10.

tétel

Mikrobiológia 10. tétel

10. a. A gázgangraena- clostridiumai. /Clostridium perfringens/
a Clostridiumok anaerob, spóraképző, Gram pozitív pálcák. A spórák mindig nagyobb, mint a
baktérium így azt deformálják. A legtöbb Closetridium peritrich csillós kivéve a perfringenstm
amelynek a többitől eltérően tokja van.

Clostridium perfringens a gázgrangraena leggyakoribb kórokozója, de még a C, septicum, novyi és

histolyticum is okozza a kórképet. Egyes C. perfringens törzsek által termelt enterotoxin
ételmérgezést okozhat.

Gázgrangaena: Fertőzés rendszerint exogén úton jön létre spórákat tartalmazó földdel szennyezett
sérüléseken keresztül. A gázgangréna kialakulásának lehetősége különösen nagy, ha a sérülés
háborús vagy közúti keterjedt szöveti roncsolást okozott. Endogén fertőzés következtében a bél
normál flórájában jelen levő baktériumok ritkán okoznak betegséget (féregnyúlvány átszúródást), de
szeptikus abortus során is kifejlődhet a gázgrangaena. Inkubációs ideje 1-3 nap. A baktériumok a
roncsolt szövetekben, főként izmokban a megfelelő anaerob körülmények között gyorsan
szaporodnak, és nagy mennyiségű enzimet és toxint termelnek. A C. perfringens törzsek igen erős,
nekrotizáló és hemolizáló hatású toxinokat és enzimeket termelnek. Alfa-toxint lecitinázt ami
kimutatása az ún. tojássárga táptalajon lehetséges, ahol az oldhatatlan végtermék, diglicerid miatt a
telepeket opaleszkáló udvar veszi körül. Az A típus enzimjei közül a legfontosabbak a kollagenáz,
proteináz, hialuronidáz és a dezoxiribonukleáz. A sérülés helyén a szövetek elhalnak, nagyfokú
oedema és gázképződik. A necrotikus szövetből vett minta Gram szerint festett kenetében jól
felismertető a pozitív vaskos pálcák. Anaerob tenyésztése során véresagaron kettős haemolyticus
zónával körülvett telepek láthatók.

Ételmérgezés: A C. perfringens egyes törzsei ételmérgezést okozhatnak. A nagy mennyiségben

hőkezelt húskészítmények belsejében a spórák túlélhetnek és a lehűlés során az anaerob
körülmények között szaporodásnak indulnak. Az élelmiszerekben levő fehérjék megvédik a
baktériumot a gyomorsav ph-jával szemben, majd a béltraktusba kerülve ismételten megindul a
spóraképzés és egyidejűleg az enterotoxin képződés is. Hasi görcsök, hasmenés alakul ki röviddel 8-
15 óra a fertőzött étel elfogyasztása után. A vékonybélben kialakuló szövetelhalással járó enteritisért
az ún. béta toxin a felelős.

b. Influenza vírusok.
Az Orthomyxovírusok az influenza vírusok. Gömb vagy hosszúkás alakú, pleomorf, peplonnal
rendelkező vírusok, Elnevezés a nyálkahártya iránti affinitására utal. A genom szegmentált 8 egyszálú
negatív RNS-molekula található a virionban. Ugyanaz a sejt kétféle influenzavírussal történő
fertőződésekor ezek a szegmensek kicserélődhetnek, ami új vírusgenom összetételt és ennek
következményekét új felületi antigének kialakulását eredményezi. 9-15 nm vastag nukleokapszid a
sejtmagban alakul ki és az érett virionban szabályos spirális csavarulatokat képez. A peplonban a
gazdasejt membránjából származik, melyben vírusspecikus peplomerek, a neuraminidáz és a
hemagglutinin található 10 nm hosszú nyúlványok formájában. Az influenza A vírus emberben és
különböző állatokban (sertés, ló, szárnyasok) a B és C vírus kizárólag emberben fordul elő.

Tenyésztése: az influenzavírus szaporítására az embrionált tojás allantois amnionbemembránja a

legalkalmasabb. A csirke embrió néhány nap alatt elpusztul és az allantois folyadékban nagy
mennyiségű vírus található.
10. tétel

Antigének: belső antigénjei közé tartozik a ribonukleoprotein. A virion túlnyomó részét az ún.
matrixprotein képezi, amelynek a vírus összeépülésében van fontos szerepe. A belső antigének
alapján különböztetik meg az influenza A, B vagy C típusokat. A belső antigének stabilak 1933 óta
nem változtak.

Külső antigének a hamagglutinin (H) és a neuraminidáz (N) ezek az antigének különböző mértékű
folyamatos és egymástól független változásokon mennek keresztül.

Az A típusú influenzavírus esetében a változás kétféle. Fokozatos és hirtelen, mely során a törzs
felszíne antigénjei mindinkább eltérőek lesznek az eredeti antigén tulajdonságától és ennek
következtében 1-3 évenként epidémiák alakulnak ki. Ez a változás a drift, szelekció következménye
és sohasem olyan mértékű, hogy rövid idő alatt új altípust eredményezzen. A hirtelen bekövetkező
antigén változás a shift, új altípus keletkezését jelenti, vagy a H, vagy az N, vagy mindkét felszíni
antigén teljesen megváltozik. Pandémiát csak az A típusú törzsek képesek előidézni. (1918-ban H1N1,
1957-ben H2N2).

Az A típusú törzsek 4-5 évenként, inkább helyi járványokat idéznek elő. Szövődményeként Reye-
szindróma (encephalopathia és májsejt-degeneráció) alakulhat ki.

A vírus cseppfertőzéssel terjed és néhány napos lappangás után a betegség rendszerint magas lázzal,
rossz közérzettel kezdődik, majd hurutos tünetek izomfájdalom és béltünetek alakulnak ki. Csecsemő
és időskorban nem ritkák a szövődmények. Leggyakoribb szövődménye a pneumonia, C típussal való
fertőzésnél encephalopathia is kialakulhat. A betegség átvészelése magas ellenanyagszintet
eredményez, de a vírus felületi antigénjeinek folyamatos és gyors változása miatt nem nyújt
védelmet újabb járványok esetén.

Diagnózis: Az identifikálás hemagglutináció-gátlási próbával éa immunfluorescens eljárással

végezhető el. Szerológiai diagnózis ELISA teszttel.

Megelőzés: Hazánkban elölt vírust, valamint vírus alegységeket (H és N antigén) tartalmazó és a split
vakcinák vannak forgalomban.

Új lehetőségek az influenza megelőzésében: genetikai manipuláció, DNS alapúvakcina.

c. Cestoideák morfológiája, biológiája, patogenitása, klnikuma.

Cestodák lapos, szalaghoz hasonló férgek, a legtöbb bélben élő cestoda életciklusa komplex. A férgek
kifejlődéséhez köztigazdára is szükség van. Az extraintestinalis lárvák sokszor súlyosabb
megbetegedést okoznak, mint a kifejlett férgek a bélben (cysticercosis, echinococcosis).

Taenia saginata: az ember simafejű galandférgénak hossza 3-10 méter, scolexén 4 szívókorong van A
peték sötétbarnák, kerekdedek, belül az embrió 6 horga látható. Az ember a nyers vagy nem
megfelelően hőkezelt lárvákat tartalmazó marhahússal fertőződik. A lárvák a vékonybélben a
bélfalhoz kapaszkodnak és három hónap alatt féreggé fejlődnek. A petéket tartalmazó proglottisok
leválnak és a faecesszel ürülnek, amelyet a szarvasmarhák megehetnek. A belükben szabaddá váló
lárvák bejutnak a keringésbe és a vázizomban megtelepedve borsókává, cysticercussá alakulnak. Az
ember a véső gazda és a szarvasmarha a köztigazda. A legtöbb beteg tünet mentes.

Diagnózis: A jellegzetes proglottisok kimutatása: araszoló mozgással igyekeznek kijutni a székletből.

Taenia solium: az ember horgasfejű galandférge 2-5 méter hosszú, scolexén 4 szívókorong és 2 sor
horogkoszorú található. A peték belsejében egyesével vagy párosával elhelyezkedő horgok láthatók.
Az emberek a cysticercust tartalmazó sertéshússal fertőződhet. A vékonybélben a lárvák a bélfalba
10. tétel

kapaszkodnak és 3 hónap alatt lesznek férgek. A terhes proglottisok leválnak, széklettel ürülnek, és a
sertés a köztigazda megeszik, a sertés belében a petékből kiszabadulnak a lárvák, befúrják magukat a
bélvénákba a véráramba és izmokba jutnak. Itt encystálódnak és kifejlődik a borsóka. Súlyosabb
következménnyel jár, ha az ember a petéket élelmiszerrel vagy vízzel per os bekebelezi és közti
gazdává válik, ilyenkor a peték az ember vékonybelében kikelnek és a lárvák átjutva a bélfalon a
vérerekbe kerülnek, innen a szervekbe a szembe és az agyba jutnak, ahol encystálódnak éa
cysticercus alakul ki, mely fejfájássál, hányással és görcsökkel jár, a szemben látási zavarokat
okoznak. Legfontosabb feladat a vágásra kerülő állatok hatósági húsvizsgálat.

Dipylidium caninum: a kutya és a macska leggyakoribb élősködője, ritkán főleg kisgyerekekben

megtalálható 15cm. A kutya bolha lárvája (közti gazda) bekebelezi a féregpetéket. Az ember
fertőződése a bolhával történik.

Diphyllobothrium latum: a hal galandférgessége, a legszélesebb proglottiszú laposféreg melynek

hossza akár 13 méter is lehet. Két szívógödrével kapaszkodik a bélfalba, a scolexen nem található
korong. A peték oválisak, fedelesek. A fertőződés a nem megfelelően kezelt hallal történik. A lárvák a
vékonybél falához tapadnak és kifejlődik a féreg. A megtermékenyített peték a széklettel ürülnek, a
vízbe került petéből embrió lesz, amelyet a közti gazda a rák megeszik. Az embrió tovább fejlődve
pocercoid lárvává alakul, a rákot fogyasztó halak bélfalán át a lárva a halak izomzatában második
köztigazda plerocercoid lárvává alakul. Az embernél a vékonybelet kevésbé károsítja, de B vitamin
hiány alakul ki. Diagnózis, fedeles peték kimutatása a székletből.

Hymenolepis nana: törpe-galadférgesség kórokozója, 3-5 cm lapos féreg, a scolex rövid gömbszerű
rostellumán 20-24 horogból álló horogkoszorú van. Közti gazdára nincs szüksége. A lenyelt peték
kikelnek és a vékonybél nyálkahártyában cysticercoiddá, majd féreggé alakulnak. A proglottisok
leválnak a féregből, szétesnek és fertőző képes peték kiszabadulnak, és a vékonybél reinfekciója
történik, több száz is előfordulhat az emberben. A H. nana féregből több száz is előfordulhat az
emberben.