A reformáció és annak irányzatai

A 16. század elején, a pápaság élén reneszánsz szellemiségű politikusosok álltak. Életvitelük
nem felelt meg az egyház által hirdetett erkölcsi elveknek. Az egyházfők világi uralkodóként
viselkedtek. Céljuk a Pápai Állam és az egyház világi hatalmának erősítése volt. A római Szent
Péter-székesegyház költségeinek fedezésére X. Leó pápa búcsúcédulák árusítását rendelte el.
Ezek a bocsánatos bűnök büntetésének elengedését, a purgatórium elkerülését ígérték a
híveknek. Az egyház folyamatos bírálatokban részesült, mert a gazdagsága éles ellentétben
állt az általa hirdetett krisztusi tanokkal.
Martin Luther német Ágoston-rendi szerzetes 1517. október 31-én tette közé 95 tételből álló
vitaindító írását. Ebben a hívek becsapása és a búcsúcédulák ellen tiltakozott. Fontosnak
tartotta, hogy a hívők egyedül a hit által üdvözülhetnek. A dogmákat elvetette kivéve a
keresztséget, az úrvacsorát és az egyházat. A pápa hatalmát nem ismerte el, de a
püspökséget megtartotta. A papokat és a híveket egyenrangúnak tekintették ezt mutatta az
anyanyelvű istentisztelet és a két szín alatti áldozás is. Az egyházi vagyont pedig
szekularizálták (világi kézbe adták). A Lutheránus, avagy evangélikus felekezet
Skandináviában, Németországban és Közép-Európában terjedt el.
Kálvin János elfogadta, de tovább is gondolta Luther eszméit. Új elem volt a predesztináció
tana, mely szerint üdvözülni csak az Úr által kiválasztottak fognak, az ember nem ismeri Isten
szándékát, de feladata, hogy méltóvá váljon az üdvösségre. Megfogalmazta a zsarnokölési
elméletet, miszerint a közösség eltávolíthatja a hatalmával visszaélő vezetőt. Kialakították az
önálló gyülekezetekből álló, választott presbiterek és lelkipásztorok tanácsa által irányított
egyházi szervezetet. A kálvinista vagy református felekezet Svájcban, Franciaországban,
Németalföldön, Skóciában, Magyarországon és Lengyelországban terjedt el.
Luther fellépésének hatásásra bontakozott ki német területen az anabaptisták, azaz az
újrakeresztelkedők vallási mozgalma is. A Bibliából a szegénységet és az egyenlőséget
emelték ki. Viszont a reformáció más irányzataitól is jelentősen eltér. Szemben állnak a hit
vagy az isteni kegyelem általi üdvözülés tanával. Vezetőjük Münzer Tamás volt.
A reneszánszban gyökerező korai racionalizmus az alapja az antitrinitárius másszóval a
Szentháromság-tagadó irányzat kialakulásának. A legismertebb képviselője Szervét Mihály
volt. Tanításaiban a kereszténység alapvető dogmáit sértette meg. Jézus isteni mivoltát sem
fogadták el.
A reformáció a műveltséget is megújította. Lefordították és kinyomtatták a Bibliát. Az
iskolákban az alsóbb rétegekre is kiterjesztették az oktatást.