Információ, információátvitel

 
Ahhoz, hogy egy szót, mondatot, képet vagy hangot információnak
tekinthessünk, a következő két feltételnek kell megfelelnie:
1. Új ismeretet hordozzon
2. Érthető legyen számunkra.

Az információ értelmezhető, új ismeret.

Az információ megszerzésének módjai:
a., Közvetlen (amikor én magam, személyesen jutok
ismeretekhez) pl.: megszagolok egy virágot
b., Közvetett (amikor az ismeretet egy átviteli lánc juttatja el
hozzám) pl.: egy könyvben elolvasom, hogy a virág milyen
illatú.

Az információ továbbításához jelekre van szükség. A jelek

jelrendszert alkotnak. Az egyik legrégibb jelrendszer a
nyelv (beszéd). Az információ továbbításakor a jeleket
érzékszerveinkkel (szem, fül, orr, bőr) érzékeljük.

Az információátadás lépései:
Az információ előállítása, továbbítása, feldolgozása,
rögzítése, hasznosítása.

Azt a tudományágat, amely az információ megszerzésével,

továbbításával, feldolgozásával, rögzítésével, és az
ezekhez szükséges eszközökkel és módszerekkel
foglalkozik, informatikának nevezzük.

A jelek világa
 
Az információ átadása érzékszerveinken át, jelek segítségével
történik. A több, hasonló jel együtt jelrendszert alkot. A szavakból
álló jelrendszer, a nyelv a legelterjedtebb. Ez azonban a világ
más-más pontjain nem azonos.

Egyéb jelrendszerek, amelyek az egész világon hasonlók:

A KRESZ-táblák

A Morse-ábécé jelei Az egyezményes kézjelek A kotta A piktogramok

Az olyan írásos jelrendszer, amelyet csak néhány beavatott ember ért meg, a
titkosírás.

A jelek bizonyos formába történő átalakítása a kódolás (pl. az írás egyfajta

kódolása a kiejtett hangoknak).

Adatok
Az adat kódolt és rögzített információ. Ezért az adat mindig jelek formájában
jelenik meg.
A legegyszerűbb jelrendszerek csak kétféle jelből állnak. Ezek a bináris
jelrendszerek. (pl.: igaz-hamis állítás)

A legelterjedtebb bináris rendszer a kettes számrendszer, amely a 0 és az 1

bináris jelekből áll.
A bináris jelrendszerek alkalmazásának számos előnye van: kevésbé érzékenyek
a környezet zavaró hatására, biztonságosan tárolhatók, továbbíthatók.
Bármilyen jel lefordítható bináris jelek sorozatára.

Hogyan lehet ezt a képet bináris jelekké alakítani?

Az ábra fekete pontjait jelöljük 1-gyel, a fehér négyzeteket 0-val. Soronként balról jobbra
haladva, az első ábra a következőképpen alakítható át:
10001
01110
01010
01110
10001

Alakítsd át jelsorozattá a másik két ábrát!

A számítógépek többsége is bináris jeleket használ. A 0 és 1 jegyekből álló kettes

számrendszer az elektronikában azért előnyös, mert az elektromos áram
vezérlésére alkalmas. A 0 jeleknél nem folyik áram, az 1 jeleknél folyik az áram.
Ezek a jelek bármilyen más jellé (képpé, szöveggé, hanggá, stb.) átalakíthatók.

A tudomány és a technika fejlődésével napról napra nő a megőrzésre érdemes

információ mennyisége. Ezek tárolása ma már papír helyett inkább elektronikus
úton, számítógépek segítségével történik.
Vajon mennyi helyre van szükség az adatok tárolásához, mekkora az adat?
Az adatmennyiség mérésére bevezetett mértékegység a bit. Egy bit = a bináris jel
adatmennyisége  (2 érték, pl.: igen-nem).
A bit szó a "binary digit=bináris szám" kifejezés rövidítéseként jött létre, utalva a kettes
számrendszerre.
8 bit alkot egy bájtot (byte). A bájt többszörözésére az alábbi váltómennyiségeket
vezették be:

1 kilobájt (jele: 1 kB) = 1024 bájt (jele: B)

1 megabájt (1 MB) = 1024 kB
1 Gigabájt (1 GB) = 1024 MB
1 Terabájt (1 TB) = 1024 GB

A számítógépek minden jelet egy-egy bájtból, azaz 8 bitből álló jelsorozattal

azonosítanak. Azt mondhatjuk, hogy a billentyűzeten leütött egy karakter (betű,
szám, szimbólum) adatmennyisége 1 bájt.
1 bájton 256 féle jelsorozat állítható elő, tehát ebben a jelrendszerben ennyiféle
betű, szám, írásjel, szimbólum tárolására van lehetőség.
Példa: A "Péter" név 5 betűből (karakterből) áll. Ennek az adatmennyisége 5 bájt vagyis 40
bit.