdés:
-külterületen vagy védett természeti területen, barlang védőövezetén belül a természet és a táj védelmére
vonatkozó követelmények teljesítésére, a felszín alatti vizek,
-a felszíni vizek, valamint az ivóvízbázis védelmére vonatkozó követelmények megfelelőségére,
-a hulladékgazdálkodási előírások betartására, a környezeti zaj és rezgés elleni védelem követelményeinek
teljesítésére, a levegővédelmi követelményeknek és előírásoknak, valamint a védelmi övezet kijelölési
szabályainak betartására irányul, jelentős környezeti hatások feltételezhetők.
Szakhatósági közreműködésének építésügyi szempontból az a jelentősége, hogy a szakhatóság -
állásfoglalásának tartalma erejéig - hatásterületet állapíthat meg a jogszabályokban foglaltak szerint
Közigazgatási szempontból pedig a hatásterületen belül lévő ingatlanok tulajdonosai az adott ügyben ügyfélnek
minősülnek.
Általános esetben az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági eljárásban külön vizsgálat nélkül csak az
építtető és az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa minősül ügyfélnek.

10.3. Mi a környezeti hatásvizsgálati eljárás célja? Ismertesse a hatásterület fogalmát és

jelentőségét a további eljárásokban.

Célja: hogy az adott - környezeti hatásvizsgálatra kötelezett - tevékenységnek a különféle környezeti elemekre
(földre, levegőre, vízre, élővilágra, épített környezetre, ez utóbbi részeként a műemlékekre, műemléki
területekre és régészeti örökségre is) kifejtett hatását, illetve ezeken keresztül az érintett népesség társadalmi,
gazdasági helyzetére (különösen életminőségére, területhasználata feltételei re) vonatkozó várható
változásokat meghatározza, és ez alapján döntsön annak engedélyezhetőségéről.

Hatásterület az a jogszabályban meghatározott módon megállapított földrajzi terület, amelyre a tervezett

létesítmény vagy tevékenység rendes üzemvitel mellett, folyamatosan vagy rendszeresen számottevő mértékű
hátrányos fizikai hatást gyakorol (zajterhelés, légszennyezés, stb.)

A környezetvédelmi engedélyezési, illetve egységes környezethasználati eljárás a hatásvizsgálatra kötelezett

tevékenységek és építmények esetében megelőzi az építésügyi hatósági eljárást, annak előfeltétele.
A környezeti hatásvizsgálati eljárás keretében a kérelmezőnek környezeti hatástanulmányban kell bemutatnia
a környezeti hatásvizsgálat eredményeit. Ez utóbbi általános tartalmi követelményeit., valamint a környezeti
hatásvizsgálati eljárás részletes szabályait kormányrendelet határozza meg.
Környezet- és természetvédelmi, illetve vízügyi szempontból ugyanez a környezeti hatásvizsgálat képezi a
hatásterület megállapításának is az alapját.
A környezethasználat feltételeinek engedélyezése, ezen belül a környezeti hatásvizsgálat és a hatásterület
megállapítás, továbbá a környezetvédelmi felülvizsgálat (a környezetvédelmi követelményeknek való
megfelelés vizsgálata) a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi szervek önálló hatósági feladata.

10.4. Ismertesse a hatásvizsgálatra kötelezett tevékenységek esetében a környezetvédelmi eljárás

és az építésügyi hatósági eljárás viszonyát (időbeli sorrendjét). Soroljon fel néhány (4-5) környezeti
hatásvizsgálatra kötelezett, illetve környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységet, illetve
létesítményt.
A törvény egyebek mellett előírja:

19
 Amennyiben valamely környezethasználathoz létesítési, illetve működési engedélyezési eljárás is szükséges
meghatározóan az építési tevékenységekhez engedélyek csak akkor adhatók meg, ha a környezethasználó
előzetesen környezetvédelmi engedéllyel, illetve egységes környezethasználati engedéllyel rendelkezik.
A környezetvédelmi engedélyezési, illetve egységes környezethasználati eljárás a hatásvizsgálatra kötelezett
tevékenységek és építmények esetében megelőzi az építésügyi hatósági eljárást, annak előfeltétele.

- környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek, illetve létesítmények:

- intenzív állattartó telep meghatározott férőhely felett;
- erdő igénybevétele 30 ha-tói;
- bányászati létesítmények kapacitástól és területtől függően;
- ipari létesítmények (különösen a feldolgozóipar) meghatározott kapacitás, anyagfelhasználás, raktározási
mennyiség felett;
- villamos- és gőzenergia előállítására szolgáló erőművek meghatározott teljesítmény felett;
- nukleáris energia előállítására szolgáló atomerőművek, atomfűtő művek, radioaktív tárolók, stb.
- szállítás, raktározás, közlekedés egyes létesítményei; kikötők, repülőterek;
- szennyvíz- és hulladékkezelés meghatározott létesítményei, stb.
- egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységek, illetve létesítmények:
- az energiaipar,
- építőanyag-ipar,
- vegyipar,
- hulladékkezelés, stb. meghatározott létesítményei,
- állati anyagok feldolgozása, nagy létszámú állattartó telepek,
- a felügyelőség előzetes vizsgálatban hozott döntésétől függően környezeti hatásvizsgálatra kötelezett
tevékenységek, illetve létesítmények:
a jogszabály jelenleg 132 ilyen esetet sorol fel , kiemeljük a 10 ezer férőhelyet meghaladó stadionokat és
sportlétesítményeket, a 20 gépkocsi állásnál nagyobb autóbusz-pályaudvarokat, illetve garázsokat, a 300
parkolóhelyet meghaladó felszíni vagy felszín alatti parkolókat, illetve a távközlési adót (antennatornyot)
védett természeti területen.

11.1. Foglalja össze az örökségvédelem (műemlékvédelem és régészeti örökség védelme) célját,

általános feladatait. Melyek az építészeti örökség védelmének nemzetközi, országos és helyi
védelem alá tartozó elemei? Röviden jellemezze mindezeket.
-Az örökségvédelem (műemlékvédelem és régészeti örökség védelem) célja, általános feladatai:
-a műemléki értékek, illetve a régészeti örökség felkutatása, tudományos kutatása, értékelése és számba
vétele, dokumentálása, nyilvántartása, védetté nyilvánítása, védelme,
-a műemlékek és környezetük fenntartása, helyreállítása, , valamint eszmeértékükkel összhangban álló
hasznosításuk biztosítása, illetve a régészeti örökség megőrzése,
-tudományos alapkutatások és kutatások, oktatás, ismeretterjesztés.
A kiemelt építészeti értékek védelme magában foglalja:
- a nemzetközi szintű Világörökség jegyzék,
A világörökség jegyzékbe való felvételről az adott ország kérelme és részletes szakmai vizsgálat alapján az
UNESCO illetékes bizottsága dönt. Világörökségi felterjesztésre csak az az építmény vagy tájegység (természeti
érték) kerülhet, amelyik előzetesen hazai védelemmel (műemléki, régészeti, illetve természetvédelmi)
rendelkezik.
-az országos szintű műemlék, műemléki terület
A műemlékek a kulturális örökség részeként az országos védelem tárgyai.
-helyi értékvédelmet helyi építészeti örökség
A helyi építészeti (kulturális és természeti) értékek védelme az önkormányzatok jogalkotói és ellenőrzési
hatáskörébe tartozik.

A kulturális örökség elemei: a műemléki értékek, a régészeti örökség, valamint a kulturális javak.
Műemléki érték: minden olyan építmény, kert, temető vagy temetkezési hely, terület (illetve ezek
maradványa), valamint azok rendeltetésszerűen összetartozó együttese, rendszere, amely hazánk múltja és a
közösségi hovatartozás-tudat szempontjából kiemelkedő jelentőségű történeti, művészeti, tudományos és
műszaki emlék, alkotórészeivel, tartozékaival és berendezési tárgyaival együtt.

20
Műemlék: olyan műemléki érték, amelyet jogszabály külön eljárás alapján védetté nyilvánított.
Régészeti örökség: az emberi létnek a földfelszínén, a föld vagy a vizek felszíne alatt és a természetes vagy
mesterséges üregekben 1711 előtt keletkezett érzékelhető nyoma, mely segít rekonstruálni az emberiség
történetét és kapcsolatát környezetével.
Régészeti lelőhely: az a földrajzilag körülhatárolható terület, amelyen a régészeti örökség elemei történeti
összefüggéseikben találhatók, és amelyet a hatóság nyilvántartásba vett.

11.2. Ismertesse a kulturális örökségvédelem 2013. január 1-től hatályos ágazatirányítási rendjét,
hatóságait, továbbá ezek feladat- és hatáskörét. Ismertesse az örökségvédelem (műemlékvédelem
és régészeti örökség védelme) néhány sajátos – építésüggyel is összefüggő – szakmai előírását,
követelményét.
Az általános szakmai irányírási és koordinációs feladatokat
-az adott szakterületért felelős Miniszterelnökség,
-a Budapest Főváros Kormányhivatalának országos illetékességgel, műemlékvédelmi és régészeti
örökségvédelmi szakigazgatási szerveként működő Kulturális Örökségvédelmi Iroda látja el.
Az Iroda a KÖH (Kulturális Örökségvédelmi Hivatal) jogutódjának tekintendő.
A megyei és fővárosi kormányhivatalok meghatározott illetékességi körben a hatósági, szakhatósági
feladatokat is ellátó - kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervei.
A korábban önálló szervként működő Műemlékek Nemzeti Gondnoksága a 2012. október 1-i hatállyal
megalakított Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központba integrálódott.
A kulturális javakkal (műtárgyak, múzeumok, könyvtárak, levéltárak, stb.) kapcsolatos kérdések, továbbá a
nemzeti és egyetemes tárgyi és szellemi kulturális örökséggel összefüggő feladatok továbbra is a kulturális
tárcához tartoznak.
Az ágazatirányítási, operatív és hatósági ügyek (ide értve a védetté nyilvánítást is) a szakterületet (az
építésügyet, valamint a településfejlesztést és településrendezést) irányító miniszter (jelenleg a
Miniszterelnökséget irányító miniszter) feladatkörébe kerültek.
Az építésügyi hatósági jogkört (engedélyezés, ellenőrzés, kötelezés) valamennyi építményfajta esetében az
egységes hatósági jogosítványokkal rendelkező önálló építésügyi hatósági hivatalok gyakorolják.
A műemléken végzett építési tevékenységek esetén az építésügyi hatósági feladatokat - jogszabályban
meghatározott esetekben és módon - 19 járási (megyénként a megyeközpont városában működő), illetve 2
fővárosi kerületi (I. és V. kerület) építésügyi és örökségvédelmi hivatal látja el.
A hatósági, szakhatósági jogkörben eljáró kulturális örökségvédelmi szerv illetékességét valamely ügyben az
adott kulturális örökségi elem (műemléki érték, régészeti lelőhely) fekvése, illetve őrzési (feltalálási helye)
határozza meg.
A kormányhivatalokban lévő kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervek ezekben az építésügyi hatósági
eljárásokban - jogszabályban meghatározott esetekben – elsőfokú szakhatóságként vesznek részt (másodfokú
szakhatóság a fővárosi kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája).
A kulturális örökségvédelmi hatóság engedélyezi továbbra is (hatósági jogkörben) az építésügyi hatósági vagy
más hatósági engedélyhez nem kötött - jogszabályban meghatározott – tevékenységeket.

A szakmai követelményrendszer szoros kapcsolódását jelzi, hogy az Étv. általános szabályait a műemlékek
esetében a rájuk vonatkozó sajátos előírásokkal együtt kell alkalmazni.
Speciális szabály: műemlékvédelmi érdekből a hatóság a műemlék felújítási, helyreállítási munkáinak
engedélyezése során az országos építésügyi szabályoktól és a kötelezően alkalmazandó nemzeti szabványoktól
eltérhet, ha az alkalmazandó megoldás az élet- és vagyonbiztonság követelményeinek megfelel vagy az más
módon biztosítható.
Műemlék egésze nem bontható el, részleges bontásra is csak akkor kerülhet sor (engedély alapján), ha az a
műemlék egyes részeinek, illetőleg szerkezeti elemeinek megmentése céljából, vagy a műszaki állagbiztosítás,
illetve életveszély-elhárítás érdekében szükséges, a védetté nyilvánítást megalapozó műemléki értékek
sérelme nélkül.
Műemlék ingatlanon telekalakítás szintén csak akkor engedélyezhető, ha azzal védett érték nem sérül.
A régészeti lelőhelyek általános védelem alatt állnak, a föld felszínén, a földben, a vizek medrében vagy máshol
rejlő vagy onnan előkerülő régészeti lelet állami tulajdon.

21
11.3. Mi a műemléki érték, a műemlék, a régészeti örökség és a régészeti lelőhely fogalma?
Ismertesse az elővédelem, az ideiglenes védelem és a védetté nyilvánítás fontosabb előírásait
(célját, eljárásrendjét).
A kulturális örökség elemei: a műemléki értékek, a régészeti örökség, valamint a kulturális javak.
Műemléki érték: minden olyan építmény, kert, temető vagy temetkezési hely, terület (illetve ezek
maradványa), valamint azok rendeltetésszerűen összetartozó együttese, rendszere, amely hazánk múltja és a
közösségi hovatartozás-tudat szempontjából kiemelkedő jelentőségű történeti, művészeti, tudományos és
műszaki emlék, alkotórészeivel, tartozékaival és berendezési tárgyaival együtt.
Műemlék: olyan műemléki érték, amelyet jogszabály külön eljárás alapján védetté nyilvánított.
Régészeti örökség: az emberi létnek a földfelszínén, a föld vagy a vizek felszíne alatt és a természetes vagy
mesterséges üregekben 1711 előtt keletkezett érzékelhető nyoma, mely segít rekonstruálni az emberiség
történetét és kapcsolatát környezetével.
Régészeti lelőhely: az a földrajzilag körülhatárolható terület, amelyen a régészeti örökség elemei történeti
összefüggéseikben találhatók, és amelyet a hatóság nyilvántartásba vett.

Az elővédelem (vagy listás védelem) célja, hogy a szóba jöhető (esetleg veszélyeztetett) műemlék i értékek
minél tágabb köre kerüljön az intézményes műemlékvédelem látókörébe, lehetővé téve ezáltal a későbbi
esetleges jogszabályi védettség kimondását is. Egyszerűsített eljárással gyorsan előzetes védelemben
részesíthessék. A listára vett műemléki értéken tervezett munka megkezdése előtt legalább 90 nappal -, illetve
azonnali beavatkozást igénylő helyzetekben veszély elhárítását követően, haladéktalanul be kell jelenteni a
hatóságnak. A hatóság ezt követően vagy az ideiglenes védelem alá helyezéséről, vagy az elővédelmi listáról
való törléséről intézkedik.
Az ideiglenes védelem alá helyezés arra szolgál, hogy a védettség időtartama alatt eldőljön a műemléki érték,
illetve a lelőhely sorsa: védetté nyilvánítják, vagy a védelmét megszüntetik.
Az ideiglenes védelem időtartama
-műemléki védelemre javasolt építmény (terület) esetéhen legfeljebb egy év, amely indokolt esetben egyszer és
legfeljebb további egy évre meghosszabbítható,
-régészeti lelőhely esetében legfeljebb 90 nap, amely a mentő feltárás időtartamára egy alkalommal legfeljebb
további 90 nappal meghosszabbítható.
A védetté nyilvánítás (illetve a védettség megszüntetése) a szakminiszter a Miniszterelnökséget vezető
miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó jogalkotási rendelet. A védetté nyilvánítás előkészítését a kulturális
örökségvédelmi hatóság folytatja le. A védettséget kimondó jogszabály (egyetértésben más érdekelt
miniszterekkel)- egyebek mellett- megjelöli
-a védetté nyilvánított műemléki értékeket, illetve a régészeti lelőhelyen található értéket, valamint a védelem
célját, indokát,
-a védettség fokozatát (régészeti lelőhely kiemelten vagy fokozottan védett lehet), illetve műemléknek az
örökségvédelmi bírság szerinti számítási kategóriába sorolását (1. - IV. kategóriák),
-a műemlék ingatlan (ingatlanrész) és a műemléki terület meghatározását az azonosításához szükséges helyrajzi
adatokkal, illetőleg a régészeti lelőhely és kijelölt régészeti védőövezet helyrajzi számát,
-az államnak az elővásárlási jogára vonatkozó rendelkezést.
A védetté nyilvánított műemlékkel vagy műemléki jelentőségű területtel közvetlenül határos ingatlanok, a
közterületrészek és a közterületrészekkel határos ingatlanok automatikusan műemléki környezetnek
minősülnek . A védetté nyilvánításról szóló rendelet sajátos viszonyok esetén ettől eltérően is kijelölheti a
műemléki környezetet.
A műemléki környezet területén minden változtatást, beavatkozást a műemlék városképi, illetőleg tájképi
megjelenésének és értékei érvényesülésének kell alárendelni.

11.4. Mi az örökségvédelmi bírság? Ismertesse az ezzel kapcsolatos fontosabb előírásokat.

Azt, aki (amely szervezet) a kulturális örökség elemeivel kapcsolatos engedélyhez kötött tevékenységet
engedély nélkül vagy attól eltérő módon végzi, illetve a védetté nyilvánított, vagy e törvény erejénél fogva
védelem alatt álló kulturális örökség elemeit jogellenesen megsemmisíti, vagy megrongálja, illetve a védett
kulturális örökségi elemet kötelezettségének elmulasztásával veszélyezteti, örökségvédelmi bírsággal kell
sújtani. Birság kivetésére a kulturális örökségvédelmi hatóságnak a jogellenes magatartás, illetve cselekmény
tudomására jutásától számított egy éven beül, illetve a szabálytalanságot követő tíz évig van lehetősége.

22
A kulturális örökség fogalomkörébe tartozó elemek az örökségvédelmi bírság megállapításának szempontjából
I., II., III. és IV. kategóriába tartoznak. A kategóriába sorolást - általános esetben - a régészeti lelőhelyek és
műemlékek védettségét elrendelő miniszteri rendelet tartalmazza.
Az örökségvédelmi bírság megállapításának részletes szabályait külön kormányrendelet (191/2001. (X.18.)
Korm. rendelet) tartalmazza.

12.1. Ismertesse a kamarai tagokra vonatkozó etikai-fegyelmi szabályokat az alábbi főbb

csoportosítások szerint.
Etikus viselkedés:
a) megrendelő
b) kollégák
c) hatóság
d) kamara felé, továbbá
e) építészeti verseny során.
Milyen feltételek mellett és ki indíthat kamarai tag ellen etikai-fegyelmi eljárást?

ETIKUS VISELKEDÉS MEGRENDELŐVEL VALÓ KAPCSOLATBAN

A kamarai tag szakmai tevékenysége során megrendelője képviseletében, a megrendelője és az építészet
együttes érdekeinek etikus képviselőjeként jár el. Ezen elv szerint:
(1) A kamarai tag a megrendeléssel egy időben köteles tisztázni saját, illetve tervezőtársainak a feladat
megoldásában való jártasságát, a feladat ellátásához szükséges jogosultságát, minden olyan tényt, amely
befolyásolhatja döntéseinek függetlenségét vagy munkájának minőségét.
(2) A kamarai tagnak megrendelőjével a vonatkozó jogszabályok és rendeletek előírásai szerint, a munka
elvégzésére írásbeli szerződést kell kötnie - melynek kötelező melléklete a tervezési program, amely
tartalmazza a tervezési feladat részletes leírását -, a megrendelés teljesítését, illetve az elvégzett szolgáltatás
átvételét igazoltatni kell, és a tevékenység díjának megfelelő számlát kell kiállítani.
(3) A kamarai tag a szerződéskötés során köteles a megrendelőjét minden olyan körülményről, tényről,
műszaki adatról, vonatkozó jogszabályokról és előírásokról tájékoztatni, amelynek ismerete a szakmai jártasság
okán elvárható, és a munka teljesítésére kihatással lehet. Feladata teljesítése során megrendelőjének minden
jelentős intézkedésről nyújtson tájékoztatást.
(4) A kamarai tag megrendelőjének nem okozhat felesleges, céltalan feladatok elvégzésével a megrendelése
teljesítése közben nyilvánvalóan felesleges költségeket.
(5) A kamarai tag a jogszabályi, hatósági előírások ismeretének hiányában, vagy annak figyelmen kívül
hagyásával a megrendelése teljesítését, engedélyezését nem késleltetheti.
(6) A kamarai tag a kialakult és elfogadott tervet csak a megrendelője által írásban megadott egyetértése
esetén változtathatja meg.
(7) A kamarai tagnak minden, a feladatával kapcsolatosan birtokába jutott, vagy a szerződés teljesítése közben
tudomására jutott adatot, tényt, információt bizalmasan kell kezelnie.
7. § (1) A kamarai tag személyes előnyökért nem tehet a jogszabályoktól, szakmai és hatósági előírásoktól
eltérő, vagy szakmailag kifogásolható engedményt a megrendelője vagy munkaadója részére még abban az
esetben sem, ha a kétoldalú megállapodás harmadik személy érdekeit közvetlenül nem sérti, vagy annak
visszautasítása megrendelését vagy alkalmazását veszélyezteti.
(2) A kamarai tag nem alkalmazhat szakszerűtlen vagy jogszerűtlen megoldást még akkor sem, ha a
megrendelő erre kifejezetten utasítja. Ha figyelmeztetése ellenére megrendelője ragaszkodik jogszerűtlen,
szakszerűtlen utasításaihoz, a kamarai tagnak a jogviszonyt meg kell szüntetnie.
8. § (1) A kamarai tagnak kerülnie kell minden olyan kapcsolatot, helyzetet, amely gátat jelent a feladata
teljesítésével kapcsolatos szabad döntéshozatalban, őrizze meg döntési függetlenségét.
(2) A kamarai tag kivitelezőtől, anyag-, gyártmány-, ill. szerkezetszállítótól nem fogadhat el jutalékot, ill. nem
köthet velük ügynöki szerződést, még abban az esetben sem, ha ezt előzetesen megrendelőjével jóváhagyatta.
9. § (1) Az építészeti és műszaki szolgáltatás ellenértékét a szakmai követelmények megfelelő szintű
teljesítéséhez szükséges munka- és költségráfordítás, a vállalt felelősség, valamint a konkrét időszak
értékviszonyai alapján ajánlott megállapítani.
(2) A kamarai tag ugyanazon munka elvégzéséért csak egy megrendelőtől fogadhat el díjazást, kivéve, ha
előzetesen és egyéb jogszabályba nem ütközően ettől eltérően állapodtak meg.

23
ETIKUS VISELKEDÉS ÉPÍTÉSZETI VERSENYBEN
10. § (1) A kamarai tagnak képviselnie kell azt az elvet, amely szerint az építészeti verseny társadalmi érdekű
célja, hogy az adott feladathoz megtalálja a legjobb tervet és az alkalmas építészt.
(2) A kamarai tag kizárólag olyan építészeti versenyben vehet részt, amelynek versenyformája a vonatkozó
jogszabályokat, valamint a Magyar Építész Kamara kötelezően betartandó szabályzatait, továbbá elnökségének
nyilvánosságra hozott határozatait nem sérti, és amelyek lebonyolítása során biztosított, illetve biztosítható:
- a versenyben résztvevők esélyegyenlősége,
- a feladat és a bírálati szempontok korrekt, előzetes közzététele,
- a bírálat szakszerűsége és pártatlansága,
- a feladat mértékével arányos idő, valamint
- a verseny eredményének nyilvánossága.
11.§ (1) A kamarai tag kizárólag a hatályos jogszabályok szerint kiírt és szabályosan lebonyolított
tervpályázaton vehet részt, vagy működhet közre.
(2) A vonatkozó jogszabályoknak, a Magyar Építész Kamara kötelezően betartandó szabályzatainak, az
elnökség nyilvánosságra hozott határozatainak betartása minden, a tervpályázat folyamatában résztvevő
kamarai tagra megkülönböztetés nélkül kötelező, függetlenül attól, hogy a tervpályázati kiírásban és
lebonyolításban milyen szerepet tölt be, illetve ki delegálta (kiíró, lebonyolító, zsűritag, szakértő, pályázó).
(3) Etikai vétséget követ el az a tervpályázati bíráló bizottságba delegált tag, aki nem a Magyar Építész Kamara
által kiadott Tervpályázati Útmutató szerint végzi munkáját, vagy a bíráló bizottság munkájában indokolatlanul
nem vesz részt.
(4) A pályázat lebonyolításában, ill. pályázóként résztvevő kamarai tagnak kötele felhívni a pályázatot kiíró és
lebonyolító személyek figyelmét a szabályszerű tervpályázat lebonyolításának kötelezettségére, ha ettől
eltérést tapasztal.
(5) Etikai vétséget követ el az a tervpályázati bíráló bizottságban résztvevő kamarai tag, aki a tervpályázat
lebonyolítása során, különösen a pályázati kiírással kapcsolatos kérdések megválaszolása, vagy a pályaművek
bírálata folyamán szakszerűtlen, vagy a titkosságot sértő módon jár el.
(6) A kamarai tag nem vállalkozhat olyan tervezési feladat elvégzésére, vagy abban való közreműködésre,
amely feladatra a hatályos jogszabályok szerint tervpályázatot kellett volna kiírni.
12. § (1) A kamarai tag a munka megszerzése, a számára kedvező döntések és határozatok meghozatala, a
hatósági eljárások könnyítése, illetve bármilyen előnyszerzés érdekében nem ajánlhat fel senkinek ajándékot,
vagy más adományt, juttatást vagy jutalékot.
(2) A kamarai tag döntéshozóként félreérthetetlenül, egyértelműen utasítson vissza bármilyen formájú
részrehajlásra irányuló jogszerűtlen befolyásolási kísérletet, vagy így értelmezhető célzást.

ETIKUS VISELKEDÉS KAMARAI TAGTÁRSAKKAL VALÓ KAPCSOLATBAN

13. § (1) A kamarai tag védje és tartsa tiszteletben elődei és kollégái alkotásait, mint építészeti, műszaki,
szakmai, kulturális értékeket.
(2) A kamarai tag gondoskodjék beosztott munkatársai munkavégzéséhez szükséges a jogszabály által előírt
környezeti feltételekről, szakmai információkról, tegye lehetővé szakmai fejlődésüket.
(3) A kamarai tag kössön írásban előzetes, egyértelmű és kölcsönös érdekekre épülő együttműködési
megállapodást, akikkel közös feladatot vállal.
A megállapodás során tisztázni kell:
- az együttműködés jogállását, módját,
- a feladat és a díjazás megosztásának mértékét,
- a jogokat, a kötelezettségeket és a felelősségi határokat,
- a tervezői viszonyt (felelős tervező, tervezőtárs, társtervező, munkatárs) és a tervezői szerzői arányokat.
14. § (1) Az építészeti alkotás, - amelybe beletartozik a terv, és a terv alapján megvalósult épület -
létrehozójának, a tervezőnek (tervezőinek) szellemi terméke. Az építészeti tervdokumentáció jogszerű aláírója
– bármilyen tervezési konstrukció esetén – a felelős tervező, aki egyedül vagy tervezőtársi viszonyban a tervet
megalkotta.
(2) Az építészeti tervdokumentáción - a vonatkozó jogszabály szerint - fel kell tüntetni valamennyi felelős
tervező, tervezőtárs, szakági társtervező, valamint, a jogosultságok és kötelezettségek szempontjából
mértékadó munkatárs nevét és a tervezésben viselt szerepét.
(3) A kamarai tag más tervező tervét saját terveként nem tüntetheti fel, tervezőként nem írhatja alá.

24
(4) Tervezőtársi viszony során létrehozott terv esetén – erre vonatkozó írásbeli megállapodás hiányában –
tervezőtársak egyenlőségét kell mértékadónak tekinteni, a közösen létrehozott tervvel kapcsolatos jogok,
kötelezettségek és felelősségek tekintetében.
(5) Az írásban rögzített megállapodás alapján létrejött tervezőtársi viszony esetén pontosan rögzíteni kell
annak minden lényeges elemét: a jogok, kötelezettségek és felelősség arányát, esetleges határait és mértékét.
15. § (1) A tervező kizárólagos joga terve felhasználásának módjáról határozni, a felhasználásra másnak
engedélyt adni. A terv felhasználásának lehetőségét írásban megkötött felhasználási szerződésben és a
tervdokumentációban kell rögzíteni. A tervdokumentációt csak arra a célra szabad felhasználni, amilyen célra
készült.
(2) A terv felhasználásának minősül különösen:
a) a többszörözés, amely a terv és terv által tartalmazott szellemi termék másolását, a tervben rögzített épület
és alkotás kivitelezését jelenti;
b) az átdolgozás, amely a terv, illetve a terv felhasználásával megvalósult építmény áttervezését, átépítését
jelenti;
c) a továbbdolgozás, amely többek között a tervnek további tervfázissá való továbbtervezését, a terv
felhasználásával elkészült építmény fennmaradási- , vagy megvalósulási terv készítését jelenti.
(3) A kamarai tag más tervező tervét csak előre, az eredeti tervezővel (tervezőkkel) írásban megkötött,
egyértelműen megfogalmazott egyetértő megállapodás vagy szerződés alapján használhatja fel. Ennek
megsértése minősített fegyelmi vétség.
(4) A terv felhasználásával egyetértő megállapodásban, szerződésben rögzíteni kell:
a) ha a beavatkozás az eredeti terv lényegét nem érinti, így a beavatkozó tervező nem válik az épület
tervezőjévé, vagy
b) ha a beavatkozás nyomán – a tervezők együttműködésével – új terv, és ezáltal tervezőtársi viszony jön létre
a jogok, kötelezettségek és felelősség meghatározott arányban történő, a megállapodásban rögzített
megosztásával, vagy
c) ha a beavatkozás olyan mértékű, amely nyomán új terv jön létre, ennek következtében az eredeti tervező
elveszti a tervvel kapcsolatos jogait, kötelezettségeit és felelősségét.
(5) A kamarai tag az általa készített terv felhasználásával megvalósult építmény átépítésére, átalakítására,
bővítésére, korszerűsítésére, bontására vonatkozó jogos társadalmi-, megrendelői-, tulajdonosi igényt nem
utasíthatja el.
A megvalósult építmény átépítésére, a beavatkozó tervező által megvalósított áttervezés nem minősül etikai
vétségnek, amennyiben a felhasználási szerződés aláírását az eredeti tervező anyagi okokból, vagy indokolatlan
építészeti kifogásra hivatkozva tagadja meg. Az eredeti tervezőt terheli annak bizonyítása, hogy az általa
hivatkozott építészeti kifogások kellően megalapozottak. Vita esetén az „indokolatlan építészeti kifogás”
kérdésében az épület fekvése szerint illetékes területi építész kamara elnökségének véleménye az irányadó.
(6) Amennyiben nem az eredeti tervező készíti a megvalósult építmény átépítésének, átalakításának,
bővítésének, korszerűsítésének terveit, a beavatkozó tervező - az eredeti tervező erre vonatkozó igénye
esetén- köteles a szerzői felügyelet ellátását biztosítani.
(7) Az a kamarai tag, aki indokolatlanul elzárkózik a terve felhasználásával megvalósult építmény átépítéséhez,
átalakításához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, bontásához való hozzájárulás megadásától, vagy az írásbeli
megkeresést követő 15 napon belül nem nyilatkozik, etikai vétséget követ el.
(8) Meglévő épület felmérési terveinek elkészítéséhez, mivel az csak a meglévő állapotot rögzíti, nem
szükséges az eredeti tervező megkeresése.
16. § A kamarai tag más kollégájának írásban megrendelt megbízása, ill. írásban megkötött, hatályban lévő
szerződése tárgyában nem ajánlhatja fel szolgálatait, nem tehet ajánlatot, nem kezdeményezhet versenyt,
nem készíthet ellentervet, nem nyilváníthat olyan véleményt, amely kollégája megbízása ellen hat, és saját
esélyeit erősíti, azaz a megrendelő felé nem tanúsíthat semmi olyan magatartást, amely az eredetileg
megbízott építésszel létrejött szerződéses jogviszony (tervezési, felhasználási, megbízási szerződés)
bármilyen módon történő megszüntetését célozza, eredményezi. Kivételt jelent, ha a megbízó a tervezői
szolgáltatásait felajánló beavatkozó építész véleményalkotását, terv készítését, ill. ajánlattételét megelőzően a
szerződéstől írásban elállt, és az eredeti tervezési megbízás, ill. szerződés megszüntetése jogi, szerzői jogi
értelemben rendezett.
17. § (1) Kamarai tag a kollégáját ne vádolja meg indokolatlanul szakmai vagy etikai vétség elkövetésével.
Súlyos etikai vétséget követ el az a kamarai tag, aki bizonyítottan szándékosan, kamarai tagtársa lejáratása
céljából alaptalanul kezdeményez szakmai vagy etikai-fegyelmi eljárást kollégája ellen.

25
(2) A szakmai kritika támogatott, de a mű alapján az építész szakmai képességére levont általános és negatív
tartalmú következtetés etikátlan.
(3) A kamarai tagok egymás közötti vélt, vagy valós sérelmeiket először egymás között rendezzék. Csak ennek
sikertelensége esetén forduljanak panasszal a területileg illetékes kamarához.

ETIKUS VISELKEDÉS HATÓSÁGI KAPCSOLATBAN

18. § (1) A kamarai tag szakmagyakorlása előfeltételeként kísérje figyelemmel és ismerje az aktuális hatósági és
szakhatósági előírásokat és eljárásokat, szakmai szabályokat, tevékenységére vonatkozó hatályos
jogszabályokat. Ezeknek meg nem felelő tervet még tervtanácson sem mutathat be. A tervdokumentációban
valótlan adatok közlése, vagy a hatóság (tervtanács) megtévesztése minősített etikai vétség.
(2) A kamarai tag hatósági vagy más döntéshozó szervezet, önkormányzat tagjaként, tanácsadójaként vagy
alkalmazottjaként ne vegyen részt olyan döntésekben, amelyek az általa végzett szakmai munkával kapcsolatba
hozhatók.
(3) A kamarai tag ne vállaljon el olyan megrendelést, amelynek a felügyeletében, bírálatában,
véleményezésében, zsűrizésében hatósági képviselőként vagy döntéshozóként részt vett, illetve részt vesz.
(4) Főépítész az illetékességi területén végzett egyéb szakmai tevékenységét alkalmanként írásban jelentse be
munkaadójának, munkáltatójának és tájékoztatás végett a területileg illetékes kamarának a megbízás
elfogadása előtt. A bejelentést követően kérje más első fokú eljáró építési hatóság kijelölését az
összeférhetetlenség elkerülése érdekében.
(5) A kamarai tag hatósági vagy más döntéshozó szervezet, önkormányzat tagjaként, előkészítőként,
előterjesztőként, közreműködőként, ill. döntéshozóként nem vehet részt olyan határozatok meghozatalában,
nem tehet olyan intézkedéseket, ill. engedményeket, amelyek a vonatkozó törvényeknek, előírásoknak,
szabályoknak, helyi rendeleteknek, ill. szakmai szabályoknak nem felelnek meg.

ETIKUS VISELKEDÉS KAMARÁVAL VALÓ KAPCSOLATBAN

19. § (1) A kamarai tag szakmai tevékenységét a Magyar Építész Kamara területileg illetékes területi
kamarájának tagjaként gyakorolja. Etikai kötelezettsége, hogy a kamarája alapszabályában, az országos kamara
kötelező szabályzataiban, valamint küldöttgyűlési és elnökségi határozataiban foglaltakat betartsa és
betartassa.
(2) Etikai vétséget követ el az a kamarai tag, aki:
a) a kamara tagsággal vállalt, vagy jogszabály által rárótt kamarai kötelezettségét
nem teljesíti, vagy felróható módon teljesíti;
b) eljárásával, nyilvánosság - melybe beletartozik bármilyen szóbeli, írásbeli, vagy elektronikus (fax, e-mail,
blogbejegyzés, stb.) közlési forma - előtt tett nyilatkozataival, magatartásával, mely nyilvánosság előtt tett
nyilatkozataival, magatartásával a kamarai tagsághoz méltatlan módon a kamarát, a kamarai tagtársát, a
kamarai tisztségviselőt lejáratja, illetve az építész szakmát sérti;
c) az országos kamara kötelező szabályzatainak bármelyikét megsérti;
d) az országos kamara elnökségének, küldöttgyűlésének nyilvánosságra hozott határozatát megsérti;
e) nem működik együtt a területi vagy országos kamara bármely bizottságával, vagy szervével, munkáját nem
segíti, meghallgatáson, a fegyelmi tárgyaláson igazolatlanul nem jelenik meg.
f) felhívás ellenére nem bocsátja a területi- vagy országos kamara bármely illetékes bizottsága-, vagy szerve
erre történő felhívására ellenére, a vizsgált szakmagyakorlási tevékenységére vonatkozóan kötött szerződését,
így különösen, de nem kizárólagosan a munkaszerződését, munkavégzésre irányuló egyéb szerződését
(megbízási- vagy vállalkozási (tervezési) szerződését, stb). Nem tagadhatja meg a kamarai tag a
szakmagyakorlási tevékenységgel kapcsolatos szerződésének, vagy bármely más, a vizsgált szakmagyakorlási
tevékenységével kapcsolatos irat csatolását, üzleti titokra történő hivatkozással. A kamarai tag a
szerződéskötésekor vegye figyelembe fenti etikai elvárást és ennek szellemében kössön szerződést.
g) Amennyiben a szakmagyakorló a továbbképzéssel kapcsolatos önbevallásában a kamara vagy annak szervei
felé számára előnyös, és a névjegyzéken maradást így biztosító, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, az
minősített etikai vétségnek minősül.
20.§ A kamarák tisztségviselői etikai értelmezésben és a fegyelmi eljárásokban a rendes tagokéval megegyező
megítélés alá esnek.

Etikai-fegyelmi eljárást kezdeményezhet, vagy köteles kezdeményezni:

a) természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó
szervezet (együtt: panaszos),

26
b) a kamara szerve, tisztségviselője, tagja,
e) hatáskörében eljárva a szakmagyakorlási jogosultságról névjegyzéket vezető szerv (a titkárt
a Szakgyr. rendelet esetenként erre kötelezi)
d) az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok.

A fegyelmi eljárásban érvényesülni kell az alkotmányos elveknek, így különösen az ártatlanság vélelmének, a
közvetlenségnek, a nyilvánosságnak, a bizonyítási szabadságnak és a jogorvoslat lehetőségének.

12.2. Ismertesse a MÉK Etikai-Fegyelmi Szabályzatának főbb részeit, részletezze az eljárás

résztvevőinek (panaszos, bepanaszolt tag) jogait, kötelezettségeit. Mely esetekben nem indítható
meg a kamarai etikai-fegyelmi eljárás?
I. RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Törvényességi alap
2. A szabályzat célja
3. Az etikai-fegyelmi bizottság
II. RÉSZ ETIKAI KÓDEX
1. Alapvető elvek
2. Etikus viselkedés megrendelővel való kapcsolatban
3. Etikus viselkedés építészeti versenyben
4. Etikus viselkedés kamarai tagtársakkal való kapcsolatban
5. Etikus viselkedés hatósági kapcsolatban
6. Etikus viselkedés kamarával való kapcsolatban
III. RÉSZ A FEGYELMI ELJÁRÁS SZABÁLYAI
1. Általános rendelkezések
2. Az első fokú fegyelmi eljárás
3. A másodfokú fegyelmi eljárás
5. Büntetések
6. Összeférhetetlenség
7. Eljárási időtartamok, határidők
8. Eljárási költségek
IV. RÉSZ HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK

Az eljárás alá vont személy:

a) megismerheti az ügyre vonatkozó bizonyítékokat, azokra nyilatkozatot tehet,
b) az iratokba betekinthet, azokról saját költségére másolatot kérhet,
c) az eljárás résztvevőihez kérdést intézhet, illetve bizonyítási indítványt terjeszthet elő,
d) az eljárási cselekményekben részt vehet,
e) az ügyben eljáró személyekkel szemben összeférhetetlenségi kifogást terjeszthet elő,
f ) az ellene indult ügyben nem lehet egyszerre panaszos is, annak jogerős lezárta előtt.

A panaszos, az írásbeli panaszában köteles megjelölni:

a) a saját nevét, címét,
b) panaszolt kamarai tag nevét, címét,
c) panaszolt magatartás tényszerű leírását, elkövetésének időpontját,
d) panaszt alátámasztó, igazoló bizonyítékokat.
e) Tartalmaznia kell a panasza elutasítása esetére, a visszavonhatatlan költségvállaló nyilatkozatát.

Nem fogadható be az olyan panasz., így a fegyelmi eljárás megindításának nincs helye:
a) Ha a panasz nem tartalmazza 2.2.3. pontban felsoroltakat, valamint a panaszos aláírását (eredeti kézírását).
b) Panaszolt cselekmény elkövetésétől számított két év már eltelt.
- Építési engedélyezési terv készítése esetén az elkövetés időpontja az építési engedélyt megadó határozat
jogerőre emelkedésének napja, kivitelezési terv készítése esetén a tervszállítás időpontja, a megvalósításban
való részvétel esetén használatba vétel engedély jogerőre emelkedésének időpontja. Mindaddig, amíg a terv
készítését a jogerős építési vagy használatbavételi (fennmaradási) engedély nem zárja le, az elkövetés nem
fejeződik be, így nem évül el.

27
- Ha a cselekmény miatt büntető vagy szabálysértési eljárás indult, és az nem végződött felmentéssel, a két
éves határidőt a bírósági eljárás jogerős befejezésétől kell számítani.
- Ha a panasz tárgyát képező cselekmény miatt, a területi kamara más bizottsága előtt is eljárás indult, majd ezt
követően hatáskör vagy illetékesség hiányában áttételre került az ügy az Etikai-fegyelmi Bizottsághoz, akkor az
két éves határidő a panasznak az első fokú Etikai-fegyelmi Bizottsághoz való beérkezésétől kezdődik. Ebben az
esetben a két éves elévülési határidő megszakad, és az elévülés a területi kamara más bizottsága eljárásának
jogerős befejezésévelt kezdődik újra.

28