5.

Magyarország a kora újkorban (1490-1790)– középszint

(2017. máj. – 2022. máj.)

1. A feladat a XVIII. századi Magyarországgal kapcsolatos. (hosszú ) (2017. okt.)

Mutassa be a források és ismeretei segítségével a XVIII. századi Magyarországon lezajlott
demográfiai változásokat! Használja a középiskolai történelmi atlaszt!

Magyarország *Minél sötétebb a

népsűrűsége térképen feltüntetett
árnyalat, annál magasabb
1720 körül* a terület népsűrűsége.

„Minden illő tisztelettel a kö vetkezőket szá nom vá laszul említett urasá gtok októ ber hó
30-ik napjá n kü ldö tt nekem szó ló kegyes levelére […] [szlová k] telepeseim ü gyében […].
Ezek a lakosok, akik velem megegyezvén az 1715-ö s 101-ik, vagyis a telepesekről szó ló
tö rvénycikkellyel ö sszhangban az ugyanott leírt szabad kö ltö zési joggal és a szabad
telepesi jogviszonnyal éltek. […] Szá mukra tehá t teljesen biztosítottam a szabad kö ltö zés
lehetőségét, hiszen má r sokan á t is kö ltö ztek a tekintetes Békés megyébe.” (Podmaniczky
János birtokos levele Heves-Külső-Szolnok vármegye elöljáróihoz, 1735)

„Egyébirá nt kö zö nséges és mindenki előtt ismeretes dolog, hogy az á llam gazdagsá gá t és

méltó sá gá t legfőképpen a nagyobb népességszá m és az ezzel ö sszefü ggő
kö zkereskedelem intézménye teszi, tová bbá hogy a kö zigazgatá snak minden tö rekvését
oda kell irá nyoznia, hogy a lakosok szá ma s ezzel együ tt az á llam ereje, s magá nak a
népnek a boldogsá ga is, napró l napra nö vekedjék, má rpedig annak a meghatá rozá sá hoz,
hogy milyen kü lö nö s eszkö zö ket kell alkalmazni ennek a célnak az eléréséhez,
mindenekelőtt azt kell tudni minél bizonyosabban, mennyi a szá ma az egész népnek.”(II.
József rendeletéből, 1784)

A török támadások, a tizenötéves háború, és az ezzel járó járványok és éhínségek súlyosan

súlytották Magyarország népességét a 17. században.
 5. Magyarország a kora újkorban (1490-1790)– középszint
(2017. máj. – 2022. máj.)

A háborús pusztítások főleg az Alföldet és a folyóvölgyi területeket érintették, így sokan

menekültek a Királyi Magyarország és Erdély területére. Így a népsűrűség, ahogy a térkép is
mutatja, nem volt kiegyenlítve. Ez által lakatlan területek is létrejöttek. A településszerkezetek
is elkezdtek átalakulni, a kis falvakból menekültek át az emberek a védettebb mezővárosokba.
Így az ilyen városok kerül kietlen területek, puszták jöttek létre.
A népesség növekedésének három oka van. Az első a migráció, vagyis a belső vándorlás. A
második forrásban a szerb telepesek belső vándorlása jelenik meg, hiszen rendelkeztek a
szabad költözés jogával. A migráció során kiegyenlítődött a népsűrűség, ezzel javultak az
életkörülmények és nőtt a természetes szaporodás is. Magyarok vándoroltak a lakatlan alföldi
területekre, szlovákok érkeztek az ő helyükbe. A keleti-Kárpátokból románok költöztek le a
folyóvölgyekbe. A horvátok egyrésze pedig északra húzódott.
A második ok az öntevékeny betelepedés, mely során a környező területekről érkeztek
bevándorlók a jobb életkörülmények miatt. A csehek és lengyelek Felvidékre költöztek, ahol
zömük egybeolvadt a szlovákokkal. A romának Havasalföldről és Moldovából érkeztek,
Erdélybe és Bánátba települtek le. Szerbek érkeztek Bánátba, Bácskába és Szlavóniába.
A harmadik ok pedig a szervezett betelepítés. Katolikus svábokat telepítettek be, ezzel növelve
az adóalanyok számát, illetve ezzel akarták elérni a katolikus vallás terjedését.
II. József 1780-90 közötti uralkodásának egyik intézkedése a népszámlálás. Ahogy a forrás is
leírja, a népességszám több intézkedéssel is összefügg, ezért fontos elvégezni. II. József célja,
egy erős, összefüggő birodalom létrehozása volt, ennek érdekében hozta meg rendeleteit. Ezért
nevezhető felvilágosult abszolutista uralkodónak.
Összességében, a migrációnak, a betelepülésnek, és a betelepítéseknek következtében a II.
József idején végzett népszámlálás jelentős népességnövekedést mutatott.
 5. Magyarország a kora újkorban (1490-1790)– középszint
(2017. máj. – 2022. máj.)

2. A feladat a XVIII. századi magyar történelemmel kapcsolatos. (hosszú) (2018.máj.)

Mutassa be a források és ismeretei segítségével a korszakban Magyarországon zajló
etnikai változásokat! Használja a középiskolai történelmi atlaszt!

Magyarország népsűrűsége a XVIII. század elején

(A sűrűbben lakott tájakat sötétebb árnyalatok jelzik.)

„Ez a jö vevé ny és idegen nép annyira elszaporodott, ugyannyira elá rasztotta szinte
egé sz Erdélyt, hogy ú gy látszik, három bevett nemzete kö zü l kettőt, ha nem is mú l
felü l, de má r felér vele. […] szá mos falu, melyet 50 é vvel ezelőtt részben oláhok
[romá nok], ré szben magyarok vagy szá szok vegyesen laktak, ma pedig kihalva a régi
lakosok, minden helyü ket az olá hok termékeny sarjadé ka tartja megszá llva.
Azonkívü l szá mos falu lá tható , amelynek csak templomai és az őket kö rü lvevő falak
és tornyok á ruljá k el, hogy valamikor magyarok és szá szok birtoká ban voltak: mai
lakosaik valamennyien idegen olá hok […].” (Az erdélyi magyar nemesség beadványa,
1744)
 5. Magyarország a kora újkorban (1490-1790)– középszint
(2017. máj. – 2022. máj.)

A Katonai határőrvidék területe (XVII. század vége – XVIII. század)

(A nyilak a szerb etnikum mozgását jelentik.)

3. A feladat a 18. századi Magyarország történetével kapcsolatos. (hosszú) (2019. okt.)

Mutassa be a források és ismeretei segítségével Mária Terézia legfontosabb reformjait!
Válaszában elemezze, milyen tényezők ösztönözték az uralkodónőt ezeknek az
intézkedéseknek a meghozatalára!

Magyarország külkereskedelme a vámrendelet kiadásának (1754) időszakában

„Az ú rbérszabá lyozá si példá nyokba kifejezetten és hatá rozottan írassék be mind a
telki á llomá ny, mind pedig az, hogy az igá srobotot két vagy négy igá val [igavonó á llattal]
kell-e teljesíteni, és az, hogy a kilencedet természetben vagy milyen egyen- értékben kell
leró ni […]. Minden egésztelkes jobbá gy kö teles lesz az ú rbérszabá lyozá s értelmében
hetenként egy napi négyigá s robotot teljesíteni az ú rnak.” (Mária Terézia úrbéri
rendelete, 1767)

„Senki sem fogja tagadni, hogy a tö rténelem tanulmá nyozá sa a kö zérdek szempontjá bó l
rendkívü l hasznos, [...] semmi esetre sem nélkü lö zhető [...]. A csaknem nyolc szá zadra
terjedő időkö z, amelyben a korona a sors kü lö nféle viszontagsá gain á ltalment, az
egymá sra kö vetkező negyvenkilenc kirá ly sorozata, akik a jelen korig a birodalom
kormá nyá t kezeikben tartottá k, bizonyá ra az események ó riá si mezejét nyitja meg
előttü nk, melyeknek emléke a zsenge lelkébe szeretet olt a kirá ly, csalá dja s a haza irá nt,
a kö telességteljesítéshez nélkü lö zhetetlen hűségre, a kö zérdek á polá sá ra serkent s
szilá rd alapot vet az ö sszes polgá ri erények szá má ra.” (Ratio Educationis, 1777)
 5. Magyarország a kora újkorban (1490-1790)– középszint
(2017. máj. – 2022. máj.)

4. A feladat II. József uralkodásához kapcsolódik. (hosszú) (2020. máj. id.)

Mutassa be a források és ismeretei segítségével II. József uralkodásának módszereit,
azok eszmei hátterét, továbbá a legfontosabb rendeletek tartalmát! Röviden térjen ki a
rendeletek további sorsára is!
„Ez gondolataim rö vid foglalata, szavaim és példá m bizonyítjá k, hogy ezek
kö vetésé re kö telessé gtudatom és meggyőződé sem vezet, és mindenki biztos lehet
benne, hogy gondoskodom végrehajtá sukró l. Aki hasonló ké pp gondolkodik, é s az
állam hű szolgá jaként minden má st figyelmen kívü l hagyva magá t a szolgá latnak
szenteli, annak előbbi szavaim kedvére lesznek, aki azonban hivatalá ban csak a
hasznot é s jutalmat lá tja, az állam szolgá latá t azonban mellékesnek tekinti, az vallja
be ezt őszintén és hagyja el hivatalá t, melyre se nem mé ltó , se nem alkalmas, mert
annak betö ltésé hez az á llam irá nti odadá s é s sajá t magá nak és a maga kényelmé nek
teljes feladá sa szü ksé geltetik.” (II. József, 1783)
„A Német Birodalom csá szá ra vagyok, ebből kö vetkezően a tö bbi á llam, melyeket
birtoklok, tartomá nyok, melyek egységesen, egyetlen testet alkotnak, és én ennek a feje
vagyok.” (II. József, 1785)
„Ilyen kö rü lmények kö zö tt semmit sem ér a fél tett. É n tehá t, hogy egyszer s
mindenkorra elejét vegyem a magyar és erdélyi rendek minden elgondolható , a
méltá nyossá gnak csak színével is bíró panaszá nak, minden uralkodá som alatt kelt
á ltalá nos rendeletet és intézkedést eltö rlö k, és őket azon á llapotba visszahelyezem,
melyben Őfelségének, a boldogult csá szá rnénak halá lakor voltak. Ebből csak a
tolerantia-patenst [tü relmi rendeletet], az ú j lelkészrendezésre vonatkozó
intézkedéseket, végre a jobbá gyokra vonatkozó t veszem ki.” (II. József, 1790)
 5. Magyarország a kora újkorban (1490-1790)– középszint
(2017. máj. – 2022. máj.)

5. A feladat a 18. századi Magyarország történetével kapcsolatos. (hosszú) (2020. okt.)

Mutassa be a források és ismeretei segítségével II. József legfontosabb reformjait!
Válaszában tárja fel II. Józsefnek az uralkodásról alkotott elképzeléseit is!

„Sok uralkodó az állam vagyonát és alattvalóit is úgy tekinti, mint szoros értelemben vett
magántulajdonát, s azt hiszi, hogy a Gondviselés az embermilliókat neki teremtette, s még
csak álmában sem gondol arra, hogy a Gondviselés azért állította őt e helyre, hogy ő szolgálja
a milliókat. […] Az akinek figyelmét a szolgálathoz tapadó haszon vagy megtiszteltetés köti
le, […] hagyja el még jókor hivatalát, melynek betöltésére nem méltó, de nem is alkalmas, s
melynek ellátása az állam java iránt forrón érző lelkületet, az önérdekről és a kényelemről való
tökéletes lemondást követeli meg.” (II. József intelmei az állami hivatalnokokhoz, 1784)

„Európának egy kipallérozott nemzetsége [nemzete] is a deák [latin] nyelvvel országa

dolgaiban többé nem él, hanem ez a régi szokás még csak Magyarországon, Erdélyben és
Lengyelországban uralkodik. […] Nincsen […] más nyelv a német nyelven kívül, amelyet a
deák helyett az ország dolgainak folytatására lehessen választani, amellyel tudniillik az egész
monarchia, mind a hadi, mind pedig a polgári dolgokban él.” (II. József nyelvrendeletéből,
1784)

„Méltóztassék Felséged megemlékezni, hogy [Dél-]Németalföldjét immár elvesztette, talán

visszanyerhetetlenül. […] Nagyon félő, [hogy] a monarchiát ugyanezen szerencsétlenség fogja
érni, mégpedig a magyar nemzet részéről, mely külföldi támogatásnak sem lesz híjával.”
(Kaunitz kancellár előterjesztése, 1790)

6. A feladat a 16. századi Magyarország történetével kapcsolatos. (hosszú) (2021. máj.)

Mutassa be a források és ismeretei segítségével a török terjeszkedés menetét, céljait
Buda elfoglalásától 1568-ig! Használja a középiskolai történelmi atlaszt!

„Mert semmiféle béke nem lehetséges oly ellenséggel [a tö rö kkel], ki nemcsak mint
elébb, meghó dolá sunkat kívá nja, hanem életü nkre is acsarkodik. Ki, miutá n eddig adó val
is megelégedett, most mind tö bb és tö bb vá rat kö vetel, mind ú jabb alkalmat keres
romlá sunkra. […] Ne engedje tehá t a csá szá r a sü rgető szü kségnek és sajá t hadi
készü ltségének ezen alkalmas idejét elosonni anélkü l, hogy Magyarorszá g meg-
szabadítá sá t megkísérelné.” (Fráter György erdélyi helytartó levele V. Károlyhoz, 1547)

A török hadjáratok hossza és idejének megoszlása a célállomástól függően

a 16. században
Távolság Menettávolság Harcra fordítható
Célállomás
Isztambultól (km) Isztambultól (nap) idő (nap)
Nándorfehérvár 1000 60 60
Buda 1460 90 30
Bécs 1700 105 15
 5. Magyarország a kora újkorban (1490-1790)– középszint
(2017. máj. – 2022. máj.)

„[Mi, Habsburg Miksa magyar király] kölcsönösen elhatároztuk [a török szultánnal együtt], hogy
minden királyságunk, tartományunk, uradalmunk, melyeket Magyar- országban, a Dunán, a
Tiszán túl és innen, továbbá: Dalmáciában, Horvátországban, Szlavóniában és sok egyéb helyen
[…] bírunk, birtokolunk s hatalmunkban tartunk, biztonságban és békében […] maradjanak a
[birtokunkban] jövőben is e béke erejénél fogva. […] A béke tartamát nyolc esztendőben szabtuk
meg s az jelen békeszerződés és egyezség keltével kezdődik. És mindaddig, amíg csak ugyanezen
béke a felek között erős, [...] mi a törökök ugyanazon legfelségesebb császárát, a mi
szövetségesünket évente 30 000 arany dukát [aranypénz] tiszteletteljes ajándékkal fogjuk
felkeresni külön megbízottaink útján, ugyanúgy, ahogyan azelőtt is tettük, minden esztendő vége
felé.” (A drinápolyi béke, 1568)

7. A feladat a Rákóczi-szabadságharccal kapcsolatos. (hosszú) (2021. okt.)

Mutassa be a források és ismeretei segítségével a Rákóczi-szabadságharc kitörésének
okait és a különböző társadalmi rétegek sérelmeit! Válaszában térjen ki a társadalmi
összefogás megteremtésének nehézségeire! Ne eseménytörténetet írjon!
„A hadi szerencse jelenleg kedvez Felségednek, s a bü ntetés [értsd: a protestá nsok
megbü ntetése] nemcsak igazsá gosnak fog lá tszani, hanem helyeseltetni is fog
fennhangon. A bírsá gok és elkobzá sok gyarapítani fogjá k a kincstá rakat. De félrend-
szabá lynak semmi haszna; szü kség, hogy az inkvizíció az orszá g tö bb pontjá n egyszerre
minél keményebben induljon meg.” (Caraffa császári tábornok levele
I. Lipótnak, 1687)
„Elborzad a lelkü nk az ú jszerzeményi jog, zsarnoki tö rekvéseik e műve puszta említésére
is. […] az orszá g terü letének nagy részét elvették tö rvényes birtokosá tó l, és mellőzve a
haza érdemes fiait, idegeneknek adomá nyoztá k, csak azért, mert az orszá gbó l
kiszorítottá k a tö rö kö t.” (Rákóczi kiáltványából, 1703)
„Szomorú lá tvá ny, hogy ezt a nemzetet, mely Marsnak [ró mai hadisten] ugyancsak híve, s
amely hatalmas erőfeszítések, vérének hullatá sa és á ldozatok á rá n kivá ló dicsőséggel
védelmezte a tö rténelem folyamá n az egész kereszténységet minden ellenséggel
szemben, most megfosztjá k hadi érdemeitől, s a há ttérbe szorított magyar vitézséget
pá ratlanul megcsú folva egy idegen népségnek vetik oda prédá ul olyan nyíltan, hogy alig
talá lni egy-egy erőd élén magyar embert.” (Rákóczi kiáltványából, 1703)