til3_vegleges.indb 1 2018. 11. 05.

23:25
 Ma is tanultam valamit 3.
© Index.hu Zrt., 2018
Minden jog fenntartva.

Szerkesztő: Stöckert Gábor

Szerzők: Bolcsó Dániel, Dzindzisz Magdalena, Előd Fruzsina, Haász János, Hanula Zsolt,
Hegyeshalmi Richárd, Hernádi Levente Haralamposz, Klág Dávid, Kolbert András, Kolozsi Ádám, Koroknai Gergely,
Kovács Márton, Laza Bálint, Mészáros Tamás, Nagy Attila Károly, Nyilas Gergely, Rovó Attila,
Stöckert Gábor, Tenczer Gábor, Tóth Balázs, Tóth Gergely
Illusztrációk: Hernádi Levente Haralamposz, Merényi Dániel, Szarvas
Borító: Szarvas
Tördelőszerkesztő: Gräfl János
Korrektor: Rácz Attila
Projektmenedzser: Nagy István Gábor

Köszönünk mindent Tsza-nak!

A könyvben szereplő képek, illusztrációk jogtulajdonosait

és a szövegek forrásait a Függelék tartalmazza.

Kiadja az Index.hu Zrt.

Felelős kiadó: Andacs Botond

www.index.hu/tudomany/til/

ISBN 978-615-80591-3-8

Készült a Gyomai Kner Nyomda Zrt.-ben, 2018-ban.

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagja.
Felelős vezető: Erdős Tamás vezérigazgató
Telefon: 66/887-400

til3_vegleges.indb 2 2018. 11. 05. 23:25

 Előszó

Ahogy a gyerek kezd felnőni, elkezd olyanokat kérdezni, amikre van értelmes válasz. Amíg olyasmiket kér-
dez, mint „mit csinál a szél, amikor nem fúj”, addig nem tudunk igazán értelmes válaszokat adni. Nem mondhat-
juk, hogy olyankor a szél nincs, mert ettől esetleg elkezd aggódni, hogy ő sincs, amikor alszik, és megpróbál nem
aludni. Ilyenkor sokkal fontosabb, hogy amit válaszolunk, az egy szeretetteljes kedvesség legyen, mint az, hogy
érvényes, tudományosan igaz válasz legyen a kérdésre. De azért butaságot ilyenkor sem mondhatunk.
Hétéves volt a lányom, amikor egy lusta vasárnap délelőtt odabújt az ágyba, befészkelte magát, és ezt kér-
dezte: „A te szemed barna, anyáé is, az enyém meg kék. Ez hogy lehet?” Erre a kérdésre a huszadik század végén
már volt értelmes válasz. Ott az ágyban el kellett neki magyarázni Mendel kísérleteit, a domináns meg a reces�-
szív öröklődést, mindent, ami a válaszhoz kellett.
Ezek a Ma is tanultam valamit könyvek remekül használhatók arra is, hogy egy kedves, szeretetteljes és egy-
úttal értelmes, igaz tudásmorzsát adjunk válaszul a megválaszolhatatlan kérdésekre, és arra is, hogy válaszoljunk
a megválaszolhatókra. De a legfontosabb az, hogy élvezetes olvasnivalók. Így, önálló könyvként sokkal többet
nyújtanak, mint ha az eredeti lelőhelyükön, az Indexen olvassuk ezeket az írásokat. Már azzal is többet adnak,
hogy itt az egymásutáni írások valamennyire kapcsolódnak egymáshoz – de ezt még az internetes változat is
tudja valamennyire, rá lehet kattintani egy-egy kapcsolódó linkre. Van azonban egy sokkal látványosabb és mé-
lyebb különbség is.
Az előző könyvből megtanultam, hogy miért kéthasábos az összes nyomtatott biblia. Mert nem arra való,
hogy elejétől a végéig elolvassuk, hanem arra, hogy böngészgessük. Nos, ezek a Ma is tanultam valamit kötetek
is kéthasábosak – és ugyanezért. Az Indexen ezek a cikkek egyhasábosak, mivel ott az egyes cikkek egyedi ol-
vasnivalók. Itt viszont ez a kis tördelési trükk is segít abban, hogy ne legyen rossz érzésünk, ha egy-egy cikket
átugrunk, vagy az olvasását félbehagyjuk, és rátérünk egy másikra. Ezt a könyvet épp így használjuk a legalkal-
masabb módon, így tanulhatunk belőle a legtöbbet. Ráadásul így használhatjuk a legélvezetesebb módon is – és
ez legalább annyira fontos, mint maga a megszerzett tudás.
Kívánok az Olvasónak legalább annyira kellemes és élvezetes olvasgatást, mint amennyire én élveztem eze-
ket a könyveket. Általában nem helyes olyan könyvet ajánlani, amit magunk nem olvastunk el az első betűtől az
utolsóig, de ez a könyv egy üdítő kivétel.

Mérő László

til3_vegleges.indb 3 2018. 11. 05. 23:25

 Első fejezet
Nem úgy van az! 6
Sztorik, amiket tudunk, csak éppen rosszul

Második fejezet
Apró betűs történelem 22
Ami a tankönyvekbe ritkán kerül be

Harmadik fejezet
Ismeretlen világháború 42
Történetek, amikre a nácik vagy az amerikaiak nem lehetnek büszkék

Negyedik fejezet
Kajakóma 64
Enni vagy nem enni, ez itt a kérdés

Ötödik fejezet
Nagyon állat 80
Minden, amit a faunáról nem feltétlenül akart tudni

Hatodik fejezet
Bűn és bűnhődés 98
Előbb-utóbb minden disznóságra fény derül, vagy nem

Hetedik fejezet
Jenkiföldje 118
Meghökkentő történetek Amerika hőskorából

til3_vegleges.indb 4 2018. 11. 05. 23:25

 Nyolcadik fejezet
Oroszországból rettegéssel 142
Szövetségbe forrt, de ettől nem lett jobb neki

Kilencedik fejezet
Számokfutás 166
Egész, tört, irracionális – mindegy, csak jó nagy legyen

Tizedik fejezet
Csillagnapló 182
Egy úr az űrben is úr

Tizenegyedik fejezet
Tökéletlen testünk 200
Csak egészség legyen, az a fontos!

Tizenkettedik fejezet
Hihetetlen, de igaz 218
Ha ez filmben történik, én nem hiszem el

Tizenharmadik fejezet
Nem turistának való vidék 238
Furcsa nyaralóhelyek

Tizennegyedik fejezet
Magyar vircsaft 254
Megfogyva bár, de törve nem

til3_vegleges.indb 5 2018. 11. 05. 23:25

 Nem úgy van az!

Nem úgy van az!

Sztorik, amiket tudunk,
csak éppen rosszul
6 I

til3_vegleges.indb 6 2018. 11. 05. 23:25


A ketchupnak
eredetileg köze nem volt
a paradicsomhoz
A ketchup az egyik legnépszerűbb szósz a vi-
lágon, jó eséllyel az olvasónál is van otthon egy fél
flakonnal a hűtőben. Ketchupból elég sokféle létezik,
van például csilis, currys és banános (nem is beszélve
a baconízűről), de a paradicsomos alap azért aránylag
közös platform mindegyiknél. Ehhez képest, amikor
a ketchupot feltalálták, abban volt minden, amibe
csak belebotlottak a kertben a kísérletező kedvű fel-
találók, de paradicsom, az pont nem.
A történet az 1600-as években kezdődik, amikor
a brit és holland kereskedők elkezdtek Délkelet-
Ázsiával üzletelni. Kínában találkoztak először az
ázsiai ételek egyik fontos alapanyagával, a halszósz-
szal, aminek jellegzetes ízét és állagát megpróbálták
otthon leutánozni. A szósz kínai neve kê-tsiap, és
nagyjából úgy készül, hogy a halat brutálisan be-
sózzák (a klasszikus recept szerint három kiló hal-
hoz egy kiló só kell), belepakolják egy hordóba, nagy
köveket raknak a tetejére, és hagyják erjedni fél-egy
évig. A sós, jellegzetesen erős szagú, sűrű lé, ami kijön
a hordóból, a halszósz, és mondanunk sem kell, hogy
távolról sem emlékeztet a ketchupra.
Az első említés a ketchupról, ezzel az írásmód-
dal, 1732-ből származik bizonyos Richard Bradley
receptgyűjteményéből – aztán a szó a következő év-
tizedekben több variációban is elterjedt Angliában.
Az ázsiai halszószt szardella használatával próbálták
lemásolni, emellett az ősketchupban volt még gomba,
dió, osztriga és különféle fűszerek. A korabeli leírá-
sok szerint sötétbarna színű és sűrű szósz volt, levesek
készítéséhez és halételek mellé ajánlották. A paradi-
A nindzsák sosem viseltek feketét. Általában a földművesek ruházatát hordták, hogy el tudjanak vegyülni.
til3_vegleges.indb 7
Nem úgy van az!
csom alapanyagként először 1812-ben bukkant fel,
amit pépesítve, brandyvel keverve és erősen fűszerez-
ve készítettek. A paradicsom az 1800-as évek végére
egyeduralkodóvá vált a ketchup alapanyagaként, mi-
vel ilyen formában az aránylag rövid paradicsomsze-
zon után hamar megromló zöldséget akár egy évig is
el lehetett tartani. A tartósításra és a szép piros szín
megőrzésére elég változatos anyagokat használtak,
például kátrányt.
A ketchup mai formáját végül 1876-ban nyerte
el, amikor a német–amerikai Henry J. Heinz az ép-
pen csődbe ment élelmiszeripari cége romjain épített
új vállalatának keresett olyan terméket, amivel ban-
kot tud robbantani. A paradicsomos-fűszeres alap-
hoz nagy adag ecetet tett (ez rögtön meg is oldotta a
tartósítás problémáját), majd az ízt cukorral egyen-
súlyozta ki. A mesterséges tartósítószerek nélküli, az
addigiaknál sokkal jobb minőségű ketchup letarolta
Amerikát, pár év múlva már évi több millió üveggel
gyártott belőle a cég, ami máig a ketchuppiac meg-
határozó szereplője. Ezzel pedig mindjárt az is ért-
hetővé válik, hogy kínai–angol–amerikai találmány
lévén miért kapnak dührohamot az olaszok, ha valaki
ketchuppal gyalázza meg az ő nemzeti ételüket, a pizzát.
I 7
2018. 11. 05. 23:25
 Nem úgy van az!

Az első éjszaka joga sosem Akik tényleg csinálták

létezett A ius primae noctis az európai keresztény

Ius primae noctis, avagy az első éjszaka joga. Köz-
ismert, hogy mit takar a kifejezés: azt, hogy a kö-
zépkorban az eladósorba került jobbágylányoknak
a földesúr vette el a szüzességét. Ez ellen nemigen
lehetett mit tenni: törvény által biztosított joga volt
rá a földesúrnak, ahogyan arra is, hogy az alattvalói
közül bárkit halálra ítéljen és kivégeztessen. Eddig a
legenda, ami – ellentétben a valóban létezett pallos-
joggal – történészek szerint teljesen megalapozatlan,
kultúrkörben értelmezhető – de mi a helyzet
Európán kívül? Ott bizony már előfordulnak
az első éjszaka jogára nagyon is emlékeztető
szokások. Például Hawaii térségében, ahol a
házasság intézménye a keresztény hittérítők
érkezéséig nem létezett, és a helyi törzsfők
gyakran vették el fiatal lányok szüzességét.
Ezt a lányok szülei általában helyeselték,
mert szerencsés esetben utód születhetett a
törzsfőtől, ami privilégiumokkal is járhatott.
Anatóliai kurd törzseknél a XIX. századig
előfordult, hogy a törzsfő örmény menyas�-
szonyt erőszakolt meg az esküvője éjsza-
káján, de az első éjszaka jogához hasonló
büntetési és kihasználási szokás az amerikai
rabszolgatartók körében is ismert volt. De
még a XX. században is találunk rá példát:
amikor az egykori Zaire egykori diktátora,
Mobutu Sese Seko országjáró körúton volt, a
meglátogatott törzsek vezetői gyakran szűz
lányt ajánlottak neki, és nagy megtisztelte-
tésnek számított, ha a lányt a legfelsőbb ve-
zető megbecstelenítésre méltónak találta.

egyetlen középkori irat sem rögzít ilyen jogot a föl-

desurak, de még a királyok számára sem.
Hogy a nemeseknek nem volt ilyen kiváltságuk,
amit ráadásul törvénybe foglaltak, valójában egészen
logikus. Gondoljunk bele: a középkorban az egyház
befolyása óriási volt, és a Szentszék sosem engedte
volna, hogy törvénybe foglaljanak olyasmit, hogy
egy nőnek ne az Úr színe előtt férjéül fogadott férfi
vegye el az ártatlanságát. A nemesek és a jobbágyok

8 I A földrengéseket mérő Richter-skála nem ér véget 10-nél. A dinoszauruszokat kipusztító meteorbecsapódás 13,0-as erejű volt.

til3_vegleges.indb 8 2018. 11. 05. 23:25

 Nem úgy van az!

közti hatalmas társadalmi különbség miatt is elkép-

zelhetetlen lett volna ez. Nem is beszélve az így fo-
gant gyerekek okozta bonyodalmakról, amelyeknek a
Trónok harca is komoly történetszálat szentel, az ilyen
helyzetből született Ramsay Boltonnal a főszerepben.
Persze attól, hogy egyetlen jogtörténeti mű sem
említi, még elképzelhető lenne, hogy ha nem is tör-
vénybe foglalt, de általánosan gyakorolt, íratlan szo-
kásként éljen az első éjszaka joga. Azonban nem ez a
helyzet: a jobbágylányok szüzességét elvevő földesúr
egyszerű rémmese, ami a XVIII. században, a francia
felvilágosodás korában kezdett el széles körben ter-
jedni. Ekkor nagy divat volt a sötét középkort minél
sötétebbnek és rémesebbnek lefesteni – ennek követ-
kezménye az a tévhit is, hogy Kolumbusz korában
laposnak gondolták a Földet –, hogy minél nagyobb
legyen a kontraszt a felvilágosodás vívmányaival
szemben.
Jellemző, hogy a ius primae noctis nem történelmi
dokumentumokban vagy korabeli krónikákban tűnik
fel, hanem az 1700-as évek végétől kezdve irodal- ban a svéd Gosta Mittag-Lefflerrel hozzák hírbe az
mi művekben, például Voltaire-nél, Mark Twainnél asszonyt), Nobel pedig azért nem alapított matekos
és olyan operákban, mint a Figaro házassága, a Don díjat, mert attól félt, hogy a vetélytársa nyeri meg azt.
Giovanni vagy a Rigoletto. De ez a legenda nemcsak ismert, hanem teljesen ha-
mis is.
Kezdjük ott, hogy Alfred Nobel soha nem nősült
meg, és semmilyen forrásban nem találni nyomát an-
nak, hogy szerelmei közül bármelyiknek más kapcso-
Tényleg Nobel féltékenysége lata is lett volna. Első választottjának nagyon fiatalon
kérte meg a kezét, és az Alexandra nevű nőről ennél
miatt nincs matematikai
többet nem is tudni, mert a hölgy visszautasította a
Nobel-díj? tudóst. Nobelnek később titkárnőjével, Bertha Kins-
kyvel volt kapcsolata, de a nő elhagyta, hogy hozzá-
Ismert legenda, hogy azért nem osztanak Nobel- menjen korábbi szerelméhez – ennek ellenére Nobel
díjat matematikában, mert Alfred Nobel feleségének és Kinsky jó barátok maradtak. A feltaláló harma-
viszonya volt egy híres matematikussal (leggyakrab- dik nagy szerelme Sophie Hess volt, vele 18 évig élt

Nostradamus még a saját halálának idejét is rosszul jósolta meg, a titkára írta át a dátumot utólag a „látnok” műveiben. I 9

til3_vegleges.indb 9 2018. 11. 05. 23:25

 Nem úgy van az!
együtt. Bár soha nem házasodtak össze, leveleiben
Madame Sophie Nobelként hivatkozott rá.
A mítoszban hívők általában arra hivatkoznak,
hogy Nobel végrendeletének utolsó változatában
öt százalékkal kevesebbet hagyott a ma Stockhol-
mi Egyetemként ismert tudományos közösségre,
mert viszálya támadt az egyetemhez tartozó Mit-
tag-Lefflerrel. Ugyanakkor az is igaz, hogy Nobel
sokszor megváltoztatta végrendeletét, többször fara-
gott le 5-5 százalékokat tudományos társaságoknak
adott pénzből, és ezeknek a döntéseknek semmi kö-
zük nem volt Mittag-Lefflerhez. Egyszerűen felül-
vizsgálta korábbi megfontolásait, és egyre több pénzt
hagyott a Nobel-díjra. Ráadásul azt sem lehet bizto-
san tudni, hogy Nobel és Mittag-Leffler egyáltalán
találkozott-e valaha személyesen, mert a tudós akkor
hagyta el Svédországot, amikor Mittag-Leffler még
diák volt. Nobel onnantól kezdve csak évente egyszer
látogatott haza, az anyja születésnapján.
Miért maradt ki akkor a matematika a díjazott
tudományágak közül? Valószínűleg azért, mert No-
belt nem érdekelte, és nem is gondolta, hogy gyakor-
lati haszna lehetne a magas szintű matematikának. A
fizika és kémia területén kutató tudós inkább azoknál
a tudományoknál maradt, amelyeket ő is megértett, és
alkalmazási területei világosak voltak: fizika, kémia,
orvostudomány, irodalom és béke (a közgazdasági
Nobel-díjat a svéd központi bank alapította 1968-
ban). És létezik egy másik lehetséges magyarázat is:
a Nobel-díj alapításakor már létezett egy rangos ma-
tematikai díj, amelyet éppen Mittag-Leffler alapított,
rávéve II. Oszkár svéd királyt, hogy díjazza a legjobb
európai matematikusokat. Elképzelhető, hogy Nobel
egyszerűen nem akart egy rivális matematikai díjat
alapítani, inkább az őt amúgy is jobban érdeklő terü-
letekre koncentrált.
10 I A Szaharában nincs kaktusz. Bár a sivatagokkal asszociáljuk őket, a kaktuszok valójában csak Amerika száraz területein honosak.
til3_vegleges.indb 10
A gyermekek keresztes
hadjárata csak egy
félrefordítás
A középkori krónikák, a történelemkönyvek meg
úgy általában a közhiedelem szerint 1212 nyarán,
amikor a Vatikán már négy sikertelen keresztes had-
járaton volt túl, de még mindig nem sikerült vissza-
foglalnia a Szentföldet, valakinek remek ötlete tá-
madt: küldünk harmincezer gyereket Jeruzsálembe,
akik a romlatlan, gyermeki tiszta jóság és hit erejével
majd felszabadítják a várost. Nem volt egy gyakorla-
tias és részletesen kidolgozott terv, és csúnya vége is
lett: szegény gyerekeket lemészárolták, eladták rab-
szolgának, vagy még odafelé útközben meghaltak.
Eddig a sztori, amit mind ismerünk, és a középkor
legsötétebb epizódjaként, a vallási fanatizmus egyik
legborzasztóbb példájaként szokás hivatkozni rá.
Csakhogy a valóságban senki nem volt annyira
hülye még a XIII. században sem, hogy gyerekeket
küldjön a biztos halálba tízezrével, azt remélve, hogy
majd csoda történik. A gyermekek keresztes hadjá-
ratát több mint ötven középkori krónika említi, de
a legtöbbjük, ahhoz képest, hogy milyen jelentőségű
a történet, meglepően szűkszavúan, általában csak
pár mondatban vagy legfeljebb fél oldalban. Érdekes
módon az 1220 előtt íródott források nem térnek ki
rá, hogy gyerekek lettek volna a keresztesek, ez a mo-
tívum csak az 1250 utáni krónikákban lesz általános
– és így került be aztán a sztori a modern popkultú-
rába is.
A hadjárat vezetőjeként egy francia pásztorfiút,
Étienne-t említenek a krónikák, aki állítólag találko-
zott Jézussal. Jézus egy levelet küldött vele a francia
királynak, amiben azt az isteni utasítást adta, hogy
2018. 11. 05. 23:25

az indítson újabb keresztes hadjáratot. Ekkoriban
alig pár évvel voltunk a negyedik keresztes hadjárat
(1202–1204) kudarca után, és Európa uralkodóháza-
inak, illetve a Vatikánnak egy csomó egyéb gondja
is akadt: Kasztíliába betörtek a mórok, Dél-Francia-
országban pedig az eretneknek kikiáltott albigensek
ellen indult éppen egy egészen 1229-ig húzódó há-
ború. II. Fülöp francia király így elhajtotta Étienne-t,
akit viszont hajtott a vallásos buzgalom, prédikálni
kezdett Párizsban, csodákat tett, és ezrével csatlakoz-
tak hozzá gyerekek Jézus parancsát követni. Mire a
sereg Marseille kikötőjébe ért, már harmincezresre
duzzadt. Itt csodálatos módon lett egy hajóflottájuk:
két, mélyen vallásos kereskedő adott a gyereksereg
alá hét hajót. A flottából két hajó elsüllyedt útközben,
a többi elérte Afrika partjait, ahol a gyerekek rabszol-
ga-kereskedők markában végezték.
Kolumbusz zászlóshajója, a Santa Maria mindössze 19 méter hosszú volt, nagyjából akkora, mint egy csuklós busz.
til3_vegleges.indb 11
Nem úgy van az!
A tragikus történetről azért érezni, hogy egy-két
helyen kicsit sántít, kezdve a hajók méretétől (jó na-
gyok lehettek, ha darabja bő négyezer gyerekkatonát
szállított – gondoljunk bele, háromszáz évvel később
Kolumbusz legendás Santa Mariája is csak negy-
venfős legénységet vitt) az olyan kérdésekig, hogy
a több tízezres gyereksereg útközben mit evett, hol
szállt meg, és hasonlók.
A történészek modern kori kutatásai (elsőként a
holland Peter Raedts 1977-es tanulmánya) szerint a
gyerekek keresztes hadjárata valójában egy banális
fordítási hibából született a valódi események után
húsz-harminc évvel. A korabeli krónikák a hadsereg
tagjaira a latin pueri kifejezést használják, aminek va-
lóban „fiú” az elsődleges jelentése, de akkoriban hasz-
nálták az alacsony társadalmi osztály megjelölésére
is. Pueri volt minden szolga, napszámos, az örökség
nélkül maradt fiatalabb testvérek, a szegényebb föld-
művesek és kétkezi munkások. Valószínűleg belőlük
szerveződött az inkább zarándoklatnak, mint hadse-
regnek tekinthető csapat, ami prédikátorok sugalla-
tára indult a Szentföldre, és kudarcot vallott, mielőtt
még odaérhetett volna.
Az öt másodperces szabály
nyomában
Leesik a konyha padlójára egy darab csoki, de
szinte azonnal felkapjuk, és az öt másodperces sza-
bályt felidézve, mintegy magunkat megnyugtatva,
gyorsan meg is esszük. Nem telt el öt másodperc
(vagy három vagy hét, attól függően, hogyan ismer-
jük a szabályt), tehát még nem került rá annyi bakté-
I 11
2018. 11. 05. 23:25
 Nem úgy van az!

rium, hogy ne lehessen megenni – az öt másodperces de ha a földön ott vannak, akkor egészen nagy való-
szabály sokunk kedvence, hiszen e mögé bújva nem színűséggel bárhol máshol is meglapulnak, például az
kell kidobni a legfinomabb falatokat. ajtó kilincsén vagy a konyhapulton.
Tudományosan megközelítve a kérdést, persze Nincs tehát mágikus függöny köztünk és a bak-
hamar kiderül, hogy a jól hangzó szabály egyszerű tériumok között. A legelszántabb takarítással sem le-
babona. Először is, a kórokozók nem állnak lesben het megszabadulni tőlük, de az igazság az, hogy nem
a padlón, hogy rámásszanak bármilyen ételre, amely is kell. A mikrobák ugyanis éppenhogy kellenek,
a földre esik. Kórokozók, baktériumok mindenhol velük együtt fejlődött az ember, és a kutatók szerint
vannak, még a frissen felmosott padlón is – az öt fontos szerepet játszottak a faj kialakulásában, példá-
másodperces szabály tehát már itt megdől. Ha bár- ul az immunrendszer erősítésében.
milyen étel akár egy mikroszekundumra kapcsolatba
kerül a padlóval, máris tele lesz az azon lévő bakté-
riumokkal.
Kétségbeesésre viszont nincs okunk. Otthonunk-
ban gyakorlatilag bármikor nagyjából kilencezerfé-
le különböző mikroszkopikus lény kering a porral,
köztük hétezer baktériumfaj, állítja egy 2015-ös
tanulmány. Ráadásul ezek a baktériumok állandóan
érintkezésben vannak az emberrel, rátelepednek a
kezünkre, arcunkra és persze minden egyes tárgyra
a lakásban. Folyamatosan belélegezzük ezeket a lé-
nyeket, és a bőrünkön keresztül is testünkbe jutnak.
Az ember baktériumok óceánjában él, egy másik
kutatás szerint átlagosan 38 millió baktériumot
fogad magába óránként – és ezek többsége telje-
sen veszélytelen.
Tudományos szempontból tehát nem sok kü-
lönbség van aközött, ha valami a padlóra esik,
mint ha valami az asztalra pottyan. Ha
nem mocsokban élünk, és rendszeresen
takarítjuk a padlót is, nem veszélyeseb-
bek az ott található baktériumok (ennek
ellenére senkit sem biztatunk arra, hogy
a földről egyen, mert mégiscsak kultúr-
emberek vagyunk). Természetesen le-
hetnek veszélyes kórokozók is a padlón,

12 I A filmekben pár másodperc alatt ki lehet ütni az embert kloroformmal. A valóságban ehhez legalább öt perc kell.

til3_vegleges.indb 12 2018. 11. 05. 23:25


A vikingek sosem hordtak
szarvas sisakot
A vikingek medve típusú, nagydarab, szakál-
las férfiak voltak, akiknek mindig akadt a fején egy
szarvas sisak, hátha meg kell fejelni valakit gyorsan
a szeme között szexuális abuzálás előtt – ezt min-
denki tudja, aki látta a félelmetes Hägart vagy nagy-
jából bárkit a modern kori vikingábrázolások közül.
De nem oda Reykjavík: a sisak még hagyján, de a
szarvakat csak a XIX. századi német opera találta ki.
A szarvakkal ékesített viking sisak legendája annak
ellenére tartja magát, hogy számtalanszor megcáfolták
már a kutatók és a vikingrajongó szubkultúra emi-
nensei. A szarvas sisak a vikingeknél valami olyasmi,
mint a honfoglaló-kalandozó magyaroknál a hátrafelé
nyilazás: elmaradhatatlan kellék, csak míg az utóbbi
valóban fontos haditechnika volt a lovas nomád civili-
zációban, a viking sisak közkeletű formája igazán csak
romantikus fantázia. Mert valójában nincs egyetlen
hiteles történeti leírás, régészeti lelet sem, mely alátá-
masztaná empirikus értelemben a szarvakat. Igaz, az
északi „barbár” törzsek között többnek valóban volt
ilyen kelléke, ezek a barbárok azonban jóval korábban,
még a Római Birodalom idején viselték a sisakjaikat.
Amikor azonban a vikingeknek felívelt a csillaguk (a
viking aranykor valamikorra a IX–XII. század közé te-
hető), a sisakjukon nem volt hasonló, isteneket utánzó
vagy egyszerűen csak megfélemlítő szarvképződmény.
A viking sisakok attól még elég jól néztek ki. Míg
korábban és utánuk is jellemzően egyetlen darab vas-
ból kalapálták ki a fejvédőt, a viking sisakot többnyire
négy részből szegecselték össze, az orrvédőt például
a felső részhez illesztették. A szegecsekhez időnként
rénszarvasbőrdarabokat is tettek, de belül birkagyap-
Az 1600-as évek előtt a sakkban nem a mattolás jelentette a győzelmet, hanem az ellenfél összes bábujának leütése.
til3_vegleges.indb 13
Nem úgy van az!
jú is védhette a harcost a rázkódásoktól és némileg
az ütésektől, ami felszívta az izzadságot is. A szar-
vaknak praktikusan nem lett volna túl sok értelmük:
buzogányokkal és kardokkal szemben védelmet nem
jelenthetett, ráadásul be is akadhatott volna ide-oda a
harcok közben, az pedig mégiscsak dehonesztáló len-
ne egy viking óriásnak, hogy faágakkal kelljen küzde-
nie az agyonvágni kívánt ellen helyett.
A koponyakupa is csak mítosz
Szintén népszerű tévhit, hogy a vikingek le-
győzött ellenfeleik koponyájából ittak, és er-
ről egy félrefordítás tehet. A Krákumál című
XII. századi skandináv énekben szerepel a
problémás sor, eredetiben „drekkum bjór af
bragði ór bjúgviðum hausa”, ami nyers fordí-
tásban nagyjából annyit tesz, hogy „sört inni
koponyák hajlított ágaiból”. Nem nehéz meg-
fejteni a képet: üreges állati szarvakról van
szó, és ez összecseng a régészeti leletekkel
is, hiszen a viking korból számos ivótülök és
szarupohár került elő. Évszázadokkal később
egy dán orvos, Ole Worm latinra fordította a
Krákumált, majd 1651-ben publikálta is – és ő
volt az, aki belekeverte az egészbe a legyő-
zött ellenfelek koponyáját, egészen érthetet-
len módon. A tévhit a latin szövegből aztán
hamar elterjedt, pedig emberi koponyából
készült kupákat a vikingek nem használtak –
ivószarvakat, hagyományos fém- és fakupá-
kat, sőt üvegpoharakat annál inkább.
A mutatós szarvas sisak valójában csak a XIX.
században lett – úgy tűnik, kiirthatatlan – része a vi-
I 13
2018. 11. 05. 23:25
 Nem úgy van az!
king ikonográfiának. Erről részben a romantikus his-
torizáló festészet tehet, mindenekelőtt azonban Carl
Emil Doepler jelmeztervező. Ő volt az, aki Wagner
A Nibelung gyűrűje ciklusához elkészítette a félelme-
tes fejfedőket, amelyekkel a vikingek mitikusabbnak,
harciasabbnak, legyőzhetetlenebbnek tűntek, mint
amilyenek valójában lehettek – passzolva az egész,
modern korban feltalált északi mitológiához, ami ma
is olyan sok ember fantáziáját mozgatja.
14 I A bokszkesztyűket azért vezették be, hogy a bokszolók többet merjenek fejre ütni, így több és látványosabb KO legyen a meccseken.
til3_vegleges.indb 14
Tévhit, hogy végig kellene
aludnunk az éjszakát
Manapság igyekszünk minél hatékonyabban
aludni: lefekvés után lehetőleg rögtön álomba zu-
hanni, aztán egészen az ébresztőóra berregéséig úgy
maradni, hogy minél több pihenést szuszakoljunk
bele az aktív napot követő alvásidőbe. Az általános
ajánlások szerint is hét-nyolc óra zavartalan alvás-
ra kell törekednünk. Ennek ellenére több jel is arra
utal, hogy valójában nem arra vagyunk programozva,
hogy megállás nélkül ennyit aludjunk.
Az egyértelmű, hogy elegendő mennyiségű alvás
nélkülözhetetlen az egészség megőrzéséhez, hiszen
kulcsszerepe van a regenerálódásban és az agy mé-
regtelenítésében. Az is világos, hogy túl keveset alud-
ni káros, sőt nemcsak a mennyiség, de a rendszeresség
is fontos. De miért kellene ezt az alvásmennyiséget
egy adagban letudni? A történelem tanúsága szerint
elődeink egyáltalán nem is aludtak egyhuzamban
ennyit, hanem egy nagyobb megszakítást beiktattak
az éjszaka közepén. Aztán jöttek az utcai lámpák, és
minden megváltozott – de legfőképpen mi.
A. Roger Ekirch amerikai történész volt az egyik
első, aki rámutatott egy 2001-es tanulmányában,
hogy a mesterséges fények elterjedése előtt, egészen
az ipari forradalomig a kétfázisú alvás volt a jellem-
ző. Eszerint az emberek besötétedéskor lefeküdtek,
aludtak nagyjából négy órát, aztán az éjszaka köze-
pén felébredtek, egy-két órán át ébren voltak, majd
újra álomba merültek, és megint aludtak reggelig.
Az ébren töltött intermezzo alatt gyakran ágyban
maradtak, a teendőiken merengtek, az álmaikon
gondolkoztak, olvastak, írtak, imádkoztak, illetve a
mellettük fekvővel beszélgettek – vagy éppen szeret-
2018. 11. 05. 23:25

keztek. De az is előfordult, hogy felkeltek, és a ház-
ban tettek-vettek, vagy benéztek a szomszédhoz.
Ekirch rengeteg – szépirodalmi művekből, nap-
lókból és hivatalos iratokból származó – utalást gyűj-
tött össze a kétfelvonásos alvásra. A kutató az első
(vagy mély) és a második (vagy reggeli) alvást mint
kifejezést több nyelvben is azonosította. (Érdekesség,
hogy szerinte az, hogy ez a szokás és ennek nyomá-
ban maguk a kifejezések is kikoptak, több klasszikus
irodalmi műnél is félrefordításokhoz vezetett a XX.
században.) Ezek az utalások csak a XIX. század fo-
lyamán tűntek el fokozatosan, ahogy a természetes
alvási szokásaink szép lassan kimentek a divatból, a
rendszeres éjszakai felébredésre pedig elkezdtek ál-
matlanságként tekinteni, és már az orvosok is a má-
sodik alvás elkerülését kezdték tanácsolni.
Egy másik amerikai történész, Craig Koslofsky
próbálta rekonstruálni, hogyan változtak meg az al-
vási szokások. Míg korábban az éjszakai élettel csupa
bűnös dolgot (betörést, prostitúciót, kicsapongást)
azonosítottak az emberek, a reformáció és ellenrefor-
máció idején kezdett szokássá válni, hogy üldözött
csoportok az éjszaka oltalma alatt tartottak titkos
összejöveteleket. Idővel az éjszakai aktivitás a tár-
til3_vegleges.indb 15
Nem úgy van az!
sadalom más csoportjaiba is átszivárgott, de ekkor
még csak azokra volt jellemző, akik megengedhet-
ték maguknak a gyertyafény luxusát. Széles körben
akkor kezdett elterjedni, amikor demokratizálódott
az éjszakai fény, vagyis megjelent az utcai világítás
intézménye – először Párizsban 1667-ben, majd szép
lassan egyre több nagyvárosban. Az éjszaka divatos-
sá vált, a tétlenül ágyban fetrengés meg elpocsékolt
idővé. Ezt a változást gyorsította fel Ekirch szerint
az ipari forradalom és az elektromos világítás elter-
jedése.
A kulturális mellett élettani vonzatai is voltak en-
nek a változásnak. Ideális esetben az alvásunk össz-
hangban lenne a természetes fény változásával, de a
modern korban hajlamosak vagyunk az ilyen termé-
szeti szabályszerűségeket új kulturális mintázatokkal
felülírni. A világítás általánossá válása is ilyen újdon-
ság volt: nemcsak a lehetőséget teremtette meg a sö-
tétedés utáni életre, de a szervezetünkre is hatással
volt. Régóta tudjuk, hogy más élőlényekhez hasonló-
an az emberi szervezet is a természeti változásokhoz
igazítja a biológiai óráját, az ezzel foglalkozó úttörő
kutatók 2017-ben kaptak orvosi Nobel-díjat ennek
feltárásáért. Ez a belső óra, vagyis az úgynevezett
I 15
2018. 11. 05. 23:25
 Nem úgy van az!
cirkadián ritmus határozza meg az alvás szabályozá-
sában kulcsszerepet játszó hormon, a melatonin ter-
melődését is. Ha a szervezet napfényt érzékel, nem
termeli az alvást segítő hormont, ha viszont azt veszi
észre, hogy nincs már nappal, felpörgeti a melatonin-
termelést.
Igen ám, de a mesterséges fény felboríthatja ezt a
rendszer, így a cirkadián ritmusunkat is. A probléma
lényege, hogy a szervezetünk gyakran a mesterséges
fényre, így a legtöbb kütyünk kijelzőjének kékes fé-
nyére is azt hiszi, hogy nappali fény, ettől összezava-
rodik, és elkezdi összevissza termelni a melatonint.
Ez az oka annak, hogy érdemes vigyázni a lefekvés
előtti órákban a kijelzőbámulással, mert például az
éjszakai mobilozástól a kamaszok depresszióssá vál-
hatnak. Ez a folyamat viszont nem a digitális, hanem
az elektromos korral jelentkezett először, amikor a
természetes sötétséget mesterséges fény oszlatta el.
Ezekkel az élettani hatásokkal és a fentebb em-
lített történelmi előzményekkel is összhangban áll
annak az 1992-es kutatásnak az eredménye, amelyet
a szintén amerikai Thomas Wehr pszichiáter-alvás-
kutató végzett. Wehr az alanyait egy hónapig min-
dennap 14 órán át sötétségben tartotta, és figyelte az
alvási szokásaik alakulását. A kísérlet bizonyította,
hogy ha a mai ember huzamosabb ideig csak ter-
mészetes fénynek – illetve ha az nincs, akkor valódi
sötétségnek – van kitéve, akkor egy idő után ugyan-
úgy rááll a két alvásrészlet közötti pár órás ébrenlétre,
ahogy a feltételezések szerint a régi idők embere is
aludt.
Ma az egészséges életmód kritériumaihoz hozzá-
tartozik a folyamatos hét-nyolc órás alvás – nemcsak
a köztudatban, de sok alvásszakértő szerint is, bár ez
utóbbi már változóban van. Pedig azon túl, hogy ez a
tömbösített alvásmodell történelmi léptékkel mérve
16 I A cézársalátát nem valamelyik római császárról, hanem Caesar Cardini olasz-amerikai séfről nevezték el.
til3_vegleges.indb 16
viszonylag fiatal, az egyéni és földrajzi eltéréseket is
figyelmen kívül hagyja. Nagyobb gond, hogy kontra-
produktív is: akik nem képesek egyhuzamban en�-
nyit aludni, úgy érezhetik, alvási problémáik vannak,
így amikor éjjel felébrednek, a nyomás miatt, hogy
aludniuk kellene, éppenhogy nehezebben tudnak
visszaaludni, holott ettől még lehet, hogy semmi
gond nincs az alvási szokásaikkal. Ha viszont erre
rágörcsölnek, tényleg kialakulhatnak alvásproblémák.
Ezért ne aggódjon, ha nem az ágyban töltött idő száz
százalékát alussza át, a hiba nem feltétlenül az ön
készülékében van, hiszen nem is feltétlenül hibáról
van szó. Arra viszont figyeljen, hogy így vagy úgy, de
eleget aludjon.
Az igazság Karthágó
beszántásáról és sóval
behintéséről
Ha az ember már túl van a történelemérettsé-
gin, és nem az ókori Róma a hobbija, általában két
dologra emlékszik abból, amit a pun háborúkról ta-
nult. Egy: Hannibál iszonyú menőn, harci elefán-
tokkal kelt át az Alpokon, hogy váratlan irányból
támadja meg Rómát, de így sem járt sikerrel. Kettő:
az egész háborúskodás vége az lett, hogy a rómaiak
lerombolták Karthágót, aztán a helyét beszántották,
majd behintették sóval, hogy terméketlenné tegyék
a földet, és soha többé ne lehessen újjáépíteni a vá-
rost.
A második sztorira nem érdemes fecsérelni a
hosszú távú memóriát, mert egyáltalán nem történt
2018. 11. 05. 23:25

meg, legalábbis egyetlen korabeli forrás sem említi.
Több mint egy évezreddel később bukkan csak fel
először: 1299-ben VIII. Bonifác pápa adott paran-
csot a lerombolt Palestrina városának felszántására és
sóval behintésére, „Karthágó ősi példáját követve”. A
példa valójában ennél sokkal régebbi, az asszíroknál
volt szokás, de náluk is csak jelképes rituálé formájá-
ban. Valószínűleg innen került át a felszántás-besózás
a Bibliába, Mózes ötödik könyvébe, mint azoknak a
büntetése, akik elfordultak az Úrtól – innen pedig a
középkori krónikások, akik szívesen színezték a tör-
téneteiket bibliai jelenetekhez hasonlóra, szépen ös�-
szemosták a valódi történelemmel.
Hogy szimbolikus akcióról van szó, és az összes
ilyen történetnek legfeljebb annyi a valóságalapja,
hogy húztak egy barázdát az ekével, aztán beleszór-
tak pár maréknyi sót, könnyen belátható logikai úton
is. A só nagy koncentrációban valóban mérgező a
haszonnövények nagy részének, de ehhez borzasztó-
an sok sóra lenne szükség a gyakorlatban. A harma-
dik pun háború idején Karthágó kétszázezer lakosú
nagyváros volt, vagyis beláthatatlanul sok termőföl-
det kellett volna így tönkretenni.
A Kanári-szigeteket nem a madárról nevezték el, hanem a helyi vad kutyákról, a latin canis szóból, ami kutyát jelent.
til3_vegleges.indb 17
Nem úgy van az!
Ez nem csak logisztikailag lett volna kivitelez-
hetetlen, de pénzügyileg is: a só ugyanis az ókorban
létfontosságú nyersanyag volt az ételek tartósítása
miatt, és ennek megfelelően igen drága is – olykor
az arannyal mérték egy árban. Egy elmélet szerint az
angol salary, vagyis fizetés kifejezés is a só latin nevé-
ből, a salariumból származik, és arra utal, hogy a ró-
mai katonák a zsoldjuk egy részét sóadag formájában
kapták (igaz, ezt a teóriát több nyelvész is erősen vi-
tatja). Akárhogy is, sózással tönkretenni a termőföl-
det nagyjából annyira lett volna jó ötlet, mint aran�-
nyal kiönteni az összes kutat és forrást, hogy elvágják
az ivóvíz utánpótlását.
A legjobb bizonyíték a város besózós végső pusz-
títása ellen pedig az, hogy a megnyert háború után
maguk a rómaiak építették újjá Karthágót, és az ha-
marosan a birodalom egyik legnagyobb, virágzó te-
lepülése lett. Végzete 698-ban jött el végül, az arab
hódítás során esett el. Haszan ibn an-Numán lerom-
boltatta, majd tőle pár kilométerre a tengerparton új
várost alapított; ezt ismerjük ma úgy, hogy Tunisz.
A spártaiak valójában nem
dobáltak le csecsemőket a
Tajgetoszról
Mindannyian ismerjük a kegyetlen spártai ka-
tonatársadalom horrorisztikus alapszokását: a be-
teg vagy gyenge csecsemőket, akiken látszott, hogy
nem lehet majd tökéletes katonát faragni belőlük,
ledobták a Tajgetosz hegyről a szakadékba, hogy ne
is fecséreljék a felnevelésükre az energiát. A kímé-
letlen gyerek-tömeggyilkosság története egészen a
I 17
2018. 11. 05. 23:25
 Nem úgy van az!
történelemkönyvekig eljutott – annak ellenére, hogy
a történészek mindig is elég szkeptikusak voltak vele
kapcsolatban, és néhány éve már régészeti bizonyíték
is van rá, hogy a szörnyű szokás csak legenda.
A Tajgetoszról ledobált csecsemők sztorijának
ősforrása Plutarkhosz görög krónikás – vagy a ró-
mai állampolgárként kapott nevén Lucius Mestrius
Plutarchus –, aki a II. század elején alkotott, vagy-
is jó ötszáz évvel élt Spárta fénykora után. (A híres
thermopülai csata a háromszáz spártai hősi halottal
i. e. 480-ban volt.) Plutarkhosz ugyan többször járt a
saját kora Spártájában, de krónikáit a fél évezrednyi
szájhagyomány által eltorzított történetekre alapoz-
ta. Innen származnak a spártai katonák emberfeletti
erejéről, fájdalmat és félelmet nem ismerő, tucatnyi
normál katonáéval felérő harci tudásáról szóló legen-
dák, a tökéletes háborús gépezetként működő spártai
társadalom leírása. És a mindent a harci hatékony-
ságnak alárendelő alapelv is, miszerint a saját gye-
rekeiket is feláldozták, ha azok nem tűntek jó alap-
anyagnak a katonai kiképzéshez.
18 I A víz valójában nem vezeti az áramot, a vízben található mikroszkopikus szennyeződések vezetik.
til3_vegleges.indb 18
A történészek szerint a Tajgetosz meséjének alap-
ja az, hogy a gyenge, beteg vagy egyszerűen nem kí-
vánt gyerekektől szokás volt megszabadulni az ókori
Görögországban (erre részben magyarázat, hogy a
városállamok nagy része túlnépesedéssel küzdött).
Ez azonban nem csecsemőgyilkosságokat jelentett,
hanem azt, hogy ezeket a gyerekeket egyszerűen
kitették a város falain kívülre, és a sorsukra hagyták
őket. Szerencsétleneket általában rabszolga-kereske-
dők szedték össze, ami mondjuk éppen csak egy fok-
kal jobb annál, mint ha tényleg ledobták volna őket
a szakadékba.
2007-ben aztán egy görög régészeti expedíció osz-
latott el minden kérdést. Az Athéni Egyetem arche-
ológusai öt éven át kutattak a hegy körül, és összesen
46, a spártai korból származó emberi maradványt ta-
láltak. A csontok azonban egytől egyik felnőttekhez
tartoztak, jellemzően 18 és 35 év közöttiekhez. A
történészek úgy vélik, a Tajgetosz szakadéka kivég-
zőhely lehetett, ahol bűnözők lelték halálukat.
Nem is a Mont Blanc Európa
legmagasabb csúcsa
Azt már az első Ma is tanultam valamit könyv-
ben megírtuk, hogy valójában nem a Mount Everest
a világ legmagasabb hegye, és most hasonló bűntettre
készülünk: az a helyzet, hogy a közhiedelemmel el-
lentétben nem is a Mont Blanc Európa legnagyobb
hegycsúcsa. A Himalája esetében a különböző mérési
módszerekkel trükköztünk, most a határok meghú-
zásával fogunk.
2018. 11. 05. 23:25
 Nem úgy van az!

A franciák és az olaszok a mai napig késhegyre
menő vitákat folytatnak arról, hogy melyikükhöz is
tartozik tulajdonképpen a 4808 méter magas Mont
Blanc/Monte Bianco, és kinek a joga üzemeltetni
a hegyen levő szolgáltatásokat – mindeközben pe-
dig jócskán a francia–olasz hegy fölé magasodik az
Elbrusz, amely még a Nagy-Kaukázus vízválasztó
vonalán innen található, ezért a mai legáltalánosabb
nézet szerint Európának számít.
Bár a kontinenshatárok pontos meghúzása szin-
tén vitás kérdés, annyi biztos, hogy az Oroszország
területén, Grúzia északi határánál található Elbrusz
a maga 5642 méterével egyértelműen a környék leg-
magasabbja.
Szegény Mont Blanc pedig még csak a második
helyre sem elég, mert az Elbrusztól nem messze, de
már Grúziában magasodik az 5201 méteres Skara.
Azzal pedig már igazán nem akarjuk borzolni a ke-
délyeket, hogy a társadalomföldrajzilag Európához
tartozó Törökország területén található Ararát is
5137 méter. A Mont Blanc-nak mindenesetre biz-
tosan megmarad a „Nyugat-Európa legnagyobb he-
gye”, esetleg az „Európai Unió legmagasabb csúcsa”
cím, ami azért még mindig igen tiszteletre méltó. És
egyébként is, hogyan hangozna már az, hogy „Mint
az Elbrusz csúcsán a jég”?

Mérőállomást a magasba!
A francia Pierre Janssen olyan csillagász volt,
aki rengeteget foglalkozott a Föld légkörével
is (őt tartjuk a hélium egyik felfedezőjének).
Janssen 1890-ben javasolta, hogy csillagá-
szati-meteorológiai mérőállomást létesítse-
nek a Mont Blanc-on. Gustave Eiffel, a róla
elnevezett torony tervezője rövid ideig csat-
lakozott a tervhez, de amikor egy próbafúrá-
son az alpinista építők 12 méterrel a jég alatt
sem találtak sziklát, Eiffel letett a projektről.
Janssen viszont nem adta fel, és a jégben
alapozva építtette meg 1893-ban a mérőál-
lomást. A tudós ekkor 69 éves volt, de pár
napra maga is megmászta a Mont Blanc-t,
hogy méréseket végezzen. A jég mozgása
másfél évtized alatt tönkretette az eredeti
építményt, de addig is a világ legmagasab-
ban levő mérőállomása volt.

I 19

til3_vegleges.indb 19 2018. 11. 05. 23:25

 Nem úgy van az!

Lehet, hogy Isten Ádám

péniszcsontjából teremtette
Évát

A bibliai teremtéstörténetet mindenki ismeri, de

az, hogy az Úr egy bordacsontból teremtette a nőt,
a hívőknél is okozhat némi fennakadást. Isten útjai
persze kifürkészhetetlenek, de mi köze lenne a férfi
oldalának ehhez az egészhez? Talán semmi, egysze-
rűen csak egy tartós félreértést okozó félrefordításról
van szó.
„Bocsáta tehát az Úr Isten mély álmot az emberre,
és ez elaluvék. Akkor kivőn egyet annak oldalbordái
közűl, és hússal tölté be annak helyét. És alkotá az Úr
Isten azt az oldalbordát, a melyet kivett vala az em-
berből, asszonynyá, és vivé az emberhez. És monda
az ember: Ez már csontomból való csont, és testem-
ből való test: ez asszonyembernek neveztessék, mert
emberből vétetett” – áll a Genezisben a Károli-féle
bibliafordítás szerint. Igaz, az újabb fordítások borda
helyett már oldalcsontról beszélnek – ez is jelezhe-
ti, hogy nem teljesen egyértelmű az eredeti szöveg
jelentése, márpedig mégsem teljesen mindegy, ugye,
hogy a férfi melyik testrészéből lett az, akivel aztán
egy testté lett.
Az utóbbi években egy merész hipotézis is szü-
letett a megfejtésre, eszerint az oldalcsont/oldalbor-
da csak egy héber eufemizmus volt, ami eredetileg
mást jelenthetett: Ádám péniszét. A nő péniszből
való teremtésének elméletét egy amerikai evolúció-
biológus, Scott F. Gilbert és egy bibliakutató, Ziony
Zevit dolgozta ki néhány éve. Bár eredményük azóta
is vitatott, munkájuk úgy is felfogható, hogy a biblia-
értelmezést és a természettudományt igyekeztek ki-
békíteni egymással. Magyarázatuk választ ad ugyanis

20 I Bram Stoker eredeti Drakula-regényében a vámpírokat nem öli meg a napfény, csak legyengíti.

til3_vegleges.indb 20 2018. 11. 05. 23:25


a nagy posztbibliai bordaanomáliára: bár népszerű
legenda, hogy a férfiaknak valóban eggyel kevesebb
bordájuk van, mint a nőknek, ez nem igaz. Ritkán
ugyan előfordul, hogy valaki eggyel kevesebb bor-
dával születik, erre azonban mindkét nem tagjainál
akad példa. Egyvalami azonban érezhetően hiányzik
a férfiakból: a péniszcsont.
Péniszcsont ugyanis nem csupán a zavarban lévő
medika urológiai vizsgájáról szóló viccekben szere-
pel. Az emlősök elég nagy részében megtalálható a
hímeknél; bár nem minden fajnál, de a főemlősöknél
például az ember kivételével mindenkinek van csont
a péniszében (os penis, más néven baculum, ami latinul
eredetileg sétapálcát jelent mellesleg), még a hozzánk
legközelebbi csimpánznak is. Önmagában is érdekes
anatómiai sajátosság, főleg, mert formájában és mé-
retében is nagy változatosságot mutat. Általában a
pubertás idején jelenik meg a megfelelő helyen lévő
szövetek megcsontosodásával. Egyes rágcsálóknak
különösen nagy baculumjuk van a testméretükhöz
képest, bizonyos kutyafajtáknak meg tízcentis is lehet.
Több rivális elmélet is létezik arról, hogy evolú-
ciósan miért alakulhatott ki a péniszcsont. A legva-
lószínűbb, hogy a párosodásban, valamint a rivális,
más egyedtől származó spermiumok legyőzésében
van szerepe. Legalábbis azok az állatok rendelkeznek
különösen nagy méretekkel, amelyeknél a párosodás
csak egyetlen behatoló mozdulatból áll, illetve azok,
ahol a nőstény egymás után több hímmel párosodik,
és a különböző egyedektől származó spermiumok-
nak harcot kell vívniuk egymással a befogadásért.
Ezek közül az emberre ideális esetben egyik fel-
tétel sem jellemző. Talán ezzel függ össze, hogy a hu-
mán evolúció idővel eltüntette a péniszcsontot, és ma
már csak egészen ritkán – összesen 34 dokumentált
esetet tart nyilván az orvostudomány – van a férfi-
A rizs valójában nem igényel sok vizet. A rizsföldeket azért árasztják el Ázsiában, hogy a gyomnövények ne telepedjenek meg.
til3_vegleges.indb 21
Nem úgy van az!
ak péniszében megcsontosodás (ami mellesleg nem
olyan örömteli, mint amilyennek esetleg hangzik,
többnyire elég kellemetlen rendellenességekkel jár
együtt).
A bibliai teremtéstörténet ezen a ponton kohe-
rens lehet az evolúcióval az elmélet szerint. Gilbert
és Zevit álláspontja ugyanis tehát, hogy ott sem ol-
dalbordáról, hanem a péniszcsontról lehetett szó. Ha
így van, a Genezis a teremtés nagy története mellett
biblikus magyarázatot adott arra, ami bizonyára az
Ószövetség idején is ismert megfigyelés volt: míg a
legtöbb hím állatnak van, a férfiembernek nincs egy
darabka csont sem a nemi szervében.
Már az is emellett szólhatna, hogy a pénisznek
mégiscsak több köze van a teremtéshez, mint a bor-
dának. Van azonban nyelvészeti érv is: a kutatók sze-
rint a héber tzela főnév ugyan valóban jelent bordát
is, de többjelentésű szó – az oldalborda pedig csak
a III. századi görög fordításban, a későbbi biblia-
fordítások alapjául szolgáló Septuagintában rögzült.
A valószínű félreértéshez hozzájárulhatott, hogy az
ószövetségi hébernek a későbbi rabbinikus héberrel
szemben nem volt konkrét szava a péniszre. Ehelyett
körülírásokkal, eufemizmusokkal élt, mint talán eb-
ben az esetben is.
A kutatók szerint ugyanebbe az irányba mutat a
feljebb már idézett rész, mely szerint miután Ádám
elaludt, az Úr „hússal tölté be” a kivett csont helyét.
Míg a bordánál ennek nem lenne látható jele, a pé-
nisznél igen: az az orvosilag raphe penisnek, avagy „a
pénisz varrásának” nevezett vonal, mely a pénisz alsó
felén látható, és a herezacskón át egészen az ánuszig
vezet. Az alternatív magyarázat szerint ez az isteni
műtét után minden férfin megmaradt heg, mely az
idők végezetéig a nőre és a csont hiányára (rosszabb
esetben a csontra és a nő hiányára) utal.
I 21
2018. 11. 05. 23:25
 Apró betűs történelem

Apró betűs történelem

Ami a tankönyvekbe ritkán kerül be
22 I

til3_vegleges.indb 22 2018. 11. 05. 23:25


A világ legbüdösebb
katasztrófája, a londoni
nagy bűz
London egészen elképesztő fejlődésen és növe-
kedésen ment keresztül a XIX. század első felében:
az 1801-es népszámlálás még éppen csak egymillió
lakost mutatott, az 1851-es pedig már 2,6 milliót. Ha
valahol ilyen tempóban sűrűsödik a nép, az óhatatla-
nul problémákkal jár, és ezt a londoniak a saját bőrü-
kön, pontosabban az orrukkal tapasztalhatták meg az
1850-es évek végén.
A város csatornahálózata ugyanis nem fejlődött
olyan ütemben, mint a lakossága, és egyébként sem
volt túl kifinomult: mindent, amit a városiak lehúz-
A Mount Everest csúcsa tengeri mészkőből áll. 450 millió éve még a tengerfenéken volt.
til3_vegleges.indb 23
Apró betűs történelem
tak a vécén, egyenesen a Temzébe továbbított. Az
angol vécét akkor már bőven ismerték, és éppen
Londonban terjedt el legjobban – éppen az volt a baj,
hogy hirtelen milliók végterméke került a kerti budi
pöcegödre helyett a város folyójába. Plusz a gyárak
szennyvize, a vágóhidak hulladéka és hasonlók. A
Temze vize zavaros, alig-alig áttetsző, barnás trutyivá
változott. Ne szépítsük, szarban úszott az egész vá-
ros. El tudják képzelni azt a szagot? Dehogy tudják.
A korabeli sajtó a folyó vizére a monster soup, vagyis
„szörnyleves” kifejezést kezdte használni, és volt is
miért: a folyó fenekén többméteres rétegben állt az
ürülékből lett üledék, és ritka undorító látványt nyúj-
tott az is, ami a vízben úszott.
A dolgot súlyosbította, hogy annak idején úgy
tartották, a betegségek a levegőben terjednek, és a
I 23
2018. 11. 05. 23:25
 Apró betűs történelem
kellemetlen szag, a miazma a járványok hordozója.
Mivel London akkoriban éppen csak túl volt két csú-
nya kolerajárványon – az 1848–49-esben 14 ezren,
az 1853–54-esben 11 ezren haltak meg –, el lehet
képzelni, milyen pánikot váltott ki a városra rátele-
pedő iszonyatos bűzfelhő. Ami ellen ráadásul nem
is nagyon tudtak mit tenni, bár próbálkoztak: a vá-
rosvezetés utasítására 250 tonna klórmeszet öntöttek
a folyóba (akkoriban ezt használták fertőtlenítésre,
Semmelweis is ezzel győzte le a gyermekágyi lázat),
de mindhiába.
Végül már a parlamentben is (ami a honatyák pe-
chére a folyóparton állt) olyan rettenetesen büdös volt,
hogy kivételes sürgősséggel törvényt hoztak a város
csatornahálózatának felújítására és teljes átépítésére.
A következő hat évben 1800 kilométernyi új csatorna
épült London alá, az új hálózat pedig a város határain
kívül ürítette a folyóba a tartalmát, ahonnan aztán a
szenny már egyenesen a tengerbe került. A bűz elmúlt,
a kolerajárványok megszűntek – pontosabban egy még
volt 1866-ban, a város keleti részén, ami akkor még
nem csatlakozott az új csatornahálózathoz.
És volt még egy fontos következménye a nagy
bűznek: az orvostudomány itt döntötte meg a miaz-
mateóriát, és ekkor jött rá, hogy a kolerát nem a rossz
szagú levegő, hanem a fertőzött víz terjeszti. Erre egy
John Snow nevű orvos jött rá, akinek egyrészt semmi
köze a Trónok harca Jon Snow-jához, másrészt elég
egyéni kísérlettel szerzett bizonyítékot az elméletére.
Egyszerűen megrongálta az egyik londoni városrész
nyilvános kútjait, arra kényszerítve a lakókat, hogy a
szomszédos kerületbe járjanak vízért. Mivel az ere-
deti kútjaik a Temze vizéből táplálkoztak, a szomszé-
déi viszont nem, a kolerás esetek hirtelen elkezdtek
csökkenni – Snow pedig ebből vonta le a következte-
tést, hogy a vízben van a kórokozó, nem a levegőben.
24 I Csavart már időszámításunk előtt is használt az emberiség. A csavarhúzót azonban csak a középkorban találták fel hozzá.
til3_vegleges.indb 24
Két ország évtizedek óta
harcol egy jelentéktelen
szigetért
A Hans-sziget egy apró, lakatlan sziget a Je-
ges-tengeren. Mindössze 1,3 négyzetkilométeres,
vagyis még akkora sincs, mint Budapest legkisebb
kerülete, a 2,09 négyzetkilométeres VII. kerület. Szi-
get ennél egyszerűbb már nem is nagyon lehetne: egy
darab kopár sziklatömb mered csak ki a vízből, pár
fóka, ha arra vetődik néha. Semmilyen különösebb
gyakorlati jelentősége nincs, hogy melyik országhoz
tartozik, vagy hogy egyáltalán létezik-e. A szigetet
az emeli ki mégis a békés jelentéktelenségéből, hogy
éppen két ország tengeri határán fekszik: Dánia és
Kanada évtizedek óta harcol a tenyérnyi lakatlan te-
rületért.
Kanadát a Nares-szoros választja el Grönlandtól,
amely Dániához tartozó autonóm tartomány, belső
önállósággal, de dán külpolitikával. A két ország kö-
zött 1973-ban húzták meg a mindkét fél által jóvá-
hagyott határvonalat, de egy bő kilométeres szakasz
ebből kimaradt, mert már akkor sem tudtak megál-
lapodni róla. Azóta a Hans-szigetre hol Dánia, hol
Kanada képviselői vonulnak ki a másik ország tilta-
kozása közepette, egyszerűen elvi kérdést csinálva az
ügyből.
Pedig 1933-ban a Nemzetek Szövetsége – az
ENSZ elődje – egyszer már eldöntötte, hogy a sziget
Dániához tartozik, de a szervezet megszűnése miatt
ennek már nem nagyon van jelentősége. És sokáig
maguk az országok is megfeledkeztek a szigetről,
mert a világháború, a hidegháború és más, némileg
nagyobb jelentőségű viták foglalták le éppen a vilá-
got. A területi huzavona 1984-ben lángolt fel újra,
2018. 11. 05. 23:25

amikor Dánia grönlandi ügyekért felelős minisztere
látogatott a Hans-szigetre. 1988-ban zászlót is állí-
tottak a területen, és otthagytak egy üzenetet, amely
üdvözli a dán szigetre érkezőket. A rövid szöveg mel-
lett elhelyeztek egy üveg brandyt is, akkor még nem
sejtve, hogy milyen nemes államközi hagyományt
teremtenek a gesztussal.
Legközelebb az okozott nagyobb diplomáciai
feszültséget, amikor 2004-ben az akkori kanadai
ellenzék a védelmi büdzsé növelését sürgette, és a
Hans-szigetet hozták fel indokként. 2005-ben aztán
kanadai katonák szálltak partra a szigeten, és kitűzték
a kanadai zászlót, illetve egy üveg whiskyvel is ked-
veskedtek az esküdt ellenségnek – és persze az „Isten
hozta Kanadában” üdvözlő felirat sem maradhatott
el. Egy héttel rá maga a kanadai védelmi miniszter
is a szigetre látogatott. Dánia erre hivatalos panaszt
Lorem ipsum dolor sit amet, lacus in, nunc vestibulum accumsan maecenas libero proin, aptent ac eu viverra nec accumsan maecena.
til3_vegleges.indb 25
Apró betűs történelem
nyújtott be a kanadai kormánynak, mondván, nem
örülnek, hogy egy kanadai miniszter bejelentés nél-
kül érkezett Dániába.
Azóta a két ország folyamatosan fogadkozik,
hogy csak rendezik már valamilyen épkézláb módon
a képtelen helyzetet, de erre a mai napig nem került
még sor. Pedig indult már kezdeményezés a sziget
megosztott felügyeletére is, ami nem lenne példátlan
dolog: hasonló, közös francia–spanyol fennhatóság
alatt áll a szintén a határon fekvő Fácánok szigete is
az 1659-es pireneusi béke óta. Bár a dánok egyszer
elindítottak egy hadihajót is a területre, a vita valójá-
ban sosem állt közel ahhoz, hogy erőszakba torkoll-
jon, pláne, hogy mindkét ország NATO-tagállam.
Az utóbbi években pedig egyébként is mindkettőjü-
ket sokkal jobban aggasztja a térségbeli orosz jelenlét,
mint egymás szívatása.
Hamarosan véget ér a huzavona?
A cikk megjelenése óta, 2018. május 23-án
Kanada, Dánia és Grönland közös sajtóköz-
leményt adott ki, amiben hírül adták, hogy
munkacsoportot hoztak létre a két ország
határát érintő viták – különösen a Hans-szi-
get – ügyében. A munkacsoport feladata
kidolgozni egy minden érintett fél számára
elfogadható megoldást, ami a gyakorlatban
valószínűleg azt fogja jelenteni, hogy a szi-
get mindkét országé lesz, vagyis a dán–ka-
nadai határ kettészeli majd. Rossz hír ez a
Hans-szigetre potyapiáért átruccanóknak,
már ha vannak ilyenek.
I 25
2018. 11. 05. 23:25
 Apró betűs történelem
Ki volt a történelem
leggazdagabb embere?
Rothschild, Rockefeller, a Fuggerek? Nem, nem
és megint csak nem, fehér krőzusok helyett máshol
kell keresgélni a választ a címben feltett kérdésre: a
helyes megfejtés I. Musza mansza, Mali dicsőséges
uralkodója. A XIV. századi afrikai király vagyonát
bizonytalan becslések mai árfolyamon 400 milliárd
dollárra teszik, amivel majdnem négyszer lenne va-
gyonosabb a mai leggazdagabbnál, a rongyos 112
milliárd fölött diszponáló Jeff Bezosnál.
Az ilyen hangzatos történelmi vagyonvizsgála-
tokat persze érdemes kellő fenntartással kezelni, a
számítások már csak azért is kétségesek, mert a vo-
natkozó történelmi források inkább csak allegóriák-
ban és túlzó képekben szólnak gazdagságáról: aranyba
öltöztetett rabszolgák, aranyportól roskadozó teveka-
ravánok, a világ távoli kincseivel felépített városok és
a nagy aranyrögök, amikkel az ikonográfiai kánon a
királyt állandóan ábrázolta. De hogy hétszáz év után
is élénk az emléke I. Musza viszonylag konszolidált
anyagi körülményeinek, az nem véletlen.
A mesés gazdagságnak szilárd alapjai voltak,
az 1300-as években Mali adta a világ aranyter-
melésének felét. A nyugat-afrikai birodalom jóval
nagyobb volt a hasonló nevű mai országnál: a
Niger belső deltájától egészen az Atlanti-óce-
án partjáig, a Szenegál folyó torkolatáig hú-
zódott; a korabeli elbeszélők szerint nyolc
hónapig tartott eljutni egyik végéből a
másikig. Ebben persze benne volt a
kötelező túlzás is, de az tény, hogy a
több mint egymillió négyzetkilo-
méteres Mali a világ második leg-
26 I Nagy Sándor piálóversenyt rendezett a katonáinak. A győztes 13 liter bort ivott, bele is halt. 41 másik versenyzővel együtt.
til3_vegleges.indb 26
nagyobb kiterjedésű országa volt a késő középkorban,
csak a Mongol Birodalom előzte meg.
Létét közvetve az akkor szintén szárazabb klímá-
nak köszönhette: bár a mai elsivatagosodáshoz nem
fogható a száhel akkori ökoszisztémája, a viszonylag
kevesebb csapadék miatt nem volt annyi cecelégy, így
pedig lehetett lovat tartani. A mande nyelvű biroda-
lom határait leginkább a tízezer lovas katona terjesz-
tette ki, de a százezres félprofi hadseregnek többek
között harci kenuflottája is volt. Virágzását azonban
elsősorban a kereskedelemnek köszönhette az ország.
Délről arany, északról ugyanannyira értékes só érke-
zett, és ment tovább a másik irányba, és a jól szervezett
állam mindezt hatékonyan vámolta és adóztatta. Az
aranyrögökre állami monopólium vonatkozott, ezeket
kevésbé értékes aranyporra váltották be – miközben
egy nagyon egyenlőtlen társadalom jött létre, jelentős
rabszolgasággal és rendkívül gazdag udvarral.
I. Musza mansza (Mózes királyt is mondhatnánk,
mandéül ugyanis a mansza császárt vagy királyok ki-
rályát jelent, a Musza pedig Mózes arab neve) előbb a
birodalom második embere volt, innen lépett a trón-
ra: elődje állítólag az Atlanti-óceán túloldalára akart
áthajózni, azonban nem tért vissza. Musza mansza
máig tartó legendáját 1325-ös mekkai zarándoklata
alapozta meg. Az út ismertté tette a Szaharán túli ki-
rály alakját és nevét Európában is, mindenekelőtt hi-
hetetlen gazdasága, költekezése és bőkezű ajándékai
miatt. A források szerint a király karavánja hatvanezer
emberből állt, 12 ezer vele tartó rabszolgája perzsa se-
lyembe öltöztetve, brokátokkal ékesítve vonult végig
Észak-Afrikán, az uralkodó előtt haladó ötszáz szolga
kezében ötszáz aranypálca volt.
Kairóban majdnem diplomáciai botrány lett ab-
ból, hogy a fekete király nem akart térdre ereszkedni
a mameluk szultán előtt, de az utca népétől a tiszt-
2018. 11. 05. 23:25

viselőkig boldog-boldogtalannak osztogatott kincsek
és az aranypor megtette hatását: al-Umari tizenkét
évvel a látogatás után is arról írt, hogy Kairóban még
mindig Muszáról szólnak a dicsérő énekek. An�-
nyi aranyat ajándékozott és költött el szuvenírekre
Egyiptomban, hogy azzal rendesen szétinflálta a gaz-
daságot: a túlkínálat miatt még egy évtized után sem
állt vissza a korábbi árfolyam, de a világ más részein
is lehetett érezni a hatást az aranypiacon. A zarán-
doklatról nem üres kézzel ment haza: arab tudósokat,
filozófusokat, tisztviselőket és építészeket vitt ma-
gával Maliba. Felvirágoztatta az európai képzeletet
évszázadokon át izgató Timbuktut, a városban húsz-
ezer fős egyetemet hozott létre, tüskés gúla formájú,
vályogfalú Sankore mecsetének tervezésére a híres
granadai építészt, Ibrahim al-Sahilit kérte fel.
A híres mande trubadúrok, a griot-k mégsem
foglalják gyakran Musza király nevét énekeikbe: in-
kább az állítólag Az oroszlánkirály sztoriját is ihlető
birodalomalapító Szungyatáról regélnek, talán a vi-
lág leggazdagabb királya nekik túlságosan is szórta
a pénzt. A mesés kincseket és töméntelen aranyat
látó hajdani karavánútvonalakon pedig mostanában
a szárazság felől maradék vagyonuk beáldozásával
Európa felé induló szerencsepróbálók és klímamene-
kültek járnak leginkább.
Halott pápa a bíróság előtt
Pápának lenni a kora középkorban nem egészen
olyan volt, mint ma, amikor a szentatya leginkább dip-
lomáciai-jószolgálati missziót lát el az egyház vezeté-
se mellett. A mindenkori pápa a vallásvezetői szerep
mellett évszázadokon át fontos szereplő volt a legbefo-
A gin-tonikot a brit gyarmatosítók találták ki Indiában, hogy a katonákat rávegyék a kinintartalmú tonik fogyasztására.
til3_vegleges.indb 27
Apró betűs történelem
lyásosabb európai családok hatalmi játszmáiban és há-
borúiban, ami néha durvább volt, mint a Trónok har-
ca legsúlyosabb sztoriszálai. Jó példa erre Formózusz
pápa horrorisztikus bírósági tárgyalása, amit a halála
után kilenc hónappal tartottak, és kiásták hozzá a
holttestét, hogy a bűneit az oszladozó hulla fejére
olvassák.
Formózuszt 891-ben válasz-
tották pápának, és öt évig ült
Szent Péter trónján – vagyis éppen
a mi honfoglalásunkkal egy időben
vezette az egyházat. Rövid uralkodása
alatt sikerült súlyosan összevesznie a
kor egyik legnagyobb befolyású itáliai
nemesi dinasztiájával, a Spoleto család-
dal. A konfliktus forrása az volt, hogy
a pápa a család sarját, a mindössze
12 éves Lambertet megkoronáz-
ta ugyan a Német-római Biroda-
lom császárának 892-ben, de később,
Lambert apja, III. Guido halála után
(aki a fiú császárrá avatását kikény-
szerítette) Karintiai Arnulf keleti
frank királynak adta át a koronát.
Formózusz 896-ban meghalt, utó-
da, VI. Bonifác mindössze 15 napig
volt pápa, amikor tisztázatlan körül-
mények között szintén elhunyt. Így
került az egyház élére a bosszúszomjas
Spoleto-dinasztia által támogatott VI.
István pápa.
VI. István 897 januárjában elrendelte
Formózusz pápa bírósági tárgyalását. A
halott pápát exhumálták, és a tárgya-
lásnak helyet adó lateráni bazilikába
vitték, ami a mindenkori római
I 27
2018. 11. 05. 23:25
 Apró betűs történelem
püspök címtemploma, magasabb rangú templomnak
számít a Szent Péter-székesegyháznál is. A kilenc
hónapja oszladozó hullára háromtagú bíróság olvas-
ta rá a bűneit, aminek központi eleme az volt, hogy
hamis esküt tett, és valójában sosem avatták pappá,
így pápává sem választhatták, ebből fakadóan pedig
érvénytelen minden döntése, amit pápaként hozott
(ironikus módon ezek között volt VI. István püspök-
ké avatása is). A hullát bűnösnek találták, levágták a
jobb keze áldásosztó három ujját, majd Róma folyó-
jába, a Teverébe dobták.
VI. István regnálása sem tartott sokáig, a vatiká-
ni körökben nem túl népszerű és mentálisan instabil
pápa hamar összerúgta a port az őt támogató Spo-
leto famíliával. Fél évvel a hírhedt pápai tárgyalás
után lázadás tört ki Rómában, és a pápát börtönbe
vetették, ahol valaki megfojtotta. Az őt követő pápa,
Románusz semmissé tette elődje minden intézkedé-
sét, így Formózusz kiátkozását is, de ő is csak három
hónapig maradt a pápai trónon. Őt II. Theodórosz
28 I A vikingek hollókat is használtak tengeri navigálásra. Amerre a szabadon engedett madár repült, arra kormányozták a hajót.
til3_vegleges.indb 28
követte, akinek utasítására Formózusz maradványait
kihalászták a folyóból, és újratemették a Szent Péter-
székesegyházban, a pápai kriptában. II. Theodórosz-
nak egyébként mindössze egy hónap pápaság jutott.
Öt évvel és négy pápával később III. Szergiusz
következett a trónon, aki annak idején bíróként
vett részt a hírhedt tárgyaláson. Ő újra érvényesnek
nyilvánította a tárgyalást, és – bár erre csak vitatott
hitelességű források utalnak – ismét exhumáltatta
Formózusz holttestét, és le is fejeztette az akkor már
évek óta halott expápát. A kora középkori pápai sí-
rok végül a XVI–XVII. században, a régi Szent Pé-
ter-székesegyház bontásakor, illetve az új felépítése-
kor megsemmisültek, és azzal odalettek Formózusz
pápa sokat szenvedett földi maradványai is.
A világ leghosszabb háborúja
335 évig tartott
1986. április 17-én Hollandia angliai nagykövete
és a Scilly-szigetek főtanácsnoka aláírta a békeszer-
ződést, ami hivatalosan lezárta a hadtörténelem leg-
hosszabb ideje húzódó háborúját. A 335 évig tartó
konfliktus mellett eltörpül a legendás százéves hábo-
rú is (annak ellenére, hogy az valójában 116 éven át
tartott). Viszont legalább nem volt véres – olyannyira,
hogy egyetlen puskalövés sem dördült el a bő három
évszázad alatt, és senkinek nem is esett bántódása.
A Scilly-szigetek Anglia délnyugati csücskétől
nem messze fekszenek az Atlanti-óceánban, 140
kisebb, lakatlan és öt nagyobb, lakott szigetből áll a
csoport, összesen 16 négyzetkilométeren. Nagyjából
2018. 11. 05. 23:25

kétezren lakják, a lakosok főleg virágtermesztéssel
foglalkoznak, de aránylag jelentős a turizmus is. Az
1640-es évek végén, amikor az angol polgárháború-
ban a királysághoz hű royalisták szénája elkezdett
rosszul állni az Oliver Cromwell vezette parlamen-
taristákkal szemben, a szigetcsoport volt a royalisták
utolsó fellegvára és a hadihajóik otthona.
Eközben a csatorna túlsó oldalán éppen véget ért
a nyolcvanéves háború, és a spanyol elnyomás alól
kiszabadulva megszületett Hollandia (pontosabban
az az ország, amiben benne volt a mai Hollandia,
Belgium, Luxemburg és egy jókora francia terület is).
Az angolok a hollandok szövetségesei voltak ebben a
háborúban, és utóbbiak úgy látták jónak, ha a győze-
lem után igyekeznek, ha jelképesen is, de viszonozni
a segítséget. Mivel a polgárháborúban a parlamenta-
risták álltak nyerésre, a hollandok igazi opportunista
módjára az ő támogatásukat jelentették be. A royalis-
ták erre válaszképpen elfogtak pár holland kereske-
dőhajót, amelyek pechükre épp a Scilly-szigetek felé
jártak. Erre a hollandok is kénytelenek voltak valami
keményebb válasszal élni, így Maarten Tromp admi-
rális tizenkét hadihajóval blokád alá vette Scillyt, és
formálisan hadat is üzent. Azon máig vitatkoznak a
történészek, hogy erre volt-e felhatalmazása a hol-
land koronától, vagy sem.
A hadüzenet 1651 márciusának végén történt, jú-
niusban pedig a royalisták megadták magukat Crom-
welléknek. A holland flotta feloldotta a blokádot, és
hazatért – a háborúban egy puskát sem sütöttek el.
Eltelt a nyár, és a holland–angol szövetség elkezdett
repedezni: az angol parlament hozott egy törvényt,
ami szerint Angliába csak angol hajók hozhatnak
be árut a gyarmatokról. Ez elég rosszul érintette a
holland kereskedőket, főleg, hogy így könnyebb cél-
pontot nyújtottak a kalózoknak is (könnyebb szívvel
Az ókori rómaiak és görögök a kis péniszt tartották szépnek, ezért olyan aprók az ókori férfiszobrok hímtagjai.
til3_vegleges.indb 29
Apró betűs történelem
támadták meg őket, mert nem kellett attól félniük,
hogy esetleg egy Angliába tartó rakományt rabolnak
ki, és az angol flotta fog ezért visszaütni nekik). A
hollandok így kénytelenek voltak hadihajókat adni
kíséretként a kereskedelmi flottáik mellé, a növekvő
holland katonai jelenlét a tengereken pedig idegesí-
tette az angolokat. A feszültség egyre nőtt, és végül
addig fajult, hogy Tromp admirális, aki egy évvel
azelőtt még az angolok segítségére sietett, nem volt
Az egymásba érő háborúk rekordja
Ha a háborút időben nem egyetlen, a had-
üzenettől a békekötésig zajló konfliktus-
ként értelmezzük, hanem az intervallumot
nézzük, amíg a küzdő felek harcban álltak
egymással, a 335 éves háború elbújhat a re-
konkviszta mellett. A szó az Ibériai-félsziget
visszahódítását jelenti a muszlimoktól, és ez
nagyon hosszú folyamat volt – részben azért,
mert a szemben álló felek nagyjából hasonló
erővel bírtak, részben azért, mert mindkét ol-
dalon elég sűrűn fordult elő megosztottság,
így nem jöhetett létre olyan egység, ami-
nek révén valamelyik oldal legyőzhette vol-
na a másikat. A mórok a VIII. század elején
kezdték meg európai hódításukat, és a ke-
resztény erők 722 nyarán vívták meg ellenük
első sikeres felszabadító küzdelmüket, a co-
vadongai csatát. Ezt tekintik a rekonkviszta
kezdetének, a végének pedig a nyugat-euró-
pai muszlimok utolsó védőbástyája, Granada
1492-es elestét. Vagyis a rekonkviszta 770
évig tartott – ennyi idő alatt éppen kétszer
meg lehet vívni egy 335 éves háborút.
I 29
2018. 11. 05. 23:25
 Apró betűs történelem
hajlandó az angol flottának tisztelegni a zászló félár-
bócra vonásával. Ebből aztán rögtön kisebb tengeri
csata is kerekedett, ami az első angol–holland hábo-
rúba torkollott.
Ezt a következő százötven évben még öt hábo-
rú követte a két ország között, és közben mindenki
elfeledkezett arról, hogy a legelsőt, a Scilly-szigetek
ellen indítottat nem zárták le békeszerződéssel. Ez
így is maradt egészen 1986-ig, amikor egy helyi tör-
ténész rábukkant a lezáratlan háború sztorijára, és
hivatalosan értesítette Hollandia nagykövetségét. A
hollandok felforgatták az összes levéltárat és archí-
vumot, de ők sem találták nyomát a békekötésnek,
így hát mit volt mit tenni: a nagykövet, Jonkheer
Huydecoper személyesen utazott el a Scilly-szige-
tekre lezárni a háborút, amit a hollandok azóta is
Driehonderdvijfendertigjarige Oorlog néven emleget-
nek (ez nem meglepő módon 335 éves háborút je-
lent).
30 I A rómaiak Hannibál után disznókat vetettek be a harci elefántok ellen, mert a visításuk hallatán az elefántok pánikba estek.
til3_vegleges.indb 30
Mocskos Bertie külön
dizájnszéket csináltatott
a szeretkezéseihez
VII. Eduárd brit király, Viktória királynő és
Albert herceg legidősebb fia minden elődjénél to-
vább birtokolta a walesi herceg címét, mielőtt trónra
léphetett volna. Szimbolikus szerepet vállalt ugyan
– külföldi utakon képviselte a monarchiát, illetve
Nagy-Britannia-szerte megfordult protokolláris ese-
ményeken –, de ez nem akadályozta meg abban, hogy
az unatkozó milliomos playboyok életét élje.
Eduárd már hercegként is népszerű volt. Reme-
kül értett az öltözködéshez: ő tette divatossá a tweed
szöveteket, a Norfolk-kabátot és a fekete nyakkendős
szmokingot a fehér nyakkendő és a frakk helyett. Tá-
mogatta a Királyi Zeneakadémia és a windsori golf-
pálya megalapítását. Az ő nevéhez fűződik az a szo-
kás, hogy a mellény alsó gombját begombolatlanul
hagyjuk. Eduárd ötlete volt a Yorkshire-pudingból,
sült krumpliból és marhasültből álló vasárnapi ebéd.
Viktória királynő nem nézte jó szemmel fia ki-
csapongó életét. Ugyan mi mást tehetett volna a szi-
gorú erkölcsi elveiről és puritanizmusáról elhíresült
uralkodónő? Legfeljebb sápadozhatott, hogy úristen,
ez az én fiam, és ez a perverz léhűtő fogja örökölni
az uralkodói trónt?! Talán ezért ragaszkodott a hata-
lomhoz 63 évig, pedig Eduárd is megbecsült diplo-
mataként vált híressé.
Eduárdnak hercegként még nem volt túl nagy a
politikai mozgástere, de másfajta mozgásokra igenis
igényt tartott. A közeli ismerősök a herceget Ber-
tie-nek becézték, barátai és családtagjai néha Dirty
(mocskos) Bertie-nek – akik csak a rossz hírét ismer-
ték, azok meg Csábító Eduárdnak. Nem alaptalanul.
2018. 11. 05. 23:25
 Apró betűs történelem

viktoriánus stílusjegyeket tükröző kufirczsámolyon

egyszerre két nő is végigfekhessen, így a király fáj-
dalommentesen élhette ki zabolátlan ösztöneit. Az-
zal már valószínűleg nem törődött, hogy az utókor
csodálkozva bámulja majd a múzeumokban őfelsége
kamatyszékeit.
Ettől nem is kellett tartania. A bútorok máig
megvannak, de nincsenek közszemlére állítva. A
fauteuil d’amour (a szerelem karosszéke) nevű da-
rabot Eduárd kedvenc bordélyházában, a párizsi Le
Chabanais-ban tartotta. Egy erről készült másolat
még ma is megtekinthető a prágai szexmúzeumban.
A többit egy párizsi gyűjtő őrzi, köztük azt a förtel-
mesen giccses pezsgőfürdőt, amit szintén a többsze-
replős együttlétekhez terveztek.

Bertie, bár nem pont úgy, ahogy Nagy Sándor, de

interkontinentális hódítóként szerzett világhírt, és a
sliccét tette meg kiemelt hídfőállásnak.
Eduárd 1901-ben lépett a trónra, de a szexuális
étvágya ezután sem csillapodott. A fizikai állapota
viszont egyre romlott, amin a napi húsz cigaretta és
tucatnyi szivar csak tovább rontott. De hát ki bírja
ezt megnövekedett testsúllyal és ízületi gyulladá-
sokkal? Szerencsére Eduárd kreatív uralkodó volt, és
pénznek sem volt híján, így a monarchia vagyonából
finanszírozta az összes ötletét, ami csak felbukkant a
viktoriánus korabeli bútortervezés és a szexuális fan-
táziája keresztmetszetében.
A király több meghökkentő bútort is készítte-
tett, amiknél az volt az elsődleges cél, hogy a lehe-
tő legtöbb pozícióban tehessen a magáévá egy nőt,
így csökkentve az ízületeire nehezedő nyomást. A
gondos tervezők még arra is odafigyeltek, hogy a

Babilóniában minden nőt törvény kötelezett, hogy életében legalább egyszer Istár templomában idegen férfival háljon. I 31

til3_vegleges.indb 31 2018. 11. 05. 23:25

 Apró betűs történelem

Hány ember élt eddig kevesen érték meg a felnőttkort). Több gyereknek
kellett születnie, hogy fennmaradjon a faj, ezer főre
összesen a Földön?
nyolcvan születést becsülnek például a vaskorszak-
ban. Ma 45-50 születést már csak néhány régióban
Ezt a kérdést kapja meg leggyakrabban a Popula- tapasztalnak, például Afrikában és a Közel-Keleten,
tion Reference Bureau nevű amerikai civil szervezet, ahol sokkal magasabb a szülések száma. A becslés bi-
ami 1929 óta közöl népesedéssel, egészségüggyel és zonytalanságát mutatja, hogy a kutatók még abban
környezettel kapcsolatos statisztikákat. A kérdés fő- sem tudtak megegyezni, hogy a Római Birodalom-
leg az 1970-es évek óta izgatja az emberek fantáziá- ban mennyien éltek. Egyes feltételezések szerint 45
ját, ekkor terjedt el az a tévhit, hogy a valaha szüle- millióan, de vannak, akik szerint akár kétszer ennyien
tett emberek 75 százaléka jelenleg él a Földön. Ez a is lehettek.
kijelentés igencsak messze állt az igazságtól – ahhoz,
hogy igaz legyen, hihetetlenül fel kellett volna gyor-
sulnia a népességnövekedésnek.
A demográfusoknak van megegyezéses becslésük
arra, hogy hány ember élt valaha – de hangsúlyo-
zottan közelítésről van szó, hiszen pontos adatokkal
nem rendelkezünk. A becslés két tényen alapul: mi-
lyen hosszú ideje van jelen az emberiség a Földön,
illetve mekkora volt a különböző időszakokban az
emberi populáció.
Az ember 700 ezer évvel ezelőtt alakulhatott ki,
a modern Homo sapiens pedig nagyjából 50 ezer éve
él a Földön. A becsléshez azt kellett tehát megálla-
pítani, hogy az utóbbi ötvenezer évben mennyien
születhettek. A hivatal szerint a földművelés hajna-
lán, időszámításunk előtt 8000 környékén ötmillió
ember élhetett a Földön. Időszámításunk kezdetéig a
populáció létszáma nagyjából 300 millióra nőhetett,
vagyis 0,0512 százalékkal emelkedett évente. Átlagot
nem könnyű mondani, hiszen a populáció nagysága
egyes régiókban folyamatosan változott az időjárás,
természeti katasztrófák, járványok, háborúk miatt.
Az biztos, hogy a születéskor várható átlagos élet-
tartam igencsak rövid volt akkoriban, alig tíz év (ez
azt jelenti, hogy igen magas volt a gyerekhalandóság,

32 I Írország népessége a mai napig nem érte el újra az 1845–49-es nagy éhínség előtti szintet.

til3_vegleges.indb 32 2018. 11. 05. 23:25


Az 1650-es évekre a Föld lakossága elérte az 500
millió főt. Lassúnak tűnhet a növekedés, de a kö-
zépkorban rengeteg háború és betegség tizedelte az
emberiséget, ráadásul a háborúk általában éhínséggel
is jártak. A járványok közül a pestist nem véletlenül
kötik össze a középkorral: a VI. században indult
Ázsiából, hogy évszázadok alatt több mint százmillió
ember halálát okozza. Az egymilliárd főt az 1800-
as évekre érte el az emberiség létszáma, és innentől
kezdve már nemcsak becslésekre lehet hivatkozni,
hanem adatokkal is alá tudják támasztani a népes-
ségnövekedést (bár a mai napig akadnak homályos
foltok).
És akkor a becsült válasz a kérdésre: a szervezet
szerint 2017-ben 7,54 milliárd ember élt a Földön, és
a fenti adatokat figyelembe véve a kutatók úgy gon-
dolják, hogy a világon eddig összesen 108,47 milli-
árd ember élt. Vagyis az összes valaha élt ember 6,9
százaléka van életben ebben a pillanatban – ami igen
messze van a 75-től.
Guillotin úgy irtózott a
guillotine-tól, hogy mérget
osztogatott a barátainak
A halálbüntetés évezredek óta tartó története
során a lefejezés mindig is a legenyhébb kivégzé-
si módnak számított, amit a középkori Európában
például jórészt a nemesek kiváltságának tartottak.
Egyfelől azért, mert az ítélet-végrehajtás hemzsegett
az elítéltet emberi mivoltából kiforgató, iszonyatos
szenvedést okozó módszerektől – egy karóba hú-
A világ első pénzbedobós automatáját az I. században Alexandriában állították fel. Szentelt vizet lehetett venni belőle.
til3_vegleges.indb 33
Apró betűs történelem
záshoz, kettéfűrészeléshez vagy máglyán elégetéshez
képest nem is tűnik olyan szörnyűnek az a nyisszan-
tás. Másfelől a korabeli kivégzések nemcsak a fizikai
megsemmisítést szolgálták vagy a büntető hatalom
totalitását voltak hivatottak demonstrálni, hanem
meg is akarták alázni az elítéltet. A lefejezés viszont
„katonás” kivégzés volt, amit a nemesség fő fegyveré-
vel hajtottak végre, és híján volt a lealacsonyító szen-
vedésnek.
Ezért amikor a francia forradalom után gőzerővel
beindultak a viták a büntetőjog demokratizálásáról és
humanizálásáról, akkor a lefejezés mint egy egyen-
lőbb és fájdalommentesebb alternatíva került előtér-
be. Csakhogy a fej elválasztása a törzstől egyáltalán
nem volt egyszerű művelet: a pallos pengéje meg-
akadhatott egy csigolyában, netán véletlenül a kopo-
nyát vagy a vállat érte. Arról nem is beszélve, hogy
az elítélt esetleg nem volt hajlandó nyugton maradni,
vagy a tömeges kivégzések alatt a hóhér elfáradt, ne-
tán a kiontott vértől iszamóssá vált a talaj. Ezeket a
problémákat akarta orvosolni a nemzetgyűlés egyik
tagja, Joseph Ignace Guillotin, aki az anekdota sze-
rint azért lett koraszülött, mert anyjánál egy kerékbe
tört ember velőtrázó sikolyai beindították a szülést.
Guillotin 1789 decemberében benyújtott tör-
vényjavaslata a büntetés egyenlővé tételét, a bűnösök
közti megkülönböztetés eltörlését célozta; ennek
érdekében pedig egy olyan kivégzőgép bevezetését
javasolta, amely nem kegyetlen, mivel a kivégzett
„nem érez többet egy hideg leheletnél”. A törvény-
javaslatot első körben nem szavazták meg, de 1791-
ben a girondista kormány mégis Guillotint kérte fel
a technikai részletek kidolgozására és a párizsi hóhér
által írt memorandumban részletezett nehézségek
kiküszöbölésére. Guillotin azonban ekkor már nem
volt olyan biztos – az egyébként számos európai előz-
I 33
2018. 11. 05. 23:25
 Apró betűs történelem
ménnyel rendelkező – lefejezőgép humánusságában,
ezért inkább lepasszolta a feladatot a sebészeti aka-
démia állandó titkárának, dr. Antoine Louis-nak. A
csigolyák elhelyezkedésére való tekintettel ő javasolta
a ferde penge használatát.
A projekt akkor lett sürgős, amikor megindultak
az ellenforradalmi mozgolódások, és a kormányzat
attól tartott, hogy hamarosan tömegeken kell majd
végrehajtani a jogszerű halálos ítéletet. Ezért 1792.
március 20-án kinyilvánította, hogy kizárólag nyak-
tilóval lehet embereket lefejezni, majd áprilisban el
is készült a gépezet prototípusa. A munkát eleinte
senki nem akarta elvállalni, végül nagy nehezen ta-
láltak egy német zongorakészítőt, aki 960 frankért és
a fejgyűjtő bőrzsák áráért elkészíttette a szerkezetet,
amit állatokon és holttesteken teszteltek. A párizsiak
a nyaktilót először louisette-nek becézték, de aztán
mégis a guillotine név terjedt el. Ez a fejlemény tel-
34 I
til3_vegleges.indb 34
jesen lesújtotta Guillotint „emberbaráti okokból”, és
általa feltalált méregpirulát osztogatott a barátainak,
hogy azok maguk vethessenek véget életüknek, ha
lefejezés fenyegetné őket.
Guillotin nem lőtt nagyon mellé ezzel a megér-
zésével sem: a guillotine ugyanis a humanizált kivég-
zés eszközéből a hullagyár motorjává vált, különösen
a halálbüntetést eredetileg hevesen ellenző Maximi-
lien de Robespierre, a jakobinus Közjóléti Bizottság
vezetője alatt. A steril likvidálás eszméjét is elmosta
a terror; a guillotine körül ugyanúgy a vér látványá-
ra gyűltek össze a tömegek, mint a kerékbetörések
idején. Jean Marat gyilkosa, Charlotte Corday fejét
például a hóhér magasra emelve pofozta meg, ami
azért nem sokban különbözik a városkapuk fölé szö-
gelt testrészektől (az igazsághoz hozzátartozik, hogy
ezen a tetten még a konvent is megdöbbent, és há-
romhavi börtönnel sújtotta a hullagyalázót).
2018. 11. 05. 23:25

A francia forradalom végéig összesen 2625 fej
hullott a kosárba – köztük XVI. Lajosé és Marie
Antoinetté –, ami Sztálin, Hitler és Pol Pot évszá-
zada után egyáltalán nem tűnik botrányosan soknak.
Guillotin is majdnem a nevét viselő eszköz áldozatá-
vá vált, a jakobinusok börtönéből csak a thermidori
puccsnak köszönhetően szabadult ki. Orvosként aka-
démiai taggá vált, de nevéről már nem moshatta le a
guillotine-t, amit Franciaországban egészen 1939-ig
használtak nyilvánosan, és még 1977-ben is végeztek
ki vele elítéltet.
A történelem legnagyobb
búcsúbulija
„A wari civilizáció az időszámítás szerinti 600 és
1000 között virágzott a mai Limát is magába foglaló
területen, nagyjából 500 évvel az inka birodalom ki-
alakulása előtt” – írta néhány éve az MTI. Meg azt is,
hogy nekik köszönhetjük az első mai értelemben vett
városok kialakulását. Az viszont valahogy kimaradt a
beszámolókból, hogy az egész mai Perut uraló, csak
az inkáknál sokkal rosszabb PR-ral rendelkező nép
minden eddig ismert civilizációnál stílusosabban írta
ki saját magát a történelemből.
Amerikai régészek 2004-ben találták meg a Cer-
ro Baúl nevű hegy tetejére épült wari (vagy spanyo-
losabban huari) város romjait. A település a Wari
Birodalom déli határbázisa volt, a warik itt találkoz-
tak a mai Bolívia területéről, a Titicaca-tó partjáról
átnyúló Tiwanaku Birodalommal. A környék fölé
magasodó város a rivális birodalom lenyűgözésére is
A középkori mongolok sosem mosták a ruháikat. Úgy vélték, az beszennyezi a vizet és felbőszíti a mitikus őssárkányokat.
til3_vegleges.indb 35
Apró betűs történelem
szolgált, ami magyarázhatja, hogy miért erre a rend-
kívül kevéssé praktikus helyre építkeztek, ahova úgy
kellett minden fontos dolgot felhordani a lentebb
fekvő területekről.
A warik nagy sörfőző nép voltak, a főzdéik on-
tották magukból a chichát, vagyis a fűszeres kukori-
casört, amire nagy szükség is volt, mert egy-egy jeles
alkalomkor szépen fogyott a nedű. „Nem múlhatott
el ünnepély rituális lerészegedés nélkül. Addig ittak,
amíg össze nem estek, aztán felkeltek, és ittak tovább”
– fogalmazott a National Geographicnak a feltárást
vezető Michael Moseley. És a város utolsó nagy ese-
ményéről is warihoz méltó módon emlékeztek meg
a lakók.
Mert amikor a warik végül elhagyták Cerro Ba-
últ, a kutatók szerint nem hirtelen ötlettől vezérelve
cselekedtek, hanem előre eltervezett, rituális pusz-
títást hajtottak végre. Az utolsó adag sört egy hétig
főzték, aztán akkora lakomát csaptak, hogy az Andok
megremegett bele. Egy adag 1800 liter sört jelentett,
mindezt a leletek alapján 28 nemes nyakalhatta be.
Nem aprózták el az ivást: társadalmi rang szerint fo-
gyasztottak, a legfontosabb urak díszes korsói akár
kétliteresek is lehettek. Miután elfogyott a chicha,
az utolsó fontosabb épületig felgyújtották a várost, a
korsóikat rituálisan a lángok közé hajították, aztán
elindultak, és soha többé nem tértek vissza.
Máig ismeretlen okokból hagyták el a telepü-
lést. A civilizációjuk ekkoriban, 1000 körül kezdett
hanyatlani, és rövid időn belül minden városukból
teljesen eltűntek. A kutatók szerint talán egy hosz-
szú aszály állhatott a hanyatlás hátterében, a gyújto-
gatással pedig azt akarhatták megakadályozni, hogy
mindenféle jöttment népek szentségtelenítsék meg a
palotát, a templomot és a sörfőzdét, vagyis a legfon-
tosabb épületeiket.
I 35
2018. 11. 05. 23:25
 Apró betűs történelem
Érdekes, hogy a leletek alapján a wari sört ne-
mesi származású nők főzték. Ez a hagyomány lehet
néhány romos városon kívül az egyetlen örökség,
amely máig tovább él. Nemcsak egyes évszázadokkal
későbbi inka közösségeknél figyelték meg ugyanezt
a hagyományt, de a nyugati kultúráktól eltérően az
Andokban manapság is sokkal nagyobb a lerészege-
dési egyenlőség. A nők arrafelé bármiféle rosszallás
nélkül ihatják le magukat ugyanolyan alaposan, mint
férfi társaik.
36 I A genfi egyezmény előírja, hogy a dohányzó hadifoglyokat kötelező cigarettával ellátni.
til3_vegleges.indb 36
Kim Dzsongil rendezőt
rabolt, hogy leforgassa
Észak-Korea Godzilláját
Kim Dzsongilről mindenki tudja, hogy évtize-
dekig kegyetlen diktátorként irányította Észak-Ko-
reát, de az kevésbé ismert, hogy elhivatott rajongója
volt a filmművészetnek. Igazi moziőrült volt, több
mint húszezer filmes gyűjteménnyel, nagy kedvencei
közé tartoztak a korai James Bondok, a Rambo- és
a Godzilla-filmek, a Péntek 13 sorozat, a hongkongi
akciófilmek és Elizabeth Taylortól bármi.
A diktátor 1973-ban még egy könyvet is írt A film
művészetéről címmel, amiben kifejtette, hogy a film
nemcsak művészet, hanem remek propagandaeszköz
is. Kim Dzsongil apja, Kim Ir Szen vezetése alatt az
ország kultúráért felelős vezetője volt, és kifejezett
célul tűzte ki, hogy az ország moziiparát felpörgesse,
és az észak-koreai filmeknek elismerést vívjon ki a
világban. Viszont érezte, hogy az ország lehetőségei
eléggé behatároltak, ezért a hetvenes években és a
nyolcvanas évek elején tizenegy japán és dél-koreai
filmipari szakembert raboltatott el, hogy az így „im-
portált” szellemi tőkével és tapasztalattal pezsdítse
fel az észak-koreai filmgyártást. Az elraboltak közül
többen meghaltak a fogságban (volt, aki öngyilkos
lett).
Az elrabolt filmesek közül Sin Szangok esete a
leghíresebb. Sin Japánban tanult, majd hazájában,
Dél-Koreában sikeres rendező lett, az ország egyik
legjobbja – és pechére ez felkeltette az északi diktá-
tor figyelmét. Sin a negyvenes évek második felétől
dolgozott rendezőként, ontotta a filmeket, és a hat-
vanas években volt a csúcson; abban az évtizedben a
produkciós cége háromszáz filmben működött köz-
2018. 11. 05. 23:25

re. A hetvenes években viszont leáldozott a csillaga:
Pak Csonghi kormányzása alatt beindult a dél-koreai
cenzúra, ami Sin több filmjét is érintette. 1976-ban
a rendező felesége, a több filmjében is szereplő szí-
nésznő, Csve Ünhi elvált tőle. 1978-ban a kormány-
zat bezáratta Sin stúdióját. Aztán ugyanebben az
évben az észak-koreaiak elrabolták őt és volt felesé-
gét is. Csve Ünhi volt a csali; őt Hongkongból hur-
colta magával az észak-koreai titkosszolgálat, Kim
Dzsongil személyes parancsára. Aztán amikor Sin is
Hongkongba utazott, hogy kiderítse, mi történt az
exével, az ő fejére is zsákot húztak, és elkábították.
Észak-Koreában tért magához.
A filmrajongó diktátor (aki addigra már aprán-
ként az ország vezetését is átvette apjától) megpró-
bálta munkára fogni Sint, de a férfi többször is szökni
próbált az őrizetből – akárcsak Csve, akit elkülönítve
tartottak fogva, így nem tudta, hogy volt férje is Kim
Dzsongilhez került. A szökési kísérleteknek kemény
megtorlás lett az eredménye: a nő évekig börtönben
sínylődött, de Sint is bezárták két évre, és mindkettő-
jükkel naphosszat agymosó propagandafilmeket né-
zettek. A diktátor csak 1983-ban gondolta úgy, hogy
az elraboltakból már tisztességes észak-koreai állam-
Az első modern hűtőgép 1856-ban került kereskedelmi forgalomba Ausztráliában. Sört hűtöttek vele, nem ételt.
til3_vegleges.indb 37
Apró betűs történelem
polgárok lettek. Sint és Csvet kiengedte a fogságból,
és több mint négy év után találkozhattak – sőt, még
újra össze is házasodtak.
A következő bő két évben mindketten kivették
részüket az észak-koreai filmművészetből, Sin hét fil-
met rendezett ezalatt. Legismertebb műve az 1985-
ben bemutatott Pulgaszari lett, ami Észak-Korea
válasza volt a Godzillára. A cím természetesen egy
óriásszörny neve, egyben a koreai mitológia egyik lé-
nye: a fémevő szörny, ami elpusztítja és elűzi a rossz
dolgokat. A film – ami teljes egészében megtekinthe-
tő a YouTube-on – ezerkevésben játszódik a feudális
Koreában, amit egy gonosz király irányít. A parasz-
tok lázonganának ellene, de a király utasítja embereit,
hogy gyűjtsenek be minden lábast és fémszerszámot,
majd azokból fegyvert kovácsoltat, hogy még jobban
le tudja igázni a pórnépet. Egy börtönben szenvedő
Amerikai nindzsák
Sin Szangok Hollywoodban Simon Sheen né-
ven dolgozott producerként, íróként és ren-
dezőként a kilencvenes évek végéig. Utolsó
rendezése 1995-ben A 3 nindzsa nem hagyja
magát című ifjúsági akciófilm volt, egyben a
„3 nindzsa”-trilógia középső darabja. Ennek
a trilógiának producere és részben forgató-
könyvírója is volt, az első rész 1994-ben ke-
rült mozikba (A 3 nindzsa visszarúg), a har-
madik 1998-ban (A 3 nindzsa nem hátrál).
Sin azt is megérte, hogy a Pulgaszari ameri-
kai remake-et kapjon: a szörnyes forradalom
története Galgameth címmel gyerekmesévé
szelídült 1996-ban. Csve Ünhi Amerikában
már soha nem állt kamera elé.
I 37
2018. 11. 05. 23:25
 Apró betűs történelem
öreg kovács erre rizsből és agyagból gyárt egy kis fi-
gurát, majd meghal. A bábu a kovács lányának vérétől
életre kel és megnő, ő lesz a félelmetes Pulgaszari,
egy szarvas, hüllőszerű Godzilla-epigon. A szörny
vezetésével a parasztok sikerrel döntik meg a gonosz
király uralmát. A történetnek többféle értelmezése
lehet, de Sin és Csve szerencséjére Kim Dzsongil ol-
vasata az volt, hogy sokak kommunista ereje egy mél-
tó vezér élén megdönti az elnyomó imperializmust.
A diktátornak nagyon tetszett az alkotás, annak
ellenére, hogy évekig készült, így egyes színészeken
látszik, ahogy öregednek a filmben. Annyira élvezte
Sin rendezését, hogy az elrabolt párt nyolc év fogság
után, 1986-ban elküldte egy bécsi filmfesztiválra –
természetesen őrök kíséretében. Sin és Csve feladata
az észak-koreai filmek népszerűsítése lett volna. Ehe-
lyett ők inkább az első adandó alkalommal megléptek,
méghozzá egy filmes közhelyt alkalmazva. Egy bécsi
utazás során valahogy rávették az őröket, hogy külön
taxiba üljenek, és úgy kövessék őket. Ezután ők a sa-
ját taxisofőrjük segítségével lerázták az őrök autóját,
és az amerikai követség épületéhez vitették magukat.
Kim Dzsongil azt hitte, az észak-koreai filmgyártás
sztárjait az amerikaiak rabolták el, ezért felszólította
az USA-t, hogy adja vissza neki a filmeseit. Nem adta.
A pár az Egyesült Államokba utazott, és ott élt
egy ideig, majd 1994-ben hazaköltöztek Dél-Ko-
reába. Sin Szangok már az USA-ban elkezdett újra
dolgozni, és az ezredfordulóig nem is hagyta abba.
2006-ban hunyt el, 79 éves korában. Öt évvel később
Kim Dzsongil is meghalt, az országot tőle átvevő fia,
Kim Dzsongun azóta, ha lehet, még durvább dikta-
túrát működtet, mint apja. Csve Ünhi 2018 áprilisá-
ban halt meg, 91 évesen. Történetükről Kim Dzsongil
bemutatja címmel dokumentumfilm készült, amit a
2016-os Sundance fesztiválon mutattak be.
38 I Leonidász, Spárta királya a thermopülai csata idején már 60 év körül volt, ami abban az időben aggastyáni kort jelentett.
til3_vegleges.indb 38
A nap, amikor négy
hidrogénbomba hullott
Grönlandra
1968. január 21-én Hobo 28, az amerikai légierő
B–52G Stratofortress stratégiai nukleáris bombázó-
ja komótosan zabálta a kilométereket a Szovjetunió
határáig terjedő járőrútvonalán, a hétfős legénységen
kívül négy hidrogénbombát is cipelve gyomrában.
Hobo 28 a hidegháborús légi készültség részeként
repült a grönlandi légtérben: a titkos Krómkupo-
la kódnevű küldetések során 1960 és 1968 között
termonukleáris fegyverekkel felszerelt B–52-esek
járőröztek az USA és Kanada körül, több szakaszon
is megközelítve az ellenséges szovjet területeket, átre-
pülve a Dániához tartozó jeges sziget nyugati csücske
fölött. Az atomjárőrözés célja az volt, hogy ha neta-
lán szovjet atomcsapás érné az Egyesült Államokat,
akkor a folyamatosan levegőben lévő bombázók a
legrövidebb időn belül válaszcsapást mérhessenek a
kijelölt távol-keleti célpontokra. Hogy miért ért vé-
get 1968. január 22-én a Krómkupola, arra rémálom-
ba illő magyarázat következik.
Hat órával azután, hogy a gép felszállt a
plattsburghi légibázisról, majd a levegőben megtan-
kolt a hosszú útra, Grönland fölött, a thule-i ameri-
kai légibázistól 140 kilométerre az eseménytelen re-
pülés villámgyorsan katasztrófába torkollott. A sarki
viszonyok miatt túlterhelt és amúgy is alultervezett
fűtésrendszer miatt tűz ütött ki a fedélzeten, az első
pilóta pedig vészjelzést adott le, és kérte a thule-i bá-
zist, hogy adjanak engedélyt kényszerleszállásra. A
helyzet azonban pár perc alatt végzetessé vált: a gép
személyzete nem tudott megbirkózni a terjedő lán-
gokkal, az alsó fedélzeten tomboló tűz elérte a bom-
2018. 11. 05. 23:25
 Apró betűs történelem

bázó elektromos rendszereit, a füst pedig elárasztotta kedések abból táplálkoztak, hogy a terület későbbi
a pilótakabint. A B–52-es rövid időn belül irányít- átkutatásakor nem találták meg a negyedik bomba
hatatlanná vált. John Haug, a gép parancsnoka végül fő alkotórészének (a másodlagos, dúsított uránt tar-
letett a kényszerleszállásról, és a repülőgép elhagyá- talmazó fúziós rész) maradványait, noha a légierő azt
sa mellett döntött. Amikor a bázis fölé értek, hatan állította, hogy mind a négy bomba megsemmisült.
katapultáltak, míg hetedik társuk, Leonard Svitenko, A légi katasztrófa brutális radioaktív sebhelyet vájt
a gép másodpilótája a gép hasán lévő vészkijáraton a grönlandi jégmezőbe. Körülbelül nyolcszáz méter
ugrott ki a gépből. Csak ő nem élte túl a balesetet, hosszú és 160 méter széles sávban feketedett el tel-
ugrás közben beverte a fejét, és sérüléseibe belehalt. jesen a hó és a jég, és csaknem nyolcvan négyzetki-
Hobo 28 rövid ideig még továbbrepült északnak, lométeres területen szóródtak szét a gép roncsai és
majd balra dőlve nagy sebességgel zuhanni kezdett, a hidrogénbombák anyagai. A legénység hat túlélő
és körülbelül 12 kilométerre a légibázistól, viszonylag tagját viszonylag hamar, pár
lapos szögben a jégmezőbe csapódott. Az üresen is órán belül megtalálták a men-
83 tonnás, üzemanyaggal és rakománnyal töltve pe- tőalakulatok, másnap pedig
dig nagyjából 200 tonnás repülőgépből szinte semmi kezdetét vette a takarítás,
sem maradt. A négy B28FI típusú, egyenként 1,1 amihez foghatót nem nagyon
megatonnás, komplett nagyvárosok elpusztítására al- látott addig a világ.
kalmas hidrogénbomba közül három egész biztosan A még sarki sötétségbe
megsemmisült: gyújtószerkezetük a fizikai behatás burkolózó, hóviharok sö-
következtében fölrobbant, aminek következtében a pörte grönlandi zónában
bennük lévő plutónium, trícium és urán nagy terü- Richard O. Hunziker, a
leten szétszóródott. Az, hogy nem történt nukleáris légierő dandártáborno-
robbanás, nem a szerencsének köszönhető, hanem ka vezette a Tajtékos Jég
a gondos fegyvertervezésnek: a bombák szerkezetét kódnevű, hónapokig tartó
úgy alakították ki, hogy hasonló balesetek esetén ne műveletet. A nevét viselő
lépjen működésbe sem az elsődleges (fissziós), sem a tábor építését már másnap
másodlagos (fúziós) része a fegyvernek. A környezeti megkezdték.
kár így is hatalmas volt, ráadásul a helyzetet súlyos-
bította a száztonnányi kiömlött, felrobbant és órákig
égő üzemanyag is.
A hatalmas fizikai és hőhatás következtében a jég
a becsapódás helyénél nagyjából 160 méteres kör-
ben beszakadozott, megolvadt, majd visszafagyott, a
roncsok egy része és a lőszerek, valamint egyes felté-
telezések szerint a negyedik hidrogénbomba a 180
méter mély tengerfenékre süllyedt. Ez utóbbi véle-

I 39

til3_vegleges.indb 39 2018. 11. 05. 23:25

 Apró betűs történelem
Ha az időjárás engedte, a táborban lakó 30-40
amerikai katona és 10-12 inuit lakos dolgozott a
jégen, hozzájuk csatlakozott alkalmanként akár 250
további munkás. A takarító művelet ideje alatt ös�-
szesen 565 amerikai és 85 dán dolgozott az érintett
területen. Ők szedték össze a gép még fellelhe-
tő darabjait, és mivel a Grönlandot birtokló Dánia
kormánya – érthető okokból – ragaszkodott a teljes
kármentesítéshez, ők gyűjtötték össze az útmaró gé-
pekkel felkotort havat és jeget. A sugárzó anyagokkal
és mérgező üzemanyag-származékokkal szennyezett
jeget üres vasúti olajtartályokba töltötték, és egy texa-
40 I Az ősi Egyiptomban, ha egy családnak elpusztult a macskája, a gyász jeleként az összes családtag leborotválta a szemöldökét.
til3_vegleges.indb 40
si hulladékkezelő cég telepére szállították. Tucatjával
vitték a hajók a halálos acélkapszulákat Amerikába,
és így is csak április 10-re végeztek a munka fő ré-
szével. Az összesített adatok szerint a munkások 71
darab 94 ezer literes tartályt és 268 darab 6800 lite-
res tartályt töltöttek meg szennyezett hóval, jéggel és
vízzel, emellett 14 nagy konténert és 192 hordót a
repülőgép darabjaival. A hidrogénbombák magjainak
szétszóródott plutónium- és urándarabkáit ezekkel
együtt vitték vissza az Egyesült Államokba.
A részben titkos műveletek a takarítás után sem
álltak le. 1968 augusztusában egy kis kutató tenger-
alattjárót vezényeltek a térségbe. A Star III hivata-
losan a tengerfenékre süllyedt roncsok után kutatott
a jégmező alatt, de küldetése alapvetően a negyedik
bomba vagy legalábbis annak másodlagos, fúziós ré-
szének felkutatása volt. A Star III nem járt sikerrel,
az amerikai hivatalos álláspont pedig máig az, hogy
a B–52-es balesetében mind a négy hidrogénbom-
ba megsemmisült. Ezt időről időre megkérdőjelezik
újságcikkek, azt állítva, hogy az egyik hidrogénbom-
ba még mindig a tenger fenekén pihenhet. A BBC
2008-ban titkosítás alól feloldott jelentéseket idéz-
ve azt írta, hogy a katasztrófát kivizsgálók valóban
csak három bombával tudtak minden kétséget kizá-
róan elszámolni. Egy 1968 januárjában kelt jelentés
szerint a B–52-es becsapódásának helyén a jég egy
részen úgy fagyott vissza, hogy látszódtak benne az
egyik bomba ejtőernyőjének kötelei. Ebből arra le-
het következtetni, hogy valami – akár egy forró vagy
égő bombarész – átolvasztotta a jeget, és a tengerbe
merült. Egy 1968. júliusi jelentésből pedig az derült
ki, hogy a bombák fissziós részét összegyűjthetetle-
nül szétszórta a robbanás. Három bomba esetében a
fúziós részek uránmagja 85 százalékban meglett, de a
negyedik bomba fúziós részének teljesen nyoma ve-
2018. 11. 05. 23:25

szett. Összességében a teljes plutóniummennyiség 35
százaléka és a teljes uránmennyiség egyharmada nem
került elő a takarító művelet során.
A thule-i incidens másnapján a stratégiai légipa-
rancsnokság azonnal felfüggesztette a Krómkupola
küldetéseket. A B–52-esek nem repültek többé hid-
rogénbombákkal, helyette magas fokú készültségben
várakoztak bázisaikon. Az atombombákat tervező
Isaac Newton egy ideig az angol parlament tagja volt. Egy felszólalása volt: azt kérte, csukják be az ablakot, mert fázik.
til3_vegleges.indb 41
Apró betűs történelem
mérnökök pedig továbbfejlesztették a bombák mű-
ködési mechanizmusát, hogy a gyújtótöltet még
extrém körülmények közt se robbanhasson fel, és
ne okozzon környezeti katasztrófát ilyen súlyos bal-
esetek esetén a szétszóródó hasadóanyag. Azt, hogy
egyben vagy darabjaira törve nyugszik-e egy ameri-
kai hidrogénbomba Grönland jege alatt, talán sosem
tudjuk meg.
I 41
2018. 11. 05. 23:25
 Ismeretlen világháború

Ismeretlen világháború
Történetek, amikre a nácik vagy az
amerikaiak nem lehetnek büszkék
42 I

til3_vegleges.indb 42 2018. 11. 05. 23:25


Fél nap alatt bukott le a
legbénább náci kém
1942. november 9-én átlagos öltözetű, harmincas
évei végén járó úr érkezett egy Kanada keleti part-
jánál található kisvárosba, a Québec járásbeli New
Carlisle-ba. A Carlisle Hotelbe tért be, ahol William
Branton néven mutatkozott be, és rádiókkal kereske-
dő üzletembernek mondta magát. Reggelit és fürdőt
kért, mielőtt továbbsietett volna úti célja, Toronto
felé – aztán pár óra múlva bilincs csattant a csuk-
lóján. Az illető a Harmadik Birodalom legbénább
ügynöke volt, akit teljesítménye alapján egy Austin
Powers-folytatásból is kifütyülnének. Persze az sem
zárható ki, hogy éppen a bénázás volt akciója célja, ez
esetben viszont le a kalappal és az Abwehr-sapkával.
Az állítólagos William Branton valódi neve Wer-
ner von Janowski volt (fedőnevén Bobbi ügynök), és
til3_vegleges.indb 43
Ismeretlen világháború
New Carlisle-ba érkezése napján, a hajnali órákban
tette őt partra az U–518 német tengeralattjáró. Tiszti
egyenruhában, Vaskereszttel a mellén lépett kanadai
földre, majd civilbe öltözött, elásta az egyenruháját,
és elsétált a kisvárosig. A helyiek hamar kiszúrták,
hogy Von Janowski nem az, akinek kiadja magát,
mert a hotelben olyan címletekkel akart fizetni, ami-
ket utoljára az első világháború idején használtak. És
mert azt mondta, hogy a reggeli busszal érkezett –
miközben az első New Carlisle-i busznak menetrend
szerint csak három órával később kellett befutnia. És
mert szokatlan akcentussal beszélt. És mert idegen
szabású ruhái voltak. És mert belga cigarettára gyúj-
tott belga gyufával, amikor Belgium már évek óta
náci megszállás alatt volt. És mert elég büdös is volt
– pont annyira, mintha napokat töltött volna bezárva
egy tengeralattjárón.
Mint azt az esetet részletesen leíró Cargo of Lies
című könyv szerzőjének, Dean Beeby újságírónak el-
I 43
2018. 11. 05. 23:25
 Ismeretlen világháború

mesélték a helyiek, akkortájt New Carlisle lakói elég- lenstein közben lengyel terület lett Olsztyn néven.
gé idegesek voltak, mert tudták, hogy a partjaiknál Von Janowski Németországban telepedett le, ahol
német tengeralattjárók cirkálnak. Nem csoda, hogy tolmács és fordító lett, később a német haditenge-
egyikük gyorsan értesítette a hatóságot, így amikor részetnek is dolgozott. 1978-ban halt meg egy spa-
Von Janowski helyet foglalt a vonaton, a rendőrség nyolországi nyaraláson, titkai sírba szálltak vele.
tagjai fogták közre. Könnyű dolguk volt, a kém rög-
tön feladta magát. Alig 12 óra telt el azóta, hogy ki-
nyílt az U–518-as hajnali járat ajtaja.
Von Janowski rögtön felajánlotta, hogy kettős
ügynök lesz, és segít Kanadának a németek elle- A brit, aki karddal és íjjal
ni harcban. Kanada nemzeti rendőrsége, az RCMP
harcolt a nácik ellen
elfogadta ezt, Bobbi új kódnevet kapott (a hangza-
tos Watchdogot), és kilenc hónapos együttműködés
kezdődött, ami minden volt, csak gyümölcsöző nem. Önnek is Legolas ugrik be, ha az egy szál íjjal és
A lefülelt kém gyakorlatilag semmi használható in- karddal egy komplett hadsereggel szembeszálló hős
formációval nem szolgált, a kanadaiak az U–518-at toposzára gondol? Akkor tegye le egy percre A Gyű-
sem tudták megtalálni az utasításai alapján. Beeby rűk Urát, és ismerkedjen meg John Malcolm Thor-
könyvében azt valószínűsíti, hogy Bobbi/Watchdog pe Fleming Churchill-lel, vagy ahogy ma leginkább
ügynök valójában kihasználta, hogy az RCMP ta- ismerjük, Mad Jackkel! Jack Churchill ugyanis nem
pasztalatlan ilyen helyzetben, és folyamatosan sem- Középfölde, hanem Európa trolljai, a nácik ellen ve-
mitmondó vagy félrevezető információkkal etette tette be a második világháború idején meglehetősen
Kanadát, inkább elterelve a figyelmet a náci tenger- szokatlan fegyverzetét. Korábban tíz év szolgálat
alattjárókról, mint rájuk irányítva. Ez esetben Von után otthagyta a sereget, de a háború kitörésekor
Janowski nem is kettős, hanem hármas ügynök volt, örömmel tért vissza, mert mint később mondta, nél-
és akkor talán a fogságba esése is szándékos lehetett – küle elég nagy galibába keveredett az ország. 1940-re
de gyorsan hozzá kell tenni, hogy ez az elmélet nem már parancsnokhelyettes volt.
nyert hivatalos megerősítést. Az mindenesetre sosem
derült ki, hogy pontosan milyen instrukciókat kapott
Von Janowski.
A kanadaiaknak 1943 augusztusára lett elegük a
botcsinálta kémből lett botcsinálta kettős ügynökből,
és elpaterolták őt egy angliai hadifogolytáborba. Ott
is maradt a háború végéig, amikor egy másik gyűjtő-
táborba került, és csak 1947-ben szabadult ki. Haza
már nem mehetett, mert szülővárosa, az XX. század
elején még a Porosz Királyság részeként létező Al-

44 I A nácik a sziúkat az árja faj részének tartották. Hitler azt tervezte, hogy nekik adja Amerikát, miután legyőzte az USA-t.

til3_vegleges.indb 44 2018. 11. 05. 23:25


Minden alkalommal az íjával a kezében, skót ko-
saras markolatú karddal az oldalán vezette csapata-
it. „Ha egy tiszt kard nélkül indul csatába, nincs az
alkalomhoz öltözve” – vallotta. Az íjásztudását már
a háború előtt hasznosította – sportversenyeken és
filmforgatásokon –, és a csatatéren sem díszként vi-
selte a már akkoriban is anakronisztikusnak számító
fegyvereit. 1940-ben, a dunkerque-i csata forgatagá-
ban a nyilaival ritkította a német haderőt. 1941-ben
a stílszerűen Íjászat hadművelet fedőnevű bevetésen
két századot vezetett egy norvégiai német helyőrség
ellen: a német ütegeket kellett kiiktatniuk a Våg-
søy-szigeti Måløynál. A csapatait szállító hajón Mad
Jack a dudáján eljátszotta a March of the Cameron
Men című skót dalt, majd a partraszállás után, kard-
dal a kezében vezette harcba embereit.
1943-ban Salernóban szolgált. Egy alkalommal
a parancsnoksága alatt álló csapatok éjszakai harc-
ba keveredtek. Mad Jack az embereit maga mögött
hagyva, lesből támadt a német őrszemekre, akik állí-
tólag úgy megrettentek a sötétségből magasra emelt
karddal rájuk rontó katonától, hogy megadták ma-
gukat. Azon az éjszakán Churchill mindössze má-
sodmagával 42 hadifoglyot ejtett. „Amíg hangosan
és világosan megmondod egy németnek, mit tegyen,
ha rangban felette állsz, azt fogja kiáltani, »jawohl«
és lelkesen és hatékonyan megtesz bármit” – mondta
erről később a nácik mellett a sztereotípiáktól sem
visszariadó Churchill.
Persze Mad Jack sem volt legyőzhetetlen: 1944
májusában, egy jugoszláviai hadművelet félresikerült
bevetésén öt társával egy hegytetőn, körbekerítve
találták magukat. Ő maga is látta, hogy a helyzetük
reménytelen – ezért előkapta a dudáját, és addig fújta
a Will Ye No Come Back Again című dalt, amíg a né-
met gránátok robbanásától eszméletét nem vesztette.
A nácik az elsők között égették el Heine műveit, aki azt írta, hogy ahol könyveket égetnek, ott embereket is fognak.
til3_vegleges.indb 45
Ismeretlen világháború
Elfogása után a sachsenhauseni koncentrációs tábor-
ba került, ahol a németek a neve miatt eleinte – té-
vesen – azt hitték, hogy Winston Churchill rokonát
ejtették foglyul. A rangja miatt ugyanakkor később is
kiemelt fogolyként tekintettek rá.
Két dudás egy háborúban
Mad Jack mellett a második világháború
leghíresebb skót dudása a kanadai szárma-
zású Bill Millin volt, akit csak Piper Billként,
azaz Dudás Billként emlegettek bajtársai. A
katonazenészeknek, így a szövetséges skót
csapatok dudásainak fontos szerepük volt a
morál fenntartásában, pihenő idején pedig
zenéjükkel felidézték az otthont a katonák-
nak. Bill Millin elhivatott harctéri dudás volt
– annyira, hogy a normandiai partraszállás
D-napján a frontvonalban, süvítő golyók kö-
zött fel-alá járkált a parton, és lelkesítő da-
lokat zenélt a szövetséges katonáknak. A
német katonák közül többen őrültnek vélték
Piper Billt, ezért egyszerűen nem lőttek rá.
Így Millin túlélte a háborút, de a partraszál-
láskor használt dudája halálos sebet kapott
– ma egy múzeumban látható.
Sokáig ezzel együtt sem tervezett a táborban
vendégeskedni, és még az év szeptemberében meg-
szökött: egy régi csatornajáraton mászott át a kerítés
alatt. Nem sokkal később viszont egy társával együtt
újra elfogták, és egy ausztriai táborba szállították. In-
nen 1945 áprilisában angolosan távozott: amikor el-
romlott a tábor világítórendszere, az alkalmat és a sö-
tétséget kihasználva egyszerűen elsétált. Nyolc napig
I 45
2018. 11. 05. 23:25
 Ismeretlen világháború
és 240 kilométerig meg sem állt; ekkor, már Olasz-
ország területén, amerikai egységekbe botlott, akiket
a leharcolt külseje ellenére sikerült meggyőznie arról,
hogy egy brit alezredes áll előttük, és segítettek neki
a hazajutásban.
Persze ha rajta múlt volna, nem sokáig ücsörgött
volna otthon. Ekkorra viszont már a végjátékához
közeledett a háború, ami őt mélységes csalódással
töltötte el. Burmába helyeztette át magát, ahol még
folyt a harc a japánok ellen – de mire odaért, az ame-
rikai atombombák földig rombolták Hirosimát és
Nagaszakit, és a második világháború egy csapásra
véget ért. „Ha nem lennének azok az átkozott jenkik,
még tíz évig háborúzhattunk volna” – fakadt ki Mad
Jack.
Ezután egy ideig még a seregnél maradt: ejtő-
ernyős kiképzést kapott, és egy ejtőernyős zászlóalj
másodparancsnokaként Palesztinában szolgált. Ké-
sőbb oktatóként dolgozott egy ausztráliai katonai is-
kolában. Itt annyira beleszeretett a szörfözésbe, hogy
hazatérve saját készítésű szörfdeszkájával elsőként
lovagolta meg a Severn folyó hullámait. Végül 1959-
ben szerelt le, és 1996-ban, 89 éves korában halt meg.
Az űrből perzselt volna
a náci halálsugár
Amennyire biztos volt Adolf Hitler az árja faj fel-
sőbbrendűségében és mitikus legyőzhetetlenségében,
ugyanannyira bízott a második világháború megnye-
résében, amihez a Harmadik Birodalom csodafegy-
verei, a Wunderwaffe összefoglaló néven ismertté
46 I A második világháborúban az M&M’s cukorkák teljes mennyiségét az amerikai katonák kapták.
til3_vegleges.indb 46
vált elképzelések és prototípusok biztosították volna a
szükséges technikai fölényt. A náci Németország tu-
dósai és mérnökei által tervezett, hamvába holt vagy
éppen megvalósult, zseniális és bizarr, őrült és még
őrültebb csodafegyverek közül a leginkább mega-
lomán szerencsére örökre terv maradt, noha elviek-
ben, ha kellően hosszú idő – több évtized – állt volna
a nácik rendelkezésére, akár meg is építhették volna.
Az űrből pusztító halálsugár úgy hangzik, mintha
egy filléres fantasztikus regényből nyúlták volna az
ötletet, pedig a napágyú gondolata így vagy úgy, de
már évszázadok óta foglalkoztatja a háborúzó em-
beriséget.
A középkori eredetű legenda szerint már az ókor
neves görög tudósa, Arkhimédész is kísérletezett
olyan tükrös fegyverrendszer megalkotásával, amivel
a nap sugarait megfelelően fókuszálva fel lehet gyúj-
tani például egy támadó flotta hajóit. Bár a legutóbbi
ókortörténeti kutatások szerint a szicíliai Siracusa
ostrománál nem e módszerrel kényszerítették hátrá-
lásra a támadó rómaiakat, az ötlet fel-felbukkant a
későbbiekben is. A középkor vége felé John Napier
skót matematikus Titkos találmányok című, 1596-os
könyvében olyan hatalmas tükör megalkotásáról ír,
amivel össze lehet gyűjteni a nap sugarait, és a jól
fókuszált nyalábbal fel lehet gyújtani a Skóciára tá-
madó ellenség hajóit, legyenek azok bármekkora tá-
volságra.
1929-ben Hermann Oberth, nagyszebeni szüle-
tésű német fizikus, a rakétatechnológia egyik atyja
olyan körgyűrű alakú, békés célú űrállomást terve-
zett, aminek közepén egy 100 méter átmérőjű kon-
káv tükör juttatta volna napfényhez szükség szerint
a Föld bizonyos területeit. Oberth az 1923-as Die
Rakete zu den Planetenraumen (Bolygóközi űrrakéta)
című könyvében vázolt űrállomástervet fejlesztette
2018. 11. 05. 23:25

tovább a tükörrel, amivel egyebek mellett nagyváro-
sok éjszakai világítási gondjait látta megoldhatónak,
de az Északi-sark lakhatóvá tételét sem zárta ki a le-
hetőségek közül.
Oberth ötletét gondolta tovább Herman Potoč-
nik szlovén rakétamérnök, aki szerint azonban az
űrben épített, hatalmas tükrök leginkább félelmetes
fegyverként jöhetnek szóba. A Hermann Noordung
néven publikáló mérnök szerint több kilométer át-
mérőjű, napsugárzást koncentráló tükrökkel még
Hitler terve Moszkva elfoglalása utánra az volt, hogy porig rombolja a várost, majd hatalmas tavat létesít a helyén.
til3_vegleges.indb 47
Ismeretlen világháború
az acélt is meg lehetne olvasztani a föld felszínén,
a hamuvá porladó ellenséges haderők pedig min-
den eddiginél könnyebben elsöpörhetőek lennének.
Nem meglepő, hogy a náci Németország tudósai is
láttak fantáziát a Föld körül keringő napágyúban. A
második világháború évei alatt kezdtek komolyan
dolgozni a terveken. Úgy számolták, hogy a Földtől
8200 kilométerre keringő, kilenc négyzetkilométeres
felületű, nátriumbevonatú tükörrel egy egész város
elpusztításához elegendő napenergiát tudnának a
Föld felszínére fókuszálni.
A gigantikus űrfegyver megépítése – illetve az
ehhez szükséges további technológiák kifejlesztése –
a tudósok becslései szerint ötven-száz évet vett volna
igénybe. Tekintettel arra, hogy a német fegyver- és
rakétatechnológia meglehetősen fejlett volt, V–2-es
ballisztikus rakétáik működőképes csapásmérő fegy-
verré váltak a háború végére, ekkora időtávon nem
tűnik annyira hagymázas elképzelésnek a náci ha-
lálsugár terve. Szerencsére a második világháború ná-
cik számára kedvezőtlen kimenetele megakadályozta
akár csak a terv kezdeti lépéseinek megvalósítását is.
A háború után az 1945. júliusi Life magazin szá-
molt be elsőként a halálsugárról. Az Egyesült Álla-
mok hadseregének szakértői elfogott német tudósok
beszámolói alapján rekonstruálták a terveket, amik
szerint rakétákkal feljuttatott, előregyártott elemek-
ből rakták volna össze a belül üreges, emberek szá-
mára lakható részekkel kialakított űrállomást. Az
enyhén konkáv felületet nátriummal vonták volna be,
ami a Földön ugyan rendkívül reakcióképes alkáli-
fém, de oxigénmentes környezetben stabil, jó fény-
visszaverő képességű ezüstös anyag, így tökéletesnek
gondolták a célra. A tükör mozgatását a hátoldalára
szerelt kis rakétamotorokkal látták megoldhatónak,
az űrállomás személyzete pedig mesterségesen meg-
I 47
2018. 11. 05. 23:25
 Ismeretlen világháború
világított kertekben tököt termesztett volna, hogy
biztosítsa a számára szükséges oxigént.
Az persze erősen kérdéses, hogy valóban meg
tudtak-e volna építeni a németek egy ilyen gigan-
tikus fegyvert, amennyiben megnyerik a háborút,
és rendelkezésükre áll a Föld minden erőforrása és
szürkeállománya. Több évtized alatt talán igen, de
sokkal valószínűbb, hogy közben rájöttek volna ők
is, hogy egy egyszerű optikai törvényszerűség miatt
nem működött volna fegyverként az általuk tervezett
hatalmas tükör. Pusztító erejű, kis területre koncent-
rált fénysugarat ugyanis az általuk tervezett nagy
távolságból csak úgy lehetne előállítani, ha a fény
forrása pontszerű. A Napunk viszont ebből a szem-
pontból nézve nem pontszerű, hanem korong alakú
fényforrás, sugarai csaknem párhuzamosan esnek be,
így a náci űrtükörrel vetített kép is korong lenne, azaz
nagy területen szóródna szét az energiája (és minél
nagyobb fókusztávolságú a tükör, annál nagyobb a
vetített kép). Mindebből következik, hogy ha meg-
épült volna a náci űrtükör, az arról a Földre eljutó
fény legfeljebb némi langyosodást okozott volna a
célzónában.
A náci vezér, akit bőröndben
szöktettek haza meghalni
1977. augusztus 15-én üres szobával szembe-
sültek a római Celio hadikórház őrei, amikor reg-
gel tízkor kinyitották az ajtót. Pedig nem akárkinek
kellett volna bent lennie: ez volt a német Herbert
48 I Normandia egyes partszakaszain a tengerparti homok 4-5 százaléka a partraszállásból maradt repesz és tölténymaradék.
til3_vegleges.indb 48
Kappler, egykori római Gestapo-főnök szobája. Azé
az emberé, aki a náci megszállás idején elrendelte az
ardeatine-i mészárlásként elhíresült kegyetlensé-
get: 335, római börtönből elhurcolt férfit gyilkoltak
meg hidegvérrel, hogy így álljanak tízszeres bosszút
a római partizánok egy nappal azelőtti merényletén,
amelyben 33 náci halt meg.
A háború után életfogytiglanra ítélt Kappler
1977 nyarán, hetvenévesen már csak árnyéka volt ön-
magának: a Nápoly melletti börtönből előző évben
átszállították a hadikórházba, egykor mindig frissen
borotvált arca szakállas volt, ő pedig 47 kilósra fo-
gyott. De ez most kivételesen jól jött: az őt gyakran
látogató felesége, Anneliese Kappler kötelek segítsé-
gével leengedte őt a harmadik emeleti ablakból, aztán
betette egy bőröndbe, és simán ki tudta csempészni
férjét éjjel egykor a kórházból, majd az országból is a
kocsi csomagtartójában. Meg sem álltak Nyugat-Né-
metországig.
Az NSZK előtte sokáig próbálta hivatalos úton
elérni, hogy a halálos beteg Kapplert átadják neki az
olaszok, de hiába. Kappler életfogytiglani ítélete az
olaszoknál a fasizmus feletti győzelem szimbólumává
vált, tömegtüntetések is szerveződtek a szabadonbo-
csátási kérelme ellen. A német kérelmet azzal az in-
dokkal utasították el az olaszok, hogy a volt nácivezér
háborús bűnös, így nem vonatkoznak rá az egyszerű
elítéltek szabályai. Nem csoda, hogy a szökés után a
német sajtó elégedetten vette tudomásul a történte-
ket. Kappler felesége két héttel a szökés után Bonn-
ból üzente meg, hogy a hírekkel ellentétben nem se-
gített neki egyetlen német hatóság sem a tervezésben
és végrehajtásban, viszont kapott pénzügyi segítséget
egykori SS-tagoktól.
Az sem csoda, hogy Olaszországban óriási elé-
gedetlenségi hullám indult, mondván, totálisan
2018. 11. 05. 23:25

hülyét csináltak az országból és az igazságszolgál-
tatásból. Az újságok szalagcímei „nemzeti megaláz-
tatást” kiáltottak, a védelmi minisztert lemondásra
szólították fel. Kappler szökése olaj volt az amúgy
is parázsló tűzre: a lapok azon élcelődtek, hogy az
olasz börtönökből meglépni olyan könnyű, mint egy
hotelból kicsekkolni. Abban az évben már kétszáz
körül járt a szökött fegyencek száma, így Kappler
akciója egy létező társadalmi problémát érintett
különösen érzékenyen. A fogoly távozása miatt két
rendőrt tartóztattak le, négyet pedig áthelyeztek.
Az ügy diplomáciai feszültséget is okozott a két
ország között: Olaszország követelte vissza Kapplert,
az NSZK viszont azzal vágott vissza, hogy a német
Az USA 1945-ben félmillió Bíbor Szívet gyártott, de az atombombák miatt sok megmaradt. Így máig ezekkel tüntetik ki a katonákat.
til3_vegleges.indb 49
Ismeretlen világháború
alkotmány szerint német állampolgárok kiadása nem
lehetséges, illetve elítéltként csupán gyakorolta a szö-
késhez való jogát. Sőt, a nyugatnémet vezetés őrö-
ket állított a Kappler-lakás elé, mondván, meg kell
védeni őt a meggyilkolástól vagy az Olaszországba
való „visszarablástól” – és eközben hagyta, hogy náci
szimpatizánsok virággal és táviratokkal árasszák el a
házat, fasiszta és zsidóellenes zászlók alatt masíroz-
zanak az utcán. A konfliktus aztán pár hónap múlva
hirtelen megoldódott: bár a nyugatnémet ügyészség
elkezdte vizsgálni, hogy háborús bűnökért bíróság
elé lehet-e állítani, Kappler 1978. február 9-én vé-
gül szabad emberként halt meg az alsó-szászországi
Soltauban.
I 49
2018. 11. 05. 23:25
 Ismeretlen világháború
Az algakutató, aki segített
megnyerni a második
világháborút
A bálnatenyésztéshez mit sem értő balneológusok
országában nem szorul különösebb magyarázatra,
miért nem ildomos a teljesen különböző tudomány-
területek állami összekeverése. A második világhábo-
rú azonban arra az esetre is szolgáltat példát, amikor
a döntéshozók totális fogalmatlansága akár még jól
is elsülhet – például úgy, hogy egy algaszakértő segít
megfejteni a kódolt német üzeneteket.
A sikertörténet kiindulópontja egy banális téve-
dés, illetve egyetlen betű: a kriptogramok kódolt üze-
netek, a kriptogámok viszont olyan virágtalan, spórá-
val szaporodó élőlények, mint az algák, a mohák vagy
a moszatok. A brit védelmi minisztériumot a háború
éveiben érthető módon inkább az előbbi érdekelte,
véletlenül mégis az utóbbi terület neves szakértőjét
sikerült leigazolniuk a legendás Bletchley Park kód-
törő csapatába, ahol Alan Turing és társai az ellensé-
ges üzenetek megfejtésén dolgoztak.
50 I
til3_vegleges.indb 50
Az illető, Geoffrey Tandy 1939-ben jelentke-
zett önkéntesként a brit haditengerészethez, innen
került a szövetséges jelhírszerzés központjába, ahol
Six kódnéven a háborús kódfejtés Szent Grálja,
a hírhedt német Enigma kódjának feltörésében
kellett segédkeznie. Bár nagyon igyekezett, hogy
megszolgálja a szándékolatlan bizalmat, Tandy a
kinevezése ellenére nem változott varázsütésre ma-
tematikussá.
1941-ben váratlanul mégis eljött a nagy pillanata,
amikor a csapatnak éppen az ő sajátos szaktudására
volt szüksége a kódháború egyik csatájának megnye-
réséhez. A szövetséges erők ugyanis elsüllyesztettek
egy német tengeralattjárót, amely tele volt értékes
német dokumentumokkal, köztük a kódolt üzenetek
feloldásához használt kódtáblázatokkal. Mire azon-
ban a britek hozzájutottak a zsákmányhoz, a papírok
szanaszét áztak, és félő volt, hogy használhatatlannak
bizonyulnak. Tandy azonban a háború előtt életvitel-
szerűen nedves algamintákkal babrált, így pontosan
tudta, hogyan lehet biztonsággal kiszárítani és meg-
őrizni az elázott papírokat, illetve a rajtuk szereplő
információt.
2018. 11. 05. 23:25

A művelet természetesen sikerült is, így Tandy
megmentette a kódtáblákat, és áttételesen a kripto-
gámok világáról mit sem sejtő minisztériumi hivatal-
nokokat is, akiknek köszönhetően ilyen valószínűt-
lenül szerencsés helyen találta magát. Így tudott egy
algaszakértő tevékenyen hozzájárulni az Enigma
megfejtéséhez, ami a történelmi konszenzus szerint
évekkel gyorsította fel a háború lezárását.
Több mint hetven év után
derült ki, kicsoda Szegecselő
Rosie
Egy pittsburghi napilap fényképésze 1942-ben
készített egy fotót az akkor húszéves Naomi Parker
Fraley-ről. A lány kedvenc piros színű, fehér pöttyös
kendőjét viselte munka közben a kaliforniai Alameda
légi támaszponton. Akkor még senki nem gondolta,
hogy a fotó által ihletett háborús plakát legendássá
válik, és feministák választják majd jelképüknek évti-
zedekkel később is.
A lányról készült fotó megjelent több újságban,
és a fiatal nő ezután még rajongói leveleket is kapott.
A fénykép J. Howard Miller érdeklődését is felkel-
tette, akit akkoriban háborús propagandaposzterek
készítésével bízott meg a Westinghouse Electric cég.
Csak belső kampányról volt szó, a cég saját dolgozóit
akarta inspirálni a plakátokkal. Miller a történészek
mai álláspontja szerint valószínűleg Parker Fraley fo-
tójából indult ki, amikor 1943-ban megalkotta „We
can do it!” (Meg tudjuk csinálni!) feliratú poszterét.
Ez a plakátrajz később Rosie the Riveter, vagyis
Oskar Schindler vállalkozása 1958-ban csődbe ment. Onnantól 1974-es haláláig az általa megmentett zsidók adományaiból élt.
til3_vegleges.indb 51
Ismeretlen világháború
Szegecselő Rosie néven futott óriási karriert. A Ro-
sie the Riveter kifejezést egyébként 1942-ben hasz-
nálták egy dalban, és jellemző a korra, hogy szinte
azonnal sláger lett. Rosie a fáradhatatlan munkást
szimbolizálta, aki kiveszi részét a háborús Ameri-
ka életéből, vagyis elvégzi a frontra távozott férfiak
munkáját. (Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a nők
többsége nem gyári munkás volt, a gazdaság vala-
mennyi ágazatában szerepet vállaltak.)
A poszterről azonban nem szólt Naomi Par-
ker Fraley-nek. El is felejtődött volna az egész, ha
a nyolcvanas években nem kapják fel megint a pla-
kátot. A poszter ugyanis akkor élte másodvirágzását,
miután felfedezték a nők munkahelyi egyenjogúsá-
gáért küzdő szervezetek. A plakát annyira híres lett,
hogy 1994-ben a Smithsonian magazin a címlapjára
tette. Egy Geraldine Hoff Doyle nevű nő is ekkori-
ban találkozott először a poszterrel. Először 1984-
ben látott egy képet a Modern Maturity magazinban
I 51
2018. 11. 05. 23:25
 Ismeretlen világháború

egy ismeretlen munkásnőről, aki a posztert inspirálta,

majd jó tíz évvel később a Smithsonian címlapján
szembejött vele a plakátrajz is. Doyle magára ismert
a fotóban és a poszterben, erről Penny Colman törté-
nésszel is beszélt. Doyle halála után a média egyértel-
műen őt azonosította Szegecselő Rosie-val.
Naomi Parker Fraley-nek minderről nem volt tu-
domása. Látta ugyan a posztert a nyolcvanas években,
és azt gondolta, hasonlít rá a rajta szereplő nő. Aztán
arra gondolt, hogy a hatmillió nőből, aki dolgozni
kezdett a második világháborúban, valószínűleg nem
ő az egyetlen, aki magára ismert a rajzban. Nem is

A Rosie, aki 68 évig szegecselt

A gyárakban dolgozó Szegecselő Rosie-k kö-
zül Elinor Otto viselte legtovább a képzelet-
beli fehér pöttyös kendőt. Egyedülálló, kisfiát
magányosan nevelő anyukaként állt be egy
repülőgépgyárba dolgozni, nem sokkal Pearl
Harbor lebombázása után. Otto 23 éves volt
akkor, és óránként 65 centet keresett, ami
már 1942-ben sem volt sok. Ő azonban sze-
rette a fizikai munkát: amikor a háború vé-
geztével felmondtak neki, pár évig próbált
irodista lenni, de nem bírt egy helyben ülni,
1951-ben visszament gyári munkásnak. Dol-
gozott többek között a Rohr repülőgyárnak
és a Boeingnek is, élete során összesen 68
évet töltött a repülőgépgyártásban. Csak
2014-ben, 95 évesen ment nyugdíjba. 2017-
ben az amerikai légierő tiszteletből megszer-
vezte, hogy Otto életében először repülhes-
sen egy C–17-es harcászati szállítórepülővel.
A gépből 279 darab készült, és mindegyik
magán viseli Elinor Otto keze nyomát.
törődött az egésszel egészen 2009-ig, amikor a húgá-
val ellátogatott egy, a Szegecselő Rosie-nak szentelt
kiállításra. Ott meglátta az eredeti, posztert inspiráló
fényképet, amelyet azonnal felismert, hiszen anno
látta az újságban is. De a kép alatt egy idegen nő neve
szerepelt.
Parker Fraley nem hagyta annyiban: elküldte az
újságoknak az eredeti fényképet és több más ké-
pet magáról, hogy bizonyítsa igazát. De akkor már
Hoff Doyle helye bebetonozódni látszott mint az
igazi Szegecselő Rosie. Így is maradt volna, ha egy
kommunikációval foglalkozó kutató, James J. Kimble
nem kezdi el kutatni a poszter eredetét. Ő maga ju-
tott el Naomi Parker Fraley-hez 2015-ben, és meg-
vizsgálta a nő bizonyítékait. Kimble 2016-ban jelen-
tette meg tanulmányát a Rhetoric and Public Affairs
szaklapban, és ezzel igazságot szolgáltatott Parker
Fraley-nek. Amikor a nő másfél évvel később, 2018
januárjában, 96 évesen elhunyt, a lapok már Szege-
cselő Rosie-t siratták a személyében.

52 I A nácik V–2-es rakétájának krumpliból készült az üzemanyaga. Egyetlen rakétához 30 tonna krumplit használtak fel.

til3_vegleges.indb 52 2018. 11. 05. 23:25


A csata, amiben a
szövetségesek két napig
lőtték saját magukat
Kiska apró sziget az Alaszkához tartozó Aleut-
szigetcsoport nyugati csücskében; annyira nyugaton
van, hogy az már majdnem kelet. A harminc kilo-
méter hosszú, 3–10 kilométer széles sziget nagyjából
félúton van Alaszka és Japán között, ezért hiába la-
katlan, fontos stratégiai pontnak tűnt a csendes-óce-
áni hadszíntéren. A valós katonai jelentősége azért
nem volt különösebben nagy a második világhábo-
rúban: a zord időjárási körülmények és a lakott te-
rületektől való nagy távolság miatt nemigen lehetett
katonai támaszpontként használni, hogy aztán on-
nan lehessen támadást indítani, bármelyik irányba.
Ennek megfelelően az amerikai hadsereg csak egy
tízfős személyzettel működő meteorológiai állomást
üzemeltetett rajta egészen 1942 júniusáig, amikor a
japánok egy ötszáz fős tengerészgyalogos különít-
1929-ben 46 ország egyezményt kötött, hogy soha többé nem háborúznak – köztük a második világháború összes nagyhatalma.
til3_vegleges.indb 53
Ismeretlen világháború
ménnyel elfoglalták a szigetet, majd még több ezer
katonát vezényeltek oda.
Az amerikaiak ősszel, majd a következő tavaszon
is tessék-lássák bombázták a szigetet a japán helyőr-
séggel együtt, de a rossz időjárási körülmények, neve-
zetesen a szinte állandó, sűrű köd miatt sok kárt nem
sikerült tenniük benne. Végül 1943 nyarán határo-
zott úgy a szövetséges vezetés, hogy oda kell csapni
az Aleut-szigeteken állomásozó japánoknak, hiszen
bármennyire is az isten háta mögött, de mégiscsak
amerikai földet bitoroltak. Az amerikai és kanadai
csapatok komoly erőkkel vonultak fel Kiska ostromá-
ra: 96 hadihajó és több mint 34 ezer katona érkezett
az 5200 fős japán támaszpont bevételére.
Az invázió augusztus 15-én kezdődött, és két tel-
jes napon át tartott. A szövetséges csapatok a sziget
két átellenes felén szálltak partra, és harapófogóba
zárták a japán erődöt. Az átláthatatlan, sűrű ködben
kaotikus helyzet alakult ki, szinte vakon lőtték egy-
mást a harcoló felek. A csata végén az amerikai–ka-
nadai sereg közel háromszáz sebesültet és 32 (más
I 53
2018. 11. 05. 23:25
 Ismeretlen világháború
források szerint 92) halottat könyvelhetett el, és ko-
molyan megsérült a USS Abner Read romboló is, de
elfoglalták a japán helyőrséget. Az ellenség viszont
nem volt sehol, mintha a föld nyelte volna el a japá-
nokat.
Mint kiderült, a japán csapatok a csata előtt há-
rom héttel csendben visszavonultak, az amerikaiak
pedig az üres helyőrséget támadták meg. A USS Ab-
ner Read aknára futott, a partra szálló csapatok pedig
egymást lőtték a ködben, két napon át. Minden egyes
odaveszett vagy megsérült katona baráti tűzben vagy
a japánok által otthagyott aknákra lépve esett el. Az
amerikai haditengerészet azóta is erre a győzelmére a
legkevésbé büszke.
Halott hajléktalannal
verték át Hitlert a háború
egyik sorsfordító
szemfényvesztésében
A második világháborúban nem volt hiány fon-
dorlatos megtévesztő akciókból, de ezek közül is min-
den bizonnyal az egyik leghajmeresztőbb a Vagdalt-
hús hadművelet volt. A feladat? A britek el akarták
érni, hogy a németek azt higgyék, Görögországban
fognak partra szállni, nem Szicíliában. A megoldás?
Fogták egy hajléktalan holttestét, illegálisan külföld-
re szállították, beöltöztették katonatisztnek, „titkos
dokumentumokkal” látták el, és a tengerbe vetették.
A walesi Glyndwr Michael a tudtán kívül, halála
után tett nagy szolgálatot a hazájának. Michael 1943
januárjában, patkányméreggel öngyilkos lett, a lon-
54 I Az 1923-ban a Szovjetunióban született férfiak 80 százaléka nem élte túl a második világháborút.
til3_vegleges.indb 54
doni King’s Cross egy elhagyatott raktárépületében
találtak rá. Temetés helyett a testét három hónapon
át jegelték, majd nagy titokban Dél-Spanyolország
partjaihoz szállították, ahol kínos aprólékossággal
William Martin őrnagyot faragtak belőle – egy fiktív
tisztet, akinek hónapokon át szövögették a háttértör-
ténetét.
Michael-Martint ellátták igazolvánnyal, pár
személyes holmival és még egy fiktív menyasszony
fényképével is. Na meg egy csuklóhoz láncolt akta-
táskával, benne egy szupertitkos levéllel a görögor-
szági partraszállás tervéről. Végül a testet bedobták
a tengerbe, és vártak, hogy a nácik ráharapjanak a
csalira. Amikor a spanyol hatóságok kihalászták a
hullát Huelva közelében, valóban azt feltételezték,
hogy egy repülőgép-balesetet szenvedett brit hírnö-
köt találtak meg. A walesi hajléktalan így végül dí-
szes katonai temetést kapott egy dél-spanyolországi
temetőben.
A szupertitkos akció színhelyének azért Spanyol-
országot választották, mert bár hivatalosan független
volt, nyüzsögtek a területén a náci kémek. Egyikő-
jük, Adolf Clauss annak rendje és módja szerint be
is kapta a horgot. A britek akkoriban lépéselőny-
ben voltak, mert az Enigmát feltörő kódfejtőiknek
köszönhetően már olvasni tudták a németek titkos
levelezését. Így már elöljáróban a jól ismert német
kémek személyiségéhez szabhatták a tervüket, és
menet közben is követni tudták az akció alakulását.
Volt is nagy izgalom egy hétig, mert a németek ne-
hezen jutottak el a nekik előkészített kamuiratokig,
de végül „sikerrel” jártak, így a brit hadművelet is
betalált. A hamisított dokumentumokról készített
fotók egészen Hitler asztaláig jutottak, aki be is dőlt
a trükknek, és kilencvenezer katonát vezényelt át a
görög partokhoz.
2018. 11. 05. 23:25

A szövetségesek júliusban érték el Szicília part-
jait, a partraszállás pedig jóval simábban és kevesebb
áldozattal folyt le, mint arra a britek számítottak. A
váratlan akció a javukra billentette az addig viszony-
lag kiegyenlített háborút: Mussolini hamarosan
megbukott, Hitler pedig a déli front kiéleződése mi-
att kénytelen volt lefújni a szovjetek ellen tervezett
német offenzívát. Németország védekezésre kény-
szerült, a szovjetek pedig nem sokkal később Ber-
linig meneteltek. A sorsdöntő átverés annak az Ian
Flemingnek az ötlete volt, aki később a James Bond-
regények írójaként vált világhírűvé. A megvalósítás
két másik hírszerzőtiszt, Charles Cholmondeley
és Ewen Montagu nevéhez fűződik, utóbbi később
könyvet is írt róla, ez alapján készült A sosemvolt
ember című film is 1956-ban.
Persze egy sor további szereplő is kellett a siker-
hez, például a halottkém, aki a megfelelő holttestet
biztosította, mellé a család beleegyező nyilatkozatá-
val – amely pontosan ugyanannyira hamis volt, mint
a görögországi partraszállás titkos terve, hiszen éppen
azért választották Michael testét, mert nem voltak
A szovjetek több koncentrációs tábort szabadítottak fel a világháborúban, mint a szövetségesek összesen.
til3_vegleges.indb 55
Ismeretlen világháború
élő hozzátartozói. A Vagdalthús hadműveletet máig
a második világháború legnagyobb átverései között
tartják számon, ott a helye szorosan a normandiai
partraszállást lehetővé tevő másik nagy megtévesztő
akció mellett (amiről az első Ma is tanultam valamit
könyvben is írtunk).
Alternatíva a második
világháború helyett: a
Földközi-tenger kiszárítása
Philip K. Dick klasszikus sci-fi regénye, az Em-
ber a fellegvárban egy alternatív történelmi korban
játszódik, ahol a nácik megnyerték a második világ-
háborút. A sztori egyik érdekes vonala, hogy a né-
metek óriási gátakkal kiszárítják a Földközi-tengert,
amivel összeolvasztják Európát Afrikával, rengeteg
új termőföldet hozva létre az egykori tengerfenék-
ből. Kevesen tudják, de ez az ötlet nem teljesen az
írói fantázia műve: az 1920-as évektől kezdve egé-
szen komoly tervek voltak Németországban erre a
grandiózus vállalkozásra. Az Atlantropa-projekt egy
német építész, Herman Sörgel ötlete volt, aki négy
könyvet és több száz tudományos cikket írt a témáról,
és a legapróbb részletekig kidolgozta a nagy tervet.
Az 1920-as évektől kezdve egészen 1952-es halálá-
ig gyakorlatilag ennek szentelte életét, munkássága
előtt a müncheni Deutsches Museum napjainkban
külön kiállítással tiszteleg.
A Földközi-tengerbe ugyan sok folyó ömlik, de
a párolgással elveszített víztömeg pótlását nagyrészt
az Atlanti-óceánból kapja, a Gibraltári-szoroson át.
I 55
2018. 11. 05. 23:25
 Ismeretlen világháború
Ha ezt egy gáttal lezárjuk, a vízszint automatikusan
csökkenni fog, a tengerfenék a felszínre kerül, és egy
csomó új termőföld jön létre – ez volt az ötlet alapja.
A gibraltári mellett Sörgel egy másik gátat tervezett
Isztambul elé, a Dardanellák szorosba, hogy a Feke-
te-tenger irányában is lezárja a Földközi-tenger ki-
járatát, illetve az egész tengert kettévágta volna még
középen, egy hatalmas, 155 kilométeres gáttal Szicília
és Tunézia között. A földrajzi változások miatt még
pár kisebb kiegészítésre szükség lett volna, például a
Szuezi-csatornát meg kellett volna hosszabbítani az
új vízpartig, illetve a nagyobb kikötővárosokhoz is
csatornákat kellett volna ásni, hogy megmaradhasson
a funkciójuk.
Sörgel úgy számolt, az így létrejövő nyugati me-
dencében száz, a keletiben kétszáz méterrel csökken-
ne a vízszint, az Adria szárazfölddé válna, és összesen
56 I 1941 és 1944 között a német harctéri veszteségek 95 százaléka a keleti fronton történt.
til3_vegleges.indb 56
660 ezer négyzetkilométernyi új, megművelhető és
termékeny földterület bukkanna elő a víz alól (ez
majdnem kétszerese a mai Németország területé-
nek). Ráadásul a gátakba épített vízierőművek 110
ezer megawattnyi energiát is képesek lennének ter-
melni, állította Sörgel (összehasonlításképpen: a pak-
si atomerőmű jelenlegi kapacitása kétezer megawatt).
A terv egy későbbi, továbbfejlesztett verziójában az
építész mindehhez hozzátervezett még pár gátat a
Kongó folyón, ami egy beltengert hozott volna létre
Közép-Afrikában.
A rengeteg új termőföld és megújuló energia az
első világháború utáni Európa minden gondját meg-
oldotta volna – legalábbis ezt ígérte a német építész.
A terv csak nemzetközi összefogással és beruházással
jöhetett volna létre, de rengeteg munkahelyet terem-
tett volna, az olcsó energia sosem látott gazdasági
2018. 11. 05. 23:25

fejlődést, a projekthez szükséges összefogás pedig
tartós békét hozott volna Európába. A történelem-
könyvekből persze tudjuk, hogy a dolog nem így
történt. Pedig a német média felkapta Sörgel tervét,
amit a maga merész monumentalitásában mindenki
imádott; létre is jött a gyakorlati megvalósítást szer-
vező Atlantropa Intézet, és propagandafilmek nép-
szerűsítették Atlantropát.
Aztán jött a náci hatalomátvétel, és az új német
vezetés a pacifista Sörgel terve helyett inkább a had-
seregben látta a Lebensraum-probléma megoldását.
A második világháború után a győztes hatalmak is
foglalkoztak egy ideig az Atlantropa-tervvel, de az
akkori technikai fejlettség mellett irreálisnak tartot-
ták, pláne, hogy Európa újjáépítésére kellett minden
energia. Később, az atomenergia megjelenésével a
vízerőművekből származó energia vonzereje is meg-
kopott, és a terv végleg a sci-fi birodalmába költözött.
Miért éppen Hirosimára
dobták az atombombát?
Hogy egy világháborúban hol próbálnak ki elő-
ször egy új csapásmérő fegyvert, nyilván a legfelsőbb
szinten dől el – így volt ez az atombomba esetében
is. A döntéshozatalt az amerikai vezérkar befolyá-
solta, aminek tagjai csak néhány hónappal a bevetés
előtt állították össze a potenciális célpontok listáját.
Az első tárgyalást 1945 áprilisában tartották. A cél-
pontokat kijelölő bizottság tagja volt Leslie Groves,
az atombombát fejlesztő Manhattan-terv vezetője,
1940 tavaszán a szovjetek több mint 22 ezer lengyel hadifogollyal végeztek. Hétezret egyetlen orosz, Vaszilij Blohin ölt meg.
til3_vegleges.indb 57
Ismeretlen világháború
Lauris Norstrad, a légierő dandártábornoka, valamint
a helyettese, Thomas Farrell dandártábornok is. A
projekt tudósai közül William Penney és Neumann
János is részt vettek a bizottság ülésén; együtt készí-
tették el a halállistát az első atombomba célpontjának
szánt japán városokról.
A prioritási listán, amit valószínűleg Groves ál-
lított össze, Hirosima volt az első, Kiotó a második
és Jokohama a harmadik. A lista összeállításakor a
katonai döntéshozók több szempontot is figyelembe
vettek. A bombát vizuális célzórendszerrel kellett a
célpontra irányítani (vagyis nem radarral), jó időben
kellett végrehajtani a támadást (a japán klíma mellett
ez nem könnyű), és olyan várost kellett megtámadni,
amelynek legalább három mérföld átmérőjű, sűrűn
lakott területe van, komoly stratégiai célponttal.
Hirosima érintetlen területnek számított, leg-
alábbis Tokióhoz képest, az amerikaiak ugyanis ek-
korra már lebombáztak több japán nagyvárost. Az
amerikaiak a totális megsemmisítéssel próbálták ka-
pitulációra bírni a japánokat, és ahol megindultak a
bombázók, ott kő kövön nem maradt. A bizottság-
nak így nem volt könnyű dolga: olyan városra akartak
atombombát dobni, ami viszonylag épségben vészel-
te át a háborút, de elég nagy és fontos település is.
Hirosima mellett Kiotó is ideális célpont lett vol-
na. Fontos vasúti csomópont volt Oszaka és Tokió
között, több hadiipari gyárral rendelkezett (repü-
lőgép-alkatrészeket és célzóberendezéseket készítet-
tek) és az ipari létesítményeket is hadiipari termelés-
re állították át. Ráadásul itt működött Japán második
legnagyobb repülőgépmotor-gyára, sok cég a városba
menekült a bombázások elől, és Kiotónak több mint
egymillió lakosa volt. Arról nem is beszélve, hogy
igen látványos lett volna a pusztítás, mivel a telepü-
lésnek sok, klasszikus japán stílusban épült faháza
I 57
2018. 11. 05. 23:25
 Ismeretlen világháború
volt, amiket egy atomcsapás pillanatok alatt porig
égethetett volna.
A második találkozót 1945. május 10-én tartot-
ták; ekkor már Kiotó volt a prioritási lista élén. Az
imént felsorolt indokokon túl a döntéshozók azért is
tartották fontos célpontnak, mert ez volt az ország
szellemi életének központja. Ha ide dobják a bombát,
az a pszichológiai sokkon túl minden hozzáértővel
érezteti, hogy micsoda pusztító fegyverről van szó –
a japán értelmiségiek meg nézzék csak végig, ahogy
egy szempillantás alatt leég a városuk. Május 30-
án Henry L. Stimson hadügyminiszter találkozott
Grovesszal. A tudós feljegyzései szerint Stimson ak-
korra már az értésére adta, hogy a végső döntést ő
fogja meghozni. Amikor Groves megmondta Stim-
sonnak, hogy Kiotó az első számú célpont, a hadügy-
58 I Egy SS által kitalált ember, Max Heiliger széfjeiben és bankszámláin gyűltek a nácik által az európai zsidóktól elrabolt értékek.
til3_vegleges.indb 58
miniszter állítólag ennyit közölt: „Nem akarom, hogy
lebombázzák Kiotót.”
Groves memoárja szerint Stimson arra hivatko-
zott, hogy Kiotó fontos kulturális központja az or-
szágnak, és a korábbi fővárosa is, és számos oka van,
amiért nem akarja, hogy atombombát dobjanak rá.
Stimson naplójából az is kiderül, hogy megtiltotta a
légierő parancsnokának, Arnold tábornoknak, hogy
Kiotó ellen indítsanak támadást. Június 6-án Stim-
son találkozott Harry S. Truman elnökkel. Aznapi
naplóbejegyzése szerint elmondta az elnöknek, hogy
aggódik a háború végkimenetele miatt, mert nem
akar felelősséget vállalni azért, hogy az Egyesült
Államok még Hitlernél is nagyobb háborús bűnös
legyen, illetve megjegyezte: a légierő olyan hevesen
bombázza Japánt, hogy jó eséllyel semmi sem marad
belőle, mire bevethetnék az atombombát.
Július 24-i naplóbejegyzése szerint Stimson végül
lebeszélte Trumant Kiotó lebombázásáról, de azt még
a történészek sem tudják, miért védte ilyen hevesen
a várost. A városi legenda, miszerint ott töltötte a
nászútját, és ezért nem akarta, hogy elpusztítsák, ép-
penséggel igaz lehet. Stimson az 1920-as évek végén a
Fülöp-szigeteken volt főkormányzó, ahonnan eljutott
Kiotóba is, és nagyon szerette a várost; könnyen lehet,
hogy a nászútját is ott tartotta. Persze egyéb spekulá-
ciók is akadnak: lehet, hogy Stimson a lelkiismeretén
akart könnyíteni, lehet, hogy már a háború utáni ja-
pán kapcsolatokat is figyelembe vette. De ezek csak
mendemondák, konkrét bizonyíték nélkül.
Akárhogy is történt, a halállistán a fontos katonai
célpontnak számító Hirosima került az első hely-
re. 1945. augusztus 6-án reggel 8 óra 15 perckor az
Enola Gay repülőgép ledobta a városra az első atom-
bombát. Minden a terv szerint ment: kő kövön nem
maradt.
2018. 11. 05. 23:25

És miért éppen Nagaszaki?
A kérdés azért is jogos, mert amikor 1945.
augusztus 9-én a Bockscar bombázó fel-
szállt a tiniani légi támaszpontról, rakterében
a „Fat Boy” atombombával, nem Nagaszaki
volt a célja, hanem Kokura, egy régi japán
kikötőváros, ahol a második világháborúban
katonai támaszpont és nehézipar volt. Koku-
rát azonban azon a napon sűrű felhőréteg
borította, ami lehetetlenné tette a pontos
bevetést. A Bockscar körözött egy darabig a
város felett, de miután a felhők nem oszlot-
tak el, tartalék célpontja felé vette az irányt
– ez pedig Nagaszaki volt, szintén számos, a
háború szempontjából fontos ipar központ-
ja. A döntésben a bombázó üzemanyag-
készlete is szerepet játszott: Kokurához a
szóba jövő célpontok közül Nagaszaki volt
aránylag közel, és a Bockscarnak így sem
volt elég üzemanyaga visszatérni Tinianra,
hanem Okinaván kellett leszállnia.
A náci óriásfegyverek, amik
már túl nagyok voltak
Amikor a náci megalománia találkozik a fegyver-
tervezéssel, abból nagy és gyilkos eszközök születnek
– néha túlságosan is nagyok, mint azt a Gustav löveg
és a Landkreuzer tank példája mutatja.
Adolf Hitler a Harmadik Birodalom kancellár-
jaként kezdetben úgy tervezte, hogy Franciaország
Negyvenezer ember szolgált tengeralattjárókon a második világháborúban, csak tízezer tért vissza.
til3_vegleges.indb 59
Ismeretlen világháború
lerohanásakor földig rombolja a német–francia határ-
ra felhúzott erődrendszert. A Maginot-vonal a fran-
cia–olasz, a francia–német és a francia–luxemburgi
határon biztosított volna védelmet a németek ellen.
Az erődrendszer teljes hossza 350 kilométer volt, a ki-
építése 1930-tól 1933-ig tartott, és ötmilliárd frankba
került. A német hadsereg-parancsnokság 1934-ben
adott utasítást a Krupp fegyvergyártó cégnek, hogy
építsen egy, az erődvonal felszámolására használható
gigantikus ágyút. A projekt leglelkesebb támogatója
maga Hitler volt. A Führer 1936 végén érdeklődött
a csodafegyver állapotáról, de a végleges tervet a né-
met főparancsnokság csak 1937 végén hagyta jóvá.
Az építése már ekkor megkezdődött, de a fémmeg-
munkálás és az acélkovácsolás nem várt nehézségek
elé állította a Krupp mérnökeit. A csodafegyver tesz-
telése 1939-ben kezdődött a rügenwaldi lőtéren. Úgy
hívták: Schwerer Gustav, vagyis Nehéz Gusztáv.
A fegyvert a főmérnök, Alfred Krupp édesapjáról
nevezték el így; a második megrendelt ágyút, a Do-
rát a mérnök feleségéről. A lövegek úgy néztek ki,
mintha egy náci sci-fiből vagy egy japán videójáték-
ból léptek volna elő, de a Gustav és a Dora csakugyan
létezett. Az ágyúkat végül nem a francia megszállás
alatt vetették be. A Maginot-vonal ostroma elma-
radt, mert a német offenzíva az Ardennek hegysé-
gen csörömpölt keresztül, a francia erődrendszer
pedig az utánpótlás hiányában omlott össze, nem a
Gustav csapásai miatt. A náci vezérkarból egyébként
kevesen osztották Hitler lelkesedését, és nem igazán
bánták, hogy nem vethették be a szuperfegyvert. De
1941-ben, egy évvel Franciaország megszállása után
a Krupp a Führer rendelkezésére bocsátotta minden
idők legnagyobb tüzérségi lövegét.
A két sínpáron szállítható ágyú 12 méter magas
és 47 méter hosszú volt, a csöve 30 métert tett ki. Az
I 59
2018. 11. 05. 23:25
 Ismeretlen világháború
össztömege 1350 tonna volt, és 4–11 tonnás löve-
dékeket tudott 47 kilométeres távolságra lőni. A 11
tonnás lövedék annyira brutális pusztítást végzett,
hogy Hitler parancsba adta: az ő beleegyezése nél-
kül ezt sosem szabad használni a harctéren. Talán ez
lehetett az oka, hogy a Gustavot éles harci helyzet-
ben sosem használták 11 tonnás töltettel. De erre
nem is volt szükség: a tesztek azt mutatták, hogy a
héttonnás lövedékekből csak hat kellett, hogy da-
rabokra tépjen egy erődítményt, mivel ezek a hét-
méteres betonfalat és a méternyi vastag acéllemezt
is átütötték.
A hét-tízmillió német birodalmi márkába került
Gustavot a Krupp ingyen gyártotta a náciknak, hűen
a cég filozófiájához, miszerint az első modellt min-
dig ingyen adják. Bár a Maginot-vonal ostromáról
lecsúsztak, a németek a szovjet fronton vetették be
az ágyút. A Gustavot 1942 februárjában indították
el a Krím félsziget felé egy másfél kilométer hosszú
szállítóvonaton. A fegyvernek saját, egyedi vasútvo-
nalat építettek Szimferopol és Szevasztopol között.
A szevasztopoli ostromban a Gustav végre bebizo-
nyíthatta félelmetes tűzerejét. Alig két hét alatt csu-
pán 48 lövést adott le, de ettől, illetve a tesztelésen
60 I 1940-ben az Egyesült Államok honvédelmi költségvetése 1,9 milliárd dollár volt. 1945-ben ennek több mint harmincszorosa.
til3_vegleges.indb 60
elpufogtatott nagyjából 250 tesztlövéstől az ágyúcső
használhatatlanná vált. De a végeredmény magáért
beszélt: július 4-re a nácik porig rombolták Szevasz-
topolt. Az egyik lövedék nagyjából harmincméter-
nyi talajrétegen is áthatolt, és felrobbantott egy föld
alatti lőszerraktárat. A Gustav csövét az ostrom után
a Krupp újraszabályozta az esseni gyárában, így a
fegyver bevethető lett volna Leningrádnál is. Még-
sem adtak le vele egy lövést sem, 1942 és 1943 között
a város közelében parkoltatták.
Hogy miért nem használták? Mert a csodálatos,
világpusztító fegyvernek komoly hátrányai voltak.
Mindenekelőtt túl nagy volt: a Gustav méreteiből
fakadóan városokat dönthetett romba, viszont a
szövetséges vadászpilóták kilométerekről kiszúrhat-
ták, és riaszthatták a földi tüzérséget. Méretei miatt
nehéz volt szállítani is. A monstrum mozgatásához
speciális, drága sínrendszert kellett kiépíteni, és a né-
meteknek először mindig meg kellett tisztítaniuk a
terepet, hogy előrenyomulhassanak sínt építeni. Az
egész folyamat túl sok humán erőforrást igényelt, a
Gustav működtetéséhez kétezer gyalogos katonára
volt szükség. A túlnyomó többségük nem is az ágyú
kezelésével volt elfoglalva, hanem a fegyver védelme
2018. 11. 05. 23:25

volt a feladatuk. Ezen túl is körülményes volt a lö-
veg használata. A fegyvert ugyan szét lehetett szerel-
ni, hogy könnyebben szállítható legyen – így is egy
másfél kilométer hosszú vasúti szerelvényen fért csak
el –, de a Gustav öt fő elemének összeszerelése négy
napig tartott. És ha még ez sem volna elég, a Gus-
tav lomha és pontatlan is volt. Az ágyú elsütéséhez
szükséges eszközök kalibrálása órákba telt, és nehéz
volt célozni vele. Bár ha a Gustav 800 milliméteres
átmérőjű, héttonnás lövedéke eltalált valamit, ott kő
kövön nem maradt, a löveget naponta legfeljebb 14-
szer lehetett elsütni.
A németek végül túl bonyolultnak ítélték a fegy-
ver használatát. Vigyáztak a két elkészült példányra,
de a háború végén ők maguk pusztították el mind-
kettőt, hogy azok ne juthassanak az ellenség kezére.
til3_vegleges.indb 61
Ismeretlen világháború
A Gustavot 1945. április 15-én robbantották fel. A
szövetségesek egy héttel később találták meg a ron-
csait, és a löveget a szovjetek Merseburgba szállí-
tották hadizsákmányként. (Más források szerint az
amerikaiak pusztították el, nehogy a fegyver a szov-
jetek kezére kerüljön.) A Dorát szintén elszállították
Sztálingrádig, de nem tudni, hogy valaha is bevetet-
ték volna. Amikor a szovjetek elkezdték kiszorítani
a nácikat Sztálingrád közeléből, a katonák magukkal
vitték az óriásfegyvert. Végül Grafenwöhrnél par-
koltak le, és itt robbantották fel 1945. április 19-én.
Azóta sem építettek ilyen kaliberű és hatótávolságú,
huzagolt csövű tüzérségi ágyút, de ebben nincs sem-
mi meglepő. A Gustav impozáns látványeleme lehe-
tett egy Leni Riefenstahl-filmnek, de a belekerülési
költség, a körülményes használat és a harcokban elért
I 61
2018. 11. 05. 23:25
 Ismeretlen világháború
eredményei alapján inkább technikai csodaként érde-
mes elkönyvelni.
Akárcsak az ezertonnás náci szupertankot, amiről
szintén ejtsünk szót. A második világháború leghí-
resebb és legerősebb harckocsija a németek Panzer-
kampfwagen VI Ausf. B Tiger II-je, vagy ahogy
mindenki ismerte, a Királytigris volt. Hatvantonnás,
erős páncélzatú tank volt olyan brutális fegyverzet-
tel, ami 2,5 kilométerről képes volt megsemmisíteni
az ellenséges tankok bármelyikét – nem csoda, hogy
rettegték még a nevét is a szövetségesek oldalán.
Szerencsére a gyártása csak 1944-ben indult be, és
összesen alig ötszáz darabot tudtak belőle a frontra
küldeni, többek között azért, mert a gyárat, ahol a
tankok készültek, 1944 őszén sikerült lebombázni.
A Királytigris így is sok fejfájást okozott a szövetsé-
geseknek, annak ellenére, hogy nyolcvanezer szovjet
62 I A világháború alatt Amerikában „Szabadság steak” volt a hamburger, hogy elkerüljék a németes hangzású eredeti nevet.
til3_vegleges.indb 62
T–34-est és ötvenezer amerikai Shermant tudtak fel-
sorakoztatni ellene.
De a náciknak ez sem volt elég: már 1942-ben
elkezdtek tervezni egy olyan tankot, ami mellett a
Királytigris nagyjából úgy nézett ki, mint egy do-
dzsem. A Landkreuzer P. 1000 Rattét (ratte = pat-
kány, ami némi öniróniára vall a párducról és tigrisről
elnevezett tankok után) az extravagáns ötleteiről hí-
res tervező, Edward Grötte találta ki, aki egyébként a
harmincas években a szovjeteknek is dolgozott, és ott
is elég extrém harckocsikat álmodott meg. A Ratte
már a méreteiben jelezte, hogy a legyőzhetetlenség
élő szobra akar lenni. A tömege ezer tonna lett volna,
ami nagyjából 15 Királytigrisének felel meg, a hos�-
sza ágyúcsővel együtt 39 méter lett volna (két csuklós
busz egymás mögött), a szélessége 14 méter (négy
autópályasáv), a magassága 11 méter (három eme-
let). A páncélzatát 360 milliméteresre tervezték (a
Királytigris frontális páncélja, amit soha nem lőttek
át, ennek a fele volt), a fegyverzetét pedig hadihajók-
ra szánt ágyúkból és légvédelmi ütegekből állították
össze. A teljes legénysége negyven főből állt, plusz a
rakterében elfért még két, felderítési feladatokra be-
vethető BMW R12-es motorbicikli.
Kisebb problémának ígérkezett, hogy a méretei
és tömege miatt a Landkreuzert nem nagyon bír-
ták volna el a hidak, a közutak nagy részén sem fért
volna el, ahol meg igen, azt jó eséllyel használhatat-
lanra rongálta volna. Utóbbi nem is lett volna nagy
gond, elvégre amíg úgy-ahogy sík a terep, egy ekkora
monstrum egyszerűen átgázol árkon-bokron, a hidak
kikerülését pedig úgy oldották meg, hogy kétméteres
mélységig képes legyen könnyedén átgázolni bármi-
lyen folyón. A fő gond így az volt, hogy a szuper-
tankot egyszerűen nem lehetett szállítani. A hagyo-
mányos harckocsikat kihozták a gyárból, felpakolták
2018. 11. 05. 23:25

egy vonatra, és már mentek is a front felé – a Land-
kreuzert viszont, ha el is bírta volna a vonat, a szé-
lessége miatt legfeljebb az első alagútig tudta volna
elvinni. Hiába volt képes aránylag korrekt végsebes-
ségre (nagyjából 40 km/óra, ami tankok között szép
adat), a hatótávolsága és a manőverezőképessége elég
gyatra volt, így tökéletes célpontot nyújtott az ellen-
séges nehéztüzérségi és légicsapásoknak.
A projekt mindezek ellenére zöld utat kapott,
főleg azért, mert Hitlernek imponált a tank brutális
A nácik Észak-Franciaországban fából építettek repteret az ellenség megtévesztésére. A britek rájöttek, és ledobtak rá egy fabombát.
til3_vegleges.indb 63
Ismeretlen világháború
mérete, és úgy gondolta, hogy ha nem is túl praktikus,
már a puszta látványa, illetve a róla elterjedő legendák
moráljavító (és a túloldalon: -romboló) hatása miatt
érdemes lenne megépíteni. A Krupp mérnökei majd-
nem egy éven át dolgoztak a terveken, de végül 1943-
ban, még mielőtt az első prototípust összerakhatták
volna, a német haditermelés vezetője, Albert Speer
leállította a projektet, mondván, minden erőforrást a
Párduc és Tigris tankokra kell fordítani fantáziálás
helyett.
I 63
2018. 11. 05. 23:25
 Kajakóma

Kajakóma
Enni vagy nem enni, ez itt a kérdés
64 I

til3_vegleges.indb 64 2018. 11. 05. 23:25


Amerikát a világ legrosszabb
csokija segítette a második
világháborúban
1937 tavaszán az amerikai hadsereg ellátmá-
nyozásért felelős első számú vezetője, Paul Logan
ezredes nem mindennapi feladattal találta meg a
Hershey’st, Amerika legnagyobb csokoládégyártóját
(a cég Európában szinte teljesen ismeretlen, mert a
Nestlé mellett sosem tudott labdába rúgni a piacon).
A hadsereg kérése az volt, hogy készítsék el a világ
legrosszabb csokoládéját, ami tökéletes vészhelyzet-
élelmiszer lesz majd a katonáknak.
Logan ezredes azt várta el a csokitól, hogy legyen
aránylag olcsó és nagy mennyiségben is könnyen
gyártható, tápláló (egy 112 grammos szelet tartal-
mazzon legalább 600 kalóriát), 50 Celsius-fokos hő-
ség alatt ne olvadjon meg, és az íze éppen csak egy ki-
csivel legyen jobb a főtt krumpliénál, hogy a katonák
ne édességként kezeljék, és tényleg csak annyit egye-
nek belőle, amennyi a létfenntartáshoz szükséges.
A Hershey’s vezető kémikusa, Sam Hinkle el-
fogadta a kihívást, és két hónapnyi kísérletezés árán
kikotyvasztotta a hivatalosan D-porció, nem hivata-
losan Logan-szelet – még kevésbé hivatalosan Hit-
ler titkos fegyvere – nevű csokoládét. Az összetevői
cukor, némi kakaó, zabliszt, zsír, tejpor és mestersé-
ges ízesítőanyagok voltak. Minden követelménynek
megfelelt, a pocsék íznek különösen (innen jött a hit-
leres gúnynév).
A csokit extrém körülmények között tesztelték,
az amerikai hadsereg panamai és Fülöp-szigeteki
támaszpontjain, illetve Byrd admirális antarktiszi
expedícióján. Ez az utazás egyébként egészen bizarr
módon lett híres bő fél évszázaddal később: a XXI.
til3_vegleges.indb 65
Kajakóma
század legidiótább mitológiája, a laposföld-hit szerint
ugyanis ekkor fedezte fel az admirális, hogy nincs is
Antarktisz, és a lapos földet egy áthatolhatatlan búra
és végtelen jégmező fogja körbe. Ez természetesen
irdatlan nagy hülyeség, a csoki viszont bevált: benne
volt a szükséges tápérték, nem romlott meg, nem kel-
lett sokat vesződni a tárolásával. Három tízdekás sze-
let 1800 kalóriát tartalmazott, amivel egy ember kihúz
egy napot. Vagyis ha minden kötél szakadt, és nem
volt mást enni, egyetlen egytonnás szállítmánnyal
száz katonát bő egy hónapig életben lehetett tartani.
A katonák persze gyűlölték a D-porciót. Egyrészt
az íze miatt, ami korabeli beszámolók szerint olyan
volt, mintha benzint ivott volna az ember. Másrészt
azért, mert olyan kemény volt, hogy akár szó szerint
beletört az ember foga. Az optimális fogyasztási mód
az volt, hogy az egyszeri katona késsel vékony forgá-
csokat szeletelt róla, amíg tartott a csoki, és azokat
már el lehetett rágni. Az ötvenfokos olvadáspont mi-
att a Logan-szelet még az ember szájában sem olvadt
meg. És bónuszként az érzékenyebb gyomrúaknál
már néhány napnyi fogyasztása komoly székrekedést
okozott.
Az ember DNS-e 50 százalékban megegyezik a banánéval. I 65
2018. 11. 05. 23:25
 Kajakóma
Miután az USA belépett a világháborúba, és
százezres nagyságrendben dobott át katonákat az
óceánon túli hadszínterekre, létfontosságúvá vált
az utánpótlás minél hatékonyabb megoldása. A
Hershey’s gyárai felpörgették a termelést: a háború
elején még csak napi százezer szelet volt a kapacitás,
amit 1945-re napi három és fél millió adagra tor-
násztak fel. A cég számításai szerint a háború alatt
az amerikai katonák összesen hárommilliárd szele-
tet fogyasztottak el a világ legrosszabb csokijából.
Cserébe megnyerték a világháborút. A cég a háború
után megkapta az Army-Navy „E” Award kitünte-
tést: egy különleges amerikai zászlót tűzhettek ki a
csokiüzemre, és a gyár minden dolgozója kapott egy
érmet, ami büszkén hirdette, hogy a hátországból
szerzett elévülhetetlen érdemeket a háború meg-
nyerésében.
Miért nem romlik meg soha
a méz?
A méz remek találmány, többek között azért,
mert a világ végéig eltartható, sőt, gyakorlatilag szin-
te képtelen a megromlásra – ez pedig olyan kunszt,
ami nagyon-nagyon kevés ételről mondható el. Tulaj-
donképpen csak olyasmikről, amik ehetők ugyan, de
nehezen értelmezhetők önmagukban ennivalóként
(például a só). Egyiptomi sírok feltárásakor régészek
találtak több ezer éves mézescsuprokat, amiket még
a holtakkal együtt temettek el, és a mai napig ehető
volt a tartalmuk. De mit tud a méz, hogy ilyen extrém
módon ellenáll az idő múlásának?
66 I A kávé veszít a koffeintartalmából a pörköléssel, tehát minél erősebb és sötétebb, annál kevésbé pörget fel és tart ébren.
til3_vegleges.indb 66
Kezdjük azzal, hogy miből is van a méz: átlagosan
nagyjából 82 százalék cukorból (azon belül aztán egy
csomó fajta van benne, de a nagyja fruktóz, glükóz és
maltóz), 17 százalék vízből és 1 százalék mindenféle
egyéb anyagból. Az ember azt gondolná, hogy ebben
az 1 százalékban van a nagy trükk, de valójában nem,
illetve nem csak: az első védelmi vonal az alacsony
víztartalom. A méz úgynevezett higroszkópos anyag,
vagyis olyan alacsony a nedvességtartalma, hogy a
környezetéből, akár a levegőből képes megkötni a
vizet. Ez pedig nem túl kényelmes lakókörnyezet a
gombáknak, baktériumoknak és hasonlóknak, amik-
nek szükségük lenne a vízre, de a mézben nemigen
találnak, sőt, maga az anyag igyekszik belőlük is ki-
szipkázni, ami van.
A második trükk a méz savassága, ami elsőre kis-
sé meglepő lehet, hiszen a savasságot a savanyú ízzel
szoktuk asszociálni: ecet(sav), citrom(sav). A méz
íze a lehető legtávolabb áll a savanyútól, a kémhatá-
sa ennek ellenére savas, a pH-skálán 3 és 4,5 között
mozog. A semleges pH-érték 7, ami ez alatt van, az
savas, ami fölötte, az lúgos. A méz a tömény édes íze
ellenére majdnem olyan savas, mint a gyengébb ecet-
fajták (az ecet pH-ja jellemzően 2 és 3 között van).
Márpedig az erősen savas közeg megint csak nem
kedvez a különféle mikroorganizmusok megtelepe-
désének.
De hogyan kerül sav a mézbe? Hát, a méhek te-
szik bele természetesen. És itt térjünk ki arra a kér-
désre, hogy a méz a közhiedelemnek megfelelően
tényleg a méhek hányása-e. Nos, ha a hányást úgy
definiáljuk, hogy az étel elindul az emésztőcsatorná-
ban, de félúton visszafordul és kijön, akkor a méz a
felületes szemlélő számára hányásnak tűnhet ugyan,
de valójában nem az. A méhek ugyanis a nektár be-
gyűjtésekor nem a valódi, az étel megemésztésére
2018. 11. 05. 23:26

szolgáló gyomrukat használják az átmeneti tárolásra,
hanem egy ettől teljesen elszeparált másik gyomrot.
Amikor aztán a kaptárban a méh kiköpi a mézet, az
ugyan a száján ment be és ott is jön ki, de mivel nem
járta meg az emésztőcsatornáját, valójában nem szá-
mít igazi hányásnak.
Na de vissza a méz savasságához. A méh spéci
gyomra nemcsak tárolásra való, hanem itt kerül bele
a nektárba egy csomó enzim, ami tulajdonképpen
mézzé alakítja a virágok nektárját. Az egyik ilyen
enzim a glükóz-oxidáz, ami egyrészt erősen anti-
bakteriális hatású anyag (régebben penicillin A volt
a neve), másrészt lebontja a cukrot, és a reakció végén
glükonsav, illetve hidrogén-peroxid képződik. Előb-
bivel meg is van a savas kémhatás forrása, utóbbi meg,
mint tudjuk, egy elég kemény fertőtlenítő hatású szer,
szóval ha a vízhiány, a savasság meg az antibakteriá-
lis enzim után még életben lenne bármi betolakodó,
ami a méz megromlásán ügyködik, az jól belepusztul
A lime, vagyis zöldcitrom méreg a kutyák, macskák és lovak számára.
til3_vegleges.indb 67
Kajakóma
ebbe. Vagyis a méz önmagától nem bomlik le (cukor
meg víz, mitől tenne ilyet), olyan élőlényeket meg
nem enged be, amik a bomlást előidézhetnék. Az
egyetlen baki, amit elkövethetünk, hogy szabad le-
vegőn hagyjuk, amiből meg tudja kötni a vizet, és így
nagyon hosszú idő, sok év után elveszítheti a védelmi
mechanizmusait, és nekiállhat erjedni.
Na és mi a helyzet a méz kikristályosodásával?
A közhiedelemmel ellentétben ez nem azt jelenti,
hogy gyenge minőségű a méz, vagy hamisított és fel
van ütve kristálycukorral. A kristályosodás természe-
tes folyamat, és a méz nem veszít vele a minőségé-
ből vagy az összetételéből. Hogy mennyire gyorsan
indul be ez a jelenség, az a mézben lévő különféle
cukrok arányától, illetve a hőmérséklettől függ: 10
Celsius-fok alatt, illetve 25 felett drámaian lelassul
a folyamat, sőt, a hőhatástól vissza is fordul (viszont
40 fok felett elkezdenek lebomlani a mézben az en-
zimek, szóval ezzel csak óvatosan).
I 67
2018. 11. 05. 23:26
 Kajakóma
A méz, ami drog
Ha ókori mézet talál, azért ne kóstolja meg
rögtön, mert akár még kergeméz is lehet. Ez
a mézfajta (mad honey) főleg Nepálban és
Törökország fekete-tengeri részén ismert: bi-
zonyos rododendronfajok nektárja grayano-
toxin nevű mérgező anyagot tartalmaz, így
az ezekből a növényekből készült méz is
mérgező. Bár az előállításának helyén élő
népek olykor gyógyszerként is használják,
a kergeméz egyes drogfajtákhoz hasonló
hallucinációkat okoz, ezenkívül szívritmus-
és mozgásszavarok is jelentkezhetnek a fo-
gyasztása után. Időszámításunk előtt 67-69
körül Pompeius serege is meggyőződhetett
erről, amikor a Fekete-tenger térségében
hódított; a helyi ellenállók a rómaiak vonu-
lási útvonalán kergemézes lépeket helyeztek
el, amiket a római katonák megtaláltak, és
jóízűen elfogyasztottak. A szó szerint lép-
re ment katonákat ezután csatában könnyű
volt legyőzni.
Miért teavaj a teavaj?
Sokunknak már gyerekkorunkban feltűnhetett a
tea és a vaj különös románca a vaj hol kővé fagyott,
hol kicsit zsírosnak ható csomagolásán. De mi köze
lehet a teának a vajhoz vagy a vajnak a teához? A
kérdés megválaszolásában Surányi Béla agrártör-
ténész, a Debreceni Egyetem munkatársa segített
nekünk. Mint elmondta, több, városi legendába illő
névmagyarázat terjed a közvélekedésben erről. Az
68 I A csípős étel fagyasztás és újramelegítés után még csípősebb lesz, mert a kapszaicin nem párolog el az újramelegítéskor.
til3_vegleges.indb 68
egyik legismertebb a teavaj német eredetijéhez, a
Teebutterhez kötődik. Eszerint ebben a német szó-
ban a Tee nem is a teát jelenti, hanem a Teschen és
Erzherzögliche szavakból egy rövidítés, és azt jelzi,
hogy a Monarchiában ott készült a legjobb minő-
ségű vaj, így a TEE a legkiválóbb vajak jelzése lett.
Az interneten persze más lehetséges magyarázatok
is vannak, még olyanok is, amelyek ázsiai eredetet
valószínűsítenek, mondván, számos távol-keleti or-
szágban komoly tradíciója van annak, hogy a teák-
hoz vajat adnak (aki egy Leslie L. Lawrence-köny-
vet is olvasott, annak nyilván máris beugrott, hogy
avas jakvajat).
Az elnevezésnek valóban van köze mind a teá-
záshoz, mind a magas minőséghez, de nem úgy,
ahogy a legendák tartják. A vaj, ami az egyik legré-
gebben ismert tejtermék – már a Bibliában is említik
– évezredekig lényegében változatlan technológiával,
köpüléssel készült. Ennek során a tejzsír részecskéi
gömböcskék formájában kicsapódnak, majd miután
erről leszűrik a savanyú írót, a megszilárdult, a tartó-
síthatóság érdekében sokszor sózott, zsíros anyag lesz
a vaj. Noha a vaj fogyasztása évszázadokon át a jólét
egyik szimbóluma volt, a gyártás technológiája az
1800-as évek közepétől változott úgy, hogy tényleg
prémiumkategóriás termékké válhattak bizonyos vaj-
féleségek. Ekkortól ugyanis nemcsak tejből állították
elő, hanem a minőségi vajak alapanyaga lett az édes
tejszín is.
„A városiasodás, a jómódban élő polgári rétegek
igényelték az ízlésüknek megfelelő, magas minő-
ségű tejtermékeket. Az Angliából ismert ötórai tea
intézményét ezek a társadalmi csoportok importál-
ták a kontinensre is, és a délutáni teáikhoz édes tej-
színt fogyasztottak. Olyan tejszínt, ami a legtöbbre
értékelt, legfinomabb vajak előállításának is az alap-
2018. 11. 05. 23:26

anyaga volt” – mondta Surányi Béla. Ezeket a vajakat
fogyasztották a teák mellé a szendvicseken, illetve
ezekből készültek a minőségi teasütemények is.
A teavaj mint elnevezés ilyen formában a polgáro-
sodó Osztrák–Magyar Monarchiában terjedt el, így a
német nyelvű teebutter ugyanazt jelenti, mint a magyar
teavaj, illetve a Monarchia szláv államaiban például a
cajové máslo név. Magyarországon először 1907-ben
fogalmazták meg jogszabályban – az agrártárca egy
rendeletében –, hogy mit lehet teavajnak nevezni. Bár
az előírások többször változtak, mindig magas minő-
ségi követelményeknek kellett megfelelni, és az elmúlt
száz évben mindig a legfinomabb tejtermék megneve-
zésére használták ezt a szót, mondta a szakértő.
Ma már édes és savanyú tejszínből is készülnek
vajak, amelyek közül a legalább 80 százalékos zsír-
tartalmú vajat lehet teavajnak nevezni (a minőség
jelzésére ezeken belül elkülönítik a márkázott vajak
kategóriáját), a legalább 68-70 százalékos zsírtartal-
mú vajakat szendvicsvajnak, míg az ennél is kisebb,
jellemzően 40 százalék körüli arányú tejzsíros készít-
A diétás dobozos kóla lebeg a víz felszínén, míg a hagyományos elsüllyed – a cukor ugyanis éppen ennyivel növeli meg a sűrűségét.
til3_vegleges.indb 69
Kajakóma
ményeket vajkrémeknek hívják. Surányi egy 2015-ös
tanulmányát felidézve azt is elmondta: minőség sze-
rint a vajféleségeknek hét fajtájuk van: teavaj, asztali
vaj, főzővaj, dobozvaj, felújított vaj, savóvaj és olvasz-
tott vaj.
A véresre sütött steakből
egyáltalán nem vér folyik
Az igazi ínyencek a marhahúst angolosan, rare
módon átsütve fogyasztják. Ilyenkor a steak közepe
szép piros és véres marad, a konyhai hagyomány sze-
rint így a legjobb ízű a hús. Csakhogy az a vöröses
szaft, ami a félig megsütött, kicsit még nyers húsból
kifolyik, valójában egyáltalán nem vér. Ez persze lo-
gikus, ha jobban belegondolunk: vér az erekben fo-
lyik, a steaknek való hús pedig szinte tiszta izomszö-
vet. Na de akkor mitől véres, ha nem a vértől?
A titok nyitja a mioglobin nevű fehérje, ami az
izmok oxigénnel való ellátásáért felelős, és közeli ro-
kona a vörös vérsejtekben található, szintén az oxi-
gén szállítását végző hemoglobinnak. Összekeverni
nem jó őket: ha a vérben mioglobin van, az elég nagy
baj, mert az anyag károsítja a vesét (izomsérüléskor
fordulhat elő ilyesmi). A mioglobin ugyanattól vörös
színű, mint a hemoglobin: az általa megkötött vastól.
A különféle típusú izmok más-más mennyiség-
ben tartalmaznak mioglobint, és általában elmond-
ható, hogy az aktívabb izmokban több van, hiszen
azoknak több oxigén-utánpótlásra van szükségük.
Emiatt sötétebb például a szárnyasok combjának
húsa, mint a mellüké. Állatoknál megfigyelték, hogy
I 69
2018. 11. 05. 23:26
 Kajakóma
a fiatalabb példányokban kevesebb a mioglobin –
ezért halványabb színű a borjú húsa, mint a kifejlett
marháé. Valójában a vörös és a fehér hús megkülön-
böztetése a mioglobinra vezethető vissza.
A mioglobin levegővel érintkezve vagy hő ha-
tására oxidálódik és sötétebb színűvé válik. A friss
marhahús természetes színe valójában lilás-bordó,
és csak egy kis idő után válik szép pirossá, amit mi
a frissességgel asszociálunk. Néhány napnyi oxidáció
után a hús elveszíti ezt a piros színt is, és megbar-
nul – de valójában ettől még biztonságos megenni. A
steak színe azt mutatja, hogy milyen hőmérsékleten
és mennyi ideig sütötték, vagyis hogy mennyire oxi-
dálódott benne a mioglobin. Ha felvágjuk az ango-
70 I Az energiaitalok hatóanyaga, a taurin minden macskaeledelben benne van, nélküle ugyanis kihullik a cicák szőre és a fogaik.
til3_vegleges.indb 70
losra sütött steaket, a mioglobin a húsban levő vízzel
keveredve vöröses léként jelenik meg, ezt gondolják
sokan vérnek. Minél inkább átsütött (vagy túlsütött)
a hús, annál erősebben oxidálódik a mioglobin, eltű-
nik a vörös színárnyalat, elpárolog a víztartalom, és
ott marad a végén a szürkés-barnás száraz cipőtalp.
Miért nem eszünk vadon
nőtt banánt?
Itthon gyakran előfordul, hogy az erdőt járva va-
lamilyen ehető bogyót találunk, és azt nyomban be is
tömjük. A banán természetes élőhelyén nem lenne
ilyen jó a helyzet, alighanem undorodnánk a vadon
nőtt gyümölcstől. Ugyanis a vadbanán tele van nagy
és kemény magokkal, és elég nehezen fogyasztható
– gyakorlatilag le kellene szopogatni egy kis pépes
gyümölcshúst a kellemetlenül nagy magokról.
Egyetlen oka van annak, hogy az étkezési banán
ízletes és könnyen ehető: az ember ilyenné alakítot-
ta több száz év alatt. A boltok polcairól ismert sár-
ga gyümölcs annyira emberi termék, hogy az érése
sem természetes, hanem mérnöki munka: etilénnel
segítik a folyamatot, hogy édes gyümölcsök kerülje-
nek a boltokba. Több mint ezer ismert típusa közül
a Cavendish banán hódította meg a világot. Erre a
fajtára egy brit felfedező, a XIX. század első felében
élt William Cavendish talált rá egy dél-kínai kertben
– róla nevezték el a növényt. Ma ez a gyümölcs adja a
banánexport több mint kilencven százalékát, és csak
néhány régióban fogyasztanak másfajta, keményebb
húsú főzőbanánokat.
2018. 11. 05. 23:26

Kétféle ehető banánfajt ismerünk, a Musa
acuminatát és a Musa balbisianá
balbisianát. A legtöbb ehető
banán a Musa acuminatá
acuminatából vagy a két faj hibridjé-
ből származik. Ez a homogenitás az utóbbi években
nagy gondot okozott a termesztőknek, mivel három
gombafaj igen közel állt ahhoz, hogy egy évtizeden
belül elpusztítsa a növényt. Mégis nehezen tudunk a
vadon élő banánfajokhoz segítségért fordulni gene-
tikai tuningért, mert az ehető fajtákat vadbanánnal
összehozva sok kellemetlen tulajdonság is előkerülne,
mindenekelőtt a nagy magok.
Ha az ember elfogyaszt 15 milligramm tellúrt, 7-8 hónapra fokhagymaszagúvá válik a lehelete és az izzadsága.
til3_vegleges.indb 71
Kajakóma
A majmok nem is esznek banánt
Mármint a vadon élő majmok, és ezt a vad-
banán jellemzőivel részben már meg is ma-
gyaráztuk. Bár a majmok szívesen fogyasz-
tanak gyümölcsöket, a vadon nőtt banánnál
számos kevésbé problémás (könnyebben
megnyitható, kevesebb magot vagy több
gyümölcshúst tartalmazó) alternatíva kö-
zül válogathatnak. És egyébként rovarokat,
magvakat, egyéb növényi részeket is nagy
mennyiségben zabálnak, így eleve nincse-
nek rászorulva gyümölcskúrára. A majom az
embernek köszönhetően találkozott az álta-
lunk ismert édes banánnal, így ez az állat-
gyümölcs asszociáció sokkal inkább kul-
turális, mint evolúciós eredmény. És hát
persze hogy a majom megeszi a finom,
magmentes banánt, ha odaadjuk neki, de
a természetben nem találkozik ilyennel. Az
állatkertek egy része egyébként nem ad ét-
kezési banánt a majmoknak, mert túl nagy a
cukortartalma.
Ennek ellenére zajlik a kísérletezés, hogy az
ismert ehető banánfajtákat vadon élő növényekkel
nemesítve ellenállóbb fajták jöjjenek létre. Egy ígé-
retes jelölt lenne egy vadon csak Madagaszkáron
növő, alapjáraton ehetetlen banánfajta, az Ensete
perrieri, csak az a probléma, hogy a növény a Ter-
mészetvédelmi Világszövetség vörös listáján a sú-
lyosan veszélyeztetett kategóriában van. Már csak
öt fa létezik belőle a vadonban, így először ezt kelle-
ne megmenteni mindenféle nemesítési próbálkozás
előtt.
I 71
2018. 11. 05. 23:26
 Kajakóma

Miért szeretjük a csípős Rozin ezután mexikói és amerikai emberek ízlését

hasonlította össze. Az vizsgálat nélkül is nyilvánvaló
ételt, ha fáj, amikor esszük?
lett volna, hogy utóbbiak kevésbé bírják a csípőset, az
viszont érdekes eredmény volt, hogy az ideális szintet
Az utóbbi években egyre divatosabbak lettek a mindkét csoport épp egy kicsivel a kibírhatatlan szint
csípős ételek, és sokan úgy keresik az újabb csípős alá lőtte be. Rozin ebből arra következtetett, hogy
kihívásokat, mintha muszáj lenne alkalmanként szét- magához a fájdalomhoz, a határok feszegetéséhez is
égetni a szájukat. A paprika erejét a kapszaicin nevű köze lehet a dolognak.
vegyület adja, amelyet a meglehetősen szubjektív Sco- Az emberi agyban az élvezet és az averzió hason-
ville-skálával mérnek, és több olyan paprikafajta lé- lóan működik. Mindkettő az agytörzsön lévő ide-
tezik már, amit kifejezetten azért tenyésztettek, hogy geken alapul, dopamintermelő neuronokat használ,
még egy fokkal feljebb tornásszák a skálán a csípős- és az agykéreg hasonló területeit aktivizálja. Az agy
ségi rekordot. De vajon miért jó nekünk, hogy olyas- felépítése is a két rendszer rokonságára utal, a kétféle
mit csinálunk magunkkal, amiről nagyon nehéz meg- ingerre felelő idegsejtek egymáshoz közel helyez-
győzni a kívülállót, hogy az nekünk tényleg jólesik? kednek el, és kapcsolatban állnak. A csípős ételek
A kapszaicin hatására a szervezetünk endorfint kóstolása ezek szerint nem más, mint a két rend-
szabadít fel. Ez ugyanaz az anyag, ami izgalmi ál- szer párbeszéde, viszonylag büntetlen kacérkodás a
lapotban, komoly fizikai igénybevétel hatására vagy
szex közben termelődik az agyalapi mirigyben, és eu-
forikus állapotot vált ki. Vagyis egyfajta természetes
drog, amelyet a testünk termel. Részben ezért van az
is, hogy a csípős ételek vásárlói hűségesebbek – kell
az anyag, ha már egyszer rákaptak. Ez azonban ön-
magában nem elegendő magyarázat.
Paul Rozin, a Pennsylvaniai Egyetem professzo-
ra még a hetvenes években kezdett el foglalkozni a
kérdéssel. Megkísérelte bebizonyítani, hogy a csípős
ételek szeretete kondicionálható. Patkányokat pró-
bált rászoktatni a csilire, de csinálhatott szegény ál-
latokkal bármit: tömhette beléjük születésüktől fogva
a csípős eledelt, megbetegíthette őket a nem csípős
változattal, vitaminhiányt is előidézhetett náluk – vé-
gül mindig az enyhébb alternatívát választották. Ez
arra utalt, hogy mi, emberek sem biológiai okokból
vonzódunk a csípőshöz, inkább valamilyen kulturális
indíttatásból szoktathattuk rá magunkat.

72 I Napi két kávé elfogyasztása a statisztikák szerint átlagosan 50 százalékkal csökkenti az öngyilkosság kockázatát.

til3_vegleges.indb 72 2018. 11. 05. 23:26


fájdalommal. A bűnös élvezetek olyan határterülete
ez, mint ahol a hullámvasutak, a hideg vízbe ugrás
vagy éppen a horrorfilmek is elhelyezkednek. „Ezek
a jóindulatúan mazochista tevékenységek, akárcsak
a csili kedvelése, egyedülállóan emberinek tűnnek”
– kommentálta Rozin az eredményt.
Ezen a nyomvonalon haladt az Oxfordi Egyetem
kutatócsoportja is, amely 2011-ben, Siri Leknes ve-
zetésével az élvezet és a megkönnyebbülés kapcsola-
tát vizsgálta. 18 önkéntesnek adtak egy kellemes és
egy fájdalmas feladatot, közben műszerekkel figyel-
ték az agyukat. Megfigyelték, hogy a két érzés való-
ban összefügg: a frontális kéreg érzékelésért és ítélő-
képességért felelős részén, illetve az élvezetet irányító
terület mellett is átfedésbe kerültek. Az intenzitásuk
persze egyénenként eltérő volt, például a pesszimis-
tább alanyok esetében erősebbnek bizonyult a meg-
könnyebbülés hatása, talán mert kevésbé számítottak
arra, hogy véget ér a fájdalom.
Egy 2014-es kutatás pedig azt állapította meg,
hogy a csípősebb ételeket kedvelő férfiaknak a tesz-
toszteronszintjük is magasabb. A Grenoble-i Egye-
tem kutatói 114 férfit kérdeztek meg, hogy szere-
tik-e a csípőset, majd maguknak fűszerezhettek egy
tál ételt. Akik több csípős szószt használtak, azoknak
a szervezetében a férfihormonból is többet találtak.
Ez persze felveti a kérdést, hogy melyik volt előbb:
az alfahímek valóban jobban szeretik a csípőset, vagy
inkább a csilifogyasztás fokozza a tesztoszteron-
termelést? Ráadásul az sem zárható ki, hogy a két
dolog között valójában csak kulturális kapcsolat áll
fenn, és a férfiasabb fizikumú alanyok annak a tár-
sadalmi elvárásnak igyekeznek megfelelni, miszerint
egy igazi férfinak bírnia kell a csípőset. Akárhogy is,
az biztos, hogy az igazi élvezet nem is evés közben,
hanem a falat után, a fájdalom elmúltával érkezik.
A fekete, zöld és fehér tea ugyanannak a teacserjének a leveléből készül, csak másképp dolgozzák fel.
til3_vegleges.indb 73
Kajakóma
Hogyan lett a görögdinnye
visszataszító zöldségből
kedvenc nyári csemegénk?
Az emberi táplálkozás évezredekig tartó átalaku-
lása legalább olyan komplex folyamat volt, mint az
evolúcióé. Az összehasonlítás azért is érvényes, mert
mindkettőre hatást gyakorolt a sok véletlenszerű
próbálkozás, a végeredményeket pedig a természe-
tes kiválasztódás finomította tovább. Mert hát hogy
is történt? Az ősember felfedezte a tüzet, és állapot-
változást tudott előidézni a nyersanyagokban. Edényt
készített, állatokat ölt, füveket és bogyókat gyűjtött, és
fáradhatatlanul pirított, párolt, gőzölt, füstölt, sütött,
érlelt és erjesztett. Játszott az ízekkel, megismerte a
fűszereket, megmérgezte magát gombával, lerésze-
gedett az erjedt gyümölcstől; csak főzött, kóstolt,
jóllakott, aztán kóstolt és hányt, majd kóstolt megint.
Miután az írással továbbadhatta a tudását, több ezer
évvel később megszülethetett a liofilizált kávé, a rob-
banó cukorka meg az a Hamvas Béla-mondat, hogy
„aki egyszer megkóstolja, milyen a süllő vajban, para-
dicsomsalátával és Gyökérkeserűvel, az előbb felejti el
a Louvre valamelyik képét, mint ezt az élményt”.
De hosszú volt az idáig vezető út. Nekünk mint
emberiségnek eleinte szörnyű dolgokat kellett a
szánkba vennünk, gyakran évezredeken át. Kevesen
tudják például, hogy egyes gyümölcsök mennyit vál-
toztak, mire elérték mai formájukat és ízüket – így a
görögdinnye is egy évezredekig tartó interkontinentá-
lis emberkísérlet eredménye. A mai dinnyéket a finom,
édeskés ízük eladja, nincs szükségük marketingre. Na
de hajlandó lenne reklám vagy rábeszélés nélkül a
szájába venni egy kesernyés, hosszúkás alakú, egyálta-
lán nem édes, zöldes húsú növényt? Ugye, hogy nem?
I 73
2018. 11. 05. 23:26
 Kajakóma
Pedig a görögdinnye régen ilyen volt. És „régen” alatt
itt négy-ötezer évet kell érteni, a gyümölcs ugyanis
azóta terem Afrikában. De ez még nem az a gyümölcs
volt, amiről Mark Twain azt írta, hogy olyan, mint az
istenek eledele.
Pontos eredettörténet nincs; Afrika, ennyit tu-
dunk csak, azon belülről bárhonnan jöhetett. Nincs
olyan jól körülhatárolható termőterülete, mint az
abesszíniai kávéültetvényeknek vagy az andoki koka-
cserjéknek. A latin név (Citrullus lanatus) nem sokat
árul el a növény eredetéről; a lanatus szőröset jelent
latinul, a görögdinnye meg kopaszabb, mint Lex
Luthor. De régóta ismerjük már; egy ötezer éves líbiai
településen az ásatást végző régészek dinnyemagvakat
és más növénymaradványokat is találtak. Sőt, Tutan-
hamon sírkamrájában is látható az egyik festményen
egy dinnye, amelynek hosszúkás formája arra utalhat,
hogy ezeket szándékosan nemesítették ilyen alakúra.
A legrégebbi írásos emlékeink szerint a görög-
dinnye négyezer éve még jobban hasonlíthatott
74 I A világ legolcsóbb Michelin-csillagos étterme egy utcai stand Szingapúrban, ahol ötszáz forintból jóllakik az ember.
til3_vegleges.indb 74
Roald Dahl meseíró fiktív, de undorító gyümölcsé-
hez, az orrborkához (snozzcumber), az emberiség
mégis évezredekig ette. Hogy ennek mi a valódi oka,
azt a görögdinnye angol elnevezése (watermelon) és
a termőterület (Afrika) sejteti. A dinnyének ugyanis
már akkor is nagy volt a nedvességtartalma, amikor az
íze még más volt. A szubszaharai Afrikában a dinnye
praktikus folyadékforrás volt. A helyesen tárolt din�-
nye sokáig eláll, Afrikában viszont megbízhatatlanok
az esőzések és nagy a szárazság – itt minden csepp
folyadék kincset ér. Hogy nem volt annyira finom?
Lehet, de azért ették, mert a szomjhalálnál vagy Bear
Grylls ötleteinél ez is jobb volt.
A dinnye világhódító útja időszámításunk előtt
kétezer évvel kezdődött. Az írásos emlékek akkortól
fogva már több nyelven is említik a növényt. Elju-
tott Észak-Afrikából a Közel-Keletre és Európába,
így az ógörögöknek is lehetett saját szavuk (pepon)
rá. Hippokratész még hűsítő szerként használta a
növényt – napszúrás esetén az égett testrészt kellett
befedni vele –, de az I. századi enciklopédia, a Historia
Naturalis már jeges frissítőként említi. A görögdin�-
nye ekkoriban már édeskés lehetett, mivel egy 1800
éves, héberül írt trakta egy osztályba sorolta a fügével,
a szőlővel és a gránátalmával. Igen, ezek édes gyümöl-
csök – vagyis akkoriban már a dinnye sem lehetett
kesernyés zöldség. (Termesztéstechnikai szempont-
ból amúgy a dinnye zöldségnek számít.)
Hogy mi változott meg menet közben? Csak a
gyümölcs színe és az íze, egymással szoros összefüg-
gésben. A dinnye zöld színe úgy változott citrom-,
majd narancssárgává, végül pirossá, ahogy egyre csök-
kent benne a keserűségért felelős gén dominanciája.
És ezt már az ember alakította így; nem volt nehéz
dolga, csak türelem és odafigyelés kellett hozzá. Mi-
vel a kesernyés ízért csupán egyetlen gén felelős, a
2018. 11. 05. 23:26
 Kajakóma

növénynemesítők tudatosan különíthették el az éde-
sebb növényeket a keserűektől. Végül elérték, hogy a
dinnye ne kesernyés vízpótlék legyen, hanem hűsítő
csemegeként szülessen újjá. Teljes a siker: az elmúlt
ötezer évben sosem voltak olyan finom dinnyéink,
mint ma.
zék ki az állatot. Így kevésbé kegyetlen a módszer, de
az élelmiszer-biztonság nem sérül.
Arról régóta vitáznak a kutatók, hogy a homár
érzi-e egyáltalán az élve megfőzéssel járó, minden
bizonnyal pokoli fájdalmat. Az biztos, hogy nem úgy
érzi, ahogyan mi tapasztalnánk: az emberi szervezet
az extrém hőhatásra azzal reagál, hogy a bőr érzé-
kelőidegeit érzékenyebbé teszi, így a fájdalom még
erősebb lesz; az égési sérültek fájdalomcsillapítása

Miért élve főzik meg a

homárt?

Harcos vegetáriánusok egyik kedvenc illusztrá-

ciója a húsevés barbárságára, hogy a homárt hagyo-
mányosan élve szokás beledobni a forrásban levő víz-
be és így megfőzni. Felesleges és értelmetlen állatkín-
zás? Hát, a jelzőkkel lehet vitatkozni. A homár élve
megfőzésének szokása azért alakult ki, mert amikor
annak idején nem élve vagy nagyon frissen főzték
meg ezeket az állatokat, annak csúnya rosszullétek és
akár halál is lehetett a vége. A homár húsában ugyan-
is sok, alapesetben ártalmatlan baktérium él, nagyjá-
ból úgy, ahogy a mi bélrendszerünk is tele van velünk
szimbiózisban élő mikroorganizmusokkal. A homár
baktériumai a gazdatest elpusztulásakor eszement
iramban kezdenek el szaporodni, és eközben olyan
méreganyagokat választanak ki, amiket a főzés hője
nem semlegesít. Vagyis egyszerűen biztonságosabb
élve megfőzni.
Ami persze nem jelenti azt, hogy muszáj is len-
ne. Új-Zéland és Svájc már betiltotta az élve főzést,
és azt írják elő az ilyesmivel foglalkozó éttermeknek,
hogy főzés előtt közvetlenül elektromos árammal
vagy „az agy mechanikus megsemmisítésével” végez-

A fagyálló folyadékba direkt raknak keserű adalékanyagot, mert az eredeti édes íze miatt könnyen lehetne méregként használni. I 75

til3_vegleges.indb 75 2018. 11. 05. 23:26

 Kajakóma
nagyon komoly kihívás az orvosok számára. A ho-
márnál ez a mechanizmus nem létezik, de ha nem
is úgy fáj neki a megfőzés, ahogy nekünk fájna, az
valószínűnek látszik, hogy az állat magát a testét érő
sérülést érzékeli, és megpróbálja elkerülni.
Az viszont egyértelműen csak városi legenda,
hogy a homár főzés közben fájdalmában ad ki bor-
zasztó, sikolyra emlékeztető hangokat. Biológusok
szerint a homár egyszerűen képtelen ilyen hang
A homár a szegények étele volt
A homár ma drága ínyencfalat az éttermek-
ben, de Amerikában – és különösen a Massa-
chusetts-öböl környékén – jó ideig a babnál
is kevésbé értékes ételnek számított, a benn-
szülöttek még trágyázásra is használták az
állatokat. Hozzá kell tenni, hogy akkoriban
rengeteg homár volt – a parton szinte kéz-
zel össze lehetett szedegetni egy zsákkal –,
és jóval kevesebb ember. Élelmezési gondok
viszont akkor is előfordultak, és úgy alakult,
hogy a töméntelen mennyiségben található
homár a szegények étele lett, és homárral
etették a szolgákat és a bűnözőket is. A kon-
zervipar megszületése fordított a helyzeten:
a tartósított homárkonzervek olyan helyekre
is eljutottak, ahol az állatot hírből sem ismer-
ték, és a reputációjával sem voltak tisztában.
Ezeknek a távoli homárfogyasztóknak ízlett
az egzotikum, és ahogy nőtt iránta a keres-
let, úgy termeltek egyre több homárkonzer-
vet a gyárak. Ahogy egyre több ember akart
homárt enni, úgy nőtt a homárhalászok szá-
ma, a homárpopuláció viszont nem, így a
rákféle ára gyorsan a magasba szökött.
76 I Mielőtt a tea és a kávé elterjedt volna, a tipikus reggeli ital egész Európában a sör volt.
til3_vegleges.indb 76
kibocsátására, nincsenek is hangképző szervei. A
„sikoly” valójában a forróság hatására az állat gyom-
rában kitáguló és a páncélja résein át távozó levegő
hangja. Jó étvágyat!
Az első ételkritikus
megrendezte a saját
halotti torát
A modern gasztronómia egyik atyjának a fran-
cia Alexandre Balthazar Laurent Grimod de La
Reynière-t tekintik, aki fél életét a kulináris élveze-
tek szakértő elemzésére tette fel, a másik felét pedig
excentrikus megnyilvánulásokra. Karrierjét bizarr
performansszal koronázta meg: megrendezte a saját
halotti torát.
Grimod gazdag párizsi családba született 1758-
ban, apja adószedő volt, és a város egyik legszebb kú-
riáját birtokolta, ami a Champs-Élysées-re nézett. A
fiú rendellenességgel született – deformált ujjakkal –,
emiatt egész életében fémprotézist kellett hordania,
amire kesztyűt húzott. Ez nem akadályozta meg ab-
ban, hogy Lausanne-ban jogot tanuljon, és mellette
színikritikákat írjon. És abban sem, hogy aranyifjú-
ként aktív társasági életet éljen: a párizsi elit kedvel-
te a fanyar humorú, szarkasztikus fiút, aki művészi
szintre emelte a kulináris élvezeteket. Amikor szülei
távol voltak, Grimod sajátos vacsorapartikat rende-
zett, és már ekkor behozta a temetői tematikát az ét-
kezőbe: néhány vacsoráján koporsó állt minden szék
mögött. Máskor előfordult, hogy csak fekete ételeket
szolgáltak fel, egyszer pedig Grimod egy élő disznót
öltöztetett apja ruháiba.
2018. 11. 05. 23:26
 Kajakóma

és ínyencségeket áruló boltot nyitott, majd újabb bol-

tokat több francia városban.
Párizsba apja halála után, 1792-ben tért vissza,
és újra belevetette magát a társasági életbe, de már
érettebb fejjel. Életcélja lett az ételek leírása, rend-
szerezése, értékelése és egyáltalán bármilyen gaszt-
ronómiai ismeretterjesztés – kortársa, Jean Anthelme
Brillat-Savarin mellett őt tartják az első ételkritikus-
nak. Grimod törekvései egyre népszerűbbek lettek,
ahogy az ország polgári rétege vastagodott. 1803 és
1812 között nyolc sikeres gasztronómiai évkönyvet
szerkesztett és publikált L’Almanach des gourmands
címmel, ezekben jelentek meg az első étteremaján-
lók. 1812-ben édesanyja is elhunyt, akkor Grimod

Persze mindez az apa fülébe jutott, aki nem néz-

te jó szemmel fia furcsa kicsapongásait. Mint ahogy
a karrierválasztását sem: ő bírónak szánta a fiát, de
Grimod ügyvéd lett, és nem egyszer ingyen vállalt
védelmet adóügyi perekben. Ráadásul a fiú republi-
kánus politikai nézetei is eléggé különböztek apjáé-
tól. A konfliktusok megoldásaként apja két évre egy
vidéki kolostorba száműzte az akkor 25 éves Gri-
mod-t. A friss hozzávalókkal jól ellátott kolostorban
Grimod egyre jobban érdeklődni kezdett a gasztro-
nómia iránt, az étkezés külsőségein túl felfedezte az
ételek értékeit, aztán pedig beutazta az ország több
régióját, hogy megismerje a lyoni vagy éppen a pro-
vence-i konyhát. Később a megélhetését is egyre in-
kább a kulinária biztosította: Lyonban élelmiszereket

Az első olimpia maratoni futóbajnoka útközben megállt, és bement egy kocsmába inni egy pohár bort. I 77

til3_vegleges.indb 77 2018. 11. 05. 23:26

 Kajakóma

megörökölte a családi vagyont, feleségül vette szere-

tőjét, majd megrendezte a saját halotti torát.
A halotti vacsorára felesége nevében küldte a
meghívókat július 7. reggelén; a szöveg szerint az
özvegy fájó szívvel tudatta férje hirtelen halálát, és
közölte, hogy a temetés és a tor még aznap, délután
négy órakor lesz. Amikor a jelzett időpontban Gri-
mod állítólagos ravatalánál megjelentek a gyászolói,
a „halott” teátrálisan kinyitott egy dupla szárnyas
ajtót, köszöntötte a vendégeket, és betessékelte őket
az étkezőbe. Miután a megjelentek túltették magu-
kat a sokkon, természetesen finom vacsorát kaptak,
Grimod pedig elmondta, hogy azért rendezte meg a
torát, mert kíváncsi volt arra, kik az igazi barátai, akik
elmennének a temetésére. Illetve a francia gasztronó-
mia atyja egyfajta búcsúnak is szánta a morbid vacso-
rameghívást: 54 éves volt ekkor, és elérkezettnek lát-
ta az időt, hogy visszavonuljon. Több almanachot
nem írt, és a fővárosból kiköltözött a Párizs
melletti Château de Villiers-sur-Orge-
ba, ahol még huszonöt évig élvezte a
vidéki életet – amíg 1837 decemberé-
ben aztán tényleg meg kellett rendezni a
halotti torát.

mire sikerül a szervezetnek lebontani, és azalatt min-

Mi történik, ha lenyeljük
a rágót?
Valószínűleg mindannyiunkkal előfordult már,
hogy véletlenül lenyeltünk egy rágógumit. Ilyenkor
jellemzően rögtön beugrik az embernek az, amivel
gyerekkorában a szülei riogatták: a rágót nem sza-
bad lenyelni, mert hét évig marad ott a gyomorban,
denféle problémákat okoz. Ahogy az lenni szokott, a
legendának van egy egészen kicsi valóságalapja, de a
helyzet mégsem olyan ijesztő.
Az ugyanis igaz, hogy a rágót nem tudjuk meg-
emészteni. Pontosabban a rágó anyagának nagyjából
15-30 százalékát kitevő gumit nem tudjuk: az egyéb
anyagokkal – a cukorral, ízesítő- és színezőanyagok-
kal és hasonlókkal – simán elbánik az emésztésünk, de
maga a gumi, az nem megy. Az emberi emésztésben
dolgozó enzimek és a gyomorsav egyszerűen nem tud

78 I Az egy személyre eső borfogyasztásban a Vatikán a világ élvonalába tartozik, 74 literes éves átlaggal.

til3_vegleges.indb 78 2018. 11. 05. 23:26


mit kezdeni a gumi polimer szerkezetével. Se hét év,
se még több idő alatt. Viszont ez nem jelenti azt, hogy
a lenyelt rágó örökre ott marad a gyomorban. Mitől is
maradna? Szépen távozik, ahogy minden más is, ami
megmaradt az emésztés után, pár nap alatt végigha-
ladva az emésztőcsatornán. Észre sem vesszük, mert
aránylag kicsi, és az anyagából adódóan könnyen for-
málható. Az orvosi statisztikák szerint nagyjából 20
milliméteres méretig a lenyelt és nem megemészthető
anyagú tárgyak simán kijönnek természetes úton.
Ez viszont nem jelenti azt, hogy nyakra-főre le-
het rágót nyelni, mert úgysem lehet tőle bajunk. Ko-
molyabb mennyiségű lenyelt rágó elzáródást okozhat
a bélrendszerben, ami még annál is kellemetlenebb,
mint ahogyan elsőre hangzik. Számos dokumentált
A juharszirup nem néz ki jól videón, nehéz forgatni vele, a reklámokban ezért általában motorolajjal helyettesítik.
til3_vegleges.indb 79
Kajakóma
eset van az orvostudományban arról, hogy ökölnyi
gumiszörnnyé összegabalyodott rágómaradványokat
kellett eltávolítani sebészi úton, jellemzően kisgye-
rekek gyomrából vagy akár a beleiből. Ők valószínű-
leg jobban jártak volna, ha elhiszik a mesét a hét év
alatt lebomló rágóról.
A rágó egyébként meglepő módon egyáltalán
nem modern találmány: a maják, az aztékok és a régi
görögök is feltalálták, és előszeretettel rágták. Ezek
még tényleg természetes gumiból voltak: a kaucsukfa
nedvéből, illetve Európában az örökzöld pisztácia-
cserje gyantájából készültek. A mai rágókhoz már ki-
vétel nélkül egy szintetikus gumifajtát, a butilkaucsu-
kot használják alapként. Ami pont ugyanaz az anyag,
amiből az autók gumiabroncsai is készülnek.
I 79
2018. 11. 05. 23:26
 Nagyon állat

Nagyon állat
Minden, amit a faunáról
nem feltétlenül akart tudni
80 I

til3_vegleges.indb 80 2018. 11. 05. 23:26

 Nagyon állat

A világ leghorrorisztikusab- nőstényt spermával, amikor csak szükség van rá. Ez

az állapot aztán egészen a nőstény elpusztulásáig
ban szaporodó állata
fenn is marad.
Az már fajfüggő, hogy egyetlen nőstényre hány
Pusztán a véletlen műve lehet, hogy David Cro- hím akaszkodik rá. Találni példát monogám kapcso-
nenberg nem forgatott még biohorrort a horgászha- latra is, de más fajoknál akár nyolc hímet is kitart
lak szaporodásáról, mert talán egyetlen másik állat egyetlen nőstény. És a teljes igazsághoz hozzátar-
sem párzik bizarrabb módon. Pedig van miből válo- tozik, hogy olyan fajokról is tudni, ahol egyáltalán
gatni. A banáncsiga péniszmérete például megegye- nincs ilyen parazitizmus, vagy csak opcionális ez a
zik a testhosszával, a hímnős egyedek kölcsönösen szaporodási mód. Ennek a szexuális parazitizmusnak
megtermékenyítik egymást, az aktus végén pedig az evolúciós magyarázata az lehet, hogy a nőstény
leharapják egymás péniszét. De mi ez ahhoz képest, horgászhalak elég ritkásan fordulnak elő, így nagyon
hogy a hím feloldja saját szerveit, és beleolvad a nős- nehéz társat találni a párzáshoz, és ha egyszer sikerül,
ténybe? érdemes megtartani – pláne, hogy így a nőstény min-
Valójában a horgászhalalakúak rendjéről van szó, dig rögtön meg tud termékenyülni, amikor készen áll
ezen belül a különböző fajoknál vannak eltérések, de az utódnemzésre. Szóval ha éppen a tengerek mélyén
a legtöbben hasonlóan szaporodnak, például az at- járnak, és egy nőstény horgászhalat látnak, jól nézzék
lanti ördöghalként is ismert európai horgászhal. A meg, mert nagy valószínűséggel valahol ott lifeg rajta
hím olyan fejletlen, hogy ha nem talál rövid úton egy egy hím is (nem mintha túl gyakran lehetne termé-
nőstényt, amelyre ráakaszkodhat, akkor elpusztul, szetes környezetében látni, két éve sikerült először
mert önállóan még táplálkozni sem képes. Egyedüli levideózni).
funkciója a megtermékenyítés – ha úgy tetszik, ez a
férfi princípiuma beteljesítése. Ennek megfelelően
az egyedüli fejlett testrésze a szagló- és – néhány faj
esetében – a látószerve, mert ezekkel találja meg a
nőstényt.
Ha megvan a kiszemelt nőstény, a hím eggyé vá-
lik élete párjával, de a szónak kevésbé a romantikus,
mint inkább a vérfagyasztó értelmében: a sokkal ap-
róbb testű hím beleharap a nőstény bőrébe, és para-
zitaként rácsatlakozik. Ha a helyére került, kienged
egy enzimet, amely feloldja a saját száján és a nőstény
testén a bőrt, és a két egyed a véredények szintjéig
összeolvad. Innentől a hím az immár közös keringési
rendszeren keresztül jut táplálékhoz, aminek köszön-
hetően meg is erősödik; cserébe készséggel ellátja a

A keselyűk gyomorsava elpusztítja a kolera és a lépfene kórokozóját is, ezért ehetnek betegségben kimúlt állatból is. I 81

til3_vegleges.indb 81 2018. 11. 05. 23:26

 Nagyon állat

Huszonötezer húsevő A hívők gangeszi védelmezői

teknőssel tisztították volna Na de ha ennyire szennyezett a Gangesz,

miért nincsenek folyton pusztító járványok a
meg a Gangeszt a hulláktól környéken? – merül fel a kérdés. Azért, mert
a folyó tele van bakteriofágokkal. Ezek olyan
A Gangesz India legfontosabb folyója, egyrészt vírusok, amik baktériumokat támadnak meg,
azért, mert több százmillió ember fő vízforrása, más- és felfedezésük éppen a Gangeszhez kap-
részt a hindu hitben kiemelt szakrális jelentőséggel csolódik. 1896-ban Ernest Hankin brit orvos
bír, Ganga istennő megtestesülése. A két funkció rájött, hogy a kolera baktériuma – ami vígan
között néha elég csúnya ellentét feszül. Például nem elvan csapvízben – gyorsan elpusztul, ha a
tesz jót a vízminőségnek, ellenben a kolerajárványok Gangeszből származó vízbe helyezik. Ezt ku-
terjedését kimondottan segíti, hogy bevett szokás a tatva jutott el a bakteriofágokhoz, amik sok
Gangeszbe temetkezni. A hindu hit szerint ugyan- betegség kialakulását megelőzik a szent fo-
is, ha valakit a szent folyó partján hamvasztanak el, lyóban. A bakteriális fertőzések legyőzésére
majd a porait a folyóba szórják, az instant megváltást azóta bakteriofágokat alkalmazó fágterápiá-
jelent, plusz a reinkarnáció örök körforgásából való kat is kidolgozott az orvostudomány – ami
kiszabadulást és belépőt a mennyországba. Mivel ezt ugyan az antibiotikumok megjelenésével
a 800 Celsius-fok üzemi hőmérsékletű ipari kre- elavult, de az elmúlt években a gyógyszer-
matóriumok helyett sokszor sima halotti máglyák- rezisztens baktériumok felbukkanásával újra
kal végzik, a hamvak helyett és mellett megégetett előtérbe került.
emberi testek kerülnek a folyóba, méghozzá évente
több tízezer. Az indiai állam jó ideje igyekszik tenni
valamit a Gangesz szennyezése és az ebből fakadó
közegészségügyi katasztrófák ellen, de míg a hagyo-
mányos problémák (szennyvíz, ipari hulladék és ha-
sonlók) esetében még úgy-ahogy tud eredményeket
felmutatni, a vallásos jelentőségű vízi temetkezés
már keményebb dió.
A nyolcvanas évek végén jött a nagy ötlet: termé-
szetbarát, sőt egészen organikus módszerrel lehetne
megtisztítani a folyót a hulláktól.
A kulcs a gangeszi lágy-
héjú teknős volt,
ami a nevével el-
lentétben egyébként
az Indus és Mahánadi

82 I A tigriscápának mindig iker embriói fogannak, de csak egy utódja születik. Az erősebb megeszi a gyengébbet még a méhben.

til3_vegleges.indb 82 2018. 11. 05. 23:26


folyókban is honos és nagyjából egyméteresre meg-
növő, főleg halakkal táplálkozó hüllő. A terv az volt,
hogy hatalmas hadseregeket tenyésztenek ki belőle,
rászoktatják őket a friss hal helyett az égett és osz-
ladozó emberi húsra, amit így ügyesen becsatornáz-
nak a táplálkozási láncba, a többit meg majd elvégzi
az ökoszisztéma. A teknős szent állatnak számít a
hinduknál, így vallásilag az sem okozott különösebb
problémát, hogy megeszik a mennyországba került
lelkekhez tartozó porhüvelyeket.
A program egy évtizeden keresztül tartott, és bő
kétmilliárd rúpiát (nagyjából 8,5 milliárd forintot)
emésztett fel. Összesen 25 ezer teknőst neveltek egy
direkt erre a célra felhúzott farmon, majd az állatokat
áttelepítették a folyóba takarítani. A tesztek remek
eredményeket hoztak, nagyjából tíz teknős két nap
alatt teljesen eltüntetett egy átlagos emberi testet,
csak a nagyobb csontok maradtak meg. A gyakorlat-
ban azonban nem nagyon látszott semmilyen ered-
mény.
Mint kiderült, a korrupció nagyobb úr, mint a
közegészségügy: addig egész szépen futott a projekt,
amíg fel kellett nevelni és emberhúsra kellett szok-
tatni az állatokat, de onnantól már nem nagyon kö-
vette senki a sorsukat, hogy beengedték őket a folyó-
ba. Méghozzá azért nem, mert kifizetődőbb volt nem
odafigyelni rájuk, és az orvvadászoknak jó pénzért
megsúgni, hol lehet éppen pár száz teknőst levadász-
ni. A teknős húsa ugyanis ínyencségnek és – mivel
védett és veszélyeztetett faj – ritkaságnak is számít, a
feketepiacon egyetlen példányért nyolcezer rúpiát is
elkérnek, ami egy mezőgazdasági munkásnak nagy-
jából húsznapi munkabére. A Gangesz vize így a mai
napig borzalmas és egyre rosszabb, a hullaproblémát
az állam most éppen nagy teljesítményű krematóriu-
mok beüzemelésével igyekszik orvosolni.
A valóságban a gyalogkakukk maximális sebessége 30-32 km/óra, míg a prérifarkas a 70-es tempót is el tudja érni.
til3_vegleges.indb 83
Nagyon állat
Egy, csak egy hal létezik,
amelyik nem hidegvérű
Az valószínűleg sokunknak rémlik az általános
vagy középiskolai biológiaórákról, hogy a gerinces
élőlények két csoportra oszthatók aszerint is, mi-
lyen a testhőmérséklet-szabályozásuk. Tudományos
szempontból ugyan nem túl szabatos a felosztás, de
mondhatjuk, hogy vannak hidegvérű és melegvérű
gerincesek. Utóbbiak közé sorolhatjuk a madarak és
az emlősök többségét, míg a hüllők, kétéltűek és ha-
lak az előbbiek táborát erősítik. Illetve van egy kivé-
tel, egy különleges nyílt tengeri halfaj, amiről nem-
rég bizonyosodott be, hogy melegvérűnek számít.
A halak tehát alapból hidegvérű (ektoterm, vál-
tozó testhőmérsékletű) élőlények, noha bizonyos
tengeri halfajok – például a tonhal vagy egyes cá-
pafélék – képesek egyes testrészeiket felmelegíteni,
hogy növeljék úszásteljesítményüket. De ez csak
ideiglenes melegvérűség, mivel belső szerveik, így
az agyuk és a szívük is hamar lehűl, amint mélyebb,
hidegebb vizekbe merülnek alá, így időnként min-
denképp rákényszerülnek, hogy sekélyebb vizek-
be térve melegedjenek át. Az amerikai Nemzeti
Óceán- és Légkörkutató Hivatal (National Oceanic
and Atmospheric Administration, NOAA) 2015-
ös tanulmánya a Science magazinban azonban arról
számolt be, hogy létezik egy halfaj, amelyik tudo-
mányos szempontból teljesen melegvérű (endoterm)
élőlénynek számít: az opah (Lampris guttatus), avagy
tündöklőhal. Bár az állat testhőmérséklete nem any-
nyira meleg, mint a madaraké vagy az emlősöké, szí-
ve meleg vért pumpál testébe.
Az ötventől ötszáz méterig terjedő mélységek-
ben élő opah különleges vérkeringése lehetővé teszi
I 83
2018. 11. 05. 23:26
 Nagyon állat
számára, hogy huzamosabb ideig az óceán hideg
mélységeiben tartózkodjon, és ott a többi halnál
ügyesebben és gyorsabban mozogva szerezze táplá-
lékát. A tündöklőhal jellegzetes, vörös színű mell-
úszóit folyamatosan mozgatva termel hőt a testé-
ben, aminek következtében anyagcseréje, mozgása
és reakcióideje jóval gyorsabb, mint a többi, hasonló
mélységben tanyázó élőlényé.
A nagyobb autókerék méretű hal ezenkívül spe-
ciális vérerekkel bír, amik a meleg vért a kopoltyúk-
hoz szállítják, hogy a légzés közben lehűlt vér cse-
rélődhessen a légzőszervben. A hőcseréért felelős
ereknek köszönhetően minimális a hal hővesztesé-
84 I A kacsacsőrű emlős mérge ugyan nem halálos, de hetekig visszatérő, erős fájdalmat okoz, amit a morfium sem képes csillapítani.
til3_vegleges.indb 84
ge, a test belső része pedig gyakorlatilag állandóan
melegen tartható, amivel az izmok teljesítménye,
az agyi és látószervi funkciók fokozhatók. Az opah
testében lévő zsírszövetek, hájrétegek, amik még a
kopoltyúját, szívét, izmait is körbeveszik, ugyancsak
hozzájárulnak a melegvérűséghez: szigetelő hatásuk
miatt nagyobb mélységekben, huzamosabb ideig
tartózkodva sem hűl ki az élőlény teste. Mindez a
sok különlegesség persze nem menti meg az opaht a
halászattól: húsa különösen Hawaii térségében ked-
velt csemege, de a világ más részein is előszeretettel
fogyasztják az akár kétméteresre és 270 kilogram-
mosra is megnövő jószágot.
A kutya vagy a macska az
okosabb?
A közismert vicc szerint egy kutya intelligenciája
egy négyéves gyerekének felel meg (istenként tekint
arra, aki kaját ad neki, és rettenetesen tud örülni a
legkisebb dolgoknak is), míg egy macskáé egy meg-
keseredett 40 éves emberének (magasról tesz az
egész világra, mindenkit utál, és csak a saját kényel-
me érdekli). A kérdés azonban a viccen túl is ott lóg
a levegőben a macska- és kutyatartók között, ami-
óta világ a világ: melyik házi kedvenc az okosabb? A
kutya, amit egészen bonyolult feladatok elvégzésére
is be lehet idomítani? Vagy a macska, ami nem haj-
landó alávetni magát az ember akaratának, viszont
meghökkentően kreatív módokon tudja idegesíte-
ni? Az amerikai Vanderbilt Egyetem tudósai egy
nagyobb szabású kutatás keretében (ami egyébként
2018. 11. 05. 23:26

úgy általában az állati intelligenciát és agyfelépítést
vizsgálta) adtak választ néhány éve a kérdésre. Az
eredmény: a kutya az okosabb. Bocs, macskások.
Hogyan lehet megállapítani, hogy két állatfaj
közül melyik az intelligensebb? A kutatók az agy-
kéregben lévő neuronok számából indultak ki, ami
egyenes arányban áll azzal, hogy mennyire bonyo-
lult összefüggéseket képes felismerni az adott állat,
mennyire hatékonyan tud információt feldolgozni.
Ez nem feltétlenül jár együtt azzal, hogy fizikai-
lag mekkora az agy, simán lehet fejlettebb egy ki-
sebb méretű agy, ha sűrűbben sorakoznak benne a
neuronok. Az elefánt agya például nagyjából négy-
szer nagyobb az emberénél, mégis mi lőttünk fel egy
elektromos autót az űrbe csak úgy úri jó kedvünk-
A struccnak akkora a szemgolyója, mint az agya. Nem az agya kicsi, hanem túlfejlett és hatalmas a szeme.
til3_vegleges.indb 85
Nagyon állat
ben, nem ők. A kutatók azt találták, hogy a macskák
agykérge átlagosan 250 millió neuront tud felmutat-
ni, míg a kutyáké 430 milliót (a teszteken legjobban
szereplő fajta, a golden retriever 620 milliót). Ös�-
szehasonlításképpen: az ember agya 16 milliárddal
bír, legközelebbi rokonaink, a csimpánzok hat-hét-
milliárddal, a legokosabbnak tartott nem főemlős, az
elefánt pedig kb. ötmilliárddal.
A kutatás további meglepő eredményeket is ho-
zott. Például kiderült, hogy a mosómedve nagyjából
macska méretű agyba tud belezsúfolni majdnem a
kutyákénak megfelelő mennyiségű neuront. Meg-
dőlt az a hipotézis is, hogy a ragadozó állatok ál-
talában intelligensebbek lennének a növényevőknél
(ez az elmélet arra alapozott, hogy a vadászathoz
I 85
2018. 11. 05. 23:26
 Nagyon állat
bonyolultabb agyműködés szükséges, mint a rejtő-
zéshez) – mint kiderült, a hasonló méretű növény- és
húsevő állatok agyát nagyjából hasonló mennyiségű
neuron is hajtja.
Kivéve az igazán nagy méretű állatoknál, ahol a
növényevők tipikusan intelligensebbek; lásd például
a már említett elefántot a maga ötmilliárd neuron-
jával, míg a legnagyobb testű ragadozók egyike, az
oroszlán alig tud többet a kutyáknál (500 millió
neuronja van). Ezt a kutatók azzal magyarázzák,
hogy a zsákmányszerzés nagyon durva energiabe-
fektetéssel jár – ezért jellemző a nagymacskákra,
hogy a két vadászat közti időt jellemzően alvás-
sal vagy lustálkodással töltik. Az agy a legnagyobb
energiaigényű szerv, ami ráadásul folyamatos üzem-
anyag-ellátást követel, és a fogyasztása a neuronok
mennyiségével növekszik. Mindez pedig azzal jár,
hogy a nagymacskák életmódja egy szint után már
gátolja az agyuk további fejlődését.
A madár, amit kevesebben
láttak, mint ahányan a
Holdon jártak
Az éjjeli papagájt (Pezoporus occidentalis) az orni-
tológusok általában a világ legrejtélyesebb madara-
ként emlegetik. Annyira nehéz rábukkanni, hogy a
ma élő emberek közül kevesebb látta, mint ahányan
a Holdon jártak. A zöld-sárga madár Ausztráliában
őshonos, ott is elég kevés helyen bukkan fel: csak
Nyugat-Ausztráliában és a szigetország északkeleti
részén, Queenslandben.
86 I A tigriseknek nemcsak a szőrük csíkos, de alatta a bőr is. Minden állatnak egyéni a mintája, egyfajta ujjlenyomat.
til3_vegleges.indb 86
Az állat ideje nagy részét a földön, bokrokban és
bozótosokban rejtőzködve tölti, ami már önmagában
ritkaság: egyike a világ három földipapagáj-alfajának.
Leginkább éjjel aktív, terepszínei miatt remekül tud
rejtőzködni a növényzetben. Egy megjelölt éjjeli pa-
pagájt 15 napig követtek GPS-szel, és a kutatás azt
mutatta, hogy hatalmas távolságokat tud megten-
ni rövid idő alatt. A legrövidebb táv, amit a madár
egy éjszaka alatt repült, negyven kilométer volt. Úgy
tűnik, a papagáj legtöbbször azért repül, hogy vizet
találjon, mert fő táplálékához, egy Ausztráliában ős-
honos pázsitfűféle magvaihoz rejtekhelyén könnyen
hozzá tud jutni.
Az emberek először 1845-ben találkoztak éjjeli
papagájjal egy expedíció közben, aminek célja egy
misztikus tó megtalálása volt Ausztrália szívében.
Akkoriban rengeteg papagáj élt arrafelé, a bennszü-
löttek ünnepi öltözékeikhez használták fel tollaikat.
A kutatók nem tudnak dűlőre jutni azzal kapcsolat-
ban, hogy milyen okból tűnt el az éjjeli papagájok
nagy része a XX. századra. Elképzelhető, hogy az
2018. 11. 05. 23:26

emberek vadászták le őket, de az is lehet, hogy vad-
és házi macskák sodorták a kihalás szélére. Egyesek
szerint nincs is kihalófélben a faj, csak elképesztően
jól rejtőzködnek.
1912 után több szakértő is kihaltnak nyilvání-
totta a fajt, de 1989-ben egy ausztrál üzletember
25 ezer ausztrál dollárt ajánlott annak, aki bizonyí-
tékot talál arra, hogy az éjjeli papagájok nem tűntek
el végleg. A bizonyítékra egy évvel később véletle-
nül bukkant rá három ornitológus, amikor megálltak
vizelni, miközben Queenslanden autóztak át, és az
út mellett belebotlottak egy éjjeli papagáj tetemé-
be. Páratlan szerencséjükhöz hozzátartozik, hogy a
három kutató közül kettő azon kevesek közé tarto-
zott, akik a saját szemükkel láthattak kitömött éjjeli
papagájt, így azonosítani tudták a madarat. Ezután
Ausztrália ornitológusai újra elkezdték kutatni az
éjjeli papagájokat.
A következő dokumentált találkozás 2005-ben
történt, amikor biológusok három éjjeli papagájjal
találkoztak. Ezután 2006-ban egy parkőr a Dia-
mantina Nemzeti Parkban talált egy halott példányt.
Rengeteg alaptalan bejelentés után John Young ter-
mészetfotós és ornitológus volt az első ember, aki
bizonyíthatóan látott egy éjjeli papagájt 2013-ban.
Állítása szerint tizenöt évet töltött azzal, hogy felvé-
teleket tudjon készíteni a faj egyik egyedéről repülés
közben. A képek mellett az állat hangját is sikerült
felvennie. 2015-ben aztán Steve Murphy ökológus
el tudott kapni egy éjjeli papagájt. A madarat Ped-
rónak nevezte el, és megjelölte, hogy kutathassa az
életmódját. A papagáj pontos lakóhelyét pár tudóson
kívül nem árulta el senkinek. Az eset után megalapí-
tották a Pullen Pullen Reserve-et – egy kevesek által
ismert helyen kijelölt rezervátumot –, ahol az éjjeli
papagájokat és élőhelyüket próbálják megóvni.
A lajhár gyorsabban közlekedik a vízben, mint szárazföldön, és akár 40 percig is képes a víz alatt maradni egy lélegzettel.
til3_vegleges.indb 87
Nagyon állat
A fél világot egyetlen
hangyakolónia öleli át
Ha azt hallja, hogy egy gigantikus hangyacsa-
pat elfoglalta a fél világot, jó eséllyel kapásból va-
lamilyen Zs kategóriás horrorfilmre fog asszociálni.
Pedig valóban ez a helyzet: az argentin hangyák
egy-egy, Európában, az Egyesült Államokban és
Japánban élő óriáspopulációja valójában mind
egyetlen megakolóniához tartozik. Ahogy a neve
is mutatja, az argentin hangya (Linepithema humi-
le) Argentínában őshonos, de a történelem során
az Antarktiszt leszámítva az összes kontinensre
eljutott az emberi utazók potyautasaként. A rovar
új élőhelyein pedig nagy kolóniákat alakított ki, és
élősködni kezdett a helyi állatokon és növényeken;
Európában is igen kellemetlen kártevőként tartjuk
számon. A legnagyobb kolóniája is kontinensün-
kön található, hatezer kilométeren át húzódik a
Földközi-tenger partján. A megakolónia másik két
csoportja Kaliforniában, illetve Japán nyugati part-
vidékén jött létre.
Egészen sokáig mindenki azt hitte, hogy ezek-
nek a populációknak semmi közük egymáshoz. Az-
tán japán és spanyol kutatók 2009-ben felfedezték,
hogy a három különböző földrészen élő hangyák
kutikuláján (külső vázán) található szénhidrogének
megdöbbentően hasonló kémiai mintázatot mu-
tatnak. Ekkor kezdték el alaposabban is vizsgálni a
különböző kolóniák viszonyát. A hangyák az azonos
kolóniákhoz tartozó társaikkal szemben toleránsak,
az idegen hangyákkal szemben viszont agresszíven
védik a területüket. A tesztekben különböző kolóni-
ákból származó hangyákat különféle párosításokban
eresztettek össze. Nemcsak a három szuperkolóniá-
I 87
2018. 11. 05. 23:26
 Nagyon állat
ból válogattak, hanem egy-egy, ezektől elkülönülő
kisebb katalán és japán kolóniából is.
A két európai, illetve a két japán kolónia tagjai
annak rendje és módja szerint erős agresszióval is
viseltettek a földrajzi szomszédaikkal szemben. Az
egymástól sok ezer kilométerre élő három szuperko-
lónia tagjai viszont egyszerűen nem voltak hajlandók
bántani egymást. Sőt, inkább úgy viselkedtek, mintha
mindig is egy helyen éltek volna, a csápjaik összedör-
zsölésével köszöntötték egymást. A legvalószínűbb
magyarázat, hogy a nagy földrajzi távolságot a gene-
tikai közelség hidalja át: a hangyák felismerik egy-
mást a kutikulájuk összetétele alapján, így gyakorla-
tilag egyetlen nagy közösséget alkotnak – méghozzá
akkorát, hogy az csak az emberi társadalomhoz mér-
hető. Feltehetően nemcsak a megakolónia kialakulá-
sa történt emberi segítséggel, de az összetartásában is
a mai napig öntudatlan szerepet játszunk azzal, hogy
a folyamatos utazásainkkal újra és újra lehetővé tes�-
szük az interkontinentális családegyesítést.
88 I A világ legnagyobb medúzája, a sárga hajasmedúza (Cyanea capillata) hosszabbra megnő, mint a kék bálna.
til3_vegleges.indb 88
Évi harmincmillió elesett katona
San Diego mellett az argentin hangyák egyik
szuperkolóniájának egy része levált, önálló
kolóniává alakult, és terjeszkedni kezdett.
Hamar összeért azzal a szuperkolóniával,
amiből megalakult, de a két hangyapopu-
láció akkor már ellenségként tekintett egy-
másra. Azóta is harcban állnak, a frontvonal
több mérföld hosszan húzódik, és évente
körülbelül harmincmillió hangya pusztul el a
San Diegó-i háborúban. A kutatók nem tud-
ják pontosan, hogy ezek a spontán kolónia-
szakadások miért történnek. Egy lehetséges
magyarázat, hogy a hangyaforradalom fel-
falja gyermekeit, vagyis amikor már minden
rivális hangyafajt sikerül legyőzni egy kör-
nyéken, a szuperkolónia megosztottá válik,
hogy a hangyák száma szinten maradjon, és
mindig jusson elég táplálék a fajnak.
2018. 11. 05. 23:26
 Nagyon állat

Az állat, ami megeszi a a helyet, és gyökeret ereszt, már nem lesz többé szük-
sége az agyára, úgyhogy megeszi. (Ez olyasmi, mint
saját agyát
egy állandó kinevezés a tudományban.)”

Érezte már úgy, hogy amióta kívülről nézve vi-

szonylag rendben vannak a dolgok magával, mármint
abban az értelemben, hogy megvan a három gyerek
és a négy kerék, a sütögetés a haverokkal és a stabil
ellenségkép, el mer menni egy érettségi találkozóra
is, szóval amióta úgymond révbe ért, mintha eltűnt
volna az agya? Vagy csak a kollégáin látja? Ne érez-
ze magát egyedül, ismerkedjen meg sorstársunkkal,
a zsákállatokkal. A tengerekben nagy fajgazdaságban
megtalálható zsákállatok annyiban is hasonlítanak
némely embertársunkra, hogy nagyjában-egészében
henger alakú zabagépek, amiknek lényegében az
egész felnőtt szervezetük a tápanyagbevitelt szolgál-
ja: egy nyílás itt, egy nyílás ott, kívül egy zsákszerű
burok. Viszont szépek és változatosak, és többsé-
günkkel ellentétben hím- és női ivarszerveik is van- A zsákállat ebihalszerű lárvaként kezdi vízi pá-
nak. lyafutását. Ez a fázis azonban csak rövid ideig tart,
Ezek az első blikkre növénynek tűnő, valójában ilyenkor ugyanis még nem képes táplálkozni – el-
azonban az állatvilág gerinchúros törzsébe tartozó lenben tud mozogni. A lárvának hosszú evezőfarka
izék az evolúció olyan különleges termékei, amelyek van, amellyel kígyózó mozgást végez, és itt húzódik
átmenetet képeznek a gerinctelenek és a gerincesek a gerinchúrja és a központi idegrendszere, amelynek
között (ezért is hívjuk őket előgerinchúrosoknak). Ez része az idegdúc, egy agykezdemény is. Még érzék-
az átmenet az egyedfejődésben is tökéletesen meg- szervei is vannak: primitív szeme és egyensúlyszerve,
jelenik: a kis zsákállatporonty még idegrendszerrel amelyek segítségével képes megtalálni a helyet, ahol
születik, van kezdetleges agya is, miután azonban hátralévő életét tölteni fogja: tapadószervével megra-
erre már nem lesz szüksége, azt a teljes idegrendsze- gad a tengerfenéken vagy akár egy hajó oldalán – a
rével együtt felemészti. Az amerikai kognitív filozófia zsákállat révbe ér. Ekkor kezdődik a drámai meta-
atyamestere, Daniel C. Dennett sarkításában: „Az morfózis: teste átalakul, és miután csőidegrendszerére
ifjú zsákállat a tengerben kóborolva keres egy meg- már nem lesz szüksége, az tápanyagként egyszerűen
felelő sziklát vagy koralldarabot, amire rátapadhat, és felszívódik a testében. Ezután egy helyben, nagyjából
azt az élete otthonává teheti. Ehhez a feladathoz van a tengeri rózsákhoz hasonlóan él; egy testnyíláson
egy kezdetleges idegrendszere is. Amikor megtalálja beszűri a vizet, majd kiszűri belőle a planktonokat és

A bálna tejének 30–50 százalék a zsírtartalma. Az állaga nagyjából olyan, mint a fogkrémé. I 89

til3_vegleges.indb 89 2018. 11. 05. 23:26

 Nagyon állat
egyebeket, aztán egy másik nyíláson kiengedi a fe-
lesleget.
A zsákállat nemcsak a különleges autokanniba-
lizmusa miatt érdekes, az agyfejlődés szempontjából
is gyakran hivatkoznak rá. Mint az idegrendszerrel,
agykezdeménnyel bíró egyik legprimitívebb mai élő-
lény, példája azt mutatja, hogy az agy eredetileg nem
feltétlenül a gondolkodás, hanem a mozgáskoordiná-
ció miatt alakult ki. Zsákállatunk ugye másra nem is
használja az agyát, és miután nem kell mozognia, azt
jóízűen felemészti. A magasabb agyi funkciók esze-
rint evolúciósan csak jóval később alakulnak ki.
A krokodil nem öregszik,
mégsem él örökké
Bár népszerűségi rátájuk különbözik, van valami
közös a laposféregben, a homárban és az okkult le-
gendák hősében, Saint-Germain grófban. Ők bizo-
nyos értelemben mind halhatatlanok, ám Casanova
alkimista mesterével szemben az állatvilág örök fia-
taljai mégsem élnek örökké. Így nem találkozhatunk
Godzilla méretű krokodilokkal sem, hiába nem mu-
tatják ők sem az öregedés jeleit.
A krokodilok, ha egy idő után nem is túl gyorsan,
de folyamatosan növekednek életük végéig, miköz-
ben megőrzik vitalitásukat, nem gyengülnek el az
izmaik és az érzékeik, és hintaszékben sem bóbiskol-
nak többet, mint ifjúként. Az életkorral együtt nem
csökken az állatnak sem a mozgékonysága, sem a
táplálékigénye, sőt egyre többet eszik, és egész szépen
megnő. Egy Lolong néven becézett példány tömege
90 I A nőstény görény belepusztulhat, ha a párzási időszakban nem jut szexhez.
til3_vegleges.indb 90
a Fülöp-szigeteken bizonyítottan elérte az egy ton-
nát, indiai fajtársa Guinness-rekorderként a hétmé-
teres hosszot, míg a fogságban élő Cassius több mint
110 évével a legidősebb ismert példány.
Vagy ott van például Gusztáv, a Tanganyika-tó so-
rozatgyilkosa, minden idők egyik leghíresebb ember-
evő krokodilja. Gusztáv egy herpetológustól, Patrice
Faye-től kapta a nevét, aki már a kilencvenes években
is tanulmányozta az állatot. A krokodilt sosem ejtették
foglyul, de a 2002-es becslések szerint a tömege akár
egy tonna is lehet, és valószínűleg 5-6 méter hosszúra
nőhetett. A nílusi krokodil közismert emberevő fajta;
a sós vízi krokodilfajtákkal együtt több embert ölnek
meg évente, mint a többi emberevő faj együttvéve. Az
afrikai példányoknak könnyű helyzetük van, ugyanis
Kelet-Afrikában, ahol a legnépesebb az állatpopulá-
ció, nagy a szegénység, de nincs infrastruktúra, így a
krokodilok viszonylag szabadon garázdálkodhatnak.
Egyedül Gusztávnak legalább háromszáz gyilkosság
van a rovásán. Méretei miatt először azt gyanítot-
ták, hogy akár százéves is lehet, de egyszer, amikor
kinyitotta a száját, észrevették, hogy a fogazata még
majdnem teljes, márpedig egy ilyen öreg példánynál
ez nem volna lehetséges. Ezért úgy becsülték, hogy
Gusztáv hatvanegynéhány éves lehet.
Teljes fogazat ide vagy oda, Gusztáv szó szerint
elég rossz bőrben van. A kutatók három golyó ütötte
sebet is láttak rajta, a jobb vállán egy jókora mélye-
dés éktelenkedik, és ismeretlen eredetű horzsolások
borítják. Ennek ellenére az állat félelmetes ragadozó:
antilopokat és zebrákat is elkap, sőt, a méretei alapján
akár vízilovakra vagy gnúkra is rátámadhat. A helyi-
ek szerint Gusztáv sokszor elkapta a zsákmányát, de
végül nem ette meg, csak megölte – ez szintén hozzá-
járult a rossz híréhez. A szakértők szerint ez érthető:
a krokodilok akár hónapokig is bírják evés nélkül, így
2018. 11. 05. 23:26

Gusztáv alighanem megválogatta, hogy mi az, amit
nemcsak a szájába vesz, hanem le is nyel. A fenevadat
utoljára 2015-ben látta egy helyi, azóta nem tudni,
hol van.
Gusztáv még nőni fog, mert a legnagyobb kroko-
dilok egyben a legöregebbek is általában, bár ebben
van némi bizonytalanság. Krokodiléknál az életkor
megállapítása nem egyszerű, leginkább a csontok és
fogak „évgyűrűiből” próbálják megsaccolni az éveiket.
Mindenesetre úgy tűnik, az átlagkrokodil nagyjából
hetven évig húzza, és a legidősebbek sem matuzsále-
mi korúak. Hiába tehát a potenciális halhatatlanság, a
szomorú valóságban ők is csak nagyjából addig élnek,
mint mi, emberek. Miért halnak meg mégis, ha állí-
tólag nem öregednek? Hát nagyjából azért, amiért az
emberek is szoktak, mielőtt elöregedett volna a tár-
sadalmuk. Járványok, harcok, sérülések – vagy éppen
A nőstény pandák mindössze évi 24–72 órán át aktívak szexuálisan, ezért olyan nehéz szaporítani őket.
til3_vegleges.indb 91
Nagyon állat
az éhhalál, ami az egyre nagyobb zabálhatnékú kro-
kodilokat sem kerüli el. Sokáig a cipő- és retikülipar
is keményen benne volt persze a mortalitásukban, a
fogságban tartott példányoknál pedig a stresszfak-
torral kell számolni. A civilizációs betegségektől a
legnagyobb ma élő hüllők sem tudják függetleníteni
magukat.
Egyelőre nem pontosan ismert a krokodilok
alig-öregedésének biológiai háttere – igaz, általában
az öregedésé sem. Az látszik, hogy a hüllőknek van
néhány olyan tulajdonságuk (tartós oxigénhiány el-
viselése, gyors felépülés, képesség az anyagcsere mi-
nimalizálására), amelyek általában is összefüggést
mutatnak a hosszú élettartammal az állatvilágban. A
krokodilok ugyanis nincsenek egyedül. Homár, hidra,
néhány halféle, meg persze Keith Richards: többek
között ők azok, akik biológiai értelemben halhatat-
I 91
2018. 11. 05. 23:26
 Nagyon állat

lannak látszanak – és akkor még nem beszéltünk az 48 évente sokmilliós

olyan tényleg fura kreatúrákról, mint a Turritopsis
patkánysereg támadja
dohrnii: ő az a folyamatosan megfiatalodó medúza,
aki időről időre képes visszamenni fejlődésének korai meg Indiát
polipfázisába.
Míg az öregedés tankönyvi tünetei elvileg elég Mautam, bambuszhalál, patkányáradás – ilyen
egyértelműek – funkcionális hanyatlás, a növekedés neveken ismert India északkeleti részén az a 48 éven-
megállása nagyjából a nemi érés után, később a nem- te ciklikusan megismétlődő jelenség, amikor milliós
zőképesség csökkenése, majd az évek előrehaladtával patkányhordák tűnnek elő gyakorlatilag a semmiből,
egyre valószínűbb halál –, az említettek, illetve még felzabálják a termést, elpusztítanak mindent, amit
néhány faj nem vagy csak alig mutatja ennek jele- csak tudnak, éhínséget és járványokat hozva a népre.
it. Ezt mondjuk már csak azért sem mindig kön�-
nyű megállapítani, mert az ilyen dolgok megfigyelése
jó esetben időigényes folyamat. Néhány éve még a
teknősöket is az „elhanyagolható öregedés” jelensé-
gével leírt fajok közé sorolták, most azonban már úgy
gondolják, öregszenek ők, csak hát ebben is lassúak,
mint minden másban. Amíg a halandósági ráta az
életkorral együtt nő a legtöbb fajnál (nagyobb eséllyel
halunk meg nyolcvanévesen, mint huszonévesként), a
nem öregedő állatoknál ez nincs így – sőt, a sirályfé-
lék közé tartozó cséreknél az idősebb példányoknak
a szelekcióval összefüggésben egyenesen jobbak az
életkilátásaik, mint a fiataloknak.
A nem öregedő fajokra érthető módon nagy fi-
gyelem irányul az orvosbiológiában is. A potenciá- A helyi mitológiába az istenek által kirótt büntetés-
lisan szintén örökéletű laposférgeket a regenerációs ként épült be a jelenség, és sokáig az európai felfe-
képességük miatt tanulmányozzák, de vannak kéte- dezők is csak legendának tartották, annak ellenére,
sebb megítélésű projektek is, amelyek az állatvilágból hogy a brit gyarmatosítók feljegyzéseiben valóban
vett ismeretek segítségével szeretnék az öregséggel szerepelt egy-egy komoly terméspusztulás és éhínség
összefüggő sejtszintű elváltozásokat kiküszöbölni az 1862-ben és 1911-ben. 1958-ban aztán már aránylag
embernél. Ennek prófétája, a mások szerint túlzot- dokumentált volt a katasztrófa, 2006-ban pedig már
tan spekulatív hajlamú Aubrey de Grey szerint nem jó előre várták a kutatók és az indiai állam is, még a
vagyunk messze az ezer évig élő embertől – ehhez hadsereget is készenlétbe helyezték. A patkányinvá-
azonban magát az öregedést kellene előbb jobban zió pedig valóban jött, megállíthatatlanul, sokmilliós
megérteni. hullámokban.

92 I A 100 méteres síkfutás abszolút világrekordját a cincinnati állatkert nőstény gepárdja, Sarah tartja 5,95 másodperccel.

til3_vegleges.indb 92 2018. 11. 05. 23:26


Mint kiderült, a fura jelenség oka nem az istenek
haragja, hanem a Melocanna baccifera nevű bambusz-
faj biológiai ciklusa. A bambusz India északkeleti
csücskében nagyjából 26 ezer négyzetkilométernyi
egybefüggő erdőséget alkot, más fa nem is nagyon
él meg azon a környéken, minden konkurenst kiszo-
rított az évszázadok alatt. Csak hogy tudjuk hová
tenni ezt a számot: ez a terület kicsit nagyobb, mint
Szlovénia, és kicsit kisebb, mint Belgium. A bambusz
több fajtájára jellemző, hogy egyszerre, akár egy éven
át is virágzik, aztán a magok elhullatása után elpusz-
tul, hogy kikeljen és kinőjön az új generációs erdő,
ami aztán pár évtizedig él, a következő virágzásig.
A Melocanna baccifera esetében ez a ciklus 48
évente következik be, és ha eljön a virágzás ideje,
szinkronban kezdi el termelni a magokat a milliárd-
nyi növény. A bambusz magjai hatalmasak, körtére
emlékeztetnek, akár harmincdekásak is lehetnek,
és tele vannak fehérjével és egyéb tápanyagokkal.
Amikor az erdő kivirágzik, hektáronként átlagban
nyolcvan tonna mag hullik a földre. Hektáronként
nyolcvan tonna ennivaló a helyi állatvilágnak, 26 ezer
négyzetkilométeren. A helyi fekete patkányok iga-
zodtak a bambusz 48 éves ciklusaihoz, a populáció
A nyulaknak 360 fokos panorámalátásuk van, csak frontális irányban van egy vakfolt. Így a hátuk mögé látnak, de az orruk elé nem.
til3_vegleges.indb 93
Nagyon állat
közel fél évszázadon át igazából csak vegetál, alig-
alig szaporodik. Hanem amikor elkezd hullani az
égből a végtelen mennyiségű ingyenkaja! A patkány-
populáció ilyenkor valósággal berobban, és iszonya-
tos tempóban kezd gyarapodni. Amíg tart a virágzás,
a patkányok gyakorlatilag mást sem csinálnak, mint
esznek és szaporodnak.
Aztán persze kiderül, hogy az ételutánpótlás
nem volt végtelen, a patkányhorda elindul új élelem-
forrás után nézni, és találkozik az emberrel, illetve
a megművelt mezőgazdasági területekkel. El lehet
képzelni, milyen pusztítást visznek végbe a rizsföl-
deken, vagy ha beszabadulnak a falvak magtáraiba.
Végül a patkányok nem találnak több élelmet, és
előbb leáll az irtózatos tempójú szaporulat, aztán pár
év alatt alatt szépen kipusztulnak olyan szintig, amit
az élelemben újra szegényessé váló környezet el tud
tartani. Most éppen ezen van túl India legerősebben
érintett tartománya, és várhatóan 2054-ig nyugtuk
is lesz a patkányoktól. A következő invázió viszont
a klímaváltozás miatt várhatóan minden eddiginél
durvább lesz.
I 93
2018. 11. 05. 23:26
 Nagyon állat
A moszkvai állatkertben
él az utolsó világháborús
hadifogoly
Hitler, aki előző életében ünnepelt vegetáriá-
nus és állatbarát hírében állt, egy teljes esztendeje
nem vett magához ételt moszkvai fogságában. Te-
hettek elé patkányt, halat, nyulat, mióta asszony
nélkül maradt, meg sem piszkálta; képes volt egész
nap mozdulatlanul maga elé bámulni, szeme sem
rebbent. Igaz, aligátoréknál ez egészen megszokott,
simán kihúzzák evés nélkül a telet. A gyászmunka
végeztével Hitlernek is fokozatosan visszatért az
étvágya, nem kellett őt mesterségesen táplálni, vita-
minokkal megalázni. Azóta is a moszkvai állatkert
hüllőrészlegének megbecsült hadifoglya, pedig a
maga 82 évével kifejezetten matuzsálemnek
számít.
Bár nem minden látogató tudja,
Moszkva legidősebb aligátora – hiva-
talos nevén Szaturnusz
94 I Délkelet-Ázsia dzsungeleiben kb. 3200 tigris él vadon. Amerikában házi kedvencként 5000.
til3_vegleges.indb 94
– háborús jóvátételként érkezett a megszállt Né-
metországból a Szovjetunióba. Az 1936-ban a Mis-
sissippi-vidéken született aligátor legfeljebb méte-
res gyíkocska lehetett, amikor Amerikából a náci
Németországba vitték. Bár az oroszoknál később
az a legenda járta, hogy személyesen Hitler házi
aligátora volt (innen a szovjet valóságban később
ráaggatott Hitler becenév), erre nincs bizonyíték.
Bár a harmincas évek berlini extravaganciájában
néhányan tényleg tartottak otthon komolyabb hül-
lőket is, ő valószínűleg a berlini állatkert állományát
gazdagította. Egészen a német birodalmi állatkert
lebombázásáig.
A berlini akvárium 1943. november 23-
án pusztult el a krokodilok és aligátorok
többségével együtt. Azok az állatok, amik
túlélték, állítólag a környező utcák romos
házaiba vették be magukat. Néhány nap-
ra talán Hitler-Szaturnusznak is a hábo-
rús szabadság volt az osztályrésze, majd
a többi túlélővel együtt (az állatkert 16
ezres állományából száznál kevesebb pél-
2018. 11. 05. 23:26

dány vészelte át a háborút) Lipcse fogadta be. Az
amerikai–német aligátor 1945-ben aztán a brit öve-
zet katonai hatóságaihoz került. Ők adták valamiért
ajándékba a szovjeteknek, a Vörös Hadsereg pedig
egy pitonnal és egy orrszarvúval együtt hadizsák-
mányként – ha úgy tetszik, világháborús jóvátétel-
ként, esetleg a faji adottságai miatt egy náci karika-
túrára hasonlító vicsorgó kabalaként – hazaküldte
egy lepecsételt vagonban.
A pontos sztorit azért sem lehet már kibányász-
ni a legendarétegek alól, mert sem a berlini, sem a
moszkvai állatkert akkori iratai nem maradtak meg,
utóbbiak tűzben semmisültek meg az ötvenes évek-
ben. Így aztán Szaturnuszról mindenki azt mond,
amit akar. Borisz Akunyin orosz író például a Hitler
kis aligátora szálat fejti ki olvasóinak, míg Dimitrij
Vasziljev, a moszkvai állatkert mostani hüllődoktora
azt állítja, hogy amikor a széteső Szovjetunió szét-
eső szovjet tankjai a kilencvenes években utoljára
eldübörögtek az állatkert melletti sugárúton, a jó
történelmi érzékkel megáldott aligátor kétségbe-
esetten ordított, mert a rezgések a ’45-ös Berlinre
emlékeztették.
Akárhogy is, Szaturnusz bombázások, menekü-
lések, deportálások és éhségsztrájkok után 82 évesen
még mindig a moszkvai állatkert büszkesége. Állí-
tólag nagyon békés természetű jószág, annyira, hogy
még az ovisoknak is megengedik néha, hogy egy
seprűnyéllel óvatosan megbúbolgassák. Aligátor-
türelmével ő rá az élő bizonyíték, hogy a nácikat és
a szovjeteket is túl lehet élni, és fogságban sem tud-
nak mindenkit teljesen deformálni. A régi vicc rá
biztosan nem lehet igaz:
– Mi a különbség a krokodil és a gyík között?
– Semmi, csak a gyík a szocialista fejlődés útját
választotta.
A macskák az életük 70 százalékát alvással töltik. Az ember csak 30 százalékot.
til3_vegleges.indb 95
Nagyon állat
Állatkerti áldozatok a háborúban
Szaturnusz szerencsésnek mondható, mert a
világháborúban állatkerti állatnak lenni sem
volt életbiztosítás. A berlini állatkert néhány
tucat túlélőjéből volt, amit civilek etettek és
mentettek meg, a drezdai állatkert lebombá-
zásáról pedig Kurt Vonnegut is írt. A tokiói
állatkertben biztonsági okokból megölték a
veszélyes állatokat és halálra éheztették az
elefántokat. A londoni állatkertben is történt
hasonló, amikor minden mérgező állatot el-
pusztítottak, nehogy egy esetleges bom-
bázáskor elszabaduljanak. Szaturnuszhoz
hasonló szerencsést még a hamburgi állat-
kertben találunk: bár a létesítmény 70 száza-
lékát lebombázták a szövetségesek, a Nepali
nevű indiai orrszarvú túlélte, és 1955-ig az
állatkert lakója maradt.
Amikor Kína hadat üzent
a verebeknek
A kínai nagy ugrás a történelem egyik legtragiku-
sabb társadalmi kísérlete volt. Mao Ce-tung víziója az
volt, hogy az elmaradott, mezőgazdaságra épülő Kínát
pár év alatt modern ipari országgá változtatja. Az eről-
tetett, de szakértelem nélkül levezényelt államosítás,
téeszesítés és iparosítás látványosan becsődölt, 1959 és
1962 között becslések szerint több tízmillióan haltak
éhen. A katasztrófának volt egy nem túl közismert oka
is: a verebek ellen meghirdetett háború.
I 95
2018. 11. 05. 23:26
 Nagyon állat
Amikor 1949-ben a kommunisták átvették a
hatalmat, elég borzasztó egészségügyi körülmények
uralkodtak az ázsiai országban. Tombolt a tuberku-
lózis, a kolera, a himlő, a malária; ezer megszületett
gyerekből átlagosan háromszáz nem érte meg az első
születésnapját. A kormány gigászi erőfeszítéseket tett
a helyzet javítására: háromszázmillió ember kapott
védőoltást, hatalmas beruházásokkal juttattak tiszta
ivóvizet az ország elmaradott vidékeire, és a szovjet
modellt lemásolva ingyenes egészségügyi ellátórend-
szert építettek fel. Amikor ez sem volt elég a járvá-
nyok megfékezéséhez, 1958-ban Mao meghirdette a
négy kártevő elleni hadjáratot.
A négy kártevő a patkány, a házilégy, a szúnyog, és
a veréb volt – az első három logikus is, hiszen fertő-
ző betegségek kórokozóit hordozzák, a veréb viszont
mintha kilógna a sorból. Nem is a betegségekért, ha-
nem a rendszeres éhínségekért okolták a madarakat.
96 I Az oroszlán egészen 2100 évvel ezelőttig honos volt Dél-Európában, de aztán a kihalásig vadászták az elődeink.
til3_vegleges.indb 96
Kínai tudósok kiszámolták, hogy egy veréb évi négy
és fél kiló gabonamagvat fogyaszt el, és az irtásukkal
sokkal hatékonyabbá lehetne tenni a mezőgazdasá-
got. Minden egymillió megölt veréb hatvanezer em-
ber élelmét menti meg – szólt a teória. Az ipari mére-
tű verébirtásra kiadott parancs elképesztő mészárlást
hozott. 1958. március 20. és 22. között Szecsuan tar-
tományban 15 millió verebet irtottak ki. Pekingben
az áprilisi háromnapos irtóhadjárat négyszázezer ha-
lott madarat eredményezett, Sanghajban ötszázezret.
1958 novemberére a leölt verebek száma Kína-szerte
elérte a kétmilliárdot.
A fegyver és méreg mellett a propagandát is beve-
tették a kommunisták: plakátok hirdették országszer-
te, hogy a veréb veszélyes kártevő és a nép ellensége, és
a gyerekek is kivehetik a részüket a háborúból a ma-
darak fészkeinek feldúlásával. A verebeket hamarosan
a kipusztulás széléig irtotta a hadsereg. Csakhogy az
2018. 11. 05. 23:26

ökoszisztéma nem olyan egyszerűen működik, hogy
ha megölöm a verebet, az nem eszi meg a búzát, és több
marad az embernek. A verébgyilkolás következmé-
nyeképpen végzetesen elszaporodtak azok a rovarok,
amelyek a táplálkozási láncban a verebek élelmiszer-
forrását jelentették a magvak mellett: a sáskák.
1959 tavaszán és nyarán három, egymást erősítő
hatás hozta el a nagy kínai éhínséget: a bénán meg-
szervezett termelőszövetkezeti földművelés, a száraz-
ság és a verebek hiányában elszaporodott rovarok. A
A hím sarlósfecske képes akár 10 hónapot is leszállás nélkül a levegőben tölteni. Repülés közben táplálkozik, alszik és párzik.
til3_vegleges.indb 97
Nagyon állat
sáskák letarolták azt a sovány termést is, amit a gabo-
naföldek produkáltak, a kétségbeesett kínai vezetés
pedig kapitulált, feladta a madarak elleni harcot, sőt
szovjet verébimporttal próbálta menteni a menthe-
tőt. Mindhiába: három év alatt az éhínség becslések
szerint 45 millió (más források szerint húszmillió,
megint mások szerint akár hetvenmillió) áldozatot
szedett. A kis híján kipusztított kínai verébpopuláció
csak a kilencvenes évekre érte el újra az ötvenes évek
szintjét.
I 97
2018. 11. 05. 23:26
 Bűn és bűnhődés

Bűn és bűnhődés
Előbb-utóbb minden disznóságra
fény derül, vagy nem
98 I

til3_vegleges.indb 98 2018. 11. 05. 23:26

 Bűn és bűnhődés

Máig megoldatlan a Déli- és sötét, depressziós antarktiszi tél átvészelésében,

és vagy elrontotta a folyamatot, vagy direkt túl sok
sark rejtélyes halálesete
metil-alkohol került a házi töménybe. Az ilyesmi
egyébként gyakran megesik, a metanol az erjedés
2000. május 11-én Rodney Marks 32 éves auszt- természetes mellékterméke, de hozzáértő kezekben,
rál asztrofizikus munka közben váratlanul rosszul jó alapanyagok és felszerelés mellett csak minimális
lett. Felszökött a láza, egyre erősebb szédülésről és mennyiségben keletkezik. Persze egy déli-sarki bá-
gyomorfájdalomról panaszkodott. Az őt megvizsgáló zison egy amatőr pálinkafőző esetében ezek jellem-
orvos próbált segíteni, de mindhiába: Marks 36 óra zően hiányoznak.
múlva halott volt. Így kezdődött a Déli-sark első és
máig egyetlen gyilkossági rejtélye, amire a mai napig
nincs megoldás, és ami komoly feszültségeket oko-
zott Új-Zéland és az USA között.
Marks a Déli-sarkon levő Scott–Amundsen
nemzetközi kutatóbázis lakója volt. Nem volt szá-
mára ismeretlen az antarktiszi elszigeteltség: 1988–
89-ben egy telet már átvészelt az állomáson. A fiatal
fizikusnak Tourette-szindrómája volt, és korábban
akadtak drog- és alkoholproblémái is, de 2000-re
úgy tűnt, hogy egyenesbe jött az élete. Összejött egy
Sonja Wolter nevű kutatónővel, akivel el is jegyez-
ték egymást, és együtt utaztak az újabb déli-sarki
kiküldetésre. Marks váratlan halála sokkolta az ál-
lomás személyzetét. Hát még amikor a holttestet
hazaszállították, hogy eltemessék, és a hivatalból
elvégzett boncolás azt mutatta, hogy a kutató nem Igen ám, de a körülmények szöges ellentétben
természetes halállal halt meg: metanolmérgezés álltak ezzel az elmélettel. Marks boldog volt és ki-
végzett vele. egyensúlyozott, semmi oka nem lett volna az öngyil-
A metanol az alkoholos italokból ismert test- kosságra. Az orvos szerint a tünetekre és a súlyosbo-
vérétől, az etanoltól színre-szagra nem megkülön- dó állapotára pontosan olyan pánikkal reagált, ahogy
böztethető, viszont attól eltérően már kis mennyi- az elvárható – nem úgy, mint egy öngyilkos, aki tudja,
ségben is erősen mérgező. Akár már 30 milliliter is mi vár rá. Ráadásul semmi indok nem volt a házi pia-
halálos lehet, de 100, vagyis egy deciliter szinte biz- kotyvasztásra, hiszen az állomás bárja alaposan fel
tosan végzetes. A nyomozók először öngyilkosság- volt töltve jó minőségű alkoholos italokkal. Miután
ra vagy balesetre gyanakodtak, és arra, hogy Marks ezt a két lehetőséget félretették, maradt a leginkább
saját maga kotyvasztott piát, hogy segítsen a hosszú vészjósló opció: valaki megmérgezte Marksot. A bá-

A koalák ujjlenyomatai annyira hasonlítanak az emberére, hogy profi helyszínelők is összekeverik őket. I 99

til3_vegleges.indb 99 2018. 11. 05. 23:26

 Bűn és bűnhődés
zison azon a télen 49 ember élt, közöttük kellett len-
nie a feltételezett gyilkosnak is.
Egy gyilkossági nyomozás komoly dolog, pláne
ilyen különleges helyszínen és körülmények között.
És itt kezdődtek a problémák; ugyanis nem volt vi-
lágos, hogy pontosan kinek is kellene nyomoznia. A
Scott–Amundsen bázist az amerikai National Sci-
ence Foundation üzemelteti, ez a tudományos te-
rületeket felügyelő kormányhivatal olyasmi, mint a
NASA, csak más kutatási területekkel. Maga a bázis
azonban – papíron legalábbis – új-zélandi terüle-
ten fekszik. És itt muszáj tennünk egy kis kitérőt,
ugyanis elég izgalmas kérdés merült fel: kié is az
Antarktisz?
A Déli-sarkvidéken nincsenek se bennszülöttek,
se állandó lakosság, viszont az idők folyamán elég
sok felfedező jelentette ki, hogy ha már arra járt,
egyúttal az országa nevében tulajdonjogot is formál
a senki földjére. Az Antarktisz zord környezeti kö-
rülményei miatt ez sokáig merőben elméleti kérdés
maradt, elvégre ha csak hó, jég, farkasordító hideg
meg legfeljebb pár pingvin van egy adott területen,
senkit nem érdekel, hogy milyen zászló lobog felet-
te. Az 1959-ben megkötött Antarktisz-egyezmény-
ben aztán nemzetközi szerződés rögzítette, hogy a
sarkvidék senkié és mindenkié egyben: védett terü-
let, ahol tilos a katonai tevékenység és a bányászat,
csak tudományos kutatás folyhat, és minden ott
tartózkodóra a saját országa törvényei érvényesek.
Ettől még néhány ország a sajátjának tekint egyes
területeket, pusztán presztízsből, de ezeket a terüle-
ti igényeket persze kölcsönösen senki nem fogadja
el. (Egy ország van, ami erről lemondott, pontosab-
ban lemondatták: a náci Németország egy 1939-es
expedíció nyomán Neuschwabenland néven a ma-
gáénak deklarált egy jókora területet, de a második
100 I Az USA Maryland államában a mai napig bűncselekmény a házasságtörés. A büntetése tíz dollár.
til3_vegleges.indb 100
világháború után ezt elvették tőle; ezt ma Norvégia
tekinti a saját területének.) Hát így kerül az ame-
rikai Scott–Amundsen bázis elméletileg új-zélandi
területre.
A kérdés, amit egészen 2000-ig senkinek nem
kellett feltennie, hogy ha az Antarktiszon történik
egy bűncselekmény, ki jogosult nyomozni az ügy-
ben. Amikor kiderült, hogy Rodney Marks nem
természetes halállal halt meg, Új-Zéland és az
USA is a magáénak deklarálta ezt a jogot, párhu-
zamosan kezdtek el vizsgálódni, és kölcsönösen ott
akadályozták a másik nyomozását, ahol csak tud-
ták, és persze az eredményeiket sem osztották meg
egymással. Ez aztán ahhoz vezetett, hogy a bázis
személyzetéből volt, akit az amerikaiak hallgattak
ki tanúként, volt, akit az új-zélandiak, és volt, akit
senki. Mivel Marks halála és a boncolás, azzal pedig
a kutakodások között hat hónap telt el (az antark-
tiszi hosszú éjszaka alatt a sarki bázisra se ki, se be;
a holttest addig lefagyasztva pihent), teljesen esély-
telen volt, hogy tárgyi bizonyítékot, ujjlenyomatot
vagy DNS-mintát szerezzen be bármelyik nyomo-
zócsapat is. És persze fél év távlatából a tanúvallo-
mások is meglehetősen hézagosak voltak. Így aztán
mindkét nyomozás eredménytelenül zárult, és végül
azt sem zárták ki, hogy Marks mégis valahogy ön-
hibájából, véletlenül ivott metanolt.
Az új-zélandiak azonban nem adták fel, és kilenc
év alatt, komoly diplomáciai súrlódásokat bevállalva
elérték, hogy az amerikaiak kiadjanak nekik néhány
dokumentumot a saját vizsgálati anyagaikból. Ezek-
ből kiderült, hogy az amerikai nyomozás alkohollal
és drogokkal kapcsolatos súlyos visszaélésekre derí-
tett fényt a bázison – de a nyomozást azóta sem in-
dították újra egyik oldalon sem. Így valószínűleg már
sosem fog kiderülni, miért halt meg Rodney Marks.
2018. 11. 05. 23:26

A Keresztapa forgatásába az
igazi maffia is beszállt
1970-ben egy olasz-amerikai polgárjogi szerve-
zet tüntetést kezdeményezett A Keresztapa című film
ellen, amiért bűnözőként mutatja be az olaszokat.
Bár ez valóban igaz, a történetbe visz egy extra csa-
vart, hogy a tüntetést szervező csoport vezetője Jo-
seph Colombo volt, az egyik legnagyobb New York-i
maffiacsalád feje.
John Cazale (Fredo A Keresztapából) színészi pályafutása alatt hat filmben játszott, mindet jelölték Oscarra legjobb filmként.
til3_vegleges.indb 101
Bűn és bűnhődés
A Paramount stúdió eleinte nem akarta filmre
vinni Mario Puzo regényét; nem gondolták, hogy
egy, a maffiáról szóló történet nagyot kaszálhatna.
Robert Evans, a film producere viszont úgy vélte, ha
olasz színészeket és olasz rendezőt választ, az segít-
het a dolgon. Ezzel nem volt könnyű dolga. A stúdió
Robert Redfordnak szánta Michael Corleone szere-
pét, Danny Thomasnak Vito Corleonéét, és a filmet
Warren Beatty rendezte volna.
A legnagyobb kavarást mégsem a Paramount vé-
gezte, hanem az Olasz-amerikaiak Polgárjogi Szer-
vezete. A csoportosulást alapító Colombo 1970-ben
szervezett tüntetést az FBI New York-i székháza elé,
hogy tiltakozzanak, amiért a szövetségi ügynökök
bűnözőkként kezelik az Amerikában élő olaszokat.
Colombo kikérte magának, hogy megfigyeljék őt és
családját. Az FBI-nak viszont bőven volt rá oka, hogy
célkeresztben tartsa a férfit. 1963-ban Colombo tett
keresztbe Joseph Bonnanónak, az egyik maffiacsalád
vezetőjének, aki arra készült, hogy lefejezze mind az
öt nagy New York-i családot. Colombo cserébe átve-
hette a Profaci család maradékának irányítását.
Colombo nem vesztegette az idejét. Hiába volt
maffiavezér, több sikeres tömegtüntetést szervezett
az olasz-amerikaiak meghurcoltatása ellen. Az 1970
júniusában rendezett tüntetésen több mint 150 ezren
gyűltek össze. A jelenlévők nem a maffia szimpati-
zánsai voltak, csak úgy érezték, hogy Colombónak
igaza van. És részben igaza is volt. A korabeli filmek
és műalkotások többnyire dörzsölt digó bűnözőként
ábrázolták az amerikai olaszokat.
Amikor Colombo meghallotta, hogy a Para-
mount filmre vinné A Keresztapát (eredeti címén: A
maffia), a saját kezébe vette a dolgok irányítását. Töb-
bek között fenyegető üzeneteket hagyott Al Ruddy, a
film egyik producerének lakásán, és a saját embereivel
I 101
2018. 11. 05. 23:26
 Bűn és bűnhődés
követtette az autóját. Robert Evans is fenyegető tele-
fonhívásokat kapott. Tovább bonyolította a helyzetet,
hogy Francis Ford Coppola rendező a maffia által el-
lenőrzött városrészekben akarta forgatni a filmet, és
a Paramount vezetője, Charlie Bludhorn szintén jó
kapcsolatot ápolt befolyásos bűnözőkkel.
Végül Ruddy találkozót szervezett Joseph Co-
lombóval. Ezen megegyeztek, hogy a forgatókönyv-
ben kihúzzák a maffia szót egy kényes jelenetből, és
ezután Colombo tárt karokkal fogadta a produkciót.
Olyannyira, hogy az már a Paramountnak is kínos
volt, így kénytelenek voltak kirúgni Al Ruddyt. De a
maffia ekkorra már beépült A Keresztapába. A szerep-
osztásba ugyan beleszóltak, ahogy a forgatókönyvbe
is, cserébe viszont Marlon Brando a saját lakókocsijá-
ban hallgathatta az igazi gengszterek saját sztorijait.
Colombo nem érte meg a film premierjét. 1971-
ben újabb tüntetést szervezett, de az öt családnak ek-
korra már elege lett az exhibicionista maffiavezérből
– ők fű alatt szerették intézni az ügyeiket, nem reflek-
torfényben. Az 1971-es tüntetéstől tudatosan tartot-
ták távol az amerikai olaszokat. Egy Jerome Johnson
nevű fekete férfi fotósnak adta ki magát, átverekedte
magát a tömegen, és háromszor fejbe lőtte Colombót.
A maffiavezér testőre azonnal agyonlőtte Johnsont,
Colombót pedig kórházba szállították. Túlélte a me-
rényletet, de szinte teljesen megbénult. Az ujjait tudta
mozgatni, és úgy tűnt, hogy egyes szavakra reagál, de
ezt leszámítva teljesen tehetetlen volt; végül hét évvel
később halt meg keringési elégtelenség miatt. Széles
körben elterjedt, de sosem bizonyított pletykák sze-
rint a bérgyilkosságot egy másik maffiavezér, Crazy
Joe Gallo rendelte el. Amikor Colombót meggyilkol-
ták, A Keresztapát alig néhány saroknyival arrébb for-
gatták – épp azt a jelenetet, amiben Michael Corleone
kivégezteti a maffiacsaládok vezetőit.
102 I 2008-ban Jamaicában elloptak egy strandot, ötszáz kamionnyi első osztályú hófehér homok tűnt el. Azóta sem tudni, ki tette.
til3_vegleges.indb 102
Maffiózók is játszottak a filmben
Coppola minél hitelesebbre szerette volna
készíteni A Keresztapát, ezért attól sem riadt
vissza, hogy rovott múltú színészeket alkal-
mazzon a filmben. Moe Green szerepét pél-
dául a bostoni alvilágban ismert Alex Rocco
kapta meg, a Carlo Rizzit játszó Gianni Russo
pedig a Colombo családhoz volt köthető, és
otthonában, Las Vegasban majdnem két tu-
catszor állt bíróság előtt, de mindig megúsz-
ta (egy alkalommal önvédelemből megölte
a Medellín kartell egy tagját). A leghíresebb
valódi Keresztapa-maffiózó viszont kétség-
telenül Lenny Montana, aki Luca Brasit sze-
mélyesítette meg. A Colombo családnak
bejárása volt a forgatásra, és Montana akkor
már évek óta nekik dolgozott, akkor éppen
a család vezetőinek testőreként. Coppolának
azonnal megtetszett a majdnem kétméteres,
volt birkózóbajnok, és castingolta Brasi sze-
repére. Montana viszont nagyon ideges lett
a lehetőségtől, félrevonulva egyre csak ismé-
telgette a szövegét, amit Marlon Brandónak
kellett mondania – ahogy Coppola erről tu-
domást szerzett, beépítette egy jelenetként
a filmbe. Szép anekdota még Montanáról
az eset, amikor a társaságában a producer
asszisztense eltörte az óráját a forgatáson.
„Szeretnék egy gyémántberakásos antik órát,
de jó lesz majd egy 15 dolláros is” – viccelt
az asszisztens. Egy héttel később Montana
a stábtag kezébe nyomott egy zsebkendőbe
csomagolt, antik, gyémántberakásos órát, a
következő szavak kíséretében: „A fiúk küldik
neked, de ne viseld Floridában.”
2018. 11. 05. 23:26
 Bűn és bűnhődés

A maffiavezér, aki harminc A dörzsölt maffiózó 1969-ben kezdte eljátszani,

hogy mentálisan sérült, és ezzel a bűnüldöző szer-
évig színlelte, hogy értelmi
veket teljesen zavarba hozta. Ahányszor letartóztat-
fogyatékos ták vagy megvádolták valamivel, az ügyvédei beszá-
míthatatlanságra hivatkoztak, és a vizsgálatok során
Megvan a Még egy kis pánik elejéről a jelenet, Amerika legjobb pszichiáterei elé került. Összesen
amikor a Robert De Niro alakította maffiavezér el- 28 hivatalos vizsgálaton esett át, és ezalatt megállapí-
játssza, hogy mentálisan sérült, hogy kiengedjék a tották, hogy 70 az IQ-ja, előrehaladott demenciában
börtönből pszichiátriai kezelésre? Ezt a sztoriszálat szenved, skizofrén, súlyos agysérülése van, halluciná-
egy sokkal abszurdabb, való életbeli történet ihlette: ciók gyötrik, és Alzheimer-kóros is. Ebből fakadóan
Vincent Gigante, aki 1981 és 2005 között volt az öt
hírhedt New York-i olasz maffiacsalád egyikének, a
Genovese famíliának a feje, évtizedeken át játszot-
ta, hogy értelmi fogyatékos, hogy ezzel megússza a
börtönt. És sokáig meg is úszta. Annyi papírja volt
a mentális sérüléseiről, hogy az FBI nem tudott mit
kezdeni vele. Végül megöregedett, belefáradt a szín-
játékba, és mindent bevallott.
Gigante nem volt a Genovese család vér sze-
rinti tagja, tinédzserként került a maffiacsalád pro-
tezsáltjai közé. 17 éves korától profi bokszoló volt,
25 félnehézsúlyú meccséből 21-et nyert meg, 14-et
kiütéssel. Még nem volt húszéves, amikor vissza-
vonult a ringből, hogy az ott szerzett tapasztalatait
verőemberként és bukmékerként kamatoztassa az
utcán. Gyorsan haladt felfelé a maffia ranglétrá-
ján, és 1957-ben, 29 évesen már kulcsszerepe volt
egy hírhedt leszámolásban: amikor Vito Genovese
átvette a család feletti hatalmat Frank Costellótól,
Vincentet bízta meg a régi főnök elleni merénylettel
(aki elvétette ugyan a lövést, de ettől a hatalomátvé-
tel még megtörtént). Innentől Vito fontos emberé-
nek számított, saját csapatot és területet kapott, és
1981-ben ő lett az egész Genovese család vezetője.
Ekkor papíron már bő tíz éve szellemi fogyatékos
volt.

A brazil börtönök nagy részében a rabok négy nappal csökkenthetik a büntetésüket minden elolvasott könyvvel. I 103

til3_vegleges.indb 103 2018. 11. 05. 23:26

 Bűn és bűnhődés
pedig beszámíthatatlan, és nem állítható bíróság elé.
Az természetesen sosem derült ki, hogy a szakvéle-
mények mögött volt-e bármilyen fenyegetés, zsarolás
vagy kenőpénz.
Gigante alaposan rá is játszott az álcájára: nap-
közben általában pizsamában vagy fürdőköpenyben
ténfergett Manhattan utcáin, miközben magában
beszélt teljesen értelmetlenül. Esténként aztán fel-
vette egy autó, elvitte a felesége lakására, ahol Gigan-
te már klasszikus, öltönyös maffiavezérként intézte a
család ügyeit, tárgyalt és osztogatott utasításokat. Ez
így ment késő éjjelig, hogy aztán másnap délelőtt újra
papucsban és fürdőköntösben motyogó ártalmatlan
bolondként térjen vissza Greenwich Village utcáira,
fenntartani az álcát. A nyolcvanas évek közepétől Gi-
gante már egész New York egyik legerősebb maffiave-
zérének számított, öt éven át az összes olasz-amerikai
maffiacsalád vezéreit összefogó hírhedt Bizottságot
is ő vezette. Övé volt fél Manhattan, de a birodalma
túlnyúlt New Yorkon, és Philadelphia utcáiig és Mi-
ami dokkjaiig tartott. A vagyonát százmillió dollárra
becsülték.
Az FBI évekig figyelte meg és hallgatta le, de csak
1990-ben sikerült bíróság elé állítaniuk. A per évekig
húzódott, a bíróság előtt is pizsamában megjelenő
maffiavezér rengeteg tanút és orvosi szakvéleményt
hozott fel az FBI és a rendőrség nyomozási eredmé-
nyei ellenében. Végül 1997-ben a bíróság bűnösnek
mondta ki a gyilkosság kivételével az összes vádpont-
ban, és 12 év börtönre ítélte. A börtönben megrom-
lott az egészsége, és végül bevallotta, hogy három
évtizeden át csak megjátszotta a mentális sérültet.
„Túl öreg, beteg és fáradt vagyok már a színjátékhoz”
– üzente az ügyvédein keresztül. 2005-ben, 77 évesen
halt meg a börtönben. A Genovese családot egészen
a haláláig a cellájából irányította.
104 I 80 dollár értékű kokalevélből kinyert kokaint a feketepiacon 120 ezer dollárért lehet eladni, 150 ezer százalékos haszonnal.
til3_vegleges.indb 104
A hely, ahol elkövethető a
tökéletes gyilkosság
Brian Kalt, a Michigani Állami Egyetem jogász-
professzora 2005-ben írta meg 14 oldalas, A töké-
letes bűntény című cikkét, amiben levezette, hogy a
Yellowstone Nemzeti Park Idaho államhoz tartozó
részén meg lehet úszni egy bűncselekményt, mivel
ötvenmérföldes körzetben egy szövetségi bíróság
sincs, ami elítélhetné az elkövetőt. Kalt 2004-ben,
hetekkel az első gyermeke születése előtt a jogi
szürkezónák kérdésével foglalkozott. Ekkor szem-
besült a Yellowstone parkra vonatkozó törvénykezési
gyakorlattal, ami elég ijesztő képet festett.
A Yellowstone park, hasonlóan a többi ameri-
kai nemzeti parkhoz, a törvényhozás szempontjából
szövetségi (federal) régiónak számít. A park Idaho,
Montana és Wyoming állam találkozásánál fekszik,
de az amerikai kongresszus az egész parkot a wyo-
mingi szövetségi bíróság törvénykezési hatálya alá
helyezte. Ez az egyetlen szövetségi bíróság az Egye-
sült Államokban, ami más államokban elkövetett
bűncselekmények esetén is intézkedhet. Kalt alkot-
mányjogászként tisztában volt vele, hogy az alkot-
mány III. cikkelye előírja: a szövetségi törvény ha-
tálya alá eső bűncselekményeket abban az államban
kell tárgyalni, ahol elkövették őket. A hatodik alkot-
mánykiegészítés viszont arról szól, hogy a tárgyalást
a bűncselekménynek helyt adó államban, az érintett
körzethez tartozó bíróságnak kell tárgyalnia. Azon-
ban ha valaki a Yellowstone park Idahóhoz tartozó
részén követ el gyilkosságot, lehetetlen esküdtszé-
ket felállítani az ügyében, és a szövetségi törvények
értelmében az államnak nincs törvénykezési joga a
területen. A kérdéses terület nagyjából 130 négyzet-
2018. 11. 05. 23:26

kilométert fed le; papírforma szerint ekkora területen
követhető el büntetlenül egy gyilkosság.
Mielőtt a cikk 2005-ben megjelent a Georgetown
Law Journalben, Kalt elküldte azt az igazságügyi mi-
nisztériumnak, a wyomingi főügyésznek és a szenátus
jogi bizottságának. Remélte, hogy változtatnak a vo-
natkozó törvényeken; még a törvényjavaslat szövegét
is megszövegezte nekik (mindössze három sor volt.)
A jogalkotók azonban nem foglalkoztak a dologgal; a
joghézagot a mai napig nem foltozták be.
Kalt ennek ellenére nem ajánlja, hogy bárki
itt kövessen el bűntényt, arra számítva, hogy úgyis
megússza, mert a dolog nem ilyen egyszerű. A bűn-
cselekménynek ugyanis elég súlyosnak kell lennie
Guatemalában egészen 2000-ig az állami tévé élőben közvetítette a kivégzéseket.
til3_vegleges.indb 105
Bűn és bűnhődés
ahhoz, hogy esküdtszéket hívjanak össze, mert az
enyhébb kihágásokat pénzbüntetéssel vagy rövid
idejű elzárással is büntethetik. Ezenkívül a bűncse-
lekményt a parkban, a szürkezónában kell elkövetni;
az oda szállított és ott elásott holttestekre a joghézag
nem vonatkozik (onnantól fogva ugyanis a bűn-
cselekmény más kategóriába tartozik: összeesküvés
gyilkosság elkövetésében). Az érintett terület viszont
teljesen néptelen, még utak sem vezetnek oda, és ez
megnehezíti a gyilkosság elkövetését. Szóval ha valaki
túrázni hív bennünket a Yellowstone parkba, moso-
lyogjunk kedvesen, de soha ne maradjunk kettesben
az illetővel a park idahói területén – különösen akkor
ne, ha az a terület távol esik a kitaposott utaktól.
I 105
2018. 11. 05. 23:26
 Bűn és bűnhődés
A milliárdos, aki kamatot
kért az unokája váltságdíja
után
J. Paul Getty amerikai milliárdos a nevét viselő
családi olajvállalat vezetője és a maga korában a vi-
lág leggazdagabb embere volt. És legendásan fukar.
A londoni birtokára például pénzbedobós telefont
szereltetett be, nehogy elharapózzon a személyzet
ingyenes telefonálgatása az ő kontójára. De a meg-
ítélésén a legnagyobb foltot minden bizonnyal az
unokája elrablása körüli hercehurca ejtette.
Az unokát, J. Paul Getty III-at 1973-ban, 16 éve-
sen rabolták el. Akkoriban Rómában élt, ahová ere-
detileg azért költöztek, mert az apja, J. Paul Getty II a
családi olajvállalat olaszországi vezetője lett. Később
az apa Londonba költözött, de a legfiatalabb JPG az
olasz fővárosban maradt, ahol bohém életet élt, éj-
106 I Az emberrablóknak és zsarolóknak kifizetett váltságdíj leírható az adóból az USA törvényei szerint.
til3_vegleges.indb 106
szakai szórakozóhelyekre járt, tüntetéseken vett részt,
ékszerek és festmények készítéséből élt. A fiú 1973.
július 10-én tűnt el. Két nappal később addigra elvált
anyja, Gail Harris kapott egy levelet, amely szerint az
emberrablók 17 millió dollár váltságdíjat követeltek.
Eleinte azonban a rendőrség nem hitt abban, hogy
a fiút valóban elrabolták, inkább arra gyanakodtak,
hogy ő maga akarhat így pénzt kicsikarni a gazdag
rokonságtól. Pedig a rablók még azt is nagy előzéke-
nyen felajánlották, hogy egy levágott ujjal bizonyítják
a helyzet komolyságát.
Amikor a szülők végre elhitték, hogy a gyereküket
elrabolták, a dúsgazdag nagypapához fordultak, mert
az apa a második felesége pár évvel korábbi halála
után visszavonult Londonba, és nem volt elég pénze,
hogy fizessen. Az öreg Getty viszont rövid úton le-
pattintotta a segítséget kérő családot. „Ha most fize-
tek akár egy pennyt, 14 elrabolt unokám lesz” – ma-
gyarázta, miért gondolta rossz ötletnek, hogy beadja
a derekát. Sosem tudjuk meg, mi lett volna a többi
13 unokával, ha a nagypapa rögtön fizet, de annak
az egynek, akit tényleg elraboltak, három hónappal
később az emberrablók levágták az egyik fülét, egy
hajtincsével együtt borítékba rakták, és elküldték egy
római újságnak. A szerencsétlen fiú helyzetét tovább
súlyosbította, hogy az olasz posta éppen akkoriban
fogott sztrájkba, késleltetve a küldemény célba érését.
Később egy másik újságban egy fotó is megjelent a
megcsonkított fiúról, egy általa írt segítségkérő levél-
lel együtt.
Ebben a körben viszont a bűnözők is lejjebb ad-
tak az igényeikből, és az eredeti 17 milliónál jóval
kevesebbel, már 3 millió dollárral is beérték. Ezt már
a nagypapa is hajlandó volt kiperkálni – mármint eb-
ből 2,2 milliót, ugyanis ennyi volt a maximum ös�-
szeg, amelyet még le tudott vonni az adóalapjából.
2018. 11. 05. 23:26

A végrendelet megszállottja
Egy ennyire hírhedten fukar milliomostól
nem meglepő, hogy alaposan átgondolja,
halála után ki és mennyit kapjon a vagyoná-
ból. J. Paul Getty az utolsó éveiben szinte fo-
lyamatosan megváltoztatta a végrendeletét,
a hangulatától és kapcsolataitól függően.
Nagy nőbolond volt, ötször házasodott meg
és vált el, de további szeretőket is tartott
– ahogy ügyvédje fogalmazott, Getty háló-
szobatitkaira és üzleti habitusára utalva:
„Paul nem tudott nemet mondani nőnek és
igent mondani férfinak.” A végrendeletben
folyton centizgette, hogy melyik volt vagy
kurrens szeretője hány dollárt kapjon. A lak-
berendezője (és talán szeretője, mai napig
kérdéses), Penelope Kitson járt a legjobban:
ötezer Getty-részvényt örökölt 826 ezer dol-
lár értékben, valamint havi 1167 dollár költő-
pénzt élete végéig (ez Getty halálakor nagy-
jából annyit ért, mint ma ötezer dollár).
Aki ebből arra következtetne, hogy az olajmágnás
egy szívtelen szörnyeteg volt, megnyugtathatjuk,
hogy a legidősebb Getty a maradék 800 ezer kifize-
tésében sem hagyta magára a fiát: kölcsönadta neki
a pénzt, potom 4 százalékos kamatlábbal. A fiú vé-
gül öt hónappal később, december 15-én szabadult,
megcsonkítva, alultápláltan és összetörve. Az anyja
kis idő elteltével rávette, hogy hívja fel a nagypapát,
és köszönje meg neki a segítséget. A fiú telefonált
is, de az öreg nem volt hajlandó a telefonhoz men-
ni, hogy beszéljen vele. Talán attól tartott, hogy ha
felveszi a telefont, hirtelen 14 unoka fogja egyszerre
hívogatni.
2003-ban egy afrikai reptérről elloptak egy Boeing 727-est. Az FBI és a CIA is beszállt a nyomozásba, de a gép sosem lett meg.
til3_vegleges.indb 107
Bűn és bűnhődés
Végül kilenc emberrablót fogtak el, de csak ket-
tőt ítéltek el, a többieket – köztük a calabriai maffia
fejét – bizonyíték híján szabadon engedték. Az öreg
Getty később a többi unokája védelme mellett álta-
lánosabb elvi okkal is magyarázta, miért nem akart
fizetni. Szerinte azzal, ha eleget tesz a bűnözők kö-
veteléseinek, felbátorítja őket, és végső soron hozzá-
járul a törvénytelenségek és az erőszak terjedéséhez
a világban. JPG III élettörténete a továbbiakban
sem fordult sokkal vidámabbra. Megházasodott,
gyereke született, inni és drogozni kezdett, majd
1981-ben túladagolás miatt sztrókot kapott. Ettől
részlegesen lebénult, megnémult és részben meg is
vakult. Így élt még további harminc éven át, végül
2011-ben, 54 évesen és elváltan halt meg londoni
otthonában.
Az emberrablás története egyébként nemrég két
nagy rendező érdeklődését is felkeltette. Ridley Scott
A világ összes pénze címmel készített filmet az esetből,
Danny Boyle pedig egy egész tévésorozatot forgatott
a Getty család történetéről: a Bizalom tízrészes évada
teljes egészében az emberrablásról és annak hátteré-
ről szólt.
I 107
2018. 11. 05. 23:26
 Bűn és bűnhődés
A középkor legrosszabb
munkája: a bűnevő
A XXI. századból visszanézve elég furának tűnik,
hogy pár száz éve milyen kreatív trükköket találtak
ki az emberek arra, hogy biztosan a mennyországba
jussanak a haláluk után – mintha azt gondolták vol-
na, hogy az Úr mindenható ugyan, de annyira azért
mégsem figyel oda mindenre, és érdemes kiskapukat
keresni a szabályokon. Ilyen furfang volt a bűnevés is.
A bűnevők biznisze az 1600-as évek végén szü-
letett a mai Skócia területén, és egészen a XIX. szá-
zadig virágzott, főleg angol nyelvterületen. Ha valaki
váratlanul halt meg, úgy, hogy nem kapta meg az
utolsó kenetet, akkor a legutolsó gyónása óta elköve-
tett bűnei feloldozatlanok maradtak, ergo bűnösként
nem is juthatott a mennyországba. Itt jött a képbe a
bűnevő, aki átszívta a saját lelkébe az elhunyt összes
bűnét egy egyszerű rituáléval: a halott mellére egy
szelet kenyeret tettek, amit a bűnevő megevett (néha
járt sör is mellé), és azzal átvette a bűnök terheit – az
elhunytat pedig el lehetett temetni, és megkönnyeb-
bülten arra gondolni, hogy meg is van a tuti helye a
mennyekben.
108 I A kánkán dallama egy opera egyik jelenetéhez íródott, annak a zenei aláfestéseként, ahogy a bűnösök pokolra szállnak.
til3_vegleges.indb 108
A bűnevőé nem volt különösebben jól fizetett
munka: egy ceremóniáért 4 penny volt a fizetség, ami
mai értékén legfeljebb pár ezer forintnak felel meg.
Nem csoda hát, hogy a szakma művelői a legszegé-
nyebbek közül kerültek ki, akik másképp nemigen
tudtak munkához és pénzhez jutni. A bűnevés rá-
adásul komoly stigma volt: mivel az elhunytak bűneit
magukba szívták, mindenki úgy tartotta róluk, hogy
elvetemült, szupergonosz figurák. Vagyis keveset ke-
restek, és cserébe még utálta is őket mindenki. Ennek
ellenére jellemzően minden nagyobb falunak volt
saját bűnevője, aki segített a holtaknak a mennyek
országába jutni. Az egyház nem nézte túl jó szemmel
a ténykedésüket, de nem is üldözte őket, amolyan
szükséges rossznak tartották a jelenséget, ami végső
soron mégiscsak megnyugvást ad a holtak hozzátar-
tozóinak.
Az 1800-as években a bűnevés szokása elkezdett
kikopni, és a század végére szinte teljesen eltűnt. Az
utolsó bűnevő, az angol Richard Munslow 1906-ban
halt meg. Hogy az ő saját és másoktól átvett bűnei
megbocsáttattak-e, mielőtt eltávozott, arról nem ma-
radtak fenn feljegyzések.
2018. 11. 05. 23:26

A világ legtöbbször ellopott
festménye
A genti szárnyas oltár minden bizonnyal a tör-
ténelem egyik leghányatottabb sorsú műalkotása:
próbálták elégetni, szétdarabolták, elrabolták, elad-
ták, visszaszerezték, majd újra ellopták, többször is. A
kalandos életű festmény a város védőszentjéről elne-
vezett Szent Bávó-székesegyházban található. 1432-
ben fejezte be a nagy hatású németalföldi testvérpár,
Jan és Hubert van Eyck. Tizenkét táblából áll, két
sorban elrendezve, négy középső képpel és összesen
nyolc szárnnyal. A belső oldalon a központi kép A
bárány imádása című szimbolikus Krisztus-ábrázolás
(a teljes alkotást szokás ezen a néven is emlegetni),
amelyet a köszöntésére érkezők – két angyali kar, a
trónon ülő Krisztus az oldalán Máriával és Keresztelő
Szent Jánossal, végül Ádám és Éva – vesznek körül.
Az oltárkép művészettörténeti jelentősége óriási.
Az egyszerre grandiózus és a legkisebb részleteket is
aprólékosan kidolgozó alkotás volt az első nagysza-
bású olajfestmény, de a technika mellett a realizmus
felé mutató ábrázolásmódja is mérföldkőnek számít
az európai festészetben. Minket azonban most első-
sorban nem a műalkotás, hanem maga az évszázadok
során kézről kézre járt, rejtekhelyről rejtekhelyre hur-
colt tárgy érdekel. A közel hat évszázados története
alatt ugyanis az oltárfestményt részben vagy egész-
ben hat alkalommal lopták el, és összesen 13 külön-
böző bűntényt élt túl, de az egyik darabja a mai napig
nem került elő, amivel nemcsak hobbinyomozóknak
ad még ma is munkát, de az összeesküvés-elméletek
gyártóinak is.
Az első támadás 1566-ban érte az oltárt, ami-
kor kálvinista lázadók betörtek a templomba, hogy
Az ujjlenyomatunk már az anyaméhben kialakul, nagyjából három hónappal a fogantatás után.
til3_vegleges.indb 109
Bűn és bűnhődés
felgyújtsák a katolikus bálványimádat megtestesí-
tőjének tekintett festményt, de az őrök előrelátóan
darabjaira szedték és elrejtették a harangtoronyban,
ahol a következő 18 hónapban őrizték. (A kép erede-
ti, feltehetően gazdagon díszített kerete viszont már
ekkor megsemmisült.) 1781-ben II. József, a mai
Belgiumot is magában foglaló Német-római Biroda-
lom császára (és amúgy magyar király) erkölcstelen-
nek ítélte Ádám és Éva pucér ábrázolását, ezért felöl-
töztetett változatokat készíttetett, és kicserélte a két
táblát, az eredetieket pedig eldugták szem elől. 1794-
ben, amikor a franciák elfoglalták a várost, magukkal
vitték a négy központi táblát a forradalomban ala-
pított és rabolt műkincsekkel telepakolt Louvre-ba.
Ezeket 1815-ben, Napóleon waterlooi veresége után
kapták csak vissza a belgák.
De nem sokáig maradt egyben az oltár. Még
ugyanebben az évben maga a székesegyház egyik plé-
bánosa lopta el és adta zálogba a szárnyakat (Ádám és
Éva kivételével), és miután nem tudta azokat kiválta-
ni, egy műkereskedőnél, majd egy brit műgyűjtőn ke-
resztül 1821-ben III. Frigyes Vilmos porosz királynál
kötöttek ki, aki a Louvre-t felülmúló műkincsgyűjte-
mény létrehozását tervezte. Az oltárkép darabjai az-
tán közel egy évszázadon át Berlinben voltak kiállít-
va. Közben a Gentben maradt táblákat 1822-ben tűz
rongálta meg, az eredeti, meztelen Ádámot és Évát
pedig egy belga múzeumnak adták el.
Az első világháborúban a németek megpróbálták
a megvásárolt részekhez hozzálopni a többit, de egy
élelmes kanonok még azelőtt kicsempészte azokat a
templomból, hogy a megszállók kezére kerülhettek
volna. A táblák előbb a püspöki rezidencia falába és
padlójába rejtve, majd egy vidéki rejtekhelyen várták
a békét. A háborút lezáró versailles-i békeszerződés
értelmében a vesztes Németország 1920-ban az ös�-
I 109
2018. 11. 05. 23:26
 Bűn és bűnhődés
szes náluk lévő táblát (a nyolc szárnyból hatot) vis�-
szaszolgáltatta Belgiumnak, az eredeti Ádám és Éva
pedig a múzeumból került vissza – ezzel majdnem
száz év után állt össze újra a teljes alkotás.
A németek viszont nem akartak beletörőd-
ni a veszteségbe, ezért a második világháború alatt
megint megpróbálták megszerezni a genti oltárképet.
Az 1940-es német megszállás kezdetén ezért Belgi-
um úgy döntött, hogy megőrzésre a Vatikánba küldi
a festményt. Csakhogy időközben Olaszország a né-
metek oldalán belépett a háborúba, így a már útnak
indított műalkotás végül Franciaországban maradt,
egy paui múzeumban tárolták, minden fél beleegye-
zésével. Egészen addig, amíg 1942-ben Adolf Hit-
ler – a németek bábjaként működő francia Vichy-
kormány asszisztálásával – lefoglaltatta és a bajoror-
szági Neuschwanstein kastélyba szállíttatta, hogy
„megóvják a háborútól”.
Amikor a szövetségesek bombázása miatt a
kastély veszélyessé vált, a festményt az altauseei só-
bányába szállították, a megszállt területekről ös�-
szerabolt közel hétezer másik műtárggyal együtt,
amelyeket mind a Hitler által Linzbe megálmodott
náci szupermúzeumba szántak. A vereség közeled-
tével a németek meg akarták semmisíteni a gyűj-
teményt, de az osztrák ellenállás segítségével egy
amerikai műkincsmentő katonai egységnek sikerült
megmentenie a pusztulástól. (Erről 2014-ben film is
készült Műkincsvadászok címmel, George Clooney
rendezésében.) De mire a nácik a második világhá-
borúban megint a genti oltár nyomába eredtek, az
alkotás ismét nem volt teljes: még a két világhábo-
rú között, 1934 áprilisában újra – és talán örökre –
megbontották a 12 részes egységet. Ekkor két táblát
loptak el – hogy pontosan kik és hogyan, arra a mai
napig nem derült fény.
110 I Az FBI két évig nyomozott a Church of the Hammer nevű szekta után, mire rájöttek, hogy az csak egy online paródiaoldal.
til3_vegleges.indb 110
A tolvajok Keresztelő Szent János képét és az
Igaz bírák nevű részletet lopták el. Három héttel ké-
sőbb a genti püspök levelet kapott: a tolvaj egymillió
belga frankot követelt a két tábláért. A püspök a ren-
dőrséghez fordult, az ügyet vezető nyomozó pedig
úgy döntött, eljátsszák, hogy belemennek az egyez-
kedésbe. A zsaroló kérésének megfelelően Arsène
Lupin-krimikből kölcsönzött módszerrel, újsághir-
detésben jelezték, hogy hajlandók fizetni. A zsaroló
ekkor a szándékai igazolására (vagy amatőr hibaként)
már a fizetség előtt visszaszolgáltatta az egyik képet,
a Keresztelő Szent Jánost – a váltságdíjat viszont hi-
ába várta. Ettől érthető módon nem volt boldog, a
nyomozó viszont úgy ítélte meg, hogy az idő nekik
kedvez, ezért kivárt.
Csakhogy 1934 novemberében egy Arsène
Goedertier nevű bróker szívrohamot kapott és ös�-
szeesett. A halálos ágyához hívatta az ügyvédjét,
majd a fülébe súgta, hogy csak ő tudja, hol van a
lopott kép, az információ pedig az íróasztala fiók-
jában, egy borítékban lapul – majd meghalt. Az
ügyvéd viszont a borítékban csak egy újabb zsa-
roló levelet talált. A levél és Goedertier felesé-
gének férje elejtett szavairól tett vallomása is arra
utalt, hogy a hiányzó részletet valahol a székes-
egyház közelében, szem előtt rejtették el, ahon-
nan csak nagy feltűnéssel lehetne eltávolítani
– ez azóta is izgatja a hobbinyomozók és az össze-
esküvés-elméletek gyártóinak fantáziáját. A nyomo-
zás azonban zátonyra futott, és az ügyet 1937-ben
lezárták. A többi részletet időközben megszerző
nácik is elindították a maguk nyomozását: Joseph
Goebbels propagandaminiszter elrendelte, hogy az
Igaz bírákat elő kell keríteni, hogy Hitler gyűjtemé-
nye kiteljesedhessen. Végül azonban ők sem jártak
nagyobb sikerrel.
2018. 11. 05. 23:26

1939-ben egy belga restaurátor, Jef van der Ve-
ken felajánlotta, hogy készít egy reprodukciót az Igaz
bírákról, hogy legalább azzal teljes lehessen a műal-
kotás. Egy XVI. századi másolatot használt minta-
ként, amely még II. Fülöp spanyol királynak készült,
és a belga királyi múzeumban őrizték. 1945-ben foly-
tatta a háború miatt félbeszakított munkát. A képét
viaszréteggel kente be, hogy illeszkedjen az idősebb
eredeti darabokhoz, az egyik alak arcát viszont III.
Lipót akkori belga királyról mintázta, ezzel jelezve,
hogy kortárs másolatról van szó. Ma is ez a változat
látható a Szent Bávó-székesegyházban. Van der Ve-
ken olyan jó munkát végzett, hogy egy kedvelt össze-
A Die Hard – Az élet mindig drága forgatókönyvíróját kihallgatta az FBI, mert túl valósághűen írta le egy bank védelmi rendszerét.
til3_vegleges.indb 111
Bűn és bűnhődés
esküvés-elmélet szerint csakis az eredeti mű birtoká-
ban készíthette el a másolatát. De ez még a legenyhébb
a rejtélyes műkincslopást körüllengő konteók közül.
A rendőrség több ponton feltűnően hiányos
munkája, illetve a korabeli rendőrségi jelentések ké-
sőbbi eltűnése például egy nagyívű elméletnek je-
lentett táptalajt: a belga katolikus pártot bőkezűen
támogató, befolyásos Goedertier nagyobb összeget
vesztett egy befektetéssel, és rendőrségi, illetve egy-
házi segítséggel azért lopatta el a képeket, mert azt
remélték, hogy a belga állam közbelép, és kifizeti a
váltságdíjat, a táblák pedig épségben visszakerülhet-
nek a helyükre. Egy még elrugaszkodottabb elmélet
I 111
2018. 11. 05. 23:26
 Bűn és bűnhődés
szerint a képeket náci grálvadászok lopták el, akik
a genti oltárban egy titkos kincsestérképet láttak,
amely szent ereklyék nyomára vezet – és természe-
tesen az örök konteóklasszikus templomos lovagok
is előkerültek. A hiányzó képet mindenesetre azóta is
keresik. A második világháború óta legalább hatszor
kutatták át a Szent Bávó-székesegyházat, többek kö-
zött röntgenvizsgálattal is, de soha nem találtak sem-
mit. 1995-ben egy amatőr detektív még Goedertier
koponyáját is kiásta, hogy egy szeánsz keretében az
igaz bírák hollétéről faggassa – de válaszul csak síri
csendet kapott.
Gábor Gábor, a simlis
vállalkozó halottakkal
üzletelt
Ha azt mondjuk, Gábor Gábor, az egészen fiata-
lok kivételével mindenkinek a legendás Szomszédok
tévésorozat nem kevésbé legendás szereplője jut
eszébe: a kisstílű, simlis, a rendszerváltás korának
zavarosában halászó vállalkozó, akinek mindig zse-
niális és nem feltétlenül száz százalékig legális üz-
leti ötletei vannak, de valahogy sosem lesz belőlük
milliárdos. Nos, Gábor Gábor, pontosabban Gabe
Gabor valóban élt, és valóban volt legalább egy olyan
ötlete, amin a fél világ ledöbbent – de a sorozathős
névrokonától eltérően neki sikerült is pénzt csinálnia
belőle, mai értéken és forintban számolva több mint
százmilliót. A vállalkozása azzal foglalkozott, hogy
üzeneteket közvetített a túlvilágra végstádiumú halá-
los betegek közreműködésével.
112 I Donnie Yen harcművésszel egyszer kikezdett egy nyolcfős banda egy klubban. Mindet kórházba küldte.
til3_vegleges.indb 112
Gabe Gabor ötvenhatos magyar kivándorló volt,
aki Kaliforniában, Los Angelesben telepedett le. A
korabeli sajtó szerint ingatlanközvetítéssel foglal-
kozott, illetve egy lámpagyárban volt részesedése,
mielőtt a túlvilági táviratok nagy ötlete kipattant a
fejéből. Az inspirációt édesanyja 1978-as halála adta
neki, illetve az, amikor egy halálos beteg barátját arra
kérte, a mennyországban keresse meg majd az anyját,
és mondja el neki, hogy mennyire szereti. Az isme-
rős megígérte, hogy átadja az üzenetet, Gabor lelke
pedig egy kicsit megnyugodott ettől. Annyira, hogy
három évvel később, 1981 decemberében meg is ala-
pította a Heaven’s Union nevű céget, ami ugyanezt a
szolgáltatást pénzért árulta.
A Heaven’s Union négy halálos beteget alkalma-
zott, rajtuk keresztül lehetett tetszőleges személynek
üzenetet küldeni. Egy ötvenszavas levél 40, egy száz-
szavas 60 dollárba került, és lehetett 125 dollárért
expressz kézbesítést kérni, ezért az járt, hogy három
beteg is megkapta az átadandó üzenetet, ezzel nö-
velve az esélyét arra, hogy odaér, és lerövidítve a kéz-
besítés idejét is (hiszen nem kellett egy ember halá-
lára várni, a háromból a leggyorsabban elhunyt már
vitte is a mennyországba a levelet). Az üzeneteket a
haldokló hírvivők csak elolvasták, de nem memori-
zálták, de Gabor szerint ezzel az üzenet a spirituális
részük lett. A kézbesítők egyébként tíz dollárt kaptak
levelenként.
Bár az ötlet meghökkentően morbid volt, Gabe
Gabor üzlete elég jól futott. Egy 1982 novemberéből
származó interjúban azt állította, már négyezer üze-
netet vettek át a Heaven’s Union hírvivői, ez pedig
– mai értéken és forintban számolva – simán több
tízmilliós bevételt jelentett az amerikai magyar üz-
letembernek. Gabor a People magazinnak elmondta,
hogy az emberek általában elhunyt családtagjaiknak
2018. 11. 05. 23:26

üzennek olyasmiket, hogy mennyire hiányoznak ne-
kik, de előfordult olyan is, hogy egy hölgy halott fér-
jének azt üzente, tudja, hogy megcsalta. Hírességek
is gyakran szerepeltek a címzettek között, mint John
Lennon, Marilyn Monroe vagy John F. Kennedy.
Egyszer a drogtúladagolásban meghalt színész, John
Belushi volt egy üzenet címzettje, amire Gabor azt
mondta: „Nem vagyok Szent Péter, de megkérdője-
lezném, hogy ő a mennyországba jutott-e.” Amikor
az újságíró visszakérdezett, hogy a pokolba nem vál-
lalja-e a cég üzenetek kézbesítését, sértődötten an�-
nyit felelt, ne csináljanak bohózatot a vállalkozásából.
Amerikában létezik egy jótékonysági szervezet, ami megbánt gengsztertetoválásokat távolít el.
til3_vegleges.indb 113
Bűn és bűnhődés
1983 után aztán hirtelen elfogynak a korabeli
sajtóból a Heaven’s Unionnel vagy Gabe Gaborral
foglalkozó cikkek, a vállalkozás valószínűleg arra
kényszerült, hogy lehúzza a rolót. A médiamegje-
lenések és a hírnév ugyanis felkeltette az egyházak
figyelmét is, és komoly felháborodást váltott ki több
vezetőnél. Gabor azzal védekezett, hogy az üzenet-
közvetítő vállalkozás a levelek feladóinak lelki meg-
nyugvást ad, a kézbesítőknek pedig segít leküzdeni
a halállal kapcsolatos félelmeket és szorongást az-
zal, hogy küldetéstudatot nyújt nekik, és feladatot
a túlvilágra.
I 113
2018. 11. 05. 23:26
 Bűn és bűnhődés
A sorozatgyilkos, aki saját
maga után oknyomozott
2005-ben brutális bűnügy rázta meg Macedóni-
át: egy 60 év körüli nő brutálisan megkínzott és meg-
erőszakolt holttestét találták meg nejlonzsákokba
csavarva egy Kicsevo nevű városka mellett az erdő-
ben. A következő években még két, egészen hasonló
holttest került elő az erdőből, az áldozatok hason-
ló korú nők voltak, és mind takarítóként dolgoztak.
A kegyetlen sorozatgyilkosság és az elkövető utáni
hajsza évekig lázban tartotta az országot, és termé-
szetesen a sajtó ki is szolgálta az olvasói igényeket,
a legapróbb részletekbe menően tudósított minden
újság a nyomozásról.
A gyilkosságokkal foglalkozó legalaposabb cikke-
ket egy Vlado Taneszki nevű újságíró jegyezte a Nova
Makedonija nevű lapban. A férfinak elképesztően jó
forrásai lehettek a rendőrségen belül, mert gyakorla-
114 I 1880-ban az ausztrál Ned Kelly bandája ekevasból készített páncélokat, hogy nagyobb esélyük legyen a rendőrökkel szemben.
til3_vegleges.indb 114
tilag minden részletről azonnal tudott, ahogy a nyo-
mozók kiderítették. Sőt, néha olyan dolgokat írt meg,
amiket a nyomozók még egymással sem osztottak
meg. A belső vizsgálatoknak nem sikerült kideríte-
niük, ki szivárogtat Taneszkinek, ő pedig az újságírói
forrásvédelemre hivatkozva titokban tarthatta, hon-
nan vannak az információi.
Aztán amikor már három éve zajlott a nyomozás,
és eltűnt egy negyedik nő is, aki gyanúsan beleillett az
addigi áldozatok sorába, az újságíró egyszerűen meg-
előzte a nyomozókat: megírta, hogy pontosan milyen
típusú telefonzsinórral és hogyan fojtotta meg a gyil-
kos a nőket. Erről a rendőröknek akkor csak halvány
tippjeik voltak. Ezzel Taneszki hirtelen gyanús lett:
mi van, ha nem valami titkos rendőrségi szivárogta-
tóval dolgozik, hanem maga a gyilkos a forrása? A
feltételezés elég meredek volt, mert a férfit egyébként
a munkatársai, barátai és családtagjai is szerény, halk
szavú, jóravaló fickónak írták le, aki a légynek sem
tudna ártani. Taneszkit mindenesetre kihallgatták, és
házkutatást is tartottak nála, nem is feltétlenül azért,
mert a nyomozók komolyan úgy gondolták, hogy
köze lehet a gyilkosságokhoz, inkább hogy így figyel-
meztessék: ne zavarjon bele a nyomozásba a cikkei-
vel. Nem is találtak semmit.
Aztán az egyik nyomozónak feltűnt egy apró
részlet: Taneszki anyja ugyanúgy takarítónő volt,
mint az áldozatok, és külsőre is hasonlított azok-
ra. Taneszkinek pedig elég rossz volt a kapcsolata
az anyjával. Ez elég ok volt egy újabb házkutatásra,
amin előkerültek az újságíró hétvégi házából a cikkei-
vel kapcsolatos jegyzetei, egy rakás olyan információ-
val, amikről a nyomozóknak nem is volt tudomásuk,
és csak olyasvalaki tudhatott róluk, aki ott volt a gyil-
kosságoknál. A DNS-vizsgálat végül minden kétsé-
get kizáróan bebizonyította, hogy Taneszki maga volt
2018. 11. 05. 23:26
 Bűn és bűnhődés

a gyilkos, és újságíróként azzal csinált karriert, hogy a Egy igazi gyilkos is szerepel
saját borzalmas bűntetteiről írt.
Az ördögűzőben
A pontos motivációjára sosem derült fény. Mi-
előtt még bíróság elé állíthatták volna, az előzetes
letartóztatásban levő Taneszki öngyilkos lett a cellá- Rengeteg rémisztő jelenet van Az ördögűzőben, és
jában. Később megtalálták a negyedik eltűnt nő holt- azok, akik érzékenyebbek az orvosi beavatkozásokra,
testét is egy szeméttelepen: ugyanúgy megerőszakol- biztos emlékeznek arra, amikor az állítólagosan meg-
ták, megkínozták, és telefonzsinórral fojtották meg, szállt Regant mindenféle szörnyű kísérletre viszik.
mint a másik hármat. Az egyik ilyen vizsgálat során a kislány ereit térképe-
zik fel angiográfiával. A rendező, William Friedkin
nem akarta színészekre bízni a jelenetet, hogy hite-
A fehérneműs gyilkos, aki újságíró lett lesebb legyen minden, ezért a New York-i Egyetem
Nem Taneszki volt az egyetlen, aki újságíró- medikusait kérte fel, hogy szerepeljenek. Az egyikő-
ként írt a saját gyilkosságairól. Az osztrák Jo- jük pedig nem más volt, mint Paul Bateson, aki évek-
hann (később Jack) Unterweger is hasonló kel később a város egyik feltételezett sorozatgyilkosa
„karriert” futott be. Unterweger prostituálta- lett, és nem mellesleg Friedkin következő filmjének
kat gyilkolt, általában a saját fehérneműjük- ihletője.
kel. 1974-ben, 24 évesen ölte meg első áldo-
zatát, egy 18 éves nőt, akit a melltartójával
fojtott meg. Letartóztatták, és tettéért élet-
fogytiglani börtönbüntetést kapott, de 1990-
ben mégis szabadult, miután kampány indult
a szabadon bocsátásáért. Ezután újságíró és
tévériporter lett, és főleg bűnügyi témákat
dolgozott fel, például agyonvert és megfoj-
tott prostituáltak eseteiről írt. Ezeket a gyil-
kosságokat viszont Unterweger követte el,
és amikor 1991-ben kaliforniai tudósító lett,
Amerikában folytatta az emberölést. 1992
februárjában kapták el Floridában, ahonnan
hazakerült, és 11 gyilkosság miatt emeltek vá-
dat ellene. 1994 júniusában szabadon bocsá- A gyilkosságok 1973 januárjában kezdődtek:
tás lehetősége nélküli életfogytiglanra ítél- egy ismeretlen férfi szadomazo tematikájú meleg-
ték. Aznap este a ruháiból készített kötéllel bárokban szedte fel áldozatait, akiket a lakásukon
felakasztotta magát a cellájában. vagy olcsó motelszobákban megkötözött és több-
ször is megkéselt, a testrészeiket pedig zsákokban

A kínai maffia pénzt akart kizsarolni Michael Bay rendezőtől a negyedik Transformers film forgatása alatt. I 115

til3_vegleges.indb 115 2018. 11. 05. 23:26

 Bűn és bűnhődés

a Hudson folyóba dobta. A rendőrség nem vitte

túlzásba a nyomozást, a halálok okát nem állapítot-
ták meg egyértelműen. Ez persze nem azt jelenti,
hogy egyáltalán nem foglalkoztak az üggyel:
egy Randy Jurgensen nevű nyomozó beépült
a helyi fétisbárok közösségébe azzal a cél-
lal, hogy lefülelje a gyilkost. Jurgensen
ugyanis pontosan olyan típus volt, mint
az addigi áldozatok.
Bateson gyilkossági sorozata évekig
nem szakadt meg. Az egyetlen áttörést
az hozta, amikor a Variety filmkritikusa,
Addison Verrill is az áldozata lett 1977-ben.
Erre válaszul a Village Voice újságírója, Arthur
Bell folyamatosan cikkezett a helyi melegközös-
ségben lappangó paranoiáról és az őket érő erő-
szakról. Bellnek végül leadták a drótot, hogy Paul
Bateson egykori röntgenasszisztens lehet a feltéte-
lezett elkövető. A rendőrség elkapta az akkor már
egy pornómoziban dolgozó, kőkeményen alkoho-
lista férfit.
Friedkin ekkor látta meg a New York Daily
News címlapján Batesont, és azonnal felismer-
te, hogy volt egy apró szerepe Az ördögűzőben.
Friedkin kapcsolatba lépett a gyilkossal, és a
fogdában találkozhatott vele. Ott csak Verrill
meggyilkolását vallotta be, de azt részletesen
elmondta a rendezőnek. Friedkin egy 2012-
es interjúban úgy beszélt a férfiról, hogy bár
agysebészekkel dolgozott, ő maga nemigen volt az: a
rendőrség egyik fő bizonyítéka az volt, hogy a test-
részeket olyan zsákokban dobta a folyóba, amik csak
a New York-i egyetemről származhattak.
Friedkin aztán a találkozó hatására elkezdett
érdeklődni a város szadomazo klubjai iránt, bele-
ásta magát a működésükbe, személyesen is elment

116 I Amikor a Nintendo piacra dobta Japánban a SNES konzolt, éjszaka küldte a szállítmányokat, hogy kicselezze a jakuzát.

til3_vegleges.indb 116 2018. 11. 05. 23:26


néhányba, találkozott a már korábban említett Jur-
gensennel, és elolvasta Arthur Bell cikkeit. És aztán
elkezdte írni a Cruising (magyarul: Portyán) forgató-
könyvét, amiben egy sorozatgyilkos bőrfetisiszta me-
legbárokban szedi az áldozatait, egy beépített rendőr
(Al Pacino) pedig próbálja minél gyorsabban elkapni.
A sors fintora, hogy Arthur Bell, akinek a cikkei nél-
A CIA a kubai maffiával szövetkezve próbálta megöletni Fidel Castrót.
til3_vegleges.indb 117
Bűn és bűnhődés
kül nem létezne a Cruising, homofóbnak és túl erő-
szakosnak ítélte a filmet, és tüntetéseket is szervezett
ellene. Bateson hivatalosan sosem ismerte el, hogy ő
lett volna a zsákos gyilkos, bár a pletykák szerint fog-
ságban többször is eldicsekedett azzal, hogy mennyi
férfit ölt meg és darabolt fel. Végül 2004-ben szaba-
dult.
I 117
2018. 11. 05. 23:26
 Jenkiföldje

Jenkiföldje
Meghökkentő történetek
Amerika hőskorából
118 I

til3_vegleges.indb 118 2018. 11. 05. 23:26


Újfajta lobotómiát talált
fel, aki roncsot csinált
JFK húgából
Minden családban akad egy fekete bárány, őket
olykor ki is tagadják az örökségből. De ha a XX. szá-
zad egyik legfontosabb politikusdinasztiájába szü-
letik az illető, nem ússza meg ennyivel. Rosemary
Kennedy szomorú élete egyben szörnyű esettanul-
mánya egy vitatott neurológiai beavatkozásnak.
Rosemary – a családban csak Rosie – 1918-ban
született a massachusettsi Brookline-ban, és hamar
kiderült, hogy nem egy éles eszű gyerek. Ezért egye-
sek a nagyszülei közti rokonságot (Rosemary any-
jának szülei másod-unokatestvérek voltak), mások
születésének nehéz körülményeit okolták. Az orvos
ugyanis késett a szülésről, ezért a nővér órákig vissza-
tartotta a gyereket – a végén már a kezével nyomva
vissza a fejét a szülőcsatornába –, és ezalatt a kicsi
agya valószínűleg nem kapott elég oxigént.
Rosie szellemi fejlődése nem haladt a korának el-
várható mértékben, magántanárokat fogadtak mellé,
de csak nehezen tanult meg olvasni. Orvosai epilep-
sziát és mentális betegségeket állapítottak meg nála,
de nem tudni biztosan, hogy Rosemary tényleg beteg
volt-e, vagy csak egy tanulási nehézségekkel küzdő,
nem túl okos lány. Az biztos, hogy fennmaradt nap-
lói szerint nagyon szerette a társas összejöveteleket,
érdekelte az opera, szívesen táncolt és járt teadélutá-
nokra. Amikor pedig apja 1938-ban brit nagykövet
lett, és a királyi pár előtt prezentálták a Kennedy
lányokat, a ragyogó mosollyal megáldott Rosie nem
hozott szégyent a családjára.
A következő években viszont elmérgesedett a
helyzet. A lánynak hangulatváltozásai, dühkitörései
A New York-i Szabadság-szobrot eredetileg a Szuezi-csatorna bejáratához tervezték.
til3_vegleges.indb 119
Jenkiföldje
voltak, amit csak fokozott, hogy úgy érezte, nem tud
megfelelni a család elvárásainak. Ráadásul nagykorú-
sága után apja, Joe Kennedy egy szigorú intézetben
taníttatta a lányt, aki folyton elszökdösött, és a he-
lyi kocsmákban férfiakkal flörtölt. Az erőskezű apa
féltette fiai politikai karrierjét, és nagyon nehezmé-
nyezte Rosemary kicsapongásait. 1941-ben draszti-
kus lépésre szánta el magát: elrendelte, hogy lányán
lobotómiát hajtsanak végre.
Novemberben két orvos, James W. Watts és Wal-
ter Jackson Freeman el is végezte a műtétet Rosema-
ryn – katasztrofális eredménnyel. Mindkét oldalon
lyukat fúrtak a lány koponyájába, majd roncsolni
kezdték a homloklebenyt, miközben a lánynak az
Isten áldja Amerikát! című dalt kellett énekelnie. Ami-
kor az ének abbamaradt, az orvosok is befejezték a
műtétet. Az apa hamarosan szembesült a lesújtó kö-
vetkezménnyel: egy életre megnyomoríttatta lányát.
Rosemaryből egy járás- és beszédképtelen, félig béna
fogyatékos lett, aki a szobatisztaságot is elfelejtette.
Ezen a ponton érdemes kitérni a lobotómia tör-
ténetére, hogy megértsük, Joe Kennedy miért ment
bele a műtétbe. 1941-ben a lobotómia a kor egyik
legmodernebb orvosi beavatkozásának számított. A
portugál Egas Moniz alig öt éve, 1936-ban publi-
kálta dühöngő betegek lobotómiás kezeléséről szer-
zett tapasztalatait, és csak 1949-ben kapott orvosi
Nobel-díjat felfedezéseiért. Moniz korábbi majom-
kísérletek alapján úgy látta, hogy a homloklebeny
kérgének elvágása az agytól könnyen kezelhetővé te-
szi a súlyos skizofréniás betegeket – ugyanakkor azt is
leírta, hogy a páciensek gyakran katatóniához hason-
ló állapotba kerültek a beavatkozástól. Jobb módszer
azonban a negyvenes években nem volt az erőszakos
rohamokkal járó betegek megfékezésére, a modern
antipszichotikumok megjelenésére az ötvenes évekig
I 119
2018. 11. 05. 23:26
 Jenkiföldje
várni kellett (egyébként a nagyon súlyos esetekben ha
ritkán is, de ma is alkalmaznak lobotómiát).
Rosie Kennedy apja tehát a kor orvosi csúcs-
technológiájára bízta lánya életét, viszont a diag-
nózis félrement (Rosemary aligha volt közveszélyes
skizofrén vagy hasonló, lobotómiáért kiáltó beteg).
Félrement a család korábbi harvardi orvosain (akik
mentálisan retardáltnak ítélték Rosie-t) és az emlí-
tett Walter J. Freemanen is. Joe Kennedy ugyanis egy
Freemanről és a lobotómiáról szóló cikk elolvasása
után vitte el lányát az orvoshoz, és Freeman volt az,
aki agitációs depressziót állapított meg, és kezelés-
ként lobotómiát javasolt. Joe Kennedy talán meg-
gondolta volna a döntést, ha ismerte volna Freeman
későbbi életét.
Freeman orvoscsaládba született Philadelphiában,
a Yale-en tanult, majd neurológussá képezte magát.
Moniz munkája nagy hatással volt rá, sőt a portugál
orvos a mentora lett. Freeman ezután az életét a lobo-
120 I
til3_vegleges.indb 120
tómia tökéletesítésére tette fel. Azonban miután egy
betege meghalt, megfosztották a sebészi engedélyétől,
ezért állt össze a már említett Wattsszal, aki idegse-
bész volt. 1936-ban végezték első közös lobotómiá-
jukat, majd hat év alatt több mint kétszáz továbbit.
Azt állították, hogy az esetek 63 százalékában javulást
értek el, 23 százalékában nem változtatott a műtét a
beteg állapotán, 14 százalékában pedig rontott rajta
(Rosie Kennedy nyilván ide tartozott). Freeman ezu-
tán feltalálta a transzorbitális lobotómiát: rájött, hogy
szemüregen keresztül, az ott található vékony cson-
tot áttörve hozzá lehet férni a prefrontális kéreg és a
homloklebeny többi részének találkozásához.
Freeman 1946 januárjában hajtotta végre az első
transzorbitális lobotómiát egy Sallie Ellen Ionesco
nevű, dührohamoktól és öngyilkos gondolatoktól
gyötört háziasszonyon. Ahogy a nő lánya később
nyilatkozta, a doktor „valamit jól csinált”, mert Io-
nesco tünetei megszűntek. Freeman ezután sorra sze-
2018. 11. 05. 23:26

rezte az újabb pácienseket, és vehemenciájával Watts
rosszallását is kiváltotta. Társa végül 1950-ben el is
pártolt tőle: nem értett egyet a lobotómia új mód-
szerével, és úgy gondolta, Freeman sokszor nem is
indokolt esetben alkalmazza azt. A pár perces eljá-
ráshoz azonban nem volt szükség sebészi engedélyre,
így Freeman már egyedül is művelhette.
Az orvos érzéstelenítés gyanánt többnyire elekt-
rosokkal kezelte pácienseit, majd egy jégvágót (ké-
sőbb egy arra hasonlító céleszközt) vezetett a szemü-
regbe, óvatosan a szem mellett. Ezután egy kalapács
segítségével áttörte a koponyacsontot, majd mozgatni
kezdte a jégvágót, hogy elvágja az agyat a prefrontális
kéregnél. A beavatkozás hamar felkapott lett, mert az
amerikai kórházak zsúfoltak voltak és orvoshiánnyal
küzdöttek. Freeman lakókocsijával maga is járta az or-
szágot, hogy népszerűsítse találmányát, és még hotel-
szobákban is végzett műtéteket (kocsiját az utókor
lobotomobilnak nevezte el). 23 államban közel 3500
lobotómiát hajtott végre, amíg 1967-ben egy páci-
ense agyi vérömleny következtében meghalt (nem ő
volt az első, korábban legalább százan jutottak ha-
sonló sorsra), és az amerikai orvosfelügyelet eltiltotta
Freemant a további ténykedéstől.
Nem túlzás tehát azt állítani, hogy Freeman a lobo-
tómia megszállottja volt, miközben kritikusai is bőven
akadtak a szakmában. De 1941-ben még Wattsszal
együtt dolgozott, és valószínűleg egy olyan fontos pá-
ciensre különösen figyelt, mint a Kennedy lány. Csak
éppen maga a beavatkozás volt erősen kétesélyes.
Rosemary Kennedy bal oldala részlegesen lebé-
nult, bal kezén nem tudta az ujjait használni, feje
oldalra biccenve maradt hátralevő életében. Joe Ken-
nedy a New York-i Craig House nevű intézetben he-
lyezte el lányát. Rosie-nek újra meg kellett tanulnia
járni, öltözni, tisztálkodni és beszélni, már amennyire
A GPS-rendszer műholdjait az amerikai kormány tartja fenn, és bármikor kikapcsolhatja, ha olyan kedve van.
til3_vegleges.indb 121
Jenkiföldje
állapota engedte. Mivel a lobotómia éppen a dühro-
hamain nem segített semmit, két őr is került mellé.
A család nem látogatta, mert Joe Kennedy senkinek,
még saját feleségének sem árulta el, hogy hol van
Rosemary. Azt mondta mindenkinek, hogy a lány
állapota rosszabbodott, ezért intézetbe került – ami
végül is nem volt hazugság. Hét év után viszont ki-
derült, hogy Rosemaryt szexuálisan zaklatják a Craig
House-ban, apja ekkor a mentálisan sérültekre sza-
kosodott, ferencesek által működtetett wisconsini
Saint Coletta intézetbe vitette a lányt.
Aztán 1961-ben Joe Kennedy komoly sztrókot
kapott. Nem tudta tovább intézni ügyeit, többek kö-
zött számlákat sem tudott küldeni a Saint Colettá-
ba. A család ekkor, az érkező fizetési felszólításokból
tudta meg húsz év után, hogy hol él az akkor már 43
éves Rosemary. Anyja rögtön kézbe vette lánya keze-
lését, és engedélyt adott arra, hogy Rosie elhagyja az
intézetet, étterembe vagy vásárolni menjen. Ezután
rohamos javulás állt be a beteg közérzetében, és ki-
csit az állapota is javult – elsősorban Paulus nővérnek
köszönhetően, aki évtizedekig ápolta a nőt. Onnan-
tól kezdve testvérei is látogatni kezdték Rosie-t. Ted
és Eunice Kennedy rendszeresen eljárt hozzá, olykor
Pat és Jean is meglátogatta, Robert Kennedy és JFK
viszont nem fordult meg a wisconsini intézetben.
Joe Kennedy 1969-ben halt meg, a sztrók után
még évekig élt hasonló állapotban, mint amibe Ro-
semary került. Walter Freeman 1972-ben hunyt el,
rákban. Utolsó éveiben – mintegy önigazolásként –
lobotomobiljával régebbi pácienseit kereste fel, hogy
meggyőződjön arról, jobban lettek a beavatkozástól.
Miután Paulus nővér 1996-ban meghalt, Rosema-
ry Kennedy még kilenc évet élt a Saint Colettában.
2005. január 7-én hunyt el, 86 éves korában – ebből
63-at töltött agysérültként.
I 121
2018. 11. 05. 23:26
 Jenkiföldje
A néni, aki baltával zúzta
szét a kocsmákat
1900. június 7. álmos csütörtöknek ígérkezett a
kansasi Kiowa egyik népszerű ivójában, a Dobson’s
Saloonban. Akkor is kevesen néztek fel a whiskyjük-
ből, amikor egy ötvenen túli hölgy egy nehéz cso-
magot cipelve belépett a krimóba, és megköszörülte
a torkát. Ami ezután jött, azt viszont a jelenlevők
életük végéig emlegették. „Férfiak! Azért jöttem,
hogy megmentselek benneteket az iszákosok sorsá-
tól!” – kiáltotta el magát a hölgy, aztán a csomagból
köveket és féltéglákat vett elő, és elkezdte azokat
széthajigálni a kocsmában. Módszeresen pusztította
az italkészletet és a berendezést, majd dolga végez-
tével távozott, és hamarosan két további kiowai ivót
rongált meg hasonló módon. A következő napokban
tornádó csapott le a környékre, amit a kocsmazúzó
nő isteni megerősítésként értelmezett: az Úr így jel-
zi, hogy ő jó úton jár, és folytatni kell harcát az al-
kohol ellen.
A hölgy Carrie Amelia Moore néven született a
Kentucky állambeli Garrard Countyban 1846. no-
vember 25-én, és ő is azok közé a legendás kisem-
berek közé tartozik, akiket a XIX. századi Amerika
termelt ki. A kis Carrie családja ír származású rab-
szolgatartó ültetvényes volt, de éppen Carrie gyerek-
korában nem mentek jól a dolgok: pénzügyi nehéz-
ségek akadtak, majd jött az amerikai polgárháború,
ami Moore-ékat is érzékenyen érintette. Ráadásul
a család több tagjának válogatott mentális zavarai
voltak, Carrie édesanyja például Viktória királynő
udvarhölgyének képzelte magát, majd egy idő után
már magának Viktória királynőnek, és kocsin vitette
körbe magát a rabszolgák között.
122 I A siketnéma jelnyelvnek Amerikában van egy csak feketék által használt változata.
til3_vegleges.indb 122
A lány ilyen környezetben nőtt fel (anyja álta-
lában a rabszolgákkal ültette egy asztalhoz), és ő is
sokat betegeskedett. Minimális oktatást kapott, de
olvasni megtanult, és nagy hatással volt rá a Biblia,
amit nagy buzgalommal forgatott. Carrie a polgár-
háborúban nővérként tevékenykedett, majd 1865-
ben megismerkedett egy Charles Gloyd nevű fiatal
orvossal, és egymásba szerettek. 1867-ben össze is
házasodtak, de Gloyd masszív alkoholista volt, és
1869-ben, bő fél évvel közös lányuk születése után
meg is halt. A szesz ekkortájt lett a nő gyűlölt el-
lensége.
Örökségéből egy kis házat építtetett a Missouri
állambeli Holdenben, és a szomszédos Warrensburg-
ban fejezte be tanulmányait. 1874-ben újra meghá-
zasodott, második férje egy nála 19 évvel idősebb
újságíró, David A. Nation lett, akivel Texasba köl-
tözött. Szállodaigazgatóként kezdett dolgozni, míg
1889-ben a kansasi Medicine Lodge-ban telepedtek
le. Carrie Nation ekkor csatlakozott a helyi józan-
sági mozgalomhoz, aminek hamar az élharcosa lett.
Kampányolt azért, hogy Kansasban tiltsák be az al-
koholt, tangóharmonikás kísérettel zsoltárokat éne-
kelt kocsmák előtt, a csaposokat és kocsmatulajdono-
sokat pedig úgy köszöntötte: „Jó reggelt, férfilelkek
elpusztítója!”
Medicine Lodge-ban sikerült is minden krimót
bezáratnia ezekkel a finom eszközökkel, de Carrie
nem volt elégedett. Ekkor az Úr látomást küldött a
nőnek. 1900. június 5-én egy mennyei hangra éb-
redt, ami a szívében szólalt meg, és azt mondta: menj
Kiowába! Majd a nő keze felemelkedett, és ekkor az
égi hang újra megszólalt: melletted leszek. Két nap-
pal később a Dobson’s Saloonban megtörtént Car-
rie Nation első kocsmarombolása, egy évekig tartó
ámokfutás kezdete.
2018. 11. 05. 23:26

A nő 53 éves volt akkor, de 183 centis magassá-
gával, erős testalkatával és határozottságával energi-
kusan vetette bele magát a józanságért vívott harcba.
1900 és 1910 között tucatszám verte szét kocsmák
berendezéseit és italkészletét, és egy picit sem volt
elnéző az alkoholistákkal. Nagy felzúdulást is kel-
tett, amikor 1901-ben az akkori amerikai elnököt,
William McKinley-t egy merénylő megölte, és mi-
vel az elnök zugivó hírében állt, Carrie reakciója
annyi volt, hogy „azt kapta, amit megérdemelt”. Ha
valaki érdeklődött a motivációiról, a nő csak an�-
nyit mondott, hogy ő „egy Jézus lába mellett sza-
ladó buldog, aki megugat mindent, amit Jézus nem
szeret”.
Nagy antialkoholista keresztes háborúja elején
a köveket fejszére cserélte – hogy ez miként tör-
Az Elfújta a szél színészeinek egy részét nem engedték be a premierre, mert az egy csak fehéreknek fenntartott moziban volt.
til3_vegleges.indb 123
Jenkiföldje
tént, arról két verzió is fennmaradt. Az első szerint
1901-ben Topekában nyomta a kezébe valaki az első
szekercét, de a másik sokkal jobban hangzik. Esze-
rint egy wichitai zúzás után férje azzal viccelt: Car-
rie legközelebb használhatna baltát, hogy több kárt
okozzon. Mire a nő azt felelte: „Ez a legértelmesebb
dolog, amit mondtál a házasságunk alatt.” 1901-ben
elváltak, közös gyerekük nem született.
Persze Carrie Nationt többször is letartóztatták,
legalább harminc alkalommal. Ő amilyen gyorsan
tudott, kiszabadult (büntetést fizetett, vagy valame-
lyik követője óvadékot tett le), az előzetesben pedig
a Bibliába merült – aztán amint szabadlábra került,
megint fejszét ragadott. Ténykedése során egyre na-
gyobb szenzációvá vált, a napilapok bulvárhőse lett,
és egy csapat szimpatizánst is maga köré gyűjtött,
I 123
2018. 11. 05. 23:26
 Jenkiföldje
Az alkohol öl, butít és csótányból van
Nem Carrie Nation volt az amerikai női jó-
zansági mozgalmak egyetlen túlkapása. A
XIX. század végén és a XX. század elején
kiadott brosúráikban rengeteg túlzó vagy
egyenesen hamis állítást közöltek az alko-
holról, hogy elrettentsék a fogyasztókat.
Megesett például, hogy állítólagos orvosok
nyilatkoztak az alkoholos italok összetevői-
ről: mint írták, a szeszben maszlag, bürök
és ópium van, vagyis aki whiskey-t iszik, ve-
szélyes mérgekkel tömi magát. A madeirai
borról azt állították, hogy csótányok a titkos
hozzávalói, és többször hangoztatták, hogy
az alkoholos italok erjesztéséhez a főzdék
fekáliát használnak. Még meredekebb volt
az állítás, miszerint aki túl sokat iszik, spon-
tán kigyulladhat, vagy az a sokáig hangoz-
tatott mantra, hogy az alkoholos italoktól a
színes bőrű kisebbségek bűnözni kezdenek,
a feketék például különösen hajlamosak lesz-
nek fehér nők megerőszakolására. Ez utóbbi
csapásirány rövid ideig furcsa szövetséget
kovácsolt a női józansági mozgalom és az
akkor csak férfiakból álló, antifeminista Ku-
Klux-Klan között is.
akik a rombolás háttérzenéjeként zsoltárokat éne-
keltek. Néhány év után Carrie Nation már egész jól
keresett azzal, hogy Amerika-szerte előadásokat tar-
tott és kis szuvenírfejszéket árult – így nem volt gond
neki kifizetni a büntetéseket.
Mindeközben lefordíthatatlan angol szójátékok
kísérték életét. Ő maga Carrie A. Nationre, majd
Carrie-ről Carryre változtatta nevét, mert keresztne-
124 I A hollywoodi hírességek utcáján 30 ezer dollárt (bő 8 millió forint) kell fizetnie egy sztárnak, amikor felírják a nevét a csillagra.
til3_vegleges.indb 124
ve, középső nevének monogramja és volt férje veze-
tékneve kiadott egy fél szlogent: Carry a nation for
prohibition (kb. „Vezetni egy nemzetet a szesztilalom
felé”). Sőt, néha egyenesen Mother Nationnek ne-
vezte magát. Az amerikai kocsmákban eközben nép-
szerű felirattá vált a következő: All Nations Welcome
But Carrie (kb. „Minden nációt szívesen látunk, csak
Carrie-t nem”). A csúcson a nőnek még kéthetente
megjelenő hírlevele is volt The Smasher’s Mail néven,
illetve egy újságja, amit egyszerűen csak úgy neve-
zett, hogy A Fejsze.
1909-ben nagy-britanniai körútra is meghívták,
de az ottani közönség kevésbé volt vevő a harcos né-
nire. Miután egy előadásán megdobták tojással, Car-
rie széttépte a szerződését, és hazament Amerikába,
ahol még két évig eléldegélt a hírnevéből az arkansasi
Eureka Springsben, ahol otthont alapított Hatchett
Hall néven. Itt esett össze 1911 elején egy beszéde
közben, és abban az évben, június 9-én halt meg, 64
évesen. Élete végéig szívesen pózolt a fejszéjével.
Carrie Nation habókos vénasszonynak tűnhet,
de kétségtelen, hogy volt hatása az amerikai történe-
lemre, és tevékenysége hozzájárult a tizennyolcadik
alkotmánymódosítás bevezetéséhez, vagyis magához
a szesztilalomhoz. Még fontosabb, hogy a tizenki-
lencedik alkotmánymódosítással is összeköthető a
neve – ez a módosítás adott választójogot a nőknek
minden államban. Carrie Nation ugyanis hírnevét
kihasználva több olyan felvonulást is szervezett, ahol
a nők jogaiért tüntettek. Ezenkívül arra bátorította a
nőket, hogy dobják el a fűzőt és a mídert, és viselje-
nek kevésbé szűk ruhákat. Mother Nation bizonyára
boldog lenne most, ha látná, hogy a női egyenjogú-
ságért folyó harc milyen eredményeket ért el az el-
múlt száz évben. Annak viszont biztosan nem örülne,
hogy ma több kocsma viseli a nevét.
2018. 11. 05. 23:26
 Jenkiföldje

A megmerényelt elnök, zaklatott különféle kormányhivatalokat, egészen

addig, míg konkrétan ki nem tiltották a Fehér Ház-
akit az orvosai öltek meg,
ból. Ekkor isteni sugallatot kapott: meg kell ölnie
miközben gyógyítani a hálátlan elnököt (mint utóbb kiderült, Guiteau-t
próbálták már 1875-ben őrültnek nyilváníttatta a családja az
egyre veszélyesebb téveszméi miatt, de megszökött,
James A. Garfield az Egyesült Államok huszadik amikor elmegyógyintézetbe akarták zárni). Vásárolt
elnöke volt. Alig fél évet töltött hivatalában, ami- egy revolvert – egy .44-es kaliberű Webley British
kor egy merénylő végzett vele, így Lincoln után ő Bulldogot egészen pontosan –, majd az éppen a va-
lett a második elnök, akit megöltek. Elnöksége alatt kációjára induló elnököt közvetlen közelről lelőtte
fontos lépéseket tett többek között a kongresszusi a washingtoni pályaudvar várójában. A rendőrök
korrupció ellen, a feketék jogainak megerősítéséért, elkapták, a bíróság elítélte, és fel is akasztották, de
illetve a haditengerészet fejlesztéséért, de mégis a innentől nem is ő az érdekes, hanem az elnök sorsa.
meggyilkolása miatt emlékeznek rá legtöbben. Hát
ha még azt is tudnák, hogy valójában az orvosai öl-
ték meg, mert a végbelén keresztül próbálták táplál-
ni a belső sérülései miatt!
Garfield elnököt egy Charles J. Guiteau nevű
férfi lőtte le 1881. július 2-án reggel a washingtoni
pályaudvaron. Guiteau író volt, ügyvéd és prédiká-
tor, valamint őrült és ironikus módon Garfield párt-
ja, a republikánusok lelkes támogatója. Az 1880-as
választások előtt gyújtó hangú beszédet írt, amiben
Garfield támogatására buzdított (az igazsághoz
hozzátartozik, hogy a beszéd eredetileg Ulysses
Grantet támogatta, de végül nem ő lett a republi-
kánusok elnökjelöltje, így kicsit át kellett írni). Bár
a beszédet sohasem adta elő, több száz példányban
kinyomtatva terjesztette, és meggyőződésévé vált,
hogy Garfield ennek hatására nyerte meg a válasz-
tást Winfield Scott Hancock generális és polgárhá-
borús hős ellenében.
Guiteau úgy vélte, azért cserébe, hogy megnyerte
a választást Garfieldnek, igazán méltányos köszönet
lenne számára egy bécsi vagy párizsi nagyköve-
ti pozíció. Ezzel az ötletével hónapokon keresztül

Az USA haditengerészetének 19 repülőgép-hordozó anyahajója van. A világ többi országának összesen szintén 19. I 125

til3_vegleges.indb 125 2018. 11. 05. 23:26

 Jenkiföldje
Garfieldet két lövés érte: egy a vállán, egy pedig
a hátán. A golyó elhaladt a medencecsont mellett,
éppen csak elkerülte a gerincet, majd megállt a has-
nyálmirigy mögött. Az elnököt a kor legjobb orvosai
kezelték, és nagy nevű tudósoktól kapott segítséget.
A haditengerészet mérnökei készítettek számára egy
gépet, ami a légkondicionáló korai elődje volt: több
mint tíz fokkal sikerült vele csökkenteni a hőséget az
elnök kórtermében. Maga Alexander Graham Bell,
a telefon feltalálója eszkábált össze egy fémkereső
berendezést, hogy az elnök testében a lövedék da-
rabjait meg tudják találni anélkül, hogy felvágnák.
Mint utólag kiderült, az ágy fémváza megzavarta a
berendezést, ezért nem sikerült rálelni a golyóra. A
röntgen persze segített volna, de a sugárzás ilyen fel-
használását csak négy évvel később fedezték fel.
Garfield sérülése mai szemmel nézve nem volt
különösebben súlyos, a ma ismert orvostudomány
segítségével két-három nap múlva már ki is engedték
volna a kórházból. Az 1800-as évek végén azonban
más idők jártak, például egyáltalán nem volt divat a
fertőtlenítés. Az orvosok sterilizálatlan fémszerszá-
mokkal, sőt puszta kézzel turkáltak az elnök sebé-
ben, hogy megtalálják és eltávolítsák a lövedéket. A
helyzeten nem könnyített az orvosi stáb két vezetője
közti rivalizálás sem: egyikük, dr. Bliss allopata volt
(vagyis a bizonyítékokra alapozó nyugati orvostudo-
mány híve), másikuk, dr. Boynton pedig homeopata
– ők ugye olyan áltudományos dolgokban hisznek,
mint hogy a víznek emlékezete van, és hogy egy
szerben minél kevesebb a hatóanyag, annál erősebb
lesz a hatása.
Abban azonban az orvosok mind egyetértettek,
hogy az elnök emésztőrendszere súlyosan megsérült,
ezért nem tud a hagyományos úton táplálékot ven-
ni magához. Ezért azt találták ki, hogy rektálisan,
126 I A XIX. század elején Észak-Amerikában 144 különféle időzónát használtak.
til3_vegleges.indb 126
vagyis a végbelén keresztül fogják táplálni. A kora-
beli feljegyzések szerint marhahúslevest, tojássár-
gáját, tejet, whiskey-t és ópiumot kapott. Így ugyan
sikerült életben tartani két és fél hónapon át a fer-
tőzésekkel, gyulladásokkal és vérmérgezéssel küzdő
elnököt, de szeptemberre 45 kilót fogyott és végze-
tesen legyengült, végül szeptember 18-án meghalt.
Az utólagos vizsgálatok kimutatták, hogy a sebe
egyáltalán nem volt halálos, az orvosok gyakorlatilag
halálra éheztették.
1,2 milliárd forintot ért a
világ legdrágább zsák lisztje
A történelem során lejegyzett liszteladások kö-
zül a legdrágább zsák liszt rekordját egy Reuel Colt
Gridley nevű fickó tartja, aki 1865-ben akkori áron
275 ezer dollárért adott el egy zsák lisztet. A dolog
igazi különlegessége, hogy Gridley ugyanazt a zsák
lisztet adta el számolatlan alkalommal, egy éven át.
Mai árfolyamon számolva úgy négymillió dollárt,
vagyis nagyjából 1,2 milliárd forintot keresett az üz-
leten, de a legérdekesebb az egészben, hogy egyetlen
fillért sem nyert az ügyön. Ahhoz, hogy megértsük a
dolgot, vissza kell ugranunk 1864-be, azon belül is a
nevadai Austin városába.
Gridley a város polgármesteri székéért indult a
választásokon a demokraták jelöltjeként (amúgy jól
menő vegyeskereskedése volt az ezüstbányák miatt
virágzó városban). Hogy legyen egy kis extra tét, ő
és a republikánus jelölt megegyezett, hogy a vesztes
egy zsák lisztet cipel majd végig a város főutcáján,
2018. 11. 05. 23:26
 Jenkiföldje

de nem ám csak úgy, hanem egy rezesbanda kísé- lett, mint az előttük jótékonykodó Austinban, ezért
retében. Gridley vesztett, és állta is a szavát: a 22,5 a városlakók büszkeségből tartottak egy újabb ár-
kilós liszteszsákkal a vállán gyalogolt el Austinból a verést. Óriási tömeg gyűlt össze, és az első licitnél
szomszédos Clintonba, oldalán a fiával, aki az ame- rögtön ezer dollárt ajánlott fel a Yellow Jacket nevű
rikai zászlót vitte, mögöttük pedig a John Brown’s ezüstbányász vállalat igazgatója a nemzeti lisztes-
Body című dalt játszotta a banda. zsákért. Végül St. Louisban állt le a kampány, ahol
Egész komoly tömeg gyűlt össze a nem minden- aprósüteményt sütöttek az addigra 275 ezer dollárt
napos látványosságra. Mivel a liszttel sem Gridley,
sem a győztes jelölt Herrick nem akart kezdeni sem-
mit, eldöntötték, hogy elárverezik, a bevételt pedig
egy a polgárháborúban megsebesült katonák segí-
tését célzó alapnak ajánlották fel. Komoly bevételre
lehetett számítani, mert ahogy azt egy bizonyos Sa-
muel Clemens – vagy ismertebb nevén Mark Twain
– egyik regényében megírta: a nevadaiaknak a jól
termelő ezüstbányák miatt több pénzük volt, mint
amit értelmesen el tudtak verni. A nyertes licitet egy
molnár tette: 250 dollárt ajánlott fel. Amikor meg-
kérdezték, hogy mihez kezd a liszttel, azt mondta,
hogy hát neki aztán baromira semmi szüksége rá, és
Gridley-nek adta, hogy árverezze el újra.
Kicsit komolyabban nekilátva a jótékonysági
liszteszsák-aukciónak, az ezüstön meggazdagodott
bányászok egymást felülmúlva dobták be az újabb
és újabb liciteket, és ha volt is nyertes, az mindig
újra felajánlotta eladásra a zsákot – a nap végére
ötezer akkori dollárra, vagyis mai árfolyamon úgy
75 ezerre srófolva fel a világ legdrágább 22,5 kiló
lisztjének árát. Azonban a történetnek itt még ko-
ránt sincs vége. Először a környékbeli városok hív-
ták meg Gridley-t magukhoz, hogy ők is újra és újra
megvehessék jótékonyságból ugyanazt a zsák lisztet.
Gridley körbehaknizta Kaliforniát, majd miután ki-
fulladt a lendület nyugaton, kelet felé kezdett el a
jótékonysági liszteszsákkal pénzt gyűjteni. Virginia
Cityben megesett, hogy a végső összeg kevesebb

A világ tíz legnagyobb stadionjából nyolcban amerikai focit játszanak – nem NFL-csapatok, hanem egyetemi klubok. I 127

til3_vegleges.indb 127 2018. 11. 05. 23:26

 Jenkiföldje
összekalapozó lisztből, darabját egy dollárért adták,
és természetesen ezt a bevételt is a katonák megse-
gítésére fordították.
A történet vége sajnos nem ilyen vidám. Gridley
az összes megtakarítását a majdnem 25 ezer kilomé-
teres jótékonysági kampányra költötte, és bár vis�-
szatért Austinba, az üzlete hamarosan tönkrement
– ahogy a város maga is megszenvedte az ezüstláz
végét. A világ legdrágább zsák lisztjének aktivistá-
ja 1868-ban Stocktonba költözött a nővéréhez, de
sokat betegeskedett, és két évvel később, alig 41 éve-
sen meg is halt. Az amerikai emlékezetben Twain
írásain kívül két emlékhely is megőrizte a jótékony
férfit: boltjának múzeummá alakított változata ma is
áll Austinban, illetve Stocktonban szobrot állítottak
neki, ami Gridley-t nem önmagában, hanem a le-
gendás liszteszsák társaságában ábrázolja.
Amerika császárává
nevezte ki magát, és
tömegek imádták ezért
Joshua Abraham Norton 1818 körül született,
valószínűleg Londonban, és 1880-ban halt meg
San Franciscóban. A kettő között meggazdagodott,
tönkrement, kinevezte magát az Egyesült Államok
császárává, és tízezrek nagyra becsült bolondjaként
vált helyi legendává. Az alakja Mark Twaintől Neil
Gaimanig visszaköszön a popkultúrában, és a mai
napig próbálnak elnevezni róla egy hidat.
Az angliai születésű Joshua Norton élete első
felét dél-afrikai telepesként töltötte, a szülei halála
128 I A Green Bay Packers NFL-csapat hazai meccseire szóló bérletekre 30 éves várólista van.
til3_vegleges.indb 128
után költözött Amerikába. Eleinte üzletemberként
próbálkozott, amihez szép kezdőtőkét jelentett a mai
árfolyamon több mint egymillió dolláros öröksége.
Ezt az ingatlanpiacon sikerült is megtöbbszöröznie,
de aztán pár rossz befektetéssel hamar lenullázta
magát: úgy gondolta, hogy jó ötlet egy egész teher-
hajónyi rizst felvásárolni, amikor egy kínai éhínség
miatt szünetelt a távol-keleti rizsexport. Pedig nem
volt jó ötlet, mert az olcsó perui rizs hamarosan el-
árasztotta a piacot, és ahelyett, hogy Norton nagyot
kaszált volna, a saját vagyonát sikerült elkaszálnia.
Próbálta kiperelni magát az elhamarkodottan meg-
kötött rizsszerződésből, de többéves huzavona után
vesztett, csődöt jelentett, és a tehetős vállalkozóból
munkásszállón tengődő földönfutó lett.
Mit tehet az ember, ha mindenét elvesztette, és
a helyzete kilátástalan? Mit, mit, hát kinevezi magát
az Egyesült Államok császárává! Norton a saját hely-
zetét az amerikai jogi és politikai rendszer csődjének
tekintette, ezért 1859. szeptember 17-én úgy dön-
tött, a saját kezébe veszi a problémát. „Az Egyesült
Államok polgárai nagy többségének ellentmondást
nem tűrő kérésére és kívánságára én, Joshua Norton
[...] az Egyesült Államok császárának nyilvánítom
és ekként hirdetem ki magam” – írta a nem éppen
szégyenlős Norton a San Franciscó-i lapoknak szét-
küldött levelében, amelyben egyúttal össze is hívta
az államok képviselőit, hogy törvénymódosításokkal
javítsanak az ország helyzetén.
Néhány lap meg persze lehozta a levelet, nyil-
ván poénból, de ez nem gátolta meg Nortont, hogy
megkezdje az uralkodását. Sőt, később a Mexikó
védelmezője titulust is hozzácsapta a címéhez. Ha
az ő szemszögéből nézzük, ezután valóban logikus
lépésnek tűnhetett, hogy mivel úgyis ő az uralkodó,
nincs már szükség holmi törvényhozó szervre, ezért
2018. 11. 05. 23:26

októberben rendeletben oszlatta fel a kongresszust.
Mivel az csak nem akart feloszlani, egy következő
rendeletben a hadsereg parancsnokát utasította a
„magukat a nemzeti kongresszusnak nevező” rakon-
cátlankodók helyretételére.
Valahol igazán csodálatra méltó: Nortont egy-
általán nem ingatta meg, hogy semmilyen hivatalos
szerv ingerküszöbét nem ütötték meg a császári pa-
rancsai. Jöttek is a további rendeletek sorban. 1860-
ban feloszlatta a köztársaságot és megtiltotta a ko-
rábbi kongresszus tagjainak gyülekezését. 1862-ben
1944-ben a legmagasabb jövedelmi sávban 94 százalék volt a jövedelemadó Amerikában.
til3_vegleges.indb 129
Jenkiföldje
a katolikus és protestáns egyházat is utasította, hogy
szenteljék császárrá. 1869-ben, a politikai árokásást
enyhítendő, feloszlatta a Demokrata és a Republiká-
nus Pártot. 1872-ben elrendelte, hogy aki a tiszte-
letlen Frisco becenévvel illeti az otthonául választott
San Franciscót, 25 dolláros bírságot kell fizetnie.
(Bár vitatott, hogy ezt a rendeletet valóban ő írta-e.)
Szintén 1872-ben született az a rendelete,
amely jó néhány évtizeddel a halála után kivétele-
sen tényleg megvalósult, bár ennek semmi köze nem
volt sem hozzá, sem a rendelethez. Norton császár
ugyanis hidat akart emeltetni San Francisco és Oak-
land közé, ami 56 évvel a halála után, 1936-ban meg
is valósult: ekkor adták át a San Francisco–Oakland
Bay hidat, amely két részből áll, és az északi fele a
2013-as felújítása óta a világ legszélesebb hídja.
Máig újra és újra felmerül, hogy az építményt Nor-
ton császár híddá nevezzék át, de az erre irányuló
kezdeményezések eddig mindig elbuktak. A támo-
gatók éppen azt tervezik, hogy 2018-ban, Norton
születésének 200. évfordulóján állami népszavazást
szerveznek a kérdésben.
Mi következne logikusan Norton császár törté-
netében? Hát hogy mindenki kiröhögi szegényt, és
gyorsan feledésbe merül, hogy egyáltalán létezett.
Ehhez képest San Francisco lakói széles körben tisz-
telték és szerették a fura uralkodót. A császár, ha épp
nem rendeletet írt, San Francisco utcáin tekintette
meg a birodalom működését a helyi katonáktól ka-
pott kék-arany egyenruhájában. A császár új ruhá-
jához még egy pávatollal ékesített hódprémkalap is
dukált. Sétapálcával vagy esernyővel a kezében rótta
az utcákat, megvizsgálta az utak, közművek állapotát,
szemügyre vette a rendőrök megjelenését, és minden
érdeklődővel szívesen megosztotta császári gondola-
tait. Bár pénze még ekkoriban sem volt, gyakran ebé-
I 129
2018. 11. 05. 23:26
 Jenkiföldje
delt a város legjobb éttermeiben, több hely még kis
táblácskán is hirdette, hogy a császár jóváhagyásával
működik, ami jó reklámnak bizonyult. De színi-
előadásokon vagy az operában is bérelt helye volt.
1867-ben egy rendőr mégiscsak letartóztatta
Nortont, hogy az elmebaja kezeltetésére kötelezze.
Ebből aztán akkora botrány lett, hogy még a helyi
lapok is elítélték az esetet, és végül a rendőrfőnök
nemcsak hogy szabadon bocsátotta, de hivatalos bo-
csánatkérést is kiadott. „Nem ölt, nem rabolt, nem
fosztogatott, ami több, mint ami sok társáról el-
mondható” – írta a kapitány. Norton pedig uralkodói
nagyvonalúsággal császári kegyelemben részesítette
a hibázó fakabátot. Azután minden rendőr tisztel-
géssel köszöntötte az utcán.
A város azután is gondját viselte a szeretett csá-
szárnak. Amikor saját pénznemet vezetett be, azt vá-
rosszerte elfogadták fizetőeszközként, és amikor az
egyenruhája már kezdett igen kopottasan festeni, a
városvezetés újat ajándékozott neki (meg is kapták
érte a maguk császári kitüntetését). Nem mondhatni
azt sem, hogy az uralma teljesen észrevétlen maradt
volna San Franciscón kívül. Az 1870-es országos
népszámlálás szerint „foglalkozása: császár” – bár
ugyanitt az is szerepel, hogy őrült.
Az alakját övező tiszteletnek köszönhetően Nor-
ton olykor valóban képes volt hatást gyakorolni a vá-
ros életére. Az akkoriban fellángoló kínaiellenesség
hevében például egyszer felkelők támadtak meg kí-
naiakat, de Norton a két csoport közé állt, és addig
ismételgette a miatyánkot, amíg a zavargás erőszak
nélkül elpárolgott. Nem csoda, hogy már életében
kisebb legenda vált belőle. Olyan történetek terjed-
tek róla, hogy valójában III. Napóleon fia, vagy hogy
feleségül akarja venni Viktória királynőt. Gyakorivá
vált a császári rendeletek hamisítása is – feltehetően
130 I Az amerikai egyetemek átlagosan háromszor többet fizetnek sportcsapataik edzőinek, mint Nobel-díjas professzoraiknak.
til3_vegleges.indb 130
Aki a császár özvegyének nevezte magát
José Julio Sarria évtizedekig volt San Fran-
cisco egyik legismertebb melegjogi aktivis-
tája és drag queenje. A második világhá-
borúban az amerikai hadseregben szolgált,
majd tanárnak tanult, de miután felbujtá-
sért – állítása szerint ártatlanul – elítélték
egy ügyben, előadóművészként dolgozott,
és a melegek jogaiért harcolt élete végéig.
1961-ben ő lett az első nyíltan meleg jelölt,
aki Amerikában közigazgatási választáson
indult; San Francisco városi tanácsába akart
bekerülni, és bár nem sikerült neki, jelenlé-
tével felhívta a figyelmet a homoszexuális
közösség igényeire és problémáira. És hogy
hogyan jön ez Norton császárhoz? Úgy, hogy
Sarria nagy rajongója volt az amerikai törté-
nelem híres bolondjának. 1964-től egyik fel-
lépői művészneve így szólt: Őfelsége I. José,
Norton özvegye, San Francisco császárnője.
Sarria minden évben zarándoklatot szerve-
zett Joshua Norton sírjához, és megkoszo-
rúzta azt. Később megvette az egyik szom-
szédos sírhelyet, így amikor 2013-ban, 90
évesen meghalt, az egykori császár mellé te-
mették – ahogy az egy özvegynél elvárható.
nem egyszer maguk az újságok szerkesztői kreáltak
álcsászári álrendeleteket.
Norton császár uralma 1880-ban ért véget, ami-
kor összeesett az utcán, és hiába sietett a segítsé-
gére azonnal egy rendőr, már nem tudta megmen-
teni. Másnap a San Francisco Chronicle címlapon
számolt be a haláláról. „A bűzlő járdán, egy esőtől
csöpögő, holdtalan éjszakán, I. Norton, Isten ke-
2018. 11. 05. 23:26

gyelméből az Egyesült Államok császára és Mexikó
védelmezője, elhagyta ezt az életet” – írták a Le Roi
est Mort (A király halott) cím alatt, bármiféle gúny-
tól mentes hangvételben. A temetést San Francisco
állta, és az akkor 230 ezres városban tízezres tömeg
búcsúztatta. Ha igazi császár nem is volt, de első osz-
tályú és igen megbecsült udvari bolondként vonult
be a történelembe.
1900-ban, 103 évvel a Tesla megalapítása előtt Amerikában az autók 38 százaléka elektromos meghajtású volt.
til3_vegleges.indb 131
Jenkiföldje
A német zsidó, akiből
borneói vadember lett
Az amerikai álom lényege, hogy bárkiből lehet
bármi a lehetőségek hazájában. Ezt az állítást kön�-
nyű bizonyítani Leonard Borchardt esetével, aki
európai zsidóból lett vadember és még sok minden
más. Hogy mennyire élvezte mindezt, afelől vannak
kétségeink, de az biztos, hogy mindig volt ötlete arra,
miből éljen meg.
Borchardt 1862. április 26-án született Berlinben,
és kamaszként hagyta el az óhazát, 1876-ban, egy
hajó potyautasaként. Miután a kapitány megtalálta,
munkára fogta, és pár utat végig kellett dolgoznia
Európa és Amerika között, hogy megkeresse a jegyé-
nek árát, így végül csak 1878-ban léphetett szabad
emigránsként Amerika földjére. A következő évek-
ben városról városra vándorolt és alkalmi munkákból
tartotta el magát, míg 1883 hideg januárja Detroit-
ban érte. Egy hóvihar elől az amerikai hadseregnél
keresett menedéket, ahol rögtön be is sorozták öt
évre. A seregben csak áprilisig melegedett meg, mert
akkor dezertált – ehhez az is hozzájárult, hogy ka-
tonatársai folyton ugratták zsidó származása miatt.
A fiatal német a nyugati part felé menekült, és
1884 elején ott vett fordulópontot az élete, miután
a San Franciscó-i Market Streeten elfogadott egy
állásajánlatot – mielőtt megtudta volna, hogy ponto-
san mi is lesz a feladata. Akkoriban nagyon mentek a
mutatványos cirkuszok: az iparosodás korának alsó és
középosztálya olcsó szórakozásra vágyott, de tévé és
YouTube még nem volt, így szinte bármilyen egzoti-
kumért fizettek. Ez volt a freak show-k fénykora is,
amikben sziámi ikrek és más rendellenességgel szü-
letettek könnyen munkát találtak. Egy ilyen cirkusz
I 131
2018. 11. 05. 23:26
 Jenkiföldje
vette fel Borchardtot: a tulajdonos meglátta a fiatal,
sötét szem-, haj- és bőrszínű, alacsony termetű férfit,
és azt gondolta magában: ebből lesz az új borneói
vademberem.
A gyakorlatban ez úgy nézett ki, hogy két mar-
kos alkalmazott megfogta Borchardtot, levetkőztet-
ték, majd útburkoló szurokba és lószőrbe forgatták.
Borchardtot ezután egy ketrecbe láncolták, ahol az
volt a feladata, hogy borneói vademberként viselked-
jen. Ráznia kellett a rácsokat, vadul morogni, nyers
húst enni, illetve azt mondogatni, hogy „ufti gufti” –
amivel a cirkuszosok azt akarták demonstrálni, hogy
a vadember valamilyen ismeretlen nyelven beszél. A
társulat új szerzeménye nagy sikert aratott – úgy egy
hétig, mert akkor két ír látogató addig böködte Bor-
chardtot egy bottal, amíg el nem szólta magát an-
golul. Akkor a borneói vadember karrierje véget ért,
de az uftiguftizás addigra annyira megtetszett Bor-
chardtnak, hogy a művészneve a továbbiakban Oofty
Goofty lett, akármit is csinált.
A cirkuszi karrier után először is lebetegedett. A
bőréhez volt tapadva ugyanis a lószőrös szurok, leva-
karhatatlanul, amit a szervezete nem viselt jól. Több
napig kórházban volt, ahol végül úgy tudták megsza-
badítani a vademberségétől, hogy szurokoldót locsol-
tak rá, és kitették napozni a kórház tetejére, hogy a
meleg és az oldószer együtt fellágyítsa a szurkot. A
következő nagyjából másfél évtizedből pedig filmet
– vagy inkább több évados tévésorozatot – kellene
forgatni, Oofty Goofty ugyanis egyik változatos
őrültséget cserélte a másikra.
Hamarosan egy baseballcsapat kabalája lett azzal
a feltétellel, hogy ha nyer a csapat, kap húsz dollárt,
de ha veszít, akkor a csapat megveri őt. Rögtön az
első meccsen veszítettek, így Borchardtot már azt
első munkanapján megrugdosták, ami neki elég is
132 I Amerikában a filmek ismétléseit kicsit felgyorsítják. Ezt a néző nem veszi észre, de óránként plusz két perc reklám fér adásba.
til3_vegleges.indb 132
volt. Aztán letartóztatták a dezertálásért, és három év
kényszermunkára ítélték. Erre epilepsziás rohamokat
produkált, de a hatósági orvosok megállapították,
hogy csak szimulál. Nem fogtak ki Oofty Gooftyn:
leugrott egy magaslatról, hogy megsérüljön. Erre el is
engedték. Ezután visszament San Franciscóba, ahol
pénzért kötött kocsmai fogadásokat, például arra,
hogy meg tud inni hat sört egy teáskanállal tíz perc
alatt, szivarozás közben. 1886-ban fogadásból elin-
dult talicskával San Franciscóból New Yorkba. Negy-
ven mérföldig jutott. Ott két tréfás kedvű napszámos
bedobta őt egy patakba, és az élmény hatására Bor-
chardt feladta tervét. Később húsz dollárért engedte,
hogy poénból feladják őt postán egy fiatal hölgynek
Sacramentóba. A vicc nem sült el jól: a „csomag” egy
hétvégén keresztül fejjel lefelé fordítva vesztegelt egy
postai raktárban.
A következő években több gyorsgyalogló verse-
nyen indult, ahol termetét tekintve inkább a részvé-
telre hajthatott, mint a győzelemre. Aztán egy Big
Bertha művésznevű túlsúlyos színházigazgató társu-
latában eljátszotta egy paródia, a Borneó és Júlia egyik
címszerepét, a közönség gyűlölte. Sokszor kidobták
innen-onnan, az egyik nagyobb esésekor jött rá, hogy
alig érez fájdalmat. Ezután abból próbált pénzt ke-
resni, hogy hagyta magát bántalmazni: 5-10 cent volt
egy rúgás, 15-25 centért sétapálcával, 25-50 centért
pedig baseballütővel lehetett rásózni egyet. Egy ilyen
alkalommal, 1891-ben a kor nehézsúlyú bokszbaj-
nokát, John L. Sullivant is megkérte, hogy üsse meg
egy biliárddákóval. Sullival három csigolyáját törte el,
és maradandó sérülésként Borchardt egész hátrale-
vő életében sántított. Ezután azt a felfedezést tette,
hogy mégis érez fájdalmat. Később azzal próbálta
lenyűgözni kocsmák közönségeit, hogy adott időre
megivott sok sört és elfogyasztott rengeteg fürjet. Az
2018. 11. 05. 23:26

egyik ilyen vállalása harminc fürj volt harminc óra
alatt. Nem sikerült teljesítenie, és később ezt nevezte
élete legnehezebb kihívásának (ami az előzmények
ismeretében elég vicces).
Oofty Goofty San Franciscóból Texasba, onnan
Montanába költözött, végül Houstonban állapodott
meg. Ahogy öregedett, úgy hagyta maga mögött a
zűrös munkákat: 1900 körül már gyémántutánzatok
eladásából élt – illetve előadásokból, amiket kaland-
jairól tartott. És mivel ezzel párhuzamosan kikerült a
napilapok híreiből, nem tudni pontosan, mi lett vele.
1900-ban még a Houston Daily Post írt róla egy cik-
ket, természetesen Oofty Goofty néven hivatkozva
rá. 1920-ban még feltűnik egy houstoni népszám-
lálásban, illetve 1923-ban egy városi nyilvántartás-
ban. Ez az utolsó említés róla, 61 éves lehetett akkor.
Hogy miből élt élete utolsó éveiben, nem tudni. De
lehet, hogy jobb is így.
1946-ban Amerika megpróbálta megvenni Grönlandot Dániától, de a dánok nem mentek bele az üzletbe.
til3_vegleges.indb 133
Jenkiföldje
Évekig büdösödött egy 640
kilós sajt a Fehér Házban
Azt mondják, a pokolba vezető út jó szándékkal
van kikövezve. Meg néha sajttal – ezt a XIX. század
amerikai elnökei megtanulták. Az egész úgy kezdő-
dött, hogy pár lelkes patrióta ki akarta mutatni háláját
az ország harmadik elnökének, Thomas Jeffersonnak.
Mivel ezek az elhivatott hazafik a massachusettsi
Chesire-ben éltek, ahol történetesen isteni sajtot
gyártottak, a következő ötlet született: a város min-
den tehenének tejéből készítenek egy óriási sajtot, és
elküldik az elnöknek.
I 133
2018. 11. 05. 23:26
 Jenkiföldje
Így is tettek: a sajttömb 560 kilós lett (külön
prést építettek a gyártásához), rágravírozták Jeffer-
son egyik mottóját, miszerint „zsarnokok ellen lá-
zadni annyit tesz: Istennek engedelmeskedni” – és
azzal elküldték Washingtonba. Jefferson örömmel
fogadta, és legalább két évig a Fehér Házban tárolta,
miközben akit csak tudott, megvendégelt belőle. A
sajt eleinte kiemelt dísze volt az intézménynek, aztán
máshova tették (mert kellett a hely annak az óriási
cipónak, amit a tengerészet sütött egy egész hordó
lisztből, és most nem viccelünk), 1804 utáni sorsa
viszont ismeretlen. Egyes források szerint végül el-
fogyott – bár már nagyon rossz volt a végén –, mások
szerint bedobták a Potomac folyóba a maradékát.
De ez a cikk elsősorban nem Jefferson sajtjáról
szól. Hanem arról, amit az Egyesült Államok hete-
dik elnöke, Andrew Jackson kapott 1835-ben. Ezt
a sajtot egy Sandy Creek-i farmer, Thomas S. Mea-
cham készítette, akinek a
fülébe jutott Jefferson
ajándékának híre,
és úgy gondolta,
Jackson is meg-
érdemel ennyit.
Vagy inkább még
többet. Így hát
Meacham készített
egy még nagyobb cheddar
sajtot – ez 1,2 méter átmérőjű,
60 centi vastag és 640 kilós
volt – és még kilenc ki-
sebbet. És ha már így
134 I
til3_vegleges.indb 134
belejött, préselt még öt sajttömböt, amik feleakkorák
voltak, mint Jacksoné, és más potentátok kapták, pél-
dául az akkori alelnök, Martin Van Buren és New
York kormányzója, William L. Marcy egy-egy 340
kilós cheddart guríthatott haza.
Jackson jó képet vágott a dologhoz, és megkö-
szönte az ajándékot, ami onnantól kezdve a Fehér
Ház előcsarnokában erjedt (illetve egy ponton túl
rohadt) tovább. Jackson életrajzírója, James Parton
szerint az elnököt később egyre többet foglalkoztatta
a „mi a bánatos úristent kezdjek ezzel a túlméretezett
tejtermékkel” probléma. Bár mindent megtett, hogy
a sajt a hozzá tartozó kisebb installációkkal együtt
elfogyjon – kilónyi darabokat ajándékozott tovább –,
az csak nem akart eltűnni. Andrew Jackson az utó-
kornak úgy maradt meg, mint az egyetlen elnök, aki
kihúzta az országot az államadósságból, és teljesí-
tette minden választási ígéretét – de
nem bírt el pár mázsa
cheddarral.
Aztán amikor
kezdett lejárni a
második ciklusa,
1837 tavaszán Jack-
sonnak mentőötlete
támadt: városra szó-
ló partit rende-
zett, ahova
bárki elme-
hetett egy
jó fondüre.
Ezzel ugyan
2018. 11. 05. 23:26

megszabadult a sajttól, de a szagától nem. Addigra
ugyanis a cheddar már kicsit túlérett (több mint egy
éve állt a Fehér Házban), és több háztömbnyire lehe-
tett érezni az illatát. Egy korabeli leírás a „gonoszul
bűzlő borzalom” szavakat használta. Márpedig ha egy
büdös étel elég sokáig áll egy helyiségben, az ott lévő
tárgyak is kezdik átvenni a szagát. Így amikor Jack-
son átadta a stafétát utódjának, a már említett Mar-
tin Van Burennek, az új elnök azzal szembesült, hogy
iszonyatos, mindent átható, rohadt sajtszag lengi be
az egész Fehér Házat.
John Davis szenátor feleségének elmondásában
maradt fenn, mi történt ezután: Van Buren leszedette
és többször kimosatta a függönyöket, a szőnyegeket
hetekig szellőztette, több helyiséget kimeszeltetett és
újrafestetett, csak így tudta nagy nehezen lélegezhe-
tővé tennie a Fehér Ház levegőjét. Sőt, egy 1908-as, a
Fehér Ház történetéről szóló könyv szerint Van Buren
még egy kellemetlen meglepetést talált: Jackson sajt-
jának maradékát, ami ezek szerint mégsem fogyott el
teljesen, az előző elnök pedig egyszerűen otthagyta az
utódjának. A könyv szerint Van Buren csak 1839-ben,
egy jótékonysági árverésen szabadult meg végleg az el-
nöki cheddar maradékától (és aztán többet valószínű-
leg soha nem nézett még tehénre sem).
Jackson sajtjának története később Az elnök
emberei című tévésorozat alkotóit is megihlette, és a
városra szóló partiból asszociálva (ahol mindenkit
szívesen láttak) az egyik epizódban megalkották a
nagy sajtnap nevű kitalált ünnepet, amikor az elnöki
személyzet tagjai fogadtak bármilyen őrült ötlettel
érkező állampolgárt. Most jön az újabb csavar: a
sorozat (és persze a Jackson-sajt története) annyi-
ra megtetszett az Obama-adminisztrációnak, hogy
2014 eleje óta tényleg megrendezik minden évben
a nagy sajtnapot.
Az amerikai válóperek harmadában szerepel a Facebook szó.
til3_vegleges.indb 135
Jenkiföldje
Amerika első szenátornője
a saját férjét győzte le a
választáson
Martha Hughes Cannon alighanem komoly fej-
törést okoz a feministáknak: egyrészt példakép lehet-
ne, hiszen úttörő volt azzal a tettével, hogy Amerika
első szenátornője lett. Másrészt viszont nyíltan kiállt
a többnejűség mellett – hiszen mormon férjének
negyedik felesége volt a hatból. Hughes 1857-ben
született egy walesi falucskában, majd családja ha-
marosan az éppen megszülető Egyesült Államokba
emigrált, és megtért a mormon hitgyülekezetbe.
Utahban telepedtek le, és a család mindent megtett,
hogy a jó képességű Martha tanulni tudjon. A nő a
Desereti Egyetemen kémiából szerzett diplomát,
majd a Michigani Egyetemen orvosként végzett.
Posztgraduális tanulmányokat folytatott más isko-
lákban is, és 25 évesen már négy diplomája volt.
A tanulóévek után Salt Lake Cityben telepedett
le, ahol magánpraxist nyitott, majd a frissen meg-
alapított Desereti Kórházban kapott állást, ahol rög-
tön elindított egy nővér- és bábaképző programot. A
kórházban találkozott az intézmény főfelügyelőjével,
Angus M. Cannonnal, akivel hamarosan házasságot
kötöttek. Cannonnak akkor már volt három felesége,
de a mormonoknál nem volt szokatlan a többnejűség
– viszont az amerikai törvénykezés éppen akkoriban
kezdte ezt korlátozni. Utahban a poligámia sokaknak
szent volt, Amerika többi részének viszont vállalha-
tatlan – 1882-ben a kongresszus elfogadott egy tör-
vényt, ami a többnejűséget pénzbüntetéssel és akár
ötévi börtönnel sújtotta. Hughes és Cannon 1884-
ben házasodott meg, így titokban kellett tartaniuk a
frigyet, és inkább vallási, mint törvényes polgári cere-
I 135
2018. 11. 05. 23:26
 Jenkiföldje
móniát tartottak. Ennek ellenére a házasságnak híre
ment; Angus börtönbe került, Martha pedig bujkálni
kezdett a bírósági idézések elől. Ekkor már állapotos
volt, és ilyen helyzetben szülte meg első gyermekét,
majd a hatósági intézkedések elől Európába me-
nekült, hogy meglátogassa anyja rokonait. Néhány
nappal azután, hogy elutazott, férje titokban elvette
ötödik feleségét, majd egy évvel később a hatodikat.
Martha Hughes Cannon bő egy évig volt Euró-
pában, ezalatt a honvágya és az új feleségek iránt ér-
zett féltékenysége az elviselhetetlenségig nőtt. 1887
végén tért haza Utahba, rögtön visszament a kórház-
ba dolgozni, és mellette politikai aktivista lett. Távol-
létében ugyanis egy újabb törvény eltörölte Utahban
a nők szavazati jogát, hogy korlátozzák a mormon
vallási vezetők részvételét a kormányzásban. Martha
136 I 1931-ben Kamerun 3 dollár 77 centet gyűjtött össze segélyként a gazdasági válsággal sújtott USA-nak, amit el is küldtek.
til3_vegleges.indb 136
Hughes Cannon a tiltakozó szüfrazsettek vezetője
lett, és 1896-ra elérték, hogy a utahi nők újra sza-
vazhassanak. Közben egyre nyíltabban beszélt a po-
ligámia mellett: sokszor hangoztatott érve volt, hogy
a többnejű családokban a nők sokkal szabadabbak,
mert a háztartás és a férj körüli feladatok megoszla-
nak a több feleség között.
1896-ban Martha Hughes Cannon nemcsak a
szavazati jogot kapta vissza, hanem indult az állami
szenátorválasztáson, és nyert is. Az öt demokrata je-
lölt egyike volt, a republikánus ötös fogat egyik tagja
pedig nem más volt, mint a férje, Angus M. Cannon.
A nép a demokratákat emelte hatalomba, Martha
10 288 szavazatot kapott, Angus 8054-et – de mind-
ketten azt nyilatkozták, hogy a választás nem viselte
meg a kapcsolatukat. Martha már szenátusi ideje első
hónapjában három törvényjavaslatot nyújtott be. Az
elsőben siketeknek és vakoknak szánt iskola alapítását
javasolta, a másodikban a női alkalmazottak pihenési
körülményein javított volna, a harmadik egy állami
egészségügyi tanács felállítását sürgette. Mindhár-
mat elfogadták, sőt a szenátornő négyéves pályafutása
alatt csak egy törvényjavaslatát utasították el.
Többnyire a nők jogaival és az egészségügy fej-
lesztésével kapcsolatos ötletei voltak, egyik korai
támogatója volt például a kötelező védőoltásoknak.
Miután harmadik gyereke is megszületett, nem in-
dult újra a választáson, de nagy tiszteletben köszönt
le a posztjáról. Szenátorságát követően az egészség-
ügyben teljesedett ki, többek között az általa javasolt
tanács, illetve egy vakokat és siketeket tanító iskola
vezetőségi tagja lett. Miután férje 1915-ben meghalt,
Martha Los Angelesbe költözött a fiához. Onnan
csak 1932-ben tért vissza Utahba, amikor ő is el-
hunyt, és Salt Lake City városi temetőjében helyez-
ték el örök nyugalomra, a férje mellé.
2018. 11. 05. 23:26

Három amerikai elnök is
elhagyta az atomrakéták
indítókódjait
Amerika nukleáris csapásmérő arzenálját a min-
denkori elnöknél levő, „futball” becenevű szerke-
zettel lehet beindítani, ez a klisé nagyjából minden
második, Tom Clancy- vagy 24-stílusban utazó ak-
ciófilmben vagy sorozatban előkerül. Az már kevésbé
közismert, hogy az atomcsapás indításához kell még
valami: a „biscuit”, vagyis süti néven futó kis plasz-
tikkártya, amin az aktuális indítókódok vannak. Ez
tényleg mindig az elnöknél van, ellentétben a futbal-
lal, amit valójában a titkosszolgálat egyik, állandóan
az elnök közelében levő embere tart magánál, a csuk-
lójához bilincselve. Maga a futball egyébként egy fe-
A Netflixen azért van minden filmhez angol felirat, mert az amerikai siketek szövetsége perrel kényszerítette ki ezt a cégből.
til3_vegleges.indb 137
Jenkiföldje
kete aktatáskának néz ki, állítólag húsz kilót nyom,
és néha ki is lehet szúrni egy testőr kinézetű fickó
kezében az elnökről készült fotókon. A lényeg, hogy
a sütivel beindítjuk a focit, és ennek egyenes követ-
kezménye a gombafelhő. És eddig három amerikai
elnökről derült ki, hogy rövidebb-hosszabb időre el-
veszítette vagy a sütit, vagy a focit.
Az első Gerald Ford volt 1975-ben, akinek a
stábja egy párizsi konferencián kavarta el a futballt.
A Watergate-botrányba belebukott Nixon lemon-
dása után, 1974 augusztusában hivatalba lépő Ford
ekkor még elég rutintalan volt elnöknek, de ez sem
mentség arra a párbeszédre, ami az elnök sajtófőnö-
kének visszaemlékezése szerint valahogy így zajlott a
titkosszolgálat két embere között:
– Nálad van a futball?
– Én azt hittem, nálad van.
I 137
2018. 11. 05. 23:26
 Jenkiföldje
Mint később kiderült, az atomrakétákat indító
szerkezetet az elnöki különrepülőn, az Air Force One-
on sikerült felejteni, vagyis valószínűleg nagyobb biz-
tonságban volt, mint ha az elnök kezében lett volna.
Más kérdés, hogy ha éppen akkor jut eszébe Brezs-
nyevnek megtámadni Amerikát, hogyan lőnek vissza.
Fordot Jimmy Carter követte a Fehér Házban, ő a
sütit veszítette el egészen banális módon: az öltönye
zsebében felejtette, amikor elküldte tisztíttatni a Fe-
hér Ház mosodájába. A harmadik eset Bill Clintonnal
történt, aki úgy elkavarta a sütit, hogy az hónapokig
nem lett meg – ráadásul a kínos incidensről mélyen
hallgatott mindenki előtt, és csak akkor derült fény
rá, amikor eljött a kódok biztonsági cseréjének ideje.
A sztorit kissé gyengíti, hogy az annak idején az el-
nök közvetlen környezetében dolgozó források közül
az egyik 1998-ra, a másik 2000-re emlékszik, hogy
mikor is történt a dolog. Persze az sem kizárt, hogy
az elnöknek kétszer is sikerült elveszíteni a kódokat.
Tiszta szerencse, hogy a szupertitkos kód egyéb-
ként könnyen megjegyezhető volt: a legenda szerint
évtizedeken át a 00000000 jelszóval lehetett elindí-
tani az atomrakétákat. Hogy ebből mennyi igaz, azt
százszázalékos biztonsággal sosem fogjuk megtudni,
az mindenesetre biztos, hogy ez a kód nem az elnök
kódja – már csak azért sem lehet az, mert a sütit
négyhavonta lecserélték. Az állítólagos 00000000
kód az úgynevezett Permissive Action Link nevű
rendszert védte, amit 1962-ben vezetett be Kennedy
elnök az Amerikán kívüli támaszpontokon levő nuk-
leáris fegyverekre még egy plusz védelmi vonalként.
Bruce Blair, aki az egész botrányt kirobbantotta
egy 2004-es cikkel, akkoriban az atomfegyvereket
kezelő specialistaként szolgált a hadseregben (ma a
Princeton Egyetemen tanít), és a saját visszaemléke-
zései alapján írta meg a sztorit. Blair interpretációja
138 I Az amerikai alkoholtilalom alatt a drogériákban orvosi receptre lehetett whiskyt kapni.
til3_vegleges.indb 138
szerint a hadsereg vezetésének nagyon nem tetszett
az elnöki parancs a bónusz védelmi vonalról, úgy
gondolták, hogy feleslegesen bonyolítja meg és las-
sítja a fegyverek bevetését vészhelyzetben. A paran-
csot nem tagadhatták meg, de annyival kijátszhatták,
hogy a világ legkönnyebben megjegyezhető kódját
adták hozzá az indítószerkezetekhez.
Érdekes módon a sztori csak egy évtizeddel ké-
sőbb futott nagyot a világsajtóban, és akkor cáfolta is
hivatalosan az amerikai légierő. Blairt még egy hi-
vatalos kongresszusi meghallgatásra is berángatták,
ahol eskü alatt vallva ismételte meg állításait, és kész-
ségesen elmondta, hogy a cáfolat olyan ügyesen van
megszövegezve, hogy valójában csak az 1977 utáni
időkre mondja ki egyértelműen, hogy a 00000000
kódot sosem használták, míg ő pont az azelőtti 15
évről beszélt. A kibontakozó vitában a hadsereg ille-
tékesei végül nem cáfolták, de nem is erősítették meg
Blair sztoriját, és végül a meghallgatás olyan sokat-
mondó tanulságok kimondásával zárult, mint hogy
„ennél sokkal fontosabb a nukleáris arzenál elretten-
tő erejébe és a mindenkori amerikai kormányba ve-
tett bizalmunk”.
A város, amit szó szerint
kiemeltek a mocsokból
Amerikai építészek a XIX. század közepén csa-
tornarendszert akartak építeni egy városnak. Csak-
hogy amikor ez eszükbe jutott, a város már állt, és
úgy hívták, hogy Chicago. Na de mit lehet tenni,
ha egy működő város alá akarunk csatornát építe-
2018. 11. 05. 23:26

ni? Hát fel kell emelni az egészet! Chicago csak pár
lábbal emelkedett a közeli Michigan-tó vízszintje
fölé, így a szennyvíz és a csapadék rendes elveze-
téséhez mélyen a város alá kellett volna ásni, amit
a vezetés túl drágának ítélt, ezért inkább a másik
irányba indultak el, és szó szerint kiemelték a vá-
rost a mocsokból: 4–14 lábbal, vagyis olyan 1,2–4,2
méterrel megemelték az elmocsarasodás fenyegette
Chicagót.
Mint minden igazán izgalmas dolog, a város
megemelése is egy bizottság felállításával kezdő-
dött. Össze is ült a chicagói csatornázási bizottság,
és 1855-ben megalkották a tervet a belváros és a fo-
lyó menti utcák szintjének megemelésére. A követ-
kező két évtizedet azzal töltötték, hogy az érintett
Egy egycentes előállítása 1,67 centbe kerül. Az amerikai központi pénzverde évi 55 millió dollárt bukik ezen.
til3_vegleges.indb 139
Jenkiföldje
épületeket megemeljék, újraalapozzák, a csatorna-
csövek lefektetése után feltöltsék az utcákat földdel.
Mindeközben viszont a város élete nem állt meg.
Volt, hogy egy fél utcatömbnyi épületet emeltek
meg egyszerre. Bedugdostak alájuk hatezer emelő-
csavart, aztán odaállítottak hatszáz munkást, hogy
jelzésre csavarjanak egyet a maguk tíz-tíz csavarján.
Ezt négy napon át ismételgették, miközben folya-
matosan készült az épületek alatt az új alapozás,
végül a helyükre eresztették őket – miközben az
épp felfelé araszolgató épületekben ugyanúgy folyt
tovább az élet.
Voltak olyan épületek is, amelyeket nem egy-
szerűen megemeltek, de el is szállítottak máshová.
Egy korabeli látogató arról számolt be, hogy amikor
I 139
2018. 11. 05. 23:26
 Jenkiföldje

1868-ban a városban járt, egy nap sem telt el anél- A baseballjátékos, aki a CIA
kül, hogy ne botlott volna új helyre vándorolt házba.
háborús ügynöke lett
Egyszer egyetlen napon kilenc épületet talált meg
máshol, mint ahol előtte voltak. A kitartó munka
meg is hozta az eredményét: Chicago lett az egyik Moe Berg különös figura volt. 1923-tól 1939-ig
első amerikai nagyváros, ahol átfogó csatornarend- profi baseballjátékos – beállós, majd elkapó – volt, de
szer épült ki. A felemelő sikersztorit árnyalja, hogy a a játékával nem hagyott különösebb nyomot a sport
szép új csatornákon a Michigan-tóba ömlő szenny- történetében. Sokkal inkább ismert volt viszont az
víz hamarosan komoly ivóvízproblémákat okozott, élsportolók között, sőt úgy általában is párját ritkító
de ez mit sem von le a kor mérnökeinek teljesít- műveltségéről. Na meg arról, hogy a karrierje végez-
ményéből. tével bejelentkezett titkos ügynöknek, és a német
atombombaprojekt után kémkedett.
Berg először a Princetonon szerzett diplomát,
A megfordított folyó ahol hét különböző nyelvet tanulmányozott. Az
A XIX. század vége felé tehát elég rossz volt egyetemi baseballcsapatban előfordult, hogy latinul
már Chicago ivóvizének minősége, amihez a beszélte meg a taktikát egy társával, ha túl közel volt
csatornarendszeren túl az 1871-es nagy tűz- az ellenfél játékosa, és állítólag előszeretettel gyako-
vész is hozzájárult (sok törmeléket és tete- rolta meccsek közben a szanszkritot. Később, már
met a környező folyókba és tavakba dobtak a profi baseballkarrierje alatt – és rovására – jogot
a katasztrófa után). A városvezetés először végzett a Columbián, de még előtte, az első sze-
két, a Michigan-tóba két mérföldre benyúló zonja utáni holtidőben a párizsi Sorbonne-on
vízgyűjtővel reagált a problémára, majd is felvett 32 kurzust. A
egy újabb grandiózus mérnöki teljesít- karrierje vége felé az
mény következett: a torkolati szakaszon Information, Please
megfordították a Chicago folyó folyá- nevű népszerű rádiós
si irányát, és továbbtessékelték a folyót. kvízműsorba is elláto-
Egy kiterjedt gát- és csatornarendszert gatott, az ott nyújtott
építettek, és így elérték, hogy a Chicago lenyűgöző teljesítmé-
ne a tóba szállítsa a szennyvizet, hanem nye sokáig emlékeze-
délre, az Illionis folyó, a Mississippi, majd tes maradt.
a Mexikói-öböl felé. A Michigan-tó azóta is Annak ellenére,
hasznos és jó minőségű ivóvízforrása a vá- hogy nem volt ki-
rosnak, és már rég nem a szennyezettsége emelkedő játékos,
okoz problémát, hanem az élővilágába be- két bemutató base-
avatkozó invazív fajok. balltúrán is részt
vett Japánban –

140 I Amerikában 40 millió, magát ír származásúnak valló ember él, nyolcszor annyi, mint Írországban.

til3_vegleges.indb 140 2018. 11. 05. 23:26

 Jenkiföldje

ahol a megérkezésükkor japánul mondott köszöntőt. már közel járnak, lője le Heisenberget. Az előadásra
A második útra 1934-ben egy filmkamerát is magá- minden eshetőségre felkészülve, fegyverrel és cián-
val vitt, és előzetesen megállapodott egy hazai hír- kapszulával érkezett, és a következő napokban igye-
ügynökséggel, hogy felvételeket készít nekik. Aztán kezett Heisenberg közelébe kerülni. Végül azonban
egy napon, amikor a csapat vidéken játszott, ő inkább arra jutott, hogy már nem kell német atomfegyverek-
egy tokiói kórházba vette az irányt. Hivatalosan az től tartani, így a merényletre sosem került sor – noha
amerikai nagykövet lányát látogatta meg, de való- erre tökéletes alkalma lett volna, amikor egy vacsorát
jában sosem jutott el hozzá. Ehelyett fellopózott a követően a világhírű fizikussal egyszerre indult haza,
kórház – a város egyik legmagasabb épülete – tete- és kettesben sétáltak a zürichi éjszakában.
jére, hogy onnan titokban ritka felvételeket készítsen Az OSS-től 1946 elején vonult vissza, a háború
magának a városról és a fontosabb ipari, katonai lé- alatti munkájáért később kitüntetést kapott. A hábo-
tesítményeiről. rú után felálló CIA is bevetette még a szovjet atom-
Sportolói pályafutása után még rövid ideig edzős- kísérletek felderítésében, de itt már nem sokat tudott
ködött, de 1941-re végleg lezárult a baseballkarrierje. hozzátenni az ügynökség munkájához, és 1954-re
A Pearl Harbor-i japán támadással az Egyesült Álla- végleg véget ért a kémkarrierje, még ha ennek ellené-
mok épp ebben az évben szállt be hivatalosan a má- re ezután is előszeretettel hitette el magáról, hogy tit-
sodik világháborúba. Berg is szolgálatba állt, először kos ügynök. Élete utolsó két évtizedét gyakorlatilag
Dél-Amerikában kapott civil feladatokat, de 1942- munka nélkül, a testvérei otthonában élve töltötte.
ben bejelentkezett William Donovannál, az amerikai 1972-ben, 70 éves korában halt meg. A történetéről
hírszerzés atyjánál, és bemutatta neki az időközben 1994-ben könyv, majd az alapján 2018-ban film is
igen értékessé vált tokiói felvételeit. 1943-ra át is készült The Catcher Was a Spy címmel.
került a Stratégiai Szolgálatok Hivatalához (OSS),
amely a későbbi CIA háborús hírszerző elődje volt.
Először Jugoszláviába küldték, ahol a helyi ellen-
állás különböző csoportjait kellett felmérnie, és ő
Tito partizánjait találta a legerősebbnek, így a legin-
kább támogatandónak. Ezután többek között Olasz-
országban kellett európai fizikusokat Amerikába
csábítania, illetve a német atombombaprojekt alaku-
lásáról információt gyűjtenie.
A német atomprogramot Werner Heisenberg
Nobel-díjas fizikus, a kvantummechanika egyik meg-
alapozója vezette, aki 1944 decemberében Zürich-
ben tartott előadást. Berg azt a feladatot kapta, hogy
a helyszínen mérje fel, mennyire valós veszély a né-
met atombomba, és ha úgy ítéli meg, hogy a nácik

I 141

til3_vegleges.indb 141 2018. 11. 05. 23:26

 Oroszországból rettegéssel

Oroszországból rettegéssel
Szövetségbe forrt, de ettől
nem lett jobb neki
142 I

til3_vegleges.indb 142 2018. 11. 05. 23:26

 Oroszországból rettegéssel

Szovjet kutatók
Összesen száz nőstény és harminc hím példánnyal
megszelídítették a rókát
indították el a szaporítási programot. Az utódokat a
kutatók maguk etették, és simogatni is megpróbálták
Kedvenc háziállataink, a macskák és a kutyák a rókákat, amikor azok két és fél hónaposak lettek.
több ezer éve társainkká szegődtek, ám a szelídítés Azok a példányok, amelyek az emberek közt agresz-
folyamatáról kevés információ maradt fenn. Egy szívak vagy nagyon félénkek voltak, prémkabátként
szovjet tudós viszont nemcsak a módszert találta végezték, és a legszelídebb tíz százalékkal folytatták
meg, hanem azt is igazolta, hogy a háziasítás vi- a szaporítást. A szigorú válogatásnak hála két-három
szonylag rövid idő alatt véghez vihető, ha generáció- generációval később eltűnt az emberrel szemben mu-
ról generációra következetesen betartják a szükséges tatott agresszió és félénkség, a negyedik generációnál
lépéseket. Dmitrij K. Beljajev genetikus az ötvenes pedig megdöbbentő változásoknak voltak szemtanúi
években fogott bele a rókák háziasításába, ami nem a kutatók: a rókakölykök elkezdtek úgy viselkedni,
egyszerű dolog. Akik megpróbálkoztak ezzel, arról mint a kiskutyák, hempergőztek, csóválták a farku-
számoltak be, hogy a rókáknak van egy eltörölhetet- kat, keresték az emberek társaságát, és összevissza
len, vad temperamentumuk, és ez alapvető gátja az nyaldosták a kutatókat.
emberrel való barátkozásnak. Beljajevnek azonban Ugorjunk előre ötven évet, 2005–2006 környéké-
sikerült bebizonyítania, hogy tévednek, és ehhez re – ekkor már a kísérletből származó legújabb róka-
nagyon egyszerű módszert választott: az evolúció nemzedék összes tagja játékos és barátságos volt,
eszköztárát vetette be. akárcsak a háziasított kutyák. A kutatómunka lénye-
A Novoszibirszki Genetikai és Citológiai Ku- ge, hogy ezeket a tulajdonságokat nem idomítással
tatóintézet tudósa az ezüstrókákat választotta kí- érték el, ennek a szelektált populációnak a génjeiben
sérleti alanynak, amelyeket értékes prémjük miatt volt a háziasodás. A házi rókáknak nemcsak a viselke-
az oroszok előszeretettel tenyésztettek farmokon.
Választásának nem gazdasági, hanem önvédelmi
oka volt, Sztálin idején ugyanis üldözték a geneti-
kai kutatásokat, így Beljajevnek eleinte azt kellett
hazudnia, hogy jobb prémet adó állatokat akar kite-
nyészteni. Még jó, hogy senkinek nem szúrt szemet
a válogatási módszere. A kutató a munkatársaival
végigjárta a Szovjetunió rókafarmjait Észtországtól
egészen Szibéria legeldugottabb szegletéig, és azo-
kat a rókákat vitték haza magukkal, amelyek a ket-
rec kinyitásakor a legkevésbé mutattak vadságot. A
kutatók feltételeinek a rókák egytizede felelt meg,
ami jól mutatja a bennük rejlő vadságot.

1943-ban Oroszországban a születéskor várható átlagos élettartam mindössze 16 év volt. I 143

til3_vegleges.indb 143 2018. 11. 05. 23:26

 Oroszországból rettegéssel
désük változott meg, hanem a testük is, ami meglepte
a kutatókat. Kunkoribb lett a farkuk és kajlább a fü-
lük, ami más háziállatoknál ugyanígy megfigyelhető.
A koponyájuk szélesedett, míg a lábuk egy kissé le-
rövidült. A kiválogatott rókákban a kémiai folyama-
tok is módosultak: kevésbé aktív a mellékveséjük, és
több szerotonin hormont állít elő a szervezetük. Bár
Beljajev 1985-ben elhunyt, az általa alapított farm
ma is működik. A kísérlet magas költségeit eladott
rókákból igyekeznek fedezni, és a kis kedvencekért
igen borsos árat kérnek: az Egyesült Államokban
több millió forintért kelnek el a kölykök.
A szovjet tudósok inkább
éhen haltak, mint hogy
megegyék életük munkáját
„Leningrádnak éhen kell halnia!” – adta ki a pa-
rancsot Adolf Hitler 1941. november 8-án. Addigra
már éppen két hónapja zajlott a szovjet város ost-
roma, ami a második világháború és egyben a tör-
ténelem egyik legpusztítóbb eseménye volt. A 872
napon, vagyis bő 28 hónapon át tartó ostrom alatt
több mint egymillióan haltak meg, nagy részük az
élelemhiány miatt. A város élelmiszerkészlete el-
pusztult, az utánpótlást a megszállók vágták el. Az
éhező lakosság kínjában azt ette, amit talált: füvet,
cukorral kevert sarat, háziállatokat, sőt később egy-
mást is. A háború után ezreket csuktak le kanniba-
lizmus miatt.
A városban működött a Vavilov Növényipari In-
tézet, amelyet 1921-ben alapított Nyikolaj Vavilov,
144 I Az amerikai atomerőművek fűtőanyagának felét leszerelt atombombák adják. Ezek nagy részét az oroszoktól vásárolják.
til3_vegleges.indb 144
a modern mezőgazdaság egyik úttörője. Vavilov fel-
ismerte: egy ilyen óriási birodalomban kulcskérdés,
hogy biztosított legyen az élelem a legkülönfélébb
földrajzi és éghajlati körülmények között élő népes-
ség etetéséhez, ehhez viszont a legkülönfélébb ma-
gokra van szükség. A Vavilov Intézet a harmincas
évekre 250 ezer magot és palántát gyűjtött össze,
itt gondozták a világ legelső és akkori legnagyobb
maggyűjteményét. A szovjetek már előre készül-
tek az ostromra, így például az Ermitázs, az or-
szág legnagyobb szépművészeti múzeumának teljes
gyűjteményét kimenekítették, de a szintén értékes
magokkal a hatóságok nem törődtek. Ezért az in-
tézet kutatói a saját kezükbe vették a gyűjtemény
megóvásának ügyét: a városon kívüli állomások-
ról is az intézet főépületébe hordták a magokat és
növényeket, bezárkóztak a pincébe, elbarikádozták
magukat, és felváltva védték a gyűjteményt a patká-
nyoktól, a betolakodóktól – és a saját gyomruktól is.
Bár az elhatalmasodó éhínség közepette kézenfekvő
lett volna, hogy a magokat felhasználva vészeljék át
az ostromot, a tudósok a legvégső pillanatban sem
voltak hajlandók megenni életük munkáját. A saját
2018. 11. 05. 23:26

életük megmentésével ugyanis feláldozták volna azt
a gyűjteményt, amelynek éppen az volt a célja, hogy
vészterhes idők után a szélesebb társadalmat segítse
a talpra állásban. Az ostrom végére a tudósok kö-
zül kilencen haltak éhen az érintetlen élelemhalom
közepén.
A leningrádi magbank jelentőségét jól mutatja,
hogy bár az ottani gyűjtemény a tudósok áldoza-
tának köszönhetően épségben megmaradt, a Szov-
jetunió területén létrehozott hasonló kisebb kol-
lekciók már kevésbé voltak szerencsések. 1943-ban
egy náci elit kommandós csapat közel kétszáz gyűj-
tőállomást fosztott ki Ukrajna és a Krím területén,
mert Hitler meg volt győződve arról, hogy a ma-
goknak kulcsszerepük lesz a világuralom elérésében.
A szovjet feljegyzések szerint összesen negyven-
ezer minta pusztult vagy tűnt el a háború során, je-
lentős hányadukat feltehetően a németek hurcolták
magukkal – és a mai napig nem tudni, mi lett az
ellopott magok egy részével. Bár Leningrádot azóta
Szentpétervárnak hívják, a magbank ma is a város-
ban működik. A közeli Pavlovszkban azonban né-
hány éve újra veszélybe került az ottani gyűjtemény,
közel hetven évvel azután, hogy a tudósok össze-
szedték és átmenekítették a pavlovszki állomás ter-
ményeit a leningrádi épületbe a nácik elől. 2010-ben
nem idegen hatalmak, hanem az ingatlanfejlesztők
jelentették a problémát: a tervek szerint az épület
helyén lakópark épült volna. A nemzetközi tiltako-
zás hatására végül Dmitrij Medvegyev akkori orosz
elnök bejelentette, hogy felfüggesztik a projektet, és
később a beruházás meg is hiúsult.
Érdekesség, hogy maga Vavilov is éhínségben
halt meg, csak nem a magbankját védve a náciktól,
hanem egy szovjet börtönben. A bűne az volt, hogy
kezdeti támogatása után kritizálni merte Trofim
A Bajkál-tó tartalmazza a Föld teljes, nem fagyott édesvízkészletének egyötödét. 1640 méter a legmélyebb pontján.
til3_vegleges.indb 145
Oroszországból rettegéssel
Utánozás, növényszokás
Vavilov nevéhez fűződik annak megfigyelé-
se, hogy a mimikri, vagyis a másik faj után-
zása – amit a köztudat leginkább állatokhoz
köt – gyomnövényeknél is jelentkezik. Vagyis
egyes gazok utánozzák a haszonnövényeket
– például a kakaslábfű megjelenése, de még
a magja is nagyon hasonlít a rizsére. A jelen-
séget először leíró Vavilov szerint a gyomnö-
vények mimikrije az evolúció válasza az em-
beri beavatkozásra. Az évezredek óta egyre
hatékonyabb eszközökkel zajló kapálás és
gyomirtás hatására bizonyos gazok elkezd-
tek a haszonnövényekre hasonlítani, hogy
megtévesztő kinézetükkel éljék túl az embe-
ri tevékenységet. Sőt, néha a gyom annyira
elkezd hajazni az utánozni kívánt növényre,
hogy ahhoz hasonló kedvező tulajdonságo-
kat vesz fel, és így maga is haszonnövénnyé
válik. Vavilov egyik példája erre a rozs, ami
eleinte a búzára hasonlító gyomnövény lehe-
tett, majd ahogy egyre búzaszerűbbé vált,
gabona lett belőle.
Gyenyiszovics Liszenkót, a sztálini Szovjetunió
biológiaügyi atyaúristenét, ezért 1940-ben letar-
tóztatták, 1941-ben halálra ítélték, majd 1942-ben
ezt húszéves börtönbüntetésre változtatták. Végül
1943-ban halt éhen a gulágon. Liszenko munkás-
ságát aztán egy 1965-ös állásfoglalásában már maga
a Szovjet Tudományos Akadémia is káros áltudo-
mánynak titulálta, amely „felelős a szovjet biológia
– és különösen a genetika – szégyenteljes elma-
radottságáért”. A ténykedése közvetetten milliók
éhenhalását okozta.
I 145
2018. 11. 05. 23:26
 Oroszországból rettegéssel
Az oroszok akadályozták
meg egy világháború
kitörését
Ha holnap az orosz hadiflotta felvonulna New
York és San Francisco kikötői előtt, abból valószínű-
leg világraszóló diplomáciai botrány lenne, és olyan
közel kerülnénk a harmadik világháborúhoz, mint
még soha. Amikor ugyanez 1863-ban történt meg,
Gideon Welles amerikai haditengerészeti minisz-
ter ezekkel a szavakkal fogadta őket: „Isten áldja az
oroszokat!” Igaza is volt, az amerikai polgárháború-
nak ez a kevéssé ismert epizódja, a cári flotta erő-
demonstrációja jó eséllyel egy világháború kitörését
akadályozta meg, és elévülhetetlen érdeme volt az
USA mai formájának létrejöttében.
146 I Amikor a moszkvai rádió bemondta, hogy vége a második világháborúnak, 24 óra alatt az ország összes vodkája elfogyott.
til3_vegleges.indb 146
1863 kora ősze az amerikai polgárháború legiz-
galmasabb időszaka volt. Az északiak éppen meg-
nyerték a gettysburgi csatát, és Vicksburg sikeres
ostromával gyakorlatilag kettévágták a déli Kon-
föderációt a Mississippi folyónál. Hadtörténészek
ezt tartják az egész polgárháború fordulópontjának,
innentől kezdve kerekedett felül és győzött végül
az északi Unió. Ezt persze nem mindenki nézte jó
szemmel. Anglia ekkor már régóta kacérkodott a
közbeavatkozás gondolatával, méghozzá a déliek ol-
dalán. Nem mintha a brit arisztokrácia szimpatizált
volna a rabszolgatartással, de a birodalom érdeke a
megosztott Amerika, vagyis a Konföderáció és az
Unió külön-külön fennmaradása volt. 1862 októ-
berében ultimátumot is intéztek a harcoló feleknek,
hogy kössenek tűzszünetet, különben beszállnak
ők is a háborúba. Ez nem csak üres fenyegetés volt,
komoly haderőt sorakoztattak fel Kanadában, be-
avatkozásra készen. Az északiak két konföderációs
diplomáciai küldöttet is elkaptak, akik Londonba
készültek arról tárgyalni, hogy az angolok avatkoz-
zanak be a polgárháborúba. Kész haditervekkel ér-
keztek volna, ezekben Maine megszállása, New York
és Boston ágyúzása szerepelt.
Franciaországban III. Napóleon is hasonló terve-
ket forgatott. A franciák ekkoriban éppen Mexikót
tartották megszállva, ami nemrég még hadban
állt az amerikaiakkal (az 1846–48-as há-
borúban vesztették el az addig Mexikóhoz
tartozó Texast és Kaliforniát). Napóleonnak
szintén az volt az érdeke, hogy az USA meg-
osztott és gyenge maradjon, hogy ne tudja a lázadó
mexikóiakat segíteni, és ezért akár az ősellenség an-
golokkal is összeállt volna. Minden készen állt tehát
ahhoz, hogy a franciák és az angolok két irányból tá-
madva beavatkozzanak az amerikai polgárháborúba.
2018. 11. 05. 23:26

Amikor 1863 nyarának végén kiderült, hogy az an-
golok két brutális hadihajót építenek éppen a Kon-
föderációnak, amelyek alkalmasak lettek volna a déli
kikötővárosok köré vont tengeri blokád áttörésére, a
feszültség a végletekig fokozódott.
Mindeközben az óceán túlsó oldalán II. Sándor
cárnak is megvolt a maga problémája. Éppen túl volt
az 1861-es nagy jobbágyfelszabadításon (vö. Lincol-
nék és a rabszolga-felszabadítás), ami súlyos adósság-
ba verte az államkincstárat. A britek pedig eközben
az akkor még orosz fennhatóság alatt álló Alaszka
felé kacsintgattak erősen (az oroszok emiatt is adták
el később az amerikaiaknak az északi földrészt). És
ha ez nem lenne elég baj, kitört az oroszok elleni lá-
zadás Lengyelországban, amibe a franciák és a britek
is szívesen beavatkoztak volna a lengyelek oldalán,
csak hogy gyengítsék az oroszokat.
1863 szeptemberében a cár aztán merészet hú-
zott: az orosz balti flottát átküldte New York kikötő-
jébe, a távol-keleti hadiflottát meg a San Franciscó-i
öbölbe, azzal a paranccsal, hogy minden támadó el-
len védjék meg a városokat. Ezzel nyilvánvalóvá tet-
te, hogy ha a britek vagy a franciák beavatkoznak a
déliek oldalán, az oroszok Észak mellett szállnak be
a háborúba. Egy ilyen konfliktus a történészek sze-
rint óhatatlanul is behúzta volna a háborúba Porosz-
országot és az olaszokat is az amerikai–orosz olda-
lon, és vélhetőleg a Habsburg Birodalmat, Spanyol-
országot és Portugáliát a brit–francia szövetség mel-
lett. Ez gyakorlatilag az első világháborút jelentette
volna vagy fél évszázaddal az igazi első világháború
előtt. Az angolok végül úgy döntöttek, hogy ilyen kö-
rülmények között inkább veszni hagyják a Konföde-
rációt, és nem gyártották le a hadihajóikat. Az északi
Unió győzött, az amerikaiak besegítettek Mexikó-
nak, és hazazavarták a franciákat, a lengyel lázadás
A Pizza Hut 2001-ben egymillió dollárt fizetett az oroszoknak, hogy egy reklám kedvéért vigyenek fel pizzát az űrállomásra.
til3_vegleges.indb 147
Oroszországból rettegéssel
leverésébe pedig nem avatkozott be egyetlen európai
nagyhatalom sem. Az orosz hadiflotta felvonulása
így egyetlen ágyúlövés nélkül befolyásolta az ameri-
kai polgárháború sorsát, és létrejöhetett nagyjából a
mai formájában a hamarosan szuperhatalommá váló
Amerikai Egyesült Államok.
Valamitől meghaltak a
hegyen, és sosem derült ki
az igazság
Február 2. a szovjet éra egyik hátborzongató, ti-
tokzatos eseményének évfordulója: a kilenc ember
halálával járó Gyatlov-rejtély szörnyű tragédia és
igazi hidegháborús X-akták-sztori, amit sohasem si-
került minden kétséget kizáróan megfejteni. A rejtély
névadója, Igor Gyatlov a szverdlovszki Uráli Műszaki
Főiskola végzős diákja volt, 1958–59 telén az SZKP
XXI. kongresszusának tiszteletére sítúrát szervezett
az Urál északi részére. Nyolc, egyetemről ismert ba-
rátjával és egy kirendelt vezetővel indult el, a 21 és
38 év közötti résztvevők mind gyakorlott síelők és
kirándulók voltak. A két nőből és nyolc férfiból álló
társaság több fényképezőgéppel vágott neki az útnak,
néhányan naplót is vezettek, így viszonylag részletes
írásos és fotódokumentáció maradt hátra az indulás
és a végkifejlet közti bő egy hétről. A terv szerint
350 kilométeres utat tettek volna meg a hegyek közt
nagyjából 16 nap alatt, de sosem értek célba.
A csoport 1959. január 23-án kelt útra Szverd-
lovszkból, néhány nap alatt vonattal és busszal el-
érték a túra kiindulópontját. Vizsajtól nem messze
I 147
2018. 11. 05. 23:26
 Oroszországból rettegéssel
kezdték megközelíteni az első komolyabb célpontot,
a terv szerinti végállomás Otorten-hegy csúcsa felé
vezető hágót, ami a helyi őslakos manysik nyelvén
Holatcsahlnak hívott hegyen át vezet. A magyarral
közeli nyelvrokonságban álló manysik nyelvén a Ho-
latcsahl halott sziklát, halottak hegyét jelent, ami a
későbbi események fényében még hátborzongatóbb-
nak hat. A kirándulók létszáma január 28-án kilenc-
re csökkent, egyikük, Jurij Jugyin ugyanis betegség
miatt visszafordult, így végül ő lett a csapat egyetlen
túlélője.
Gyatlovék úgy tervezték, hogy a Holatcsahl há-
góját – amelyet azóta Gyatlov-hágónak hívnak – feb-
ruár 1-jén még világosban elérik, éjszakára pedig a
hegy túloldalán, védettebb helyen vernek sátrat. Ez
végül nem jött össze; valószínűleg a hirtelen lecsapó
szél és hóvihar miatt a tervezettnél rövidebb utat
sikerült megtenniük, és a helyes iránytól is eltértek
kissé nyugat felé. Ezt felismerve úgy döntöttek, sát-
148 I Sztálint, a világtörténelem egyik legborzasztóbb tömeggyilkos diktátorát kétszer jelölték Nobel-békedíjra.
til3_vegleges.indb 148
rat vernek a hegyoldalban, egy-másfél kilométerre
a némi menedéket nyújtó erdős résztől. Az éjszaka
bekövetkező rejtélyes események miatt ez lett az
utolsó táborhelyük. A csoportnak az eredeti tempót
tartva február 12. környékén kellett volna visszatérnie
Vizsajba, a megbeszéltek szerint Gyatlovnak távira-
tot kellett volna küldenie az egyetemnek érkezéskor.
Amikor nem jöttek, egy ideig még nem aggódott
senki, mert Jugyin visszatérésekor azt az üzenetet
hozta, hogy előreláthatóan pár nappal tovább fog
tartani a túra. De a csapat napok múlva sem tért vis�-
sza, ezért február 20-án önként jelentkező egyetemi
tanárokból és diákokból álló mentőexpedíciót küld-
tek a felkutatásukra, később pedig katonai gépekkel a
hadsereg is beszállt a felderítésbe.
Az elhagyatott, félig hóval betemetett sátrat feb-
ruár 26-án találták meg a hegyoldalban, mellette le-
felé vezető lábnyomok sorakoztak a hóban. A sátor
oldalát belülről felmetszették késsel, a felszerelés vi-
szont odabent megvolt rendezett állapotban. A nyo-
mok fél kilométeren keresztül maradtak követhetők,
utána belepte őket a hó, de a kutatók az eredeti irányt
követve továbbmentek, és végül megtalálták az első
két holttestet az erdős rész szélén, egy hatalmas fe-
nyő alatt. Mellettük egy kezdetleges tábortűz nyoma
látszott, a fa ágai pedig ötméteres magasságig részben
le voltak tördelve, mintha valaki megpróbált volna
felmászni. A legkülönösebb mégsem ez volt, hanem
az, hogy a holttestek csak alsóneműt viseltek. Kabát,
sapka vagy kesztyű nem volt rajtuk, de még bakancs
sem. Fejjel a sátor irányába néztek, mintha még pró-
báltak volna visszamászni utolsó erejükkel, akárcsak
a második körben megtalált három csoporttag, akik a
fa és a sátor közti úton feküdtek egymástól pár száz
méter távolságra, néhány centi hó alatt. Rajtuk már
valamivel több ruha volt, de így is jócskán alul voltak
2018. 11. 05. 23:26
 Oroszországból rettegéssel

öltözve az időjárási viszonyokhoz képest. Az első öt Ez és az eset némely furcsa részlete – amelyeket az-
holttesten azonosítottak kisebb sérüléseket a későb- tán a szájhagyomány tovább színezett – természete-
bi vizsgálat során, de mindegyikük halálát kihűlés sen utat nyitott a legkülönfélébb vad találgatások-
okozta, és az is kiderült, hogy négyen alkoholt ittak nak arról, mi is történt aznap éjjel. Például nehezen
az utolsó estéjükön. érthető, mi okozhatott olyan pánikot, ami miatt a
A maradék négy ember maradványait csak több sátor oldalát kivágva, alsóneműben kellett menekül-
mint két hónappal később fedezték fel, már az olva- ni a mínusz 20-30 fokban. Az is meglepő, hogy a
dáskor – mint kiderült, őket három méter hó takarta feltételezhető pánik ellenére a lábnyomok rendezett
el. Egy vízmosásban feküdtek, a fenyőhöz képest 75 sorban vezettek a hegyről lefelé. Két halott három
méterrel a másik irányban, az erdő belseje felé. Ők ruhadarabján radioaktivitást mutattak ki, egyes holt-
voltak a leginkább felöltözve, és arra is utaltak jelek, testeken égési sérüléseket is találtak, a vízmosásban
hogy a többiek korábban odaadták nekik a ruháik fekvő hullák bőre pedig furcsán elszíneződött, sár-
egy részét. Egyikük nyakában olyan fényképezőgép gásbarna lett. És ha még ez sem lenne elég, a kör-
lógott, ami nem szerepelt a nyilvántartott felszere- nyéken táborozó kirándulócsoportok és az őslakosok
lések között, a benne lévő filmet viszont a jelentés is beszámoltak később furcsa égi fényjelenségekről
szerint már nem lehetett előhívni, mert szétázott. a tragédia éjjeléről és a környező napokból. A leg-
Az utoljára megtalált négy test már korántsem volt utolsó fotó, ami az egyik túrázó gépével készült,
olyan sértetlen, mint a többi, mindannyiukon súlyos
sebeket fedeztek fel a boncolás során. Egyikük ko-
ponyatörést szenvedett, a többieknek pedig bordáik
törtek, nyaksérüléseik és belső vérzésük volt. Az
egyik nőnek hiányzott a nyelve is. A súlyos belső se-
beket az orvosszakértő autóbaleseteknél látottakhoz
hasonlította, vagy ahhoz, mint amikor valakit óriási
nyomás ér. Azt viszont kizárták, hogy ember okozta
volta a sérüléseket, amik ellátás nélkül önmagukban
is végzetesek lettek volna, de valószínűleg a fagyhalál
előbb érte utol az áldozatokat a kemény hidegben.
Az esetet szokatlanul rövid idő után, 1959 máju-
sának végén, gyanúsított híján megoldatlanul zárta
le a rendőrség. A nyomozást vezető tiszt rejtélyes
diagnózisa a jelentésben így hangzott: a túrázók va-
lamilyen „ismeretlen kényszerítő erővel találkoztak,
amellyel képtelenek voltak megküzdeni”. A nyomo- szintén egy fényjelenséget látszik megörökíteni, bár
zás anyagait titkosították, és csak a rendszerváltás ezen olyannyira nem kivehető semmi, hogy akár egy
után, a kilencvenes években váltak újra elérhetővé. gyertya lángja is lehet.

1933-ban Sztálin betiltotta a férfiak közti homoszexualitást a Szovjetunióban. A nők büntetlenül maradhattak leszbikusok. I 149

til3_vegleges.indb 149 2018. 11. 05. 23:26

 Oroszországból rettegéssel
A sok bizarr részlet és a hosszas titkolózás miatt
a Gyatlov-rejtéllyel kapcsolatos összeesküvés-elmé-
letek széles skálán mozognak. A furcsa sérülések és
a csonkítás miatt a kriptozoológia rajongói jetitáma-
dásra gyanakszanak, a fényészlelések miatt az ufó-
hívők földönkívüliek támadását sejtik a halálesetek
mögött, de vannak, akik szerint félresikerült katonai
kísérlet vagy KGB-akció áldozatai lettek a túra részt-
vevői. Egyesek a környékbeli őslakos manysi törzsek
támadását sem tartják elképzelhetetlennek, de ezt
semmilyen korábbi incidens és a holttesteken talált
sérülések sem támasztják alá. Az ufó- és a jetiverzió
értelemszerűen a legkevésbé komolyan vehető. A
hiányzó nyelv magyarázható a környéken portyázó
húsevő állatokkal is, bár az valóban érdekes kérdés,
miért csak ezt a kis testrészt fogyasztotta el valami. A
fényjelenségek pedig földönkívüliek helyett jöhettek
más forrásból is, például lehettek valamilyen titkos
katonai vagy űrrepülési kísérlet jelei – ne felejtsük
el, hogy a hidegháborús űrverseny korában járunk a
Szovjetunióban.
Az egyik teória azt állítja, hogy az égen látott
fények valójában R–7 interkontinentális rakéták vol-
tak, amiket a Bajkonur űrrepülőtérről lőttek fel. Ha
azonban az összezúzott áldozatok halálát valaminek
a becsapódása okozta volna, az után mindenképpen
maradt volna valamilyen tárgy vagy nyom a környé-
ken, ilyesmi pedig nem került elő. Egyesek szerint
találtak fémtörmelékeket a területen, ezt azonban
hivatalos források nem erősítették meg. A félresi-
került katonai akció hívei szintén a fényészlelések-
re, valamint a három ruhadarab radioaktivitásába
és a furcsán elszíneződött holttestekbe szoktak ka-
paszkodni, érvelésük azonban nem meggyőző. Csak
azoknak a bőre változott el, akiket két hónapnál is
tovább tartott megtalálni, közben a testek ki voltak
150 I A csernobili erőmű a hírhedt katasztrófa után még 14 évig üzemelt és termelte az áramot a balesetben nem érintett blokkokban.
til3_vegleges.indb 150
téve az elemeknek, és megindult a bomlás. Radioak-
tív ruhákat pedig két olyan áldozaton találtak, akik
a nukleáris iparban dolgoztak civilben. A rendőrségi
iratok egyébként a légkörből aláhulló radioaktív por-
ral magyarázták a jelenséget, amit szintén nem lehet
teljesen kizárni.
A földhözragadtabb magyarázatok közt van a
lavina, vagy legalábbis a lavinától való félelem teó-
riája. A környéken nem jellemzők lavinák, de ettől
még Gyatlovék hallhattak erre utaló morajlást a sá-
toron kívülről, ami miatt jobbnak láthatták, ha minél
gyorsabban eliszkolnak a tábortól. Ez ugyanakkor
nem magyarázza, miért nem próbáltak visszamenni
legalább több ruháért, amikor látták, hogy mégsem
jön a hógörgeteg, és az is valószínűtlenné teszi, hogy
a környéken kiránduló más csoportok semmi ilyes-
mit nem tapasztaltak a kérdéses éjjelen. Gyatlov és
Zolotarjov tapasztalt, profi túrázó volt, nem tűnik
hihetőnek, hogy lavinaveszélyes helyen vertek volna
sátrat. Az alulöltözöttség miatt egyesek azzal pró-
bálták magyarázni a történteket, hogy a végül halált
okozó hipotermia egyik megfigyelt tünete a paradox
vetkőzés: hiába állnak a fagyhalál szélén, az emberek
égető meleget éreznek a testükön, ezért elkezdenek
vetkőzni. Az égető érzés miatt akár a sátorból is ki-
mehettek volna hűvöset keresve, de teljesen valósze-
rűtlen, hogy a sátoron belül olyan hideg alakuljon ki,
hogy mindenki egyszerre ilyen mértékig átfagyjon, és
ezt a reakciót produkálja.
Az eset kulcsa mindenképpen az, hogy miért
hagyták el Gyatlovék pánikszerűen a biztonságot és
meleget nyújtó sátrat, és mentek ki alsóneműben a
közel mínusz harminc fokba. Ha ezt sikerülne meg-
fejteni, az ezután következő eseményekre akár létez-
hetnek is épkézláb magyarázatok. Egy ilyen eshető-
ség, hogy – miután valami okból sietve elhagyták a
2018. 11. 05. 23:26

sátrat – megbeszélték, együtt elmennek a védettséget
nyújtó erdőig (a lábnyomok rendezettsége tervszerű-
ségre utal, nem pánikból menekülésre). Ott a legin-
kább alulöltözöttek megpróbáltak tábortüzet rakni
fenyőágakból, míg a ruhával jobban felszereltek –
akiknek a többiek is adtak saját ruhákat – elindultak
az erdő belseje felé, talán fát gyűjteni. Ott azonban
belezuhantak a sziklákkal és jéggel teli vízmosásba,
és halálra zúzták magukat. A fenyő alatt tüzelők egy
része megpróbált visszajutni a táborhelyhez, de ak-
kor már késő volt, útközben halálra fagytak a fa alatt
maradó társaikkal együtt. De mivel a sátorból me-
nekülés rejtélye nem megoldott, ez is csak találgatás.
A rejtélyről készült számos regény, tényfeltárás és
dokumentumfilm is, amelyekben mind kísérletet tesz-
nek valamilyen észszerű magyarázatra. Az egyik leg-
újabb és legalaposabb könyvet Donnie Eichar jegyzi
(az alapkiadás 2013-as, magyarul Halálhegy címmel
tavaly jelent meg), aki új elmélettel állt elő a kulcs-
A moszkvai Vörös tér nevének nincs köze a kommunizmushoz, az 1600-as években nevezték el.
til3_vegleges.indb 151
Oroszországból rettegéssel
momentumról. Szerinte lehetséges, hogy azon az éj-
szakán a hegy körül fújó erős szél ritka, de természetes
jelenséget, a Kármán Tódorról elnevezett úgynevezett
Kármán-féle örvénysort hozott létre. Az örvénysor
fülsiketítő zajjal jár, amit infrahang is kísér. Ez a fül
számára hallhatatlanul mély, ugyanakkor kísérletek
azt mutatják, hogy képes pánikrohamot, irracionális
viselkedést kiváltani az emberekből. Eichar szerint ez
magyarázatot adhat arra az ép ésszel felfoghatatlan
tényre, hogy miért hagyta hátra a csoport a szállását.
A csoport emlékét a jekatyerinburgi székhelyű
Gyatlov Alapítvány őrzi, amit Jurij Kuncsevics hozott
létre, aki az eset idején 12 évesen részt vett a túrázók
temetésén. Az alapítvány múzeumot tart fenn, és a
rendszerváltás óta próbálja elérni – eddig sikertelenül
–, hogy az orosz rendőrség nyissa újra a nyomozást
az ügyben. A jelenleg rendelkezésre álló információk
alapján pedig aligha fog már kiderülni, mi történt va-
lójában az Otorten-hegyen 1959. február 2-án.
I 151
2018. 11. 05. 23:26
 Oroszországból rettegéssel
A matrjoska Japánból
származik?
Végtelen nyírfaerdők, medve, vodka, balalajka,
szamovár, matrjoska – megannyi, az orosz léttől elvá-
laszthatatlan motívum. Az első kettőben nincs vita,
a továbbiakban igen. A vodka nem jött volna létre
a XV. században itáliaiak által bevitt technológia
nélkül; a balalajka inkább tatár eredetű, csak a XIX.
századra alakult ki végleges formája; a szamovár meg
Perzsia felől érkezett. De ezek legalább fokozatosan
jelentek meg, történetük évszázadokra nyúlik vissza
az oroszoknál is. A matrjoska sztorija viszont meg-
lepően rövid.
Fel sem tűnne, ha egy történelmi filmben az orosz
muzsik lánya matrjoskát szorongatva futna apja után,
akit a gonosz földesúr eladott ezer versztával arrébb
152 I Az első világháborúban a német és orosz csapatok átmeneti békét kötöttek Litvániában, hogy együtt küzdjenek a farkasok ellen.
til3_vegleges.indb 152
lévő szomszédjának. A leány még akkor is őrizné az
apja által farigcsált babát, amikor őt adják el. Viszont
ez teljességgel lehetetlen volna – mármint ami a
matrjoskát illeti, a többi bőven belefért Oroszország
újkori történelmébe, legalábbis az 1861-es jobbágy-
felszabadításig. Matrjoskák ugyanis ekkor még nem
léteztek, az egésznek semmi köze a régmúltba nyúló
orosz hagyományokhoz. Az egymásba pakolgatható
fababákat ugyanis csak a XIX. század legvégén is-
merhette meg a széles orosz közönség.
A matrjoska tulajdonképpen a népies kultúra
idealizálása és a XIX. század végére erősödő nemze-
ti összeméredzkedés nászából született. A „ki a na-
gyobb náció” versengés ekkoriban inkább a világ nagy
részének gyarmati felosztásában nyilvánult meg, de
volt békés terepe is: a világkiállítások. Az orosz ré-
giók népviseletét bemutató matrjoskák tökéletesen
alkalmasak voltak arra, hogy az oroszok által első
2018. 11. 05. 23:26

alkalommal igazán komolyan vett, 1900-as párizsi
világkiállításon megmutassák, milyen változatos az
ország kultúrája, és azt milyen kreatívan képesek tá-
lalni. A matrjoska remekül szerepelt, díjat is nyert. Az
ideológiai vonulat mellett azonban legalább ennyire
fontos volt, hogy a matrjoska a gyermekek készség-
fejlesztésének modern eszköze, kézügyességet igé-
nyel, a kisebb-nagyobb fogalmának érzékeltetésére is
alkalmasnak találták.
A matrjoska igazán a Szovjetunióban futott fel
– a gyártás már Szergijev Poszad mellett Moszkvá-
ban és Gorkijban (ma Nyizsnyij Novgorod) is folyt –,
persze szigorúan lányok-asszonyok, virágmintás ru-
háikban. Bár abban, hogy milyenek a kendők és a
minták, bőven voltak eltérések, híven tükrözve az
eredeti koncepciót, hogy megmutassák az ország
különböző népeinek népviseletét. De aki azt gondol-
ja, hogy a politikusokkal ékesített matrjoskák csak
a Szovjetunió felbomlása után jelentek meg, téved.
A Szovjetunióban ugyan tényleg gulágot vont vol-
na maga után egy Lenin–Sztálin-kombó – főleg,
ha maradt volna benne korábbról egy jó kis Kame-
nyev–Buharin–Trockij-trió –, a cári Oroszországban
viszont bátrabban nyúltak a matrjoskához: nemcsak
a répamese hősei kerültek fel, vagy egy egész család,
akár férfialakokkal együtt, de a Szergijev Poszad-i
műhelyekből Napóleon 1812-es hadjáratának száza-
dik évfordulójára megjelent egy katonai tematikájú
gyűjtemény is, benne a francia császárral és az őt le-
győző Kutuzov tábornokkal.
De ahhoz képest, hogy a története ennyire rövid-
ke, és név szerint ismerünk olyanokat, akik az alko-
tásban részt vettek, mégis csak legendák vannak arról,
honnan ered a matrjoska alapötlete. A legismertebb
verzió szerint az előképét Japánban kell keresni,
ahonnan egyszerűen a globalizálódó világkereskede-
Alekszej Pazsitnov 1984-ben alkotta meg a Tetrist, de 1996-ig nem látott belőle pénzt, mert a kormánynál voltak a jogok.
til3_vegleges.indb 153
Oroszországból rettegéssel
lemnek és egy egyébként nem túl sikeres, de apja ré-
vén gazdag vállalkozónak vagy inkább a feleségének
köszönhetően jutott el a protomatrjoska az oroszok-
hoz. Ha igaz, hogy a mecénás vasútépítő Szavva Ma-
montov neje hozott egy kétdarabos fabábut Japánból
az 1890-es években, akkor az utolsó pillanatban tette:
Oroszország 1905-ben már háborúban állt Japánnal,
és nem mellesleg első európai hatalomként megalázó
vereséget szenvedett a felemelkedő ázsiai országtól.
Csakhogy a pontos történet valójában épp olyan
változatos, mint a matrjoska maga. Már az sem vi-
lágos, mi ez a japán figura. Az egyik változat szerint
kokesi – gömbfejű, hengertestű baba, változatos vi-
rágmotívumokkal díszítve. A másik szerint a zen
buddhizmus alapítója, Bódhidharma – japán nevén
Daruma – fából készített, szerencsét hozó gömbfi-
gurája. De az sem zárható ki, hogy a hét szerencsét
hozó istenség egyike, a sok bölcsességre utalva néha
csúcsos fejjel ábrázolt Fukurokudzsu fából készített
szobrocskája. Bonyolítja a helyzetet, hogy az első
kettő biztosan nem egymásba rakható figurákból
állt, Fukurokudzsunál pedig nem egyértelmű, hogy a
matrjoskaszerű konstrukció nem későbbi-e, mint az
orosz matrjoska.
A történetben biztos pont viszont a már emlí-
tett Szavva Mamontov, pontosabban maga a család.
Szavva fivérének ugyanis volt egy fajátékokat készí-
tő kereskedése, és az is biztos, hogy a Gyetszkoje
Voszpitanyije (Gyermeknevelés) nevű bolt műhelyé-
ben készültek az első matrjoskák. Az üzlet azonban
nem futott fel tőlük, 1904-ben a Szergijev Poszad-i
cég kezelésébe került, így vált a Moszkvától 73 ki-
lométerre fekvő település – a szovjet évtizedekben
Zagorszk – a matrjoskagyártás első központjává. Az
első matrjoska kifarigcsálását Zvjozdocskin eszter-
gályoshoz kötik, aki 1949-es visszaemlékezéseiben
I 153
2018. 11. 05. 23:26
 Oroszországból rettegéssel
A legnagyobb babák
A Guinness Rekordok Könyve 2003. április
25-én jegyezte be a legnagyobb matrjoska
rekordját. Alkotója az orosz Julija Berezs-
nickjaja volt, és 51 darabból állt. A legkisebb
matrjoska 0,31 centis, a legnagyobb 53,97
centis volt, és a babák egymás mellé téve
több mint három méter hosszan sorakoztak.
A szervezet rögtön rögzítette azt is, hogy
a rekord megdöntéséhez nemcsak a babák
méretét, de azok számát is felül kell múlni
– de ez nyilván csak a funkcionális matrjos-
kákra igaz. Matrjoska alakú köztéri szobrok
ugyanis nyilván akadnak nagyobb méretben
is, a leghatalmasabbak Mancsouliban, ami
egy kínai város az orosz–kínai határ mellett.
A településen létezik egy Matrjoska tér, ahol
a legnagyobb matrjoska alakú épület találha-
tó, egy 72 méter magas hotel. A téren több
mint kétszáz további matrjoska mosolyog,
kisebb-nagyobb méretben.
arról ír, hogy 1898-ban kezdett Mamontovéknál
dolgozni, ott készítette az első darabokat a párizsi
világkiállításra. Ő azonban nem tesz említést sem-
milyen japán eredetű mintáról, bár arról sem, hogy a
díszítéseket az első matrjoskákra az elismert Szergej
Maljutyin festő vitte fel. Ő dolgozott ekkor Mamon-
tov kiadójával könyvillusztrációkon is, így könnyen
ott bábáskodhatott a matrjoska születésénél is, de va-
lójában erről nincsenek hiteles dokumentumok – ő
maga erről sosem tett említést, mégis része a matr-
joska eredettörténetének.
Nem világos az sem, hogy ha van köze a matr-
joskának Japánhoz, akkor erről miért nem tudnak a
154 I A Szovjetunió a Kola-félszigeten 1970-től 22 évig fúrt egy lyukat, hogy lássák, milyen mélyre jutnak. 12 262 méterig fúrtak le.
til3_vegleges.indb 154
szigetországban, ha meg nincs, akkor hogyan bukkant
fel a történet. A japán eredetről egyébként nem tesz
említést a Szergijev Poszad-i játékmúzeum sem. Pedig
az 1910-es évek elején létrehozott intézmény – ame-
lyet 1931–32-ben telepítettek át a Moszkva melletti,
fafeldolgozásáról évszázadok óta ismert, egyházi köz-
pontként is meghatározó településre – a kezdetektől
gyűjti a matrjoskákat. Hogy a matrjoska gyökere Ja-
pánban lehet, arról inkább a Szovjetunió felbomlása
körül kezdtek beszélni. Még az is lehet, hogy nem
a sokáig rejtegetett igazság került elő a peresztrojka
éveiben, hanem egyszerűen azért bukkant fel, mert
passzolt a nemzeti depresszió önmarcangoló idősza-
kához azzal, hogy lám, még a matrjoskánkat sem mi
találtuk ki. Pedig, akár adott ihletet Daruma, Fukuro-
kudzsu vagy kokesi, akár nem, a matróna kicsinyített
és sokszorosított mása legalább annyira orosz, mint a
hagymakupolás templomok előtt álló nyírfának dőlve
balalajkázás közben bevodkázott medve.
Mintha több ezer nap
gyúlt volna a fejében
2018-ban volt 76 éves Anatolij Petrovics Bu-
gorszkij orosz tudós, az első és egyetlen ember, akinek
a fején átment egy részecskegyorsító protonsugara.
Szóval Bugorszkij egyben az első és egyetlen ember,
aki részecskegyorsítóba dugta a fejét, és túlélte. Az
orosz tudós a protvinói Nagy Energiájú Fizikai Inté-
zet részecskegyorsítójában, az U–70 szinkrotronban
dolgozott, ami akkortájt a világ legnagyobb energiájú
2018. 11. 05. 23:26

protonsugarát tudta produkálni, és jelenleg is a leg-
nagyobb orosz részecskegyorsító.
A csaknem végzetes napon, 1978. július 13-án
a doktoriján dolgozó fizikus egy meghibásodott al-
katrészt ellenőrzött a részecskegyorsítóban, abban a
tudatban, hogy a protonnyaláb ki van kapcsolva. A
biztonsági berendezés azonban csődöt mondott, a
pozitív töltésű részecskesugár aktív volt, és a szerkezet
fölé hajolva a szovjet kutató feje keresztezte a csak-
nem fénysebességgel száguldó elemi részecskék útját.
Az U–70 szinkrotronban száguldó protonok mozgá-
si energiája, a 76 GeV (76 gigaelektronvolt, azaz 76
milliárd elektronvolt) egyébként nem különösebben
nagy energia, emberi léptékkel nézve legalábbis el-
hanyagolható mértékű munkavégzést jelent (egész
pontosan 0,0000000121765413012 Joule energiáról
beszélünk). Azonban ha egy egész protonnyaláb –
azaz pozitív töltésű elemi részecskék hada – halad át
2002-ben derült ki egy 86 éves amerikairól, hogy szovjet kém volt, és a hidegháborúban ellopta az USA nukleáris titkait.
til3_vegleges.indb 155
Oroszországból rettegéssel
az agyszöveten, ráadásul csaknem fénysebességgel,
akkor a várható hatás egyáltalán nem mellékes.
A 36 éves tudóst azonnal a moszkvai sugárklini-
kára szállították, hogy a rövidesen kialakuló sugár-
betegségét kezelhessék, illetve a szakorvosok megfi-
gyelhessék a halálát. Ők ugyanis érthető okokból arra
számítottak, hogy Bugorszkijnak legfeljebb három
hete lehet hátra, mivel a fejét átdöfő sugárnyaláb kö-
rülbelül 2000 gray sugárdózisnak megfelelő energi-
ával terhelte meg a férfi szervezetét, és az általános
tapasztalat szerint ennek negyede is elég ahhoz, hogy
valaki két hét alatt belehaljon a kialakuló sugárbe-
tegségbe. A halálos dózisnál jóval nagyobb sugár-
terhelést azonban Bugorszkij túlélte, sőt el is tudta
mesélni, mit élt át. A szigorú atomkutatási szabályok
miatt tíz évre titkosított beszámolója szerint amikor
belehajolt a protonnyalábba, több ezer napnál is fé-
nyesebb villanást érzékelt, fájdalmat ugyanakkor egy
I 155
2018. 11. 05. 23:26
 Oroszországból rettegéssel
fikarcnyit sem. A részecskesugár a feje bal oldalán
haladt keresztül, az orra bal oldalán és bal füle mö-
götti területen be- és kilépve. Nem tudni biztosan,
de talán az lehetett a szerencséje, hogy a protonok a
fénysebességet megközelítő gyorsasággal haladtak át
a szövetein.
A baleset után Bugorszkij arcának bal oldala
szörnyen feldagadt, a következő napokban a sugár-
nyaláb ki- és belépési területein lehámlott a bőre és
kihullott a haja, pontosan megmutatva, merre haladt
a perzselő protonsugár. A nyaláb, amerre haladt, két
év alatt teljesen elölte az idegeket, a tudós arcát félol-
dalasan megbénítva, bal fülét teljesen megsüketítve.
Ennek fényében kisebb csoda, hogy Bugorszkij nem
halt bele az incidensbe, sőt igazán olcsón megúszta:
értelmi képességeinek teljesen birtokában maradt,
befejezte kutatásait, és sikeresen ledoktorált. A kö-
vetkező évtizedekben pár kisebb-nagyobb epilepsziás
roham és a szellemi fáradékonyság jelezte csak, hogy
valami azért elromlott az agyának érintett területein.
Külső szemlélő számára a legbizarrabb következmé-
nye a balesetnek, hogy Bugorszkij arcának bal fele a
156 I
til3_vegleges.indb 156
bénulás miatt nem öregszik, nem ráncosodik, mintha
azon az oldalon megállt volna az idő 1978-ban.
A szovjetek fel akarták
olvasztani a sarkvidéket
A XXI. század egyik legsúlyosabb globális prob-
lémája a klímaváltozás. A felmelegedés ellen sokan,
sokféle eszközzel próbálnak tenni, abba most ne
menjünk bele, hogy ezeknek mennyi gyakorlati hatá-
suk van. Mindenesetre ez is elképesztően nagy lépés
előre ahhoz képest, hogy alig ötven éve a Szovjetunió-
ban még egészen komoly tervek születtek a klíma
mesterséges felmelegítésére.
A szovjetek (és most az oroszok) hatalmas földte-
rülettel és abban óriási ásványkincsekkel rendelkez-
nek. Csakhogy ezek nagy része Szibéria permafroszt
által uralt területein van, és a betonkeménnyé fagyott
talajba elég körülményes dolog olajkutat fúrni. A
hatvanas években a Szovjetunió egyik vezető tudósa,
a Sztálin-díjjal kitüntetett Pjotr Mihajlovics Bori-
2018. 11. 05. 23:26

szov egészen hajmeresztő tervet eszelt ki e probléma
áthidalására. Nagy vonalakban úgy hangzott, hogy
építsenek egy gigászi gátat a Bering-szorosba, ami-
nek hatására megváltoznak az óceáni áramlatok, a
trópusokról meleg víz áramlik az északi sarkvidékre,
Szibéria felolvad, a Szovjetunió pedig hatalmas ter-
mőföldekkel és rengeteg kitermelhető nyersanyag-
gal lesz gazdagabb. Ez nagyjából annyira hangzik
őrültnek, mint egy James Bond-film főgonoszának
világhódító terve, viszont mindenki komolyan vette,
egészen addig, míg ki nem derült, hogy mennyibe
kerülne.
Boriszov egy 70 kilométer széles, 60 méter ma-
gas gátat képzelt el, ami összekötné Alaszkát Kam-
csatkával. A gigantikus vasbeton építmény funkció-
ja az lett volna, hogy útját állja a tengeráramlatnak,
és a gátra szerelt hatalmas propellerekkel átszivat�-
tyúzza a Jeges-tenger hideg vizét a Csendes-óce-
ánba. Ezeket egy direkt erre a célra felhúzott, két
gigawattos, vagyis a mai paksi erőműével azonos
kapacitású atomerőmű látta volna el energiával.
Mindez a túloldalon megváltoztatja a Golf-áram-
lat nyomvonalát, és az Atlanti-óceánból meleg vi-
zet juttat a sarkvidékre, három év alatt mintegy 145
ezer köbkilométernyit. A nagyjából hat és fél fokot
melegedő víz felolvasztja a jégbe fagyott Szibériát,
és az egész északi féltekére kellemes időjárást hoz.
Legalábbis ez volt az elmélet.
A szovjet tudós tisztában volt vele, hogy mennyi-
re grandiózus a terve, ezért nem is százszázalékosan
szovjet projektként képzelte el, hanem a mesterséges
klímaváltozás által érintett országokkal, az USA-val,
Kanadával, Japánnal és a skandináv országokkal kö-
zös vállalkozásként. Amerikában meglepően komo-
lyan vették az ötletet, 1959-ben a Popular Mecha-
nics magazin érdekes, bár kockázatos projektként írt
A hidegháború alatt a szovjeteknek olyan részletes térképük volt a kanadai sarkvidékről, hogy sok hajó ma is azt használja.
til3_vegleges.indb 157
Oroszországból rettegéssel
róla, az 1960-as elnökválasztási kampányban pedig
mindkét jelölt, Nixon és Kennedy is úgy reagált rá,
mint olyan ötlet, ami mindenképpen megéri a továb-
bi kutatásokat és a szovjet–amerikai együttműködés
kiterjesztését.
Boriszov becslése szerint a gát felépítése két évbe
és 51 milliárd rubelbe került volna, ez mai pénzben
számítva 138 milliárd dollárnak felel meg. Ami ha-
talmas összeg, de ha belegondolunk, pár évtizeddel
később a Nemzetközi Űrállomás ennél kicsit még
többől épült meg, és ma az Apple-nek nagyjából
másfélszer ekkora a készpénztartaléka. Az építkezés-
hez végül a politikai akarat nem volt meg. Boriszov
később keserűen úgy fogalmazott egy interjúban,
hogy a világ vezetői annyira a fagyos politikai klíma
felmelegítésére figyelnek, hogy észre sem veszik, ha
az időjárással tennék ugyanezt, az rögtön elhozná a
világbékét és a globális jólétet. A terv persze végül
nem valósult meg, de ironikus módon ma a tudósok
úgy számolnak, hogy a globális felmelegedés hatására
Szibéria permafroszt alatt levő területe harminc szá-
zalékkal fog csökkenni 2050-re.
Eltűnt a sziget, ahol a
szovjetek biológiai
fegyvereket teszteltek
Üzbegisztán és Kazahsztán határán, az Aral-tó-
ban évszázadokon át volt egy sziget, a neve Vozrozs-
denyija, magyarul Újjászületés-sziget. A név meg-
lehetősen ironikus, hiszen a Szovjetunió az ötvenes
évektől kezdve évtizedekig a legborzasztóbb tömeg-
I 157
2018. 11. 05. 23:26
 Oroszországból rettegéssel
pusztító biológiai fegyverek tesztelésére használta a
területet: itt próbálták ki a katonai célokra bevethető
anthraxot, fekete himlőt és bubópestist, de kísérle-
teztek tularémiával, brucellózissal is és szinte min-
den, súlyosan fertőző és potenciálisan halálos beteg-
ség kórokozóival.
A Szovjetunió összeomlásával a sziget és a kuta-
tóbázis lakatlanná, a hadsereg tudósainak felhúzott
városka, az egykor 1500 lakosú Kantubek omladozó
szellemvárossá vált, a talajban pedig az anthrax spórái,
a pestis felturbózott, antibiotikumoknak ellenálló
158 I A szibériai R504-es autópályát Csontok útjának is nevezik; gulágfoglyok építették, és a munka közben meghaltak az alapba kerültek.
til3_vegleges.indb 158
baktériumai és egészen változatos halálos mérgek
maradtak. Az Aral-tó kiszáradásával párhuzamo-
san pedig a kétszáz négyzetkilométeres, nagyjából
a Csepel-szigettel összemérhető területű Vozrozs-
denyija először félszigetté változott, majd teljesen
csatlakozott a szárazföldhöz. Ma egy nagy dombnak
tűnik a pusztában – az ember által valaha kifejlesztett
legdurvább, nem nukleáris tömegpusztító fegyverek
maradványaival.
A szovjet biológiai fegyverprogram ötlete már az
1920-as években felmerült, valószínűleg az első világ-
háborúban bevetett mustárgáz után akarták emelni a
tétet valami még durvábbal. Helyszínnek mindenkép-
pen egy aránylag nagy és a parthoz közel fekvő szige-
tet akartak, ami a lehető legtávolabb van az országha-
tártól – a közép-ázsiai Aral-tóban, a parttól akkoriban
pár kilométerre fekvő Vozrozsdenyija minden szem-
pontból optimálisnak tűnt. Fel is építettek itt először
egy titkos laboratóriumot 1948-ban, majd 1954-ben
egy egész katonai bázist és tesztközpontot húztak
fel köré Aralszk–7 néven. Akkor még nem sejtették,
hogy a gyapottermesztés felpörgetésére a tavat táplá-
ló két folyó, az Amu- és a Szir-Darja vizét el fogják
terelni és öntözésre felhasználni, ami a több mint fél
magyarországnyi állóvizet pár évtized alatt szinte tel-
jesen lenullázza. Az Aral-tó eltűnése után terméket-
len, a gyapottermesztésben használt gyomirtókkal és
permetezőszerekkel beszennyezett pusztaság maradt,
ahol ráadásként a tömegpusztító biológiai fegyverek
nyomai is bekerülhettek a talajba vagy az élővilágba.
Hogy a bázison milyen kísérletek zajlottak csak-
nem negyven éven keresztül, az valószínűleg sosem
fog pontosan kiderülni. Egy 1971-es balesetről – a
fekete himlő vírusa szabadult el, és fertőzte meg a
személyzet egy részét – is csak jó húsz évvel később
szerzett tudomást a világ. Az mindenesetre biztos,
2018. 11. 05. 23:26

hogy a Szovjetunió megszűnésével az Aralszk–7-
et bezárták, és a brutálisan szennyezett terület Üz-
begisztáné lett. Az üzbégek lezárták a környéket, de
nem nagyon csináltak vele semmi mást egy évtizedig,
aztán 2002-ben amerikai specialisták segítségével
próbálták megtisztítani a talajt az akkor már a szá-
razföldhöz tartozó Vozrozsdenyiján. Kétszáz tonna,
anthraxspórákat tartalmazó földet semlegesítettek,
de a minden látogató elől elzárt környék ettől még a
mai napig extrém veszélyesnek számít.
A szovjetek évtizedekig
sugarakkal lőtték az USA
moszkvai nagykövetségét
1965-ben ismeretlen fehér köpenyesek tűntek fel
a moszkvai amerikai nagykövetség robusztus épüle-
tében, hogy vért vegyenek az ott dolgozó több ezer
embertől. Az ilyesmi azokban az időkben sem volt
része a diplomáciai mindennapoknak, és feltehetően
az sem nyugtatott meg mindenkit, hogy az Ame-
rikából érkezett orvosok közölték: egy újfajta vírus
felbukkanása miatt vesznek mintát mindenkitől. A
„moszkvai virológiai vizsgálat” néven futó fedőszto-
riból ráadásul semmi sem volt igaz. Az egészségügyi
procedúra valójában egy szigorúan titkos washingto-
ni kormányzati vizsgálat része volt, a téma pedig a
mikrohullámú sugárzás emberekre gyakorolt hatása.
Bár az Egyesült Államok saját nagykövete elől is el-
hallgatta, ők már tudták: a szovjetek évek óta mikro-
hullámú sugárnyalábokkal lövik a tízemeletes nagy-
követséget. Hogy milyen megfontolásból, és hogy
Novoszibirszkben szobrot állítottak a kísérleti egereknek, tisztelgésként a tudománynak tett áldozataik előtt.
til3_vegleges.indb 159
Oroszországból rettegéssel
Washington a tényt miért tartotta titokban egy egész
évtizeden át, találgatások tárgya azóta is, része azok-
nak a hidegháborús titkoknak, amelyekre hivatalos
magyarázat híján rárepülnek a konspirációs teóriák.
De mielőtt belemegyünk a részletekbe, érdemes egy
kicsit még tovább visszatekerni.
1945. augusztus 4., Moszkva: a Vlagyimir Lenin
Úttörőcsapat tagjai ünnepélyesen megigazítják ma-
gukon a vörös nyakkendőt, majd belépnek az Ame-
rikai Egyesült Államok moszkvai képviseletére. Két
nappal vagyunk Hirosima előtt, Európában három
hónapja béke honol, az USA a Szovjetunió szövet-
ségese, a pionírok pedig ennek megfelelő ajándékot
hoznak: egy szép nagy, fából faragott amerikai cí-
mert, fehérfejű rétisassal, nyílvesszőkkel és a békét
jelképező olajággal, ott volt a csőre között a felirat is,
ahogy kell. Az ajándék Averell Harriman nagykövet
rezidenciáját ékesítette a következő hét évben, akkor
is, amikor a két nagyhatalom már egymás legnagyobb
ellensége volt. A csőr alatt, a faragvány belsejében
volt azonban valami, amit nem írt elő a heraldika:
egy egészen apró lehallgatóberendezés. Nem akárki
tervezte: Léon Theremin, aki egyebek között a róla
elnevezett fura hangszert, az érintés nélkül, kézgesz-
tusokkal megszólaltatható teremint is kitalálta. A
világ egyik első elektronikus hangszerének állítólag
Lenin is nagy rajongója volt, de ahhoz, hogy az orosz
fizikus a sztálini terror legdurvább évében, 1938-ban
visszajöjjön Amerikából a Szovjetunióba, a KGB, va-
lamint a professzor amerikai adósságai is kellettek.
Theremin hamarosan a gulágon találta magát. Más
nélkülözhetetlen kutatókhoz hasonlóan ő is egy „sa-
raskába” került (Tupoljev is egy ilyen kényszermun-
katáborban skiccelte fel a Tu–2-es bombázót), és a
parancsnak engedelmeskedve új típusú lehallgatóbe-
rendezéseken dolgozott.
I 159
2018. 11. 05. 23:26
 Oroszországból rettegéssel
Az amerikai címerbe tett minilehallgató (az ame-
rikai szakirodalom ezt egyszerűen „The Thing” – a
„Dolog” néven tartja számon) igazi újdonság volt:
a világ egyik első passzív hangtovábbítója, ami csak
akkor lép működésbe, ha külső forrásból elektro-
mágneses energiával aktiválják. Tulajdonképpen az
árucikkek leolvasásánál használt, mai RFID-techni-
kákra hasonlít, de a lényeg, hogy az egészen vékony
membránú, saját elektronikával nem rendelkező
kütyüt passzív állapotban gyakorlatilag nem lehetett
felfedezni. Az amerikai címer egészen 1952-ig jelen-
tett a szovjet állambiztonság felé a rezidenciáról. Ak-
kor bukott le, amikor a brit nagykövetség rádiósának
fülébe egy nyílt csatornán egyszer csak berecsegett az
amerikaiak beszélgetése – a szovjetek éppen ott to-
vábbították a hangot. Theremin lehallgatóját az ame-
rikaiak is gyorsan lemásolták, ami nem gátolta meg
őket abban, hogy később politikai ügyet csináljanak
belőle: az 1960-as U–2-es incidensben (amikor az
USA lelőhetetlennek hitt kémrepülőjét a szovjetek
mégiscsak lelőtték) nyilvánosságra hozták az évekkel
korábbi ügyet, hogy szemléltessék: lám, az oroszok is
kémkednek, mindenki így játszik.
Arról azonban fogalmuk sem volt ekkor, hogy a
Dolog likvidálása után a Szovjetunió új technikával,
alacsony intenzitású mikrohullámokkal továbbra
is sugároz a moszkvai követségükre. Erre csak egy
1962-es biztonsági ellenőrzésnél figyeltek fel, amikor
újabb lehallgatóberendezések után kutatva először
detektálták a szokatlan sugárzást. Ennek a frekven-
ciája 2,5 és 4,1 gigahertz közötti volt, ez az a tar-
tomány, amivel ma a wifik is működnek. Mivel az 5
mikrowatt/cm2-es energianyaláb gyenge ahhoz, hogy
bármit felmelegítsen, az világos volt, hogy a szovjetek
nem akarják élve megsütni az amerikaiakat (noha a
mikrohullámú sütő is a hadiiparnak köszönhető). De
160 I 2009-ben egy orosz férfi fogadásból megpróbált 12 órán át szexelni. Bevett egy doboz Viagrát, majd szívrohamban meghalt.
til3_vegleges.indb 160
hogy akkor viszont mit akarnak, az egyáltalán nem
volt világos. Az amerikai titkosszolgálatok attól tar-
tottak, hogy az oroszok rájöttek valami lényegesre a
nem ionizáló sugárzásról, amiről nekik egyelőre fo-
galmuk sincs. A CIA azt a lehetőséget is komolyan
vette, hogy a követségiek mentális állapotát próbál-
hatják a sugárzással befolyásolni, vagy akár – és itt
már átlépünk a hidegháborús paranoia és az összees-
küvés-elméletek tematikájába – az elméjüket próbál-
hatják így kontrollálni.
A Fehér Ház a CIA-t, a washingtoni külügyet és
a Pentagont bízta meg a titkos vizsgálattal, a mikro-
hullámú sugárzás emberi viselkedésre gyakorolt eset-
leges hatásait pedig az utóbbi alá tartozó DARPA
kezdte elemezni. Ebből lett az „56-os számú prog-
ramterv”, ismertebb nevén a Pandora Project – a hi-
degháborús kutatások történetének bizarr epizódja.
A görög mitológia szelencenyitogatójáról elnevezett
titkos projektre nem véletlenül vannak ráfixálódva
azóta is az alumíniumsisakosok és mindazok, akik
szerint a háttérhatalom, a gyíkemberek vagy a tud-
jukkik elektromágneses sugárzással plántálnak gon-
dolatokat az emberek fejébe. Mára jobb körökben ez
kevésbé számít elfogadott véleménynek, de a hatva-
nas években a CIA is behatóan foglalkozott a lehető-
séggel. De hát nem ez volt az egyetlen olyan konteó,
amelynek volt némi valóságalapja, és ők voltak azok
is, akik elfelejtették informálni az érintetteket, hogy
éppen LSD-vel kísérleteznek velük.
Több titkos amerikai kutatásnak megvolt a szov-
jet megfelelője is. Az agykontrollra, a tárgyak távo-
li mozgatására és más parapszichológiai témákra a
Szovjetunióban egymilliárd dollárnyi rubelt is for-
díthattak. Bár a műfaj sajátosságainak megfelelően a
részleteket utólag is inkább csak találgatni lehet, an�-
nyi tudható, hogy az oroszokat is meglehetősen érde-
2018. 11. 05. 23:26

kelte az emberi elme elektromágneses hullámokkal
való befolyásolásának, egy „pszichotronikus fegyver”
megalkotásának lehetősége. A gyenge mikrohullámú
sugárzás lehetséges neurológiai hatásairól párhuza-
mosan zajlottak szovjet és amerikai kutatások. A tit-
kos Pandora Project tehát egy sajátos fegyverkezési
fegyverben, a lehetséges szovjet technológia megis-
merésének indoklásával kapott támogatást Washing-
tonban. A program keretében először majmokkal
kezdtek kísérletezni: a Moszkvában detektáltakhoz
hasonló frekvenciájú mikrohullámú sugárzásnak tet-
ték ki őket, és a feladatteljesítési képességeik változá-
sát vizsgálták.
Az első eredmények után a programot vezető
Richard Cesaro azt állította, egyértelmű bizonyíté-
kot talált arra, hogy a mikrohullámú sugárzás miatt
romlottak a majmok eredményei, úgyhogy emberkí-
sérleteket kezdeményezett. A még titkosabbnak szánt
programnak a „Bizarre” fedőnevet javasolta (találó név
kétségtelenül), és már ki is választották a nyolc kísér-
leti alanyt, akiket mikrohullámokkal akart volna meg-
zakkantani. Mégsem lett az egészből semmi: amikor a
projektet felügyelők mélyebben belenéztek a kísérleti
Oroszország a vezető kőolajtermelő ország, több olajat termel, mint Szaúd-Arábia.
til3_vegleges.indb 161
Oroszországból rettegéssel
jegyzőkönyvekbe, alapvető hiányosságokat találtak,
Cesarót pedig munkatársai leginkább notórius hazu-
dozónak látták, akit jobban érdekelnek a szupertitkos
megbízások, mint a biológiai háttér. Miután több mil-
lió dollárt költöttek rá, 1969-ben az egész Pandora
Projectet leállították. „Ha a jeleknek van is bármilyen
hatásuk a viselkedésre és/vagy a biológiai funkciókra,
az túl gyenge és jelentéktelen ahhoz, hogy megfogható
legyen” – szólt a hivatalos összegzés.
Bár a megismerhető dokumentumok szerint a
CIA arra jutott, hogy a mikrohullámokat nem lehet
az elme kontrollálására használni, azóta is népszerű
konteó, hogy a káros hatásokról az amerikai kormány
többet tudott, mint amit megosztottak a nyilvános-
sággal. Az összeesküvés-elméletet szépen táplálja,
hogy az amerikaiak az egész ügyet sokáig teljes ti-
tokban tartották. Bár a Pandora Projectet a moszk-
vai követségi incidens apropóján indították el, még a
nagykövetségen dolgozók előtt sem tárták fel, hogy
miért vizsgálják őket, akik így továbbra is kapták az
alacsony mértékű, de ismeretlen hatású sugárdózist –
átlagosan napi 18 órán át. Hogy miért tartottak ezt
egy egész évtizeden át titokban, miközben a sugárzás
I 161
2018. 11. 05. 23:26
 Oroszországból rettegéssel
folyamatos volt? A realistább feltételezések szerint
Kissinger nem akarta kockáztatni a szovjetekkel való
megbékélési politikát azzal, hogy nyilvánosságra hoz-
za a balhét. De a kémjátszmák ismert forgatókönyvé-
hez hasonlóan a szovjetek előtt is úgy tettek, mintha
fogalmuk sem lenne semmiről. És mivel miközben az
esetleges neurológiai hatásokat vizsgálták, és a saját
embereiket sem tájékoztatták, azt is lehet mondani
akár, hogy az Egyesült Államok éveken át kísérleti
nyúlként használta a saját diplomatáit. A moszkvai
nagykövetet is csak a hetvenes évek elején avatták be
– amikor már lassan húsz éve kapták a sugárzást két
közeli épületből, az egyiket speciel a szovjet parla-
ment irányából. Lemondással fenyegetőzött, ha nem
hozzák nyilvánosságra az ügyet – végül ő tartott saj-
tótájékoztatót a botrányról. Az oroszok hivatalosan
nem ismertek be semmit, de a sugárzás még ezután is
folytatódott, időnként változó frekvenciával.
Hogy pontosan mire volt jó a mikrohullámú „tá-
madás”, hivatalosan és nyilvánosan soha nem derült
ki pontosan. Egy későbbi, szigorúan titkos, a közel-
múltban a Wikileaksen megszellőztetett amerikai
jelentés arra hajlott, hogy az orosz kémelhárítók így
akarták zavaró jelekkel befolyásolni az amerikaiak
saját elektronikus megfigyelési eszközeit. A hetvenes
években végül alumínium védőernyőket szereltek fel
a követség ablakaira. Ekkor már azt gondolták, hogy
a címerbe rejtett hajdani Theremin-kütyühöz hason-
lóan a sugárzással aktiválták a követségi lehallgató-
kat. Az amerikai követség egykori dolgozói között
később több egészségügyi vizsgálatot is folytattak, de
ezek nem nagyon találtak statisztikai összefüggést a
sugárzás és a követségi megbetegedések között. A
követség környékén ennek ellenére arról beszéltek,
hogy több embernek megemelkedett a fehérvérsejt-
száma, és gyakoriak a daganatos megbetegedések.
162 I 2012-ben orosz tudósok virágot növesztettek 32 ezer éves, fagyott talajban megőrzött magokból.
til3_vegleges.indb 162
„A nagykövetségen sokan cserben hagyva érezték
magukat, amiért olyan sokáig nem mondtak semmit,
és még idegesebbek voltak amiatt, hogy milyen hatá-
suk lehetett a mikrohullámoknak” – mondta később
az akkori amerikai nagykövet, James Schumaker. A
volt amerikai diplomatánál egyébként 1985-ben leu-
kémiát diagnosztizáltak. Bár felgyógyult, mindig
arra gondolt, hogy a betegsége összefügg a moszkvai
amerikai követség elleni mikrohullámú támadással.
A szovjet elit kommandósok
szó szerint vérben úsztak
A GRU Szpecnaz az orosz hadsereg különle-
ges műveleti alakulata, a világ egyik legkeményebb
és persze egyben legrejtélyesebb elit kommandója.
Olyasmi, mint a brit SAS, az amerikai Delta Force
vagy Navy Seals. Hogy miket csinálnak éles beveté-
sen, az elég ritkán kerül be a hírekbe, de a YouTube
elég szépen meg van tömve olyan videókkal, amik
a kiképzést mutatják be. És ez még mind semmi a
szovjet időkhöz képest.
Az elit kommandót 1949-ben alapították, és
hogy mi mindenben volt benne a keze, arról még
annyi információ sincs, mint a mostani viselt dolga-
ikról. Az egyetlen hitelesnek tekintett forrás Viktor
Suvorov (eredeti nevén Vlagyimir Rezun), a hetvenes
években Angliába dezertált egykori szovjet hírszerző
tiszt könyve, a Spetsnaz: The Inside Story of the Soviet
Special Forces. Ő ugyan az elit kommandó bevetésein
csak mint a küldetések megtervezője vett részt, de a
kiképzésről azért elég érzékletesen ír.
2018. 11. 05. 23:26

A Szpecnaz-kiképzés célja, hogy a legdurvább
helyzetekben is hideg fejjel gondolkodó gyilkoló-
gépet faragjanak a katonákból; erre pedig leginkább
úgy lehet gyakorolni, hogy ilyen helyzetekbe dobják
őket. A könyv szerint az egyik kedvenc trükk az, ami-
kor egy többnapos, a fizikai teljesítőképesség határait
feszegető (néha étlen-szomjan tartott) terepgyakor-
lat után a kommandósokat felverik az éjszaka köze-
pén azzal, hogy ellenséges kémet fogtak a táborban,
aki menekülőfélben van, és mindenáron el kell kapni.
Több kilométeres őrült rohanás kezdődik az éjszaká-
ban, aminek a végén egy elhagyatott falu egyik romos
épülete a célpont, ahol az állítólagos kém bujkál. A
Szpecnaz-újoncok berontanak a házba, ahol vaksötét
és fémfalú szobák labirintusa várja őket, ami derékig,
később nyakig valamilyen ragadós folyadékkal van
teli. Vérrel. Amikor erre a katonák rádöbbennek, har-
ci kutyákat engednek utánuk a vérfürdőbe, és az ajtó
bezárul mögöttük. Aki kijut a labirintusból, és még
mindig kommandós szeretne lenni, az ideális alap-
anyagnak bizonyul a Szpecnaz számára.
A vért egyébként egy vágóhídról szerzik, a la-
birintus pedig speciálisan kialakított tartályokból áll,
hogy minél kevesebb vért kelljen felhasználni hozzá.
Néha kidekorálják szintén a vágóhídról származó
romlott húsdarabokkal, állattetemekkel is. És a la-
birintust soha nem hagyják a kiképzési gyakorlatsor
til3_vegleges.indb 163
Oroszországból rettegéssel
Túszmentésben nem jók
A Szpecnaz, illetve a bevetéseikről dön-
tő parancsnokok számos kritikát kaptak a
2000-es évek elején a második csecsen há-
borúban. A különleges alakulat két túszdrá-
mát is csak komoly veszteségekkel tudott
megoldani, hozzájárulva ártatlan emberek
halálához. Az egyik 2002. október 23-án
történt egy moszkvai színházban, ahol rob-
banószerekkel fenyegetőző csecsen szepa-
ratisták 850 túszt tartottak fogva. Három
nap eredménytelen tárgyalás után a kü-
lönleges erők altatógázzal árasztották el a
színházat. A terroristák így nem tudtak rob-
bantani, viszont a gázkeverék túl erős volt:
negyven terrorista és 130 túsz meghalt. A
túszok egy része a szakszerűtlen elhelyezés
miatt fulladt meg, másokon segíteni lehetett
volna, ha elárulják a gáz összetételét – de
erre az egészségügyi miniszter nem volt
hajlandó, államtitokra hivatkozva. A másik
nagy port felkavart eset a beszláni túszdrá-
ma volt, ami 2004. szeptember 1-jén kezdő-
dött. Ingus és csecsen fegyveresek 1100 em-
bert (köztük 777 gyereket) ejtettek foglyul
egy észak-oszétiai iskolában, majd három
nap hiábavaló alkudozás után a Szpecnaz
harckocsikkal és más nehézfegyverzettel
megrohamozta a létesítményt. Legalább
334 túsz meghalt (köztük
186 gyerek), néhányan
eltűntek, több százan
megsebesültek.
I 163
2018. 11. 05. 23:26
 Oroszországból rettegéssel
végére. Ha a vörös pokolból kikecmergő katonák
rögtön lefürödhetnének, és aludni térhetnének, nem
lenne meg a kellő pszichológiai hatás – még az is le-
het, hogy valaki egyszerű rémálomként fogná fel, ami
történt. A Szpecnaz-kiképzés egyik alapszabálya,
hogy a fizikailag legmegterhelőbb részeket mindig a
vérben úszás utánra kell hagyni.
A titkos város, ahol a szovjet
atomprogram született
Az Uráltól délre fekvő Ozjorszk ma már rajta van
a térképeken, idegenek azonban még mindig csak
külön engedéllyel léphetnek a városba. Az erre vető-
dő látogatók, ha valamiért, a történelem legnagyobb
környezetszennyezésének nyomai miatt jönnek ide.
Az Atomkomplex Majak éveken át egyszerűen a fo-
lyóba engedte a radioaktív hulladékot, majd pedig itt
következett be a világ Csernobil és Fukusima utáni
legsúlyosabb nukleáris balesete, az évtizedeken át el-
hallgatott Kistim-tragédia.
A titkos atomvárost Berija hadifoglyokkal és ra-
bokkal építtette 1946-tól kezdve, hogy a Szovjetunió-
nak is minél hamarabb legyen nukleáris fegyvere.
Három évvel később meg is történt az első szovjet kí-
sérleti robbantás, a környezeti hatásokkal egyáltalán
nem törődtek. A hidegháborús versenyfutásban az
amerikai Manhattan-projektet másolták le, a bom-
bához szükséges plutóniumot pedig Cseljabinszk
közelében, a 17 ezer fogollyal épített Majak komple-
xumban állították elő. A szovjet hidrogénbomba mi-
att kulcsfontosságú zárt telepen az urándúsítón kívül
164 I A Ghost Recon videójáték 2001-ben megjósolta, hogy Oroszország 2008-ban megtámadja Grúziát.
til3_vegleges.indb 164
később hét atomreaktor, egy atomhulladék-lerakó és
újrafeldolgozó működött. A dolgozók és családtag-
jaik számára a korszak mércéje szerint jól felszerelt,
modern várost építettek, ahol soha nem volt áruhi-
ány, szinte fillérekért lehetett banánt és kaviárt kap-
ni, és a lakók sokkal jobb szolgáltatásokhoz jutottak
hozzá, mint máshol a Szovjetunióban. Csak éppen
hivatalosan nem léteztek.
A százezres városnak nem is volt rendes neve
(csak a rendszerváltás után keresztelték el Ozjorszk-
nak), előbb Cseljabinszk–40, majd Cseljabinszk–65
néven emlegették az illetékesek. A világ azonban
nem tudhatott a létezéséről. A szovjet térképeken
sem a települést, sem a környező vizeket nem áb-
rázolták, az ide költözők pedig a jobb feltételekért
cserébe vállalták, hogy mindenkivel, a máshol élő
családtagjaikkal is megszakítanak minden kapcsola-
tot. Cseljabinszk–40 lakói még a szovjet népszám-
lálásokból is kimaradtak, az egész várost lényegében
eltűnt személyként tartották nyilván. A beleölt irdat-
lan összegeknek, a termelő szférától és az emberektől
elvont erőforrásoknak, valamint a kémkedésnek és a
szovjet fizikusoknak hála a szovjet nukleáris techno-
lógia versenyképesnek bizonyult, néhány évtizedre
biztosítva így az országnak a szuperhatalmi státuszt.
Ebben Cseljabinszk–40 városának is fontos szerepe
volt, csak éppen a környéken élők egészségével és éle-
tével nem nagyon törődött senki.
Az urándúsítás első éveiben egyszerűen oldották
meg a reaktorhűtést: a Tecsa folyó vizét tisztítatla-
nul belevezették, majd pedig a radioaktív hulladékkal
szennyezett vizet bármiféle tisztítás nélkül vissza-
vezették a folyóba. Az évek alatt összesen 76 millió
köbméter folyékony radioaktív hulladékkal tették
tönkre a folyót, amiben közben a mit sem sejtő em-
berek fürödtek, és ahová halászni jártak. Bár időn-
2018. 11. 05. 23:26

ként feltűnően sok volt a döglött hal, olykor ezeket is
hazavitték. A környék falvaiban lakóknak fogalmuk
sem volt arról, hogy mi is történik Majakban, hogy
mitől hullik a hajuk, és miért lesznek olyan sokan rá-
kosak, vese- és májbetegek. Valójában ekkor még a
szovjet tudósoknak sem volt valós tudásuk a veszély-
ről és a sugárbetegség természetéről, és a politikai
vezetést sem érdekelte különösebben a hidegháborús
versengésért fizetett emberi ár.
1956-ban sem környezeti vagy egészségügyi
megfontolásból állították le a Tecsa további szennye-
zését, hanem biztonságpolitikai okokból. A kis folyó-
ból ugyanis az Obba, azon keresztül a Jeges-tengerbe
jutott a radioaktív fertőzés, ezt pedig már a nyugati
mérések is érzékelték. Ezért ezután inkább egy lefo-
lyás nélküli közeli tavacskába pakolták a radioaktív
hulladékot. Az itteni élővilág egy hónapon belül tel-
jesen kipusztult, majd pár év múlva a szárazabb idő-
járás miatt a tó ki is száradt, a szél pedig szabadon
elhordhatta a leülepedett radioaktív port, beterítve
vele a tájat. A Karacsáj-tó sokak szerint ma is a Föld
legszennyezettebb pontja, a partján akár egy óra alatt
halálos sugárzást kaphat az ember.
A Csernobil előtti legnagyobb szovjet nukleáris
baleset 1957. szeptember 29-én következett be Ma-
Az oroszoknak külön szavuk van a napokig tartó folyamatos részegségre: zapoj.
til3_vegleges.indb 165
Oroszországból rettegéssel
jakban. A radioaktív maradékanyagokat tartalmazó
egyik tartály hűtése ekkor már hónapok óta elromlott,
ezt azonban senki nem vette észre, pedig folyama-
tos hűtés nélkül a radioaktív bomlás miatt az anyag
felmelegszik. A kikristályosodó radioaktív port egy
elektromos szikra robbantotta be. Az óriási erejű ve-
gyi robbanás a levegőbe repítette a tartály fölötti 2,5
méter vastag betonréteget. A narancssárgás füstfelhőt
állítólag több száz kilométerről is látni lehetett, az ég
ragyogó kékké változott az ionizált molekuláktól.
A helyi sajtó dezinformációs céllal szokatlan sar-
ki fényről írt, a balesetet és annak életveszélyes kö-
vetkezményeit azonban teljesen elhallgatta. Ma már
tudjuk: a nukleáris felhőből a 80 köbméternyi sugárzó
anyag több száz kilométeres körzetben csapódott le.
A helyiek néhány nap múlva azt látták, hogy helikop-
terek és fehér védőruhás emberek érkeznek, a környé-
ken lakók azonban nem kaptak semmilyen érdemi
védelmet. Hosszú idő elteltével csak 11 ezer oroszt te-
lepítettek ki a környékről, pedig a közvetlenül veszé-
lyeztetett területen 270 ezren éltek. A többiek – így a
közeli falvak tatár lakói – maradtak; volt község, ahol
háromszázan haltak meg napokon belül a sugárzástól.
Erről a világ csak bő tíz évvel később, egy szovjet
disszidens fizikustól szerzett tudomást, a szovjet köz-
vélemény pedig csak a rendszerváltás idején, amikor
Gorbacsov alatt elkezdtek beszélni a Kistim-baleset
néven elhíresült elhallgatott tragédiáról. Bár a sugár-
szennyezés még mindig nagyon jelentős, és a daga-
natos betegségek száma a városban legalább kétsze-
rese a szovjet átlagnak, nem mindenki költözne el.
Az időközben Ozjorszkra átnevezett város sok lakója
a propagandától nem függetlenül büszke a település-
re. A rendszerváltás után hosszú időn át ide, a hajdani
40-es számú városba hozták a volt keleti blokk atom-
hulladékát – többek között Paksról is.
I 165
2018. 11. 05. 23:26
 Számokfutás

Számokfutás
Egész, tört, irracionális – mindegy,
csak jó nagy legyen
166 I

til3_vegleges.indb 166 2018. 11. 05. 23:26

 Számokfutás

Miért négyjegyűek a
De vissza 1967-be, amikor egy skót feltaláló,
PIN-kódok?
John Shepherd-Barron azzal az ötlettel kereste meg
a Barclays bankot, hogy építene egy gépet, ami olyan,
PIN-kódot kér a bekapcsoláshoz a telefonunk, mint a csokiautomata, csak éppen készpénzt ad csek-
a fizetés engedélyezéséhez a bankkártyánk, a lakás kért cserébe. Na de hogyan azonosítja a csekket a
riasztója, a társasház kapucsengője. Naponta tucat- gép? Az első tervek szerint a csekk papírja radioak-
szor ütjük be különféle PIN-kódjainkat, és a világ tív C14-es szénizotóppal lett volna átitatva, az ebbe
legtermészetesebb dolgaként fogadjuk el, hogy min- kódolt információt hasonlította volna össze a gép a
den PIN négy számjegyű. Na de miért nem öt? Vagy felhasználó által megadott azonosítószámmal. Sze-
hat? Vagy tizenhárom? A kérdés megválaszolásához rencsére később feltalálták a mágnescsíkos műanyag
közel fél évszázadot kell visszatekernünk az időben, kártyát, és lassan el is érünk a címben feltett kérdés-
egészen odáig, amikor az ATM-et feltalálták. hez: vajon miért négy számjegyű a PIN-kód?
És oszlassunk is el gyorsan az ATM-mel kapcso- Shepherd-Barron eredetileg hat számjegyűt sze-
latban egy tévhitet. Az Automated Teller Machine retett volna, mivel hat számjegyű volt annak idején
kifejezésnek valójában az égvilágon semmi köze
nincs a híres magyar atomfizikushoz, Teller Edéhez.
A teller az amerikai angolban az a banki alkalmazott,
aki a pult mögött áll, és közvetlenül az ügyféllel be-
szél. Az ő robotváltozata az automatizált tellerma-
sina, vagyis az ATM. És ha már a rövidítéseknél
tartunk: van értelme annak, hogy PIN-kód? Elvégre
a PIN azt jelenti, personal identification number,
vagyis személyes azonosítószám. Ehhez hozzáfűz-
ni, hogy kód, olyan, mintha telefonszám helyett
azt mondanánk, hogy telefonszámkód. Elvileg leg-
alábbis. A gyakorlatban azonban a köznyelvtől nem
várható el, hogy tudja, mit jelent az idegen nyelvű
rövidítés utolsó betűje, így a PIN-kód ugyanolyan
logika mentén élő és helyes kifejezés, mint a CD-le-
mez vagy a baconszalonna. És hogy végképp ne le-
gyen értelme semminek, már maga a PIN kifejezés
is helytelen, legalábbis a P betű, vagyis a personal rész
belőle, hiszen a szám a bankkártyát vagy a telefont
azonosítja – a tárgyat, amihez tartozik, nem pedig a
személyt, aki használja.

2013 augusztusában a Google megállt öt percre. Az internet adatforgalma ezalatt a szokásos 60 százalékára esett. I 167

til3_vegleges.indb 167 2018. 11. 05. 23:26

 Számokfutás
a hadseregben is az azonosítószáma, és azt könnyen
meg tudta jegyezni. Úgy gondolta, az egymillió vari-
áció pont elég ahhoz, hogy ne lehessen sima találga-
tással feltörni a kódot. Tesztcsoportként a feleségét
kérdezte meg, hogy szerinte hány számjegy az, ami
még könnyen megjegyezhető azonosítószámot ad.
Mrs. Shepherd-Barron viszont azt mondta, ő négy-
nél többet tuti nem jegyez meg. Nem volt mit tenni,
a terveket még időben megváltoztatták, így lett négy
számjegyű az első ATM – és onnantól az összes to-
vábbi – PIN-kódja, és ezt vette át később minden
hasonló, numerikus kódos azonosítást használó biz-
tonsági megoldás.
A 666-os szám nyomában
Mindenki ismeri a 666-os számot, amit a Bibliá-
ban gyakran a fenevad számaként emlegetnek, és
amit olykor az Antikrisztussal azonosítanak. De mi-
ért éppen ettől a számtól kaptak annyian frászt az el-
múlt kétezer évben? A 666-nak van pár érdekes ma-
tematikai tulajdonsága, de egyik sem ijesztő. Az első
36 pozitív egész szám összege, egyben az első hét
prím négyzetének összege, ráadásul még palindrom-
szám is, vagyis olyan szám, amelynek számjegyeit
fordított sorrendben leírva ugyanazt a számot kap-
juk. Rossz hírét valószínűleg a Jelenések könyvének
köszönheti, ahol Károli Gáspár fordításában a kö-
vetkező idézet szerepel: „Itt van a böl-
csesség. A kinek értelme van,
számlálja meg a fenevad
168 I Amikor a Google interaktív játékot tett a logójába, a világgazdaság 122 millió dollárt bukott az elvesztegetett munkaidő miatt.
til3_vegleges.indb 168
számát; mert emberi szám: és annak száma hatszáz-
hatvanhat.”
Itt szükség van némi magyarázatra: az Újszövet-
séget ógörögül és héberül írták, és egyik nyelvben
sincsenek számjegyek, ezeket betűkkel jelezték. A kis
számokat az ábécé betűivel jelölték, vagyis alfa, béta,
gamma volt az 1, 2, 3. A nagyobb számokat – százat,
ezret, milliót – pedig betűk speciális kombinációjával
alkották. Vagyis elvileg minden szónak van számér-
téke is. Milyen betűk alkották tehát a 666-ot, avagy
mit akartak helyettesíteni ezzel a kóddal? Egy elmé-
let szerint a számmal Néróra utalnak a szövegben,
mert a szöveg születésekor Nero volt a leggyűlöltebb
személy a keresztények körében, egészen különleges
kegyetlenséggel üldözte az épp akkor alakuló vallás
híveit. Valószínűleg a Jelenések könyvének írói sem
tudtak elvonatkoztatni a kor történéseitől, így bele-
szőtték azt a szövegbe: az eredeti szövegben a 666-ot
héberül írták, és lefordítva Neron Kesart, Nero csá-
szárt lehet kibetűzni.
Más magyarázatok a fenevadat a Vatikánnal,
a pápával azonosítják. Elterjedt nézet a nem kato-
2018. 11. 05. 23:26

Ötvennel kevesebb?
Lehet, hogy hamarosan felül kell írni, amit a
666-osról gondolunk, mert a fenevad száma
pár éve kapott egy nagy pofont: könnyen
lehet, hogy az értéke valójában csak 616.
A 616-os már évszázadok óta jelen van az
ominózus szám értelmezéseiben, Szent Iré-
neusz is említi a II. században (és el is veti,
a 666-ot preferálva). Azóta is fel-felbukkan,
de a nagy napja 2005-ben jött el, amikor az
Oxfordi és a utahi Brigham Young Egyetem
kutatói infravörös technológiával kisilabizál-
ták és sikeresen lefordították az oxyrhyncho-
si 115-ös papiruszt. Ez az 1700 éves tekercs
tartalmazza a legrégibb ismert részleteket a
Jelenések könyvéből, köztük a fenevad szá-
mát is. A kutatók egyértelműen 616-nak (χιϛʹ)
feleltették meg a kritikus részt, és mivel ez a
rettegett számra vonatkozó legrégebbi írott
forrás leginkább tudományos elemzése, ma
már legalábbis illik kétségbe vonni a 666-ot.
De a 616 is palindrom, és számjegyeinek ös�-
szege 13, szóval azért ez is elég szerencsét-
len szám tud lenni, ha nagyon akarjuk.
likusok körében, hogy a pápai korona feliratának
betűit összeadva (római számként olvasva) pont
666-ot kapunk. A felirat VICARIVS FILII DEI,
vagyis „Isten fiának helytartója”, a római szám-
ként is funkcionáló betűk a feliratban pedig a
V+I+C+I+V+I+L+I+I+D+I=666 (bár ezt a rómaiak
úgy írnák, hogy DCLXVI). A gond ezzel, hogy a pá-
pai tiarán nincs ilyen felirat. Az ehhez fűződő legen-
da a XIX. században keletkezett, de annyira mélyen
él sokakban, hogy mai napig terjedő tévhit.
Az amerikai 666-os autópályát azért számozták át 491-esre, mert folyton ellopták róla az útjelző táblákat szuvenírnek.
til3_vegleges.indb 169
Számokfutás
Érdekes, hogy más kultúrkörökben a 666 egyál-
talán nem számít gonosznak, éppen ellenkezőleg. A
kabbalisztikában a 666 a világ tökéletességét hivatott
kifejezni: Isten hat nap alatt teremtette a világot, és
hat fő irány létezik (kelet, nyugat, észak, dél, fel és le).
Kínában a 666 szerencsés számnak számít, gyakran
látni üzletek ablakaiban vagy neonlámpákon – ott a
szám azt jelenti, minden simán megy. A nyugati kul-
túrkörben viszont többen tartanak a fenevad számá-
tól, annyira, hogy még neve is van a hozzá kapcso-
lódó szorongásnak: hexakosioihexekontahexafóbia.
Elkésett az óráról,
házi feladatnak nézte a
megoldhatatlan matematikai
problémát, és megoldotta
Rengeteg variációja van annak a városi legen-
dának, amiben az egyszeri egyetemista leiskolázza
a fölényeskedő és nagyképű professzort. A monda-
nivaló ezekben a sztorikban valami olyasmi, hogy a
józan paraszti ész többet ér az iskolai papíroknál –
amit persze árnyal némileg, hogy ezeket a történe-
teket szinte kizárólag olyanok terjesztik, akiknek az
utóbbiakból nem jutott. A történet egyik verziójában
a diák elkésik a matematika-előadásról, lemásolja a
táblára felírt példát, mert azt hiszi, hogy az a házi
feladat, és a következő órára meg is oldja azt. Akkor
derül ki, hogy valójában csak illusztrációként írta fel
a tanár, amikor a megoldhatatlan matematikai prob-
lémákról beszélt.
I 169
2018. 11. 05. 23:26
 Számokfutás
Meglepő módon ennek a sztorinak igaz az alapja.
Főszereplője a XX. század egyik legnagyobb mate-
matikusa, George Dantzig, még egyetemista ko-
rából. Az ő esete ihlette a Good Will Hunting című
Oscar-díjas film alaptörténetét is, amiben Matt Da-
mon takarítóként oldja meg az egyetemistákon ki-
fogó matematikai feladatokat. A valóságban a törté-
net 1939-ben, a kaliforniai Berkeley elit egyetemen
esett meg, ahova Dantzig doktori képzésre járt. A
statisztikatanára Jerzy Neyman volt, aki egyébként
170 I Egy százlábúnak nem lehet száz lába. A teste mindig páratlan számú szelvényből áll, vagyis 98 vagy 102 lehet, de 100 nem.
til3_vegleges.indb 170
maga is fontos alakja a modern statisztikatudo-
mánynak, például ő találta ki azt, hogy konfidencia-
intervallum, amit most mindenki megkönnyebbülé-
sére meg sem próbálunk elmagyarázni, de higgyék
el, hogy fontos dolog.
Neyman órájáról késett el az egyetemre frissen
felvett Dantzig, aztán lemásolt a tábláról két, ha
nem is megoldhatatlan, de évtizedek óta megoldat-
lan problémát. A következő heti órára pedig szépen
megoldotta mindkettőt. Később egy interjúban el-
mesélte, hogy a feladatok a szokásos beadandóknál
kicsit nehezebbek voltak, és amikor leadta a megol-
dásokat, még külön elnézést is kért a professzortól,
hogy ilyen sok időbe telt, amíg sikerült megcsinál-
nia a házit. „Tegye csak az asztalomra a többi közé”
– nézte el a késést nagyvonalúan Neyman, akinek
csak másfél hónappal később akadt a kezébe a papír,
és akkor döbbent rá, hogy a diákja megoldott két
híres megoldatlan matematikai problémát, amiket
illusztrációnak használt az előadáson. A visszaem-
lékezése szerint egy vasárnap reggel törte rá az ajtót
Dantzigra azzal, hogy írna egy előszót a levezetésé-
hez, hogy aztán azt leközölhessék a nagy matema-
tikai szaklapok.
Dantzig aztán a második világháború kedvéért
félbeszakította az egyetemet, és elment az amerikai
légierőhöz, így végül csak 1946-ban szerezte meg a
doktori címet. Amikor megkereste Neymant, hogy
a disszertációjának a témáját megbeszélje vele, a
professzor csak annyit mondott: tegye be egy map-
pába az elsőéves „házi feladatát”, és nem kell többet
ezzel foglalkoznia. Később Dantzig a lineáris algeb-
ra egyik kiemelkedő alakja lett, legnagyobb eredmé-
nye, a szimplex algoritmus megalkotása a közgaz-
daságtan, a statisztika és az informatika területén is
fontos mérföldkő.
2018. 11. 05. 23:26
 Számokfutás

Miért éppen az X jelöli beszélői nehezen tudtak megbirkózni a közel-keleti

nyelvek speciális hangjaival. Amikor a XI–XII. szá-
az ismeretlent?
zadban spanyolra fordították az arab matematikai
szövegeket, az egyenletek leírásában az „ismeretlen”
Matekfeladatokban gyakran visszatérő feladvány, szó (al-saj-un) tövének [s] hangját a spanyol ajkú tu-
hogy találjuk ki egy ismeretlen értékét; ezekben az dós fordítók nem tudták kiejteni, ezért azt kezdetben
ismeretlent általában X-szel szokták jelölni. Az X a görög khí (χ) betűvel helyettesítették. Ez a latin
egyébként is egy titokzatosságot sejtető karakter. X-hez megszólalásig hasonló betűjel vált végül az
X-szel jelölik a térképen a kincs helyét, az angolban algebrai egyenletekben szereplő ismeretlenné, állítja
X-ray a röntgensugár neve, és ne feledkezzünk meg az Moore, aki összegezve arra jut, hogy azért használja
X-Menről sem. De miért éppen az X szimbolizálja az a matematika az X-et, mert nyolcszáz évvel ezelőtt a
ismeretlent? spanyolok nem tudtak kiejteni egy arab hangot.
Jó ideje kering egy rövid, de annál érdekesebb vi- De kicsoda Terry C. Moore? A több helyen poli-
deó az interneten, amin egy bizonyos Terry Moore egy hisztorként aposztrofált férfi egy New York-i alapít-
2012. márciusi TedX-előadásban kifejti, hogy honnan
származik a matematikában, algebrában használatos
X, miképp vált az ismeretlen mennyiség ma ismere-
tes jelévé. Moore kicsit hosszabban a 2012. júniusi
Cosmos tudományos magazinban taglalta elméletét.
Kitér arra, hogy pár évvel korábban elhatározta, meg-
tanul arabul. Tanulmányai közben felfedezte, hogy az
arab nyelv milyen végletekig logikus, egy szó, egy ki-
fejezés, egy mondat leírása arabul olyan, mintha ma-
tematikai egyenleteket oldanánk meg: minden egyes
része pontos és rengeteg információt hordoz. Moore
fel is idézi, hogy a modern mérnöki tudományok és a
matematika kétezer évre visszamenően, a perzsa, török
és arab tudósok munkájában gyökerezik, és hogy maga
az algebra kifejezés is az arab al-dzsabr kifejezésből
származik (Muhammad ibn Músza l-Hvárizmi per-
zsa matematikus, asztronómus, asztrológus és geográ-
fus Kitáb al-dzsabr val-mukábala című értekezésének
címében szereplő szó annyit tesz: összeilleszkedés,
újraegyesítés).
Terry Moore szerint az X megjelenéséért a ma-
tematikában az a felelős, hogy az európai nyelvek

2004 óta az emberiség több tranzisztort termel, mint ahány szem rizst. I 171

til3_vegleges.indb 171 2018. 11. 05. 23:26

 Számokfutás
vány, a Radius Foundation igazgatója, ami a vallások,
filozófiák, tudományok és társadalmi kapcsolatok
közti átjárhatóságot támogatja. A neten fellelhető
végtelenül kevés információ alapján annyit lehet róla
tudni, hogy korábban menedzsment-tanácsadó, be-
fektető, egy energetikai cég igazgatótanácsának tagja
volt, és nem azonos Terry Moore képregényíróval
és -rajzolóval, sem Terry Moore műhold-navigációs
professzorral a Nottinghami Egyetemről. Terry
Moore TedX-előadó matematikai vagy nyelvészeti
munkásságának nem találni nyomát a neten, egy má-
sik TedX-es előadása azonban híres még: 2005-ben
ugyancsak három percben magyarázta el, hogy mi a
helyes cipőfűzőkötés titka.
Mindebből nem is annyira óvatosan levonható a
következtetés, hogy Moore elmélete nem több egy
műkedvelő spekulációjánál. Annak fényében pedig,
amit a tudománytörténet számontart az algebra esz-
köztárának, szimbólumainak fejlődéséről, szinte egé-
szen biztos, hogy nem jár közel az igazsághoz. Akkor
mégis honnan jön az X? Ugyanonnan, ahonnan az
Y és a Z és az algebrai ismeretlen jelölésére használt
további betűk: René Descartes francia matematikus,
fizikus és filozófus munkásságából. Descartes Érte-
kezések a módszerről című művének geometriai füg-
gelékében fejtette ki a geometriai alakzatok algeb-
rai egyenletekkel való leírását, és tőle ered az ismert
számok A, B, C-vel, míg az ismeretlenek X, Y, Z-vel
való jelölése. Florian Cajori matematikatörténész
szerint Descartes az X atyja, és se spanyol, se arab
szál nem jelenik meg ebben a történetben.
Hogy miért esett a francia tudós választása az
ábécé végén tanyázó betűkre? Erre több lehetsé-
ges magyarázat van. Akadnak szerzők, akik szerint
Descartes nyomdásza javasolta az X-et, mondván,
annyira ritka betű a francia és latin nyelvben, hogy
172 I Az olimpiai aranyérmek 92 százalékban ezüstből vannak, pár gramm aranyozással. 1912-ben készült utoljára igazi aranyérem olimpiára.
til3_vegleges.indb 172
betűszedéskor kényelmes lenne a használata. Ennek
ellentmond, hogy Descartes már azelőtt is használ-
ta az X-et, hogy a könyve nyomtatásba került volna.
Mások szerint német matematikai művekből vette
át, amikben az ismeretlent az X-hez nagy mérték-
ben hasonlító jellel jelölték, de ennek meg az mond
ellent, hogy Descartes mindkét szimbólumot hasz-
nálta egyidejűleg. A legkézenfekvőbb magyarázat az
lehet, hogy Descartes praktikus, kényelmi okokból
választotta az ábécé két végén szereplő betűket az
ismert és az ismeretlen matematikai mennyiségek je-
lölésére: minél távolabb vannak egymástól, annál ne-
hezebb a leírt egyenletekben összekeverni őket. Más
korabeli matematikusok más jelöléseket használtak
– például J. H. Rahn kisbetűkkel jelölte az ismeretlen
és kapitálisokkal az ismert mennyiségeket –, de végül
Descartes módszere rögzült a tudomány máig hasz-
nált közös eszközkészletében.
Miért nincs sok hotelben
420-as szoba?
Közismert tény, hogy a 420-as szám a marihuá-
na popkulturális szimbóluma – még az oxfordi angol
szótár online változatába is bekerült –, április 20. pe-
dig a füvezés nem hivatalos ünnepnapja. Az viszont
talán kevésbé köztudott, hogy főleg Amerikában a
jeles napról megemlékező fűbarátok az ünnep tisz-
teletére előszeretettel tulajdonítanak el mindent, ami
mozdítható és köthető a 420-as számhoz. Így válnak
gyakran szmókerereklyévé például bizonyos közleke-
dési táblák, de az egyik legnépszerűbb trófea a hote-
2018. 11. 05. 23:26

lek 420-as szobáinak számtáblája. Ráadásul a lelkes
marihuánafogyasztók nemcsak a táblákat szeretik
ellopkodni, de április 20-án előszeretettel választják
a 420-as szobákat egy kövér ünnepi spangli eltolá-
sához is.
A hoteleknek amúgy hagyományosan meggyű-
lik a bajuk a terhelt jelentésű számokkal, a babonás
vendégek kedvéért például gyakran kihagyják a 13.
emeletet. A 420-as problémánál több megoldással
is próbálkoznak a kedélyek lehűtésére. A legegysze-
rűbb, amikor teljesen kihagyják ezt a számot, és a
419-es szoba után rögtön a 421-es jön. Egy fokkal
kreatívabb, ha a 420-as feliratot cserélik 419+1-re,
ami nemcsak a szmókerek elegáns visszatrollkodása,
de hatékonyabb megoldás is, hiszen nem csúszik el a
számozás. Több amerikai államban a 420. mérföldet
420 az indiai Chaplin száma
Az indiai popkultúrában a 420-as számnak
egészen más jelentése van, amióta 1955-ben
Radzs Kapur megrendezte a saját főszerep-
lésével készült Mr. 420 című filmet. A címbeli
szám az indiai Btk. 420-as passzusára utal,
ami a csalásról, megtévesztésről rendelke-
zik, és akár hét év börtönnel sújtja ezeket a
bűntetteket. Kapurt sokszor említik az indiai
Charlie Chaplinként is, mert filmjei egy részé-
ben egy társadalom peremén élő, de szim-
patikus figurát játszik – hasonlóan Chaplin
csavargójához. A Mr. 420-ban is ilyen szere-
pet személyesít meg, aki rossz útra téved, és
„420-as úr” lesz belőle, vagyis bűnöző. A film
1955 legsikeresebb indiai mozija volt, mai na-
pig nagy bollywoodi klasszikus.
A XIX. század végén egy brit matematikus 15 évig számolta kézzel a pí értékét. Az 527. tizedesjegynél elrontotta.
til3_vegleges.indb 173
Számokfutás
jelző közlekedési táblákat is 419,99-es táblára cse-
rélték. A legminimalistább megoldás pedig kétség-
telenül az, amikor marad a 420-as szám, de a kön�-
nyen mozdítható tábla helyett egyszerűen ráfestik az
ajtóra. Ez nem akadályozza meg azt, hogy valaki a
420-as szobában téphessen be, viszont képzeljék el,
ahogy utána órákon át próbálja leszerelni a számot!
A hotelek persze dönthetnek úgy is, hogy ezt a szo-
bát nemdohányzóvá teszik akkor is, ha egyébként
vannak dohányzós szobáik. Ettől még persze rá lehet
gyújtani, de ezzel már elég kellemetlen helyzetbe so-
dorná magát az egyszeri szmóker.
Arról egyébként, hogy miért pont a 420 a bűvös
szám, sokféle legenda kering, amelyek közül több is
nyilvánvaló hülyeség. Például fel-felbukkanó tévhit,
hogy Bob Marley április 20-án született, esetleg ak-
kor halt meg – de egyik sem igaz. (Viszont a neves
nap Adolf Hitler születésnapja, róla viszont nem va-
lószínű, hogy a füvezés jut először az emberek eszé-
be, még ha a pletykák szerint nem is feltétlenül tolta
félre a felé nyújtott dzsointot.) Népszerű elképzelés,
hogy a 420 a füvezésre használt rendőrségi kód, de
ennek sincs semmi alapja. Mint ahogy annak sem,
hogy pontosan 420-féle kémiai vegyület lenne a ma-
rihuánában – merthogy 315 van.
I 173
2018. 11. 05. 23:26
 Számokfutás
A legelfogadottabb verzió szerint onnan jön a
420, hogy a hetvenes években egy kaliforniai gimná-
zium diákjai pontban délután 4:20-kor találkoztak az
iskola területén álló Louis Pasteur-szobornál, hogy
közösen betépjenek, mielőtt annak a marihuána-
adagnak a keresésére indulnak, amelyet a helyi váro-
si legenda szerint a közelben hagyott el valaki. Ezt
ugyan sosem találták meg, de biztosan azóta is jót
röhögnek, ha eszükbe jut, hogy évtizedekkel később
a hotelek Amerika-szerte szívnak miattuk.
A legnagyobb szám, ami
a matematikában eddig
előfordult
Rögtön pontosítsuk a címet: a matematikában
nincs olyan, hogy legnagyobb szám, hiszen mindig
van egy nagyobb, nem is beszélve a végtelenről, ami
ugyan absztrakt fogalom, de a matematikusokat ez
nem akadályozza meg abban, hogy műveleteket vé-
gezzenek vele. A cím tehát inkább úgy szól: a leg-
nagyobb szám, ami nevet kapott a matematikában.
Ez pedig minden bizonnyal a Graham-szám, ami
Ronald Graham amerikai matematikusról kapta a
nevét, és valószínűleg a legnagyobb szám, ami vala-
ha bizonyításban szerepelt.
Mivel ez a szám a tudományágnak egy nagyon
bonyolult területén fordul elő, meg sem kíséreljük
mélyrehatóan boncolgatni; szükségszerűen pongyo-
la magyarázat következik, amit kezdjünk egy másik
matematikussal, a brit Frank P. Ramsey-vel. Ram-
174 I 2011-ben az amerikai zenekiadók 72 billió dollárra pereltek egy fájlcserélőt. Az összeg nagyobb, mint az egész világ GDP-je.
til3_vegleges.indb 174
sey mindössze 26 éves volt, amikor 1930-ban meg-
halt, de neve tovább él a Ramsey-tételben, illetve az
ahhoz kapcsolódó elvont matematikai problémák-
ban. Ezeknek a többnyire gráfokkal – azaz élekből
és csomópontokból álló matematikai hálózatokkal
– foglalkozó problémáknak hasonló a filozófiá-
juk: ha egy struktúra, hálózat nagyon nagy, akkor
mindenképpen lesznek benne szintén elég nagy,
szabályos részstruktúrák. Ennek a leegyszerűsített
alapkérdésnek aztán mindenféle különleges esetei
léteznek, például gyakran színezik a gráfok éleit két
színnel (már Ramsey is így tett), és úgy teszik fel a
kérdést: hogyha egy megadott számú csomópontot
megadott szabályok szerint összekötünk véletlen-
szerűen színezett élekkel, akkor lesz-e olyan meg-
adott struktúra, ami egyszínű?
Graham is színes élekkel álmodott, amikor a
hetvenes években megalkotta a Graham-számot.
Ő hiperkockát vizsgált, ami a kocka többdimenziós
elméleti általánosítása. A tudós kiinduló állapotként
azt vetette fel, hogy tételezzünk fel egy n dimenziós
hiperkockát, annak minden csúcspárját kössük ös�-
sze, majd az így kapott, 2n csomóponttal rendelke-
ző teljes gráf minden élét színezzük ki pirosra vagy
kékre. Mi n legkisebb olyan értéke (azaz legalább
hány dimenziósnak kell lennie a hiperkockának),
amelyiknél minden színezés szükségképpen tartal-
maz egy olyan teljes részgráfot, amely egyszínű (te-
hát minden éle piros vagy minden éle kék), és még
4, egy síkban fekvő csúcsa is van? – tette fel ezután a
kérdést Graham. A matematikusok azóta is rágód-
nak a problémán, de a legjobb közelítést a felső ha-
tárra Graham adta meg a róla elnevezett számmal,
amikor 1977-ben publikálta bizonyítását: eszerint n
mindenképpen kisebb lesz, mint a Graham-szám.
Azóta sem adtak jobb felső közelítést n-re.
2018. 11. 05. 23:26

De mekkora is ez a szám? Olyan nagy, hogy isko-
lában tanult matematikai műveletekkel nem is lehet
leírni. Ismerkedjünk meg hát a Knuth-féle nyíllal (↑),
amit az amerikai Donald Knuth vezetett be 1976-ban,
éppen az őrült nagy egész számok leírására. Ismer-
tebb matematikai fogalom az iteráció, egy függvény
ismételt végrehajtása egy előző függvényértéken. A
szorzás összeadások iterációjaként is értelmezhető (pl.
2×4=2+2+2+2), a hatványozás pedig szorzások iterá-
ciójaként (pl. 24=2×2×2×2) – ezt általánosítja tovább a
Knuth-féle nyíl, többször ismételt bonyolult művelet-
sorokat jelezve. Egyetlen nyíl iterált szorzást, azaz hat-
ványozást jelez: 2↑4=2×2×2×2. Két Knuth-nyíl iterált
hatványozást jelöl, aminek tetráció a matematikai neve:
2↑↑4=2↑(2↑(2↑2))=65536. Mint látszik, a Knuth-nyi-
lakat fel lehet bontani az előző iterációs réteg nyilai-
Egy tonna aranyércben annyi színarany van, mint 41 darab mobiltelefonban.
til3_vegleges.indb 175
Számokfutás
nak számával, így például 2↑↑↑4=2↑↑(2↑↑(2↑↑2)).
A Graham-szám kiszámolásához 64 iterációs réteg
szükséges, ahol a legalsó réteg, g1=3↑↑↑↑3, a sorban
következő n-ik réteg pedig mindig gn=3↑gn-13. Eb-
ben a rendszerben a Graham-szám, aminek már kijár
a nagy G betűs jelölés, így írható fel: G=g64. Vagyis
hatvannégyszeresen egymásba ágyazott, megérthetet-
lenül bonyolult iterációk, amiket Knuth-nyílerdőkkel
sem lehet már felírni, mert csak eltévednénk benne. G
már olyan nagy, hogy az ismert univerzumban talál-
ható részecskék számát is sokszorosan meghaladja, és
nem is ismerjük az értékét, de ettől még bizonyításban
használható, és az utolsó pár száz számjegye is kiszá-
molható. Persze a rekord arra való, hogy megdönt-
sék, de egyelőre a Graham-szám szerepel a Guinness
Rekordok Könyvében is.
I 175
2018. 11. 05. 23:26
 Számokfutás
Hogyan tud egy nép számok
nélkül élni?
Kivételes környezetben nőtt fel egy Caleb Everett
nevű amerikai kisfiú: szülei keresztény misszionáriu-
sok voltak, akik a hetvenes években Amazóniában,
egy majdnem teljesen elszigetelt indián törzs tagja-
ival éltek. Caleb a pirahã indián gyerekekkel együtt
cseperedett, részt vett a játékaikban és a minden-
napjaikban, és akkor is ott volt, amikor apja és anyja
tanította a bennszülötteket. Itt tapasztalta meg azt,
ami aztán az egész életét meghatározta: bár a törzs
egyébként minden olyan szükséges tudás, technika és
ismeret birtokában volt, amely az esőerdőben szük-
séges és kívánatos, számolni egyáltalán nem tudtak.
Még a felnőtteknek is alapvető problémát okozott a
legelemibb számok jelentésének megértése.
176 I A statisztikák szerint 14 százalékkal nagyobb az esélye, hogy a születésnapunkon halunk meg, mint bármilyen más napon.
til3_vegleges.indb 176
Ez egészen ritka: nagyon kevés kultúra van a
Földön, amelyben nincsenek szavak a számokra.
Persze ez nem volt mindig így, hiszen az első írásos
bizonyítékok a számok használatára alig öt-hatezer
évesek. Ma azonban a nagyjából hétezer élő nyelv
döntő többsége nagyon magas számokat is ki tud fe-
jezni, bár az alkalmazott számrendszerek különböz-
hetnek. A szám mégsem kulturális univerzálé, vagyis
nincsenek jelen mindenhol. Néhány kultúrának csak
nagyon elnagyolt mennyiségi fogalmai vannak; az
ausztrál bennszülött nyelvek jelentős része például a
kettőnél több dolog között szavakkal nem tesz kü-
lönbséget. A pirahã ennél is különlegesebb: néhány
másik amazóniai nyelvvel együtt teljesen anumeri-
kus, vagyis egyáltalán nincsenek számai. Két men�-
nyiségre vonatkozó szavuk van, de ezeknek is változ-
hat a jelentése: a hói helyzettől függően néha egyet,
néha egy párat jelent; a hoí pedig néhányat. Igaz, a
2018. 11. 05. 23:26

törzs tagjainak hagyományosan nem is nagyon van
szükségük számokra. Vadászó-gyűjtögető életmódot
élve, csekély anyagi javakkal rendelkezve, a pénzgaz-
daságon és az órával mért időn kívüli világban jól el-
vannak szigorú könyvelési rendszer nélkül.
A misszionárius házaspár egykori kisfia, Caleb
Everett ma nyelvészeti antropológus Miamiban. A
gyerekkori emlék nem múlt el nyomtalanul, kutatási
témája a számok és a számolási képességek kiala-
kulása. Legutóbbi könyvében ezt komplex módon
– pszichológiai, evolúciós, antropológiai és biológiai
szempontból – vizsgálja. Gyermekkora indiánjaihoz
kutatóként tért vissza, és nem egyedül, mert a pira-
hãk közben az antropológusok rendszeresen kutatott
törzse lett. Bár csak néhány százan vannak, és kul-
túrájukat szinte minden fenyegeti, amit Brazíliában
kaphatnak a fakitermelőktől a készpénzhasználatig,
az „anumerizmus” miatt globálisan is érdekesek.
Vajon az, hogy a számokra lényegében egyáltalán
nincsen szókészletük, azt is jelenti, hogy tényleg nem
tudnak számolni, mennyiségeket összehasonlítani?
Ez a kutatók egyik fő kérdése. A korábbi antropo-
lógiai vizsgálatok ellentmondásosak voltak, ezért
Everett újra lefolytatott néhány kísérletet: arra kérte
a pirahãkat, hasonlítsanak össze néhány, pár egység-
ből álló halmazt, mondják meg, melyik több a má-
siknál. Ez a feladat akkor még ment valamennyire,
amikor a két halmaz egymás mellett hevert előttük,
de amikor emlékezetből kellett volna elvégezniük a
feladatot, az már meghaladta a képességeiket. Ami-
kor a kutató mindössze négy diót tett egy zsákba,
majd abból egyenként kivette őket, a pirahãk már
nem voltak benne biztosak, hogy maradt-e még dió
a zsákban, vagy már mind elfogyott. Az eredmények
alapján Everett arra következtet, hogy a számolási
képességekhez elengedhetetlenül szükséges a nyelv.
A babiloniak nem 10-es, hanem 60-as számrendszert használtak, innen ered, hogy 60 perc van egy órában, és 360 fokra osztjuk a kört.
til3_vegleges.indb 177
Számokfutás
Eszerint, ha a számokra nincsenek fogalmaink, nem
is tudjuk, melyik a több és melyik a kevesebb. Ez a
nyelvi determinizmusnak egy fontos alesete: a sza-
vak befolyásolják (ez az elmélet gyengébb verziója)
vagy éppen meghatározzák (ez az erősebb) a világ
észlelését – amire nincsenek szavaink, az nem vagy
legalábbis nem úgy létezik számunkra.
A kutató szerint ez összevág a gyerekek matema-
tikai fejlődésének tapasztalataival. Míg a kis mennyi-
ségeket (három és azalatt), illetve a nagy különbsé-
geket (például egy 8 és egy 16 elemű halmaz között)
már egy csecsemő is képes megkülönböztetni (bár
ugyanerre egy csimpánz vagy egy varjú is képes), a
négy és az afölötti számokat már csak kulturális ta-
nulással sajátítjuk el. A „nagyon kevés” felismerése
tehát mintha veleszületett képességünk lenne, afö-
lött azonban már megtanulható sémákra, nyelvre van
szükségünk.
Hogy ez honnan jön, mi a számok kulturális ere-
dete? Ez régi és vitatott kérdés. Az egyik meghatá-
rozó elmélet szerint (és Everett is emellett teszi le a
voksát) a számok tulajdonképpen biológiai eredetű-
ek: a mi tízes számrendszerünk is a két kéz ujjaiból
jön, de az ettől eltérő számrendszerek többsége is ide
vezethető vissza. Talán még a sumerek ősi, az óra per-
ceiben ma is továbbélő hatvanas rendszere is, amely
egy hipotézis szerint a négy felfelé álló ujjunk három
ujjpercéből (együtt 12), illetve a másik, számolásra
használt kezünk öt ujjából (5x12=60) eredhet. Ma-
nuális „fixációnk” és a – például a csereügyletekben
nélkülözhetetlen – absztrakt kalkulációs képességek
fejlődése révén tanul meg az ember számolni – de
csak akkor, ha olyan közegben él, ahol erre szükség
van, és ahol van kulturális rendszer, melyből megta-
nulhat. A pirahãkat és a többi kis anumerikus ama-
zóniai csoportot, amiknek a közelmúltig ilyesmire
I 177
2018. 11. 05. 23:26
 Számokfutás

nem volt szükségük, most misszionáriusok és keres-

kedők próbálják bevezetni a számok világába – hogy
pozitív-e a mérleg az indiánok szempontjából, leg-
alábbis kérdéses.

Az ország, amit tönkretett a

számmisztika

A harmadik világbeli diktátorok viselt dolgairól

szóló történetek közül is kiemelkedik bizarrságával
az, amit Ne Vin tett Burmával. (A délkelet-ázsiai
államot ma már Mianmarnak nevezik hivatalosan,
de a diktátor idejében még Burma volt, ezért ezt a
nevet használjuk most.) Ne Vin 1962 és 1988 kö-
zött vezette az országot, hol miniszterelnökként, hol
elnökként. Katonai puccsal került a hatalomra, és 26
évvel később úgy is távozott – a kettő között pedig
a működő szocializmus egy nagyon fura, személyre
szabott verziójával tette tönkre módszeresen az or-
szágot. A diktátor különösen babonás ember volt,
numerológusokkal és asztrológusokkal vette körül
magát, és minden fontos döntést az ő véleményükre
támaszkodva hozott meg.
Beszámolók szólnak arról, hogy Ne Vin hidakon
csak hátrafelé haladva kelt át (a rossz szellemek elleni
praktikus védekezési módszerként), sőt arról is, hogy
az örök fiatalság reményében rendszeresen delfinvér-
ben fürdött, ami remélhetőleg csak rosszindulatú és
túlzó híresztelés. Talán még az is csak legenda, hogy
azért állította át Burma közlekedését jobbra tartás
szerintire, mert ezoterikus tanácsadói szerint ezzel
egyensúlyozhatta ki a politikailag erősen a baloldal
felé hajló szocialista államformát. A legsúlyosabb
húzása azonban biztosan nem pletyka, hanem jól
dokumentált pénzügyi katasztrófa, és még az eddigi
példáknál is súlyosabb egy nagyságrenddel.
Ne Vin szerencseszáma a kilences volt, és ezt
annyira mélyen verték a fejébe a számmisztikusai,
hogy 1987-ben gondolt egy nagyot, visszavonatta az
ország fizetőeszközei közül az 50 és 100 kjap címle-
tűeket, és bevezette helyettük a 45 és 90 kjaposokat.
Példás szerénységgel még csak nem is a saját arcké-
pét tetette rájuk, hanem Saya Sanét, a britek elleni
1930–32-es forradalom és szabadságharc vezetőjéét.
Az új pénz előnyei röviden összefoglalhatók voltak
annyiban, hogy a címleteik oszthatók kilenccel, és a
számjegyeik összege is kilencet ad ki. Ez a numero-

178 I Kanadában az orális szexet büntető törvényt egészen frappáns módon 1969-ben törölték el.

til3_vegleges.indb 178 2018. 11. 05. 23:26


lógiailag optimális hatás nyilván eltörpül amellett,
hogy az ötvenesek és százasok érvénytelenné nyilvá-
nításával a lakosság egyik napról a másikra elveszítet-
te a készpénzben tartott megtakarításai nagy részét
(a százas volt akkoriban a legnagyobb címlet).
Annyira azért épeszű volt Ne Vin, hogy felme-
rüljön benne, a nép esetleg fel fog lázadni, de remek
megoldást talált ennek kivédésére: egy tükör előtt áll-
va megtaposott egy szelet húst, majd pisztollyal rálőtt
a tükörképére. A babonás védelem tulajdonképpen
bejött, mert Burma gazdasága és pénzügyi rendszere
ugyan összeomlott, de a forradalom csak egy évvel
később söpörte el a diktátort a hatalomból. Ne Vin
évekig tervezgette a visszatérését, és különféle puccs-
kísérleteket szervezett, végül 2002-ben, 92 évesen
halt meg, házi őrizetben. Ha úgy vesszük, lehet, hogy
működött a babona meg a delfinvér, hiszen megérte
a kilencedik X-et. 1990-ben aztán bevezették az új
kjapot (ötven év alatt ez volt a negyedik pénzcsere
az országban), így a 90-esek és 45-ösök ma már nem
érvényesek.
A középkorban betiltották
a nullát
A nullát mint számot nap mint nap, rutinszerűen
használja mindenki, nagyjából első osztályos kora óta
anélkül, hogy belegondolna, valójában milyen ko-
moly absztrakciós ugrás lehetett annak idején a felta-
lálása: egy valami, ami a semmit jelöli, és matemati-
kai műveletek végezhetők vele. A nulla a majáknál és
a babiloniaknál bukkan fel először a matematika tör-
Egy átlagos felhő nagyjából félmillió kilogrammot nyom. Ez körülbelül száz elefánt tömegével egyenlő.
til3_vegleges.indb 179
Számokfutás
ténelmében, de ők csak a nagyobb számok leírásánál
használták annak jelzésére, hogy az adott helyiérté-
ken nincs semmi – mint mondjuk a 302-es számban,
ahol a nulla azt mutatja, hogy egyetlen tízest sem kell
hozzáadni a három százashoz és két egyeshez, hogy
megalkossuk a számot.
Igazi, matematikai műveletekben használható
számként az indiaiak találták fel a nullát, méghozzá
egy Brahmagupta nevű csillagász a VII. században.
Indiából először a Közel-Keleten vették át a nullát,
ahol a korabeli iszlám tudósok megalkották a ma is
használatos arab számokat, köztük a nullát jelképező
üres körrel vagy oválissal. Tőlük került be az újsze-
rű számrendszer Európába, azon belül is először az
itáliai kereskedővárosokba a hajósok és kereskedők
közvetítésével. 1202-ben a róla elnevezett számokkal
halhatatlanná vált matematikus, Fibonacci írta meg
híres könyvében, a Liber abaciban, hogy az arab szá-
mok sokkal jobban használhatók matematikai műve-
letekhez, mint a római számok rendszere.
A nulla bevezetése azonban sok bonyodalommal
járt, például megnyitotta az utat a negatív számok
felé, ami a pénz kölcsönzését és az adósság számon-
tartását segítette – ezek pedig annak idején mini-
mum gyanús üzelmeknek számítottak. Ráadásul a
hatóságok úgy vélték, az arab számjegyekkel – és
pláne a nullával – igen könnyű csalni és meghami-
sítani a számokat. Így esett, hogy Firenzében 1299-
ben úgy, ahogy van, betiltották a nulla használatát.
De ahol nem bántak vele ilyen szigorúan, ott is
nagyon lassan terjedt el, és csak a XV. században
kezdték elfogadni a létezését. Általánosan elfoga-
dottá pedig csak a XVII. században vált, amikor
Descartes feltalálta a koordináta-rendszert, és an-
nak középpontjába a nullás pontot, vagyis az origót
állította.
I 179
2018. 11. 05. 23:26
 Számokfutás
A nulladik alkalmazott
Amikor a hetvenes évek végén az Apple
nagyra nőtt, és már túl sok embere volt ah-
hoz, hogy mindenki ismerjen mindenkit,
az igazgatótanács bevezette a dolgozók
sorszámozását. Olyan sorrendben történt,
ahogy az emberek csatlakoztak a céghez,
és valahogy úgy jött ki, hogy Steve Wozniak
lett az 1-es számú alkalmazott, Steve Jobs
pedig a 2-es. Ezt valószínűleg sokan elintéz-
nék egy vállrándítással, de Jobsnak minden
verseny volt, és egóért sem kellett a szom-
szédba mennie. Kérni kezdte az igazgatóta-
nácsot, hogy hadd legyen övé az 1-es sor-
szám, és azzal érvelt, hogy a J betű előrébb
van az ábécében a W-nél. A vezetőség már
nem akart variálni Wozniak számával, erre
Jobsnak mentő ötlete támadt: jó, de akkor
ha az 1-es nem lehet az övé, hadd legyen a 0.
sorszámú, azaz nulladik dolgozó. Mert a nul-
la mégiscsak előrébb van a számskálán, mint
az 1-es. Az igazgatótanács ráhagyta ezt a
furcsa kérést, és így lett Steve Jobs az Apple
0. számú alkalmazottja.
180 I
til3_vegleges.indb 180
Egyébként a törvénysértő számokkal kapcsolatban
egy görög filozófus, Hippaszosz járt a legrosszabbul.
Ő Pitagorasz követője volt, és a mester híres tételéből
(a2 + b 2 = c 2) kiindulva felfedezte az irracionális számo-
kat. Ha egy derékszögű háromszögnek mindkét be-
fogója egy egység hosszú, akkor a Pitagorasz-tételből
következően az átfogó hossza gyök kettő. Hát milyen
hülye szám már ez, vetette fel Hippaszosz, nem írha-
tó le sehogyan sem két egész szám hányadosaként. A
görög matematikusok világképét alapjaiban rázta meg
egy ilyen szám létezése, és mivel magával a jelenséggel
nem tudtak mit kezdeni, Hippaszoszt száműzték, más
források szerint vízbe fojtották.
És nehogy azt higgyük, hogy a számok betiltása
már több száz éve nem divat: 1998-ban az amerikai
digitális szerzői jogi törvény mondta ki egy rémülete-
sen hosszú, 1401 jegyű számról, hogy illegális a birtok-
lása bármilyen írott vagy elektronikus formában. Ez a
szám volt ugyanis a DVD-k másolásvédelmének kul-
csa, pontosabban a lemezekre írt adatokat dekódoló
algoritmus forráskódjának tömörített verziója bináris
kódban.
2018. 11. 05. 23:26

Az ország, amit tönkretett a
számmisztika
Minden képzeletet felülmúlt a dél-koreai pop-
sztár, Psy által előadott Gangnam Style 2012-es vi-
deóklipjének sikere, főleg, amikor kiderült, hogy
miatta kell módosítani a YouTube videómegosztó ki-
szolgáló rendszerét. A portálra feltöltött klip megte-
kintéseit számláló rendszer már nagyban közeledett a
2 147 483 647-as értékhez, amikor a YouTube fejlesztői
észbe kaptak, hogy ennél nagyobb számot nem tudnak
kijelezni a videóklip alatt. Gyorsan átírták hát a háttér-
rendszer bizonyos részeit, így most már a videót több
milliárdszor annyian megnézhetik, mint ahányan eddig
látták – legalábbis a számlálón ez nem fog múlni.
A számláló hibájának okát a számrendszerekben
és a digitális rendszerek felépítésében kell keresni. Az
emberek jellemzően tízes számrendszerben számol-
nak, vagyis minden egyes helyiértéken tízféle szám-
jegy szerepelhet, nullától kilencig. Ennek megfele-
lően a három egymást követő legnagyobb számjegy
értéke 999. A számítógépek ezzel szemben minden
információt bitekben, azaz bináris (kettes) szám-
rendszerben tárolnak, mert ez írja le a legjobban a
működésüket. Az adattároló hardverek – legyen az
mágnesszalag, korong vagy valamilyen szilíciumcsip
– mind azt tudják csak megállapítani, hogy a legki-
sebb információtároló egységükben van-e valami,
vagy nincs. Emiatt az adattárolás elemi szintjén csak
kétféle számjegyet használhatunk: egyest vagy nul-
lát, és ennek megfelelően a legnagyobb háromjegyű
bináris szám – az 111 – a praktikus tízes számrend-
szerünkben csupán 7-et ér. A számítógépes rendsze-
rek működését az is meghatározza, hogy mekkora az
általuk kezelhető leghosszabb bináris szám. Az első
gépek még 8 helyiérték hosszúságúakat kezeltek,
Az emberiség ma két nap alatt több adatot állít elő, mint az ősidőktől 2003-ig összesen.
til3_vegleges.indb 181
Számokfutás
azaz 8 bitesek voltak (ami csak a 0 és 255 közötti
értékekre volt elég), ám amikor világszerte tom-
bolni kezdett a digitalizáció, már a 32 bites rend-
szerek voltak elterjedtek, amelyek a 0-tól egészen
4 294 967 295-ig el tudtak számolni.
Valamiért a YouTube fejlesztői úgy gondolták,
hogy nekik is elég lesz a 32 bit, hogy eltárolják a lá-
togatottsági adatokat. Hogyan jön ki ebből, hogy a
videós portál számlálója az előbb említett több mint
négymilliárdos érték felénél, 2 147 483 647-nél
megakadt volna? Bizonyos programozási nyelvek és
adatbáziskezelő szoftverek működéséhez muszáj volt
helyet fenntartani a negatív értékeknek, és emiatt a
nézettségmutató sem 0 és 4 294 967 295 között mért,
hanem -2 147 483 647 és 2 147 483 647 között. Hiá-
ba nincs értelme negatív látogatottságot mérni, ezt a
problémát kezelték a fejlesztők.
Ma már akkor sem működne jól a YouTube 32
bites rendszere, ha a nullától kezdve mérne, mert
Luis Fonsi 2017. január 12-én feltöltött gigaslágere,
a Despacito több mint 5,44 milliárd megtekintésnél
jár. Ezt figyelembe véve jól tették a fejlesztők, hogy
idejekorán átálltak 64 bitre, ezzel ugyanis 9 milliárd-
szor milliárd megtekintésig – egészen pontosan a
9 223 372 036 854 775 807-as értékig – gondtalanul
pöröghet a számláló.
I 181
2018. 11. 05. 23:26
 Csillagnapló

Csillagnapló
Egy úr az űrben is úr
182 I

til3_vegleges.indb 182 2018. 11. 05. 23:26


1977-ben jeleket fogtunk az
űrből, és máig nem tudjuk,
honnan
1977. augusztus 15-én éjjel Jerry R. Ehman
amerikai csillagász elkerekedett szemmel nézte az
Ohiói Állami Egyetem Nagy Fül rádióteleszkóp-
jának aznapi adatait a kezében tartott leporellón.
Ehman a papírszalag bal szélén, 1420 MHz körüli
tartományban, az univerzum háttérzajának egyen-
letesen sistergő tengerét leíró számjegyek (a gyenge
jelerősségre jellemzően egyesek, kettesek, hármasok,
elvétve négyesek) hullámai közül világítótoronyként
kiemelkedő hat karakterre meredt: 6EQUJ5. A csil-
lagász a keze ügyében lévő piros tollal bekarikázta a
függőleges jelsort, és a papír szélére annyit firkantott:
„Hűha!” (Wow!).
Amit Jerry R. Ehman több mint harminc évvel
ezelőtt látott a nyomtatóból frissen előtekergő papí-
ron, nem volt más, mint az emberiség történetének
első és sokáig egyetlen pillanata, amivel kapcsolatban
komolyan felvetődött, hogy egy idegen, nem földi ci-
vilizáció jelét fogtuk. De mielőtt megnéznénk, hogy
mit is takar a rejtélyes 6EQUJ5, ugorjunk vissza 18
évet. Két fizikus a Cornell Egyetemről, név szerint
Philip Morrison és Giuseppe Cocconi, 1959-es ta-
A Nap valójában fehér színű, csak a Föld légkörének fényszűrő hatása miatt látjuk sárgának.
til3_vegleges.indb 183
Csillagnapló
nulmányukban arra a feltételezésre jutottak, hogy
amennyiben egy földön kívüli civilizáció rádiójelek-
kel kísérelne meg más intelligens fajokkal kapcso-
latba lépni, akkor valószínűleg az 1420 megahertzes
frekvenciát használnák e célra. Hogy miért pont az
1420 MHz-es hullámhosszt? Mert ezen a mikrohul-
lámú frekvencián bocsát ki rádiójelet a hidrogén, a
világegyetem leggyakoribb eleme, amit minden tech-
nológiailag fejlett civilizációnak ismernie kell, állítot-
ta Morrison és Cocconi. És nem mellesleg egy ilyen
hullámhosszúságú rádiójel gond nélkül át tud ha-
ladni naprendszereket, galaxisokat elválasztó csillag-
ködökön, a kozmikus por kavargó felhőin, ami nem
hátrány, ha csillagközi üzengetésre szottyan kedvünk.
A jól hangzó elmélet nyomán az 1420 MHz-es
frekvencia a földön kívüli intelligencia tudományos
kutatásának (azaz a SETI-nek – search for extrater-
restrial intelligence) egyik sarokköve lett.
1973-ban az ohiói egyetem is csatlakozott a
SETI-hez, és a lehetséges galaxison túli rádiófor-
rások alapos elemzése után a SETI történetének
leghosszabb megfigyeléssorozatába kezdtek a Nagy
Füllel. A ma már használaton kívüli delaware-i
komplexum nem a filmekből jól ismert hatalmas,
forgatható tányérantennás teleszkóp volt, hanem
egy fix földi eszköz, ami három fő részből – egy pa-
raboloid reflektorból, egy dönthető sík tükörből és
a kettő között egy alumíniumborítású sík felületből
– állt. Ebből a kialakításból adódóan a Nagy Fület
csak a horizont feletti magasság szerint lehetett állí-
tani, illetve az égbolt kijelölt részét a Föld forgásával
tudta csak pásztázni. A Föld forgási sebességéből és
a teleszkóp látószögéből következően a kutatók a
megfigyelésre kijelölt területekről 72 másodperces
időablakban tudtak rádiójeleket, illetve jobbára ezek
híján a kozmikus háttérzajt fogni. Ha tehát vala-
I 183
2018. 11. 05. 23:26
 Csillagnapló
honnan folyamatos rádiójel érkezett volna, azt pont
ennyi ideig lehetett volna elcsípni.
És éppen ez történt 1977. augusztus 15-én. Eh-
man feladata az volt, hogy az IBM 1130-as számító-
gép által kiköpött adattömeget átfésülje, anomáliák
után kutatva. A nyomtatott papíron függőlegesen az
idő múlásával sorakoztak a jelerősséget leíró számje-
gyek, illetve az üres helyek (igazából nullák, amik a
háttérzajt reprezentálták). Egy sor 12 másodpercnyi
adatrögzítést jelentett, a kis számok (jellemzően 1 és
4 között) pedig azt mutatták, hogy nincs számottevő
rádiójel. Ehman rögtön kiszúrta, hogy 72 másodper-
cig korábban soha nem látott erősségű jelet fogott a
Nagy Fül, ráadásul pont az 1420 MHz körüli frek-
vencián. A papíron szembetűnő 6EQUJ5 a rádiósu-
gárzás és a háttérzaj kiugró arányát mutatta, már a 72
másodperces ablak kezdetén és végén is kiemelkedő,
6-os és 5-ös intenzitással, közben pedig a betűkkel
jelölt még magasabb értékekkel (EQUJ – amiből a
legmagasabb az U, a kozmikus háttérzajnál harminc-
szor erősebb rádiójelet jelentett).
„Hűha!” – bizonyára filmbe illő jelenet lehetett,
ahogy a fiatal csillagász bekarikázta a karaktersort,
és a papírköteggel a kezében izgatottan hívni kezdte
társait. Ehmant és kollégáit egyaránt megdöbbentet-
te a megfigyelt keskenysávú (10 kHz-nél kisebb sáv-
szélességű) rádiójel – évek óta ilyen, egy lehetséges
földön kívüli civilizációra utaló jelet szerettek volna
fogni a SETI-programban. Az adatokat elemezve
arra jutottak, hogy valahonnan a Nyilas csillagkép
felől érkezett a rádiójel, ami Hűha! jel (Wow! signal)
néven vált később széles körben ismertté. Hogy még-
sem sikerült egyetlen fejlett kozmikus fajjal sem fel-
venni a kapcsolatot, annak köszönhető, hogy amilyen
váratlanul bukkant fel a jel, olyan nyomtalanul tűnt is
el: bárhogy hegyezték utána hónapokig rádiótelesz-
184 I A NASA űrhajósai közalkalmazottak, a fizetésük évi bruttó 64 700 dollár. A középiskolai tanárok átlagfizetése évi 55 400 dollár.
til3_vegleges.indb 184
kópos fülüket az ohiói csillagászok, nem fogtak töb-
bé a 6EQUJ5-höz fogható jelet. Más asztronómusok
más teleszkópokkal ugyancsak próbálkoztak, sikerte-
lenül, még a rádiójel forrását sem sikerült pontosan
bemérni, többszöri próbálkozásra sem.
A nagy energiájú, semmiféle kódolt információt
nem hordozó folytonos rádiójel eredetét és mestersé-
ges vagy természetes forrását illetően több hipotézis
született, de egyik sem szolgált elfogadható magya-
rázatul az anomáliára. Kezdetben maga Ehman sem
zárta ki, hogy a jel földi eredetű lehetett, például egy
titkos katonai műhold rádiójele vagy egy felszínről
sugárzott, föld körül keringő űrtörmelékről visszave-
rődő jel – később ezek valószínűségét meglehetősen
kicsinek könyvelte el. Egy 2017-es feltételezés sze-
rint egy hidrogénfelhőbe burkolózó üstököspáros
lehetett a jel forrása, de ezt az elméletet végül azzal
vetették el, hogy egyfelől az üstökösöknek nem szo-
kásuk rádiójeleket sugározni az 1420 MHz-es frek-
vencián, másfelől a szóban forgó két gyanús üstökös
(a 266P/Christensen és a 335P/Gibbs) nem pont ott
tartózkodott, ahová a Nagy Fül figyelme összponto-
sult azon az éjjelen. Ezért a Hűha! jel máig a legesé-
lyesebb jelölt arra, hogy egy földön kívüli civilizáció
üzenetét fogta az emberiség.
Lajka kutya élve megsült
Mindenki ismeri Lajka nevét: a kutya volt az első
Föld körül keringő élőlény. Sorsa viszont szomorúbb
volt annál, mint ahogy azt a szovjet propaganda évti-
zedekig elhitette az emberekkel. Az ötvenes években
a tudósok még nem sokat tudtak arról, milyen ha-
2018. 11. 05. 23:26

tással van az élő szervezetre az űrrepülés, 1957 ok-
tóberében még éppenhogy csak pályára állt az első
műhold, a Szputnyik–1. Lajka kutya küldetését egye-
bek közt éppen azért tervezték meg, hogy kiderüljön,
túlélhető-e a földi légkör elhagyása és az orbitális pá-
lyára állás. A tudósok egy része akkor úgy hitte, hogy
az emberi szervezet nem feltétlenül élné túl már a
startot sem, de ha még ez sikerül is, az űrben uralko-
dó körülmények biztosan megölik az űrhajóst.
Jó választásnak tűnt, hogy egy emlőst küldjenek
fel az ember előtt. Lajka kóbor kutya volt, a moszkvai
utcákról fogták be. Eredetileg Kudrjavkának (ma-
gyarul nagyjából ez felel meg a Bodrinak) hívták,
csak később kapta a Lajka nevet. A lajka egy orosz
vadászkutyafaj, és bár a moszkvai utcán befogott Laj-
ka korcs volt, emlékeztetett a lajka fajtára, valószínű-
leg ezzel érdemelte ki a nevet. A szukát két másik
kutyával együtt képezték ki, húsz napig: egyre kisebb
ketrecekbe zárva szoktatták a szűk utastérhez, centri-
fugatesztekkel pedig a start túlterhelésére készítették
fel. A feljegyzések szerint az állatok rosszul viselték a
Az árapályhatás miatt 50 millió év múlva a Mars össze fog ütközni a saját holdjával, a Phobosszal.
til3_vegleges.indb 185
Csillagnapló
kiképzést, állapotuk romlott, ezért egy idő után lassí-
tottak a felkészítés ütemén.
1957. november 3-án végül Lajkát választották a
feladatra, hogy a Szputnyik–2 fedélzetén elindítsák
az űrbe. A küldetés mindenképpen halálos kimene-
telű volt az állat számára, az űrkabinba ugyanis nem
terveztek visszatérő egységet. Az orosz űrhivatal
hivatalos verziója évtizedekig az volt, hogy Lajka a
fellövés után hat nappal halt meg, terv szerint, fáj-
dalommentesen, a tápjába adagolt méregtől. Az ál-
latvédők és konkurens országok űrtudósai azonban
ezt a verziót kétségbe vonták. 1998-ig kellett várni
az igazság első morzsájára. Akkor Oleg Gazenko,
Lajka egyik szovjet kiképzője egy moszkvai sajtó-
tájékoztatón azt mondta: „Minél több idő telik el,
annál jobban sajnálom. Nem tanultunk annyit eb-
ből a küldetésből, ami felmentene bennünket a ku-
tya haláláért.” 2002-ben aztán Dimitrij Malasenkov,
moszkvai űrorvos a Houstonban rendezett Világűr-
kongresszuson az egész világgal tudatta, hogy Lajka
valójában szörnyű halált halt: gyakorlatilag megsült a
felmelegedett kabinban.
A Szputnyik–2 hőmérséklet-érzékelő rendszere
a küldetés során meghibásodott, ráadásul a hőszi-
getelés is levált néhány helyen. Az űrkapszula belső
hőmérsékletét elvileg folyamatosan 15 Celsius-fokon
tartották volna, de ez így nem történhetett meg: rö-
vid idő alatt 40 fokos hőség alakult ki odabent. A
felbocsátás során, a legnagyobb gyorsulás és túlter-
helés idején a kutya légzésszáma megháromszorozó-
dott, szívverése a start előtti 103-ról 240-re gyorsult.
A szívverése nagyjából háromórányi repülés után –
hozzávetőleg háromszor olyan lassan, mint a földi
tesztek során – állt vissza a 100-as számra. Az adatok
arra utaltak, hogy ezután Lajka evett is az ételéből,
aztán nagyjából a repülés hetedik órájától nem adott
I 185
2018. 11. 05. 23:26
 Csillagnapló
Az első állatok az űrben
Gyakori tévhit, hogy Lajka kutya volt az első
élő állat az űrben, de ez nem igaz – ő csak az
első olyan állat volt, aki orbitális pályára állt.
Ha a rakétákon megtelepedett mikrobákat
nem számítjuk, először 1947. február 20-án
startoltak állatok az űrbe: a NASA elődje in-
dított útnak néhány muslicát egy V–2-es ra-
kétával. A kísérlet célja a nagy magasságban
tapasztalható sugárzás hatásának vizsgálata
volt. A rakéta 109 kilométeres magasságig
jutott, a visszatérő egysége terv szerint lan-
dolt, és a muslicák túlélték a kalandot. 1949.
június 14-én már egy majom is az űrbe jutott,
szintén amerikai V–2-esen: az Albert II nevű
makákó 134 kilométerig emelkedett, aztán
ejtőernyőhiba miatt rövid úton elhalálozott
(Albert I is létezett, csak ő nem jutott el az
űr 100 kilométeres határáig, és még a start
előtt megfulladt egy műszaki hiba miatt). Az
Egyesült Államok ezután további majmos
repülésekkel tesztelte az űrutazás élettani
hatásait – az ötvenes években űrnek indított
majmoknak nagyjából kétharmada pusztult
el a küldetések során. Csak a hatodik Albert
élte túl a repülését, 1951. szeptember 20-án,
de két óra múlva ő is kimúlt. A V–2 terve a
Szovjetunióba is eljutott, ez alapján készítet-
ték el, illetve fejlesztették tovább az R jelű
rakétákat. 1951. január 29-én egy R–1 vitt ma-
gával két kutyát, Cigant és Deziket. 110 kilo-
méter magasra jutottak, és Lajkánál szeren-
csésebbnek bizonyultak, mert mindketten
épségben visszatértek.
186 I A bumeráng súlytalanságban is visszajön, mint azt egy űrhajós bebizonyította a Nemzetközi Űrállomáson.
til3_vegleges.indb 186
több életjelet, a túlmelegedés miatt elpusztult. A ko-
porsójává vált Szputnyik–2 1958. április 14-én, 162
napnyi keringés után tért vissza a légkörbe, ahol el-
égett.
A kísérlet bemutatta, hogy az emberek is képe-
sek lehetnek túlélni az indítást, ami hatalmas lökést
adott a NASA űrprogramjának is, hiszen a Szput-
nyik-sikerek után úgy érezték, nagyon lemaradtak az
űrversenyben. Az első orbitális kísérletek után még
sok állat ment az űrbe, az amerikaiak például 1961-
ben egy Ham nevű idomított csimpánz segítségével
igazolták, hogy a Mercury űrkabinban nemcsak hogy
túl lehet élni az utazást, de még feladatokat is lehet
végezni. 2008 áprilisában az oroszok szobrot állítot-
tak Lajkának a moszkvai bázison, ahol felkészítették
a végzetes utazásra fél évszázaddal korábban.
A milliárdokért kifejlesztett
amerikai űrtoll és a szovjet
űrceruza legendája
Közszájon forog egy tanulságos történet, ami az
amerikai űrutazásokhoz kifejlesztett űrtollakról szól.
Eszerint amikor a NASA elkezdett asztronautákat
küldeni az űrbe, hamarosan rájöttek, hogy a golyós-
toll nem működik gravitáció nélkül. Hogy megküzd-
jenek a problémával, a kutatók nekiálltak kifejleszte-
ni egy tollat, ami ír gravitáció nélkül, fejjel lefelé, víz
alatt, és majdnem minden felületen, valamint fagy-
pont és 300 Celsius-fok között bármilyen hőmérsék-
leten. Mindez egy évtizedbe és 12 millió (más vál-
tozatokban milliárd) dollárba került. Mindeközben
2018. 11. 05. 23:26
 Csillagnapló

az oroszok ceruzát használtak. Mindez persze csak mint a zsírkrétával írt jegyzetek olvashatósága és tar-
legenda, a szovjet fifikát fényező, egyben a jenki öt- tóssága elmaradt a kívánttól.
lettelenséget és az amerikai kormányzati pénzszórást Amerikában az egyszerű, kereskedelmi forgalom-
kifigurázó tanmese. Na de akkor mi az igazság? ban kapható golyóstollak és filctollak következtek az
Az űrhajósok többféle íróeszközt is használtak űrben kipróbált íróeszközök sorában. Ezekkel már jó
és használnak a mai napig az űrhajók fedélzetén: minőségben lehetett jegyzetelni, és a legendával el-
ceruzákat, zsírkrétákat, golyóstollakat, filctollakat – lentétben a sűrűbb, zselés tintával töltött golyóstollak
olyanokat, amiket a boltban is meg lehet venni, il- tökéletesen működtek a súlytalanság állapotában is.
letve olyanokat, amiket külön e célra fejlesztettek ki. A történetbe itt kapcsolódik be a NASA-tól függet-
Az űrhajósok kezdetben olcsó, mozgó alkatrészeket len Fisher Pen nevű írószergyártó cég. Paul Fisher
nem tartalmazó, radíros végű ceruzákat vittek a rövid, feltaláló már az ötvenes években elkezdett gondol-
legfeljebb pár órás utazásokra. Azonban a mérnökök kodni a súlytalanság és az akkor még folyósabb tintát
hamar rájöttek arra, hogy az űrhajók zárt, oxigénben tartalmazó golyós- és töltőtollak problematikáján.
gazdag környezetében elég komoly biztonsági koc- Fishert első körben leginkább az zavarta, hogy sok-
kázatot jelentenek hosszabb űrutazásokon a gyú- féle tollbetétet lehetett kapni a boltokban, és ezek
lékony anyagokból álló ceruzák: a könnyen kitörő
grafithegy zárlatot okozhat, a hegyezés közben levá-
ló faforgács és grafitpor pedig tűzveszélyes, de akár
elektromechanikus meghibásodásokhoz is vezethet,
ráadásul belélegezni sem túl szerencsés.
A NASA-nál ekkor tértek át a mechanikus ce-
ruzákra, amiket a Gemini-küldetések során is hasz-
náltak. A fémtestből és grafitbetétből álló íróeszköz
már nem volt tűzveszélyes, bár a grafithegye még en-
nek is le tudott törni, így használata továbbra sem volt
tökéletesen biztonságos. Volt azonban egy nagyobb
gond vele: irtó sokba került. Valóságos botránnyá da-
gadt, amikor kiderült, hogy a houstoni Tycam En-
gineering Manufacturing nevű cég 128,89 dollárért
adta darabját az űrkutatási hivatalnak, összesen 34
darabot 4382,5 dollárért. (Mai értéken számolva az
ceruzánként kilencszáz dollár, azaz csaknem 250 ezer
forint.) Mindeközben az oroszok zsírkrétával kísér-
leteztek. Ennek előnye a tűzbiztosság és az egysze-
rűség volt, hátránya, hogy a borítópapírt időnként le
kellett fejteni róla, és ezzel szemét keletkezett, vala-

Az első kémműholdak hagyományos filmre fotóztak, és a képeket egyszerűen lepottyantották a Földre kis kapszulákban. I 187

til3_vegleges.indb 187 2018. 11. 05. 23:26

 Csillagnapló
gyakran szivárogtak is. Elhatározta, hogy megalkot
egy zárt rendszerű univerzális betétet, ami a legtöbb
tollba illeszkedik. Ehhez az egyes betétekhez adapte-
reket adott, amikkel például Parker tollakba is lehe-
tett rakni a Fisher betéteket. Ezen túllépve Fisher azt
is kitalálta, hogy tixotropikus tintazselét tölt a csö-
vecskékbe, ami csak nyomás hatására folyósodik meg,
így alapállapotban nem szivárog, még nagy melegben
sem. A betétbe nagy nyomású nitrogént töltve, majd
azt ledugózva biztosította, hogy bármilyen irányban
tartva, akár felfelé fordítva is lehessen a tollal írni.
Fisher saját pénzén kifejlesztett és szabadalmazta-
tott találmánya összességében tökéletesnek tűnt arra,
hogy az űrben is használják, ezért termékét 1965-ben
– még a Gemini-program legelején – felajánlotta a
NASA-nak tesztelésre.
Az Apollo–1 1967-ben bekövetkezett tragédiája
után a NASA a legszigorúbb tűzbiztonsági rendel-
kezéseket léptette életbe, így a mechanikus grafit-
ceruzáknak semmiképp nem volt maradásuk az űr-
hajók kabinjaiban. A Fisher által felajánlott tollakat
kíméletlen tesztek után elfogadták mint rendszere-
síthető íróeszközöket. A botrányos töltőceruzákhoz
képest jóval olcsóbban, 2,39 dolláros diszkontáron
vettek négyszáz darabot, és az 1968-as Apollo–7
küldetésen már ezeket használták az űrhajósok. A
toll sikerét (és egyben remek marketingjét) mutatja,
hogy nem sokkal ezután a szovjetek is bevásároltak a
Fisher-féle űrtollból: száz tollat és ezer betétet vettek
a zsírkréták leváltására. A Fisher-féle űrtoll karrierje
azóta is töretlen, amerikai és orosz űrhajósok egya-
ránt használták és használják, bár az utóbbi években a
laptopok és digitális tollak, írótáblák kezdik kiszorí-
tani a Nemzetközi Űrállomásról. A Fisher cég pedig
tökéletes reklámot kapott a tollainak: még mindig
sikeresen árusítja az eredeti űrkorszakos íróeszközt.
188 I Az űrhajósok nem ihatnak szénsavast, mert gravitáció nélkül nem gyűlik össze a gáz nagyobb buborékokká a gyomorban.
til3_vegleges.indb 188
Miért nem látszanak a
csillagok a Holdon készült
fotókon?
Emberek sétáltak a Holdon 1969-ben – ezt min-
denki tudja, de hogy mindenki elhiszi-e, az más kér-
dés. A mai napig akadnak olyanok, akik az Apollo-
küldetések változatosabbnál változatosabb részletein
keresztül próbálják bebizonyítani, hogy a holdra szál-
lást csak megrendezték. A missziókon készült fotók
is rendszeresen áldozatul esnek a konteógyártóknak,
és az egyik sarkalatos kérdés az, hogy miért nem lát-
szódnak a csillagok egyik holdbéli fotón sem.
Mint a legtöbb összeesküvés-elméletet, ezt is
könnyen le lehet szerelni: egyszerűen azért nem lát-
szanak a csillagok, mert a Hold felszíne túl világos.
A választ az űrhajósok által használt Hasselblad ka-
merák beállításai adják meg. Ha sötétben akarunk
világos képet csinálni valamiről, sok lehetőségünk
van játszani a beállításokkal. Például használhatunk
vakut, hogy megvilágítsuk a témát, vagy használha-
tunk, mondjuk, magasabb fényérzékenységet, esetleg
választhatunk hosszú záridőt, hogy sok fény jusson
az objektíven keresztül a filmre, vagy használhatunk
tág rekeszt, hogy az objektíven keresztül engedjünk
be minél több fényt rövidebb záridő mellett. Az űr-
hajósoknak kevesebb lehetőségük és mozgásterük
volt beállításokkal bíbelődni. A kamerákat úgy kalib-
rálták, hogy csak a távolságot, a rekeszt és a záridőt
kelljen kézzel megadniuk – ez is épp elég fejtörést
okozott a nem éppen finom ujjmozgásokhoz kialakí-
tott szkafanderben.
A Nap ugyanúgy süti a Holdat, ahogy a Földet is,
viszont a Holdnak nincs légköre, ami szórná a fényt,
a felszín így sokkal jobban visszaveri a napfényt.
2018. 11. 05. 23:26

Minden sokkal világosabb odafenn, mint ahogy azt a
Földön állva tapasztaljuk nap mint nap. Olyan lehet,
mint egy fehér homokos tengerpart, déli verőfény-
ben, ahol hunyorogva is alig látunk valamit. Ahhoz,
hogy elfogadható képet készíthessenek ilyen körül-
mények között, a Holdra szálló űrhajósoknak le kel-
lett csavarniuk a beállításokat. Rövid záridőre és szűk
rekeszre kellett állítaniuk a gépet, hogy ne égjen ki a
Hold felszíne az 1600 ISO-érzékenységű filmeken.
Ilyen beállítások mellett a felszín és rajta a fehér ru-
hás űrhajósok jól kiexponálva jelentek meg, és ez volt
a lényeg. A távoli csillagok fénye viszont nem volt
elég erős ahhoz, hogy ilyen értékek mellett is kiraj-
zolódjanak a képeken. Ahhoz, hogy a csillagok fénye
is látszódjon, sokkal hosszabb záridővel kellett volna
fotózniuk, ahol már a mozgás mosódik el teljesen, és
a Hold felszíne is kiég. Teljesen érthető tehát, hogy
miért nem látszanak azok a csillagok.
Súlytalanságban a gyertya lángja kék színű és gömb alakú.
til3_vegleges.indb 189
Csillagnapló
Meddig maradnánk életben a
Naprendszerben szkafander
nélkül?
Nagyjából a modern bolygókutatással egyidejű
a kérdés: vajon meddig bírnánk a Naprendszer más
bolygóin különleges űrruha nélkül? Persze lehet sej-
teni, hogy a válasz a „nem sokáig”, de korunk egyik
leghíresebb csillagásza, Neil deGrasse Tyson részlete-
sebb választ adott egyik videójában. Kezdjük a Nap-
pal: ha létezne is valamilyen csodálatos szerkezet, ami
megvédené a kísérletező kedvű felfedezőt útközben,
csillagunk felszínén egy szempillantás alatt köddé
válnánk, ennél tudományosabb mértékegységet fe-
lesleges is megadni.
A Merkúr, vagyis a Naphoz legközelebbi bolygó
már bonyolultabb eset. A Nap felé eső oldala iszo-
nyatosan forró, a másik viszont nagyon hideg. Ha
trükköznénk egy kicsit, és pont a két oldal közé, a
nappalt az éjszakától elválasztó terminátor vonalra
állnánk, és a határvonallal együtt forognánk, akkor
talán sikerülne elkerülni a megfagyást és a szénné
égést. Így lenne nagyjából két pörgős percünk egy
idegen bolygón, mert levegőt már nem tudnánk ven-
ni, és egyszerűen megfulladnánk. A következő boly-
gó a Vénusz, aminek nagyjából 480 Celsius-fokos a
teljes felülete – ez forróbb, mint a kemence, amiben
a pizzát sütik, szóval csak néhány igen kellemetlen
másodpercig élnénk. Viszont ebben a pár másod-
percben a földihez nagyon hasonló gravitációban
haldokolhatnánk. Tehát ha ki akarja próbálni, milyen
megsülni a Vénuszon, feküdjön be egy pizzasütő ke-
mencébe. (Ne!)
A Föld következik a sorban: nem kell vissza-
tartani a lélegzetünket, pont jó a hőmérséklet – ha
I 189
2018. 11. 05. 23:26
 Csillagnapló

minden jól megy, akár nyolcvan évig is elélhetünk,
vagy még tovább. A Mars érdekes hely: bár a bolygón
szinte mindenhol nagyon-nagyon hideg van, a leve-
gő igen ritka, szóval nem farkasordító hidegnek él-
nénk meg a helyet, mint ugyanannyi fok mínuszban
a Földön. Az eredeti kérdés az volt, meddig bírnánk
szkafander nélkül, ami nem jelenti azt, hogy valami
jó meleg kabátot nem vehetnénk fel: rétegesen öl-
tözködve pontosan addig sétálgathatnánk a Marson,
amíg vissza tudjuk tartani a lélegzetünket. A Mars
és a Jupiter között megtalálható kisbolygóöv egy-egy
égitestjén, például a furcsán világító Ceresen leszáll-
va nagyjából két percünk lenne, amíg megfagynánk
és megfulladnánk, de ezeken a gravitációra is ügyelni
kellene, mert az elhanyagolható tömegvonzás miatt
már néhány sietősebb lépés elég lenne ahhoz, hogy
elrepüljünk a felszínről az űrbe.
A kisbolygóöv után csupa gázóriás vár minket. A
Jupiteren nincs felszín, ahová leszállhatnánk,
csak süllyednénk és süllyednénk a gázrétegek-
ben, amíg össze nem roppantaná a testünket a
nyomás – egy másodpercnél kevesebb időnk lenne
gyönyörködni a látványban. A Szaturnuszon ugyan-
ez történne, hiszen szilárd felszín ott sincs, viszont
felmerülhet, hogy mi lenne, ha valaki a gyűrűk va-
lamelyikén landolna. Semmi: a szilárdnak látszó ko-
rongok valójában fagyott víz- és ammóniamolekulák.
A Szaturnusz körül összeállnak gyűrűvé, mert a fi-
zika szabályai szeretik ezt a fajta elrendeződést, de
leszállni nem lehetne arrafelé, sőt, sétálni sem. Az
Uránusz és a Neptunusz sem jó hely az embernek,
hiszen ezek is gázóriások, itt is alig egy másodpercig
maradnánk életben, és akkor sem látnánk túl sokat a
körülöttünk lévő világból. Tyson nem tért ki a Plútó-
ra és a többi, Neptunuszon túli kisbolygóra, például
a Makemakére. De mivel a Plútó légkörét a nitrogén
mellett a metán és a szén-monoxid adja, és a felszí-
nén mínusz 240 Celsius-fokra is lehűlhet a hőmér-
séklet, ott sem húznánk sokáig.

190 I 2007-ben a maláj űrhivatal konferenciát rendezett, hogy eldöntse, hogyan lehet egy űrállomáson Mekka felé fordulni az imádkozáshoz.

til3_vegleges.indb 190 2018. 11. 05. 23:26


És hova lenne érdemes menni?
Az exobolygó-kutatás legfontosabb kérdé-
se a Földhöz hasonló bolygók keresése, és a
problémára ráállított küldetéseknek és esz-
közöknek – mindenekelőtt a Kepler űrtáv-
csőnek – köszönhetően szép lista van már
a talán lakható bolygókról. Az exobolygók
azonban messze vannak, észlelésük nehéz,
és előfordulhat, hogy későbbi, pontosabb
megfigyelések miatt ki kell húzni egy-egy
bolygót a Föld-szerűek listájáról. E terület te-
hát tele van bizonytalansági tényezőkkel és
folyton változó adatokkal, ezzel együtt léte-
zik egy mérőszám, ami azt hivatott megadni,
hogy egy bolygó mennyire Föld-szerű. En-
nek neve a nem túl fantáziadús Föld-hason-
lósági index (Earth Similarity Index, ESI), és
abból számolják ki, hogy a vizsgált bolygó-
nak mekkora az átmérője, a sűrűsége, a fel-
színi hőmérséklete és a gravitációja. A Föld
ESI-je 1, a Marsé 0,64, a Vénuszé 0,78, és
0,8 fölött van egyáltalán értelme azon gon-
dolkodni, hogy ember lépjen a bolygó felszí-
nére. A legnagyobb ESI-jű exobolygó a Kep-
ler-438b, amit 2015-ben fedeztek fel, és egy
a Napnál jóval hűvösebb vörös törpe körül
kering. Sugara 12 százalékkal nagyobb a Föl-
dénél, valószínűleg szilárd a felszíne, a töme-
ge csak 1,4-szer nagyobb bolygónkénál, rá-
adásul a felszínén 0 és 60 Celsius-fok közötti
lehet a hőmérséklet, és még víz kialakulása is
elképzelhető. Mindezzel a Kepler-438b 0,88-
as ESI-t ér el, de mivel 470 fényévre van tő-
lünk, nem mostanában fogjuk meglátogatni.
A Nemzetközi Űrállomáson az asztronauták napi 15 napfelkeltét és naplementét látnak.
til3_vegleges.indb 191
Csillagnapló
A foghúzás az űrhajósok
rémálma
Az első amerikai űrállomás, az 1973-tól 1974-ig
üzemben tartott Skylab egyik legfontosabb külde-
tése a huzamosabb ideig súlytalanság körülményei
közt élő űrhajósok beható élettani vizsgálata volt.
Az űrállomás első legénysége, Charles Conrad, Paul
Weitz és Joseph Kerwin minden addiginál több
időt, kicsivel több mint 28 napot töltött az űrben,
és ez idő alatt a fizikai, kémiai kísérletek, földrajzi
megfigyelések mellett orvosi, élettani vizsgálatok
egész sorozatát is elvégezték – magukon. (A két rá-
következő küldetés ennél is tovább, 60 és 84 napig
tartott.)
A Skylab előtt nem voltak hetekig, hónapokig
tartó űrrepülések; a Mercury, a Gemini és az Apollo
küldetései napok alatt lezajlottak, így nem voltak al-
kalmasak az űrben töltött idő asztronauták szerveze-
tére gyakorolt hatásának elmélyült elemzésére – arról
nem is szólva, hogy a legfeljebb három személy szál-
lítására alkalmas űrhajókon nem is nagyon volt hely
komolyabb orvosi felszerelésnek, műszereknek. Ez
a korlátozó tényező a Skylab űrállomás Föld körüli
pályára állításával megszűnt, és lehetővé vált az em-
beri test alapos mikrogravitációs vizsgálata. Amikor
űrhajósokról, illetve az űrhajóssá válás kritériumai-
ról hallunk, kiemelkedő helyen szerepel a tökéletes
egészségi állapot és azon belül a fogazat épsége. Nem
véletlenül, hiszen egy kiadós, csillapíthatatlan fogfá-
jás kétségkívül bénítólag hatna bármely felkészült űr-
hajós teljesítményére, egy gyulladt fogíny vagy sajgó
lyukas fog megfelelő kezelésére pedig vajmi kevés le-
hetőség adódik az űrben. A NASA kezdetektől fog-
va megkövetelte az űrhajósok szájüregi egészségét,
I 191
2018. 11. 05. 23:26
 Csillagnapló
szigorú követelményeket támasztottak az űrrepülésre
kijelölt asztronauták fogászati kezeléseivel szemben.
Michael D. Hodapp, aki 1994 és 2004 között a
NASA egyik szerződéses fogorvosa volt, elmondta
egy interjúban, hogy az űrhajóssá válás egyik lépcsője
a teljes fogászati kivizsgálás, ami alapján három cso-
portba osztják a leendő asztronautákat. Az első osz-
tályú űrhajósok fogazata remek egészségnek örvend,
és várhatóan nem igényel egy éven belül semmiféle
beavatkozást vagy újraértékelést. A másodosztályú-
ak fogai olyan állapotúak, hogy várhatóan kezelés
nélkül sem alakul ki rendkívüli helyzet 12 hónapon
belül. A harmadosztályú űrhajósoknak lehet olyan
fogelváltozásuk, ami megfelelő kezelés nélkül 12
hónapon belül sürgős fogászati beavatkozást igényel.
Jelenleg minden NASA-űrhajósnak legalább másod-
osztályú szinten kell tartania fogai egészségét, és a
Nemzetközi Űrállomásra (ISS) csak olyanok mehet-
nek, akik első osztályú szájegészségi állapotot tudnak
felmutatni. Érthető hát, hogy a Skylab fedélzetén
elég komolyan foglalkoztak fogászati vizsgálatokkal
is, megalapozva a jelenlegi szigorú szabályozást. Sőt,
vizsgálták még a szájüreg mikrobiológiai változásait
192 I Csillagászok felfedeztek egy Hold nagyságú gyémántot az űrben, 50 fényévnyire tőlünk. Lucynak nevezték el a Beatles-dal után.
til3_vegleges.indb 192
és az űrrepülés közben termelődő nyál összetételét és
mennyiségét is.
A Skylab orvosi moduljának fedélzetén egy húsz-
részes fogorvosi készlet is volt, amivel betömni vagy
végső esetben kihúzni is lehetett volna bármely űr-
hajós fogát, és erre fel is készítették őket. Szerencsére
egyikre sem került sor, így csak a rendszeres, meg-
előző fogászati szűrővizsgálatok elvégzéséhez hasz-
nálták a szett egyik-másik darabját. Mivel fogorvosi
szék nem volt az űrállomáson, ezért a súlytalanság
állapotát kihasználva a vizsgálatok alanyai fejjel lefelé
lebegve tűrték, hogy a legénység tudományos felada-
tokkal foglalkozó tagjai a szájukban kutakodjanak.
(Egyébként a Skylab első legénységéből Kerwin volt
az első orvos a világon, aki űrhajóssá válva gyakorol-
hatta hivatását az űrben.) Mindehhez természetesen
hozzátartozik, hogy az űrhajósok küldetés közben is
kötelesek vigyázni fogaik épségére. A fogkefe már a
Gemini-küldetések idején is az űrhajós alapfelszere-
lés részét képezte, a Holdra utazók pedig fogselymet,
emészthető fogkrémet és antibiotikumot is kaptak.
A NASA történetében eddig nem volt példa arra,
hogy fogászati szükséghelyzet lépett volna fel. Az
oroszok már nem mondhatják el magukról ugyanezt:
1978-ban Jurij Romanyenko a Szaljut–6 űrállomá-
son töltött három hónapja végén két hétig szenvedett
olyan fogszuvasodástól, amit nem tudtak helyben el-
látni, és kidolgozott helyzetkezelési elveik sem voltak
ilyen esetre. A földi irányítás csak meleg vizes öblö-
getést és melegen tartást tudott javasolni, így a kül-
detés végére már az élő ideg lüktetett a kozmonauta
szájában, szinte teljesen képtelenné téve őt feladatai
elvégzésére.
Hodapp szerint a fizikai behatásból adódó fog-
sérüléseken túl (előfordulhatnak ilyenek is a súlyta-
lanság állapotában, amikor nehéz, nagy tehetetlen-
2018. 11. 05. 23:26
 Csillagnapló

ségi nyomatékú tárgyakat mozgatnak az űrhajósok) Roberts okos és ambiciózus fiatalember volt, még
leginkább egy gyulladásos ínybetegség, tályog, rejtett ha a későbbiek fényében az okos nem is tűnik egyér-
szuvasodás, foggyökérgyulladás okozhat gondot a telműnek. Fizikát, geológiát és antropológiát tanult,
leglelkiismeretesebb fogászati ellenőrzés mellett is. de nem volt tipikus könyvmoly – sőt, nagyon szeret-
Ezek kezelésére jórészt fel van készülve a minden- te az adrenalinserkentő izgalmat. Akárcsak Tiffany
kori ISS-legénység két tagja, de a legrosszabb le- Fowlert, egy másik NASA-gyakornokot, akivel a
hetséges kimenetelt, a foghúzást egyik űrhajós sem férfi bimbózó románcba bonyolódott. Fowler őssejt-
szeretné átélni. Már csak azért sem, mert könnyen kutatással foglalkozott a NASA-nál, és Roberts tel-
lehet, hogy az a beavatkozás már nem az űrben tör- jesen megkavarodott tőle. A csillagokat lehozta volna
ténne. Az érvényes vészhelyzeti protokoll szerint a neki az égről. De mivel a legközelebbi csillag – a Nap
foghúzás olyan sérülésnek számít, amit csak a Földön után – 4,34 fényévnyire található a Földtől, Thad úgy
lehet megfelelően ellátni, vagyis a fogfájós űrhajóst a döntött, hogy a lánynak kevesebbel kell beérnie: a
legrövidebb időn belül evakuálni kell az űrállomásról. Holddal.
Ez pedig egy űrhajós vágyálmai közt sem szerepel. Tiffany felvillanyozódott, amikor Thad megosz-
totta vele a tervét: ellopná a holdkőzeteket az északi
31-es épületből, hogy azon fekve szeretkezhessenek
(és aztán jó pénzért eladják a kőzetmintákat). A terv
egyszerre tűnt veszélyesnek, romantikusnak és nagy
A gyakornok, aki ellopta a vagyonnal kecsegtetőnek. Ugyan hogy mondhatna
nemet erre két ilyen adrenalinfüggő? Később a 19
NASA-tól a Holdat
éves Shae Sauer is csatlakozott hozzájuk bűntársnak.
A terv megvalósítását több hónapos felkészülés előz-
Thad Roberts 25 éves volt, amikor 2002-ben
munkát kapott a NASA-nál, a houstoni Johnson
Űrközpontban, közel az északi 31-es épülethez, ahol
az űrhivatal az Apollo-küldetések során visszahozott
holdkőzeteket is tárolta. 1969 és 1972 között a NASA
12 amerikai űrhajóst juttatott el a Holdra, és az akkor
begyűjtött kőzeteket azóta is hét lakat alatt tartják. A
kőzetgyűjtemény az amerikai kormány tulajdona, és
nemzeti kincsként vigyáz rá. Valahol jogosan: hány
más nemzet mondhatja el magáról, hogy kézzel szü-
retelt holdkőzetgyűjteménye van? Egy sem. Az észa-
ki 31-es épület ennek megfelelően szigorúan őrzött,
megerősített épület – de a biztonsági rendszerét nem
készítették fel a szerelmes gyakornokokra.

Nichelle Nichols, aki Uhurát játszotta a Star Trekben, a tévésorozat után a NASA-nál dolgozott személyzetisként. I 193

til3_vegleges.indb 193 2018. 11. 05. 23:26

 Csillagnapló
te meg. Jól bemagolták a biztonsági rendszer felépí-
tését, mielőtt 2002 tavaszának egy sötét éjszakáján az
északi 31-es épülethez hajtottak. A szeptember 11-i
terrortámadások után ezt az épületet megerősített
őrizet védte, de az éjjeliőr így is beengedte őket. A
NASA-nál éjt nappallá téve dolgoznak az emberek,
és az őr semmi gyanúsat nem talált abban, hogy a
három túlképzett gyakornok az éjszaka közepén tű-
nik fel.
A betörők ismétléses üzemmódra állították a
kamerákat, hogy a biztonsági személyzet ne fogjon
gyanút. Shae a kocsiban maradt, hogy figyelje az
adást, és figyelmeztesse Tiffanyt és Thadet, ha vala-
mi történne. De nem történt semmi, a betörés idején
egyedül voltak az épületben. Nem volt nehéz bejut-
niuk: a belépési kódot Thad már korábban megkapta
egy gyanútlan munkatárstól. A fürdőszobában a sze-
relmespár búvárruhába öltözött és légzőkészüléket
vett fel, mivel a NASA légmentes kamrában tárolta a
holdkőzeteket, hogy megóvja őket az oxidációtól. 15
percnyi oxigénnel kellett kibírniuk a légzsilip mögött,
a nitrogénnel telített kamrában. A bunkerbe nem
volt egyszerű bejutniuk, mert ehhez több kódot is be
kellett pötyögniük, de Thad egy speciális, kalcitból,
fluoritból és gipszporból álló keverékkel ecsetelte a
kódzár billentyűzetét, így meg tudta mondani, hogy
milyen sorrendben nyomták le a gombokat előttük,
akik bejutottak. Az is lehetséges, hogy a bejutás nem
pont így történt, csak Roberts nem akarta befeke-
títeni az informátort, akitől a kódokat kaphatta. Ez
rejtély marad – ahogy az is, hogy két huszonéves
fiatal miként tudott kicipelni csaknem negyedton-
nányi holdkőzetet a NASA szupertitkos bunkeré-
ből, át a laboratóriumon, a folyosókon, a parkolón,
majd a biztonsági személyzeten. De megtették, és
nem buktak le. A NASA két napig észre sem vette,
194 I A holdra szállást előkészítő években a NASA-nál 411 ezer ember dolgozott. Ma kevesebb mint 80 ezer.
til3_vegleges.indb 194
hogy kirabolták. Mivel a fiatalok semmilyen nyomot
nem hagytak maguk után, a nyomozók gyakorlatilag
a sötétben tapogatóztak. Eközben a két elkövető az
Apollo-küldetéseken összegyűjtött mintákból kő-
ágyat épített, és azon szeretkezett.
Ha egy NASA-alkalmazott szeretne holdkőze-
tekkel dolgozni, ahhoz el kell végeznie a szükséges
papírmunkát: anyja neve, projektnév, felhasználá-
si terület, szigszám, tajkártya. A kutató csak ezután
kaphatja meg az aprócska kőzetmintát, amivel elpisz-
moghat egy darabig. Utána ismét kilométeres papír-
munka jön, majd a megcímkézett kőzetdarab, amit
az oxigénnel való érintkezés és más szennyeződési
kockázatok miatt használhatatlannak minősítenek,
de így is visszakerül a bunkerbe. A vállalati tulajdon-
nal csúnyán visszaélő fiatalok tehát átvitt értelemben
éppen azt csinálták a kövekkel, amit egymással. Be
is szennyezték a mintákat, ezzel gyakorlatilag hasz-
nálhatatlanná téve a kőzeteket a tudományos közös-
ség számára. Megsemmisítették a NASA-kutatók
három évtizednyi kézírásos feljegyzését is, amiket
szintén elzárva tartottak – írta az esettel foglalkozó
feljegyzésben az FBI.
Eközben Gordon McWhorter, Roberts egyik
barátja is beszállt a buliba. Felajánlotta, hogy segít
túladni a holdkőzeteken. Orb Robinson álnéven
feladott egy hirdetést, hogy sokkarátos holdköveket
kínál eladásra; aki tud rá vevőt, szóljon. Egy amatőr
belga ásványkutató, Axel Emmermann le is csapott
a lehetőségre; örült, hogy igazán különleges darab-
bal bővítheti gyűjteményét, de kétségei voltak, hogy
valóban igazi holdkőzetről van-e szó. Thad úgy vélte,
hogy egy tízdekás kőzetdarabért nyugodtan elkér-
hetnek 30 millió dollárt. Az ár hallatán Emmermann
gyanút fogott: abban biztos volt, hogy a holdkőzet
valódi, de a forrása kapcsán már kétségei támadtak.
2018. 11. 05. 23:26
 Csillagnapló

2002. július 20-án – pont 33 évvel Neil Armstrong Mik voltak a holdra szállás
holdra szállása után – Emmermann és Roberts talál-
során először elhangzó
kozott egy floridai étteremben. Rövid csevegés után
elindultak a hotel felé, ahol az átadás lebonyolítását szavak?
tervezték. Roberts viccelődve megjegyezte Emmer-
mann-nak, hogy „remélem, nem vagy bemikrofonoz- 2019-ben ünnepli majd az emberiség technoló-
va” – és fogalma sem volt, hogy mennyire fején találta giai fejlődése csúcsának, az Apollo–11 küldetésnek, a
a szöget. Az átadáson ugyanis nem az ásványgyűj- holdra szállásnak az ötvenedik évfordulóját. Annak,
tővel találkozott, hanem egy FBI-ügynökkel. Rövi- hogy Neil Armstrong az első emberként 1969. jú-
desen negyven ügynök vette őket körül, csőre töltött lius 20-án a Holdra léphetett, hosszú története van,
fegyverekkel. A hotel fölött helikopterek köröztek, az tele izgalmas, olykor tréfás részlettel. Azt majdnem
autópályákat lezárták. Nem volt menekvés. mindenki kívülről fújja, hogy mik voltak Armstrong
Letartóztatásuk után Fowler és Roberts közös történelmi első szavai, mikor a holdkomp létrájáról a
cellába került, de ezután nem találkoztak, egészen a Hold porába toppant recés talpú csizmájával: „That’s
tárgyalásig. A bíróság szigorú és aránytalan ítéleteket one small step for [a] man, one giant leap for man-
hozott. A két nő, Tiffany és Shae próbaidőt kapott, kind.” Avagy: „Kis lépés egy/az embernek, de hatal-
de Thadet és Gordont több év letöltendő börtönbün- mas ugrás az emberiségnek.” Azon elég sokat vitat-
tetésre ítélték. Roberts összesen száz hónapot kapott, koztak, hogy pontosan mit is mondott Armstrong,
mivel összevonták az ügyét egy korábbi esettel: di- elhangzott-e a mondat értelmét módosító határozat-
noszauruszfosszíliákat lopott egy utahi lelőhelyről. A lan névelő, az a a man előtt, vagy sem – a legutóbbi
két esetet együtt tárgyalták, így jött ki a száz hónap konszenzus szerint Armstrong ohiói kiejtése miatt
– igaz, ezen később enyhítettek. A börtönben Thad- hallható nehezen, de azért ott van az a a for mögé
nek volt elég ideje arra, hogy meggyászolja Tiffany tapadva.
elvesztését, kvantumfizikára tanítsa a többi elítéltet,
illetve kidolgozza a kvantuműrelméletet (quantum
space theory, QST), ami Albert Einstein általános
relativitáselméletét és a kvantummechanikát hoz-
ta közös nevezőre. Hat év után, 2008 augusztusá-
ban szabadult; ekkorra már elkészült a témába vágó
könyvével, az Einstein’s Intuition: Visualizing an Ele-
ven-Dimensional Framework of Nature, An Introduc-
tion to Quantum Space Theoryval. Ez aligha számíthat
akkora közérdeklődésre, mint a Thadról írt könyv –
Sex on the Moon: The Amazing Story Behind the Most
Audacious Heist in History –, aminek már a megfilme-
sítési jogai is elkeltek.

A holdra szállás közvetítésekor a BBC-n a Pink Floyd élőben adta a háttérzenét a stúdióban. I 195

til3_vegleges.indb 195 2018. 11. 05. 23:26

 Csillagnapló
Viszont azt kevesen tudják, hogy a híres, a Hol-
don elsőként elhangzottként számontartott szavak
valójában nem az elsők voltak. Ugyancsak szállóige-
szerűen ismertek még Neil Armstrong landolást kö-
vető szavai is: „Houston, Tranquility Base here. The
Eagle has landed.” Azaz: „Houston, Nyugalom bázis
jelentkezik. A Sas leszállt.” Ezek a mondatok azután
hangzottak el, hogy Buzz Aldrin, a holdkomp piló-
tája teljesen kikapcsolta a landoláshoz használt haj-
tóművet. De szigorúan véve ezek sem az első szavak
voltak.
Szerencsére a NASA jegyzőkönyveiből má-
sodpercre pontosan kiderül, hogy ki mikor és mit
mondott a történelmi holdküldetések során, és
így van ez az Apollo–11 esetében is. Nézzük hát,
mik voltak a jobbára ismeretlen, történelmi első
szavak négy nappal, hat órával, negyvenöt perccel
és negyven másodperccel azután, hogy a Kenne-
dy Űrközpontból elstartolt az Apollo–11 rakétája.
„Contact light”, vagyis „kontaktfény” – ahogy azt
Buzz Aldrin, a holdkomp pilótája mondta, amikor
a műszerfalon kigyulladt egy lámpa. Ez a lámpa azt
jelezte, hogy a landoló holdkomp lábaira szerelt ér-
zékelők egyike – egész pontosan a pilóta bal kezére
eső szenzorpálca – hozzáért a Hold felszínéhez. Az
emberi történelemben ez volt az a pillanat, amikor
elsőként ért ember által vezetett űreszköz Földön
kívüli égitest felszínéhez.
A Sas kódnevű holdkomp négy lábából háromra
szereltek ilyen hosszúkás szenzort. Amikor Arm-
strong letette a Sast, ezek léptek először fizikai kap-
csolatba a Hold felszínével, hogy aztán pár pillanat
múlva, a hajtómű lekapcsolása után a holdkomp ke-
rek talpain megállapodjon a Nyugalom tengerén, a
holdra szállás helyszínén. Természetesen nem kell
196 I Bár a Plútót a csillagászok kisbolygónak minősítették, Új-Mexikóban törvény mondja ki, hogy az államban bolygónak számít.
til3_vegleges.indb 196
sutba dobni vagy leértékelni a holdporba lépő Arm-
strong felemelő szavait, de amikor legközelebb meg-
halljuk, azért jusson eszünkbe a landolás közben fel-
villanó lámpa és e két szó: contact light. Mert az első
holdra szállás végtelenül bonyolult és embert próbáló
folyamatának sok nagyon fontos mozzanata volt, és
ez a kiemelkedő pillanat közülük való.
Mr. Gorsky nem volt szerencsés
Ha már az első elhangzott mondatoknál
tartunk, számoljunk le egy városi legendá-
val. Többen tudni vélik, hogy Armstrong
kis lépésről szóló magasztos szavai után
mondott még valamit. Egy titokzatos üze-
netet küldött a Földre, ami így hangzott:
„Sok szerencsét, Mr. Gorsky!” A hoax szerint
Armstrong 25 évvel az Apollo–11 küldetése
után árulta el, hogy egykori szomszédjának
szólt az üzenet. Gorskyék (bár a családnév
több változatban is kering) az Armstrong
család mellett laktak, és a kis Neil egyszer
elkapta, ahogy a szomszédok vitatkoznak,
és a feleség azt vágja Mr. Gorsky fejéhez,
hogy akkor lesz része orális szexben, „majd
ha a szomszéd gyerek a Holdon sétál”. Saj-
nos a történet nem igaz, hiszen a legenda-
beli mondat egyrészt a NASA jegyzőköny-
veiben és hangarchívumában sem szerepel,
másrészt cáfolta maga Armstrong is. Az
első ember a Holdon egy 1995-es interjúban
közölte, hogy ő először egy egy kaliforniai
komikustól, Buddy Hackett-től hallotta a
sztorit.
2018. 11. 05. 23:26

Mi történik azzal, aki
meghal az űrben?
A címbeli kérdés ma még nem égető, hiszen az
űrhivatalok emberes küldetései rövidek, és nem sok
embert érintenek közvetlenül. Ha viszont a jövőben
elérhetővé válik a hosszabb távú űrutazás, és példá-
ul tényleg sikerül embert küldeni a Marsra, ráadá-
sul egyszerre sokat, nagyobb valószínűséggel futunk
majd bele abba a problémába, hogy bizony útközben
is előfordulhatnak halálesetek. Egy-egy esetben mű-
ködhet, hogy a kapszulába zárt hamvakat kilövik az
űrbe vagy akár egyenesen a Holdra, de menet közben
azért macerásabb a dolog.
A megoldás a NASA-t is foglalkoztatja. Bár vi-
lágosan kidolgozott protokolljuk még nincs az ilyen
helyzetekre, az űrhajósok képzésének része a fedélzeti
halálesetek szimulációja. Chris Hadfield sztáraszt-
ronauta a könyvében mesél is egy ilyen gyakorlatról,
illetve a felmerülő problémákról: „Oké, mit fogunk
kezdeni a hullával? Az űrállomáson nincs hullazsák,
szóval rakjuk bele egy űrruhába, és tegyük a szek-
rénybe? De mi lesz a szaggal? Küldjük vissza a Földre,
hadd égjen el a többi szeméttel, amikor belép a lég-
körbe? Dobjuk ki egy űrséta alatt, és hagyjuk ellebeg-
ni az űrben?” A legegyszerűbb nyilván az lenne, ha a
testeket egyszerűen kidobnák a világűrbe. Ezzel vi-
szont több probléma is van: egyrészt űrszemetelésnek
számít, amit nemcsak a józan ész, de egy ENSZ-sza-
bályzat is tilt; másrészt célszerű minél kevesebb föl-
di eredetű kórokozót szanaszéjjel hagyni az űrben,
márpedig egy hullán azért akad néhány. Viszont az
űrhajón sem lehet sokáig tartogatni egy holttestet,
mert az sem az életben maradt legénység fizikai, sem
a mentális egészségére nem lenne jó hatással.
Sunita Williams űrhajósnő elsőként futotta le az űrben a maratont. Egy futópadon az ISS fedélzetén, 4 óra 24 perc alatt.
til3_vegleges.indb 197
Csillagnapló
A NASA több projektet is finanszíroz a problé-
ma megoldására. Az egyik elképzelés értelmében a
holttestet egy speciális, szarkofággá alakítható zsák-
ba helyeznék, majd ott helyben gyászszertartást vé-
geznének, földi összeköttetés kíséretében, hogy az
útitársak mellett az otthon maradt hozzátartozók is
leróhassák tiszteletüket és búcsút vehessenek. A szer-
tartás után a szarkofágzsákot a légzsilipbe szállítanák,
de a kieresztése helyett ott tartanák, kitéve az űr ext-
rém hidegének, hogy a test törékennyé fagyjon. Végül
egy robotkar addig rázná a megboldogultat, amíg a
fagyott test a rezgés hatására el nem porlad. A felsza-
baduló vízpára az erre kialakított szellőzőnyíláson át
távozna az űrbe, a hátramaradó port pedig az önma-
gát felhajtogató zsák magába zárná, hogy a kis cso-
magot vissza lehessen juttatni a családnak. Susanne
Wiigh-Masak, a projekt egyik kutatója szerint ezzel
mindenki jól járna: részben teljesülne az asztronauták
kívánsága, akik gyakran kérik, hogy ha meghalnak,
hadd maradjanak az űrben, az űrhajón sem kellene
egy holttestet tárolni, csak a már ártalmatlan és gya-
korlatilag extra súlyt sem jelentő hamvakat, és a csa-
lád is méltó módon eltemethetné a maradványokat.
Persze a címbeli kérdést úgy is lehet érteni: ho-
gyan hal meg az, aki az űrbe kerül? Erre is van vá-
laszunk. Az űrruhára ugyebár alapvetően azért van
szükség, hogy három dolgot biztosítson az űrhajós-
nak, aminek hiányában rövid úton meghal: meleget,
oxigént és a megfelelő nyomást. Mi történik, ha eze-
ket az ember nem kapja meg? Az első két eset arány-
lag egyszerű: megfagy, illetve megfullad. A nyomás
hiánya trükkösebb, ilyenkor több dolog is történik.
Például a tüdőben lévő levegő a nyomáskiegyenlí-
tődés hatására kitágul, ami főleg akkor kínos, ha az
ember megpróbálja visszatartani a lélegzetét, hogy
tartalékolja az oxigént. Ez a tüdő szétszakadásához
I 197
2018. 11. 05. 23:26
 Csillagnapló
vezethet. A nyomás extrém lecsökkenése miatt a
testben keringő folyadék forráspontja lezuhan a test
normál hőmérséklete alá: szó szerint felforr a vér. A
vérben oldott nitrogén ilyenkor kis buborékokat ké-
pez, ami egyrészt elzárja az ereket, másrészt groteszk
módon felfújja az ember testét – ha a szétrobbanásig
azért nem is, ahogyan egyes filmek hajlamosak bemu-
tatni. Mindebből a szerencsétlenül járt űrhajós arány-
lag keveset érzékelne tudatosan, ugyanis nagyjából 15
másodperc világűr után az ember elveszíti az eszmé-
letét, mert az agya nem jut elég oxigénhez. (Földi kö-
rülmények között ezt simán ki lehet bírni akár több
percig, de nyomás nélkül csak annyi idő van, amíg a
vérben oldott oxigén kitart.) Nagyjából egy perc után
teljesen összeomlik a keringés, és két-három perc
után visszafordíthatatlanul beáll a halál.
A fagyhaláltól ekkor még messze van az ember,
mert közvetítő közeg híján a test meglepően lassan
198 I A Szaturnusz holdján, a Titánon az ember a karjai csapkodásával tudna repülni, mint a madarak.
til3_vegleges.indb 198
veszíti el a hőmérsékletét az űrben, mínusz 270 fok
ide vagy oda. A kihűlés kulcsa ugyanis nem feltét-
lenül az, hogy mennyire van hideg körülöttünk, ha-
nem az, hogy a testhőt milyen hatékonyan vezeti el a
körülöttünk lévő közeg. A víz például elég jó ebben,
ezért olyan veszélyes jeges vízben úszni. A levegő
már jóval kevésbé hatékony, ezért olvad el aránylag
lassan a szobába bevitt hógolyó. A vákuum pedig
még gyengébben teljesít ezen a téren, hiszen nincs
benne semmi, ami a hőt elvezetné.
Mindezt nem csak elméletben tudjuk, a hatva-
nas években a NASA végzett állatkísérleteket is a
témában: kutyákat, illetve csimpánzokat tettek ki
vákuumközeli, majdnem nulla nyomású környezet-
nek, hogy a tapasztalatokból kiindulva legyen vala-
mi elképzelésük arról, mi várhat egy emberi űrha-
jósra, ha ilyen helyzetbe kerül. Volt is ilyen alkalom
aztán, de nem az űrben: a Johnson Űrközpontban
egy technikust baleset ért egy vákuumkamrában. 12
másodperc után veszítette el az eszméletét, az utolsó
élménye az volt, hogy érezte, ahogy a szájában fel-
forr a nyál. Megúszta az esetet, pár perc múlva
magához tért, csak az ízérzékelését veszítette
el pár napra. De vissza az állatkísérletekhez:
a kutyák másfél percet bírtak ki maradandó ká-
rosodás nélkül, a csimpánzok hármat, és
általános tünet volt az átmeneti vakság.
Volt azonban még egy elég kellemetlen
mellékhatása a vákuumnak a kísérleti
állatoknál: az emésztőrendszer-
ben lévő gáz hirtelen kitágu-
lása miatt robbanásszerűen,
sugárban távozott a testük-
ből széklet, vizelet és gyomor-
tartalom egyszerre, az emésztő-
csatorna minden be- és kijáratán.
2018. 11. 05. 23:26
 Csillagnapló

Az ember, akit a Holdon

temettek el

Az emberek mindig is vonzódtak az extrém és

látványos temetési szertartásokhoz és helyszínekhez
– elég, ha a piramisokra gondolunk, vagy a vikingek
temetkezési szokásaira a lángoló hajókkal. Ez a XXI.
századra sem múlt el. Ma a legmenőbb temetkezési
mód az űrtemetés; több cég is ajánl megoldásokat,
hogy az elhunyt hamvait egy kapszulában Föld körü-
li pályára juttassuk, ahol egy ideig keringenek, majd
hullócsillagként végzik a légkörbe visszajutva. Valljuk
be, van némi romantikája a dolognak, még ha nem
is olcsó: 3-5 ezer dollárt kérnek érte. Az első ilyen
temetést a Star Trek atyja, Gene Roddenberry kap-
ta, az ő hamvait a Columbia űrsikló vitte fel az űrbe
1992-ben.
És létezik egy még ennél is különösebb űrtemeté-
si mód, amit eddig csak egyetlen ember kapott meg: esélyes jelölt volt a Holdra utazásra mint geológus
a Holdra temetés. Mivel a Holdra legutóbb 1972- specialista (egészségügyi problémák miatt nem me-
ben tette ember a lábát (az Apollo–17 legénysége), hetett végül).
a dolog technikai megvalósítása elég problémás: kell Shoemaker 1997-ben halt meg autóbalesetben,
hozzá egy űreszköz, ami becsapódik a Holdba, hogy és a NASA felajánlotta a családja számára, hogy a
ott így egy kráterben találjon örök nyugalomra az világ első holdbéli temetésével tiszteleg az emléke
elhunyt. Eugene Shoemaker geológus-csillagász, a előtt. A tudós hamvait (pontosabban a hamvai egy
bolygótudományok egyik úttörője esetében ez pont részét) tartalmazó kapszulát a Lunar Prospector
így történt. Hold-szondára rögzítették, ami 19 hónapig kerin-
Shoemaker nevét leginkább a Shoemaker–Levy 9 gett a Hold körül, és ezalatt rengeteg fontos megfi-
üstökös kapcsán ismerheti a nem csillagász közönség. gyelést és mérést végzett, például több helyen kimu-
Ez az égitest arról híres, hogy 1994-ben összeütkö- tatta a talajban a jégkristályok jelenlétét. A misszió
zött a Jupiterrel, és máig ez a legnagyobb bolygóbe- végeztével aztán 1999. július 31-én a szonda a Hold
csapódás, amit a csillagászok meg tudtak figyelni. déli sarkvidékének örök sötétségbe burkolózó részén,
Egyébként Shoemaker a meteoritkráterek egyik ve- éppen a Shoemakerről elnevezett kráter közelében
zető kutatója volt, részt vett a Holdra szálló ameri- becsapódott a felszínbe, örök nyugalomra helyezve a
kai űrhajósok kiképzésében, sőt egy ideig ő maga is csillagász hamvait.

Az üstökösök nem mindig maguk után húzzák a csóvájukat; az mindig a Nap felé mutat. I 199

til3_vegleges.indb 199 2018. 11. 05. 23:26

 Tökéletlen testünk

Tökéletlen testünk
Csak egészség legyen, az a fontos!
200 I

til3_vegleges.indb 200 2018. 11. 05. 23:26

 Tökéletlen testünk

Miért nem tudunk nyitott

szemmel tüsszenteni?
A városi legenda szerint ha nyitott szemmel tüsz-
szentenénk, az ilyenkor fellépő erőhatások folytán a
szemgolyónk kiugrana a helyéről – ezt megelőzendő
alakult ki a reflex, hogy tüsszentéskor becsukjuk a
szemünket. Ahogy az lenni szokott, amilyen horro-
risztikusan hangzik a legenda, pont annyira nem igaz.
Az orvosi szakirodalom legalábbis nem ismer ilyesfaj-
ta, dokumentált esetet, de a bulvársajtó is csak egyet:
1882-ből, New Yorkból, azt meg azért ne tekintsük
sziklaszilárd tudományos bizonyítéknak.
Ennél némileg meglepőbb hír, hogy egyébként le-
het nyitott szemmel tüsszenteni, erre egy rakás videós
bizonyíték van YouTube-szerte. Az ilyen tehetség elég
ritka, és igazából semmi haszna nincs azon felül, hogy
videókat lehet róla megosztani. És hogy teljes legyen a
káosz: valójában nincs tudományos konszenzus abban,
hogy az emberek nagyon nagy többsége miért csukja ki a reflex az utasítást a szemünk becsukására, ami-
be a szemét reflexszerűen, ha tüsszent. Az egyik elmé- kor tüsszentünk. Ennek némileg ellentmond, hogy
let egyszerűen annyi, hogy ennek nincs semmi célja az anyag aránylag nagy sebességgel távozik, és a sze-
vagy evolúciós előnye, csak véletlenszerűen így alakult. münktől éppen ellentétes irányban. Viszont ha már a
Ahogyan annak sincs különösebb értelme, hogy ha sebességnél tartunk: egy másik népszerű legenda sze-
a térdünket megütik gumikalapáccsal, az önkéntelen rint a tüsszentés sebessége 100 km/óra – angol kultúr-
reflex egy rúgó mozdulattal válaszol. körökben ugyanennyi mérföld –, de valójában, amikor
A másik teória az, hogy ez valójában védekező re- ezt egy kísérletben, nagy sebességű kamerák segítségé-
akció. A tüsszentés nem más, mint az orrnyálkahártya vel megmérték, csupán 16 km/órát mutatott a műszer.
irritációjára adott reakció, ami kidobja az összes oda Na és mi a helyzet a tüsszentés elfojtásával, amiről
nem illő, zavaró anyagot. Ilyenkor nagyjából ötezer a népi bölcsesség úgy tartja, nem jó ötlet próbálkozni
apró nyál- és takonycsepp távozik és visz magával vele, mert bele is halhatunk? Meglepő módon ennek
szennyeződést, baktériumokat, mindent. A tüsszen- van valóságalapja, még ha nem is halnak meg embe-
téssel ez a koktél akár tízméteres távolságra is eljut- rek tucatjával emiatt. Arról viszont éppen elég kórházi
hat, és tíz percig is a levegőben lebegve maradhatnak a dokumentáció van, hogy visszafojtott tüsszentés mi-
nyomai. Könnyű belátni, hogy ha ilyesmi a szemünkbe att szakadt be valakinek a dobhártyája, sérült meg a
kerül, abból semmi jó nem származhat – hát ezért adja nyelőcsöve, vagy repedt meg egy ér az agyában.

A legmagasabb láz, amit az orvostudomány valaha feljegyzett, 46,1 fokos volt. A páciens túlélte. I 201

til3_vegleges.indb 201 2018. 11. 05. 23:26

 Tökéletlen testünk
Mennyi ideig bírja az ember
alvás nélkül?
Megesett már, hogy átvirrasztott egy teljes éj-
szakát? Esetleg kettőt is egymás után? Akkor biztos
felmerült már önben is a kérdés: vajon meddig lehet
ezt fizikailag bírni? Mennyi folyamatos ébrenlétet
képes elviselni a szervezetünk? Erre azért is nehéz
válaszolni, mert már maga az ébrenlét definíciója sem
egészen tiszta. Létezik ugyanis az úgynevezett mik-
roalvás, amit sokszor mi magunk sem veszünk észre,
de ha nagyon fáradt az ember, rendszeresen jelentke-
zik. Tarthat fél percig, de egy töredék másodpercig
is, ilyenkor az agy átmenetileg pont úgy viselkedik,
mintha aludnánk. Ez egy agyhullámokon jól megfi-
gyelhető és egyébként elég veszélyes jelenség, renge-
teg közlekedési baleset okozója.
Az ilyen epizódok nélküli, ellenőrzött körül-
mények között, dokumentáltan, orvosi felügyelet
mellett történt alvásmegvonási kísérletek közül egy
202 I Minden kék szemű ember egyetlen őstől származik, akiben először létrejött ez a mutáció. Azelőtt mindenki barna szemű volt.
til3_vegleges.indb 202
1965-ös tartja a hivatalos világrekordot, amikor egy
Randy Gardner nevű 17 éves amerikai középiskolás
264,4 órát, vagyis 11 napot és 25 percet húzott ki
egyfolytában alvás nélkül. Gardnernél pár nap után
koncentrációs problémák, emlékezetzavarok és hal-
lucinációk jelentkeztek. Megesett, hogy John J. Ross,
a kísérletet vezető orvos megkérte, kezdjen el száztól
visszafelé számolni, és 65-nél azzal állt meg, hogy
elfelejtette, mit is kértek tőle. A kísérlet után közel
15 órát aludt egyhuzamban, aztán másnap még 11-
et, és azzal ki is heverte a 11 napos kalandot, utólag
semmilyen maradandó mentális károsodást nem di-
agnosztizáltak nála.
Patkánykísérletekben, ahol az etikai megfontolá-
sok kevésbé játszanak, ennél sokkal extrémebb szintig
vitték az alvásmegvonást. Egy 1980-as vizsgálatban
az állatok agyhullámait mérő műszer egy speciális ki-
alakítású ketrec mozgó talajához volt kötve. Ha érzé-
kelte, hogy mindjárt elalszik a patkány, megmozgat-
ta alatta a ketrecet, és ha az állat nem akart a ketrec
2018. 11. 05. 23:26

Halálos álmatlanság
Michael Corke illinois-i zenetanár 1991-ben,
nem sokkal a negyvenedik születésnapja
előtt azt vette észre, hogy egyre nehezeb-
ben nyomja el az álom. Egy idő után már
egyáltalán nem tudott elaludni, miközben az
orvosai tanácstalanok voltak, és depressziót,
illetve sclerosis multiplexet diagnosztizáltak
nála. Corke végül egy hónappal a 42. szüle-
tésnapja után meghalt – akkor már fél éve
létezett alvás nélkül. A férfi az egyik legis-
mertebb esete egy igen ritka betegségnek,
a fatális familiáris inszomniának. A beteg-
ségről keveset tudunk, de az bizonyos, hogy
prionok okozzák, azaz a vírusoknál is kisebb,
de vírusszerűen viselkedő, fertőző fehérjék –
ugyanakkor genetikai adottság is szükséges
ahhoz, hogy a kór kialakuljon. A fatális fami-
liáris inszomnia jellemzően a negyveneseket
sújtja, és az első tünetek megjelenése után
egy-két éven belül szinte biztosan halálhoz
vezet. A fő tünethez, az álmatlansághoz ké-
sőbb állandó láz és izzadás társulhat, illetve
spontán remegés és beszélési nehézségek.
Hatásos tüneti kezelés vagy megelőzési mód
nincs a betegség ellen.
alján levő víztartályba pottyanni, muszáj volt ébren
maradnia és megmozdulnia. A patkányok először el-
veszítették az étvágyukat, aztán a testhőmérsékletük
elkezdett abnormálisan ingadozni, végül elpusztul-
tak, nagyjából egy hónapnyi tortúra után.
A tudósok régóta vizsgálják az alvás jelenségét, és
még ma sincsenek teljes mértékben tisztában azzal,
hogy miért is szükséges aludni (ahogyan például az
A szifiliszt évtizedekig úgy gyógyították, hogy megfertőzték a beteget maláriával, és a magas láz megölte a szifilisz baktériumát.
til3_vegleges.indb 203
Tökéletlen testünk
álom funkciójára sincs teljes körben elfogadott ma-
gyarázat). Az viszont egészen biztos, hogy szükséges,
mivel a szervezetünk az alváshoz szinkronizál egy
csomó dolgot az emésztéstől az immunrendszer mű-
ködésén át a test öngyógyító folyamataiig. Alvásmeg-
vonáskor a stresszhormonok (mint az adrenalin vagy
a kortizol) szintje a vérben megemelkedik, ahogy a
vérnyomás is; a pulzus összevissza mászkál, az im-
munrendszer pedig vészesen legyengül. Nem csoda,
hogy az alvásmegvonást előszeretettel alkalmazzák
vallatási technikaként, a KGB-ről és a CIA-ról is
feljegyezték, hogy rendszeresen bevetik. Pár napnyi
alvásmegvonás az áldozat akaraterejét teljesen lenul-
lázza, és mivel hallucinációk között, teljes pszichó-
zisban van, utólag nem is emlékszik rá, hogy milyen
titkokat mondott el a vallatóinak.
Az ember, aki lyukkal a
hasán élt, és ennek az
orvosa nagyon örült
A Mackinac-sziget festői, bár kicsit esős sziget a
Michigan- és Huron-tó találkozásánál. A XIX. szá-
zad elején nagy biznisz volt errefelé a szőrme, a helyi
vegyesboltban egymásnak adták a kilincset a prém-
vadászok. Egy ilyen napon, 1822. június 6-án kisebb
tragédia történt: egy figyelmetlen vevő csőre töltött
muskétája elsült, és közvetlen közelről telibe trafált
egy másik vásárlót. Az áldozatot, bizonyos Alexis
Bidagan St. Martint a gyomrán érte a lövés, és a
gyomor itt nemcsak testtájékot jelent, hanem a lö-
vedék konkrétan ki is lyukasztotta a fontos emésztő-
I 203
2018. 11. 05. 23:26
 Tökéletlen testünk
szervet, mielőtt távozott a férfi testéből. Ez a XIX.
század elején egy eldugott prémvadászfaluban nagy-
jából a halálos ítélettel volt egyenértékű, de azért a
boltos gyorsan elszalajtott a közeli Fort Mackinac
orvosáért, William Beaumontért. Beaumont nem
fűzött sok reményt az alig húszéves St. Martinhoz.
A meglőtt férfiban 17 napig nem maradt meg az
étel, mert egyszerűen kipréselődött a testén kelet-
kezett lyukon (a korabeli beszámolók szerint addig
„tápláló beöntésekkel” tartották életben a beteget),
de aztán a meglőtt gyomor elkezdett gyógyulni és
újra működni. A fiatalember lassan felépült, még ha
nem is teljesen: a bőrön, illetve a gyomron keletke-
zett sebszélek összenőttek egymással, gyomorsipoly
keletkezett. Vagyis a férfi hasán lyuk tátongott, ami
egyenesen a gyomrába vezetett.
204 I A vörös hajért felelős génmutáció megváltoztatja a fájdalomérzékelést is. A természetes vörösöknek ezért több érzéstelenítő kell.
til3_vegleges.indb 204
A betege állapotát olykor ellenőrző Beaumont
ezen a ponton feltette magának a kérdést: „Te, Wil-
liam, mi lenne, ha ezt a páratlan orvostudományi
lehetőséget kihasználva évekig kísérleteznék ezen
a fickón, és aztán hiánypótló könyvet írnék az em-
beri emésztés működéséről?” Na jó, lehet, hogy a jó
doktor nem pont ezt gondolta, viszont pontosan ez
történt. St. Martin sérülése ugyanis elég komoly volt
ahhoz, hogy ne folytathassa tovább a prémvadászok
zord életét. Segélyért sem folyamodhatott, mert fran-
cia-kanadaiként nem volt jogosult anyagi támogatás-
ra Mackinac környékén. Hazament volna Québecbe,
de Beaumont úgy vélte, a beteg nem élné túl az utat.
Az orvos ezért – állítása szerint puszta emberbaráti
szeretetből – szárnyai alá vette St. Martint: személyes
cselédjévé fogadta, és fizetésért cserébe mindenféle
munkákat végeztetett vele a ház körül. Néha pedig
kísérletezett a gyomrával, amit nagyon komolyan
vett – annyira, hogy később még szerződést is kötött
az amúgy olvasni sem tudó sérült férfival. Ez gya-
korlatilag arra kötelezte St. Martint, hogy meg kell
engednie az orvosnak, hogy nyúlkáljon benne.
A kísérletek ugyanis főleg abból álltak, hogy
Beaumont mintákat vett St. Martin gyomortartal-
mából és gyomorsavából, illetve azt vizsgálta, hogy a
férfi gyomra milyen mértékben emészt meg különfé-
le élelmiszereket. Madzagra kötött ételeket (többek
közt nyers húsokat és zöldségeket) dugdosott a si-
polyon keresztül a gyomorba, majd egy, két, három
vagy még több óra múlva előhúzta azokat, és leírta az
állapotukat. Máskor hőmérőt vagy kisebb mintavevő
kanalat dugott a nyílásba, egy alkalommal pedig az
orvos még bele is nyalt a lyukba, hogy megtapasztal-
ja, mennyire savas az üres gyomor.
St. Martinnak egyre inkább megfeküdte a gyom-
rát a sok kísérletezés. Eleve gondjai voltak az étke-
2018. 11. 05. 23:26

zéssel, de Beaumont kutatásai alatt rendszeresen
érzett fájdalmakat, hányingert és szédülést. Ráadásul
az orvos nem tisztelte betegét: fennmaradt leveleiben
semmirekellőnek, hálátlannak, részegesnek nevezi.
Ennek ellenére amikor 1825-ben Beaumont a New
York állambeli Fort Niagarába költözött, St. Martin
oda is követte. A kísérletekkel töltött évek viszont
megviselték a pácienst: a kellemetlen mellékhatá-
sokon túl nyilván jobb dolga is volt húszas éveiben,
mint hogy esténként egy goromba doktor élő élelmi-
szerraktárként funkcionáljon. Ezért hamarosan meg-
szakította az együttműködést az orvossal, és vissza-
tért Kanadába, ahol családot alapított, és normális
életet élt (azt leszámítva, hogy egy dugóval kellett
betömnie a testén tátongó lyukat).
Beaumont négy évvel később még egyszer rávet-
te a férfit, hogy újra kísérletezzenek, ekkor már Wa-
shingtonban (St. Martin családjával igen szegény
volt, gyakorlatilag nyomorogtak, így rá volt szorulva
a doktor pénzére). A furcsa és orvosetikailag erősen
kérdéses orvos-beteg kapcsolat 1832-ben ért végleg
véget, amikor St. Martin megkapta otthonról egyik
fia halálhírét. Beaumonttal megbeszélte ugyan, hogy
folytatják majd a közös munkát, de erre végül nem
került sor. Ahogy arra sem, hogy az orvos bevarrja
a lyukat St. Martin gyomrán (ezt ugyanis koráb-
ban megígérte). Alexis St. Martin Kanadából végül
St. Louisba költözött, és hosszú életet élt lyukkal
a hasán. Hat gyereke született, és 87 éves korában
hunyt el. Élete során még többször is zaklatták or-
vosok és sarlatánok, próbálták rávenni kísérletekre,
de St. Martin gyomra többet nem vett be ilyesmit.
Halála után a férfi családja annyira tartott attól,
hogy esetleg valamelyik vehemens próbálkozó ki-
ássa St. Martin holttestét, hogy a napon tárolták a
hullát, míg az annyira oszlásnak nem indult, hogy
A leghosszabb műtét 96 órán át tartott, egy több mint százkilós cisztát távolítottak el egy nő petefészkéből.
til3_vegleges.indb 205
Tökéletlen testünk
orvosi célokra alkalmatlanná vált – csak ezután te-
mették el.
William Beaumont megcsinálta a szerencséjét
azzal, hogy azon a nyári napon ellátott a Macki-
nac-szigeten egy meglőtt fiatalembert. 238 kísérletét
egy 1838-ban publikált könyvben összegezte, ami
rengeteg fontos tapasztalatot írt le egy olyan kor-
ban, amikor az emberi emésztőrendszer felépítését
már pontosan ismerték, de a működését még nem.
Beaumont kutatásai világosan megmutatták, hogy
az emésztés elsősorban kémiai folyamat, nem pedig
izommunka, és értékes adatokkal szolgáltak egyes
ételfélék emészthetőségi tulajdonságairól (például a
kávé és az alkohol hatásáról). Beaumont nevét ma is
több kórház és orvosi iskola viseli, főleg Michigan
államban, ahol a bizarr kutatómunka kezdődött. A
könyv egyébként megtalálható az interneten. Akinek
van hozzá gyomra, olvassa.
Hová lesz a fogyáskor
leadott súly?
Az újévi fogadalmak visszatérő motívuma, hogy
jövőre le kéne dobni pár kilót – aztán a következő
évi karácsonyi zabálásnál jut legközelebb eszünkbe,
hogy most már a következő évben aztán tényleg, de
tényleg le kéne adni a felesleget. De belegondoltak
már abba, hogy mégis hova adjuk le azt a súlyt, hova
esik, amit ledobunk – vagyis hogy pontosan mi tör-
ténik fogyáskor a felesleges zsírral? A válasz nagyon
egyszerű: kilélegezzük. Na persze nem arról van szó,
hogy zsíros levegőt fújunk ki az orrunkon, hanem
I 205
2018. 11. 05. 23:26
 Tökéletlen testünk

arról, hogy a felhalmozott zsír lebontásakor nagy sportolni, vagy keressenek más kifogást. Azért nem
mennyiségű szén-dioxid keletkezik. Addig nagyjá- teljesen légből kapott ez a feltételezés az élőlé-
ból ismert a történet, hogy fogyáskor a szerveze- nyek által leadott gázokkal kapcsolatban, hiszen az
tünk zsírt éget, de általában annyival le is tudjuk a ma már közhely, hogy a globális felmelegedésben
dolgot, hogy az ilyenkor felszabaduló energiát a tes- kulcsszerepet játszó üvegházhatású gázok nem el-
tünk felhasználja üzemanyagként, a maradék meg hanyagolható hányadát adja a húsukért tartott álla-
hő formájában távozik. Ami stimmel is, viszont ez tok által kibocsátott metán.
csak a kisebbik részéért felelős az eltűnő zsírtömeg-
nek.
Amikor súlyt vesztünk, a testünk a működé-
séhez a korábban felhalmozott zsírt csapolja meg,
vagyis gyakorlatilag a saját zsírunkat esszük. A zsír,
vagyis pontosabban a trigliceridek ilyenkor bom-
lani kezdenek, és az így létrejövő zsírsavakat tudja
a szervezet hasznosítani. A zsírsavak bomlásakor
azonban nemcsak energia szabadul fel, hanem mel-
léktermékként egy kis víz és egy csomó szén-dioxid
is. Egy 2014-es brit tanulmány szerzői pontosan
ki is számolták, hogy mennyi be- és kilégzésre van
szükség ehhez a folyamathoz: 10 kilogramm zsír
elégetéséhez 29 kilogramm oxigént kell magunk-
ba szívni, és valamivel kevesebb, 28 kilogramm
szén-dioxidot fújunk ki a végén. Keletkezik még 11
kilogrammnyi víz is, ez különböző testnedvek for-
májában távozik. Ez sajnos nem jelenti azt, hogy ha
most ültében heves fújtatásba fogna, a háj bőszen
apadni kezdene, visszafelé nem indítható be a do-
log. Ha viszont mondjuk futásnak ered, a lihegéskor
kifújt szén-dioxid részben már a zsírégetéskor ke-
letkező melléktermék lesz.
Adná magát az új kifogás a következő újévi fo-
gadalom végrehajtása ellen: szegény Földünk így
is eléggé szenved már a klímaváltozástól, nem
lenne szép dolog, ha még mi is telefújtatnánk
szén-dioxiddal. Valójában persze nem így
működik a dolog, nyugodtan induljanak

206 I A Tour de France alatt egyetlen versenyző annyi izzadságot termel, amellyel 39-szer le lehetne húzni egy vécét.

til3_vegleges.indb 206 2018. 11. 05. 23:26

 Tökéletlen testünk

Egész nap szopogatták a riválisa: a rádiumkitermelés bizniszébe is beszállt, és

szerződése volt a hadsereggel – így nagy tételben ka-
radioaktív festéket, aztán
pott rendelést világító órákra, amiknek számlapjait a
meghaltak New Jersey-i Orange-ban található gyárában festet-
ték.
Radium Girls – úgy hangzik, mint egy női pop-
zenekar, de az igazság ennél szomorúbb és sokkal
szörnyűbb. A sajtóban közölt cikkekben a girls azért
került a nevükbe, mert fiatalok voltak. A radium
pedig azért, mert sugárzó rádiummal dolgoztak, és
mindannyian emiatt lelték korai halálukat. A XX.
század első felében több radioaktív egészségügyi ter-
mék is piacon volt, és ezek azért létezhettek, mert a
sugárzó elemek felfedezése után az emberiség évekig
nem volt teljesen tisztában azzal, hogy milyen veszé-
lyesek lehetnek a felhasználásukkal készült anyagok.
A „rádiumlányok” története azonban azért is szív- és
gyomorszorító, mert miközben nap mint nap ki vol-
tak téve egy gyilkos szernek, feletteseik közül sokan
pontosan tudták, hogy a lányok az életüket kockáz-
tatják.
A rádium annyira sugárzik, hogy világít a sötét-
ben, és más anyagokat is világításra késztet – ezt a
tulajdonságát használta ki több vállalkozó is az 1920-
as években. Kisebb használati tárgyakat gyártottak, Mivel a számlapfestés könnyű, de pepecs munka
amiket rádiumos festés borított, ezért a sötétben is volt, a korszellemnek megfelelően nőket alkalmaztak
lehetett látni őket. Leggyakrabban órák számlapja- erre a feladatra, többnyire fiatal lányokat. Teveszőr
it kezelték így, hogy sötétben is meg lehessen nézni, ecsettel vitték fel a radioaktív festéket a számlapra, de
mennyi az idő. A két legnagyobb gyártó a Radium az ecset hamar kócos lett, ezért főnökeik arra bátorí-
Dial Company és a United States Radium Corpora- tották a lányokat, hogy vegyék a szájukba az ecsetet,
tion volt. Az előbbi Luna néven fejlesztett rádium- görgessék a nyelvükön, és ajkukkal kicsit szívják ös�-
és foszfortartalmú festéket, és az illinois-i Ottawá- sze, hogy hegyes maradjon a vége. A gyártás vezetői
ban rendezett be gyárat, ahol munkások festettek azt mondták az alkalmazottaknak, a világító festék az
óraszámlapokat. A U. S. Radium Corporation is ki- egészségre teljesen ártalmatlan, és az sem baj, ha eset-
dolgozott egy saját, rádium- és cink-szulfid-tartalmú leg kicsit lenyelnek belőle. „Legfeljebb kicsit kipirul
festéket Undark néven, de nagypályásabb volt, mint az arcocskátok” – fogalmazott egyikük az egyik lány

A vakon született emberek annak ellenére tudnak mosolyogni, hogy sosem látták mástól, hogyan kell. I 207

til3_vegleges.indb 207 2018. 11. 05. 23:26

 Tökéletlen testünk
visszaemlékezése szerint. A munkásnőknek tetszett
a világító festék, ezért néha műszakon kívül kicsit
még játszottak vele: befestették egymás száját, kör-
mét, arcát. Azok a tudósok és mérnökök viszont, akik
ismerték már ekkor a rádium tulajdonságait, csak
kesztyűben vagy fogóval, ólomlemezek védelmében
dolgoztak az anyaggal. Ez a U. S. Radium Corpora-
tion vezetőinek nem volt újdonság, jól tudták, hogy
a rádium káros az egészségre – mégis elhallgatták a
lányok elől.
Peg Looney a Radium Dial Company 1922-es
megnyitása óta a cégnél dolgozott, és ő volt az egyik
első rádiumlány, aki munkája áldozata lett. Miután
egyik fogát ki kellett húzni, sosem gyógyult be a
helye, és hamarosan a lány mozgása is egyre nehe-
zebb lett, egy idő után már járni sem tudott. 1929-
ben halt meg, 24 évesen, miután hat évig festette a
számlapokat. Akkor már bevett gyakorlat volt, hogy
a rádiumos festékkel dolgozókat munkaadóik rend-
szeres orvosi vizsgálatokra rendelték. Már csak ezért
is tudhatták, hogy a rádium kezd felhalmozódni a
munkások szervezetében, beépül a csontjaikba, és
változatos, súlyos betegségeket okoz: vérszegénysé-
get, csontvelősorvadást, az állkapocs elhalását (a tü-
net neve azóta is radium jaw, azaz rádiumállkapocs),
és persze rákot. Az orvosi procedúra része volt a rönt-
gen is, és a röntgensugárzás valószínűleg csak rontott
a nők állapotán. A vizsgálatok eredményét a vállala-
tok általában eltitkolták a nők elől, illetve a cégekkel
összejátszó orvosok sokszor más betegséget jelöltek
meg a tünetek okaként – gyakran szifiliszt, amivel
meg is szégyenítették szerencsétlen nőket.
A médiát először 1928-ban borzolta fel komo-
lyabban a jelenség: a U. S. Radium Corporation
orange-i gyárának öt munkásnője beperelte a válla-
latot. Ez akkoriban nagyon szokatlan – mondhatni,
208 I A legmagasabb véralkoholszint, amit élő emberben mértek, 1,6 százalék volt – ez a halálos adagnak tartott szint négyszerese.
til3_vegleges.indb 208
egyedülálló – tett volt, de Quinta McDonaldnak,
Katherine Schaubnak,Grace Fryernek,Albina Larice-
nek és Edna Hussmann-nek nem volt már veszte-
nivalója: mindannyian a rádiumos festék okozta
súlyos betegségekben szenvedtek. Ugyanebben az
évben halt meg dr. Sabin Arnold von Sochocky, a
U. S. Radium Corporation egyik alapítója és az
Undark kifejlesztője, csontvelő-elégtelenség okozta
betegség következtében. A cég vezetősége az öt nő
perében a halogatást választotta; arra játszottak, hogy
a nők meghalnak, mielőtt a per véget érhet. A közvé-
lemény nyomására azonban ez nem így történt: az öt
nő tanúskodott annak ellenére, hogy minden mozdu-
lat fájt nekik, és olyan gyengék voltak, hogy többen
a kezüket nem bírták felemelni az eskütételnél. 1928
végén a felek megegyeztek: a nők fejenként tízezer
dollár kártérítést és évi hatszáz dollár nyugdíjat kap-
tak (ez mai értéken nagyjából 138 ezer és 8300 dol-
lárnak, vagyis 38 millió, illetve 2,2 millió forintnak
felel meg) és költségtérítést minden orvosi ellátásra.
Pár éven belül mind az öten meghaltak.
A U. S. Radium Corporation körüli felhajtásra
a Radium Dial Company gyorsan reagált, egy köz-
leménnyel biztosítva dolgozóit, hogy az ő festékük
ártalmatlan, mert csak „tiszta rádiumot” használtak
az előállításakor, így nem kell félni az „úgynevezett
rádiummérgezéstől”. Ezt legalább 14 alkalmazott
(vagy korábbi alkalmazott) nem hitte el, és ők is pert
fontolgattak. Az előkészületek 1934-ben kezdődtek
meg, de nehezen haladt a dolog, részben az igaz-
ságszolgáltatás lassú működése miatt, részben azért,
mert a beteg nők nehezen találtak megfelelő jogi
védelmet. A sajtón mindenesetre nem múlt a dolog;
a lapok nagy figyelemmel követték az ügyet, a perre
készülő nőket „az élőholtak társaságának” nevezve.
A meghallgatások végül csak 1938 elején kezdődtek
2018. 11. 05. 23:26

A felfedezői is belehaltak
1901-ben Henri Becquerelt furcsa baleset
érte. A francia fizikus egy rádiumdarabot
tett a mellényzsebébe, és ott hordta órákig.
Egy-két hét múlva fájdalmas, égési sérülés-
hez hasonló gyulladás jelentkezett a bőrén,
éppen ott, ahol a rádiummintát tartotta.
Két év múlva Becquerel Pierre és Marie Cu-
rie-vel megosztva fizikai Nobel-díjat kapott
a radioaktivitás felfedezéséért. Újabb öt év
múlva, 55 évesen, égési sérülésekkel testén
elhunyt – halálának pontos oka nem ismert,
de szinte bizonyos, hogy a kísérletei is hoz-
zájárultak a halálához. Akárcsak Marie Curie
esetében: a lengyel származású francia ku-
tatónő 1934-ben olyan szövődményben halt
meg, amit szinte biztosan a radioaktív su-
gárzás okozott (férje még 1906-ban hunyt
el, utcai balesetben). Curie-ék és Becquerel
még nem tudtak a radioaktív anyagok ve-
szélyeiről, ezért minden elővigyázatosság
nélkül dolgoztak a veszélyes elemekkel.
Ugyanakkor az orvostudomány többek kö-
zött Becquerel balesetének leírása nyomán
jutott el a sugárzás gyógyászati alkalmazá-
sához.
meg, és csak Catherine Donohue ügyében – de nem
voltak már sokkal többen, addigra a 14-ből kilenc nő
meghalt.
Donohue még 1931-ben szembesült azzal, hogy
súlyos beteg, miután mozgásszervi panaszai egyre
rosszabbodtak. A vállalat nemsokára megvált tőle, és
megkezdődött a nő lassú, fájdalmas haldoklása. Több
fogát is elvesztette, sorvadó állkapcsának több darab-
Minden ember DNS-e 99,9 százalékban megegyezik, a maradék miatt vagyunk mind különbözőek (kivéve az egypetéjű ikrek).
til3_vegleges.indb 209
Tökéletlen testünk
kája is kifordult a szájából. A perben ezeket bizonyí-
tékként is bemutatták, de több más drámai pillanat is
volt a tárgyaláson. Például amikor Donohue elmond-
ta, hogy annyi rádium van a testében, hogy a sötét-
ben halványan dereng. Vagy amikor egy korábbi al-
kalmazott, Charlotte Purcell tanúskodott, aki csupán
másfél évig dolgozott a cégnek, de ez elég volt ahhoz,
hogy az egyik karját teljesen amputálni kelljen. Vagy
amikor egy orvosnak eskü alatt kellett közölnie, hogy
Donohue halálos beteg. Vagy amikor a nő állapota
olyan rosszra fordult, hogy folyton összeesett, ezért
külön engedéllyel a lakásán, a halálos ágya mellett
folytatódott a meghallgatása.
A bíróság végül 4755 dollár kártérítést és évi
277 dollár nyugdíjat állapított meg. Az ítéletet
1938. június 6-án hagyták jóvá. Catherine Donohue
másfél hónappal később halt meg, 35 éves volt. Az
eredeti 14 nőből mást nem kompenzált a cég, de egy
újabb perben nyolc újabb nőnek 1939 októberében
ítéltek kártérítést. Azt viszont nem lehet pontosan
megállapítani, hogy mennyi rádiumlány betegedett
vagy halt meg. A becslések szerint a Radium Dial
Company nagyjából ezer, a U. S. Radium Corpora-
tion négyezer nőt foglalkoztatott fennállása során.
Közülük valószínűleg több százan szenvedtek éle-
tük során sugárbetegségtől, és az anyák állapota sok
esetben a gyerekeikre is hatással volt: Donohue fia
például még gyerekkorában leukémiában halt meg,
lánya pedig fejlődési problémákkal küszködött. Rá-
diumtartalmú festéket egészen az 1960-as évekig
használtak, de a munkások egy, a rádiumlányok pere
után született 1933-as szabályozásnak köszönhe-
tően már védőruházatot kaptak. A rádium felezési
ideje 1600 év. A rádiumlányok maradványai ma is
erősen radioaktívak, talán még most is derengenek
a koporsóikban.
I 209
2018. 11. 05. 23:26
 Tökéletlen testünk

Miért okoz feledékenységet

egy ajtó?

Áll a nyitott hűtő előtt, és egyszerűen nem jut az

eszébe, mit akart csinálni? Vagy belép a szobába, és
elfelejtette, miért lépett be egyáltalán? Ez minden-
kivel előfordul, sőt ez azt mutatja, hogy az agya tel-
jesen normálisan reagált az ajtónyitási hatásként is
emlegetett jelenségre. Az agykutatók korábban azt
gondolták, agyunk úgy működik, mint egy szekrény
sok fiókkal. Ha valamit megtapasztalunk, azt elrak-
tározzuk az egyik fiókba, és amikor később szük-
ségünk lesz rá, akkor visszamegyünk, és kinyitjuk
a fiókot. Szép metafora, de nem igaz. Gondolko-
dó szervünk sokkal bonyolultabb és kifinomultabb
ennél, inkább egy fejlett számítógéphez hasonlít,
amelyben egyszerre több bonyolult feladat fut. És
mint azt egy pár éve publikált tanulmány felfedez-
te, az ajtónyitási hatás éppen annak az eredménye,
hogy egyszerre több agyi „program” végrehajtása
zajlik.
Az indianai Notre Dame Egyetem kutatóinak
egy 2011-es kísérletében az önkéntesek egy videójá-
tékban szobáról szobára jártak, és különböző tárgya-
kat szedtek össze, majd bizonyos időközönként le is
kellett tenni a korábban felvett tárgyakat (vagyis em-
lékezni kellett arra, hogy éppen mi van a tárgylistán). A már felvett tárgyakat eltakarták, így az önkéntesek
Ahányszor a kísérlet résztvevői átléptek egy ajtót, egy nem tudták megnézni, mi van már náluk.
tárgy bukkant fel előttük – ha olyan tárgyat mutat- A kutatók azt tapasztalták, hogy egy ajtón átha-
tak nekik, amely a táskájukban volt, az „igen” válaszra ladva az emberek egyszerűen elfelejtették, mit csinál-
kellett kattintaniuk, egyébként a „nem”-re. Néha a tak korábban, és egyáltalán nem számított, mennyit
képek már az ajtóban megjelentek, néha a játékosok kellett ehhez sétálni. Szobán belül még emlékeztek,
a szoba közepén jártak, amikor felbukkant a fotó. A milyen tárgy volt náluk, az ajtón átsétálva már sokkal
kutatók a virtuális játékot a valóságban is eljátszat- kevésbé. Az adatok azt sugallták, hogy az emlékezés
ták az önkéntesekkel, ugyanazokkal a feladatokkal. több annál, hogy milyen erősen koncentrálunk és

210 I Az emberi agyban nincsenek fájdalomérzékelő receptorok, ezért lehet az agyműtéteket altatás nélkül végezni.

til3_vegleges.indb 210 2018. 11. 05. 23:26

 Tökéletlen testünk

mennyire figyelünk. Úgy tűnik, az emlékezet bizo- Pár évtized, és minden kínai
nyos információkat csak addig tart meg, amíg szük-
szemüveges lesz
ségünk van rájuk, utána kukázza őket. Ha új szobába
lépünk, agyunk azt feltételezi, hogy a magunk mö-
gött hagyott szobáról szerzett információk már nem A rövidlátók aránya a világ népességében nagy-
fontosak, törölhetők. jából tíz százalék körül van. Bizonyos csoportokban
A kísérletet leíró tudósok szerint agyunk szituáci- (például az egyetemistáknál) magasabb, másoknál
ós modelleket gyárt környezetünkre. Ezek a model- alacsonyabb. Ez a jó ideje állandó arány most felbo-
lek elég bizonytalanok, mert agyunk bármikor újabb rulni látszik, ugyanis Kínában és Kelet-Ázsia több
információt szerezhet, ha erre szüksége van. Amikor más országában is valóságos rövidlátásjárvány tört ki.
új szobába lépünk, új modellt gyártunk, és az kitörli A hatéves gyerekek körében negyven, a 18 éveseknél
a régit. A szituációs modellek nem tartalmazzák azt, már nyolcvan százalék a rövidlátók aránya, nagyvá-
hogy mi mit teszünk éppen vagy mit szeretnénk csi- rosokban még ennél is magasabb, kilencven százalék
nálni az adott helyen. Ezért ha belépünk egy szobába, feletti. Vannak iskolák, ahol igazi különlegességnek
és teljesen új környezetben találjuk magunkat, új in- számít, ha egy diák nem szemüveges. A rövidlátás el-
formációt kell feldolgoznia az agyunknak, és mindez terjedtsége csak az elmúlt pár évtizedben lett ennyire
felülírja a korábbiakat. Ezért nem emlékszünk trivi- drámai. Az Economist és a New Scientist két fel-
ális dolgokra az ajtón átlépve. Ráadásul az sem segít mérést idéz, az egyik az 1970-es évekből való (akkor
emlékezni, ha visszatérünk az előző szobába, mert a 16–18 évesek között 25 százalék körül mozgott a
ekkor megint egy új helyzetet teremtünk, hasonló
bizonytalan tényezőkkel, mint néhány perccel ko-
rábban. Ezért fordul elő, hogy ha visszamegyünk az
előző szobába, nem vagy csak nehezen jut eszünkbe,
hogy miért indultunk egyáltalán el onnan.
Hogy egy hétköznapibb példával éljünk: elindu-
lunk reggel a gyerekkel az oviba, de visszamegyünk
a játék maciért. Tudjuk, hogy valószínűleg a gyerek-
szobában van, így oda indulunk, keresztül a lakáson.
Agyunk közben nagyon sok mindenre gondol: arra,
hogy el kell indulni, hogy be kell indítani az autót,
hogy hol van a maci, hogy ki kell fizetni az ebédet. És
akkor kinyitjuk a gyerekszoba ajtaját, elénk tárul az
ágy, a pizsama, a kedvenc könyvek és játékok, és már-
is elfelejtettük, hogy miért is vagyunk itt. Beágyazni?
Cserepólóért? A kutatók szerint ilyenkor gondolati
szintek között ugrálunk, és elveszik az eredeti cél.

A feketék súlypontja átlagosan 3 százalékkal magasabban van a fehérekénél. Ezért jobb sprinterek. I 211

til3_vegleges.indb 211 2018. 11. 05. 23:26

 Tökéletlen testünk
szemüvegesek aránya), a másik 2000-ből, amikor a
hatévesek között minden ötödik volt rövidlátó. Ma
ugyanennyi a súlyos, mínusz hat dioptriánál erősebb
lencsével korrigálható esetek aránya. De mi lehet en-
nek a hátterében?
A közhiedelem az ázsiaiaknál genetikai okokra
vezeti vissza a rövidlátást, mint például a laktózér-
zékenységet, vagy azt, hogy a kelet-ázsiaiak kevésbé
bírják az alkoholt. Az új kutatások, illetve az elmúlt
pár évtized drasztikus növekedése azonban cáfolja
ezt a teóriát. A kutatók szerint egyszerűen arról van
szó, hogy a gyerekeket hülyére tanultatják, és emiatt
elromlik a szemük. Persze ez sem ennyire egyszerű.
Kelet-Ázsiában főleg városi környezetben jellem-
ző, hogy a gyerekek rengeteget tanulnak, és nagyon
kevés időt töltenek a szabad levegőn (ami a borzasztó
kínai légszennyezés miatt amúgy sem szokás arrafe-
lé). Amikor az ember még növésben van, a szeme is
nő, az pedig egy elég bonyolult, precíziós folyamat,
hogy növekedés közben is tökéletes maradjon a lá-
tás. A retina természetes napfény hatására bocsát ki
egy olyan vegyületet, ami szabályozza a szemgolyó, a
szemlencse és a szaruhártya növekedését. Ha a gyere-
kek nem kapnak elég természetes fényt, utóbbiak túl-
ságosan domborúak lesznek, előbbi túl hosszú, így a
szem fénytörő képessége nem lesz optimális, a távoli
tárgyakat, alakokat elmosódottan látja a szem – ez a
rövidlátás.
A kínai városi gyerekek gyakorlatilag nulla időt
töltenek természetes fényben, így a szemük fejlődé-
sében pontosan ez a zavar áll be. A helyzetet tovább
rontja, hogy a tanulás, illetve az olvasás, az okostele-
fonok, tévé, videójátékok a szemtől mind ugyanazt
követelik meg: hosszú ideig pontosan ugyanolyan,
aránylag rövid távolságra fókuszálást. Ez túlerőlteti a
szemizmokat, ami szintén rontja a látást.
212 I A Tourette-szindrómás siket embereknél megfigyelték, hogy önkéntelenül jelnyelven káromkodnak.
til3_vegleges.indb 212
Miért kapjuk a szánkba az
ujjunkat, ha rácsaptunk a
kalapáccsal?
Az emberek nagy részénél működik egy ősi, ösz-
tönös fájdalomcsillapító reflex: ha hirtelen fájdalom
éri kezünk valamely részét, önkéntelenül is a szánkba
vesszük azt, hogy csökkentsük a kellemetlen érzést.
Tipikusan ilyen helyzet, ha kalapáccsal rávágunk va-
lamelyik ujjunkra, odacsípjük valahová, megégetjük
azt – mind rém rossz érzés, amit gondolkodás nélkül
szeretnénk azzal enyhíteni, hogy szánkba vesszük a
sajgó testrészt. És a jelek szerint egész jól működik a
dolog, csakúgy, mint testünk más öngyógyító képes-
sége. De hogyan?
Ahhoz, hogy megválaszolhassuk a kérdést, érde-
mes nagyjából tisztában lenni azzal, miképp jutnak
el az agyba a fájdalomjelzések, mi a leginkább elfo-
gadott elmélet a testünkben keletkező fájdalomérzet
továbbításáról. René Descartes francia tudós, filo-
zófus a XVII. században úgy vélte, hogy az emberi
testben speciális fájdalomreceptorok vannak, amik
révén eljut az agyba a kellemetlen inger. Ezt a jól
hangzó teóriát az eltelt évszázadok során nem tudták
a neurobiológusok igazolni, így arra jutottak, hogy
nincsenek a testünkben olyan különleges idegvég-
ződések, amik csak a fájdalom érzékelésére alakultak
volna ki. „Bizonyos idegszálak ingerlése bizonyos
körülmények közt fájdalomérzetet szül, de előfor-
dul, hogy más körülmények közt meg nem. Másképp
mondva: ugyanazon idegszál ugyanúgy továbbíthat
fájdalomjeleket, mint egyéb ingereket is” – nyilatkoz-
ta a Mental Flossnak Lorne Mendell, a New York-i
Egyetem fájdalomkutatásra szakosodott neurobioló-
gus-professzora Descartes elméletével kapcsolatban.
2018. 11. 05. 23:26
 Tökéletlen testünk

Ugorjunk előre 1965-be: az MIT két kutatója, szírozására, a bibire adott anyai puszira). Mendell
Patrick Wall és Ronald Melzack megalkotta a fáj- szerint ezzel az önkéntelen reakcióval a nagy ideg-
dalomszabályozás kapuelméletét, ami javarészt máig rostokatstimulálja az ember, amivel kellemes ellenir-
megállja a helyét. Wall és Melzack teóriája szerint a ritációt vált ki a sérült területen. Ezzel pedig aránya-
fájdalomérzet leginkább arról szól, hogy a különböző iban csökken a fájdalmas jelek volumene, csukódik
típusú idegrostok milyen eloszlásban továbbítják a a kapu, csökken a fájdalom szintje – legalábbis a ki-
különféle ingereket, magyarázta Mendell, aki koráb- sebb, inkább csak kellemetlen fájdalmak esetén így
ban együtt dolgozott a két MIT-s kutatóval. Mint működik a dolog.
elmagyarázta, az elmélet szerint azok a rostok, amik
növelik az ingerbevitelt, megnyitnak egy kaput, míg
azok, amelyek csökkentik, lezárják azt. Ez a kapu-
szabályozó mechanizmus működik a gerincvelő kez-
deténél, és vagy megnyitja a kaput a fájdalom előtt,
vagy bezárja azt, csökkentve ezzel a fájdalmat.
A kapuelméletet 1996-ban kapták fel újra, ami-
kor Edward Perl neurofiziológus felfedezte, hogy
bizonyos idegsejtekben vannak úgynevezett noci-
ceptorok, azaz kifejezetten fájdalmat érzékelő recep-
torok, és ezek az idegsejtek jeleznek, ha szöveteket
károsító inger éri a testet. Perl kétfajta idegrostot kü-
lönböztetett meg: nagyot és kicsit. A nagy rostokon
„nem nociceptív” információk, azaz fájdalommentes
információk jutnak az agyba, míg a kicsiken „noci-
ceptív”, azaz fájdalmas információk. Eletrosokkos
kísérletek azt mutatták, hogy kez-
detben csak a nagy idegrostok
továbbítják a jeleket az agynak,
mintegy felhívva a figyelmet az inger
megjelenésére, de ha erősebb szövetkárosító
inger éri a testet, több kis idegrost lép működésbe,
és egy idő után megjelenik, majd erősödik a fájda-
lomérzet. A kapuelméletet alkalmazva az mondható
tehát, hogy a kis idegrostok nyitják meg a fájdalom
előtt a kapukat.
És akkor térjünk vissza a fiókba csípett ujj jóté-
kony szopogatására (avagy a bevágott könyök mas�-

A nőknek szánt fogamzásgátló tabletták működnek nőstény gorilláknál is. I 213

til3_vegleges.indb 213 2018. 11. 05. 23:26

 Tökéletlen testünk
Miért nem csiklandozhatjuk
meg magunkat?
Valahol hálásak lehetünk az evolúciónak, hogy
saját magunkat nem tudjuk megcsiklandozni – ha
másért nem, hát higiéniai szempontokból. Ha a saját
érintésünk csiklandós lenne, minden alaposabb tisz-
tálkodásnál összepisilnénk magunkat a nevetéstől. De
tényleg, miért nem tudjuk megcsikizni magunkat?
Azért, mert a csiklandozást egyszerre két agyte-
rület dolgozza fel: a szomatoszenzoros kéreg, ami az
érintésre érkező ingert dolgozza fel, illetve az elülső
cinguláris kéreg, ami a boldogságérzetért felel. Az
idegen érintés egyszerre stimulálja a két agyterüle-
tet, így az érintés és a boldogság érzése összeadódik:
minél erősebb a stimuláció, annál látványosabb a
hatás. Két pszichológus, G. Stanley Hall és Arthur
Allin 1897-ben alkotta meg a knismesis és a gargalesis
szakkifejezéseket, így különböztetve meg a csiklan-
dósság két szélsőségét. Az elsőt akkor érezzük, ha
például egy tollpihe ér a karunkhoz; ettől nem kell
nevetnünk, legfeljebb egy kicsit lúdbőrözünk tőle. A
gargalesis viszont az intenzív, erőszakos csiklandozás,
ami szabályszerű röhögőgörcsöt vált ki. Ezt már nem
tudjuk előidézni saját magunknak.
Az evolúcióbiológusok szerint elképzelhető, hogy
a csiklandozásra azért reagálunk ilyen furcsán, mert
az ősemberek még így tanították meg az utódaik-
nak, hogyan védjék meg magukat. Ez egyben azt is
megmagyarázná, hogy miért pont a legsebezhetőbb
pontjainkon vagyunk a legcsiklandósabbak – mint
például a hasunkon, a nyakunkon, a hónaljunkon
vagy az alkarunkon.
Vissza az agyműködéshez: azért nem csiklandoz-
hatjuk meg magunkat, mert a szomatoszenzoros és
214 I A terhes nők kétszer annyi szúnyogot vonzanak, mint a nem terhesek, mert több szén-dioxidot lélegeznek ki.
til3_vegleges.indb 214
A csikizés mint kínzás
A csiklandozás alapvetően vicces élmény-
ként él a köztudatban, de a történelem
során több alkalommal is kínzásként hasz-
nálták. Ma is előfordul, hogy a gyerekek be-
lemelegednek a játékba, és addig csiklan-
dozzák egymást, amíg valamelyikük bepisil
vagy hányingere lesz. A hosszan tartó, in-
tenzív ingerlésre ugyanis többek között így
reagál a szervezet, de fulladásos légszomj
és eszméletvesztés is előfordulhat. Ezt fel-
ismerve a csiklandozás már az ókorban is
a kínzómesterek eszköztárának része volt.
A Római Birodalomban például sós vízbe
mártogatták a megkínzott személy lábát,
miközben egy kecske nyalogatta a sót a
talpáról, az őrületbe kergetve őt. Kínában,
a Han-dinasztia idején a nemesemberek
egyik büntetési formája volt a csiklando-
zás, ami külsérelmi nyomot nem hagyott,
de elég kellemetlen tudott lenni, ha szakér-
tő szadista kezek művelték. Még a második
világháborúban is előfordult hasonló: a flos-
senbürgi koncentrációs tábor egyik túlélő-
je beszámolt olyan esetről, amikor egy fo-
golytársát csiklandozással kínozták a nácik,
és a tortúra végén a fogoly már jajgatott a
fájdalomtól.
az elülső cinguláris kéreg együttműködik, és a saját
érintésünket nem észlelik fenyegetésként. A jobb kéz
tudja, hogy mit csinál a bal, így ha a kétféle inger
egyszerre érkezik, kioltják egymást; az agyunk tudja,
hogy mire készülünk. Viszont ebből az következne,
hogy akiknél az érintett agyterületek nem működnek
2018. 11. 05. 23:26

megfelelően, az megcsiklandozhatja magát, nem? De
igen: a skizofrének például képesek erre. A szakértők
szerint ennek az lehet az oka, hogy az ő agyukban
olyan biokémiai vagy szerkezeti különbségek lehet-
nek, ami miatt nem működik a szomatoszenzoros és
a cinguláris kéreg közti összhang, így a saját érinté-
sük is csiklandozhatja őket.
Az ember testsúlyából átlagosan 4 kilót az emésztőrendszerében tenyésző mikroorganizmusok adnak ki.
til3_vegleges.indb 215
Tökéletlen testünk
A kutató, aki lement fél évre
egy barlangba, de majdnem
beleőrült
Az űrverseny lázában égve egy fiatal francia geo-
lógus 1962-ben radikális önkísérletbe fogott. Michel
Siffre leereszkedett egy nem sokkal korábban felfe-
dezett alpesi jégbarlangba, vitt némi olvasnivalót, és
ha már ott volt, ki sem jött a 114 méteres mélységből
63 napig. Mivel az izolációs teszt elsőre egész jól si-
került, tíz év múlva megismételte a föld alatti önkén-
tes magányt, ekkor már fél évre emelve a tétet. Kis
híján beleőrült.
Tök egyedül hónapokat tölteni a föld alatt, teljes
magányban, távol a napfénytől, emberi társaságtól és
a minimálisnál változatosabb ingerektől, önmagában
is őrültségnek tűnhet, de az 1962-es kísérletet a Sca-
rasson-barlangban Siffre kiválóan viselte. A jégbar-
langot nem sokkal korábban tárták fel, a fiatal geo-
lógus pedig úgy gondolta, az előzetesen tervezett két
hétnél többre, legalább két hónapra vágyik a mély-
ségben. Korábban senki nem töltött ilyen hosszú időt
egyedül egy barlangban, a világcsúcskísérletet pedig
tudományos projektként is el lehetett adni: a hos�-
szabb űrutazások pszichológiai és életciklusra gya-
korolt hatásait kívánták a föld alatt szimulálni. Egy
alkalommal ugyan a kutató váratlanul teli torokból
énekelni, valamint tvisztelni kezdett, de ez bőven a
normális viselkedéstartományban lehet a zuhany
alatt is, nemhogy lent, teljes magányban, fagypont
körüli hőmérsékleten. Siffre testhőmérséklete 34
fokra hűlt, de a hipotermiától eltekintve minden jól
ment: olvasott, írt, barlangot kutatott, gondolkodott
a jövőjén, illetve ébredés után, étkezéseknél, valamint
lefekvés előtt mindennap telefonált a felszínen lévő
I 215
2018. 11. 05. 23:26
 Tökéletlen testünk
kollégáinak, akik ilyenkor egy rövid pszichológiai
tesztet is csináltak vele.
A fő kérdés az alvás-ébrenlét ritmusa volt: Siffre
nem tudta, mennyi az idő, fent mikor van nappal és
mikor jön el az éj, nem működtek tehát a szokásos, a
szaknyelvben németesen Zeitgebernek nevezett ter-
mészetes és társadalmi időszabályozók. Akkor evett
216 I Az emberi fül nem érzékeli az alacsony frekvenciás hangok irányát. Ezért lehet mélynyomó ládát rejteni az autó csomagtartójába.
til3_vegleges.indb 216
és akkor aludt, amikor a szervezete igényelte, és az
önkísérlet fő eredménye az volt, hogy ilyen körülmé-
nyek között is működik a belső óra, a nagyjábóli 24
órás cirkadián ritmus. Annak ellenére, hogy közben
Siffre teljesen elvesztette a fonalat, mennyi idő is telt
el: amikor 63 nap után szóltak neki, hogy már túl van
az eredetileg tervezett kísérleti időn, azt hitte, még
40 napja sincs a föld alatt.
Tíz évvel később Siffre úgy döntött, újra saját
magán vizsgálja meg a cirkadián ritmus működését.
A hatvanas években önkéntesekkel több hasonló
kísérletet is folytatott, és úgy tűnt, a legtöbb ember
egy idő után átáll a 48 órás dupla cirkadiánra: 36 óra
ébrenlét után 12-14 óra alvás, ami a potenciális kato-
nai előnyök miatt felkeltette többek között a francia
hadsereg érdeklődését is. Siffre úgy gondolta, ha még
hosszabb időt tölt lent, talán az ő szervezete is átáll,
mindenesetre az egyéni különbségek, az életkor ha-
tása és az izolációs idő hossza érdekes kutatási témá-
nak tűnt, úgyhogy a NASA támogatásával 1972-ben
immár hat hónapra költözött be egy texasi barlangba.
Itt már a hőmérséklet is elviselhető volt, és a fején
lévő elektródák kényelmetlensége ellenére az első 79
nap ismét jól telt. Ekkor azonban valami megtört a
kutatóban. A lemezjátszója bekrepált, amikor pedig
a könyvei, jegyzetei és a kutatási felszerelése is pené-
szedni kezdett, Siffre depresszióba esett. A kísérletet
nem szakította félbe, de erősen foglalkoztatta az ön-
gyilkosság gondolata. Az életet még az ételraktárát
dézsmáló kisegér alkalmi társasága jelentette számá-
ra, de amikor el akarta kapni, véletlenül agyonnyomta
az edényével – elég jó kép terápiás beszélgetésekre.
„Az elhagyatottság megsemmisít” – írta ezután pe-
nészfoltos naplójába.
Siffre több mint kétszáz nap után összezavarodva,
dezorientáltan, súlyos depresszióban jött ki a fény-
2018. 11. 05. 23:26

re. Ő volt az első, aki önkéntesen ennyi időt töltött
teljes magányban a föld alatt. Alváskutatási adatainál
(a cirkadián ritmusa teljesen felborult, 18 és 52 óra
között váltakozott a fél év alatt) talán fontosabbak
a pszichológiai tapasztalatok: az izolációval súlyos
mentális és lelki zavarok járnak, és romló kognitív
teljesítmény, ami – mint azt más kísérletek többszö-
rösen igazolták – még súlyosabb, ha a külső ingereket
valóban megpróbálják kiküszöbölni.
Siffre a barlangban zenét hallgathatott, írhatott,
olvashatott (főleg Platónt, úgyhogy a barlangha-
sonlaton is volt alkalma elmélkedni), kutatóként
ráadásul magas volt a motivációja, és neki a barlang
is otthonos környezet volt. Nála is kevésbé irigy-
lésre méltók azok az önkéntes fizetett kísérleti ala-
nyok, akiknél laboratóriumi körülmények között,
süketszobában, gumikesztyűs kézzel vizsgálták az
A baktériumok csupán egy százaléka okoz az embernél betegséget.
til3_vegleges.indb 217
Tökéletlen testünk
ingermentes izoláció hatásait: a többség két napig
sem bírta, de már néhány óra után a szorongás, izgé-
konyság, depresszió és a hallucináció komolyabb tü-
netei jelentkeztek mindenkinél. Külső ingerek híján
az agy a kevés beérkező jelből próbál egészet alkotni
– a szoba mozogni kezd, a tárgyak alakváltók lesz-
nek, az elme zebrákat és csoportosan támadó oszt-
rigákat rajzol a fehér falra, az ember pedig magában
kezd beszélni, vagy éppen kántál – az őrület jelei,
de éppen azért produkáljuk őket, hogy ne őrüljünk
meg teljesen. Siffre végül is megúszta, írt még ez-
után vagy egy tucat könyvet, de a barlangban szá-
mára is kiderült, hogy teljesen egyedül, szociális
rásegítés nélkül a valóság fokozatosan elveszíti kör-
vonalait. Emberek és ingerek nélkül nem műkö-
dünk, akkor sem, ha trogloditák akarunk lenni – így
vagyunk huzalozva.
I 217
2018. 11. 05. 23:26
 Hihetetlen, de igaz

Hihetetlen, de igaz
Ha ez filmben történik,
én nem hiszem el
218 I

til3_vegleges.indb 218 2018. 11. 05. 23:26


A japán szerzetesek, akik
élve mumifikálták magukat
Múmiák nem csak Egyiptomban vannak, sőt hi-
ába örvendenek hatalmas csodálatnak, valójában az
egyiptomi múmiák a leglustább múmiák. Legalább-
is a műfaj japán élbolyához képest mindenképpen:
míg a fáraók és az ókori egyiptomi elit tagjait eleve
kedvező természetes körülmények között, szolgák
és szakértők segítették hozzá az örökkévalósághoz,
addig Japánban a halált ezúton kicselezni próbálók-
nak nem adatott meg ilyen luxus: kénytelen voltak
saját magukat mumifikálni. Bár manapság már nem
népszerű, az önmumifikálás évszázadokig bevett
szokás, a végső megvilágosodás formája volt egy
kis japán buddhista szekta számára, amelynek tag-
jai a Japán-Alpok hegyei között radikálisan aszkéta
életmódot folytatva próbálták testüket átmenteni az
örökkévalóságba. Sokan pedig sikerrel is jártak kö-
zülük.
Az önmumifikálás japán meghonosítója egy
Kúkai (posztumusz Kóbó Daisi) nevű szerzetes, a
buddhizmus singon válfajának alapítója, az egyik
japán ábécé feltalálója és a legősibb fennmaradt
japán szótár szerzője volt. Amikor 835-ben a ha-
gyományos megközelítés szerint kilépett az élők
sorából, a legenda szerint valójában nem hunyt el,
hanem magától bemászott a sírjába, majd ott olyan
mély meditációs állapotba esett, ami kómát idézett
elő nála. Állítólag nagyjából 5,67 millió év múlva
tervez visszatérni a transzból, hogy elvezessen egy
előre meghatározott mennyiségű lelket a nirváná-
ba. Kúkai követői is szerettek volna mesterük után
menni az örökkévalóságba, ennek módját pedig az
önmumifikációban lelték meg. Egyesek szerint ez az
Az orvosok olvashatatlan kézírása évi 7000 áldozatot szedett Amerikában. Aztán bevezették a digitálisan kitöltött recepteket.
til3_vegleges.indb 219
Hihetetlen, de igaz
elképzelés egy félreértésen alapszik. Kúkai valóban
írt arról, hogy a megvilágosodás még a létezés során
elérhető, tehát nem csak a halál után jut a lélek a
nirvánába, de a mumifikálódásról szó sem volt, az
egy ismeretlen eredetű legenda terméke. Mások azt
mondják, hogy bár a buddhizmustól távol áll a test
megőrzése (általában hamvasztani szoktak), az ön-
mumifikáló szerzetesek a singon buddhizmus egy
különösen ezoterikus ágát követték. Számukra az
önmumifikációhoz vezető aszketizmus végső soron a
természettel eggyé váláson keresztül való spirituális
megvilágosodás egy formája, amelynek köszönhető-
en emberfeletti képességek birtokába kerülhetnek. E
képességekkel mások megvilágosodását segíthetik,
legalábbis ez az elképzelés – ezzel lett belőlük úgy-
nevezett szokusinbucu, szó szerint élő buddha.
A gond csak az volt, hogy a szerzetesek nem kér-
tek a külső beavatkozásból, a japán klíma pedig nem
igazán kedvez a természetes mumifikációnak. Fel-
merülhetett volna a mumifikálódás útjaként a meg-
fagyás és folyamatosan fagypont alatt maradás vagy
a forró és száraz területen konzerválódás (ahol a szél
és a meleg miatt hamar kiszárad és megkeményedik a
bőr és az izomzat, ezért baktériumok és rovarok nem
tudják kikezdeni a testet), esetleg a lápvízbe merü-
lés, mert a láp a benne elbomló növények miatt nagy
arányban tartalmaz cserzőanyagokat és huminsava-
kat, amelyek megkeményítik a bőrt, és a csontokból
kioldják a meszet, ezzel tartósítva a testet. Japánban
viszont ezek egyike sem áll rendelkezésre: nincsenek
nagy mocsarak vagy sivatagok, magas hegyek pedig
ugyan akadnak, de nyáron jellemzően kiolvadnak.
Így az érintettek kénytelenek voltak egy XIII. szá-
zadi módszerhez fordulni. Kúkai követői először
1081-ben próbálták meg utánozni mesterüket és az
önmumifikáció útján halhatatlanná válni, de az első
I 219
2018. 11. 05. 23:26
 Hihetetlen, de igaz
próbálkozások kudarccal végződtek: a testek oszlás-
nak indultak. Ezt két évszázadnyi innováció követte,
elsősorban a próba-szerencse módszerével, mígnem
a XIII. században először összejött a dolog. (Persze
ahogy a rámentől kezdve a gyarmatosításon át min-
den japán hagyomány esetében, úgy itt is felmerült,
hogy nem ők csinálták először: a kínai taoista ha-
gyománynak is része volt az önmumifikálás, és indiai
hindu esetekre is volt példa, ezek közül pedig vannak
a japánokénál korábbiak is; azonban az nem világos,
hogy a japán praktika a kontinensről jött volna.)
A módszer elég hosszú és viszontagságos, bár az
örök meditáció ígéretéhez képest azért annyira nem
is tűnik nehéznek. A mumifikációra való felkészülés
220 I A Volvo egyszer tervezett egy női autót. Nem lehetett kinyitni a motorháztetejét, és defekttel is tudott haladni.
til3_vegleges.indb 220
fő eleme a hároméves „faevés” (a japán szó, a mo-
kudzsikigjó, szó szerint faevést jelent): a diéta sza-
bályai szerint ez idő alatt csak a hegyen begyűjthető
dolgokból táplálkozik az ember, tehát dióféléket,
rügyeket, gyökereket eszik. Egyes források szerint a
bogyók is megengedettek, és a fakéreg és tűlevél is
szerepel az étlapon. Spirituális szempontból a lélek
megtisztítása és az emberi világtól való eltávolodás a
cél. Ennél fontosabb azonban a biológiai aspektus:
ez az étrend lebontja a zsírt és az izmokat, kiszárítja
a testet, valamint megvonja a tápanyagot a szerve-
zetben élő baktériumoktól és parazitáktól, amelyek a
halál után elkezdenék lebontani a holttestet. Ennek
köszönhetően a halál beállta után a test belülről és
kívülről is védelmet élvez az oszláshoz vezető ténye-
zőktől.
Az étrendet legalább ezer napig kell folytatni, hi-
vatalosan ezután lesz kész a szerzetes, hogy belépjen
a végtelen vagy legalábbis évmilliókig tartó meditá-
ció állapotába. Vannak, akik nem akarják a véletlenre
bízni, és két vagy akár három adagot is lehúznak a
hároméves faevésből. Ennek végeztével a mumifiká-
lódni vágyó szerzetes teljesen megtagadja magától
az élelmet, száz napig csak egy kevés sós vízen él,
és az emberiség megmentésén meditál, várva a halál
érkeztét. Közben esetleg iszik egy kevés, kínai lakk-
fa kérgéből készült teát, amely a benne található
méreganyagok miatt részben meggyorsítja a halált,
részben tovább pusztítja a testben élő baktériumo-
kat. Ha eljön a halál ideje, a szerzetes tanítványai
leeresztik őt egy három méter mély gödörbe állított
fenyőkoporsóba, amire egy bambuszból készült lég-
csövet állítanak, majd élve eltemetik a mestert. A
szerzetes ezután, a meditációt folytatva, időnként
egy csengővel jelzi, hogy él még. Ha a csengő elhall-
gat, kinyitják a koporsót, megnézik, hogy valóban
2018. 11. 05. 23:26

halott-e a mester, majd kiveszik a bambusz légcsö-
vet, és bezárják a koporsót. A sírt ezer nappal később
felnyitják, és megvizsgálják, hogy a szerzetes valóban
mumifikálódott-e. Ha a test elkezdett bomlani, ak-
kor fogják, és elhamvasztják; ha nem, akkor irány a
nirvána.
Elvileg. Ugyanis a dolog azért messze nem ilyen
egyszerű: eddig sok száz szerzetes kísérelt meg az
önmumifikáción keresztül eljutni az örök meditáció
állapotába, de csak két tucatnak sikerült közülük.
A pontos szám lehet, hogy ennél magasabb, mert
elképzelhető, hogy sokakat nem találtak meg. Ma-
napság viszont már nem valami népszerű a dolog,
miután az 1868-ban indult Meidzsi-restauráció ide-
jén nemes egyszerűséggel betiltották az önmumifi-
kációt, mivel az ország modernizációján fáradozó
vezetés visszamaradott és barbár dolognak tartotta.
(Vélhetően az is hozzájárult a tiltáshoz, hogy a mo-
dern japán nemzetállam létrehozása idején új nem-
zeti vallásra is szükség volt, ez pedig a sintoizmus
lett, nem a buddhizmus.) Ez persze nem mindenkit
tartott vissza az örök meditáció keresésétől, az utolsó
sikeres önmumifikáció 1903-ban történt.
A sikerrel járt szerzeteseknek, illetve múmiá-
juknak kisebb szentélyeket építettek követőik, ezek
jellemzően Jamagata és Niigata prefektúra hegyei
között találhatók. Az egyik legnépszerűbb önmu-
mifikálós helyszín egyébként a Judono-hegy volt,
amely Jamagata legszentebb hegye. A dolgot pedig
mára monetizálták is a szerzetesek kevésbé önmeg-
tartóztató és a jelek szerint az evilági lét örömeit sem
megvető követői. A legjobb állapotban megőrzött
szokusinbucu, az 1783-ban, 96 évesen az örök medi-
tációs mezőkre lépő Sinjokai 500 jenes, azaz nagyjá-
ból 1200 forintos belépőért nézhető meg a jamagatai
hegyek között.
Beethoven a Für Elise-t egy Therese keresztnevű bárónőhöz írta. Az utókor félreolvasta a zeneszerző csúnya írását a kottán.
til3_vegleges.indb 221
Hihetetlen, de igaz
A város, ahol betiltották a
halált
„És ha átlátnak a szomszéd országba, / és áthal-
latszik a kakasok kukorékolása, a kutyák ugatása: /
úgy érjék el a vénséget, a halált, / hogy sose jártak
odaát” – írta Lao-ce a Tao te Kingben, a taoizmus
alapművében. Bár a két és fél évezrede élt kínai filo-
zófusok bölcsességének ma is gyakran hasznát vehet-
jük, a gyakorlat azt mutatja, hogy nincs az a szélsősé-
ges természeti körülmény, ami ne tudna megtépázni
bármilyen filozófiai tézist. Az északi szélesség 78. kö-
rén túl élnek olyanok, akik a vénségüket megélhetik a
saját szülővárosukban, de a halált már nem.
A Svalbard szigetek (ismertebb nevén a Spitz-
bergák) Norvégiához tartoznak. Bár élnek errefelé
emberek, a népsűrűség igen alacsony; a helyiek éle-
tébe legfeljebb az időnként felbukkanó jegesmedvék
csempésznek némi izgalmat. A sarkvidéki pólus és
Norvégia északi partjai között, a 78. szélességi körön
található egy kis szigeten Longyearbyen városa. Ki-
csit több mint kétezren lakják, és ezzel a Spitzbergák
legnagyobb emberlakta települése. Létszámra talán
nem tűnik soknak, de ez érthető: kevesen viselik jól
a zord sarkvidéki időjárást, amit kis faházakban kell
átvészelni. És elég nehéz lokálpatriótának lenni egy
településen, ahol törvényben tiltották meg a halált.
Első ránézésre ez is olyan hülye jogi nonszensznek
tűnik, mint az amerikai puritanizmus napjaiból fenn-
maradt törvények, amik tiltják az orális szexet vagy a
fehérneműk kiteregetését a szabad ég alatt. Hát hogy
lehetne betiltani a halált? Ez csak vicc lehet.
De nem, nem az – sőt, ez egy nem túl régi, de
igen racionális törvény, aminek betartását szigorú-
an ellenőrzik. Olyannyira, hogy a halálos betegeket
I 221
2018. 11. 05. 23:26
 Hihetetlen, de igaz
Vannak még helyek, ahol tilos
Más okokból, de előfordult már, hogy be-
tiltották a meghalást egy-egy településen.
2015-ben például az olaszországi Sellia pol-
gármestere döntött úgy, hogy városában
tilos lesz a halál. A település lakóinak nagy
része 65 évesnél idősebb, és a polgármester
így próbálta felhívni a figyelmet az idősko-
ri egészség megőrzésének fontosságára. A
franciaországi Cugnaux lázadásból rendel-
te el a haláltilalmat: temetője betelt, és csak
egy közeli légi támaszpont felé tudott volna
terjeszkedni, de a légierőtől erre nem kaptak
engedélyt. Erre született a halált illegalitásba
száműző rendelet, majd az azt követő felhaj-
tás hatására a védelmi minisztérium meghát-
rált. Máskor is volt olyan, hogy egy város te-
metője megtelt, és területhiánnyal küszködve
átmenetileg betiltotta a halált, amíg nem ol-
dódik meg a helyzet: a francia Sarpourenx, a
brazíliai Biritiba Mirim, a spanyol Lanjaron és
az olasz Falciano Del Massico városa is meg-
hozta ezt a döntést az elmúlt években.
222 I 2014-ben brit kutatók három új gombafajt fedeztek fel. Egy kínai szupermarketben, Londonban.
til3_vegleges.indb 222
hajóval vagy repülőgéppel szállítják át Norvégiába,
hogy ott térjenek örök nyugovóra. De akik véletlen
baleset vagy gyors lefolyású betegség miatt halnak
meg, azokat sem fogja eltemetni senki. A longyear-
byeni temető hetven éve bezárt, és nem fogadnak új
halottakat. Hogy mi ennek az oka? A permafroszt,
vagyis a sarkvidéki régiók állandóan fagyott talaja. A
halottakat azért szokták eltemetni, hogy ne a felszí-
nen menjen végbe a természetes bomlásuk, hanem a
föld alatt. Csakhogy a sarkvidéken a fagyott levegő
nemhogy nem segíti, hanem egyenesen akadályozza,
hogy megkezdődjön a holttest bomlása, és ugyanez
a helyzet a föld alatt is. A temetőt azután zárták be,
hogy felfedezték: az ide temetett holttesteket örökre
tartósítja a hideg.
A permafroszt által megőrzött tetemek nemcsak
a horrorfilmrajongók, hanem a tudósok fantáziáját is
megragadták. A longyearbyeni holttesteket még ma-
napság is szokták elemezni. Egy tíz éve végzett vizs-
gálat például egy szövetdarabból kimutatta annak a
halálos influenzavírusnak a nyomait, ami az 1917-es
járvány során több halálos áldozatot szedett a város-
kában.
2018. 11. 05. 23:26

Fogadásból, részegen landolt
Manhattanben, majd újra
megtette
Ha fantasztikus pilótateljesítményekről beszé-
lünk New York környékén, alighanem mindenkinek
Chesley Sullenberger esete jut eszébe: a pilóta egy
utasszállítóval landolt a Hudsonon 2009-ben. Pedig
előtte jó ötven évvel Thomas Fitzpatrick sokkal ne-
hezebb dolgot vitt végbe, ráadásul kétszer is: italoz-
gatás után, sötétben, rádiókapcsolat és vezetőfények
nélkül landolt egy szűk manhattani utcán. És mindez
egy kocsmai fogadás miatt történt.
1956. szeptember 30. hajnalán egy manhattani
kocsmában iszogatott az akkor 26 éves Fitzpatrick,
aki ivócimboráival kötött egy fogadást, miszerint 15
perc alatt átér New Jersey-ből Manhattanbe, úgyhogy
elment a teterborói repülőiskolához, ott elkötött egy
kisgépet, felszállt a kivilágítatlan futópályáról, és visz-
szarepült Manhattanbe. Ott a korabeli beszámolók
szerint egy iskola futballpályájára akart leszállni, ám
mivel az nem volt kivilágítva, végül a St. Nicholas
Avenue-re tette le a gépet. Mindezt úgy, hogy sem a
lámpaoszlopokban, sem a parkoló autókban nem tett
kárt. Fitzpatrick ellen végül nem emeltek vádat a gép
ellopása miatt – a tulajdonos nem tett bejelentést,
mert lenyűgözte a pilóta képessége –, így csak a váro-
si landolás miatt büntették meg 100 dollárra, amiért
megsértette New York város közlekedési törvényeit.
A korabeli sajtó vakmerő fenegyerekként köny-
velte el Fitzpatricket, aki két évvel később újabb
kalandba keveredett, egy másik átmulatott éjszaka
során ugyanis valaki nem hitte el neki, hogy való-
ban landolt egy kisgéppel az egyik New York-i utcán.
Fitzpatrick erre újra kiment a teterborói iskolába,
2012-ben egy ír ikerpár két tagja 87 nap különbséggel született meg.
til3_vegleges.indb 223
Hihetetlen, de igaz
megint elkötött egy gépet, majd ismét visszarepült
Manhattanbe, szinte napra pontosan két évvel elő-
ző mutatványa után, 1958. október 4-én. Ezúttal az
Amsterdam és a 187. utca sarkán állt meg, olyan szűk
helyen, hogy a reggel bámészkodó tömeg azt hitte,
teherautóval vontatták oda a gépet. A sajtó a máso-
dik eset után is ünnepelte Fitzpatricket, de a bíróság
már nem volt annyira elnéző, és fél év börtönre ítél-
ték a férfit. Fitzpatrick arra, hogy miért vállalta be
másodszor is a repülős kalandot, csak annyit mon-
dott: „Az átkozott pia az oka.”
A két landoláson túl sem mondható, hogy Fitz-
patrick otthon ülő típus lett volna. Tengerészgyalo-
gosként szolgált a második világháborúban a csen-
des-óceáni hadszíntéren – az életkoráról hazudott,
hogy beléphessen a fegyveres erőkhöz –, majd a
koreai háborúban is a hadsereg tagjaként vett részt.
Utóbbiban több katonatársát megmentette, hősies-
ségéért Ezüst Csillagot és Bíbor Szívet is kapott. Re-
pülni már civilként tanult meg: gőzkazánszerelőként
dolgozott, de repülőgépeket is javított a teterborói
repülőiskolában (ahonnan a gépeket lopta), és itt vett
pilótaórákat is. A pilótaengedélyt is megszerezte, de
egy repülés után felfüggesztették, és később nem is
I 223
2018. 11. 05. 23:26
 Hihetetlen, de igaz
akart már újra hivatásos pilóta lenni. Fitzpatrickről
még életében elneveztek egy koktélt is, a neve Late
Night Flight (Késő esti járat). A vakmerő pilóta
2009-ben, 79 évesen halt meg.
Egy gemkapocs mentette
meg a 750 millió dolláros
bombázót
1966. április 30-án Joe Cotton ezredes, az Egye-
sült Államok Légierejének pilótája páratlan dol-
got művelt, hogy megmentsen a biztos pusztulástól
egy drága kísérleti repülőgépet. A North American
Aviation tervezőmérnökei az ötvenes évek végén ál-
modták meg az XB–70 Valkyrie-t a légierő stratégiai
parancsnokságának felkérésére, azzal a céllal, hogy a
program végére kifejlesszék a B–70-es szuperszoni-
kus stratégiai nukleáris bombázót. A hatalmas (csak-
nem 58 méter hosszú), mégis rendkívül kecses repü-
lőgépet hat sugárhajtómű emelte a levegőbe, hogy
aztán 21 kilométeres magasságban akár a hangsebes-
ség háromszorosával repülve hatolhasson be mélyen
az ellenséges területek fölé.
Az elképzelés akkortájt – azaz nem sokkal az in-
terkontinentális ballisztikus rakéták térhódítása, illet-
ve a korszerű légvédelmi rakéták elterjedése előtt –
az volt, hogy a szovjet elfogó vadászgépekkel és föl-
di radarokkal szemben csak egy ilyen kvalitásokkal
rendelkező bombázó állja meg a helyét. A bámulatos
technológiai színvonalat képviselő, ám hamar túlha-
ladott Valkyrie-ből összesen két darab épült, mielőtt
1961-ben törölték a B–70-es programot. A 20001-es
224 I A Birodalom visszavág forgatása alatt senki nem tudta, hogy Darth Vader Luke apja, utószinkronnal változtatták meg a szöveget.
til3_vegleges.indb 224
és 20207-es jelű XB–70-es repülőgépeket ezután ku-
tatási célokra használta a légierő és a NASA, legin-
kább a hosszú ideig tartó, nagy sebességű repülések
tanulmányozására 1964 és 1969 között. A kísérleti
gépekkel – kísérleti jellegükből adódóan – akadt pár
gond. Az egyik incidens az említett napon történt,
amikor Joseph F. Cotton ezredes, a légierő tesztpilótá-
ja és Al White, a North American pilótája vitte el egy
körre a kettes számú gépet. A repülési tervben többek
között 3 Mach fölötti száguldás is szerepelt, azonban
nem sokkal felszállás után mindent keresztülhúzott
egy váratlan műszaki hiba: a gép orrában lévő futómű
behúzás közben beleakadt a futóműakna ajtajába.
Cotton először megpróbálta újra kiengedni a fu-
tóművet, de ezzel csak rosszabbra fordult a helyzet.
A hidraulikus rendszer csődöt mondott, az orrfutó
meg se moccant. Az ezredes ekkor a tartalék elektro-
mos rendszerrel próbálkozott, de az egy pukkanással
megadta magát. A helyzet ekkor vált igazán komol�-
lyá. Az XB–70 formai kialakítása egyszerűen nem
tette lehetővé, hogy futóművek nélkül, hasra szállva
kíséreljenek meg vele kényszerleszállást a pilóták –
erre nem is készültek soha, ilyen jellegű szimulációs
gyakorlatokat egyszer sem hajtottak végre a kiképzés
során. A kétségbeesett ötletelésben először az merült
fel, hogy a pilóták úgynevezett touch-and-go lando-
lást, átstartolást hajtsanak végre, azaz mintha leszáll-
nának a géppel, de csak a hátsó futóműveket tegyék
az Edwards légibázis betonjára, aztán gázt adva lan-
dolás helyett felszállással folytassák a manővert. Ettől
azt remélték, hátha a betonhoz érve, a koccanástól
és rázkódástól kipattan a beszorult orrfutó. Nem jött
be a terv, két próbálkozás után sem moccant egy jot-
tányit se a szerkezet. Ekkor már csak a katapultálás és
a 750 millió dolláros gép elvesztése látszott egyedüli
megoldásnak.
2018. 11. 05. 23:26

A két pilóta lassan körözött a légibázis fölött, éget-
ve a maradék üzemanyagot. Cotton ezredest a földi
irányítók hátraküldték, hogy ellenőrizzen még egy-
két dolgot a pilótafülke egyik nehezen hozzáférhető
elektromos szekrényében, hátha rájönnek, mi okozta
a tartalék elektromos rendszer meghibásodását. Joe
Cotton meg is találta: egy kiégett biztosíték miatt
nem működött a futómű kiengedése. A helyzet ekkor
így állt: ha sikerül kiiktatni a sérült megszakítót, és ez-
zel újra áram alá helyezni a rendszert, akkor egy utolsó
próbát még lehet tenni a futómű helyére könyörgésére.
Igen ám, de a pilóták felszerelésébe nem tartozott bele
semmiféle szerszámkészlet, és a Valkyrie fedélzetén
sem volt ilyesmi, és pótalkatrész sem. Az ezredes ek-
kor átnézte a nála lévő kis táskát, amiben a repülési
terv jegyzetei, térképek, leírások voltak. Ujjai bele-
akadtak a papírokat összefogó vastag kapocsba, és ez-
zel megszületett a megoldás. A drótot
megfelelő formára hajlítgatta, majd
visszakúszott a meghibásodott biz-
tosítékhoz, és a gemkapoccsal zárta
az áramkört. (Ne feledjük, hogy
mindezt egy rendkívül szűk
helyen, túlnyomásos magassági
pilótaruhában, azaz olyan ke-
zeslábas szkafanderben, ami-
lyet űrhajósok is viselnek.)
til3_vegleges.indb 225
Hihetetlen, de igaz
Cotton ezredes ezután visszahuppant pilótaülé-
sébe, majd Al White elfordította a futómű kapcso-
lóját. A tartalék rendszer végtelenül megnyugtató
zaja azt jelezte, hogy az orrfutó a helyére került,
ezt a földi irányítás és a kísérő repülőgépek pilótái
is megerősítették. A kettes számú XB–70-es ezután
biztonságban leszállt. A lapok később azzal számol-
tak be a történtekről, hogy „egy 39 centes gemkapocs
megmentett egy 750 millió dolláros repülőgépet”. És
ez tulajdonképpen így is volt. A leszállás közben az
orrfutó kis mértékben megsérült, aminek kijavítása
két hétbe telt, de ennek költsége jócskán eltörpült a
gép ára mellett.
Sajnos a 20207-es jelű XB–70-es mindezzel csak
elodázta pár hónappal később, június 8-án bekövet-
kező végzetét, amikor formációs repülés közben egy
kísérő géppel, egy F–104-es vadászgéppel összeüt-
közve irányíthatatlanul a földbe csapódott. Joe Cot-
ton parancsnokként és ugyancsak a kíséret tagjaként,
egy T–38-as gépen repülve volt közvetlen
szemtanúja a két halálos áldozatot köve-
telő katasztrófának. Az egyetlen megma-
radt XB–70-es, talán a világ valaha épült
legszebb repülőgépe, ma a légierő
daytoni múzeumában emlékeztet a
szuperszonikus repülés történetének
egyik legizgalmasabb korszakára.
A faxot 33 évvel a telefon előtt találták fel. I 225
2018. 11. 05. 23:26
 Hihetetlen, de igaz
A világ legfiatalabb édes-
anyja egy ötéves kislány volt
Az extrém korai pubertás egy aránylag ritka ge-
netikai rendellenesség, az ezzel élő gyerekek a szo-
kásos 10-11 éves kor helyett 6-7 évesen kezdenek el
kamaszodni. A statisztikák szerint ez a lányok 0,2,
és a fiúk 0,05 százalékát érinti. Lina Medina még
ehhez képest is kilógott a sorból. A lány 1933-ban
született, és egy apró perui faluban, Tircapóban nőtt
fel, az Andok oldalában, 2200 méteres magasság
felett. Az édesanyja elmondása szerint 8 hónapos
korában jött meg az első menstruációja, hároméves
korában már rendszeres volt a vérzése, és négy-
évesen már láthatóan megnőttek a mellei. Amikor
ötéves korában elkezdett nőni a hasa, először azt
hitték, gonosz szellem szállta meg, később tumorra
gyanakodott a család. A falu sámánja egyiket sem
tudta meggyógyítani, így az édesapja bevitte a leg-
közelebbi város kórházába. Itt derült ki, hogy a kis-
lány hét hónapos terhes.
Linát a fővárosba szállították, ahol az ország
legjobb orvosai vizsgálták meg, és megerősítették
a terhesség tényét. Az esetből médiaszenzáció lett,
egy helyi bulvárlap ötezer dollárt ajánlott a lány csa-
ládjának, ha lefilmezhetik a szülést – de ezt a szülők
elutasították. Az orvosok viszont komoly esettanul-
mányt készítettek róla, ami korabeli orvosi szakla-
pokban meg is jelent, így lett az eset jól dokumen-
táltan a legkorábbi szülés. Lina másfél hónappal a
kórházba érkezése után, 1939. május 14-én, 5 éves,
7 hónapos és 17 napos korában császármetszéssel
egészséges, 2,7 kilós fiúgyermeknek adott életet.
Ironikus módon ez éppen anyák napjára esett abban
az évben.
226 I Ma már senki nem tudja, ki találta fel a tűzcsapot, mert a szabadalmi dokumentumok elégtek egy 1836-os tűzesetben.
til3_vegleges.indb 226
És ki volt a legidősebb anya?
Az egyik legrangosabb orvosi lap, a Lan-
cet 1887-ben leírta egy brit nő esetét, aki
természetes úton megfogant, majd 62 és
fél évesen hármas ikreknek adott életet.
A nőnek és férjének ők voltak a tizen-
egyedik, tizenkettedik és tizenharmadik
gyerekei. Modern reprodukciós mód-
szerekkel a gyerekvállalás még későbbi
életkorra tolható: a menopauza után is
ki lehet hordani egy másik nő lombikban
megtermékenyített petesejtjét. Ilyen mó-
don lett gyereke az indiai Daljinder Kaur-
nak és férjének, Mohinder Singh Gillnek
2016-ban. A 72 éves nő és 79 éves férje
46 év együttlét után vált szülővé, Arman
nevű fiuk két kilóval született. Bár Daljin-
der Kaur nem tudja a pontos születés-
napját, nagy valószínűséggel ő a legidő-
sebb ember, aki gyereket szült.
Mindez azt jelenti, hogy a kislány még az ötö-
dik születésnapja előtt esett teherbe. A megszületett
kisfiú, Geraldo az egész gyerekkorát abban a tudat-
ban töltötte, hogy Lina a nővére, csak felnőttkorában
tudta meg az igazságot. Negyvenévesen csontve-
lő-elégtelenségben halt meg – és sosem derült ki, ki
az apja. Lina sosem beszélt a fogantatás körülményei-
ről, az orvosok szerint az is elképzelhető, hogy egy-
szerűen nem emlékezett rá. Lina apját letartóztatták,
és megvádolták nemi erőszakkal, de később bizonyí-
ték hiányában a vádat elvetették. Az Associated Press
hírügynökség újságírója évekkel később a környékről
szóló riportjában azt írta, ezekben a falvakban az in-
diánok tradicionális ünnepei alkalmanként orgiákba
2018. 11. 05. 23:26

torkollanak, és ilyenkor nem ritka a nemi erőszak.
Lina Medina most 85 éves, nyugdíjas, az ország fő-
városában, Limában él. A második fia 1972-ben, 33
évvel az első után született.
Az atomrobbantás, aminek
máig nincs gazdája
1979. szeptember 22-én, helyi idő szerint haj-
nali háromkor az amerikai Vela 6911 műhold mű-
szerei jellegzetes jelet fogtak az Atlanti-óceán déli
részéről, valahol Dél-Afrika és az Antarktisz között
félúton. A jel pontosan olyan volt, mintha egy 2-4
A wifiben a fi semmit nem jelent, csak azért ragasztották a névhez, hogy jobban hasonlítson a közismert hifire.
til3_vegleges.indb 227
Hihetetlen, de igaz
kilotonnás atombombát robbantott volna fel vala-
ki (összehasonlításként: a Hirosimát romba döntő
Little Boy 15 kilotonnás volt). A Vela rendszert
pont erre tervezték: az 1963-as atomcsendegyez-
mény betartásának ellenőrzésére építették, ami
betiltotta a kísérleti atomrobbantásokat víz alatt, a
légkörben és a világűrben.
A Vela-műholdak 41 atomrobbantást észlel-
tek az ominózus atlanti-óceáni eset előtt, és sosem
tévedtek; a jel pedig most is pontosan ugyanolyan
volt. Ilyen erős és gyors, impulzusszerű villanássoro-
zatot kizárólag nukleáris robbanás tud létrehozni. A
Puerto Ricó-i Arecibo Obszervatórium másodper-
cekkel a Vela által fogott jel után szokatlan zavart
észlelt az ionoszférában; az amerikai haditengeré-
szet SOSUS szonárrendszere pedig ugyanebben az
időben vett egy erős, tompa puffanásszerű hangot a
térségben. Minden jel arra utalt, hogy valaki meg-
sértette az atomcsendegyezményt, és természetesen
egyetlen ország sem vállalta magára a dolgot. A fur-
csaságok pedig csak ekkor kezdődtek.
Carter amerikai elnök vizsgálatot rendelt el,
az amerikai légierő gépei átfésülték a környéket,
de a műszereik nem találták nyomát annak, hogy
atomrobbanás történt volna. Máig nem tisztázott
okokból azonban a gépek nem vizsgálódtak olyan
magasságban, ahol elvileg a levegőben mérhető lett
volna a sugárzás. A következő év nyarára elkészült
jelentés nem talált bizonyítékot arra, hogy valóban
atomrobbanás történt volna, és azt a teóriát vetet-
te fel, hogy egy mikrometeor találta el a műholdat,
emiatt zavarodtak meg a műszerei átmenetileg. A
további bizonyítékokat egyszerűen figyelmen kívül
hagyták, és a légierő méréseire alapoztak, ami nem
talált radioaktív nyomokat a helyszínen – igaz, nem
is nagyon keresett. A jelentés részleteit titkosították.
I 227
2018. 11. 05. 23:26
 Hihetetlen, de igaz
Az ügy eltussolásának hátterében minden bi-
zonnyal az állt, hogy ha sikeresen kinyomozzák, ki
robbantott, az adott ország ellen minimum nem-
zetközi kereskedelmi szankciókat illett volna beve-
zetni. Márpedig a titkosszolgálati jelentések erősen
arra utaltak, hogy a kísérleti robbantás egy közös
dél-afrikai–izraeli projekt volt. Amerikában pedig
éppen választási kampány zajlott, és Carter újravá-
lasztási esélyeit rontotta volna az is, ha az amerikai
kormány beleáll egy Izrael elleni nemzetközi szank-
cióba, aminek ki tudja, milyen következményei lesz-
nek a Közel-Keleten, és az is, ha az egyébként az
atomcsend védelmezőjeként és a béke őreként tet-
szelgő amerikai kormány nem hajlandó beleállni az
228 I Az Arábiai Lawrence 227 perccel a leghosszabb film, amiben egyetlen mondatuk sincsen a női szereplőknek.
til3_vegleges.indb 228
egyezmény megsértője elleni nemzetközi szankci-
ókba. Az egyetlen megoldásnak az látszott, hogy az
összes bizonyíték és a független kutatók felháboro-
dása ellenére egyszerűen elkenik az ügyet. Carter
ezzel együtt csúfosan elbukta az 1980-as választást.
22 évvel később, ha nem is a Vela-incidens kezelé-
séért, de megkapta a Nobel-békedíjat.
Izrael a mai napig nem ismerte el hivatalosan,
hogy vannak atomfegyverei. Azután sem, hogy
1986-ban egy technikus kiszivárogtatta a brit sajtó-
nak az izraeli atomprogram részleteit, adatokkal, do-
kumentumokkal, fotókkal. A szivárogtatót a Moszad
ügynökei még a cikkek megjelenése előtt elrabolták,
és hazaárulásért 18 évet ült börtönben.
2018. 11. 05. 23:26

Elsüllyedt tengeralattjárókat
kerestek, megtalálták a
Titanicot
A Titanic roncsai Új-Fundland déli partjaitól
900 kilométerre hevernek, 3700 méteres mély-
ségben, a hajó maradványait 1985-ben fedezte fel
Robert Ballard, a Rhode Island-i Egyetem ocea-
nográfusa. A kutatáshoz szükséges technológiát is
ő fejlesztette ki, a projektet az amerikai haditenge-
részet finanszírozta. Páratlan történelmi leletet si-
került felfedeznie, pedig a haditengerészet egyálta-
lán nem a Titanicra volt kíváncsi, hanem két eltűnt
atom-tengeralattjárót szeretett volna látni.
Ballard 1982-ben kereste meg a haditengeré-
szetet, hogy támogassák egy egyedi tervezésű ro-
bot-tengeralattjáró, az Argo megépítésében; ezzel
kutatott volna a Titanic roncsai után az óceán fene-
kén. Ronald Thunman, a tengeralattjárókkal foglal-
kozó műveletek helyettes vezetője azt mondta Bal-
lardnak, hogy a hadsereget érdekelné a technológia,
de nem azért, amire ő szánta: a U.S.S. Thresher és
a U.S.S. Scorpion tengeralattjárók után nyomoz-
nának vele. A Thresher 1963-ban veszett oda egy
mélymerülési teszt során, 129 fős legénységgel, a
Scorpion pedig öt évvel később, rejtélyes, máig nem
tisztázott körülmények között szállt a hullámsírba,
99 tengerésszel. A haditengerészet évekig kutatott
nagy erőkkel a maradványok után, mindhiába. Az
esetleges radioaktív szivárgás és a vele járó környe-
zeti katasztrófa mellett fontos oka volt a kutatásnak
az is, hogy egyáltalán kiderüljön, mi történt a Scor-
pionnal, illetve az, hogy megbizonyosodjanak arról,
nem kerültek az oroszok kezébe a csúcstechnológiás
haditechnika roncsai.
A paranoia ellentéte a prónia, az ebben szenvedő meg van győződve arról, hogy globális összeesküvés próbálja segíteni mindenben.
til3_vegleges.indb 229
Hihetetlen, de igaz
Az Argo képes volt arra, hogy elérje a tenger-
alattjárókat és fényképeket is készítsen, így Ballard
elfogadta az ajánlatot. Megkérte a haditengerésze-
tet, hogy támogassák a Titanic keresésében is, ami a
korabeli adatok alapján valahol a két tengeralattjáró
roncsa között nyugodhatott a hullámsírban. Thun-
man ragaszkodott hozzá, hogy a haditengerészet
küldetése az első, de felajánlotta Ballardnak, hogy
ha a fő teendő után marad idő, azt csinál a robottal,
amit akar. A küldetés minden szempontból teljes
siker volt. A tengerfenéken a hajók süllyedéséből
származó törmelék nyomát követve sikerült megta-
lálni mindkét tengeralattjárót, és megbizonyosodni
arról, hogy a reaktorok nem sérültek meg. A Scor-
pion roncsait megvizsgálva pedig megállapították,
alaptalan volt a gyanú, hogy egy szovjet hajó lőtte
volna ki. Mivel a két tengeralattjáró megvizsgálása
után még pár nap hátravolt az expedíció előzetesen
megtervezett idejéből, a haditengerészet táborno-
kai engedélyezték Ballardnak, hogy azt a Titanic
keresésére fordítsa – és így sikerült végül belefutni
az évtized régészeti szenzációjába, az egykori luxus-
hajó roncsába.
I 229
2018. 11. 05. 23:26
 Hihetetlen, de igaz
A haditengerészet valójában nem számított arra,
hogy megtalálhatják a hajóroncsot. Amikor végül
mégis belefutottak, frászt kaptak; biztosak voltak
benne, hogy az eset nagy nyilvánosságot kap, és
mindenki rájön, hogy mit kerestek valójában a ten-
gerfenéken. Rosszul hitték: az embereket annyira
lenyűgözte a Titanic legendája és a hajóroncs felfe-
dezése, hogy az eltűnt tengeralattjárókat senki nem
feszegette. A titkos küldetésről Ballard több mint
húsz évvel később, 2008-ban beszélt csak először
egy dokumentumfilmben.
Amikor divat volt bogarakat
viselni
Az állatvédők régóta hadban állnak a szépség-
iparral, de a szőrméknél sokkal cifrább dolgokat is
hordtak már magukon az emberek. Például vékony
láncra kötött, ékkövekkel feldíszített élő bogara-
kat. Már az ókori Egyiptomban is viseltek a nők
élő rovarokat, leginkább szkarabeuszt (vagy kevés-
bé hangzatos, de rendszertanilag pontosabb nevén
nagy ganajtúró bogarat), de a drágakövekkel való
díszítés szokása már a mexikói Yucatán-félszigetről
származik, és állítólag egy maja monda az alapja.
E mese szerint valaha élt egy gyönyörű hercegnő,
akit Cuzánnak hívtak, mert a haja olyan volt, mint a
fecskék szárnyai (a cuzán a maja szó a fecskére). Az
apja egy isteni hatalmú uralkodó volt, aki lányát egy
gazdag város trónörököséhez, Ek Chapathoz akarta
adni, azonban Cuzán apja egyik harcosába, Chal-
polba szeretett bele. A szerelmesek titkos viszonyt
230 I A világ aranykészletének 11 százalékát indiai nők hordják ékszerként. Ez több, mint az USA és az IMF aranytartaléka összesen.
til3_vegleges.indb 230
folytattak, azonban ez kiderült, és az uralkodó dü-
hében ki akarta végeztetni Chalpolt. Lánya könyör-
gésére azonban végül az apa megkímélte harcosa
életét, de büntetésül az egyik mágusával bogárrá
változtatta őt. Cuzán hozzáment Ek Chapathoz, de
a bogarat ékszerekkel díszítve folyton magán hord-
ta, hogy sose felejtse el igaz szerelmét.
Bár vannak, akik szerint a maja mondát csak le-
leményes ékszerészek találták ki, az bizonyos, hogy
az élő bogárékszerek a XIX. században már divat-
ban voltak a Yucatán-félszigeten, mert erről több
korabeli úti beszámoló is beszámol. A makechnek
vagy macquechnek nevezett ékszerek alapja általá-
ban a Zopheridae családba tartozó páncélbogarak
valamelyik képviselője volt, mert annak vastag ki-
tinpáncélját jól meg lehetett munkálni, drágaköve-
ket vagy akár apró láncot rögzíteni hozzá. Egy jól
táplált makech akár tovább élt, mint a dzsungelben,
de a mexikói nők a kimúlt bogárdíszeket is szívbaj
nélkül viselték magukon.
És nem csak a mexikói nők: a XIX. század má-
sodik felében Európában is megjelent egy hasonló
divathóbort, főleg a viktoriánus Angliában. Az volt
az ipari forradalom kiteljesedése, amikor a nagyvá-
rosok mind modernizálódtak és átalakultak, és ez-
zel együtt az emberekben megjelent az igény, hogy
visszataláljanak a természethez – éppen akkor, ami-
kor az emberiség evolúciójáról rengeteg új elmélet
és információ jelent meg, és A fajok eredete kötelező
olvasmánynak számított az előkelőségek körében
is. Mindennek eredményeként tartósított lepkék és
bogarak, sőt kitömött madarak és apró emlősök is
megjelentek a hölgyek ruházatában és tartozéka-
in. A taxidermia és a divat találkozásában készült
például apró pintytetemeket tartalmazó legyező,
de olyan ruhaköltemények is, amelyekre több száz
2018. 11. 05. 23:26

színjátszó bogárszárnyat varrtak fel. (Érdekesség,
hogy ekkortájt az Egyesült Államokban a hüllő
ment nagyon: a nők kis termetű, vékony pórázzal
fogva tartott gyíkokat hordtak magukon, amíg be
nem tiltották ezt a szokást.)
A Yucatán-félsziget egyes településein a mai na-
pig lehet makecht venni és viselni, egy Jared Gold
nevű divattervező pedig 2006-ban megpróbálta a
szélesebb köztudatba is bedobni az élő bogárék-
szereket, a páncélbogarak mellett Swarovski kristá-
lyokkal díszített madagaszkári bütykös csótányok-
kal is kísérletezve. Persze ma már minden ilyen
divathóbort heves ellenállást vált ki a PETA-ból és
más állatvédőkből.
A bálnahányás a parfümgyártás fontos alapanyaga, milliókat ér egy-egy nagyobb darab.
til3_vegleges.indb 231
Hihetetlen, de igaz
Fejbe lőtték, 58 év múlva
kiköpte a golyót
Willis Meadows 78 éves volt, amikor csilla-
píthatatlan köhögőrohamot kapott; a torkához
kapott, és fuldokolni kezdett. Már-már azt hitte,
hogy itt a vég, amikor valami kirepült a szájá-
ból, nagyot koppant a konyhaasztalon, majd to-
vább gurult a padlóra. Egy puskagolyó volt, amit
Meadows fejlövés formájában kapott az amerikai
polgárháborúban, 58 évvel korábban. A konföde-
ráció oldalán harcoló veterán 19 éves volt, amikor
fejlövés érte; az incidensben a fél szemét is elvesz-
tette. Eltartott egy darabig, amíg a lövedék kacs-
karingós úton, de végül kikerült a szervezetéből.
Az eset 1921-ben történt; a felköhögött lövedék
története már akkor is nagy port kavart. A sztori
bekerült a Ripley’s Believe It or Not! történetei közé,
így a világ 42 országában, 17 különböző nyelven
jelent meg. Azt viszont szinte sehol sem jegyezték
meg, hogy Meadows később találkozott a katoná-
val, aki fejbe lőtte őt.
A Central Point-i Henry Kilburn 1950-ben ál-
lított be a helyi újsághoz egy naplóval és egy ki-
nagyított fotóval: ezen egy lövedék, a két oldalán
pedig két férfi volt látható. Kilburn azt állította,
hogy a félszemű férfi Meadows, a másik pedig Peter
Knapp, aki a polgárháborúban rálőtt Meadowsra; a
napló az ő tulajdona volt. Kiderült, hogy Knapp is
hallotta Meadows sztoriját a felköhögött lövedék-
ről, innen jött rá, hogy ő lőhetett rá a férfira. A kö-
vetkező hónapokban megkereste Meadowst, majd
miután egyeztettek a történtekről, megállapították,
hogy Knappnak igaza van: csakugyan ő sebesítette
meg Meadowst (már ha lehet így nevezni, ha vala-
I 231
2018. 11. 05. 23:27
 Hihetetlen, de igaz
kinek egy lövedéket küldenek az agyába a szemén
keresztül).
Meadows 1862-ben csatlakozott a konföderáci-
ós csapatokhoz, az alabamai önkéntesek gyalogsá-
gához. A nyugati frontra, a Mississippi folyó mellé
vezényelték. Amikor az uniós csapatok 1863-ban
megtámadták Vicksburgöt, a déli csapatok súlyos
vereségeket szenvedtek. Július 1-jén, az utolsó ös�-
szecsapásnál Meadows egy vaskazán nyílása mögül
pufogtatott a jenkikre. A 21 éves Knapp és három
társa keletről közelítettek; az volt a parancsuk, hogy
lőjék le a Konföderáció oldalán harcoló mesterlövé-
szeket. Knapp észrevette Meadowst, a kazánlemez
kukucskálójára célzott és tüzelt. Meadows össze-
esett; a szeméből csak úgy spriccelt a vér. A társai
halottnak hitték, így nem is próbálták megmenteni.
Az eszméletlen Meadowsra az Unió egyik orvosa
talált rá. Megpróbálta eltávolítani a lövedéket, de
nem találta, a műtétbe viszont nem mert belevág-
232 I A XIX. században a pubertás 15-16 éves korban kezdődött, ma 11-12 évesen. Az ok a gyerekek sokkal jobb élelmezése.
til3_vegleges.indb 232
ni. A sebesültet végül feltették egy hadifoglyokat
szállító hajóra, és egy uniós kórházba szállították. A
háború végéig lábadozott, majd visszatért farmjára
az alabamai Lanettbe.
Knapp néhány hónappal később fogságba esett,
de a háború után ő is farmer lett Michiganben.
1887-ben megnősült, majd Kelsóba költözött. Saját
gyerekük sosem volt, de a feleségével örökbe fogad-
ták Minnie Mae-t, Henry Kilburn húgát; az any-
juk elvált a férjétől, de egyedül nem tudta nevelni a
három gyerekét, így kénytelen volt a lányát nevelő-
szülőkhöz adni. Minnie Mae Kilburn adta a naplót
és a fényképet a bátyjának, Henry Kilburnnek, aki
végül eljuttatta a sztorit a helyi újságnak 1950-ben.
Így derült ki az is, hogy bár fiatal korukban halálos
ellenségek voltak, öregedő veteránként Knapp és
Meadows jó barátok lettek. Utolsó éveikben sokat
leveleztek, fényképeket cserélgettek, és mindig jó
egészséget kívántak egymásnak.
2018. 11. 05. 23:27

Isztambulban halállal
büntették a kávéivást
A török kávékultúra méltán világhírű, ezt bárki
alátámasztja, aki járt már Isztambul bármelyik ká-
vézójában, és volt annyi esze, hogy ne kavarja fel a
török kávé alján hagyományosan ott hagyott zac-
cot. De a tradíciók mellett jól futnak a nemzetközi
kávétrendek is, Starbucksból például 106 darab van
Isztambulban, több, mint San Franciscóban vagy
Los Angelesben. Ehhez képest elég meglepő, hogy
IV. Murád szultán 1633-ban betiltotta a kávézókat
Isztambulban és az összes török városban, és drákói
szigorral büntette a köztéri kávéivást (plusz az alko-
hol fogyasztását, az ópiumszívást és a dohányzást is).
Az első eset büntetése egy alapos verés volt, a vissza-
A United Airlines légitársaságnak egészen 1970-ig volt csak férfi utasok számára megnyitott járata.
til3_vegleges.indb 233
Hihetetlen, de igaz
esőket pedig zsákba varrva bedobták a Boszporusz
hullámai közé, ami praktikusan a halálos ítélettel volt
egyenértékű. Otthon, a négy fal között viszont lehe-
tett kávézni – a feljegyzések szerint maga a szultán is
lelkes fogyasztó volt –, csak a közösségi kávézás volt
tilos. De az annyira, hogy Murád a krónikák szerint
személyesen vezetett kávékommandókat éjszakán-
ként a városban, és ha illegális kávézót talált, ott saját
kezűleg rendezett vérfürdőt. Több korabeli ábrázolás
is fennmaradt róla, ahogy roppant kétkezes karddal a
kezében ront rá békésen kávézgató turbános fickók-
ra. Ennek persze így nem sok értelme van – miért
üldözte minden törökök szultánja ennyire a kávézást,
ha magát a kávét nem?
Murád gyerekként, mindössze 11 évesen került a
trónra, 20 éves volt, amikor a gyakorlatban is átvet-
I 233
2018. 11. 05. 23:27
 Hihetetlen, de igaz
te az irányítást, és a kávétilalom az első törvényeinek
egyike volt (aztán 27 évesen halt meg, mint az igazi
rocksztárok Jimi Hendrixtől Kurt Cobainen át Amy
Winehouse-ig). Elég zavaros idők voltak ezek a tö-
rök birodalomban: Murád bátyja, II. Oszmán szintén
szultán volt pár évvel korábban, ő 14 évesen került a
trónra puccsal, és 17 évesen halt meg egy janicsárlá-
zadásban. A szultáni címet I. Musztafa vette át tőle
– aki egyébként az elődje is volt –, és tőle is puccsal
vette el Murád, illetve az anyja, Köszem szultána,
aki kormányzóként uralkodott is helyette jó ideig.
Musztafa mellékesen Murád és Oszmán nagybátyja
volt. Zűrös egy család, de így legalább érthető, ho-
gyan tudnak több száz részes szappanoperákat for-
gatni az életükből a törökök.
Egy szó mint száz: Murádnak minden oka meg-
volt arra, hogy rettegjen az ellene szőtt összeeskü-
vésektől, a rebellis janicsároktól, meg úgy általában
mindenféle szervezkedéstől a hatalom ellen. Mivel az
összes ilyen szervezkedés melegágyának a kávézókat
tekintette – ahol az emberek csak úgy beszélgethet-
tek egymással kávézás közben, helytelen gondola-
tokat terjesztve –, logikus lépésnek tűnt a lázadások
ezen potenciális gócpontjait kiiktatni. A tiltást az
utódai is átvették, bár folyamatosan enyhítettek rajta,
egészen a XVIII. század közepéig illegális volt min-
den kávézó a török városokban.
Ironikus módon eközben Európában a katolikus
egyház éppen azért bélyegezte a sátán italának és til-
totta be a kávét, mert az roppant népszerű volt a tö-
rökök körében. Végül az 1500-as évek végén, vagyis
még a Murád-féle betiltás előtt VIII. Kelemen pápa
adta áldását a kávéra, a legenda szerint az első kósto-
lás után kijelentve, hogy ez az ital lehet, hogy a sátá-
né, de annyira jó, hogy meg kell keresztelni és azzal
megmenteni a keresztények számára.
234 I A fülhallgatók jackdugójának kialakítása 1878 óta gyakorlatilag változatlan, csak a mérete csökkent.
til3_vegleges.indb 234
A Coca-Cola üres üveget
árult a teli áráért
1899-ben két ügyvéd kereste meg a Coca-Cola
vezérigazgatóját egy üzleti ajánlattal. A cég ekkor
már elég jól ment, 11 évvel voltunk túl azon, hogy
egy dörzsölt üzletember, Asa Candler mindössze 550
dollárért megvegye az üdítőital receptjét az eredeti
feltalálójától, és elkezdje vele meghódítani Ameri-
kát. A cég forgalmának legnagyobb részét akkoriban
a csapolt fogyasztás adta, a két ügyvéd, Benjamin
Thomas és Joseph Brown Whitehead azonban a pa-
lackozásban látta a jövőt, és ehhez akarta megszerez-
ni a jogokat a Coca-Colától. Akkoriban ugyan ezt
még senki nem látta előre, de bomba üzletet kötöt-
tek: jelképes összegért kapták meg a palackozás jo-
gát, csupán annyi kikötéssel, hogy a kólaszirupot a
Coca-Colától kell vásárolniuk a gyártáshoz, rögzített
áron. Ráadásul úgy sikerült megkötni a szerződést,
hogy ez a fix ár a világ végéig érvényes, a Coca-Cola
nem emelhet rajta. A következő évtizedekben az üve-
ges kóla óriási karriert futott be, az 1920-as évekre a
forgalma már nagyobb volt a csapolós kólagépekénél
(a dobozos csak jóval később, az 1950-es években
jelent meg). A Coca-Cola meg ott állt megfürödve,
miután fillérekért elkótyavetyélte a palackozási biz-
niszt, és nem is tudott kimászni a szerződésből.
A cég ravasz trükkel vágta ki magát a szorult
helyzetből: agresszív marketingkampányba kezdett,
amelynek központi eleme az volt, hogy a kóla min-
dig, minden körülmények között csak öt centbe ke-
rül. Ezzel sikerült elérniük, hogy az üveges kóla árát
se emelhessék, hiszen az elsöprő népharagot váltott
volna ki. Mivel az eladási ár és a hozzávalók ára is fix
volt, a költségek lassú emelkedése és az infláció lassan
2018. 11. 05. 23:27

elolvasztotta a palackozók nyereségét. 22 évbe telt,
de végül ezzel a módszerrel a Coca-Colának sike-
rült megtörni a palackozókat, és visszakerültek hozzá
az üveges kóla jogai. Igen ám, de eddigre az ötcen-
tes árat olyan mélyre sikerült beégetni az amerikaiak
kollektív tudatába, hogy ők maguk sem emelhettek
rajta.
A Coca-Cola így 1886-tól egészen az 1950-es
évek elejéig, vagyis közel hetven éven át változatlan
áron volt kapható Amerikában, annak ellenére, hogy
közben történt azért egy s más, ami felborzolta az
árakat, például két világháború és egy világgazdasági
összeomlás. A cég kiiktatta marketingjéből az ötcen-
tes ár sulykolását, de fél évszázad megszokása azért
nem kopik ki egyhamar a fejekből. A második világ-
háború után aztán pszichológiai szempontból meg-
érett a helyzet az áremelésre – de akkor még min-
dig ott volt egy komoly technikai probléma. Közben
ugyanis elszaporodtak a kólaautomaták, 1950-ben
már közel félmillió ilyen gép üzemelt Amerikában,
ezeknek a 85 százaléka Coca-Colát árult. Természe-
tesen mind úgy volt megépítve, hogy kizárólag az öt-
centes érmét ismerje fel. A cég akkori vezére, Robert
Woodruff először komolyan lobbizott az amerikai
Cedric Gibbons, aki az Oscar-díj aranyszobrát tervezte, később meg is nyerte azt. Összesen 11 alkalommal.
til3_vegleges.indb 235
Hihetetlen, de igaz
kormánynál, és személyesen az elnöknél, hogy az
USA vezesse be a 7,5 centes érmét. Ezzel megoldó-
dott volna az áremelés, továbbra is kényelmesen, egy
érmével lehetett volna kólát venni, és az automatákat
is csak egy kicsit kellett volna átépíteni. Eisenhower
azonban hallani sem akart a 7,5 centesről, Ameriká-
nak az éppen kezdődő hidegháborúban volt éppen
elég baja anélkül is, hogy ilyen hülyeséggel forgassa
fel a pénzügyi rendszerét.
A burkolt áremelésre hajtó Coca-Cola így egé-
szen bizarr kísérletbe fogott. Bevezették, hogy az au-
tomatákban minden kilencedik üveg üres legyen, de
persze ez csak a fizetés után derüljön ki. Ilyenkor a
vásárló vagy szomjas maradt, vagy bedobott még egy
ötcentest, és így végső soron tíz centet fizetett egy
kóláért. Az üdítővásárlás ezzel egyfajta szerencsejá-
tékká vált, az egy teli üvegre jutó bevétel pedig 5,625
centre nőtt. A rendszert Chicagóban vezették be
először, de nem meglepő módon a teszt azt az ered-
ményt hozta, hogy az embereknek egyáltalán nem
jön be a kólalutri. A cég így kénytelen volt az ötvenes
években fokozatosan hat, hét majd tíz centre emelni
a kóla árát. Ma a kólaautomaták bevett ára Ameri-
kában egy dollár egy dobozért vagy kis üvegért, de
I 235
2018. 11. 05. 23:27
 Hihetetlen, de igaz
állítólag léteznek még 75 centes gépek is. Drágább
helyeken, például vidámparkokban előfordul 2,5 dol-
lárra állított automata is.
A kudarckóla
Az ötcentes fiaskó mellett van még a Coca-
Colának egy másik híres melléfogása, ami
nem is olyan régen történt. A második világ-
háború után a cég részesedése az amerikai
üdítőital-piacon hatvan százalék volt, de ez
a nyolcvanas évek elejére 25-re csökkent. A
cég akkori vezetője, Roberto Goizueta ekkor
valami egészen radikálishoz nyúlt a része-
sedés növekedése érdekében: a Coca-Cola
eredeti receptjéhez. Kiadta az ukázt a cég
élelmiszermérnökeinek, hogy fejlesszenek új
kólát, és az elkészült ital egész jól teljesített
az előzetes próbákon: a tesztcsoport nagy
része finomabbnak gondolta a Pepsinél, de
még a régi Cocánál is. Az ital New Coke né-
ven 1985. április 23-án került piacra, és a cég
rögtön le is állította a régi kóla gyártását. Az-
tán kiderült, hogy a vásárlóknak a márkához
fűződő érzelmei sokkal inkább számítanak,
mint az íz, ugyanis a Coca-Cola lecserélése
óriási felháborodást vont maga után. Még az
Old Cola Drinkers of America nevű régikóla-
hívő szervezet is megalakult, és beperelte a
vállalatot, a régi recept nyilvánosságra hozá-
sát követelve. A Coca-Cola hamar meghát-
rált: július 10-én visszatértek az eredeti re-
cepthez, a New Coke-ot pedig lefokozták, és
egy kólavariáns lett a sok közül, amíg 2002-
ben végleg ki nem vezették a piacról.
236 I Az 1900-as olimpia krokett páros versenyszámában csak egy induló volt, akiknek játék nélkül odaadták az aranyérmet.
til3_vegleges.indb 236
Az első hordozható színes
számítógép egy tízkilós
bőrönd volt
Egy egész generáció alapvető élménye a Com-
modore 64 számítógép: az egyszerű, otthoni tévére
ráköthető, többféle perifériával bővíthető komputer
háztartások millióiba jutott el, és minden idők egyik
legkelendőbb számítógépmodelljének számít. Bár
1982-ben jelent meg, Magyarországon 1985-ig nem
lehetett kapni a szocialista blokk országait sújtó ke-
reskedelmi embargó miatt (sok más számítástechni-
kai eszközzel egyetemben a C64 is COCOM-listás
volt), és csak a nyolcvanas évek végén tudott hazánk-
ban elterjedni, több tízezer családba hozva el az ott-
honi számítástechnika korszakát.
Így nálunk kevésbé ismert, de volt a C64-nek egy
forradalminak számító mutációja is, a Commodore
SX-64, amit a szakirodalom döntő része a világ első
színes kijelzős hordozható számítógépének tart. Az
SX-64-et két évvel a C64 megjelenése után mutatták
be, és igazából nem volt más, mint egy tíz és fél kilós
táska (már-már bőrönd), amibe a gyártó szépen bele-
pakolt mindent, ami ahhoz kell, hogy egy komplett
számítógépet lehessen egyik helyről a másikra cipelni,
mindenféle szerelés, vezetékek idegtépő dugdosása
nélkül.
Az SX-64-hez hasonló hordozható készülékek je-
lentek meg már akkoriban a piacon (például az 1981-
es Osborne-1 vagy az 1982-es Kaypro-II), de ezekbe
csak monokróm kijelzőt szereltek, így leginkább vál-
lalati környezetben terjedtek el. Az SX-64-be azon-
ban egy öthüvelykes színes monitort építettek, egy 16
szín megjelenítésére képes, 320×200 pixel felbontású
kijelzőt, ami mellé 1541-es flopimeghajtót szereltek, a
2018. 11. 05. 23:27

gépházba pedig bekerült a tápegység is. Ettől megle-
hetősen súlyos, a hordozhatóság határát súrolóan ne-
héz lett az SX-64 – kellett is rá egy masszív műanyag
fül, hogy cipelni lehessen a tíz és fél kilóját.
A gép specifikációi kevésben tértek el a C64-től, a
különbségek is leginkább a kompakt kivitelből adód-
tak. Például más kialakítású volt a gépház előlapjáról
lenyitható billentyűzet, valamint a kis monitorméret
miatt megváltoztatták a szövegmegjelenítés színeit
a jobb olvashatóság kedvéért. A két gép közti elté-
rés leginkább az árban mutatkozott meg, az exkluzív
számítástechnikai eszköznek szánt „főnöki” C64-es
A 2010-es évek eleje óta a világon több a túlsúlyos ember, mint az éhező.
til3_vegleges.indb 237
Hihetetlen, de igaz
megjelenésekor csaknem kétszer annyiba, ezer dollár
körüli összegbe került, mint az elődje premierkor (mai
árfolyamon kb. 2300 dollár, azaz csaknem 650 ezer
forint). Talán a magas ár is hozzájárult ahhoz, hogy
az SX-64 nem vált annyira elterjedtté, mint a legen-
dás C64, bár egyes vélemények a kicsi, nem túl prakti-
kus monitort okolják a kereskedelmi sikertelenségért
(öt hüvelykes átmérő – ennyit ma szinte bármelyik
okostelefon tud). 1986-ban abba is hagyták a gyár-
tást, és bár pontos adatok nem állnak rendelkezésre,
az eladott gépek sorozatszámai alapján körülbelül
százezerre tehető a piacra került SX-64-esek száma.
I 237
2018. 11. 05. 23:27
 Nem turistának való vidék

Nem turistának való vidék

Furcsa nyaralóhelyek
238 I

til3_vegleges.indb 238 2018. 11. 05. 23:27


A falu, ahol a teljes lakosság
egy házban él
Whittier a festői szépségű Alaszkában találha-
tó, ahol a fenyvesekkel beborított hegyek a felhőkig
érnek, de a látványt igencsak elcsúfítja egy hatalmas
épület, a tizennégy emeletes Begich-torony. Enélkül
azonban Whittier se létezne, hiszen a település ösz-
szes lakosa – több mint kétszáz fő – ebben a házban
él. A környéken elviselhetetlen az időjárás, hat hónap
esőzést hat hónap havazás követ, és gyakoriak a 130
kilométer per órás szelek. Ennek ellenére a lakosok
úgy élhetnek, mintha pár ezer kilométerrel délebbre
lennének – akár papucsban és köntösben is lecsoszog-
hatnak a boltba. A Begich-toronyban mindent meg-
találnak, lifttel mehetnek az orvosi rendelőbe, az ön-
kormányzati hivatalba vagy az iskolába. Még a külön
épületben található intézményeket is elérhetik száraz
lábbal, egy szerteágazó alagútrendszeren át.
Egy delaware-i kisváros egyik házába több mint 200 ezer cég van bejelentve, az állam alacsony adóit kihasználva. I 239
til3_vegleges.indb 239
Nem turistának való vidék
A Begich-torony és a közeli Buckner-épület az-
után jött létre, hogy a japánok Pearl Harbornál meg-
támadták az Egyesült Államokat, és eredetileg kato-
nai bázisként funkcionált. Aztán a hidegháborúban
szántak neki fontos szerepet, de a nyugati partot őrző
monstrumok az ötvenes években feleslegessé váltak
az interkontinentális ballisztikus rakéták megjelené-
se miatt. Ezután vált Whittier településsé, és csak a
hideg maradt meg a hidegháborúból. A két épület-
ből csak az egyiket tudták megtartani, mert a Buck-
ner tele volt azbeszttel, és senki sem vállalta volna a
méregtelenítés és helyreállítás több millió dolláros
költségét – ezért az épület azóta elhagyatottan om-
ladozik.
A település évtizedekig annyira el volt vágva a
külvilágtól, hogy csak vonaton vagy hajón lehetett
megközelíteni, és így is csak akkor, ha megfelelő volt
az időjárás. Most már egy autóval járható alagút is
vezet a városba, ezen mindkét irányban óránként
csak egyszer eresztenek át forgalmat. Aki pedig nem
2018. 11. 05. 23:27
 Nem turistának való vidék
ér oda este fél 11-re, az autójában kénytelen aludni.
A helyiek humorára jellemző, hogy sokan POW fel-
iratú pólót hordanak, ami a „Prisoner of Whittier”,
vagyis a „Whittier foglya” rövidítése. Állítólag van-
nak olyan lakók, akik több hónapig, sőt akár évekig
nem mozdulnak ki a Begich-toronyból.
A teljes népesség: egyetlen fő
Bár Monowi neve indián eredetű, és állítólag vi-
rágot jelent, a mono akár a népességszámra is utalhat-
na. A kis nebraskai településnek ugyanis egyetlen la-
kója van. A 85 éves Elsie Eiler így egy személyben a
falu polgármestere, kocsmárosa és könyvtárosa. Újra
és újra megválasztja magát polgármesternek, majd
ebben a minőségében megújítja a kocsmája engedé-
lyét. Cserébe évente megemeli a saját maga által fize-
tett adót, hogy lélegeztetőgépen tarthassa az enyészet
ostromolta falut.
A falut, amely látott azért ennél szebb napokat is,
cseh telepesek alapították 1902-ben, és szépen fejlő-
dött is, hamarosan saját postája, temploma, középis-
kolája, két bankja volt, a húszas években a lakossága
a 150-et is elérte. Az amerikai álmot azonban sosem
sikerült megvalósítania. A földművelés reményében
érkező telepeseknek azzal kellett szembesülniük,
hogy a térség földje nem elég jó minőségű a farmok
eltartásához, a gazdaság átalakulásával a nagyválla-
latok megfojtották a helyi kisvállalkozásokat, a vá-
rosokba tanulni költöző fiatalok pedig egyre kevésbé
tértek vissza az álmos kis faluba. A sorvadozó tele-
pülés fokozatosan elnéptelenedett, a házak egymás
után omlottak össze, az utcákat benőtte a gaz. Eiler
240 I Izlandon 1935-ben betiltották a sört, és csak 1989-ben oldották fel a tilalmat. Azóta március 1. nemzeti sörnap.
til3_vegleges.indb 240
Magányos falulakók klubja
Nem Monowi az egyetlen település, ahol egy-
fősre zsugorodott a lakószám, a Földön más-
hol is előfordult már ilyesmi. Például az ar-
gentínai Villa Epecuénben, ahol ezerötszázan
laktak, aztán egy 1985-ös gátszakadás miatt
a közeli sóstó gyakorlatilag elnyelte a falut, és
mindenkinek máshova kellett költöznie. Ami-
kor a sós ár levonult, egy volt lakó, Pablo No-
vak visszatért a romok közé, és még 2015-ben
is ott élt. Az új-zélandi Cass szinte csak egy
bakterháznyi település, bakterháznyi funkció-
val, egy vasútvonal mellett, de 1987-től ott la-
kott Barrie Drummond, és még 2014-ben is
cassi telepes volt, aki ha magányosnak érezte
magát, átautózott egy szomszédos telepü-
lésre. A wyomingi Bufordnak is egyetlen la-
kosa volt, Dan Sammons, aki 1992-ben vette
meg a faluhoz tartozó földeket – aztán 2013-
ban elköltözött, és eladta az egész települést
egy vietnámi üzletembernek. Végül, a maine-i
Hibberts Gore szintén egy lakost számlált
már 2001-ben is: egy Karen Keller nevű nőt,
aki utálta, ha a média vele foglalkozik. Emi-
att nem is tudni, mi van vele: 2012-ben még
Hibberts Gore-ban küzdött az otthonába
bemászkáló teknősökkel és kígyókkal, de ké-
sőbb arról érkezett hír, hogy rákos lett.
háza az utolsó lakható épület, a kocsmája az egyet-
len működő üzlet. A kétezres évek elejére már csak
két lakos maradt, de ez a népesség is megfeleződött,
amikor Elsie férje, Rudy 2004-ben meghalt, és a falu
egyfősre zsugorodott.
2018. 11. 05. 23:27

Monowi sorsa közel sem egyedülálló, az ország
vidéki lakosságát az elmúlt bő fél évszázadban foko-
zatosan felszippantják a városok. Különösen érzéke-
nyen érinti ez az Egyesült Államok szívében elterülő
nagy síkság államait, ahol a falvak tömegével népte-
lenednek el, csak a legmakacsabbak tartanak ki ren-
dületlenül. Na meg a természet, amely fokozatosan
visszahódítja a prérit: elburjánzik a növényzet, újra
elszaporodnak az emberemlékezet óta nem látott ál-
latok, a maradék farmerek és cowboyok pedig egyre
inkább vadászatra váltanak.
A párizsi Orly reptér irányítórendszere a mai napig Windows 3.1-en fut, 2019-ben tervezik lecserélni modernebbre. I 241
til3_vegleges.indb 241
Nem turistának való vidék
Elsie Elier viszont nem adja fel. 2005-ben öt-
ezer kötetes könyvtárat nyitott. Ez még a férje álma
volt, de már nem érhette meg, hogy megvalósuljon.
Ahogy a kocsmát, a könyvtárat is a környékbeli tele-
pülésekről átjáró szomszédok és az átutazóban meg-
állók használják. Világos, hogy Elsie már nem megy
sehova. De ha egyszer végül ő is belefárad, vele együtt
Monowi is megszűnik majd létezni.
2018. 11. 05. 23:27
 Nem turistának való vidék
A rózsaszín tó rejtélye
Ausztrália délnyugati csücskében, egy elhagyatott
félszigeten fekszik egy tó, Hillier-tónak hívják. Nem
túl nagy, 600 méter hosszú, 250 méter széles, majd-
nem szabályos téglalap alakú. Sűrű erdő veszi körül, a
megközelítése így a szárazföld irányából elég nehéz-
kes; az egészen közeli óceánpart felől szoktak a turis-
ták átvágni az erdőn a tóhoz. Mégpedig azért, mert
a vize természetesen neonrózsaszín, a YouTube-on
több száz videó található turistáktól, akik úsznak ben-
ne, vagy a levegőből örökítették meg (fentről nézve
sokkal élénkebb a rágógumiszín).
A tavat 1802-ben fedezte fel egy Matthew Flin-
ders nevű brit felfedező, amikor a világon elsőként
körbehajózta Ausztráliát. Feljegyzései szerint a tó már
akkor is ilyen színű volt. A dolog nem optikai csaló-
dás: ha kimerünk a tó vizéből egy kicsit egy üvegbe,
ott is megtartja az árnyalatát. És még egy különle-
gessége van a Hillier-tó vizének: brutálisan magas a
242 I A második világháborúban az M&M’s cukorkák teljes mennyiségét az amerikai katonák kapták.
til3_vegleges.indb 242
sótartalma: 30-35 százalék körüli a vízállástól függő-
en, ami nagyjából a Holt-tengerével mérhető össze, az
óceánok vizénél pedig nagyjából tízszer sósabb.
A két furcsaság összefügg: a rettentően sós víz-
ben semmilyen, mikroorganizmusnál bonyolultabb
létforma nem él meg, viszont különösen nagy meny-
nyiségben tenyészik benne a sós vizet kimondottan
kedvelő Dunaliella salina alga. Az alga nagy meny-
nyiségben termel úgynevezett karotinoid vegyülete-
ket, a sárgarépában található és az annak színét adó
béta-karotin közeli rokonait. Mivel a Dunaliella sa-
lina évezredek óta háborítatlanul és tulajdonképpen
egyedül lakik a tóban, szépen telenyomta rózsaszín
karotinoid pigmentvegyületekkel. Amik egyébként
teljesen ártalmatlanok, így a tóban nyugodtan lehet
fürödni, és ha nem lenne extrém módon sós, akár
meg is lehetne inni a vizét. A Hillier egyébként nem
az egyetlen rózsaszín tó a világon: a szenegáli Ret-
ba-tó szintén a magas sótartalom és a Dunaliella sali-
na miatt egészen hasonló árnyalatú.
2018. 11. 05. 23:27

Az NDK a mai napig létezik a
Karib-tengeren?
Az Ernst Thälmann-sziget – vagy ahogy a helyi-
ek nevezik: Cayo Ernesto Thaelmann – egy egészen
kicsi, 15 kilométer hosszú, fél kilométer széles föld-
darab a Karib-tengerben, Kuba délnyugati partjainál,
a híres-hírhedt Disznó-öböl közvetlen szomszédsá-
gában. Teljesen lakatlan, és mivel a korallzátonyok
miatt a megközelítése sem egyszerű, turisták is ritkán
látogatják (amikor igen, akkor az itt fészkelő ritka
madárfajokat megfigyelni jönnek). A kubai fennha-
tóság alá tartozó szigetet 1972-ben Fidel Castro a
két ország megbonthatatlan barátságának szimbólu-
maként odaajándékozta az NDK-nak, amikor Erich
Honecker Havannában járt. Komoly protokollese-
mény volt, több mint százfős diplomáciai delegáció-
val, még a keletnémet tévé is közvetítette.
Az eredetileg Cayo Blanco del Sur (déli napos szi-
get) néven ismert földdarab ekkor kapta meg Ernst
Thälmann kommunista ellenálló és mártír nevét.
Thälmann volt a harmincas évek elején a német kom-
munista párt vezetője, az 1932-es választáson még
Új-Zélandon törvény engedélyezi a letelepedési vízum megtagadását arra hivatkozva, hogy a kérelmező túl kövér.
til3_vegleges.indb 243
Nem turistának való vidék
indult is elnökjelöltként Hitler ellen, és 13 százalék-
nyi szavazatot kapott. Később bebörtönözték, 11 évet
sínylődött magánzárkában, majd kivégezték. A szige-
tet a hetvenes években gyakran meglátogatták hiva-
talos NDK-s küldöttségek, de turistacélponttá sosem
sikerült tenni, pedig még az egyik tengerparti részt
is átnevezték Playa RDA-ra, vagyis NDK-strandra,
és a sziget csücskében felállították Thälmann szob-
rát. 1975-ben még a kor legnépszerűbb keletnémet
popénekese, Frank Schöbel is járt erre, és állítólag vi-
deóklipet forgatott az Insel im Golf von Cazones című
slágeréhez, de ez a videó azóta sajnos elveszett.
Másfél évtizeddel később leomlott a berlini fal, a
világháború után kettészakított Németország újra-
egyesült, a sziget története pedig itt kezd igazán iz-
galmas lenni. Az újraegyesítést egy részletes szerződés
tette hivatalossá, amit az NDK és NSZK vezetői mel-
lett az országot annak idején kettévágó nagyhatalmak,
az angolok, a franciák, az amerikaiak és a szovjetek ír-
tak alá. Ebben a szerződésben pedig nem szerepelt az
Ernst Thälmann-sziget. Amit sokan úgy értelmeztek,
hogy ha nincs papír róla, hogy az NDK tulajdonából
az egyesített Németországéba kerül, akkor bizony az
öt-hat Margitsziget méretű földdarabon továbbra is
I 243
2018. 11. 05. 23:27
 Nem turistának való vidék
létezik a Német Demokratikus Köztársaság. Ami tu-
lajdonképpen logikus is, mivel adminisztratív szinten
az egész újraegyesítés úgy történt, hogy az NDK öt
szövetségi államra osztotta magát, amelyek beléptek
az addig Nyugat-Németország, onnantól Németor-
szág néven ismert országba. Vagyis ha az Ernst Thäl-
mann nem lépett be sehová, ott megmaradt az NDK.
Mindez jó pár évig városi legendák témája volt
Németországban, mígnem 2001-ben egy német hír-
portál oknyomozói kitalálták, hogy megpróbálják
felparcellázni és eladni az NDK utolsó darabkáját.
A sziget akkor is lakatlan volt, egy hurrikán még az
Ernst Thälmann-szobrot is ledöntötte a kilencvenes
évek végén. A tervet a kubai hivatalok és a német
nagykövetség egyöntetűen azzal dobta vissza, hogy
tulajdonképpen az ajándékozás annak idején csak
jelképes gesztus volt, csak a névváltoztatás rész volt
hivatalos, a sziget így valójában továbbra is Kuba ré-
sze. Vagy ha mégsem, Németország hivatalosan nem
tart igényt a szigetre. Csakhogy ha abból indulunk
ki, hogy a sziget az NDK-é volt, az pedig darabokra
szakadt, és az egyes darabjai beléptek Németország-
ba, akkor nem is igazán tarthat rá igényt, mert az to-
vábbra is NDK-s terület, csak éppen lakosság nélkül.
Extra csavarként időközben megjelent a történet-
ben egy Molossia nevű mikroország, ami egy Kevin
Baugh nevű fickót takar, aki még 1983-ban kiáltotta
ki a saját országát a nevadai Dayton mellett. Baugh
azt állítja, hogy röviddel a berlini fal leomlása előtt
hivatalosan hadat üzent az NDK-nak, és mivel az
ország azóta megszűnt, a maradéka – vagyis a pici
karibi sziget – őt illeti meg mint a háború nyertesét.
Baugh rendkívül szórakoztató interjúkat ad a témá-
ban, de arról egyelőre nincs hír, hogy személyesen
szállt volna partra a vitatott tulajdonjogú szigeten
átvenni a hatalmat.
244 I Norvégiában van egy sziget a sarkkörön túl, ahol nyáron mértek 30 fokot is, és télen szinte sosincs hidegebb mínusz 2-3 foknál.
til3_vegleges.indb 244
A város, ahol 1800-an élnek,
mégis másfél millió lakója
van
San Franciscótól délre fekszik egy Colma nevű
város. Mindössze 4,95 négyzetkilométeres, vagyis
akkora sincs, mint Józsefváros, mégis másfél millió
lakosa van. Ez az ellentmondás logisztikailag úgy
oldható fel, hogy a lakók nagy része a város 17 te-
metőjének egyikében található. Colma lakói is tuda-
tában lehetnek a bizarr helyzetüknek, de igyekeznek
kedélyesen morbid humorral állni a helyzethez. Ez a
város jelmondatából is látszik: „Colmában nagyszerű
dolog élni.”
A Colmában nyugvó halottak többsége San Fran-
ciscóban élt, sőt jelentős részüket ott is helyezték
akkor még végsőnek gondolt nyugalomra. A század-
forduló környékén viszont a városvezetés egy rende-
letben megtiltotta a város határain belüli temetkezést.
Az aggódó városatyák indoka szerint erre azért volt
szükség, mert a temetők közegészségügyi kockázatot
jelentettek – a történelmi tapasztalat szerint pedig
azért, mert az egyre értékesebb San Franciscó-i in-
gatlanokért az élőktől több pénzt lehetett kérni.
Az új szabályozás, ahogy mondani szokás, nem
felmenő rendszerben valósult meg. A városban ez-
rével kezdték el feltúrni a sírokat és áthordani az
egyszer már eltemetett holtakat a városon túli déli
területre. Így növekedett fokozatosan, vagy ha úgy
tetszik, organikusan Colma városa. Bár már a szá-
zadfordulón elindult ez a folyamat, hivatalosan csak
1924-ben hozták létre a települést, akkor még Lawn-
dale néven. Azért is eshetett a mai Colmára a vá-
lasztás, mert a területe addigra már bejáratott temet-
kezési helynek számított. A XIX. század közepétől
2018. 11. 05. 23:27

ugyanis az akkor még apró San Franciscót elárasztot-
ták az aranylázban égő kalandorok, akik közül sokan
gyorsan odavesztek balesetekben vagy kolerában és
akkoriban tomboló hasonló nyavalyákban. A városka
rövid idő alatt megtelt, a temetkezési hely után néző
vállalkozók pedig már 1887-ben létrehozták a későb-
bi Colma első temetőjét.
A temetőváros élő lakói eleinte értelemszerűen a
fő funkciójához kapcsolódó munkások voltak, vagyis
sírásók, virágárusok, sírkövesek és a kegyeleti biznisz
hasonló fogaskerekei. A temetőktől független lakosok
csak a nyolcvanas években kezdtek megjelenni. Ma
már több más jellegű vállalkozás is működik a tele-
pülésen, ahol összesen 1800 fő él, bár a számuk még
mindig eltörpül a halottak mellett. Utóbbiak között
egyébként több igazi híresség is megtalálható, például
a farmergyáros Levi Strauss, az Aranypolgár főhősének
mintául szolgáló William Randolph Hearst média-
mágnás, a Bank of Americát alapító Amadeo Giannini
vagy éppen a westernlegenda Wyatt Earp. Bár Ame-
rikában Colma az egyetlen ilyen település, a hasonló
nekropoliszoknak valójában nagy hagyományuk van,
még ha a hagyományos temetővárosok létrehozását
inkább szakrális, mintsem ingatlanpiaci megfontolá-
sok vezérelték. A legrégebbi ismert nekropolisz a mai
Máltán található Hal Saflieni-i hipogeum, a leghíre-
sebb pedig talán az egyiptomi Királyok völgye, de az
etruszkok is szépen jeleskedtek nekropoliszépítésben.
17 ország van a Földön, aminek egyetlen folyója sincs. A legkisebb a Vatikán, a legnagyobb Szaúd-Arábia.
til3_vegleges.indb 245
Nem turistának való vidék
A szemétdomb, amit egy
Monty Python-tagról
neveztek el
Van az úgy, hogy híres művészek nyom nél-
kül eltűnnek a történelem süllyesztőjében, még ha
életükben népszerűek, elismert alkotók is voltak.
Se tankönyvi lábjegyzet, se egy mellékutca, se egy
emléktábla nem őrzi nevüket, szoborról, iskoláról,
életművet összefoglaló múzeumi tárlatokról nem is
szólva. John Cleese, a legendás brit komikuscsapat,
a Monty Python csoport alapító tagja nem tartozik
közéjük, büszkén mondhatja magáról, hogy még
életében hegyet neveztek el róla. Jó, igazából nem
hegyet, csak egy dombot, sőt nem is igazi dombot,
csak egy szemétrakást, de a történet összességében
tökéletesen passzol a cleese-i életműhöz.
A Cleese-hegy (avagy Mt. Cleese) története ott
kezdődik, hogy a színész-író-humorista John Cleese
2005-ös új-zélandi szólóturnéja után pár hónappal
egy podcastadásban felelevenítette az egykori brit
gyarmaton szerzett, többnyire kellemes élményeit. In-
vercargill városát elbűvölőnek nevezte, Christchurch
szerinte nagyon szép, míg Wellington, Új-Zéland fő-
városa kifinomult, szórakoztató és élettel teli. Cleese
a turné során megfordult Palmerston North városá-
ban is, amiről viszont csupa rossz emlék tolult fel a
I 245
2018. 11. 05. 23:27
 Nem turistának való vidék
hülye járások miniszterében. „Új-Zéland öngyilkos-
fővárosa” – mondta Cleese az ország északi szigetén
található 85 ezres településről. „Egy kis motelben
szálltunk meg. Az idő vacak volt, a színház ramaty
állapotban, és a közönség is nagyon fura volt.” A brit
komikus úgy foglalta össze élményeit, hogy „rohadt
nyomorúságosan telt” számára a Palmerston North-
ban töltött idő, és „ha öngyilkos akarsz lenni, de nincs
bátorságod végezni magaddal, akkor azt hiszem, egy
Palmerston North-i látogatás megadja a kezdőlö-
kést”.
Az igazat megvallva nem valami kedves szavak,
bár a tudat, hogy humorista szájából hangzottak el,
némileg tompítja az élüket. Heather Tanguay, a vá-
ros polgármestere nem is vette túlságosan a szívére,
csak annyit javasolt Cleese-nek, hogy talán tovább
246 I Türkmenisztánban minden autótulajdonosnak jár havi 120 liter benzin ingyen az államtól.
til3_vegleges.indb 246
kellene szednie a gyógyszereit (ezzel a turné címére
– Életem, az idő és aktuális orvosi gondjaim – utalva). A
podcastban elhangzottak azonban tovább visszhang-
zottak az új-zélandiak szívében, és John Clarke, egy
Palmerston Northban született humorista reakciója
szárba is szökkent. Clarke azt javasolta, hogy a városi
szeméttelepet, az Awapuni néven ismert hulladék-
lerakót nevezzék át John Cleese-emlékhalomra, az-
zal a mottóval, hogy „bármilyen baromságot boldo-
gan feldolgozunk”. És másfél évvel később az önkor-
mányzat valóban új nevet adott a szemétdombnak,
bár a hivatalos név rövidebb lett, csak annyi, hogy
Cleese-hegy (Mt. Cleese).
2018. 11. 05. 23:27

A 45 méternél kicsivel magasabb domb mostan-
ra már nem annyira szeméttelep, inkább hulladék-
hasznosító létesítmény, ahol biomassza nagyüzemi
komposztálása folyik, de Cleese nevét ma is viseli. A
történet slusszpoénja, hogy 2016 márciusában meg-
látogatta a Cleese-hegyet Eric Idle, a Monty Python
csoport oszlopos tagja, és ki is rakott magáról egy ké-
pet a Twitterre, amint a hegy nevét jelölő tábla mel-
lett áll. „Oxigénpalack nélkül másztam meg” – írta
Idle, ezzel áldását adva a frappáns új-zélandi vissza-
vágásra.
Nördlingen, a kráterbe épült
gyémántváros
Bajorország Donau-Ries járásában található egy
Nördlingen nevű, húszezer fős kisváros. Többek kö-
zött a Scharlachrennen (skarlátfutam) nevű helyi kö-
zépkori lóversenyről ismert, ez Európa egyik legré-
gebbi ilyen jellegű rendezvénye. Egy ekkora városka
turizmusa már ebből is eléldegélne, de azért az sem jön
rosszul a forgalomnak, hogy az egész óváros egy me-
teoritkráterbe épült. A 25 kilométer átmérőjű Ries-
krátert korábban vulkáni eredetűnek hitték, csak
1961-ben bizonyította be egy amerikai geológus-
csillagász, Eugene Merle Shoemaker, hogy valójában
meteoritbecsapódás hozta létre 14,5 millió évvel ez-
előtt. A másfél kilométer átmérőjű meteorit 1,8 mil-
liónyi Hirosimára ledobott atombomba energiáját
szabadította fel.
Shoemaker, aki egyébként a planetológia egyik
úttörője volt, épp Nördlingenben járt, amikor temp-
A Föld legnagyobb folyóján, az Amazonason összesen egy híd van, az is az egyik mellékfolyón, a Rio Negrón.
til3_vegleges.indb 247
Nem turistának való vidék
lomba menet megkapirgálta kicsit a falat, mert kí-
váncsi volt, miből készült, és már ekkor kiszúrta, hogy
olyan kőzetről lehet szó, amely csak meteoritbe-
csapódáskor jöhet létre. Ezt később a falkapirgálásnál
valamivel kifinomultabb vizsgálatok is megerősítet-
ték. Ez a tudományos bizonyíték ma is megtalálható
Nördlingenben, de nem ám valami múzeum vitrinjé-
ben, hanem a házak falában: ebből a kőzetből szár-
mazó téglákból építették a várost a középkorban. Ez
a szokatlan alapanyag a suevit, amely egy impaktit,
vagyis olyan kőzet, amely csak meteoritbecsapódás-
kor jön létre. Az ásványtörmelék mellett üveges és
kristályos olvadékdarabokat is tartalmaz, és jól farag-
ható anyag, ami nyilván szerepet játszott abban, hogy
felépítettek belőle egy egész várost a középkorban.
A suevit mellett más kőzetet is felhasználtak az
építkezéshez. A meteorit ugyanis éppen egy grafit-
lelőhelyen csapódott be, az óriási nyomás pedig ezt a
grafitot gyémánttá alakította. Mielőtt tervezni kezde-
nék a következő nyaralást, hogy szétkapják a várost,
érdemes megjegyezni, hogy nagyon apró, 0,3 millimé-
ternél nem nagyobb gyémántocskákról van csak szó.
Ebből a mikroszkopikus méretű gyémántból viszont
rengeteg van, a becslések szerint összesen 72 ezer
tonna keletkezett a becsapódáskor. A Ries-kráternek
egyébként van egy ikertestvére is, a közeli Steinheim-
kráter, mindössze negyven kilométerrel arrébb. Ez ki-
sebb, csak 3,8 kilométer átmérőjű. A két kráter a felté-
telezések szerint egyszerre keletkezhetett, amikor egy
bináris aszteroida, vagyis két együtt keringő égitest
csapódott be egymás közelében.
Ha a kráterbe épült város és a gyémántot tartal-
mazó falak még nem lennének elég egy húszezres
kisváros hírnevének, a Holdról származó kőzet is
található Nördlingenben. Igaz, ehhez már múzeum-
ba kell menni, mert ez nem az égből pottyant oda,
I 247
2018. 11. 05. 23:27
 Nem turistának való vidék
Az amerikai kráterváros
Azt hihetnénk, Nördlingen esete különle-
ges, de Amerikában is létezik egy város, ami
nagyrészt egy meteoritkráterben terül el: a
kentuckyi Middlesboro, aminek a róla elneve-
zett Middlesboro-kráter ad otthont. A kráter
nagyjából öt kilométer széles, nem idősebb
300 millió évesnél, és egy körülbelül száz mé-
ter átmérőjű meteorit becsapódása okozta.
Middlesboro 1886-ban kezdett kiépülni a krá-
terben, ipari településként: a lakosok a helyi
vas- és szénkészleteket termelték ki, miköz-
ben az alapítók semmit nem tudtak a térség
eredetéről. Csak a hatvanas években, egy
országos geológiai felmérés során azonosí-
tották a szakemberek, hogy a kis medence,
amibe a város épült, valójában meteoritkráter.
A nagyjából tízezer fős városkának ma is a
szénbányászat a fő megélhetési forrása, bár a
kráter adottságai miatt különleges technoló-
giák szükségesek a munkához.
248 I A labrador retrievert Új-Fundlandon, az újfundlandit viszont Labradoron tenyésztették ki.
til3_vegleges.indb 248
hanem az Apollo–11 legénysége adományozta a vá-
rosnak, mert Neil Armstrong és Buzz Aldrin sokat
gyakorlatozott a történelmi küldetés előtt egy közeli
kőbányában.
A kamuváros, amiből
valóság lett
Agloe egészen apró amerikai kisváros, New York
államban van, nem messze Scrantontól, amit onnan
ismerhet mindenki, hogy itt játszódik az Office című
zseniális vígjátéksorozat amerikai verziója. Agloe az
1930-as években került fel a térképre, és évtizedekig
ott is maradt. Egy időben a Google Mapsen is ott
volt, aztán eltűnt, aztán most megint ott van. Csak
éppen a valóságban nem létezett sosem. Vagy csak
félig-meddig.
Térképészek között régi trükk, hogy a térképeiket
úgy védik meg a másolástól, hogy csapdákat helyez-
2018. 11. 05. 23:27
 Nem turistának való vidék

nek el rajta. Ezek általában a valóságban nem létező és így az szerepelt rajta, hogy ott van Agloe városa.
utcák vagy helységek, amelyek annyira isten háta mö- Bár a valóságban nem volt ott semmi, a boltot logi-
göttiek és jelentéktelenek, hogy senkinek nem tűnik kusnak tűnt Agloe-ról elnevezni. És amikor a kon-
fel, ha csak papíron léteznek. Viszont ha egy kiadó kurens cég térképészei arra jártak, számukra szintén
netán úgy akarná megspórolni a térképkészítéssel logikusnak tűnt, hogy ha látnak egy agloe-i vegyes-
járó rengeteg munkát, hogy egyszerűen lemásolja a boltot, a térképre írják rá, hogy ott van Agloe. A bolt
konkurencia térképét, azzal lemásolja a kamubejegy- hamarosan tönkrement, nem véletlenül: éppen azért
zést is, és rögtön bizonyítékot szolgáltat saját maga oda rajzolták Agloe-t eredetileg, mert úgy általában
ellen a lopásra. Agloe is egy ilyen jogi csapdából a kutya sem járt a környéken. Ennek ellenére a kü-
született szellemváros, a General Drafting Co. nevű lönféle térképeken egészen a kilencvenes évekig sze-
kiadó térképeire csempészte fel a cégvezető Otto G. repelt a város, túlélve magát a térképes céget is, ami
Lindberg és az asszisztense, Ernest Alpers, a kamu- kitalálta. Egy ideig még a Google Mapsen is fenn
város neve a neveik kezdőbetűinek megkeveréséből volt, aztán törölték, aztán újra visszatették turistalát-
áll. Ez valamikor a harmincas években történt, és ványosságként. Az amerikai Földrajzi Nevek Infor-
két évtizedet kellett várni, hogy valaki belesétáljon a mációs Rendszere nem hivatalosan létezőként tartja
csapdába: egy konkurens cég, a kor egyik legnagyobb számon.
térképkiadója, a Rand McNally New York-térképén
tűnt fel a város, pont ott, pont olyan néven, ahogy a
csalit a General Draftingnél elhelyezték.
A cég ügyvédeinek lelki szemei előtt már a zsí-
ros kártérítés lebegett, amikor megjelentek a Rand
McNally főhadiszállásán saját térképüket és azon
a kamuvárost mutogatva. Valószínűleg alig bírták
visszafojtani a röhögést, amikor meghallották a vé-
dekezést, miszerint ott tényleg van egy kisváros, a
térképészek a saját szemükkel látták, amikor a ku-
tatómunkát végezték az új térképhez. És talán még
ennél is jobban meglepődhettek, amikor kimentek a
helyszínre, és egy sima földútnak kellett volna lennie,
tényleg ott volt egy épület, rajta a felirat, Agloe Ge-
neral Store, vagyis agloe-i vegyesbolt.
Mint kiderült, a tulajdonos Roscoe városához kö-
zel, a 206-os út mentén akart boltot nyitni, és úgy
találta a helyet, hogy egy benzinkúton vett egy térké-
pet, és azon kinézte a városhoz legközelebbi keresz-
teződést. A térkép éppen a General Draftingé volt,

Az Észak- és Dél-Korea közti demilitarizált zónát az Xbox játékkonzolhoz használt Kinect mozgásérzékelők figyelik. I 249

til3_vegleges.indb 249 2018. 11. 05. 23:27

 Nem turistának való vidék
Kanadában van egy pöttyös
tó
A Kliluk-tónak nemcsak a nevében van luk: maga
a tó vize is pont úgy néz ki, mintha lyukacsos lenne
a felszíne, vagy mintha egy sűrűn lyuggatott hálóval
borították volna be. A Foltos- vagy Pöttyös-tó né-
ven is ismert tó a kanadai Osoyoos városának köze-
lében, a Csendes-óceántól négyszáz kilométerre, a
déli határtól nem messze fekszik. Sós, szikes vizének
nagyon magas az ásványianyag-tartalma, különösen
magnézium-, kalcium- és nátrium-szulfátban erős,
de további nyolcféle ásványból található még benne
sok, illetve négy másikból, például ezüstből és titán-
ból is egy kevés.
A Kliluk-tó endorheikus, azaz lefolyástalan,
vagyis a vizét folyók nem vezetik el, legfeljebb pá-
rolgással távozik. Úgy viszont elég nagy mennyi-
ségben: nyaranta a környékre jellemző nagy meleg
miatt a víz jelentős része elpárolog, így láthatóvá
válik az ásványok kicsapódásával létrejövő jellegzetes
rácsszerkezet. Az ásványok sűrű hálózata elkülönülő
250 I A Déli-sark 2835 méteres tengerszint feletti magasságon fekszik. Ebből körülbelül 2750 méter jég.
til3_vegleges.indb 250
kis medencékre szabdalja a jobb napjain összefüggő
vízfelületet. Ezek a hátramaradó vízfoltok az eltérő
ásványi összetételük miatt különféle színekben pom-
páznak, tarka pöttyökkel beborítva a tavat. Télen és
tavasszal, amikor több a víz a tóban, a felszín általá-
ban nem foltos, hanem úgy néz ki, mint bármilyen
átlagos tóé.
A különleges tóra a helyi indiánok szent helyként
tekintenek a gyógyhatása miatt. De nem csupán az
őslakosok szemében volt értékes, az első világhábo-
rú idején például a lőporgyártásban használták fel a
benne található ásványi sókat. 1979-ben a tó környé-
két akkoriban birtokló család megpróbált gyógyfür-
dőt nyitni a víznél, de az indiánok heves ellenállása
miatt ez a terv sosem valósult meg. Hosszas huza-
vona után az indiánoknak végül 2001-ben sikerült
állami segítséggel megvásárolniuk a területet. A Kli-
luk-tó ma is csak az ő engedélyükkel látogatható, de
általában akkor is csak távolról lehet lefényképezni a
nem mindennapi látványt, a tó partjára lemenni tilos.
Ausztráliában hatezer éve
ég egy hegy
A szénbányatüzek súlyos biztonsági és környe-
zetvédelmi problémákat jelentenek, leginkább azért,
mert igen nehéz eloltani egy ilyen tüzet, és ha van
kellő oxigén-utánpótlása, akár évekig is ég vagy csak
parázslik a szén a föld mélyén. A statisztikák szerint
az ilyen kigyulladt és elhagyott szénbányák felelősek
a világ szén-dioxid-kibocsátásának 2-3 százaléká-
ért – ez az adat nagyjából abban a nagyságrendben
mozog, mint Németország vagy Japán teljes kibocsá-
2018. 11. 05. 23:27

tása. Főleg Kínában, a világ legnagyobb széntermelő
országában jelentenek gondot az égő bányák, de a
leghíresebb ilyen Amerikában van, Pennsylvania ál-
lamban: 54 éve gyulladt ki, és a számítások szerint
még 250 évig fog égni. A mellé települt, egykor 2000
lakosú városka, Centralia mára teljesen elhagyatott
szellemvárossá lett. És ez még mind semmi az auszt-
rál Wingen-hegyhez képest, ahol a felszín alatt kö-
rülbelül harminc méterrel a szén a geológusok becs-
lései szerint legalább hatezer éve ég folyamatosan.
A modern szénbányatüzeket általában baleset
vagy emberi hanyagság okozza, de a szén valójában
elég könnyen képes begyulladni magától is; bizonyos
típusoknál, ha minden körülmény megfelelő, akár
40 Celsius-fokos hőmérséklet is elég ehhez. Innen-
től kezdve már csak az kell, hogy a szén sok legyen,
az oxigén viszont kevés, de még éppen elegendő a
folyamat táplálásához, és kész is az akár évszázado-
kig parázsló tűz. Az ausztrál hegy alatt valószínűleg
til3_vegleges.indb 251
Nem turistának való vidék
A német és a magyar égő hegy
Nem kell Ausztráliáig menni, ha égő hegyet
akarunk látni: a németországi Dudweiler és
Sulzbach-Neuweiler között található egy kis
szurdokban a Brennender Berg nevű turista-
látványosság, aminek neve magyarra fordít-
va éppen azt jelenti, hogy égő hegy. A szén
valószínűleg itt magától gyulladt be 1688 kö-
rül (bár más okok sem zárhatók ki), és azóta
is folyamatosan parázslik. Mivel nem nagy
lángokkal ég, egész közel lehet menni hoz-
zá, és érezni a szurdokból kiáramló meleg
levegőt – korábban a hegy hevesen füstölt
és sokkal fényesebben izzott, de a XVIII. szá-
zad végére gyengült a tűz ereje. És ha már
német nevű égő hegyekről van szó, ne fe-
ledkezzünk el Brennbergbányáról sem, ami
Soprontól pár kilométerre található, közvet-
lenül az osztrák határ mellett. Az egykori bá-
nyafaluban az 1950-es évekig feketeszenet
termeltek ki, és a nevét is erről kapta. Egy le-
genda szerint Sopron környékén a kovácsok
szénégetéssel állították elő a műhelyükben
használt faszenet, és egyikük szénégető
boksája sehogy nem akart elaludni, mert azt
szénre telepítette. Egy másik eredetmítosz
úgy tudja, egy birkapásztor figyelt fel a tűz-
rakása után nagy, fekete, izzó kövekre. Akár-
hogy is történt, 1759-ben itt nyitották meg
Magyarország első szénbányáját, és 1793-
ra az égő hegy már hivatalosan is bekerült
Brennbergbánya nevébe.
I 251
2018. 11. 05. 23:27
 Nem turistának való vidék
villámcsapás gyújthatta be a szénréteget, és ahogy a
felszínről a repedéseken leszivárgó levegővel bírja, a
tűz lassan, évi egy métert haladva emészti fel a szenet.
A felszínen jól követhető az a nagyjából 6500
méteres nyom, ahogy a tűz a föld alatt haladt, ki-
pusztítva odafenn a növényzetet és elszínezve a talajt.
A repedéseken át kiáramló füst és a folyamat miatt
kialakult különleges felszíni formációk igazi turista-
látványossággá tették a Wingen-hegyet, az ausztrál
állam nemzeti parkot húzott fel köré. A helyieknek
pedig eszük ágában sincs eloltani a tüzet. Egyrészt
nem is nagyon lenne eszközük rá, hiszen ezek még a
hagyományos bányák esetében is iszonyú drága eljá-
rások: vizet vagy folyékony nitrogént szoktak lepum-
pálni, ami hűt és elzárja az oxigén útját egy-két év
alatt. Másrészt az évezredek alatt az egész folklórjuk
és mitológiájuk erre épült rá, miért is tennék tönkre.
A tó, ami egyszerre édes- és
sós vizű
A világ állóvizeit alapvetően két csoportba oszt-
hatjuk: édesvizűekre (ez a túlnyomó többség) és a jó-
val ritkább sós vizűekre, mint például a Holt-tenger.
És van még a Balkas-tó Kazahsztán és Kína határán,
ami egyszerre mind a kettő: a keleti oldalán sós a
vize, a nyugatin édes. Hogy a földrajzi különlegessé-
get megértsük, először is azt kell tisztáznunk, miért
sós a tengerek vize, és miért nem sós a folyóké és az
állóvizek nagy részéé.
Több milliárd éve, amikor a tengerek és óceánok
kialakultak, a Föld légkörének eléggé más volt az ös�-
szetétele, mint ma. Például alig volt benne oxigén,
252 I Egy perui aranybányában a bányászok ingyen dolgoznak, de minden hónap utolsó napján annyi ércet vihetnek haza, amennyit elbírnak.
til3_vegleges.indb 252
akadt viszont helyette bőven szén-dioxid és vízgőz.
Ahogy a Föld lassan kihűlt, a vízgőz kicsapódott – ma-
gyarul elkezdett esni az eső, és esett is megállíthatat-
lanul, sok ezer éven keresztül. Így jöttek létre az óce-
ánok, amiknek a vize ekkor még egyáltalán nem volt
sós, viszont a sok beleoldott szén-dioxid miatt eléggé
savas volt. A savas kémhatású víz reakcióba lépett az
útjába kerülő kőzetekkel és ásványokkal, és kioldott
belőlük ezt-azt. Az ez-az nagyjából kilencven száza-
lékát tették ki a nátrium- és kloridionok, amikből a jó
öreg nátrium-klorid, vagyis a közönséges só áll össze.
Pár milliárd év alatt év alatt ez átlagosan 3,5 százalék-
nyi sűrűségre állt be a tengerekben, és ez mostanában
(az utóbbi pár százmillió évben) már nagyjából állan-
dó is: nagyjából ugyanannyi só jut az óceánokba, mint
amennyi az üledékkel kikerül a vízből. A só mellett
egyébként igen alacsony koncentrációban, de vannak
még érdekes dolgok a tengervízben oldva, például
köbkilométerenként nagyjából 11 kiló arany.
A tengereknek tehát rengeteg időre volt szük-
ségük, hogy a vizük sókoncentrációja elérje a mai
értéket. A folyóvizeknek és a tavaknak viszont elég
gyorsan cserélődik a vizük ahhoz, hogy ugyanez az
jelenség ne jöhessen létre. Persze a legtisztább édes-
vízben is van egy kevés só, alapjáraton nagyjából 0,05
százalék. És ez az egészen minimális mennyiségű só
a titka a sós vizű tavaknak. Ezek ugyanis olyan álló-
vizek, amiket források vagy folyók táplálnak, de kifelé
nem folyik belőlük víz, csak a párolgással veszítenek
vizet. A víz elpárolog, a só ott marad – és pár millió
év alatt ez is létre tud hozni olyan anomáliákat, mint
a már említett Holt-tenger a maga 33-34 százalé-
kos sótartalmával. (A közhiedelemmel ellentétben
egyébként nem a Holt-tenger a legsósabb természe-
tes víztömeg a Földön, a szenegáli Retba-tó 40, az
antarktiszi Don Juan-tó pedig 44 százalékkal meg-
2018. 11. 05. 23:27

előzi. Utóbbi annyira sós, hogy a mínusz 50 fokos
déli-sarki télen sem fagy be.)
És akkor térjünk is vissza Közép-Ázsiába, a Bal-
kas-tóhoz. Ez a maga 16 400 négyzetkilométerével
a világ tizenhatodik legnagyobb tava, a mi Balato-
nunknál nagyjából 28-szor nagyobb. És abban is a
Balatonra hasonlít, hogy élesen elkülönül egy ke-
leti és egy nyugati medencére, csak a Tihanyi-fél-
sziget helyett ott az alig három kilométer széles
Uzynaral-szoros van középen. És míg a nyugati
medencéből az Ili folyó deltája elvezet vizet, a keleti
oldalon a tó csak párolgással veszít vizet. Csodálatos
Az egész Antarktiszon összvissz két ATM van, de csak az egyik működik, a másikat pótalkatrésznek tartják.
til3_vegleges.indb 253
Nem turistának való vidék
módon ez a két jelenség éppen egyensúlyban van, így
a tó két oldala között gyakorlatilag nincs vízmozgás.
Ennek az az eredménye, hogy a nyugati oldal vize
iható, bár a 0,5 százalékos sótartalma azért érezhe-
tő, de bőven az óceánok 3,5 százalékos adata alatt
van. A keleti oldal sótartalma viszont 4-6 százalék
között ingadozik, vagyis sósabb az óceánoknál. A két
oldal vize látványra is erősen különbözik: az édesvíz
zavaros, sárgás-szürkés árnyalatú, és alig egy méterre
lehet csak ellátni benne, ezzel szemben a sós oldal
gyönyörű kékeszöld, tiszta, és 5-6 méter benne a
látótávolság.
I 253
2018. 11. 05. 23:27
 Magyar vircsaft

Magyar vircsaft
Megfogyva bár, de törve nem
254 I

til3_vegleges.indb 254 2018. 11. 05. 23:27


Mióta két jó barát lengyel
és magyar?
„Lengyel, magyar – két jó barát, együtt harcol s
issza borát, vitéz s bátor mindkettője, áldás szálljon
mindkettőre” – szól a mindkét országban jól ismert
mondás a legendás, még ha kicsit talán túlságosan
is pátoszba mártogatott barátságról. A történelmi
összetartás még külön emléknapot is kapott: már-
cius 23. mindkét országban hivatalosan a lengyel–
magyar barátság napja. Ezt 2007-ben szavazta meg
a lengyel és a magyar parlament, egy évvel azután,
hogy Sólyom László és Lech Kaczyński akko-
ri államfők Győrben felavatták a lengyel–magyar
barátság első köztéri emlékművét. Jerzy Snopek,
Lengyelország budapesti nagykövete pedig 2017
tavaszán egy kiállításmegnyitón azt mondta, a két
nemzet ezeréves barátsága talán példátlan a világ-
történelemben.
til3_vegleges.indb 255
Magyar vircsaft
Bár maga a versike csak később keletkezett, a tör-
ténelmi barátság tényleg ezer évre nyúlik vissza, még
ha természetesen viszály és szembenállás is tarkította
bőven. Mindkét államot nagyjából egy időben, az első
ezredforduló környékén alapították, és a két, keresz-
ténységet felvevő, államalapító uralkodóház, az Ár-
pád-ház és a Piaszt-dinasztia is jó viszonyt ápolt. Már
ekkor, Géza fejedelem második feleségével elkezdőd-
tek a lengyel–magyar uralkodói házasságok, amelyek
végigkísérték az országegyesítésben, hatalmi konszo-
lidációban és a függetlenség megőrzésében évszáza-
dokig előszeretettel egymásra támaszkodó két állam
korai történetét. Szent László például nemcsak lengyel
anyától, de Lengyelországban is született. A lengyelek
és a magyarok kölcsönösen támogatták egymást az ép-
pen aktuális ellenség, például a német-római császár
vagy a cseh király ellen, vagy éppen az utódlási viszá-
lyokban álltak egyik vagy másik trónkövetelő mellé.
Egy-egy vereség után pedig rutinszerűen kerestek
menedéket egymás országában.
I 255
2018. 11. 05. 23:27
 Magyar vircsaft
Az Árpád-ház kihalása után, az Anjou királyok
idején is folytatódott a jó viszony, olyannyira, hogy
ekkoriban torkollott a magyar–lengyel perszonál-
unióba, amely a nagy barátság egyik legfőbb törté-
nelmi alappillére. Már Károly Róbert és I. Ulászló
szövetséget kötött, később a magyar király közvetí-
tett Ulászló fia, Kázmér, és János cseh király békü-
lésénél Visegrádon – ez az 1335-ös királytalálkozó
ihlette a mai visegrádi együttműködést is. A jól be-
járatott módon Károly Róbert is Lengyelországból
házasodott, a három alkalomból rögtön kétszer is.
A harmadikból, lengyel anyától született a fia, aki
később Nagy Lajosként lett magyar király, majd ké-
sőbb Lengyelország uralkodója is. Károly Róbert és
Kázmér 1339-ben állapodott meg – szintén Viseg-
rádon – arról, hogy ha a lengyel király utód nélkül
hal meg, a testvére, Erzsébet magyar királyné férje
vagy fia a lengyel trónra is felülhet. Ahhoz, hogy
ez valóban bekövetkezhessen, persze még egész sor
diplomáciai manőverezés is szükségeltetett, de vé-
gül Kázmér halála után, 1370-ben az addigra Ma-
gyarországon már közel három évtizede uralkodó
Nagy Lajosból egyúttal Ludwik Węgierski, vagyis
Magyar Lajos lengyel király válhatott. Lajos halá-
la után lánya, Hedvig lengyel uralkodó lett, hozzá
házasodott be Lengyelországba a litván Jagelló-ház,
amely később Magyarországnak is adott két nem túl
népszerű királyt.
A török uralom alatt a barátság a lengyel királyok
és az erdélyi fejedelmek között szövődött tovább,
amit Báthory István fejedelem tetőzött be, amikor
1576-ban, a Jagellók kihalása után király nélkül ma-
radt Lengyelországban őt választották uralkodóvá.
Később a Habsburg uralom elől menekülő kurucok
többek között megint Lengyelországban találhat-
tak menedéket, Rákóczi is oda szökött a bécsújhelyi
256 I Erdős Pál fogadásból egy hónapra leállt az amfetaminról. Úgy vélte, ezzel egy hónappal vetette vissza a matematika fejlődését.
til3_vegleges.indb 256
börtönéből, mielőtt hazatért, hogy a szabadságharc
élére álljon. Lengyelország XVIII. század végi felda-
rabolása után a magyarok, ahol tudták, továbbra is
támogatták az újraegyesítési törekvéseket. Az 1830-
as felkelésnek a magyar reformnemesség gyűjtéseket
szervezett, és katonai támogatásért is lobbiztak I.
Ferenc királynál. A felkelés leverése után pedig me-
netrendszerűen megint ide menekültek a lengyelek
a megtorlás elől. Cserébe az 1848–1849-es magyar
szabadságharcban pedig a lengyelek vettek lelkesen
részt Bem, Dembinski és Wysocki vezetésével.
Az 1919–1921-es lengyel–szovjet háborúban
Magyarország volt az egyetlen ország, amely segítsé-
get – lőszert és fegyvereket – ajánlott a lengyeleknek.
A második világháborúban a két ország ellentétes
oldalra került, de a magyarok az 1939-es lengyel ös�-
szeomlás után, a német nyomás ellenére fogadták a
lengyel menekülteket. A XX. század közepére újra
szinkronba került a két nemzet, az 1956-os esemé-
nyek során előbb a magyarok tüntettek szolidaritás-
ból a lengyelek mellett, aztán az ebből kirobbanó for-
radalommal vállaltak szolidaritást a lengyel tüntetők.
A rendszerváltást, majd a NATO- és EU-csatlako-
zást pedig már egyszerre érte meg a két ország.
A barátságot nyilvánvalóan politikai szükségsze-
rűségek formálták, és amúgy történelmi távlatokban
értendő, nem az egyes emberek szintjén. Mégis ér-
dekes adalék a jelenre nézve, hogy a CBOS lengyel
közvélemény-kutató cég minden évben felméri a
lengyelek hozzáállását más nemzetekhez. A 2017.
februári jelentés szerint a magyarok csak az ötödik
legkedveltebb nép Lengyelországban: 54 százalék
szimpatizál velünk, 26 közömbös, 12 nem szereti a
magyart, 8 százaléknak pedig nincs rólunk vélemé-
nye. Megelőznek minket a csehek, a szlovákok, az
olaszok, de még az amerikaiak is.
2018. 11. 05. 23:27
 Magyar vircsaft

Az ószőnyi sziámi ikrek sebb volt. Így írt róluk dr. Soltész János Csodaszörnyek
című cikkében, a Vasárnapi Újság 1858. június 27-i
voltak a XVIII. század
számában:
legismertebb magyarjai „A csodaszörnyek közt kétségkivül legnevezete-
sebbek az ollyanok, midőn két egyén egy testté van
Nincs mit szépíteni rajta, az emberek gyakran ke- összekötve. Ezek ugyan születésök után többnyire el
gyetlenek és érzéketlenek, és ezt a valamilyen rend- szoktak halni, de mégis vannak példák, hogy életben
ellenességgel születettek tudják a legjobban. Foko- maradtak és 20, sőt több évig is éltek. Álljanak itt
zottan így volt ez pár száz évvel ezelőtt, amikor, ha például a szőnyi ikrek, kik 1701-ben oktober 26-án
nem halt bele egy gyermek a szüléskor fellépő komp- születtek s a keresztségben Judith és Heléna nevet
likációkba vagy magába a rendellenességbe, akkor jó kaptak. Minden tagukat szabadon mozgathatták,
eséllyel lett belőle bazári látványosság, amire csődült csak keresztcsontuknál fogva voltak összenőve. Gya-
a nép csudálkozni, borzongani, hahotázni, szörnyül- korta aludt az egyik, mig a másik ébren volt; evett az
ködni. A valamely testrészüknél összenőtt egypetéjű egyik, mig a másik szomjuságát oltá. Gyöngéden sze-
ikertestvérek – azaz kettős torzok (latinul monstra rették egymást s néha csókolódtak is, sokszor azon-
duplicia) – esetében sem volt ez másképp. Tekintettel ban összekaptak s ökleikkel verekedtek. Egyik élén-
arra, hogy rendkívül ritka az effajta fejlődési rendel- kebb és eszesebb, a másik lomhább és butább volt.
lenesség, és hogy a felnőttkort a legritkább esetben Nevelést egy zárdában nyertek, szépen irtak, olvastak
érték el, ha egy összenőtt ikerpár túlélte a csecsemő- s több nyelvet beszéltek. 15-ik évében Judithot szél-
kort, szinte bizonyos, hogy cirkuszi mutatványként hüdés érte, de a miből csakhamar kiépült. A himlőt
tengették életüket. A leghíresebb ilyen ikerpár az
1811-ben Sziámban (ma Thaiföld) született Csang
és Eng Bunker volt, akiknek a rendellenesség a köz-
napi nevét köszönheti. Az orvosi történetírás azon-
ban korábbról is számontart néhány híres összenőtt
ikert, köztük egy magyar testvérpárt: Gófitz Ilonát
és Juditot.
A lányoknak nem túl szívderítő sors jutott osz-
tályrészül. A medencetájékon, a gerincoszlopuk alsó
részénél, a keresztcsontjuknál összenőtt ikerpár 1701
októberében született a Komárom megyei Ószőny-
ben. A korabeli orvosi esettanulmányok szerint elő-
ször Ilona született meg, de csak köldökig tudta az
édesanya kitolni. Háromórás vajúdás után jött világ-
ra farfekvéssel a vele összenőtt ikertestvére, Judit. A
leírások szerint Judit gyöngébb testalkatú, Ilona erő-

A szekér Kocs községben kialakult változatából ered a kocsi szavunk, de a német Kutsche, az angol coach és a spanyol coche is. I 257

til3_vegleges.indb 257 2018. 11. 05. 23:27

 Magyar vircsaft
és kanyarót közösen szenvedték; kisebb nyavalyákkal
vesződhetett az egyik, mig a másik attól teljesen sza-
badon maradt.”
Kortársaik szerint mindkét lány kifejezetten szép
volt. Talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy Csúzi Cseh
János református lelkész, orvos, asztrológus és alkimis-
ta hatéves korukban elkérte – vagy talán inkább kicsal-
ta – szegény sorsú, sokgyerekes szüleiktől, és európai
körútra vitte őket. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy
pénzért mutogatta a lányokat, amerre csak jártak. Há-
rom-négy év alatt bejárták Magyarországot, Ausztriát,
majd Cseh- és Morvaországot, Németalföldet, Angli-
át, Franciaországot, Olaszországot, de még orosz föld-
re is eljutottak. Judith és Helen, a „magyar nővérek”
ismertté váltak az egész kontinensen, napilapok, ma-
gazinok cikkeztek róluk (még évtizedekkel később is),
orvosok tanulmányozták őket, tudományos elemzések
sora született esetükről – és persze özönlöttek a „cso-
daszörnyekre” kíváncsi tízezrek, hogy lássák őket.
Csúzi Cseh János jelentős vagyonra tett szert a
szőnyi ikrek közszemlére tételével, amihez hozzájárult
az is, hogy latin epigrammával kísért képüket többször
is kiadta és árusította. A tudós lelkész által írt frappáns
versikéből többek között megtudhatták az érdeklődők,
hogy a csodálatos szőnyi ikreknek közös húgycsövük
és végbelük volt, de ettől eltekintve más belső szerve-
ken nem közösködtek. A beszámolók szerint a szelíd
lelkű lányok nehezen viselték a vásári látványossá-
got. Az ikerpárt végül Keresztély Ágost szász herceg
és magyar kardinális mentette ki a pénzéhes lelkész
karmai közül, egy nagyobb összeggel megváltva őket
rabságukból. A fél világon körbehurcolt és kihasznált
Ilonát és Juditot a pozsonyi Orsolya-rendi apácák
zárdája fogadta be. Itt éltek 1723-ban bekövetkezett
halálukig: „22-dik évökben Judith álomkórságba esett
és meghalt; ezelőtt már Helénát is megrohanta a láz,
258 I A legnagyobb címletű bankjegy a világon az 1946-ban kibocsátott százmillió bilpengős volt, értéke száztrillió (1020) pengő volt.
til3_vegleges.indb 258
s most jéghideg lepte meg tagait, s a másiknak három
percz mulva utána ment.”
Csang és Eng tartalmas életet élt
A sziámi ikrek állapotuk miatt általában rövi-
debb ideig élnek, mint egy egészséges em-
ber, de a születési rendellenesség nevét adó
Csang és Eng Bunkernek teljes élet jutott. A
Sziámban született ikrek mellkasuk alsó ré-
szénél nőttek össze, közös szerven nem osz-
toztak, bár külön-külön funkcionáló májuk
egybenőtt. Vásári mutatványosok attrakciói-
ként utazták körbe a fél világot, majd ami-
kor 21 évesek lettek, saját kezükbe vették
sorsukat: maguk szervezték meg útjaikat, és
fellépéseikből meg is gazdagodtak. Ameri-
kában telepedtek le, ahol állampolgárságot
kaptak, és 1843-ban kettős esküvőn feleségül
vettek egy testvérpárt. A két asszony azon-
ban nem volt jóban, és több kilométerre köl-
töztek egymástól, ezért az összenőtt férjek
hol az egyik, hol a másik háztartásban pró-
báltak helytállni. Ez végül is remekül ment
nekik, ha azt tekintjük, hogy 21 gyerekük
született (Engnek 11, Csangnak tíz). Csang
egyik fia és lánya siketnémán jött a világra, a
többiek mind egészségesen. Mivel az ameri-
kai polgárháborúban elvesztették vagyonuk
egy részét, az ikerpár 1869-ben újra turnéra
indult. Csang viszont alkoholista lett, és 1870-
ben agyvérzést kapott. A Bunker testvérek
négy év múlva, 62 éves korukban hunytak el:
Csang tüdőgyulladás következtében, Enggel
pedig szívroham végzett pár órával később.
2018. 11. 05. 23:27

Török végvárat védtek a
magyar szabadságharc
menekültjei
2015 szeptemberében volt 160 éve, hogy az
orosz birodalom és az angol–francia–török szövet-
ség között kitört krími háborúban az oroszok elke-
seredett támadást indítottak az Oszmán Birodalom
északkeleti bástyája, a dél-kaukázusi Kars erődje
ellen. Kevesen tudják, hogy a vár védelmében több,
Magyarországról menekült 1848-as szabadságharcos
is jelentős szerepet játszott. Egyikük az angol szüle-
tésű Guyon Richárd, Kossuth altábornagya, a másik
pedig Kmety György tábornok.
Mindketten Vidinbe (régi magyar nevén Bo-
donyba) menekültek a szabadságharc bukása után,
ahol áttértek a muszlim hitre, hogy pasaként belép-
hessenek a török hadseregbe, és törleszthessenek a
cári birodalomnak. Vidinben gyűltek össze a magyar
menekültek, 1849 szeptemberében már több mint
négyezren. Bár az osztrákok és oroszok követelték
az emigránsok kiadatását, Abdul Medzsid szultán
és kormánya elutasította azt. (Nem ők voltak az első
magyar menekültek, akik menedéket leltek török
földön, a Thököly és Rákóczi által kitaposott úton
érkeztek meg az Oszmán Birodalomba.)
Guyon Hursid pasa néven tábornok lett a tö-
rök hadseregben, 1850 és 1853 között
Damaszkuszban szolgált. 1853. október
1-jén a krími háborúban Kars várába
rendelték, majd az anatóliai hadse-
reg vezérkari főnöke (reisz pasa)
volt. Nevéhez fűződik Erzurum
megerősítése és egy darabig
Kars védelme. Kmety török
til3_vegleges.indb 259
Magyar vircsaft
földön névleg iszlám hitre tért, és Iszmail pasa né-
ven belépett a török hadseregbe. 1854-től irreguláris
csapatok parancsnokaként Kars környékén harcolt
az oroszok ellen. 1855-ben egyike volt a karsi erő-
döt Muravjev orosz tábornok ellen védő parancs-
nokoknak, és szeptember 29-én sikerrel verte vissza
az orosz csapatok támadását. Feladata az volt, hogy
lovas alakulataival távol tartsa az oroszokat a várostól,
amit sikeresen meg is oldott. Aznap az oroszok végső
támadásra szánták el magukat, de a csatában egyik fél
sem tudott felülkerekedni. Kmety ekkor összevitat-
kozott Williams tábornokkal, a brit főparancsnokkal,
és azt mondta, hogy törjenek ki, és támadják meg a
visszavonuló oroszokat. Ám az angol ezt nem tar-
totta helyesnek. Nem volt jó a döntés, mert az orosz
csapatok összeszedték magukat, és újra megindítot-
ták az ostromot. A várban közben kolerajárvány tört
ki, és Williams egy hónap múlva kényte-
len volt átadni a várat az oroszoknak.
Kmety ezt már nem várta
meg. Kiszökött Tüköry
Lajossal az erődből, és
Erzurumnál csatlakoz-
I 259
2018. 11. 05. 23:27
 Magyar vircsaft
tak a török erőkhöz. (Más kutatások szerint Tüköry
megsebesülve a várban maradt.)
Az 1153-ban épült karsi vár ma múzeum. Az erő-
döt járva a magyar parancsnokokról nem találtunk
megemlékezést. Annál inkább egy réztáblát egy tö-
rök hősről, Celal Babáról, aki a felirat szerint 1239-
ben a mongolok ellen védte a várat, egészen addig,
míg egy szablya le nem csapta a fejét. Celal Baba a
legenda szerint nem jött zavarba, felkapta a földről
az elgurult főt, és hóna alá csapva felverekedte magát
a várfokig, ahol végül összeesett. Nem tudni, Celal
Baba vagy a magyar szabadságharcosok története a
hitelesebb, nyilván a turistáknak jobban tetszik a fej
nélküli Baba legendája. Az viszont egészen biztos,
hogy a magyar szabadságharcosok helytállása hoz-
zájárult ahhoz, hogy a török emberek, sőt még az
egyébként zord török rendőrök is gyorsan felenged-
nek itt, a magyar határtól 2000 km-re, amint kide-
rült, hogy valaki Madzsarisztánból jött.
260 I A Casablanca rendezője, Michael Curtiz magyar zsidó volt, Kaminer Manó néven született Budapesten.
til3_vegleges.indb 260
A magyar, aki szó szerint
kaszinót robbantott
Amerikában
1980. augusztus 26-án hajnalban a nevadai Har-
vey’s kaszinó személyzete gyanús csomagot talált az
egyik karbantartó helyiségben. A nagyjából 1×1×1
méteres fémkocka oldalán 27 kapcsoló volt kikap-
csolt és 1 bekapcsolt állapotban, plusz egy boríték
egy üzenettel. Az üzenet azt írta, a dobozban ezer
font (450 kiló) dinamit van, és ha csak megpróbál-
ják megmozdítani vagy szétszedni, azonnal robban.
A kaszinó azonnal riasztotta az FBI-t, a bombaspe-
cialista ügynökök pedig már az első vizsgálat után
elkezdtek izzadni: a legnagyobb és legbonyolultabb
robbanószerkezet volt, amit valaha láttak.
A bomba gyártója a levélben azt állította, ő maga
sem tudja hatástalanítani a szerkezetet vagy megállí-
tani a már elindított visszaszámlálást. Viszont 3 mil-
lió dollárért cserébe hajlandó megadni a kapcsolók
kombinációját, amivel a mozgásérzékelők kiiktatha-
tók, és a bombát ki lehet vinni a sivatagba, bizton-
ságosan felrobbantani. A kaszinó tulajdonosa nem
akart fizetni, így az események két szálon indultak el:
az FBI ügynökei evakuálták a hotelt, és igyekeztek
valahogy hatástalanítani a bombát, egy másik csa-
pat pedig közben nekiállt a váltságdíjat helyettesítő
csalitáskát leszállítani, hogy eközben elkapja a tet-
teseket (a táskában papírhulladék volt, a tetején pár
rétegnyi igazi pénzköteggel). A zsaroló ehhez a bom-
ba bonyolultságához mérhető utasításokat adott: egy
helikopternek kellett felszállni a pénzzel, és egy kissé
kuszán meghatározott helyen leszállni a közeli erdő
egyik tisztásán, ahol majd egy taxi kézbesítette volna
a következő utasítást.
2018. 11. 05. 23:27

Csakhogy a pilóta rosszul értelmezte a célpont
leírását, és nem oda repült, ahová a mit sem sejtő
taxist küldték. A félreértés mindkét oldalon a vég-
letekig feszítette a húrt: a zsarolók azt hitték, a ka-
szinó nem akar fizetni, csak az időt húzza (amiben
végül is igazuk volt, csak nem egészen úgy, ahogyan
gondolták), az FBI pedig azt, hogy a bolondját já-
ratják velük, és a bombáról igyekeznek elvonni a fi-
gyelmüket. Mivel az idő egyre fogyott, megpróbál-
ták a detonáló szerkezetet kiiktatni és leszakítani a
bombáról egy kisebb, precíziós robbantással. A terv
kockázatos volt, és nem is sikerült: a bomba berob-
bant, és romba döntötte a teljes kaszinót a rá épített
hotellel együtt – de még a szomszédos épületeket
is alaposan megrongálta. A zsarolók eközben a ter-
vüknek megfelelően egy tisztáson várakoztak, ahová
az utasítások szerint a pilótának a pénzes táskát kel-
lett volna ledobnia. A robbanás után felszívódtak, és
egy éven át úgy nézett ki, sikerül is az ismeretlenség
homályában maradniuk.
1981 augusztusában aztán az FBI tippet kapott:
egy fiatal nő azt állította, hogy az expasija dicseke-
dett neki azzal, hogy ő és az apja robbantotta fel
a kaszinót. Így került a hatóságok látókörébe John
Birges Sr., született Birges János, akinek a fehér
furgonját a robbantás előtti napokban többször lát-
ták a kaszinó környékén, és aki súlyos adósságokat
halmozott fel a Harvey’sben játszva. Birges előélete
kalandos volt: 1922-ben született Budapesten, a vi-
lágháborúban a Luftwaffe kötelékében vadászpilóta
volt, aztán elvitte a Gestapo, megjárta az amerikai,
majd a szovjet hadifogságot, a gulágot, végül haza-
szökött, hogy aztán 1956 után Amerikába vándo-
roljon ki. Itt kertészként kezdte, aztán golfpályák
építésével milliomos lett, de mindenét elvesztette a
kaszinóban – így végül bombaépítéssel és a Harvey’s
Csak városi legenda, hogy az aradi vértanúk kivégzése miatt nem koccint sörrel a magyar.
til3_vegleges.indb 261
Magyar vircsaft
kifosztásával próbálkozott. Amikor az FBI elkapta,
mindent bevallott. Húsz év börtönt kapott, de csak
16-ot ült le belőle. Májrákban halt meg a rácsok
mögött, 74 éves korában. A kaszinót eddigre rég új-
jáépítették, és máig üzemel.
Miért hétszünyű a
kapanyányimonyók?
Egyik legrégibb mesénk a Fehérlófia, ami való-
színűleg urál-altaji eredetű, legalábbis a változatait
megtalálni az eurázsiai sztyeppe más népeinél is.
A Magyar néprajzi lexikon szerint több mint ötven
változatban él – ezek közül a legismertebb Arany
László elbeszélése, illetve Jankovics Marcell ebből
készült, szimbólumokkal telepakolt rajzfilmje, amit
1981-ben mutattak be, de még ma is lenyűgöző. (És
persze említsük meg a Bëlga kétrészes feldolgozását
is.)
Az alvilágot megjárt hős eposza tele van re-
mek akcióelemekkel – Fehérlófia hol fejtúltengéses
sárkányokat mészárol, hol a saját karjával etet egy
griffmadarat –, de az egyik legemlékezetesebb sze-
replő mégis a Hétszünyű Kapanyányimonyók (más
változatokban különírva, esetleg Koponyányiként
vagy Kaponyányiként). Ő a hosszú szakállú, manó-
szerű emberke, aki azzal alázza meg Fanyűvőt, Vas-
gyúrót és Kőmorzsolót (más változatokban Hegy-
hengergető), hogy kásástányérnak használja őket
– aztán persze Fehérlófia móresre tanítja őt. Hogy a
Kapanyányimonyók mennyire különböző szubkul-
túrákban foglalkoztatja a ma emberét, arra jó példa
I 261
2018. 11. 05. 23:27
 Magyar vircsaft

a Commodore 64-en létezett Szünykereső nevű ka-
landjáték (ebben a manó elveszett szünyeit kellett
megtalálni) vagy a Tormentor black metal zenekar
Hétszünyű Kaponyányi Monyók című száma.
Viszont ahhoz képest, hogy mennyire velünk él
a szemétkedő mesefigura emlékezete, alapvető dol-
gokat nem tudunk róla. Mi az a szüny? Miért van
neki hét? Mit jelent a kapanyányi? Egyáltalán, mi
az a monyók? Pontosan ezeket a kérdéseket tettük
fel a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda ügyeletesé-
nek, de százszázalékos választ nem kaptunk, mert a
Manyszi szerint a név eredetének egy részét ma már
homály fedi. Az viszont biztos, hogy az etimológiai
fejtegetés nem gyerekmesébe való.
Kezdjük a végéről, a Monyókkal. A mony finn-
ugor eredetű szó, ami eredeti jelentésben tojás volt
– sőt, egyes falvakban ma is mondják még a tyúkto-
jásra, hogy tikmony (a monyatüske pedig a hímves�-
És Kacor király miért kacor?
Ha már a monyókkérdésben tisztán lá-
tunk, tegyük rendbe egy másik ismert
magyar népmesefigura, Kacor király eti-
mológiáját. A kacor létező szó, Scrabble-
ben 9 pontot ér, jelentése pedig hajlított
pengéjű, általában kertészkedésre hasz-
nált kés. A déli szláv nyelvekből került
a magyarba, egyes tájnyelvi változatai
pedig a szlovákoktól. A népmesei Kacor
király egy macska, aki az állatok önjelölt
uralkodója lesz, és a rókától a medvéig
végigterrorizálja az erdő ragadozóit –
némi képzettársítással hozzá lehet kötni
ehhez a viselkedéshez egy éles pengét,
de Kacornak valójában semmi köze a ka-
corhoz. A mesehős neve a szlovák erede-
tű kocúrból származik, ami egyszerűen
macskát jelent.

sző, ha már itt tartunk). Őseink aztán a hasonlóság

miatt a tojás alakú herékre is elkezdték használni a
szót, onnan meg már csak egy ugrás volt a monyók.
Mokány Sándor nyelvész kutatásai szerint 1686-
ból származik a monyók első írásos említése, jelenté-
se pedig: „hím, nagy monyú állat”. Ezek után
a kapanyányi megfejtése nem nehéz: a szó a
koponyányi egy régies változata, vagyis a Ka-
panyányimonyók egy olyan emberke, aki kopo-
nya méretű herékkel lófrál.
Bár a Manyszi válaszában a ma már megfejt-
hetetlen eredetű halandzsát sem zárta ki, valószínű
megoldásként említették, hogy „eu-
femisztikus, hangulatfestő szóal-
kotás lehet, aminek lényege: kis

262 I Liszt Ferenc magyarnak vallotta magát, mi is annak tartjuk, de sosem tanult meg rendesen magyarul.

til3_vegleges.indb 262 2018. 11. 05. 23:27


ember nagy bottal jár (ennek minden erotikus tar-
talmával)”. Ezek után nem meglepő, hogy a Magyar
néprajzi lexikon egyenesen kapanyélfaszúnak nevezi
a kis ördögöt. És hasonlóra jut a rajzfilm rendezője,
Jankovics Marcell is Ahol a madár se jár című ta-
nulmánygyűjteményében: „A Hétszünyű Kapanyá-
nyi Monyók, akinek állandó jelzője: »a kapanyelű
facika«, egy fallikus figura. (...) a kapanyélfaszú
(ahol koponyányi = koponyaméretű, monyók=tojá-
sok=herék).”
Az óriásgenitáliájú törpe állandó jellemzője a
mese változataiban a hosszú szakáll. A hétszünyű
jelző valószínűleg ehhez kapcsolódik, de hogy mi-
lyen módon, arra több magyarázat létezik. A Ma-
gyar néprajzi lexikon szerint a hétszünyű valójában
hét sing hosszú, és a szakáll méretét jelöli. A sing
egy régi hosszmérték, a bécsi rőf 4/5-öd része, ami
62,2 centiméter volt – ebből hét, az 4,35 méter. És
ezen a ponton elgondolkodhatunk, hogy egy ala-
csony emberke kapanyélnyi pénisszel, koponyányi
herékkel és több mint négy méter hosszú szakállal
hogy a búbánatba tudott egyáltalán két lépést tenni,
nemhogy elpáholni Vasgyúrót, aztán megkásázni a
hasáról. Jankovicsnál előjön még a „hétszín szakállú”
is, ami a szivárványra utal, és szimbolikus jelentősé-
ge van. Akárhogy is, a szakáll a Kapanyányimonyók
fontos testrésze (Arany Lászlónál ápolgatja, kene-
geti is), és a mese egyes változataiban abban hordja
az erejét is. Fehérlófia is a szakállánál fogva bánik
el vele: van olyan verzió, amiben a szakállal kötözi
egy fához az emberkét, másokban egy fa hasítékába
csípteti a hosszan tekergő arcszőrzetet, és olyan vál-
tozat is létezik, amiben egyszerűen levágja a manó
szakállát. Teljesen elképzelhető tehát, hogy a hét-
szünyű valahogy ezt a testrészt emeli ki. Egy másik
elmélet szerint a szüny nem más, mint a szív, és az,
A XIX. század végén olyan sok magyar betegedett meg tbc-ben, hogy annak szinonimája Morbus hungaricus, azaz magyar kór lett.
til3_vegleges.indb 263
Magyar vircsaft
hogy Monyók úrnak hét van belőle, a mesefigura
emberfeletti bátorságára, vitézségére utal.
Egyébként a Kapanyányimonyók szerepe is vál-
tozik a mese variánsai között. Bár egyértelműen egy
gonoszkodó figura, egyben olyan próbatétel is, ami
Fehérlófia férfivá válásának része. Részben ezzel
magyarázható, hogy egyes verziókban Kapanyányi-
monyók egyenesen a főhős apja. Más feldolgozá-
sokban a sárkányok apja, akiket Fehérlófia legyőz,
de van, amikor egyszerűen csak egy kására éhes kis
ördög. Ami viszont közös minden verzióban: őt
kell legyőzni, hogy megnyíljon az alvilágba vezető
kapu Fehérlófiának, vagy hogy rátaláljon. Nem túl-
zás azt állítani, hogy a főhős mellett a történet leg-
fontosabb szereplője – ha a Fehérlófia tévésorozat
lenne, valószínűleg már gyártanák a Kapanyányi-
monyók-spinoffot.
A kátrányízű Bambi ital titka
Az első magyar üdítő, a Bambi kátrányízű volt.
Méghozzá annyira, hogy amikor a Budapest Gyógy-
fürdői és Hévizei Zrt. (BGYH) 2000 elején újrain-
dította a Bambi gyártását, a két meghívott ízrepro-
dukáló nyugdíjas csak egy ízt hiányolt az újrakevert
üdítőből: a kátrányízt. Arról viszont, hogy miért volt
kátrányízű a szocialista tervgazdaság nemzeti nedűje,
több legenda és magyarázat is fennmaradt. Egy elmé-
let szerint a kátrányból származik a hosszú szénláncú,
aromás vegyület, amiből az eredeti Bambi készült,
mások úgy tudják, kátrányos hordókban tárolták az
aromát felhasználás előtt. Egyesek tudni vélik, hogy a
narancsszínt adó mesterséges festék adott kátrányízt,
I 263
2018. 11. 05. 23:27
 Magyar vircsaft
de az is felmerülhet, hogy a narancsolaj összetevő a
szavatossági idő lejárta után kátrányízűvé válik. De mi
az igazság?
A Bambi két évvel a második világháború után,
1947-ben született. A Hazai Szikvíz és Üdítő Italok
Üzeme, későbbi nevén a Fővárosi Ásványvíz és Szik-
víz Üzem palackozta Mária Terézia téri üzemében,
majd a gyártást 1960-ban áthelyezték a Fővárosi Ás-
ványvíz és Jégipari Vállalat Döbrentei téri palacko-
zójába. Az ital annyira népszerű volt ekkor, hogy az
NDK-ból hoztak be gépsort a gyártás gyorsítására.
Mint a korabeli sláger bizonyítja, strand nem lehetett
a fővárosban Bambi nélkül. A nagy népszerűségnek a
Coca-Cola és a Pepsi Magyarországra érkezése vetett
véget 1968-ban. Két év múlva már a Bambi helyett
Pepsit gyártottak a keletnémet gépsorok a Fővárosi
Ásványvíz és Jégipari Vállalat margitszigeti üzemé-
ben.
A Bambit a 2000-es évek elején kezdte újragyár-
tani kis mennyiségben a Budapest Gyógyfürdői és
Hévizei Zrt. Mint Kovács László üzemeltetési igaz-
gató elmondta nekünk, kettős céljuk van a Bambival:
264 I A kisföldalatti a második legidősebb metró a világon, csak a londoni öregebb nála.
til3_vegleges.indb 264
egyfelől egyfajta hagyományőrzés ez, másfelől pedig
marketingértékkel bír. Az üdítő reprodukálásakor két
nyugdíjast is behívtak íztesztelésre, egyikük a Fővárosi
Ásványvíz és Jégipari Vállalat meósa volt annak idején.
Az eredeti recept alapján összeállított Bambit velük
finomhangolták, hogy ízre minél jobban hasonlítson
a régi változathoz. Végül kiválasztották a leginkább
megfelelő variációt, amiből már csak egy ízt hiányol-
tak a tesztelők: a kátrányt. Ezt azonban a BGYH nem
akarta hozzátenni, mivel eredetileg sem kátrányízzel
gyártották a Bambit, csak néha olyanná vált.
A hiedelmekkel ellentétben ugyanis a Bambi üdí-
tő soha nem tartalmazott kátrányt. Az egyik hozzá-
való, a narancsolaj azonban a szavatossági idő lejárta
után hajlamos a terpénesedésre (mivel terpentinszár-
mazék), és kátrányízűvé válik. Valószínűsíthető tehát,
hogy a hatvanas években néha lejárt szavatosságú
narancsolajból gyártották az üdítőt, ebből adódhat-
nak ilyen jellegű emlékek. A kátrányízt leszámítva
a jelenlegi gyártmány alapvetően megegyezik a régi
receptúrával. Eltérés abból adódhat, hogy jelenleg
sokkal tisztább anyagok kaphatók, így nem minden-
ből szükséges ugyanakkora mennyiség, mint régen.
A BGYH jelenleg évi 3600 üveggel gyárt az italból,
ami 12 százalékos cukortartalmával jócskán túltesz a
Coca-Colán és a Pepsin.
Miért ment össze a Kékes
egy méterrel?
Azt minden magyar ember fejből tudja, hogy ha-
zánk legmagasabb földrajzi pontja az Északi-közép-
hegységben található, és nem más, mint a Mátra leg-
magasabb hegycsúcsa, a Kékes (amit viszont sokan
2018. 11. 05. 23:27
 Magyar vircsaft

helytelenül Kékestetőnek hívnak, pedig az a közeli állapotban sem. Ezt aprólékos mérésekkel és átla-
település neve). Arra a kérdésre, hogy hány méter golásokkal ki lehet küszöbölni, és ki lehet jelölni
magas a Kékes, általában kétféle válasz érkezik: 1014 egy pontot, amit e tekintetben állandó viszonyítási
és 1015 méter, attól függően, hogy mikor tanult erről alapnak veszünk. Némiképp nagyobb gond lehet,
az iskolában a kérdezett. Ugyanis az 1015 a régebbi, ha az adott országnak, mint például Magyaror-
az 1014 méteres adat az újabb, ami alapján azt lehet szágnak, nincs tengere, amihez viszonyítson. Az
gondolni, hogy pár generáció alatt összement a Ké- első világháborút lezáró trianoni békeszerződésig
kes, és egy méterrel alacsonyabb lett a legmagasabb az Adriai-tenger szintjéhez adták meg a magyar
hegyünk. geográfusok a hazai tengerszint feletti magasságo-
A földrajzi képződmények magassága nem ál-
landó, folyamatosan változik, még ha egy ember
életében ez nem is mindig mérhető. Földünk kérge
ősidőktől fogva mozgásban van, kontinensek távo-
lodnak, közelednek egymáshoz, tektonikai lemezek
úsznak nagyon lassan a magma felszínén, minden-
nek hatására a hegységek magassága is változhat. A
földrajzban, földmérésben valamely objektum ma-
gasságát alapvetően kétféle módon lehet megadni.
A relatív vagy viszonyított magasság az, ami a mé-
rőhely és a mérendő pont (a hegycsúcs) közti ma-
gasságkülönbségből adódik. Ha a Kékes magasságát
a hegy lábától számítva mérjük, akkor körülbelül
770 méteres magasságot kapunk, azaz ekko-
ra szintkülönbséget kell legyőznie annak,
aki meg akarja mászni Magyarország
legmagasabb hegyét. A földrajzban
viszont szükség van abszolútnak
vehető adatokra is, különösen ak-
kor, ha adatokat szeretnénk ös�-
szevetni, mondjuk, térképkészítés
vagy épülettervezés céljából. Ezért használják a re-
latív magasság mellett a tengerszint feletti magas-
ság mérőszámát is.
A tengerszinthez viszonyításnak is vannak né-
miképp problémás mozzanatai, kezdve onnan,
hogy a tenger felszíne sem állandó, még nyugalmi

Elvis Presley 2011-ben Budapest posztumusz díszpolgára lett. I 265

til3_vegleges.indb 265 2018. 11. 05. 23:27

 Magyar vircsaft
kat. Kicsit leegyszerűsíti a történeti-tudományos
összefüggéseket, de azt lehet mondani, a hadsereg-
nek köszönhető, hogy a tengerpart elvesztése után is
maradt magassági viszonyítási pont töredékére zsu-
gorodott hazánkban. A XIX. század végén ugyanis
a Monarchia országaiban kialakítottak egy katonai
célú szintezési hálózatot, aminek vonalai Triesztből
kiindulva hét főalappontot kötöttek össze. Ezeket a
pontokat olyan geológiailag stabil képződményeken
jelölték ki, amikről a tudósok megállapították, hogy
az elmúlt évszázadokban nem változott a magassá-
guk, és nem is várható, hogy változni fog.
Ma Magyarországon a Kárpát-medence leg-
öregebb és legstabilabb képződményében, a Velen-
cei-hegységben, Nadap község mellett található két
úgynevezett szintezési ősjegy. Az elsőt 1888-ban
jelölték ki az Adriai-tenger középszintjéhez képest:
a Nadap I. 173,8385 méterrel van az Adria fölött, a
Kékes magasságát e viszonyítási pont használatával
számították 1015 méternek egészen 1953-ig. Ha úgy
vesszük, ezután a Szovjetuniónak köszönhető, hogy
alacsonyabb lett a Kékes. A szocialista blokk országai-
nak – azaz a Varsói Szerződés és a KGST tagállamai-
nak, így a Magyar Népköztársaságnak is – 1953-ban
kellett átállni a szovjetek által használt tengerszint-
re, a Balti-tenger Kronstadtnál mért szintjére, ami
0,675 m-rel magasabb az Adria középszintjénél. A
második, azaz a Nadap II. ősjegy jelöli a balti szint
főalappontját. Ezt figyelembe véve lett csupán 1014
méteres a Kékes. A balti alapszint (vagy más néven
kelet-európai alapszint) átvétele megtörtént, igaz,
nem maradéktalanul, sok területen megmaradtak az
adriai szinthez viszonyított magasságértékek. Ebből
következik, hogy manapság is találkozhatunk olyan
adatokkal, amik szerint mégiscsak 1015 méteres a
Kékes.
266 I Az Edison-féle fonográf egyik első felvétele 1890-ben készült, Kossuth Lajos hallható rajta. Az OSZK ma is őrzi a felvételt.
til3_vegleges.indb 266
A büszke budaiak, akiknek a
pápa sem volt szent
A magyar nemesség a világ önérzet-örökrang-
listájának biztos dobogósa. Eb ura fakó, Ugocsa non
coronat – hogy csak két ékes példáját említsük ennek.
Előbbi mondás 1707-ből, utóbbi – amely szerint a
történelmi Magyarország legkisebb vármegyéje juszt
is nemet mond valamire, amire mindenki más igent –
feltehetően a XVI. századból származik (de a legenda
egyik változata szerint a XVIII. századból). Valójá-
ban azonban már sokkal korábban, az 1300-as évek
legelején, az Árpád-ház kihalása utáni trónutódlási
harcok idején megmutatta a magyar nemesség, még-
hozzá magának a pápának, hogy ki az úr a házban.
Mármint az egyházban. Vagy legalábbis megpróbálta
megmutatni.
Az Árpád-ház férfiágon 1301 januárjában, III.
Andrással halt ki. Egy uralkodói dinasztia kihalása-
kor a trónutódlás jellemzően még egy szilárd beren-
dezkedésű, konszolidált országban is okoz problémá-
kat, a XIV. század eleji Magyarországon viszont igen
zavaros volt a helyzet. A magyar köz- és főnemesség
nagy része Prága felé kacsintgatott, II. Vencel cseh és
lengyel király tizenegy éves fiát, a kis Vencelt ültették
volna a magyar trónra, abból a jól felfogott és hosszú
távra tervező, az ország sorsát szem előtt tartó straté-
giai érdekből, hogy minél gyengébb a központi hata-
lom, annál könnyebben lehet kiskirálykodni (ahogy
ezt most ismerjük, annál többet lehet lopni).
A magyar trónra azonban a nápolyi Anjouk is pá-
lyáztak, akik a délvidéki urak támogatását élvezve a
kis Vencelnél jóval nagyobb élettapasztalattal rendel-
kező, már tizenhárom éves Károly Róbertet szánták
uralkodónak. Be is indult a koronázási versenyfutás,
még tavasszal megkoronázta az esztergomi érsek
2018. 11. 05. 23:27
 Magyar vircsaft

Esztergomban Károly Róbertet, augusztusban Fe-

hérváron a kalocsai érsek Vencelt. Előbbivel az volt
a baj, hogy nem a Szent István-i koronával és nem a
fehérvári bazilikában történt, utóbbival meg az, hogy
nem az esztergomi érsek koronázott.
A dologba innentől kezdve formálisan is bele-
folyhatott Vatikán, és bele is folyt. VIII. Bonifác pápa
több levélben is szóvá tette, hogy a kalocsai érseknek
nincs királykoronázási joga, csak az esztergominak,
így az egyház Károly Róbertet ismeri el legitim ural-
kodónak. A pápa, bár formálisan semleges, valójában
köztudottan Anjou-párti volt – nem csoda, hogy nem
is érte be ennyivel, hanem Magyarországra küldte
pápai követként az akkor már több mint hatvanéves
Niccolò Boccasini bíborost, aki a Vatikán nagy ta-
pasztalattal rendelkező, sikeres diplomatája volt (és
aki később XI. Benedek néven pápa lett). A legátus
azonban, aki például a franciák pápa elleni támadását
ügyesen hárította el, a magyarokkal nem tudott mit gos szóval kihirdették, hogy a pápát, Krisztus hely-
kezdeni. Noha kifejezetten azzal a vatikáni céllal ér- tartóját, Hungaria összes érsekeit, püspökeit meg
kezett Budára – ahol akkor Vencelnek volt székhelye szerzeteseit egyetemlegesen kiközösítettnek nyilvá-
–, hogy Károly Róbertet trónra segítse, csak részsi- nítják” – írja a történtekről a Képes krónika (Bellus
kerei voltak. Azt el tudta érni, hogy a főpapok több- Ibolya fordításában).
sége az Anjouk jelöltje mellé álljon, azonban Budán Hogy mi történt? Két kifejezést kell ehhez meg-
megbukott: a magyar nemesek és polgárok többsége érteni, de aki nem igényel bővebb magyarázatot, an-
Vencelt fogadta el királynak, és szembeszegültek a nak itt egy rövid sporthasonlat: olyan ez, mint ami-
bíborossal, így közvetve Vatikánnal is. kor jégkorongban egy játékost kétperces kiállítással
„Amikor látta [Boccasini], hogy semmit sem ér- büntetnének, erre az közli a játékvezetővel, hogy nem
het el, visszatért a pápai udvarba (...) Amikor vis�- fogadja el az ítéletét, mert őt a játékvezetői karból,
szautazott, valamiért interdiktum alatt hagyta Buda sőt az egész hokis közösségből kizártnak tekinti. A
városának polgárait. A szerzetesek és a plébánosok pápai legátus által kimondott interdiktum egyfajta
szigorúan megtartották az interdiktumot, de voltak egyházi tilalom volt. Ez azt jelentette, hogy a kato-
álpapok és hitszegők, akik a népnek nyilvánosan is- likus híveket – és ne feledjük el: 1302-ben vagyunk,
tentiszteletet tartottak, és kiszolgáltatták az egyházi tehát lényegében minden budai polgárt és nemest –
szentségeket a nyilvánosan tilalom alá vetetteknek. meghatározatlan időre eltiltották bizonyos egyházi
Sőt (...) összehívták a népet, és gyertyát gyújtva han- szertartásoktól és javaktól. Ez elsőre nem tűnik sú-

Kertész Imre kivételével az összes magyar Nobel-díjas külföldre költözött, és ott is halt meg. I 267

til3_vegleges.indb 267 2018. 11. 05. 23:27

 Magyar vircsaft
lyosnak, de gondoljunk csak bele: szó nem volt még
polgári szertartásokról – tehát a mindennapi élet
legalapvetőbb eseményeit, például a keresztelést, a
házasságkötést, az utolsó kenet feladását, a temetést
is tilthatta ez az interdiktum (pontos felsorolás nem
maradt fenn arról, hogy ezek mindegyikére vagy csak
bizonyos szertartásokra kiterjedt-e a legátus tiltása).
És erre mit mondtak a vérmesebb budai polgárok
és nemesek? Mint láthatjuk, a többségük nem riadt
meg, hogy amíg nem Károly, hanem Vencel a király,
addig lényegében leáll az élet. Hanem a maguk külö-
nös módján visszavágtak: egyfelől elűzték a tilalmat
betartó papokat, másfelől úgy döntöttek, hogy ma-
gát a pápát és a vele lojális magyarországi papságot
– márpedig az egyházi intézményrendszer felépítése
és a pápai követ munkája nyomán a papok többsé-
ge ilyen volt – kiközösítik, vagyis lényegében kizár-
ják az egyházi közösségből. Ez az excommunicatio
nem egyenlő az egyházból kizárással, hanem ez egy
úgynevezett gyógyító büntetés, ami a megjavulást
szolgálja. A gyakorlatban pedig azt jelentette, hogy
a kiközösített átmenetileg nem jogosult a szentségek
elfogadására és egyházi hivatalok elfoglalására (amíg
a kiközösítést kimondó a verdiktet vissza nem vonja).
Vagyis azt üzenték a pápának, hogy az egyházi tiltás
alól feloldottnak tekintik magukat, mert szerintük
olyan egyházi bűnt követett el a pápa és a tiltását be-
tartó papok, ami miatt szerintük nincs is joga pápá-
nak lennie.
Ha óvodában lennénk, most jött volna az, hogy
erre Bonifác visszaszól, hogy „nekem meg mindig
eggyel több”, de nem az jött. Ehelyett előbb pápai
bíróság elé idézte Károlyt és Vencelt – illetve nyil-
ván a mögöttük álló erőket –, majd bullát adott ki
arról, hogy a magyar trón nem választással, hanem
öröklődéssel tölthető be, és a jogos örökös Károly
268 I Magyar mérnökök két MiG–21-es hajtóművet erősítettek egy T–34-es tankra, és ezzel a géppel oltottak kuvaiti olajtüzeket 1991-ben.
til3_vegleges.indb 268
Róbert (mivel egy nagymama révén dédunokája volt
az Árpád-házi V. Istvánnak, aki 1270 és 1272 között
uralkodott). A pápa elszántságának hatására a Ven-
cel mellett kitartó utolsó főpapok az Anjouk pártjára
álltak, de legalább ilyen fontos volt az, hogy 1304-re
a Habsburgokat már zavarta Vencelék magyar trón-
nal járó várható megerősödése, így szintén szembe-
fordultak velük. Ezután már csak négy év kellett, és
Károly Róbert trónra is léphetett.
Hogy a későbbi XI. Benedek interdiktumát és
a válaszul kimondott kiközösítést mikor oldották
fel, azt nem tudni. Azt viszont igen, hogy a magyar
főurak többsége által kezdetben elutasított, a külföl-
di erők nyomására ránk erőltetett Anjou-dinasztia a
XIV. században a Magyar Királyság megerősödésé-
nek időszakát hozta el.
Mese a forradalomba vesző
12-es találatról
Radspiller Bélát óriási szerencse érte: kora leg-
nagyobb totónyereményét vihette el. Radspiller Bélát
óriási szerencsétlenség érte: kora legnagyobb totó-
nyereményét 1956. október 23-án vihette el.
Béla, a pesti munkás egy kis bérlakásban élt a fe-
leségével, a gyerekeivel, az anyósával és Rózsikával,
a táncdalénekesnőnek készülő albérlőjükkel. 1956
októberében aztán Bélára rámosolygott a szerencse,
és egy 12-es telitalálattal több mint 640 ezer forintot
nyert a totón. De hiába az akkori mércével óriási ös�-
szeg, Béla pechére épp október 23-án, a forradalom
kirobbanásának napján vehette át a nyereményt. A
nagy pillanatra a pénz védelmében két ávós is elkí-
2018. 11. 05. 23:27

sérte. Visszafelé viszont belebotlottak a tüntető tö-
megbe, amely azt hitte, hogy az államhatalom gyű-
lölt képviselői őrizetbe vették a polgártársat, ezért a
segítségére siettek, és „kiszabadították”.
A szerencsés nyertes nem tudta, mihez kezdjen
a kezében tartott vagyonnal. A bankok bezártak,
Béla pedig félt, hogy kirabolják, ezért elásta a pénzt
egy játszótéren. Később a sógora segített volna neki
aranyra és valutára váltani, de a rokont útközben le-
lőtték. Mire pedig hazaért a pénzzel, a család már el-
utazott. Hát mit is tehetne ilyenkor az ember? Béla
beköltözött a kocsmába. Igazi úriemberként véget
nem érő mulatozást rendezett a lakóközösség számá-
ra a pénzből, közben pedig még Rózsikával is egy-
til3_vegleges.indb 269
Magyar vircsaft
másba szerettek. A borgőzös idillnek viszont hamar
vége szakadt, amikor a bevonuló szovjetek szétlőtték
a kocsmát. Béla ugyan életben maradt, de Rózsikát
elvesztette, a pénz is elúszott, őt pedig visszahelyez-
ték targoncavezetőnek. A történet körbeért, a kisem-
ber a történelem vihara után is kicsi maradt.
Csakhogy mindez valójában nem Radspiller Béla,
az 1956-os óriásnyeremény valódi nyertesének törté-
nete, hanem az abból készült regény főhőséé, H. Béláé.
A Telitalálat 2002-ben jelent meg levélregény formá-
jában, amelyben három nézőpontból: Rózsika, Béla
felesége és egy Kőfejtő kódnevű besúgó leveleiből
bomlik ki a történet. 2003-ban még film is készült be-
lőle Szabó Illés és Kardos Sándor rendezésében, Gás-
I 269
2018. 11. 05. 23:27
 Magyar vircsaft
pár Sándorral a főszerepben. Szabó viszont bevallottan
fiktív elemekkel színezte ki az amúgy sem épp szürke
történetet, úgyhogy az igazi események rekonstruálása
szempontjából a fenti történet nem éppen telitalálat.
Sokkal többet viszont nem tudni a valós esemé-
nyekről. Néhány éve az Urbanlegends.hu kérdezte
Szabó Illést, mit tud a története ihletőjéről. Az író
szerint Radspiller a forradalom kitörésekor valóban
nem tudott mit kezdeni a pénzzel, és végül a he-
lyi kocsmában tartotta, amiről az egész utca tudott,
mégsem nyúlt a pénzhez senki. Szabó szerint a forra-
dalom leverése után Radspiller eltűnt, és se vele, se a
családjával nem tudta felvenni a kapcsolatot.
Magáról a pesterzsébeti Radspiller Béláról mind-
össze annyit tudni, hogy a forradalomig a manapság
hányattatott sorsú Illatos úti Hungária Vegyiművek-
ben dolgozott. Az Urban Legends megpróbálta fel-
kutatni a családját, és végül az unokán keresztül el is
jutottak Radspiller Béla fiához. Ő viszont nem akarta
megbolygatni apja emlékét, ezért nem volt hajlandó
nyilatkozni. Azt viszont határozottan állította, hogy
az apja valójában nem tűnt el. A munkahelyét tényleg
otthagyta, de máshol talált állást, és nem verte el a
hirtelen jött vagyont. Ezt a pletykát a munkatársak
találgatásai szülhették, ami megmagyarázza, honnan
vette Szabó Illés, akinek az apja szintén az Illatos úti
telepen dolgozott. Radspiller fia állítólag meg is ke-
reste az írót, aki azonban nem volt hajlandó kegye-
leti okokból közelíteni a történetet a valósághoz. A
forradalmi totónyeremény által híressé tett férfi még
megérte a rendszerváltást, 1994-ben halt meg.
Radspiller történetéről megkérdeztük Pálffy Lász-
lót, a Szerencsejáték Zrt. játéktörténeti szakértőjét
is. Pálffy szerint ők sem tudnak többet a férfi sor-
sáról, a nyeremény átvétele után az OTP sportfoga-
dási osztálya (a totó akkori szervezője) nem hallott
270 I A magyar fociválogatott 1950 és 1956 között ötven meccsből csak egyet veszített – sajnos ez éppen az 1954-es vb-döntő volt.
til3_vegleges.indb 270
róla többet. Pálffy szerint egyébként is ritkán vállal-
ták a nyertesek a nyilvánosságot, és még ritkábban
nyilatkoztak, pedig Kudlik Júlia többször is próbál-
kozott a tévével, és gyakran el is beszélgetett egy-egy
nyertessel, de a kamera bekapcsolása után már kevés-
bé voltak lelkesek az alanyok. Azt viszont Pálffy na-
gyon valószínűtlennek tartja, hogy az ávós vonalból
bármi is megtörtént volna, mert akkoriban sem volt
szokás kísérgetni a nyerteseket. Sőt, mint elmondta,
a gyakorlat inkább az volt, hogy a pénzt valóban nagy
kupacba hordták és bőröndbe pakolták a fényképek-
hez, de utána általában ki se vitték az ajtón, maradt az
intézetben betétek formájában.
Nemcsak a nyertes sorsáról, de a nyeremény ös�-
szegéről is többféle változat kering. Az biztos, hogy
a mai értéken több mint 35 millió forintos összeg a
legnagyobb nyeremény volt a 12 találatos játékfor-
ma történetében – vagyis 1947-től 1964-ig, amikor
átálltak a 13+1 találatos rendszerre. De mennyit is
vihetett haza Radspiller pontosan? Az MTI 1956-os
archívumából előbányászható október 15-i sporthír-
ből kiderül, hogy a 42. héten az egy szem telitalá-
lat mellett további 550-en nyertek még kisebb-na-
gyobb összegeket, a 12 találatos szelvény pedig
623 210 forintot érhet, ez viszont még csak tájé-
koztató eredmény volt. Szabó Illés a könyvében a
Népsportot idézi, amely szerint 644 ezer volt a valódi
összeg, és ugyanez található a Szerencsejáték.hu to-
tótörténeti gyorstalpalójában is.
Pálffy László viszont utánanézett, hogy a pontos
és hiteles végösszeg 648 789 forint volt. Az eltérések
abból adódnak, hogy az akkoriban szokásos kézi szá-
molás nem volt tökéletes, és az előzetes eredmények
utáni újraszámolásnál gyakran találtak még néhány
korábban elvétett szelvényt. Ebben az esetben az új-
raszámolás több mint tízezerrel dobta meg a játékban
2018. 11. 05. 23:27

részt vevő szelvények számát. Mivel a nyereményalap
mindig az adott játékhéten totószelvényekre köl-
tött összegből (és ma már az előző hetekben esetleg
felhalmozódott nyereményekből is) áll, ezért minél
többen játszanak, annál nagyobbat lehet nyerni. Így
az újraszámolás után növekedett a nyereményalap, de
mivel nyertesből nem lett több, Radspiller még na-
gyobb összeget vehetett át október 23-án.
A rekordnyeremény Pálffy szerint elsősorban an-
nak köszönhető, hogy sok nagy meglepetés született
a heti meccseken, például a magyar és osztrák B válo-
gatottak budapesti meccsén minden szakember hazai
győzelmet várt, de csak egy döntetlent sikerült ös�-
szehozni. Radspiller itt is résen volt, bár a Telitalálat
azzal színesíti a sztorit, hogy a fiktív H. Béla elron-
totta a kitöltést, és csak véletlenül vette x-re a mec�-
cset. A másik ok az volt, hogy akkoriban rekordokat
döntögetett a totózók száma. 1955–56-ban egymil-
lió felett volt a hetente átlagosan eladott szelvények
száma, 1956-ban pedig egyszer kétmillió felett is járt
– ezt a forgalmat egészen 1968-ig nem is sikerült
utána elérni. Ehhez Pálffy szerint hozzájárulhatott
az is, hogy akkoriban sok embernek szinte az egyet-
len lehetősége a totónyeremény volt, hogy kitörjön a
mindennapi verkliből, ráadásul a sportot már akkor is
övezte az a lelkesedés és felfokozott hangulat, amely
aztán a melbourne-i olimpia vízilabdás vérfürdőjé-
ben forrt fel igazán.
Ha már Radspiller és nyereményének valódi sor-
sára jó eséllyel soha nem fog fény derülni, megkérdez-
tük Pálffyt, tud-e valamilyen valóban megesett nagy
totónyeremény-elköltésről. Egy ilyen hiteles törté-
netet mesélt el, ez Horváth Istváné. A MATEOSZ
kosárlabdacsapatának ügyvezetője még a totó haj-
nalán, 1948-ban nyert, a nyereményéből pedig egy
óriási ezüstserleget készíttetett, amelyet felajánlott az
Dózsa Györgyöt kivégzésekor nem ültették tüzes trónra, ez a tévhit A nép nevében című Petőfi-vers révén terjedt el.
til3_vegleges.indb 271
Magyar vircsaft
1947–48-as szezon legeredményesebb góllövőjének.
A történet külön érdekessége, hogy a magánkupát
32 meccsen lőtt 50 góllal nyerte el egy ifjú tehetség,
aki később egész szép karriert futott be. Úgy hívták,
hogy Puskás Ferenc.
Bár Radspiller nyereménye a leghíresebb, nem ez
volt az utolsó, amelyet még a forradalom előtt kihir-
dettek. A 43. heti nyerteseket október 22-én jelen-
tették be, aztán hónapokig csend volt totófronton,
mielőtt november közepén folytatódtak az elmaradt
kifizetések. Végül december 23-án, nyolchetes kény-
szerszünet után maga a totófogadás is újraindult, ami
a finoman szólva is óvatos korabeli híradás szerint
„a mindennapi élet rendes kerékvágásba kerülésének
egyik bizonyítéka” volt.
Az egri várvédők szomorú
sorsa
Dobó, Mekcsey, Bornemissza – az egri vár leg-
híresebb kapitányai, ezt mindenki tudja. Az már
kevésbé közismert, hogy milyen csúnya sors jutott
a hősöknek, miután sikerrel verték vissza a törököt
1552-ben. Dobó István volt talán még a legszeren-
csésebb, rá tartalmas élet várt azt követően, hogy
az ostrom után, 1553-ban leköszönt a várkapitányi
címről. Először erdélyi vajda lett, aztán tíz hónapig
védte Szamosújvárt, de végül fel kellett adnia, és bár
szabad elvonulást ígértek neki, fogságba esett. 1557-
ben megszökött, 1558 pedig már Léva várában talál-
ta. Ismét báró lett belőle, sőt, Bars megye főispánja,
a következő évtizedben pedig az ország egyik legna-
gyobb földbirtokosa – bár ebből az időből számos, a
I 271
2018. 11. 05. 23:27
 Magyar vircsaft

És mi lett Nándorfehérvár védőivel? 1568-ban újra letartóztatták Pozsonyban, de innen

Az egri diadalnál is fontosabb volt, amikor
1456-ban – a nem véletlenül törökverőnek ne-
vezett – Hunyadi János vezetésével sikerült
megvédeni Nándorfehérvárt a legalább két-
szeres túlerővel támadó II. Mehmed seregé-
től. A vár védőinek azonban nem jutott jobb
sors, mint az egri vitézeknek. A júliusi ostrom
végére pestisjárvány tört ki a magyar tábor-
ban, és a betegség a győzelem után pár hét-
tel, augusztus 11-én végzett Hunyadival is. A
hadvezérnek egy másik nándorfehérvári hős,
a seregtoborzó Kapisztrán Szent János adta
fel az utolsó kenetet, majd a tábori lelkész is
a pestis áldozata lett októberben. A vár kapi-
tánya, Szilágyi Mihály csak pár évvel élte túl
az ostromot: 1460-ban török fogságba esett,
Konstantinápolyba hurcolták, és ott a szultán
lefejeztette, mivel nem volt hajlandó elárul-
ni Nándorfehérvár sebezhető pontjait. Du-
govics Titusz sokak által ismert önfeláldozó
hőstette viszont nem történt meg: ő kitalált
figura, mint azt az első Ma is tanultam valamit
könyvben megírtuk.
is megszökött, aztán 1569-ben, ismét Pozsonyban
újra elfogták – ekkor éppen felségárulás vádjával – és
megfosztották ispáni rangjától. Élete utolsó éveit tu-
lajdonképpen börtönben töltötte, 1572-ben kiszaba-
dult ugyan, de hamarosan, hetvenévesen meghalt. Az
akkori Ruszkán temették el, a felvidéki települést ma
már Dobóruszkának (szlovákul Ruskának) hívják.
Mekcsey István szintén 1553-ban mondott le az
egri várkapitányi címről, ám ezt nem sokkal élte túl,
ráadásul halálát nem holmi törökök okozták, hanem
néhány felbőszült falusi. Mekcsey kíséretével a fel-
jegyzések szerint éppen feleségéhez tartott Ungvárra,
amikor Várkony faluban ellátmányt követelt a helyi-
ektől. A helyiek azonban ezt megtagadták, ami erős
eufemizmus, ha tudjuk, hogy az egyik paraszt először

Gárdonyi alapján megismert Dobótól idegen tulaj-

donságról is maradt fent bizonyíték.
A korabeli feljegyzések szerint Dobó fukar, sőt
pénzéhes ember volt, simán kigolyózta a szomszéda-
it, ha a saját érdeke úgy kívánta, és sokszor a vámhe-
lyek megkerülésével szállította az áruit. A ma elterjedt
utaztatásos áfacsalás egy igen korai módját használta: a
Lengyel Királysággal szomszédos területeit kihasznál-
va szállított, nem pedig ott, ahol a szabályok előírták.

272 I Gábor Zsazsa szüzességét Kemal Atatürk vette el – legalábbis a színésznő ezt állította önéletrajzában.

til3_vegleges.indb 272 2018. 11. 05. 23:27


egy fejszével fejbe vágta, majd egy dárdával leszúrta
Eger hős védőinek egyikét.
Bornemissza Gergely sem élt sokkal tovább, és
talán az ő élete alakult a legtragikusabban. Ő eleinte
nem is akart várkapitány lenni, de végül addig győz-
ködték, míg elfogadta a megbízást. Röviddel kineve-
zése után, 1554. október 17-én csapatai élén kilova-
golt, hogy egy állítólagos török rablócsapat körmére
nézzen. Kiderült, hogy ez csapda volt, Bornemissza
több más magas rangú tiszttel együtt török fogságba
került. Konstantinápolyba vitték, és bár a bécsi udvar
tett némi erőfeszítést a kiszabadítására (elsősorban
felesége, Sigér Dorottya folyamatos kérlelése miatt),
végül a tárgyalásokból nem lett semmi. A hős egri
védő, a tűzkerék magyar meghonosítója valószínűleg
a börtönben öregedett volna meg, ha nincs eggyel
több haragosa, mint barátja: az egri ostrom fővezé-
re, Ahmed pasa 1555-ban, szimpla bosszúvágyból
felakasztatta. Kis jóvátétel a sorstól, hogy Ahmed
sem élte túl sokkal Bornemisszát: politikai intrikák
eredményeképp Szulejmán szultán megfojtatta a pa-
sát, hogy az akkor általa betöltött nagyvezíri posztot
valaki másnak adhassa.
Magyarország nem kért a
Holdra szállt űrhajósokból
Neil Armstrong, Buzz Aldrin és Michael Collins
történelmet írt, amikor 1969 júliusában az Apollo–11
küldetés során eljutott a Holdig, és először taposhat-
ta emberi láb égi kísérőnk szikláit. Természetes, hogy
ezután Amerika mindenkinek el akart dicsekedni a
diadalmas tettel, és a NASA világ körüli PR-turnét
Preysz Móric magyar kémikus Louis Pasteur előtt találta fel a pasztőrözést, de később publikálta, ezért nem róla nevezték el.
til3_vegleges.indb 273
Magyar vircsaft
szervezett a három űrhajósnak és feleségeiknek. Arm-
strongék 1969 őszén 37 nap alatt 23 országban tettek
protokoll-látogatást Mexikótól Jugoszlávián át Zaire-
ig, és nagyjából százmillió ember látta őket ezalatt.
Egy huszonnegyedik ország viszont kimaradt, mert
bár az amerikaiak ajánlkoztak, a magyar vezetés ke-
rek perec megtagadta, hogy a Holdon járt legénység
betegye a lábát a Magyar Népköztársaság földjére.
Mindez főleg amerikai diplomaták visszaemléke-
zéseiből, illetve hivatalos jelentéseiből derül ki. Alfred
Puhan, aki 1969-ben a budapesti amerikai nagykövet
volt, például így fogalmazott annak idején: „Mind a
Fehér Háznak, mind nekünk [nekünk = az amerikai
külügynek] aggodalomra ad okot, hogy a magyarok
visszautasították az űrhajósok általunk javasolt láto-
gatását, és különösen az a hangnem, ahogy ezt meg-
fogalmazták. Elkerülhetetlen, hogy ez hatással lesz
az amerikai–magyar viszonyra, és (…) a magyarok
tudomására kell hozni, hogy visszautasításuknak mi-
lyen következményei lesznek.”
Kemény szavak, de akkoriban Magyarország és
az Egyesült Államok viszonya elég feszült volt, nem
kis részben a Szent Korona miatt. A magyar koroná-
zási ékszerek a második világháború végén kerültek
amerikai kezekbe, főként azért, hogy ne kaparint-
hassák meg a németek vagy a szovjetek. A budapesti
nagykövetség is úgy fogalmazott egy koronáról szóló
tájékoztatójában, hogy 1945. május 2-án Ausztriá-
ban Amerika pusztán megőrzésre vette át az ékszere-
ket egy magyar ezredestől, és nem hadizsákmányként
tekint azokra, hanem egy napon visszaszolgáltatja
mindet a magyaroknak. Viszont ez a nap csak nem
akart eljönni, hiába kérte a magyar vezetés vissza a
koronát éveken keresztül. 1969-ben aztán valószínű-
leg ez a sorozatos kudarcélmény is hozzájárult ahhoz,
hogy azt válaszolják az amerikai külügynek, nálunk
I 273
2018. 11. 05. 23:27
 Magyar vircsaft
ugyan senki nem kíváncsi ezekre a Holdat megjárt
imperialistákra.
Mint a nagykövet jelentése is mutatja, az ame-
rikaiaknak ez nagyon rosszul esett, és a sértődés-
re sértődéssel reagáltak. Egy 1971-es memóban a
Nixon alatt nemzetbiztonsági tanácsadóként szol-
gáló Henry Kissinger egyik beosztottja, Helmut
Sonnenfeldt is felemlegeti az esetet. „Ahogy javult
a viszony az Egyesült Államok és Magyarország
között, a magyar kormány az elmúlt években úgy
hozta fel többször is a korona visszaszolgáltatásá-
nak ügyét. (…) az űrhajósok javasolt látogatásának
visszautasítása miatt viszont kizárt, hogy komolyan
felmerüljön a korona visszaadása.” A teljes igazság-
hoz, hozzátartozik, hogy Armstrongék látogatásá-
nak lemondása valószínűleg jó ürügy is volt, mert
274 I Egy magyar művészettörténész 2008 karácsonyán nézte a Stuart Little-t, és a díszletben felfedezett egy értékes eltűnt festményt.
til3_vegleges.indb 274
az akkori amerikai vezetés egyáltalán nem tervezte
visszaadni a koronát, amíg Kádár János van hatal-
mon. (És fordítva: lehet, hogy Kádárnak is jó ürügy
volt a korona, hogy kicsit megleckéztesse az űrhajó-
saikkal kérkedő amerikaiakat.)
A magyar koronázási ékszerek végül 32 évig pi-
hentek amerikai földön, Fort Knoxban. A hetvenes
évek végére enyhült a két ország viszonya, és Jimmy
Carter elnöksége alatt, 1978. január 5-én Magyar-
ország visszakapta a koronát és a többi ékszert. Ak-
kor már hat éve befejeződött az Apollo-program, és
az űrverseny is más irányt vett: az űrállomások felé
fordult az asztronautikai ügynökségek figyelme, és
ebben már a magyaroknak is osztottak lapot (Farkas
Bertalan a Szaljut–6 űrállomáson végezte tudomá-
nyos kísérleteit).
2018. 11. 05. 23:27
 Magyar vircsaft

Képek forrásai
Napirajz
• 9., 14., 17., 23., 30., 36., 43., 50., 56., 67., 72., 85., 91., 96., 105., 113., 123., 133., 137., 143., 152., 161., 171., 176., 180., 187., 195., 202., 210., 215., 222., 228., 233., 241., 246., 253.,
255., 262., 269. oldal

Szarvas
• 8., 12., 20., 26., 27., 32., 39., 47., 53., 58., 70., 75., 78., 82., 88., 93., 94., 101., 108., 116., 127., 134., 139., 146., 156., 163., 168., 175., 183., 190., 198., 206., 213., 225., 231., 235., 243.,
249., 251., 259., 265., 272. oldal

Fotók
• A Kim Dzsongil bemutatja (The Lovers & the Despot) című film részlete: 37. oldal
• AFP, ismeretlen fotós: 178., 211., 216. oldal
• AFP, Olga Maltseva: 144. oldal
• Amerikai Hadsereg történelmi tárlata: 65. oldal
• Amerikai Légierő, Nukleáris Biztonsági Archívum: 40. oldal
• A túrázók fennmaradt fotói: 148., 149., 151. oldal
• Az ördögűző című film részlete: 115. oldal
• Baseball Legendák Emlékcsarnoka: 140., 141. oldal
• Brit Nemzeti Archívum: 55. oldal
• City 40 című film részlete: 165. oldal
• Dainichibo Templom archívuma: 220. oldal
• Egyesült Arab Emirátusok Postahivatala: 185. oldal
• Getty Images Hungary: 7.oldal
• Getty Images Hungary, George Marks: 69. oldal
• Getty Images Hungary, Hulton: 106. oldal
• Google Streetview: 239. oldal
• Hercules mélytengeri szonda felvétele: 229. oldal
• Imgur, Ismeretlen szerző: 173. oldal
• Index, Bődey János: 264. oldal
• Index, Huszti István: 15. oldal
• Ismeretlen lap: 114., 215. oldal
• Ismeretlen lap 1881-ből: 125. oldal
• John Gould 1861-es rajza: 86. oldal
• Kilburn családi archívum: 232. oldal
• Kongresszusi Könyvtár, Phil Stanziola: 103. oldal
• Korabeli nyomtatott reklám: 237. oldal
• Korabeli újságkivágás: 223. oldal
• LDS Church History Library: 136. oldal
• Matematikai Optimalizációs Társaság: 170. oldal
• Men of War Assault Squad című játék: 62 oldal
• Naomi Parker családi archívuma: 52. oldal
• NASA, Apollo–11 küldetés archívuma: 189. oldal
• NASA archívuma: 192., 193., 199., 274. oldal
• NOAA archívuma: 84. oldal
• Pxhere.com: 18. oldal
• Rarehistoricalphotos.com: 227. oldal
• Református Kollégium Nagykönyvtára: 257. oldal
• Rendőrségi felvétel: 260. oldal
• Rodney Marks: 99. oldal
• Rutgers.edu: 207. oldal
• Shutterstock: 201. oldal
• Snoopnest.com: 155. oldal
• Tumblr.com / Peashuuter85, Public Domain: 28. oldal
• Unsplash.com, Alexander Andrews: 167. oldal
• We Can Do It poszter 1943-ból: 51. oldal
• Wikipedia Public Domain: 31., 44., 49., 60., 61., 71., 77., 92., 107., 111., 120., 129., 131., 204., 267. oldal
• Wikipedia Public Domain, Andrew Enns: 250. oldal
• Wikipedia Public Domain, Aussie Oc.: 242. oldal
• Wikipedia Public Domain, Gallica: 34. oldal
• Wikipedia Public Domain, Gustave Doré: 11. oldal
• Wikipedia Public Domain, Jean Paul Laurens: 28.oldal
• Wikipedia Public Domain, LxAndrew: 19. oldal
• Wikipedia Public Domain, Meocrisis: 81. oldal
• Wikipedia Public Domain, NASA: 158.oldal
• Wikipedia Public Domain, Raphaelle Peale: 74. oldal
• Wikipedia Public Domain, Silke Baron: 89. oldal
• Wikipedia Public Domain, Toubletap: 25. oldal
• Wikipedia Public Domain, Wolkenkratzer: 248. oldal
• Wikipedia Public Domain, Zedla: 245. oldal
• YouTube, részlet a Gangnam Style-ból: 181. oldal

I 275

til3_vegleges.indb 275 2018. 11. 05. 23:27

 Forráslista
1. fejezet
• http://www.todayifoundout.com/index.php/2010/10/the-reason-there-is-no-nobel-prize-for-mathematics-had-nothing-to-do-with-any-wifemistress-of-alfred-nobel/
• https://www.independent.co.uk/news/world/europe/mont-blanc-controversy-french-suffer-a-fit-of-pique-as-italys-prime-minister-reclaims-europes-10351349.html
• http://www.slate.com/articles/life/food/2012/05/ketchup_s_chinese_origins_how_it_evolved_from_fish_sauce_to_today_s_tomato_condiment.html
• https://www.nationalgeographic.com/people-and-culture/food/the-plate/2014/04/21/how-was-ketchup-invented/
• http://www.todayifoundout.com/index.php/2015/08/this-day-in-history-august-25th-the-childrens-crusade/
• https://www.britannica.com/event/Childrens-Crusade
• https://mult-kor.hu/nem-nyilt-kette-a-tenger-a-gyermek-keresztesek-elott-20150515
• http://www.urbanlegends.hu/2005/10/az-elso-ejszaka-joga/
• http://www.todayifoundout.com/index.php/2014/09/jus-primae-noctis-fact-fiction/
• https://www.snopes.com/fact-check/first-knight/
• https://reflectivehistoryteacher.wordpress.com/2013/02/26/did-spartans-really-throw-away-their-babies-over-the-mountain/
• http://www.abc.net.au/news/2007-12-11/study-finds-no-evidence-of-discarded-spartan-babies/983848
• https://books.google.hu/books?id=3hyi57SRvXkC&lpg=PR1
• https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/10607034
• https://academic.oup.com/ahr/article-abstract/106/2/343/64370
• http://www.bbc.com/earth/story/20160322-what-really-happens-to-food-when-you-drop-it-on-the-floor
• https://www.ancient-origins.net/artifacts-other-artifacts/exposing-roots-viking-horned-helmet-myth-005292
• https://onlinelibrary.wiley.com/doi/abs/10.1002/ajmg.1387
• https://www.biblicalarchaeology.org/daily/biblical-topics/bible-interpretation/the-adam-and-eve-story-eve-came-from-where/
•
2. fejezet
• https://www.atlasobscura.com/articles/the-worlds-longest-war-only-ended-in-1985
• https://www.warhistoryonline.com/war-articles/the-335-year-war-between-the-netherlands-and-the-tiny-isles-of-scill.html
• https://knowledgenuts.com/2014/02/27/fighters-in-the-longest-war-actually-forgot-they-were-fighting/
• https://www.nytimes.com/1986/04/18/world/dutch-proclaim-end-of-war-against-britain-s-scilly-isles.html
• https://news.nationalgeographic.com/news/2005/11/1116_051116_brewery/
• https://www.livescience.com/485-elite-women-beer-pre-incan-culture.html
• Jan Philipp Reemtsma: Bizalom és erőszak a modern társadalomban, Atlantisz Kiadó, 2017.
• https://www.bbc.com/news/entertainment-arts-16245174
• https://www.theguardian.com/theobserver/2003/nov/02/features.magazine37
• http://thedollop.net/wp/episode-43-dollop/
• https://www.atlasobscura.com/articles/morbid-monday-cadaver-synod
• http://www.academia.edu/3525120/The_Body_of_Pope_Formosus
• https://www.britannica.com/topic/Cadaver-Synod
• http://www.historynet.com/last-flight-hobo-28.htm
• http://news.bbc.co.uk/2/hi/europe/7720049.stm
• http://www.dtic.mil/dtic/tr/fulltext/u2/a283578.pdf
• http://orbit.dtu.dk/files/12843767/ris_r_213.pdf
• https://www.prb.org/howmanypeoplehaveeverlivedonearth/
• http://www.demographia.com/dm-lon31.htm
• https://allthatsinteresting.com/great-stink-london
• http://www.bbc.co.uk/history/trail/victorian_britain/social_conditions/victorian_urban_planning_01.shtml
• https://www.forbes.com/billionaires/list/
• https://www.tcdailyplanet.net/lion-king-disney-sundiata/
• https://highline.huffingtonpost.com/articles/en/the-21st-century-gold-rush-refugees/#/niger
• https://www.businessinsider.com/canada-and-denmark-whiskey-war-over-hans-island-2016-1
• http://www.cbc.ca/news/canada/north/canada-denmark-should-turn-hans-island-into-a-condominium-academics-1.3315640
• https://www.worldatlas.com/articles/hans-island-boundary-dispute-canada-denmark-territorial-conflict.html

3. fejezet
• https://www.warhistoryonline.com/war-articles/landkreuzer-p-1000-ratte-hitlers-idiotic-heavy-tank-design.html/2
• https://allthatsinteresting.com/landkreuzer-p-1000-ratte
• http://ftr.wot-news.com/2013/07/07/gloomy-teutonic-genius-edward-grotte/
• https://www.warhistoryonline.com/war-articles/schwerer-gustav-hitlers-giant-gun-worked-turned-disaster.html
• http://highpowerrocketry.blogspot.com/2011/06/schwerer-gustav-and-dora-railway-siege.html
• https://ww2db.com/weapon.php?q=89
• https://www.britannica.com/event/Siege-of-Sevastopol
• http://blog.nuclearsecrecy.com/2014/08/08/kyoto-misconception/
• http://www.abc.net.au/radionational/programs/archived/rnafternoons/dam-the-mediterranean-for-power-and-european-peace/6814342
• https://www.damninteresting.com/mediterranean-be-dammed/
• https://www.atlasobscura.com/articles/the-bonkers-reallife-plan-to-drain-the-mediterranean-and-merge-africa-and-europe
• http://theconversation.com/atlantropa-the-colossal-1920s-plan-to-dam-the-mediterranean-and-create-a-supercontinent-47370
• https://muse.jhu.edu/article/621612/summary
• https://people.com/celebrity/rosie-the-riveter-meet-the-woman-who-inspired-the-iconic-poster/
• http://www.naomiparkerfraley.com/
• http://www.todayifoundout.com/index.php/2013/09/the-man-who-fought-in-wwii-with-a-sword-and-bow/
• https://www.bbc.com/news/magazine-11887115
• http://canadianheroes.org/henri/the-battle-for-kiska-story.htm
• http://ndupress.ndu.edu/Media/News/News-Article-View/Article/577595/jfq-76-operation-cottage-a-cautionary-tale-of-assumption-and-perceptual-bias/
• https://www.jta.org/1977/08/31/archive/kapplers-wife-denies-his-escape-was-aided-by-german-officials
• http://www.nhm.ac.uk/natureplus/blogs/behind-the-scenes/2014/03/26/how-a-seaweed-scientist-helped-win-the-war
• https://books.google.hu/books?id=30kEAAAAMBAJ&printsec=frontcover#v=onepage
• https://books.google.hu/books?id=te15mpHmmTwC&printsec=frontcover&hl=hu#v=onepage
• https://history.nasa.gov/SP-4225/documentation/early-station/early.htm
• http://www.macs.hw.ac.uk/~greg/calculators/napier/great.html
• https://nationalpost.com/news/canada/the-worlds-worst-nazi-spy-the-german-agent-caught-by-canada-in-a-matter-of-hours
•
4. fejezet
• https://www.atlasobscura.com/articles/grimod-de-la-reyniere-fake-funeral
• http://www.bbc.com/future/story/20130625-does-gum-take-years-to-digest
• https://www.livescience.com/22448-does-gum-really-take-7-years-to-digest.html

til3_vegleges.indb 276 2018. 11. 05. 23:27

 • https://www.snopes.com/fact-check/the-seven-year-glitch/
• http://mentalfloss.com/article/80116/what-really-happens-when-you-swallow-your-gum
• https://www.sciencefocus.com/nature/why-are-lobsters-cooked-alive-and-do-they-feel-pain/
• https://www.chowhound.com/food-news/53859/do-lobsters-really-scream-when-you-put-them-in-boiling-water/
• https://edition.cnn.com/travel/article/switzerland-lobster-boiling-banned/index.html
• https://www.washingtonpost.com/news/food/wp/2018/01/13/another-country-has-banned-boiling-live-lobsters-some-scientists-wonder-why/
• https://www.history.com/news/d-day-rations-how-chocolate-helped-win-the-war
• http://mentalfloss.com/article/63331/when-hershey-created-chocolate-bar-us-army
• http://www.hersheyarchives.org/essay/details.aspx?EssayId=26
• https://www.nytimes.com/2007/04/04/dining/04curi.html?_r=0
• https://www.livescience.com/32500-why-is-dark-meat-dark.html
• https://www.huffingtonpost.com/entry/what-is-the-blood-in-steak_us_57fc0219e4b0e655eab6eb36?section=weird-news&
• https://news.nationalgeographic.com/2015/08/150821-watermelon-fruit-history-agriculture/
• http://www.academia.edu/4467805/An_archaeobotanical_contribution_to_the_history_of_watermelon_Citrullus_lanatus_Thunb._Mats._and_Nakai_syn._C._vulgaris_Schrad._
• https://qz.com/312541/men-who-like-spicy-food-are-actually-more-alpha/
• https://www.wsj.com/articles/why-we-love-the-pain-of-spicy-food-1420053009
• https://www.wsj.com/articles/why-spicy-food-lovers-are-more-loyal-customers-1398811802
• https://www.huffingtonpost.com/quora/why-doesnt-honey-spoil_b_1914824.html
• https://www.benefits-of-honey.com/bee-vomit.html
• http://mentalfloss.com/article/73691/what-keeps-honey-spoiling
• https://www.smithsonianmag.com/science-nature/the-science-behind-honeys-eternal-shelf-life-1218690/

5. fejezet
• https://criticalbiomass.blog.hu/2016/02/12/mi_vegre_jott_letre_az_agy
• https://www.psychologytoday.com/intl/blog/choke/201207/how-humans-learn-lessons-the-sea-squirt
• https://www.goodreads.com/quotes/52415-the-juvenile-sea-squirt-wanders-through-the-sea-searching-for
• https://swfsc.noaa.gov/news.aspx?ParentMenuId=39&id=20466
• https://swfsc.noaa.gov/index.aspx?Division=FRD&id=20067
• https://swfsc.noaa.gov/textblock.aspx?Division=FRD&id=20069
• http://news.bbc.co.uk/earth/hi/earth_news/newsid_8127000/8127519.stm
• https://www.bushheritage.org.au/places-we-protect/queensland/pullen-pullen
• http://www.todayifoundout.com/index.php/2018/04/curious-case-night-parrot-worlds-elusive-bird/
• https://news.nationalgeographic.com/news/2009/03/photogalleries/bamboo-rat-plague-missions/photo7/
• http://www.pbs.org/wgbh/nova/nature/plant-vs-predator.html
• http://news.bbc.co.uk/earth/hi/earth_news/newsid_9198000/9198744.stm
• https://www.mnn.com/earth-matters/animals/stories/the-great-sparrow-campaign-was-the-start-of-the-greatest-mass
• http://www.todayifoundout.com/index.php/2013/10/four-pests-campaign/
• https://chineseposters.net/themes/four-pests.php
• http://blogs.discovermagazine.com/bodyhorrors/2014/02/26/mao-four-pests-china-disease/#.W36MlegzaM9
• https://www.nationalgeographic.com/adventure/adventure-blog/2009/03/16/serial-killer-croc-gustave-spotted-in-burundi/
• https://www.nottingham.ac.uk/news/pressreleases/2012/february/immortal-worms-defy-ageing.aspx
• https://medicalxpress.com/news/2011-03-ageless-animals-scientists-clues-aging.html
• https://www.vice.com/en_nz/article/nny4wk/old-crocodiles-never-die-they-just-keep-getting-bigger
• https://news.nationalgeographic.com/news/2012/07/120702-biggest-crocodile-lolong-guinness-world-records-animals-science/
• https://www.psychologytoday.com/us/blog/canine-corner/201712/are-dogs-really-smarter-cats
• https://news.nationalgeographic.com/2017/11/dog-cat-brains-neurons-intelligence-study-spd/
• https://news.vanderbilt.edu/2017/11/29/grumpy-cat-study-dogs/
• http://articles.latimes.com/1987-08-09/news/mn-470_1_holiest-river
• https://www.earthtouchnews.com/environmental-crime/poaching/turtles-rescued-in-largest-wildlife-bust-of-its-kind-in-india/
• https://www.smithsonianmag.com/smart-news/indias-government-once-released-25000-flesh-eating-turtles-ganges-river-180953384/
• https://www.atlasobscura.com/articles/what-became-of-india-s-corpse-eating-turtles
• https://www.bbc.com/news/magazine-28112403

6. fejezet
• https://allthatsinteresting.com/vlado-taneski
• https://www.theguardian.com/media/2008/jun/24/pressandpublishing.internationalcrime
• https://www.nytimes.com/2008/06/23/world/europe/23iht-macedonia.4.13924930.html
• http://www.the13thfloor.tv/2017/04/13/did-you-know-theres-a-serial-killer-in-the-exorcist/
• https://mubi.com/notebook/posts/the-crooked-timber-a-conversation-with-william-friedkin
• http://www.bbc.co.uk/ahistoryoftheworld/objects/_eO3wrJmR9G8oNpMfVSv6g
• https://www.atlasobscura.com/articles/the-worst-paid-freelance-gig-in-history-was-being-the-village-sin-eater?utm_source=facebook.com&utm_medium=atlas-page
• https://birthmoviesdeath.com/2012/03/04/the-time-the-mafia-protested-the-godfather
• https://www.rollingstone.com/culture/culture-news/john-paul-getty-iii-the-true-story-behind-trust-203954/
• https://people.com/people/archive/article/0,,20083674,00.html
• https://knowledgenuts.com/2014/10/15/the-company-that-sent-telegrams-to-heaven/
• http://news.bbc.co.uk/2/hi/americas/4529829.stm
• https://www.vice.com/en_us/article/zn8nnw/theres-a-50-square-mile-section-of-yellowstone-where-you-can-get-away-with-murder
• https://papers.ssrn.com/sol3/papers.cfm?abstract_id=691642
• https://www.vice.com/en_us/article/5gqpzk/the-strange-saga-of-the-odd-father-the-mob-boss-who-faked-mental-illness
• https://www.nytimes.com/2005/12/19/obituaries/vincent-gigante-mafia-leader-who-feigned-insanity-dies-at-77.html
• https://www.nzherald.co.nz/nz/news/article.cfm?c_id=1&objectid=10561809
• http://www.abc.net.au/news/2008-09-24/circumstances-of-aust-scientists-south-pole-death/520922
• https://www.theguardian.com/world/2007/jan/14/antarctica.robinmckie
• https://www.nsf.gov/od/lpa/news/press/00/pr0032.htm
• http://observer.com/2015/09/the-most-frequently-stolen-artwork-in-history-ison-the-high-line/
• http://mentalfloss.com/article/546749/enduring-mystery-ghent-altarpiece-worlds-most-stolen-painting

7. fejezet
• http://users.ox.ac.uk/~sedm1912/lch.html
• https://www.wbez.org/shows/wbez-news/raising-chicago/aae67013-459b-424d-850e-8d9cb6dcadbf
• https://gizmodo.com/chicago-was-raised-more-than-4-feet-in-the-1800s-to-bui-1646409024
• https://foreignpolicy.com/2014/01/21/air-force-swears-our-nuke-launch-code-was-never-00000000/
• https://www.huffingtonpost.com/2013/12/05/nuclear-missile-code-00000000-cold-war_n_4386784.html
• http://web.archive.org/web/20040404013440/http://www.cdi.org/blair/permissive-action-links.cfm

til3_vegleges.indb 277 2018. 11. 05. 23:27

 • http://www.todayifoundout.com/index.php/2013/11/nearly-two-decades-nuclear-launch-code-minuteman-silos-united-states-00000000/
• https://www.bbc.com/news/world-us-canada-11591213
• https://www.telegraph.co.uk/news/worldnews/northamerica/usa/8077326/Bill-Clinton-lost-vital-White-House-nuclear-codes.html
• https://www.washingtonpost.com/lifestyle/style/nervous-about-nukes-again-heres-what-you-need-to-know-about-the-button-there-is-no-button/2016/08/03/085558b6-4471-11e6-8856-
f26de2537a9d_story.html?utm_term=.89076e839d06
• https://news.google.com/newspapers?id=6hcpAAAAIBAJ&sjid=mYYDAAAAIBAJ&pg=6440,5718079&dq=gerald+ford+nuclear+football+paris&hl=en
• https://usatoday30.usatoday.com/news/washington/2005-05-05-nuclear-football_x.htm
• https://www.nytimes.com/2006/07/25/health/25garf.html?pagewanted=all&_r=2&
• http://thedollop.net/wp/episode-27-smollop/
• http://www.todayifoundout.com/index.php/2015/12/story-reuel-colt-gridley-bag-flour/
• http://mentalfloss.com/article/27228/andrew-jacksons-big-block-cheese
• http://thedollop.libsyn.com/the-jackson-cheese
• https://www.monticello.org/site/research-and-collections/mammoth-cheese
• http://www.sfhistoryencyclopedia.com/articles/n/nortonJoshua.html
• https://prohibition.osu.edu/
• http://www.pbs.org/kenburns/prohibition/media_detail/2082716385-wheeler/
• http://time.com/3665643/deadly-drinking/
• http://thedollop.net/wp/episode-14-dollop/
• http://www.dailymail.co.uk/news/article-3246802/How-Rosemary-Kennedy-went-vibrant-young-beauty-smiling-brother-John-F-Kennedy-feeble-spinster-misdiagnosed-forced-undergo-lobo-
tomy-seen-touching-photos-Ted-nephew-JFK-Jr-niece-Maria-Shriver.html
• https://www.npr.org/2005/11/16/5014080/my-lobotomy-howard-dullys-journey
• http://projects.wsj.com/lobotomyfiles/?ch=two
• https://people.com/books/untold-story-of-rosemary-kennedy-and-her-disastrous-lobotomy/
• https://nypost.com/2018/06/16/this-baseball-player-was-secretly-trained-as-a-cia-assassin/

8. fejezet
• https://www.amazon.com/Spetsnaz-Inside-Soviet-Special-Forces/dp/0393335577?&tag=rnwap-20
• https://www.youtube.com/results?search_query=spetznaz+training
• https://www.seeker.com/russia-rapidly-losing-permafrost-discovery-news-1765344477.html#news.discovery.com
• https://books.google.hu/books?id=QuEDAAAAMBAJ&pg=PA135&dq=1954+Popular+Mechanics+January&hl=en&sa=X&ei=jLnBT_OmOpT3gAfc2_WlBQ&redir_esc=y#v=onepage&q&f=true
• https://motherboard.vice.com/blog/the-soviet-scientist-who-dreamed-of-melting-the-arctic-with-a-55-mile-dam
• https://www.smithsonianmag.com/smart-news/russias-cold-war-plan-to-reverse-the-ocean-and-melt-the-arctic-42136682/?no-ist
• http://baikal-tankhoy.ru/parisexhibition
• http://people.loyno.edu/~history/journal/1983-4/delehaye.htm
• http://www.voltairenet.org/article169488.html
• https://knowledgenuts.com/2015/02/01/how-the-russian-navy-saved-the-union-in-the-civil-war/
• https://diplopundit.net/2017/08/29/microwaving-u-s-embassy-moscow-oral-history-from-fsos-james-schumaker-and-william-a-brown/
• https://wikileaks.org/plusd/cables/1976STATE166451_b.html#efmBiSBy7
• https://foreignpolicy.com/2017/08/25/the-secret-history-of-diplomats-and-invisible-weapons-russia-cuba/
• https://hackaday.com/2015/12/08/theremins-bug/
• https://foreignpolicy.com/2017/08/25/the-secret-history-of-diplomats-and-invisible-weapons-russia-cuba/
• http://www.nonproliferation.org/the-1971-smallpox-epidemic-in-aralsk-kazakhstan-and-the-soviet-biological-warfare-program-commentaries/
• https://www.nytimes.com/2003/01/12/magazine/anthrax-island.html?mcubz=3
• http://listverse.com/2017/06/16/top-10-toxic-ghost-towns/
• https://www.cntraveler.com/stories/2015-08-10/the-case-of-the-disappearing-anthrax-island
• https://www.theguardian.com/environment/2010/sep/20/campaign-russia-pavlovsk-seed-bank
• https://www.independent.co.uk/environment/nature/worlds-biggest-collection-of-berries-and-fruits-faces-axe-2011015.html
• https://www.newscientist.com/article/mg21328502-000-lost-treasures-the-soviet-seed-bank/
• https://www.huffingtonpost.com/cary-fowler/the-second-siege-saving-s_b_685867.html
• https://mult-kor.hu/fuleves-es-cukrozott-fold---a-leningradi-ostrom-900-napja-20150619?pIdx=2
• http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1941_szeptember_8_megkezdodik_leningrad_ostroma/
• https://www.wired.com/1997/12/science-2/
• https://allthatsinteresting.com/dyatlov-pass-incident-photos
• https://www.vice.com/en_nz/article/wjj9yb/russias-dyatlov-pass-incident-the-strangest-unsolved-mystery-of-the-last-century
• https://www.theguardian.com/cities/2016/jul/20/graveyard-earth-inside-city-40-ozersk-russia-deadly-secret-nuclear
• http://www.bbc.com/earth/story/20160912-a-soviet-scientist-created-the-only-tame-foxes-in-the-world

9. fejezet
• https://www.independent.co.uk/life-style/gadgets-and-tech/news/illegal-number-prime-copyright-dvd-video-a7013636.html
• http://mentalfloss.com/article/504877/when-math-discoveries-led-banned-numbers
• http://www.bbc.com/future/story/20161206-we-couldnt-live-without-zero-but-we-once-had-to
• https://www.newscientist.com/article/mg21228390-500-nothingness-zero-the-number-they-tried-to-ban/
• https://theconversation.com/anumeric-people-what-happens-when-a-language-has-no-words-for-numbers-75828
• http://www.hup.harvard.edu/catalog.php?isbn=9780674504431
• https://press.anu.edu.au/publications/military-and-democracy-asia-and-pacific/download
• https://www.newyorker.com/magazine/2008/08/25/drowning
• https://www.historyanswers.co.uk/people-politics/ne-win-the-burmese-dictator-who-bathed-in-blood/
• https://www.sciencealert.com/what-is-the-secret-meaning-behind-the-devil-s-number-666-mathematics
• https://www.youtube.com/watch?v=zAFcV7zuUDA
• https://io9.gizmodo.com/why-do-we-use-the-letter-x-to-represent-the-unknown-1588933259
• https://www.radiusfoundation.org/
• https://www.keynotes.org/speaker/TerryMoore
• https://cosmosmagazine.com/mathematics/why-x-marks-unknown-0
• https://supernet.isenberg.umass.edu/photos/gdobit.html
• https://www.snopes.com/fact-check/the-unsolvable-math-problem/
• http://www.urbanlegends.hu/2012/06/az-ateista-professzor-esete-az-ifju-einsteinnel/
• http://news.bbc.co.uk/2/hi/business/6230194.stm
• https://news.vice.com/article/the-story-behind-every-potheads-favorite-number-420
• https://www.telegraph.co.uk/travel/news/420-and-the-hotels-that-avoid-having-a-cannabis-room/
• http://www.nydailynews.com/news/national/colorado-officials-replace-420-road-sign-419-99-deter-thefts-article-1.1575994
• https://www.economist.com/the-economist-explains/2014/12/10/how-gangnam-style-broke-youtubes-counter

10. fejezet
• https://archive.org/details/NASA_NTRS_Archive_19750006286
• https://lsda.jsc.nasa.gov/Experiment/exper/923?

til3_vegleges.indb 278 2018. 11. 05. 23:27

 • https://am.dental-tribune.com/news/interview-extracting-a-tooth-should-be-the-last-resort-in-space/
• https://www.youtube.com/watch?v=RCZuHPOa_pQ
• https://www.hq.nasa.gov/alsj/a11/a11trans.html
• https://www.space.com/21403-neil-armstrong-moon-quote-accent.html
• https://www.livescience.com/33409-6-questions-man-who-had-sex-on-moon.html
• https://www.cbsnews.com/news/confessions-of-a-moon-rock-thief/
• https://www.deseretnews.com/article/705388080/Story-of-Utah-moon-rock-thief-now-a-book-may-become-a-movie.html
• https://gizmodo.com/5242736/how-an-intern-stole-nasas-moon-rocks
• https://archives.fbi.gov/archives/news/stories/2003/november/apollo_111803
• https://curator.jsc.nasa.gov/lunar/laboratory_tour.cfm
• https://www.atlasobscura.com/articles/eugene-shoemaker-buried-moon-celestis-nasa
• https://www.space.com/5184-fly-moon.html
• http://elysiumspace.com/product/shooting-star-memorial/
• https://www.celestis.com/experiences-pricing/
• https://www.snopes.com/fact-check/the-write-stuff/
• https://www.scientificamerican.com/article/fact-or-fiction-nasa-spen/
• https://io9.gizmodo.com/5838635/the-million-dollar-space-pen-hoax
• https://airandspace.si.edu/stories/editorial/saga-writing-space
• https://curiosity.com/topics/why-arent-there-stars-in-the-moon-landing-photos-curiosity/
• http://www.planet4589.org/space/book/astronauts/astronaut/bio.html
• https://soapboxie.com/misc/laika-first-dog-in-space
• https://www.reddit.com/r/IAmA/comments/1s4l7v/i_am_col_chris_hadfield_retired_astronaut/?st=jljtvvoc&sh=aa4d7084
• https://www.nature.com/articles/ajg1998522
• https://www.space.com/30066-what-happens-to-unprotected-body-in-outer-space.html
• https://www.scientificamerican.com/article/survival-in-space-unprotected-possible/
• https://www.vice.com/en_uk/article/4wmg7p/what-would-a-space-funeral-look-like
• https://www.outerplaces.com/science/item/11997-here-s-how-nasa-plans-to-dispose-of-dead-bodies-in-space
• https://bookline.hu/product/home.action?_v=Chris_Hadfield_Egy_urhajos_tanacsai_Fol&id=273675&type=22
• http://www.bigear.org/Wow30th/wow30th.htm

11. fejezet
• https://thebrainbank.scienceblog.com/2012/12/24/why-cant-we-tickle-ourselves-but-schizophrenics-can/
• http://web.szote.u-szeged.hu/phys/frames/psysomse.htm
• https://www.newscientist.com/article/dn6117-lifestyle-causes-myopia-not-genes/#.VG8MGPmG83I
• https://www.economist.com/china/2014/11/11/losing-focus
• https://www.sciencedaily.com/releases/2014/12/141216212047.htm
• https://www.bmj.com/content/349/bmj.g7257
• https://www.washingtonpost.com/news/speaking-of-science/wp/2016/06/06/dear-science-when-you-lose-weight-where-does-it-actually-go/?utm_term=.c19a4d9a344b
• https://books.google.hu/books?id=H6F4_9joRkgC&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q&f=false
• http://thedollop.net/wp/episode-33-dollop/
• http://michigansotherside.com/alexis-st-martin/
• https://www.smithsonianmag.com/smart-news/grisly-story-human-guinea-pig-alexis-st-martin-180963520/
• https://www.scientificamerican.com/article/why-walking-through-doorway-makes-you-forget/
• http://www.bbc.com/future/story/20160307-why-does-walking-through-doorways-make-us-forget
• http://mentalfloss.com/article/79056/why-do-we-forget-what-were-doing-minute-we-enter-room
• http://pubmedcentralcanada.ca/pmcc/articles/PMC4009371/
• http://mentalfloss.com/article/518825/why-your-first-instinct-after-hurting-your-finger-put-it-your-mouth
• https://neuron.illinois.edu/files/U3_L1_Supplement_Caveman.pdf
• http://www.bbc.com/future/story/20140514-how-extreme-isolation-warps-minds
• https://www.theatlantic.com/health/archive/2015/11/the-caves-of-forgotten-time/414894/
• http://news.bbc.co.uk/2/hi/3376951.stm
• http://www.bbc.com/future/story/20150220-how-long-can-we-stay-awake
• https://www.scientificamerican.com/article/how-long-can-humans-stay/
• http://mtdaportal.extra.hu/NET/1908/1908_12.pdf
• http://mtdaportal.extra.hu/NET/1908/1908_11.pdf
• http://www.lgrossman.com/pics/radium/
• http://www.emigennis.com/radium-girls/
• http://thedollop.libsyn.com/99-the-radium-girls
• http://www.chicagomag.com/Chicago-Magazine/The-312/September-2011/The-Radium-Girls-of-Ottawa-Illinois/
• http://www.messynessychic.com/2015/07/02/the-radium-girls-and-the-generation-that-brushed-its-teeth-with-radioactive-toothepaste/
• https://science.howstuffworks.com/science-vs-myth/everyday-myths/sneeze-with-eyes-open2.htm
• https://www.livescience.com/32108-why-do-my-eyes-close-when-i-sneeze.html
• http://www.bbc.com/future/story/20131129-why-our-eyes-close-when-we-sneeze
• https://www.nbcnews.com/healthmain/eye-popping-truth-about-why-we-close-our-eyes-when-1C9321739
• https://www.telegraph.co.uk/science/2018/01/15/dont-hold-sneeze-warn-doctors-could-death/
• http://mentalfloss.com/article/86279/why-do-we-close-our-eyes-when-we-sneeze

12. fejezet
• http://mailtribune.com/archive/-coughs-up-bullet-the-unlikely-sequel-to-a-civil-war-mystery
• https://cheaptalk.org/2011/10/21/coke-for-a-nickel/
• http://economics.emory.edu/home/documents/workingpapers/levy_04_05_paper.pdf
• https://www.npr.org/sections/money/2012/11/15/165143816/why-coke-cost-a-nickel-for-70-years
• https://www.inverse.com/article/15871-coolest-test-pilot-ever-joe-cotton-flew-mach-3-landed-a-plane-with-a-paperclip
• http://inmenlo.com/2010/09/16/col-cotton-gets-his-sparkle-back-and-talks-aviation-history/
• http://xb70.interceptor.com/
• http://www.rushvillerepublican.com/community/rushville-s-joe-cotton---an-aviation-pioneer/article_71dd96ef-2a4f-5ca8-a021-388edb7726d1.html
• http://www.todayifoundout.com/index.php/2011/10/the-youngest-person-to-ever-give-birth-was-only-5-years-old/
• https://www.telegraphindia.com/1020827/asp/foreign/story_1140311.asp
• https://www.snopes.com/fact-check/youngest-mother/
• http://content.time.com/time/magazine/article/0,9171,931268,00.html
• http://news.bbc.co.uk/2/hi/7501691.stm
• http://news.bbc.co.uk/2/hi/programmes/from_our_own_correspondent/7501691.stm
• https://www.atlasobscura.com/articles/sokushinbutsu
• https://gizmodo.com/tag/the-gruesome-and-excruciating-practice-of-mummifying-yo-1515905564
• https://news.nationalgeographic.com/news/2008/06/080602-titanic-secret/

til3_vegleges.indb 279 2018. 11. 05. 23:27

 • https://www.telegraph.co.uk/news/2019671/Titanic-mission-was-cover-for-submarine-search.html
• https://www.thevintagenews.com/2017/12/22/thomas-fitzpatrick/
• https://news.google.com/newspapers?nid=1310&dat=19581005&id=kPRVAAAAIBAJ&sjid=cuIDAAAAIBAJ&pg=2334,603460&hl=en
• https://cityroom.blogs.nytimes.com/2013/06/04/long-ago-a-pilot-landed-on-an-uptown-street-thats-where-the-bar-was/
• https://www.huffingtonpost.com/2014/04/17/new-york-history-facts_n_5107337.html
• https://nsarchive2.gwu.edu/NSAEBB/NSAEBB190/
• https://www.universetoday.com/122379/remembering-the-vela-incident/
• https://www.damninteresting.com/the-vela-incident/
• https://www.thevintagenews.com/2018/07/02/live-insects-jewelry/ 
• https://www.atlasobscura.com/articles/was-coffee-ever-illegal
• https://www.npr.org/sections/thesalt/2012/01/10/144988133/drink-coffee-off-with-your-head?t=1533579779844
• http://ajovomultja.hu/commodore-sx-64
• http://computermuseum.50megs.com/brands/sx64.htm

13. fejezet
• https://geonames.usgs.gov/apex/f?p=gnispq:3:0::NO::P3_FID:2747085
• https://www.amusingplanet.com/2017/03/agloe-fake-town-that-became-real_19.html
• https://www.npr.org/2015/07/29/427464639/with-paper-towns-author-john-green-reopens-search-for-agloe-n-y
• https://www.npr.org/sections/krulwich/2014/03/18/290236647/an-imaginary-town-becomes-real-then-not-true-story
• https://www.amusingplanet.com/2016/09/colma-town-of-dead.html
• https://gizmodo.com/the-worlds-oldest-underground-fire-has-been-burning-fo-1539049759
• https://www.atlasobscura.com/places/burning-mountain
• http://content.time.com/time/health/article/0,8599,2006195,00.html
• http://mentalfloss.com/article/52869/5-places-are-still-fire
• https://www.australia.com/en-us/places/perth-and-surrounds/guide-to-pink-lake.html
• https://www.atlasobscura.com/places/lake-hillier
• http://hillierlake.com/
• https://www.amusingplanet.com/2008/08/nordlingen-town-inside-meteorite-crater.html
• http://www.sandatlas.org/houses-built-from-diamonds-and-impact-breccia/
• https://web.archive.org/web/20110716085418/http://www.ilec.or.jp/database/asi/asi-54.html
• http://www.newworldencyclopedia.org/entry/Freshwater
• https://water.usgs.gov/edu/whyoceansalty.html
• https://oceanservice.noaa.gov/facts/whysalty.html
• http://www.bbc.com/travel/gallery/20180129-welcome-to-monowi-nebraska-population-1
• https://www.atlasobscura.com/articles/interviewing-the-president-of-the-sovereign-nation-inside-nevada
• http://www.molossia.org/
• http://www.spiegel.de/panorama/ddr-erbe-schenkte-castro-den-deutschen-eine-karibikinsel-a-117432.html
• https://www.dw.com/en/castros-caribbean-island-gift-to-east-germany/a-36539460
• http://mentalfloss.com/article/91377/island-cuba-last-surviving-piece-east-germany
• https://bigthink.com/strange-maps/79-east-germany-lives-on-as-a-tiny-carribean-island
• http://edition.cnn.com/interactive/2015/07/us/whittier-alaska-american-story/
• https://unusualplaces.org/spotted-lake-khiluk/
• https://www.atlasobscura.com/places/mt-cleese

14. fejezet
• interjú Hóvári János volt törökországi nagykövettel
• http://www.urbanlegends.hu/2009/12/totonyeremenyek-az-56-os-forradalom-elott-es-utan/
• https://bet.szerencsejatek.hu/jatekok/toto/jatektortenet?
• http://archiv1956.mti.hu/Pages/PDFSearch.aspx?Pmd=1
• Soltész János: Csodaszörnyek (Vasárnapi Újság, 1858. június 27.)
• Oláh Róbert. A szőnyi ikrek (2013. április, drk.hu)
• Justo Johanne Torkos: Observationes Anatomico-Medicae, de Monstro Bicorporeo Virgineo A. 1701 (Burnet, W Philosophical Transactions 1683-1775)
• L’Histoire Naturelle Vol. IV. (servant de suite a l’histoire naturelle de l’homme). (M. le Comte de Buffon 1777, ‘L’imprimerie Royale, Paris.)
• G.J. Fisher: Diploteratology (Article XXIV., Transactions of the Medical Society of the State of New York, 1866)
• http://mnl.gov.hu/mnl/ol/hirek/az_egri_var_vedoi_1552
• https://www.cbos.pl/EN/publications/reports/2016/053_16.pdf
• https://mult-kor.hu/miert-jott-letre-a-lengyel-magyar-perszonalunio-20141125
• https://www.hirado.hu/2017/03/19/tortenelmi-ritkasag-a-lengyel-magyar-baratsag/
• http://www.geo.info.hu/geodezia/dokumentumok/nadap/tanulmany_a_nadapi_alappontokrol.pdf
• http://www.ftf.bfkh.gov.hu/portal/index.php/hirek-aktualitasok/391-nadapi-szintezesi-falappontok-ellenrz-meresei
• http://www.nadap.hu/page.php?page=41
• http://www.peakbagger.com/peak.aspx?pid=10314
• http://mek.niif.hu/05000/05094/05094.pdf
• http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/1-481.html
• http://epa.oszk.hu/02400/02472/00008/pdf/EPA02472_Hungarologia_1995_08_003-108.pdf
• https://24.hu/tudomany/2011/11/04/a-hetszunyu-koponyanyimonyok-titka-ez-a-beszed/
• http://mek.oszk.hu/00500/00598/00598.htm#12
• https://www.airspacemag.com/daily-planet/astronaut-and-crown-affair-180951126/?no-ist
• https://eu.rgj.com/story/news/2015/08/25/bomb-shook-lake-tahoe/32363451/
• http://www.slate.com/articles/news_and_politics/crime/2014/08/harvey_s_wagon_wheel_bombing_the_bizarre_but_true_story_of_a_crime_gone.html?via=gdpr-consent
• https://www.damninteresting.com/the-zero-armed-bandit/#read-more
• https://www.fbi.gov/video-repository/newss-harveys-casino-bomb/view

Általában:
• www.reddit.com/r/todayilearned/
• Cracked: The De-Textbook. 2013, Published by Plume/Penguin Group
• Cracked: You Might Be A Zombie (and other bad news) 2011, Published by Plume/Penguin Group
• Wikipedia, módjával és más forrásból is ellenőrizve
• Az Index kapcsolódó cikkei

til3_vegleges.indb 280 2018. 11. 05. 23:27