Bzmatek Koordinata Geometria I. Tomegkozeppontok Koordinatai Megoldasok

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)
Megoldások
1. Határozd meg a szakasz hosszát, ha a végpontok koordinátái: 𝑨 (−𝟏; 𝟑) és 𝑩 (𝟓; 𝟐)!
Megoldás:
A szakasz hosszához számítsuk ki a két pont távolságát:
𝑑𝐴𝐵 = |𝐴𝐵| = √(5 − (−1))2 + (2 − 3)2 = √36 + 1 = √37 ≈ 6,08.
2. Határozd meg az 𝑨 (−𝟑; −𝟑), 𝑩 (−𝟓; 𝟕) és 𝑪 (𝟑; 𝟒) csúcsokkal rendelkező háromszög

kerületét és területét!
Megoldás:
A háromszög kerületéhez számoljuk ki az oldalak hosszát:
𝑎 = |𝐵𝐶| = √(3 − (−5))2 + (4 − 7)2 = √64 + 9 = √73
𝑏 = |𝐴𝐶| = √(3 − (−3))2 + (4 − (−3))2 = √36 + 49 = √85
𝑐 = |𝐴𝐵| = √(−5 − (−3))2 + (7 − (−3))2 = √4 + 100 = √104
A háromszög kerülete: 𝐾 = √73 + √85 + √104 ≈ 27,96.
Ezt követően számítsuk ki koszinusz – tétel segítségével az 𝛼 szög nagyságát:

2 2 2
(√73) = (√85) + (√104) − 2 ∙ √85 ∙ √104 ∙ cos 𝛼 → 𝛼 ≈ 51,9°
√85 ∙ √104 ∙ sin 51,9°

Ezek alapján a háromszög területe: 𝑇 = ≈ 37.
2
3. Határozd meg azt a 𝑷 pontot az ordinátatengelyen, amelynek az 𝑨 (𝟑; 𝟏) ponttól való

távolsága 𝟓 egység!
Megoldás:
A 𝑃 pont illeszkedik az 𝑦 - tengelyre, így koordinátákkal felírva: 𝑃 (0; 𝑦).
1
Mivel az |𝐴𝑃| = 5, így felírhatjuk a következő egyenletet:
5 = √(0 − 3)2 + (𝑦 − 1)2.
Rendezzük az egyenletet a következőképpen: 𝑦 2 − 2𝑦 − 15 = 0.
A megoldó képlet segítségével azt kapjuk, hogy az egyenlet megoldásai 𝑦1 = 5 és 𝑦2 = −3.
Ezek alapján két megoldás adódik: 𝑃1 (0; 5) és 𝑃2 (0; −3).
4. Határozd meg az 𝒙 - tengelynek azt a 𝑷 pontját, amely az 𝑨 (𝟎; 𝟎) és a 𝑩 (𝟗; −𝟑)

koordinátájú pontoktól egyenlő távolságra van!
Megoldás:
A 𝑃 pont illeszkedik az 𝑥 - tengelyre, így koordinátákkal felírva: 𝑃 (𝑥; 0).
Mivel az |𝐴𝑃| = |𝐵𝑃|, így felírhatjuk a következő egyenletet:
√(𝑥 − 0)2 + (0 − 0)2 = √(𝑥 − 9)2 + (0 − (−3))2.
Ebből azt kapjuk, hogy 𝑥 = 5.
Ezek alapján a megoldás: 𝑃 (5; 0).
5. Határozd meg a kör középpontjának koordinátáit, ha a kör áthalad a 𝑷 (−𝟒; 𝟐) ponton

és az 𝒙 - tengelyt az 𝑬 (𝟐; 𝟎) pontban érinti!
Megoldás:
Mivel a sugár merőleges az érintőre (ebben az esetben az 𝑥 - tengelyre), így a középpont
koordinátái: 𝐾 (2; 𝑟).
Mivel 𝑟 = |𝐾𝐸| = |𝐾𝑃|, így felírhatjuk a következő egyenletet:
√(2 − 2)2 + (0 − 𝑟)2 = √(−4 − 2)2 + (2 − 𝑟)2 .
Ebből azt kapjuk, hogy 𝑟 = 10.
Ezek alapján a kör középpontja: 𝐾 (2; 10).
2
6. Számítsd ki a háromszög köré írható kör középpontjának koordinátáit és a kör

sugarát, ha a csúcsainak koordinátái: 𝑨 (𝟎; 𝟐), 𝑩 (𝟏; 𝟏) és 𝑪 (𝟐; −𝟐)!
Megoldás:
Legyen a kör középpontja: 𝐾 (𝑢; 𝑣).
Mivel 𝑟 = |𝐾𝐴| = |𝐾𝐵| és 𝑟 = |𝐾𝐴| = |𝐾𝐶|, így felírhatjuk a következő egyenleteket:
√(0 − 𝑢)2 + (2 − 𝑣)2 = √(1 − 𝑢)2 + (1 − 𝑣)2
√(0 − 𝑢)2 + (2 − 𝑣)2 = √(2 − 𝑢)2 + (−2 − 𝑣)2
Négyzetre emelések után a következő egyenletrendszert kapjuk:
𝑢2 + 𝑣 2 − 4𝑣 + 4 = 𝑢2 + 𝑣 2 − 2𝑢 − 2𝑣 + 2
}
𝑢2 + 𝑣 2 − 4𝑣 + 4 = 𝑢2 + 𝑣 2 − 4𝑢 + 4𝑣 + 8
Az első egyenletből kivonva a másodikat, átrendezés után a következőt kapjuk: 𝑢 = 3𝑣 + 3.
Ezt helyettesítsük vissza az első egyenletbe, s rendezés után azt kapjuk, hogy 𝑣 = −2.
Ezt visszahelyettesítve azt kapjuk, hogy 𝑢 = 3 ∙ (−2) + 3 = −3.
Ezek alapján a kör középpontja 𝐾 (−3; −2).
A kör sugara: 𝑟 = 𝑑𝐾𝐴 = √(0 − (−3))2 + (2 − (−2))2 = √25 = 5.
7. Határozd meg a 𝑷𝑸 szakasz felezőpontjának koordinátáit, ha a szakasz végpontjai:

𝑷 (−𝟓; 𝟕) és a 𝑸 (𝟏; −𝟏𝟑)!
Megoldás:
Legyen a 𝑃𝑄 szakasz felezőpontja az 𝐹 (𝑥; 𝑦) pont.
A felezőpont koordinátáit kiszámíthatjuk a megfelelő képlet segítségével:
−5 + 1 7 − (−13)
𝑥= = −2 𝑦= = 10
2 2
Ezek alapján a megoldás: 𝐹 (−2; 10).
3
8. Határozd meg az 𝑨 pont koordinátáit, ha 𝑩 (𝟐; 𝟑) és az 𝑨𝑩 szakasz felezőpontja

𝑭 (−𝟏; 𝟒)!
Megoldás:
Mivel az 𝐹 pont az 𝐴𝐵 felezőpontja, így felírhatjuk a következőket:
𝑎1 + 2 𝑎2 + 3
−1 = → 𝑎1 = −4 4= → 𝑎2 = 5
2 2
Ezek alapján az 𝐴 csúcs koordináti: 𝐴 (−4; 5).
9. Az 𝑨𝑩𝑪𝑫 négyszög csúcsai 𝑨 (−𝟔; −𝟐), 𝑩 (𝟓; −𝟏), 𝑪 (𝟔; 𝟒) és 𝑫 (𝟑; 𝟔). Határozd meg a
négyszög középvonalainak felezőpontjait!
Megoldás:
Mivel a négyszög középvonalai az oldalak felezőpontjait kötik össze, így először határozzuk
meg az oldalfelező pontokat:
1 3 11 3 9 3
𝐹𝐴𝐵 (− 2 ; − 2) 𝐹𝐵𝐶 ( 2 ; 2) 𝐹𝐶𝐷 (2 ; 5) 𝐹𝐴𝐷 (− 2 ; 2).
7 7
Ezek alapján a középvonalak felezőpontjai: 𝐹𝐴𝐵−𝐶𝐷 (2; ) és 𝐹𝐵𝐶−𝐴𝐷 (2; ).
4 4
Ebből adódik, hogy a felezőpontok egybeesnek, vagyis a középvonalak felezik egymást.
10. Egy téglalap két csúcsa 𝑨 (−𝟑; 𝟑) és 𝑩 (𝟐; 𝟑). Átlói metszéspontjának ordinátája 𝟎.
Határozd meg a hiányzó csúcsok koordinátáit, és számítsd ki a téglalap területét!
Megoldás:
A téglalap 𝐴𝐵 oldala a koordináták alapján párhuzamos az 𝑥 tengellyel.
Mivel a téglalap oldalai merőlegesek egymásra, így a két hiányzó pont első koordinátája
megegyezik a megadott pontok első koordinátájával: 𝐶 (2; 𝑐2 ) és 𝐷 (−3; 𝑑2 ).
A téglalap átlói felezik egymást, így felírhatjuk a következőket:

3 + 𝑐2 3 + 𝑑2
0= → 𝑐2 = −3 0= → 𝑑2 = −3
2 2
Ebből a hiányzó csúcsok koordinátái: 𝐶 (2; −3) és 𝐷 (−3; −3).
Ezek alapján a téglalap oldalai 5 és 6 egység hosszúak, vagyis a területe: 𝑇 = 5 ∙ 6 = 30.
4
11. Egy egyenlő szárú háromszög alapjának csúcsai az 𝑨 (𝟐; 𝟏) és a 𝑩 (𝟔; 𝟓) koordinátájú
pontok. A harmadik 𝑪 csúcsa az 𝒙 - tengelyen van. Mekkora a háromszög területe?
Megoldás:
Mivel a 𝐶 pont illeszkedik az 𝑥 - tengelyre, így koordinátákkal felírva: 𝐶 (𝑥; 0).
A háromszög egyenlő szárú, vagyis |𝐴𝐶| = |𝐵𝐶|, így felírhatjuk a következő egyenletet:
√(𝑥 − 2)2 + (0 − 1)2 = √(𝑥 − 6)2 + (0 − 5)2 .
Ebből azt kapjuk, hogy 𝑥 = 7, vagyis a 𝐶 csúcs koordinátái: 𝐶 (7; 0).
Az 𝐴𝐵 oldal hossza: |𝐴𝐵| = √(6 − 2)2 + (5 − 1)2 = √32.
2+6 1+5
Az 𝐴𝐵 oldal felezőpontja: 𝑥= =4 𝑦= =3 → 𝐹 (4; 3)
2 2
Ebből az 𝑚𝑐 magasság hossza: |𝑀𝐶| = √(7 − 4)2 + (0 − 3)2 = √18.
√32 ∙ √18
Ezek alapján a háromszög területe: 𝑇 = = 12.
2
12. Adott egy paralelogramma 𝑨 (−𝟐; 𝟐), 𝑩 (𝟐; −𝟑) és 𝑪 (−𝟓; −𝟒) csúcsa. Határozd meg
a negyedik csúcs koordinátáit! Mennyi megoldás van?
Megoldás:
A paralelogramma átlói felezik egymást, így először számítsuk ki az átlók felezőpontjának
koordinátáit. Mivel az 𝐴𝐵𝐶 ∆ bármely oldala lehet a paralelogramma átlója, így három
megoldás adódik:
1 7 3 7
𝐹𝐴𝐵 (0; − 2) 𝐹𝐴𝐶 (− 2 ; −1) 𝐹𝐵𝐶 (− 2 ; − 2).
Ezt követően a felezőpontoknak megfelelően számítsuk ki a hiányzó csúcs koordinátáit:
1 −5 + 𝑑1
𝐹𝐴𝐵 (0; − 2) a 𝐶𝐷 átló felezőpontja is → 0= → 𝑑1 = 5
2
1 −4 + 𝑑2
−2 = → 𝑑2 = 3
2
5
7 7 2 + 𝑑1
𝐹𝐴𝐶 (− 2 ; −1) a 𝐵𝐷 átló felezőpontja is → −2 = → 𝑑1 = −9
2
−3 + 𝑑2
−1 = → 𝑑2 = 1
2
3 7 3 −2 + 𝑑1
𝐹𝐵𝐶 (− 2 ; − 2) az 𝐴𝐷 átló felezőpontja is → −2 = → 𝑑1 = −1
2
7 2 + 𝑑2
−2 = → 𝑑2 = −9
2
Ezek alapján a paralelogramma keresett csúcsa: 𝐷1 (5; 3), vagy 𝐷2 (−9; 1), vagy 𝐷3 (−1; −9).
13. Adott egy háromszög oldalfelező pontjai: 𝑭𝑨𝑩 (−𝟐; −𝟐), 𝑭𝑨𝑪 (𝟓; 𝟏) és 𝑭𝑩𝑪 (𝟑; 𝟒).
Határozd meg a háromszög csúcsainak koordinátáit!
Megoldás:
Az oldal felezőpontok segítségével felírhatjuk a következő egyenleteket:
𝑎1 + 𝑏1
−2 = → −4 = 𝑎1 + 𝑏1
2
𝑎2 + 𝑏2
−2 = → −4 = 𝑎2 + 𝑏2
2
𝑎1 + 𝑐1
5= → 10 = 𝑎1 + 𝑐1
2
𝑎2 + 𝑐2
1= → 2 = 𝑎2 + 𝑐2
2
𝑏1 + 𝑐1
3= → 6 = 𝑏1 + 𝑐1
2
𝑏2 + 𝑐2
4= → 8 = 𝑏2 + 𝑐2
2
Először számítsuk ki a csúcsok első koordinátáit.
Az első egyenletből azt kapjuk, hogy 𝑎1 = −4 − 𝑏1 .
6
Ezt helyettesítsük a harmadik egyenletbe: 𝑐1 = 14 + 𝑏1.
Végül ezt behelyettesítve az ötödik egyenletbe, azt kapjuk, hogy 𝑏1 = −4.
Ebből a visszahelyettesítések után a következők adódnak: 𝑎1 = 0 és 𝑐1 = 10.
Ezt követően számítsuk ki a csúcsok második koordinátáit.
A második egyenletből azt kapjuk, hogy 𝑎2 = −4 − 𝑏2.
Ezt helyettesítsük a negyedik egyenletbe: 𝑐2 = 6 + 𝑏2 .
Végül ezt behelyettesítve a hatodik egyenletbe, azt kapjuk, hogy 𝑏2 = 1.
Ebből a visszahelyettesítések után a következők adódnak: 𝑎2 = −5 és 𝑐2 = 7.
Ezek alapján a háromszög csúcsai: 𝐴 (0; −5), 𝐵 (−4; 1) és 𝐶 (10; 7).
14. Adott egy paralelogramma 𝑨 (𝟎; 𝟓) és 𝑩 (−𝟏; 𝟏) csúcsa, továbbá az átlók 𝑴 (𝟐; 𝟑)
metszéspontja. Számítsd ki a paralelogramma hiányzó csúcsinak koordinátáit!
Megoldás:
A paralelogramma átlói felezik egymást, így az 𝑀 pont az 𝐴𝐶 és 𝐵𝐷 szakaszok felezőpontja.
Ebből felírhatjuk a következőket:
0 + 𝑐1 5 + 𝑐2
2= → 𝑐1 = 4 3= → 𝑐2 = 1
2 2
−1 + 𝑑1 1 + 𝑑2
2= → 𝑑1 = 5 3= → 𝑑2 = 5
2 2
Ezek alapján a hiányzó pontok koordinátái: 𝐶 (4; 1) és 𝐷 (5; 5).
7
15. Az 𝑨 (−𝟒; 𝟕) pontot tükrözzük a 𝑩 (𝟓; −𝟐) pontra. Számítsd ki az 𝑨′ koordinátáit!
Megoldás:
Mivel az 𝐴 pontot tükrözzük a 𝐵 pontra, így a 𝐵 pont éppen az 𝐴𝐴′ szakasz felezőpontja.

−4 + 𝑎1 7 + 𝑎2
5= → 𝑎1 = 14 −2 = → 𝑎2 = −11
2 2
Ezek alapján a képpont koordinátái: 𝐴′ (14; −11).
16. Az 𝑨 (𝟎; 𝟎), 𝑩 (𝟑; 𝟔), 𝑪 (𝟖; −𝟐) csúcsokkal megadott háromszöget az 𝑨 pontból
kétszeresére nagyítjuk. Számítsd ki a kapott 𝑨′𝑩′𝑪′ háromszög 𝑩′ és 𝑪′ csúcsainak
koordinátáit!
Megoldás:
Mivel az 𝐴 csúcsból kétszeresére nagyítunk, így a 𝐵 csúcs éppen az 𝐴𝐵′ szakasz felezőpontja,
a 𝐶 csúcs pedig az 𝐴𝐶′ szakasz felezőpontja.
0 + 𝑏1 0 + 𝑏2
3= → 𝑏1 = 6 6= → 𝑏2 = 12
2 2
0 + 𝑐1 0 + 𝑐2
8= → 𝑐1 = 16 −2 = → 𝑐2 = −4
2 2
Ezek alapján a képháromszög csúcsainak koordinátái: 𝐴′ (0; 0), 𝐵′ (6; 12) és 𝐶 ′ (16; −4).
17. A koordináta – rendszer 𝑶 kezdőpontjának tükörképe az 𝑨 (𝟓; 𝟓) pontra 𝑶𝟏 , az 𝑶𝟏

tükörképe a 𝑩 pontra 𝑶𝟐 , az 𝑶𝟐 tükörképe a 𝑪 (𝟏; 𝟕) pontra ismét az 𝑶. Számítsd ki
a 𝑩 pont koordinátáit, és bizonytasd be, hogy az 𝑶𝑨𝑩𝑪 négyszög rombusz!
Megoldás:
Mivel az 𝑂𝑂1 szakasz felezőpontja 𝐴, így felírhatjuk a következőket:
0+𝑥 0+𝑦
5= → 𝑥 = 10 5= → 𝑦 = 10
2 2
Ebből az 𝑂1 pont koordinátái: 𝑂1 (10; 10).
Mivel az 𝑂𝑂2 szakasz felezőpontja 𝐶, így felírhatjuk a következőket:

0+𝑥 0+𝑦
1= → 𝑥=2 7= → 𝑦 = 14
2 2
Ebből az 𝑂2 pont koordinátái: 𝑂2 (2; 14).

8
Mivel az 𝑂1 𝑂2 szakasz felezőpontja 𝐵, így felírhatjuk a következőket:

10 + 2 10 + 14
𝑏1 = =6 𝑏2 = = 12
2 2
Ezek alapján a 𝐵 pont koordinátái: 𝐵 (6; 12).
Mivel |𝑂𝐴| = |𝐴𝐵| = |𝐵𝐶| = |𝐶𝑂| = √50, így a négyszög rombusz.
18. Adott az 𝑨 (𝟑; 𝟒) és 𝑩 (𝟔; 𝟏) pontok által meghatározott szakasz. Számítsd ki az

𝑨 - hoz, illetve 𝑩 - hez közelebbi harmadoló pontok koordinátáit!
Megoldás:
Az 𝐴 - hoz közelebbi harmadoló pont koordinátái:
2∙3+1∙6 2∙4+1∙1
𝑥1 = =4 𝑦1 = =3 → 𝐻1 (4; 3)
3 3
A 𝐵 - hez közelebbi harmadoló pont koordinátái:

1∙3+2∙6 1∙4+2∙1
𝑥2 = =5 𝑦2 = =2 → 𝐻2 (5; 2)
3 3
19. Írd fel az 𝑨 (−𝟔; 𝟑) és 𝑩 (𝟓; −𝟒) pontok által meghatározott szakasz azon
𝑷 pontjának koordinátáit, amelyre 𝑨𝑷 ∶ 𝑷𝑩 = 𝟓 ∶ 𝟐!
Megoldás:
A szakaszt adott arányban osztó 𝑃 pont koordinátái:
2 ∙ (−6) + 5 ∙ 5 13 2 ∙ 3 + 5 ∙ (−4) 13
𝑥= =− 𝑦= = −2 → 𝑃 (− ; −2)
5+2 7 5+2 7
20. Írd fel az 𝑨𝑩 szakasz 𝑩 végpontjának koordinátáit, ha 𝑨 (−𝟑; 𝟎), továbbá

𝑨𝑷 ∶ 𝑷𝑩 = 𝟐 ∶ 𝟑 és 𝑷 (𝟏; −𝟐)!
Megoldás:
Az osztópont segítségével felírhatjuk a következőket:
3 ∙ (−3) + 2 ∙ 𝑏1 3 ∙ 0 + 2 ∙ 𝑏2
1= → 𝑏1 = 7 −2 = → 𝑏2 = −5
2+3 2+3
Ezek alapján a keresett pont koordinátái: 𝐵 (7; −5).
9
21. Adott az 𝑨 (𝟑; 𝟓) és 𝑩 (𝟗; 𝟐) pont. Az 𝑨𝑩 szakaszt 𝟓 egyenlő részre osztjuk. Számítsd
ki az osztópontok koordinátáit!
Megoldás:
Egy szakaszt öt egyenlő részre négy ponttal oszthatunk fel.
Ezen pontok koordinátái az arányoknak megfelelően a következők lesznek:
4∙3+1∙9 4∙5+1∙2 21 22
1∶4 → 𝑃1 ( ; ) → 𝑃1 ( 5 ; )
5 5 5
3∙3+2∙9 3∙5+2∙2 27 19
2∶3 → 𝑃2 ( ; ) → 𝑃2 ( 5 ; )
5 5 5
2∙3+3∙9 2∙5+3∙2 33 16
3∶2 → 𝑃3 ( ; ) → 𝑃3 ( 5 ; )
5 5 5
1∙3+4∙9 1∙5+4∙2 39 13
4∶1 → 𝑃4 ( ; ) → 𝑃4 ( 5 ; )
5 5 5
22. Az 𝑨𝑩𝑪 háromszög csúcspontjainak koordinátái 𝑨 (𝟔; 𝟔), 𝑩 (𝟏; −𝟒) és 𝑪 (−𝟐; 𝟓). A
háromszöget az 𝑶 (−𝟒; −𝟒) pontból nagyítjuk a háromszorosára. Határozd meg a
képháromszög csúcspontjainak koordinátáit!
Megoldás:
Mivel a háromszöget a háromszorosára nagyítjuk, így az 𝐴 pont az 𝑂𝐴′ szakasz 𝑂 – hoz
közelebbi harmadoló pontja, a 𝐵 pont az 𝑂𝐵′ szakasz 𝑂 – hoz közelebbi harmadoló pontja, a
𝐶 pont pedig az 𝑂𝐶′ szakasz 𝑂 – hoz közelebbi harmadoló pontja.
2 ∙ (−4) + 1 ∙ 𝑎1 2 ∙ (−4) + 1 ∙ 𝑎2
6= → 𝑎1 = 26 6= → 𝑎2 = 26
3 3
2 ∙ (−4) + 1 ∙ 𝑏1 2 ∙ (−4) + 1 ∙ 𝑏2
1= → 𝑏1 = 11 −4 = → 𝑏2 = −4
3 3
2 ∙ (−4) + 1 ∙ 𝑐1 2 ∙ (−4) + 1 ∙ 𝑐2
−2 = → 𝑐1 = 2 5= → 𝑐2 = 23
3 3
Ezek alapján a képháromszög csúcsainak koordinátái: 𝐴′ (26; 26), 𝐵 ′ (11; −4) és 𝐶 ′ (2; 23).
10
23. Adott az 𝑨 (−𝟏; 𝟒) és 𝑩 (𝟐; 𝟓) pont. Határozd meg a 𝑨 pontnak a 𝑩 középpontú

𝝀 = 𝟓 arányszámú középpontos hasonlóságával kapott 𝑨′ képét!
Megoldás:
A középpontos hasonlóság alapján az 𝐴 pont az 𝐴′𝐵 szakaszt 4 ∶ 1 arányban osztó pontja.
1∙𝑥+4∙2 1∙𝑦+4∙5
−1 = → 𝑥 = −13 4= → 𝑦=0
4+1 4+1
Ezek alapján a keresett képpont koordinátái: 𝐴′ (−13; 0).
24. Milyen arányban osztja a 𝑷 (𝟑; 𝟏) pont az 𝑨𝑩 szakaszt, ha a szakasz végpontjai:

𝑨 (−𝟑; −𝟏) és 𝑩 (𝟏𝟐; 𝟒)?
Megoldás:
Az arány kiszámításához elegendő az osztópont első koordinátáját felhasználnunk:
𝑛 ∙ (−3) + 𝑚 ∙ 12 𝑚 2
3= → 3𝑚 + 3𝑛 = 12𝑚 − 3𝑛 → =3
𝑚+𝑛 𝑛
A második koordinátával ellenőrizhetjük a számításunkat:
𝑛 ∙ (−1) + 𝑚 ∙ 4 𝑚 2
1= → 𝑚 + 𝑛 = 4𝑚 − 𝑛 → =3
𝑚+𝑛 𝑛
Ezek alapján a 𝑃 pont 2 ∶ 3 arányban osztja az 𝐴𝐵 szakaszt.
25. Milyen arányban osztja ketté a 𝑷 (𝟐; 𝟒) pont az 𝑨 (−𝟏; 𝟐) és 𝑩 (𝟑; 𝟕) pontok által
meghatározott szakaszt?
Megoldás:
Az arány kiszámításához elegendő az osztópont első koordinátáját felhasználnunk:
𝑛 ∙ (−1) + 𝑚 ∙ 3 𝑚
2= → 2𝑚 + 2𝑛 = 3𝑚 − 𝑛 → =3
𝑚+𝑛 𝑛
A második koordinátával ellenőrizhetjük a számításunkat:

𝑛∙2+𝑚∙7 𝑚 2
4= → 4𝑚 + 4𝑛 = 7𝑚 + 2𝑛 → =3
𝑚+𝑛 𝑛
Ezek alapján a 𝑃 pont nem pontja az 𝐴𝐵 szakasznak, így nem osztja azt.
11
26. Adott az 𝑨 (𝟐; −𝟕) és a 𝑩 (𝟔; 𝟓) pont. Határozd meg az 𝑨𝑩 egyenesén azt a 𝑷 pontot,
𝑨𝑷 𝟕
melyre 𝑷𝑩 = 𝟒 teljesül!
Megoldás:
A feladatnak két megoldása van aszerint, hogy a keresett pont a szakaszhoz képest hol
helyezkedik el.
Tekintsük először azt az esetet, amikor a 𝑃1 (𝑥; 𝑦) pont a szakasz belső pontja.
A szakaszt adott arányban osztó 𝑃1 pont koordinátái:
4∙2+7∙6 50 4 ∙ (−7) + 7 ∙ 5 7 50 7
𝑥= = 11 𝑦= = 11 → 𝑃1 (11 ; 11).
7+4 7+4
Tekintsük most azt az esetet, amikor a 𝑃2 (𝑥; 𝑦) pont a szakasz külső pontja.
Ekkor a 𝐵 pont az 𝐴𝑃2 szakaszt 3: 4 arányban osztó pontja.
4∙2+3∙𝑥 34 4 ∙ (−7) + 3 ∙ 𝑦
6= → 𝑥= 5= → 𝑦 = 21
3+4 3 3+4
34
Ezek alapján a keresett 𝑃2 külső csúcs koordinátái: 𝑃2 ( 4 ; 21).
27. Az 𝑨 (𝟑; 𝟐) és 𝑩 (𝟕; −𝟑) pontokat összekötő szakaszt hosszabbítsuk meg a 𝑩 ponton
túl a felével. Határozd meg az így kapott 𝑪 pont koordinátáit!
Megoldás:
A 𝐵 pont az 𝐴𝐶 szakasz 𝐶 – hez közelebbi harmadolópontja, így felírhatjuk a következőket:
3 + 2𝑥 2 + 2𝑦 11
7= → 𝑥=9 −3 = → 𝑦=−
3 3 2
11
Ezek alapján a keresett 𝐶 pont koordinátái: 𝐶 (9; − 2 ).
28. Számítsd ki az 𝑨 (−𝟐; 𝟎), 𝑩 (𝟓; 𝟒) és 𝑪 (𝟏; −𝟏) pontok által meghatározott háromszög
súlypontjának koordinátáit!
Megoldás:
Az 𝐴𝐵𝐶 ∆ súlypontjának koordinátáit megkaphatjuk a megfelelő képlet segítségével:
−2 + 5 + 1 4 0 + 4 + (−1) 4
𝑥= = 𝑦= =1 → 𝑆 ( ; 1)
3 3 3 3
12
29. Határozd meg az 𝑨𝑩𝑪 háromszög 𝑨𝑩 oldalának felezőpontját, ha adott a 𝑪 csúcsa és

az 𝑺 súlypontja: 𝑪 (−𝟏; 𝟏) és 𝑺 (𝟏; 𝟐)!
Megoldás:
A súlypont a súlyvonalnak a háromszög csúcsától távolabbi harmadoló pontja.
1 ∙ (−1) + 2 ∙ 𝑥 1∙1+2∙𝑦 5
1= → 𝑥=2 2= → 𝑦=2
3 3
5
Ezek alapján az 𝐴𝐵 oldal felezőpontjának koordinátái: 𝐹𝐴𝐵 (2; ).
2
30. Az 𝑨𝑩𝑪 háromszög 𝑪 csúcsa az ordinátatengelyre, az 𝑺 súlypontja az

abszcisszatengelyre esik. Határozd meg a 𝑪 és 𝑺 pontok koordinátáit, ha a háromszög
másik két csúcsa 𝑨 (𝟒; −𝟏) és 𝑩 (𝟓; 𝟑)!
Megoldás:
Mivel a 𝐶 pont illeszkedik az 𝑦 - tengelyre, így koordinátákkal felírva: 𝐶 (0; 𝑦).
Mivel az 𝑆 pont illeszkedik az 𝑥 - tengelyre, így koordinátákkal felírva: 𝑆 (𝑥; 0).

4+5+0
𝑥= =3
3
−1 + 3 + 𝑦
0= → 𝑦 = −2
3
Ezek alapján a keresett pontok koordinátái: 𝐶 (0; −2) és 𝑆 (3; 0).
31. Adott egy háromszög 𝑨 (𝟓; −𝟐) és 𝑩 (−𝟑; 𝟑) csúcsa, továbbá az 𝑺 (𝟒; −𝟕) súlypontja.
Számítsd ki a háromszög hiányzó csúcsának koordinátáit!
Megoldás:
A 𝐶 csúcs koordinátáit a súlypont koordinátáinak segítségével számíthatjuk ki:
5 + (−3) + 𝑐1 −2 + 3 + 𝑐2
4= → 𝑐1 = 10 −7 = → 𝑐2 = −22
3 3
Ezek alapján a háromszög harmadik csúcsának koordinátái: 𝐶 (10; −22).
13
32. Az 𝑨𝑩𝑪 háromszög 𝑨 csúcsának helyvektora 𝒂 ⃗ (−𝟐; 𝟑), ⃗⃗⃗⃗⃗⃗

𝑨𝑩 = 𝟕𝒊 − 𝟐𝒋 és
⃗⃗⃗⃗⃗⃗
𝑪𝑩 = 𝟑𝒊 − 𝟔𝒋. Számítsd ki a háromszög csúcsainak és súlypontjának koordinátáit!
Megoldás:
Az 𝑎 helyvektor alapján az 𝐴 csúcs koordinátái: 𝐴 (−2; 3).
A bázisvektorokkal adott vektorok koordinátái: ⃗⃗⃗⃗⃗ ⃗⃗⃗⃗⃗ (3; −6).

𝐴𝐵 (7; −2) és 𝐶𝐵
Az ⃗⃗⃗⃗⃗
𝐴𝐵 vektor alapján a 𝐵 csúcs koordinátái: 𝐵 (5; 1).
⃗⃗⃗⃗⃗ vektor alapján a 𝐶 csúcs koordinátái: 𝐶 (2; 7).

A 𝐶𝐵
A háromszög súlypontjának koordinátáit megkaphatjuk a megfelelő képlet segítségével:
−2 + 5 + 2 5 3+1+7 11 5 11
𝑥= =3 𝑦= = → 𝑆 (3 ; 3 ).
3 3 3
33. Bizonyítsd be, hogy az 𝑨 (𝟏𝟎; 𝟒), 𝑩 (𝟑; −𝟓), 𝑪 (𝟏; 𝟏) koordinátájú pontok derékszögű
háromszöget feszítenek ki! Számítsd ki a háromszög köré írt körének területét!
Megoldás:
⃗⃗⃗⃗⃗ (2; −6) és 𝐶𝐴
Először számítsuk ki a 𝐶𝐵 ⃗⃗⃗⃗⃗ (9; 3) vektor skaláris szorzatát:
𝑎 ∙ 𝑏⃗ = 2 ∙ 9 + (−6) ∙ 3 = 0.
Mivel két vektor skaláris szorzata akkor 0, ha a két vektor merőleges, így a háromszög
derékszögű háromszög.
A derékszögű háromszög köré írt körének sugara éppen az átfogó fele.
Ebből felírhatjuk a következőt:
|𝐴𝐵| = √(3 − 10)2 + ((−5) − 4)2 ≈ 11,4 → 𝑟 = 5,7
Ezek alapján a kör területe: 𝑇 = 5,72 ∙ 𝜋 ≈ 102,1.
14
34. Egy egyenlő szárú derékszögű háromszög átfogójának végpontjai: 𝑨 (𝟐; 𝟏) és

𝑩 (−𝟒; 𝟑). Számítsd ki a harmadik csúcs koordinátiát!
Megoldás:
Először számítsuk ki az 𝐴𝐵 átfogó 𝐹 felezőpontjának koordinátái: 𝐹 (−1; 2).
Két megoldás lehetséges aszerint, hogy a hiányzó csúcs a szakasz melyik oldalán található.
⃗⃗⃗⃗⃗ (3; −1) + 90° - os elforgatottja az 𝐹𝐶

Az első esetben az 𝐹𝐴 ⃗⃗⃗⃗⃗ (1; 3).
1 = 𝑐1 − (−1) → 𝑐1 = 0 3 = 𝑐2 − 2 → 𝑐2 = 5
A második esetben az ⃗⃗⃗⃗⃗ ⃗⃗⃗⃗⃗ (−1; −3).

𝐹𝐴 (3; −1) − 90° - os elforgatottja az 𝐹𝐷
−1 = 𝑑1 − (−1) → 𝑑1 = −2 −3 = 𝑑2 − 2 → 𝑑2 = −1
Ezek alapján a hiányzó csúcs koordinátái: 𝐶 (0; 5), vagy 𝐷 (−2; −1).
35. Egy rombusz két szemközti csúcsának koordinátái: 𝑩 (−𝟑; 𝟕), 𝑫 (𝟓; 𝟏𝟏). Az 𝑨𝑪 átló
a 𝑩𝑫 átló kétszerese. Határozd meg az 𝑨 és a 𝑪 csúcsok koordinátáit!
Megoldás:
Először számítsuk ki a rombusz 𝐾 középpontját, amely a 𝐵𝐷 átló felezőpontja: 𝐾 (1; 9).
Mivel a rombusz átlói merőlegesen felezik egymást, így a ⃗⃗⃗⃗⃗⃗

𝐾𝐷 (4; 2) + 90° - os elforgatottjának
⃗⃗⃗⃗⃗
kétszerese éppen a 𝐾𝐴 (−4; 8).
−4 = 𝑎1 − 1 → 𝑎1 = −3 8 = 𝑎2 − 9 → 𝑎2 = 17
Ezek alapján az 𝐴 csúcs koordinátái: 𝐴 (−3; 17).
A 𝐾 középpont, az 𝐴𝐶 átló felezőpontja, így felírhatjuk a következőket:

−3 + 𝑐1 17 + 𝑐2
1= → 𝑐1 = 5 9= → 𝑐2 = 1
2 2
Ezek alapján a 𝐶 csúcs koordináti: 𝐶 (5; 1).
15
36. Egy deltoid három csúcsának koordinátái: 𝑨 (𝟖; 𝟓), 𝑩 (𝟓; 𝟔) és 𝑪 (𝟐; 𝟐), a
szimmetriatengelye az 𝑨𝑪 egyenes. Számítsd ki a deltoid negyeidk csúcsának
koordinátáit! Mekkora a deltoid területe?
Megoldás:
Legyen a negyedik csúcs a 𝐷 (𝑥; 𝑦) pont.
Mivel |𝐴𝐷| = |𝐴𝐵| és |𝐶𝐷| = |𝐶𝐵|, így felírhatjuk a következő egyenletrendszert:
√(𝑥 − 8)2 + (𝑦 − 5)2 = √(5 − 8)2 + (6 − 5)2

}
√(𝑥 − 2)2 + (𝑦 − 2)2 = √(5 − 2)2 + (6 − 2)2
Az egyenletek rendezése után az egyenletrendszer megoldása 𝑥 = 7 és 𝑦 = 2.
Ezek alapján a negyedik csúcs a 𝐷 (7; 2) pont.
Ezt követően számítsuk ki az átlók hosszát:
|𝐴𝐶| = √(2 − 8)2 + (2 − 5)2 ≈ 6,71
|𝐵𝐷| = √(7 − 5)2 + (2 − 6)2 ≈ 4,47
6,71 ∙ 4,47
Ezek alapján a deltoid területe: 𝑇 = ≈ 15.
2
37. Egy kör középpontja a 𝑲 (𝟎; −𝟏𝟑) pont és érinti az 𝒙 tengelyt. Áthalad – e a kör a
𝑷𝟏 (𝟏𝟏; −𝟔) és a 𝑷𝟐 (−𝟓; −𝟏) pontokon?
Megoldás:
Mivel a középpont illeszkedik az 𝑦 tengelyre, s a kör érinti az 𝑥 tengelyt, így 𝑟 = 13.
Mivel egy körre illeszkedő 𝑃 (𝑥; 𝑦) pont esetén |𝐾𝑃| = 𝑟, így felírhatjuk a következőket:
√(11 − 0)2 + (−6 − (−13))2 = 13 → 170 ≠ 169
√(−5 − 0)2 + (−1 − (−13))2 = 13 → 169 = 169
Ezek alapján a 𝑃1 pont nincs rajta a körön, míg a 𝑃2 illeszkedik a körre.
16
38. Számítsd ki annak a paralelogrammának a területét, amelynek három egymást

követő csúcsa pozitív körüljárási irányban: 𝑨 (−𝟑; 𝟒), 𝑩 (−𝟐; −𝟏) és 𝑪 (𝟑; 𝟏)!
Megoldás:
A paralelogrammát az átlója két egybevágó háromszögre bontja, így területét megkaphatjuk,
ha kiszámítjuk az egyik háromszög területét.
Számítsuk ki a 𝑐 oldal hosszát: 𝑐 = |𝐴𝐵| = √((−2) − (−3))2 + ((−1) − 4)2 = √26.
Számítsuk ki az 𝑎 oldal hosszát: 𝑎 = |𝐵𝐶| = √(3 − (−2))2 + (1 − (−1))2 = √29.
A 𝐵 csúcsnál levő 𝛽 szög megegyezik az ⃗⃗⃗⃗⃗ ⃗⃗⃗⃗⃗ (5; 2) vektorok hajlásszögével.

𝐵𝐴 (−1; 5) és 𝐵𝐶
⃗⃗⃗⃗⃗ és 𝐵𝐶
Számítsuk ki skaláris szorzat segítségével a 𝐵𝐴 ⃗⃗⃗⃗⃗ vektorok által bezárt szöget:
−1 ∙ 5 + 5 ∙ 2
cos 𝛽 = → 𝛽 ≈ 79,5°.
√(−1)2 + 52 ∙ √52 + 22
√26 ∙ √29 ∙ sin 79,5°

Számítsuk ki a háromszög területét: 𝑇∆ = ≈ 13,5.
2
Ezek alapján a paralelogramma területe: 𝑇 = 2 ∙ 13,5 = 27.
39. Határozd meg annak a körnek a sugarát, amelynek középpontja a 𝑪 (𝟑; 𝟏) pont és a
𝟔 hosszúságegységnyi húrját a 𝑷 (𝟔; 𝟓) pont felezi!
Megoldás:
Legyen a húr egyik végpontja a 𝑄 pont, s így tekintsük a derékszögű 𝐶𝑃𝑄 ∆ - et.
Először számítsuk ki a 𝐶𝑃𝑄 ∆ befogóinak hosszát:

6
|𝑃𝑄| = = 3
2
|𝐶𝑃| = √(6 − 3)2 + (5 − 1)2 = √25 = 5.
Mivel a kör sugara a 𝐶𝑃𝑄 ∆ átfogója, így számítsuk ki Pitagorasz – tétel segítségével:
|𝐶𝑄|2 = 32 + 52 → 𝑟 = |𝐶𝑄| ≈ 5,83
17
40. Adottak az 𝑨𝑩𝑪 háromszög csúcsai: 𝑨 (𝟓; 𝟐), 𝑩 (𝟖; 𝟔) és 𝑪 (−𝟑; 𝟖). Számítsd ki annak
a 𝑷 pontnak a koordinátáit, amelyet az 𝑨 pontból induló szögfelező metsz ki a
szemközti oldalból!
Megoldás:
Először számítsuk ki a háromszög két oldalának hosszát:
|𝐴𝐵| = √(8 − 5)2 + (6 − 2)2 = √25 = 5
|𝐴𝐶| = √(−3 − 5)2 + (8 − 2)2 = √100 = 10
A szögfelező tétel szerint a keresett 𝑃 pont a szomszédos oldalak arányában osztja ketté a
szemközti oldalt.
Ebből adódik, hogy a 𝑃 pont a 𝐵𝐶 oldalt 5 ∶ 10 = 1 ∶ 2 arányban osztó (harmadoló) pontja,

vagyis felírhatjuk a következőket:
2 ∙ 8 + 1 ∙ (−3) 13 2∙6+1∙8 20
𝑥= = 𝑦= =
1+2 3 1+2 3
13 20
Ezek alapján a keresett 𝑃 pont koordinátái: 𝑃 ( ; ).
3 3
18

Bzmatek Koordinata Geometria I. Tomegkozeppontok Koordinatai Megoldasok

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Bzmatek Koordinata Geometria I. Tomegkozeppontok Koordinatai Megoldasok

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)

1. Határozd meg a szakasz hosszát, ha a végpontok koordinátái: 𝑨 (−𝟏; 𝟑) és 𝑩 (𝟓; 𝟐)!

𝑑𝐴𝐵 = |𝐴𝐵| = √(5 − (−1))2 + (2 − 3)2 = √36 + 1 = √37 ≈ 6,08.

2. Határozd meg az 𝑨 (−𝟑; −𝟑), 𝑩 (−𝟓; 𝟕) és 𝑪 (𝟑; 𝟒) csúcsokkal rendelkező háromszög

𝑎 = |𝐵𝐶| = √(3 − (−5))2 + (4 − 7)2 = √64 + 9 = √73

𝑏 = |𝐴𝐶| = √(3 − (−3))2 + (4 − (−3))2 = √36 + 49 = √85

𝑐 = |𝐴𝐵| = √(−5 − (−3))2 + (7 − (−3))2 = √4 + 100 = √104

A háromszög kerülete: 𝐾 = √73 + √85 + √104 ≈ 27,96.

Ezt követően számítsuk ki koszinusz – tétel segítségével az 𝛼 szög nagyságát:

√85 ∙ √104 ∙ sin 51,9°

3. Határozd meg azt a 𝑷 pontot az ordinátatengelyen, amelynek az 𝑨 (𝟑; 𝟏) ponttól való

Mivel az |𝐴𝑃| = 5, így felírhatjuk a következő egyenletet:

5 = √(0 − 3)2 + (𝑦 − 1)2.

Rendezzük az egyenletet a következőképpen: 𝑦 2 − 2𝑦 − 15 = 0.

A megoldó képlet segítségével azt kapjuk, hogy az egyenlet megoldásai 𝑦1 = 5 és 𝑦2 = −3.

Ezek alapján két megoldás adódik: 𝑃1 (0; 5) és 𝑃2 (0; −3).

4. Határozd meg az 𝒙 - tengelynek azt a 𝑷 pontját, amely az 𝑨 (𝟎; 𝟎) és a 𝑩 (𝟗; −𝟑)

Mivel az |𝐴𝑃| = |𝐵𝑃|, így felírhatjuk a következő egyenletet:

√(𝑥 − 0)2 + (0 − 0)2 = √(𝑥 − 9)2 + (0 − (−3))2.

Ebből azt kapjuk, hogy 𝑥 = 5.

Ezek alapján a megoldás: 𝑃 (5; 0).

5. Határozd meg a kör középpontjának koordinátáit, ha a kör áthalad a 𝑷 (−𝟒; 𝟐) ponton

Mivel 𝑟 = |𝐾𝐸| = |𝐾𝑃|, így felírhatjuk a következő egyenletet:

√(2 − 2)2 + (0 − 𝑟)2 = √(−4 − 2)2 + (2 − 𝑟)2 .

Ebből azt kapjuk, hogy 𝑟 = 10.

Ezek alapján a kör középpontja: 𝐾 (2; 10).

6. Számítsd ki a háromszög köré írható kör középpontjának koordinátáit és a kör

Mivel 𝑟 = |𝐾𝐴| = |𝐾𝐵| és 𝑟 = |𝐾𝐴| = |𝐾𝐶|, így felírhatjuk a következő egyenleteket:

√(0 − 𝑢)2 + (2 − 𝑣)2 = √(1 − 𝑢)2 + (1 − 𝑣)2

√(0 − 𝑢)2 + (2 − 𝑣)2 = √(2 − 𝑢)2 + (−2 − 𝑣)2

Négyzetre emelések után a következő egyenletrendszert kapjuk:

Az első egyenletből kivonva a másodikat, átrendezés után a következőt kapjuk: 𝑢 = 3𝑣 + 3.

Ezt visszahelyettesítve azt kapjuk, hogy 𝑢 = 3 ∙ (−2) + 3 = −3.

Ezek alapján a kör középpontja 𝐾 (−3; −2).

A kör sugara: 𝑟 = 𝑑𝐾𝐴 = √(0 − (−3))2 + (2 − (−2))2 = √25 = 5.

7. Határozd meg a 𝑷𝑸 szakasz felezőpontjának koordinátáit, ha a szakasz végpontjai:

A felezőpont koordinátáit kiszámíthatjuk a megfelelő képlet segítségével:

Ezek alapján a megoldás: 𝐹 (−2; 10).

8. Határozd meg az 𝑨 pont koordinátáit, ha 𝑩 (𝟐; 𝟑) és az 𝑨𝑩 szakasz felezőpontja

Ezek alapján az 𝐴 csúcs koordináti: 𝐴 (−4; 5).

Ebből adódik, hogy a felezőpontok egybeesnek, vagyis a középvonalak felezik egymást.

A téglalap átlói felezik egymást, így felírhatjuk a következőket:

Ebből a hiányzó csúcsok koordinátái: 𝐶 (2; −3) és 𝐷 (−3; −3).

Ezek alapján a téglalap oldalai 5 és 6 egység hosszúak, vagyis a területe: 𝑇 = 5 ∙ 6 = 30.

√(𝑥 − 2)2 + (0 − 1)2 = √(𝑥 − 6)2 + (0 − 5)2 .

Ebből azt kapjuk, hogy 𝑥 = 7, vagyis a 𝐶 csúcs koordinátái: 𝐶 (7; 0).

Az 𝐴𝐵 oldal hossza: |𝐴𝐵| = √(6 − 2)2 + (5 − 1)2 = √32.

Ebből az 𝑚𝑐 magasság hossza: |𝑀𝐶| = √(7 − 4)2 + (0 − 3)2 = √18.

Ezt követően a felezőpontoknak megfelelően számítsuk ki a hiányzó csúcs koordinátáit:

Először számítsuk ki a csúcsok első koordinátáit.

Az első egyenletből azt kapjuk, hogy 𝑎1 = −4 − 𝑏1 .

Ezt helyettesítsük a harmadik egyenletbe: 𝑐1 = 14 + 𝑏1.

Végül ezt behelyettesítve az ötödik egyenletbe, azt kapjuk, hogy 𝑏1 = −4.

Ebből a visszahelyettesítések után a következők adódnak: 𝑎1 = 0 és 𝑐1 = 10.

Ezt követően számítsuk ki a csúcsok második koordinátáit.

A második egyenletből azt kapjuk, hogy 𝑎2 = −4 − 𝑏2.

Ezt helyettesítsük a negyedik egyenletbe: 𝑐2 = 6 + 𝑏2 .

Végül ezt behelyettesítve a hatodik egyenletbe, azt kapjuk, hogy 𝑏2 = 1.

Ebből a visszahelyettesítések után a következők adódnak: 𝑎2 = −5 és 𝑐2 = 7.

Ezek alapján a háromszög csúcsai: 𝐴 (0; −5), 𝐵 (−4; 1) és 𝐶 (10; 7).

Ebből felírhatjuk a következőket:

Ezek alapján a hiányzó pontok koordinátái: 𝐶 (4; 1) és 𝐷 (5; 5).

15. Az 𝑨 (−𝟒; 𝟕) pontot tükrözzük a 𝑩 (𝟓; −𝟐) pontra. Számítsd ki az 𝑨′ koordinátáit!