8.

tétel: A Hortobágyi Nemzeti Park bemutatása

Magyarországon 10 nemzeti park található. A nemzeti park célja a Természetvédelmi

Világszövetség meghatározása szerint olyan természetvédelmi terület, amelyen megőrzik a
természetes környezetet és fenntartják azt az utókornak.

1. A Hortobágyi Nemzeti Park:

- Hazánk első nemzeti parkja, melyet 1973. január 1.-én hozott létre az Országos
Természetvédelmi Hivatal.
- Területe 82.000 hektár
- 1999. november 30-án az UNESCO Világörökségi Bizottságának ülésén felvették a
Hortobágyi Nemzeti Park egész területét a Világ Kulturális és Természeti
Örökségének listájára.
- A Hortobágyi Nemzeti Park igazgatósága Debrecenben található
- A Nemzeti Park üzemelteti az ország egyetlen utasokat szállító halastavi kisvasútját,
mely Magyarország legnagyobb mesterséges halastavánál (Kondás tónál) végződik.
2. Földrajzi helyzete:
- Működési területe Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg
megyéket, valamint Heves megye Tisza-tavi kis szeletét foglalja magába.
- A Hortobágyi Nemzeti Park igazgatóság természetvédelmi kezelésében található a
Közép-Európa legnagyobb füves pusztáján, a Hortobágyon lévő nemzeti park, 4
tájvédelmi körzet és 19 önálló természetvédelmi terület. A nemzeti park egész területe
bioszféra-rezervátum, illetve vízi élőhelyei nemzetközileg védettek. Itt a vízi madarak
vadászata egész évben tilos!
3. Élőhelyek:
- A nemzeti park területének nagy része szikesekkel teli, rövid füvel borított legelő, és
csupán kis része a kisebb foltokban beékelődő szántóföld. A vidék többi részét a
halastavak, mocsarak, holtágak, nádasok jelentik. Ezek mellet néhány település, utak
és csekély mértékben erdők (maradvány-, telepített-, ártéri erdők) találhatóak a
területén. 4 élőhelytípus található itt:
• szikes puszták
• löszpuszták
• mocsarak
• árterek

- Talaja a nagy lecsapolások, folyószabályozások nyomán szikesedésnek indult. A

talajból elpárolgó vízből ásványi sók kiválnak és a talaj felső rétegében halmozódnak
fel. Emiatt jelentősen csökken a talaj termékenysége. A szikes talaj legfelső laza rétege
elpusztul, például eső hatására, így néhány centiméteres szintkülönbségek alakulnak
ki.
 4. Növényvilága:
Sajátos vízháztartása miatt nagy részét gyeptársulások borítják. A hortobágyi
növényvilágot a tündérrózsa, a boglárka, a vízi rucaöröm és a békatutaj színesíti. A
száraz pusztát a sziki őszirózsa és a sóvirág díszíti.
Löszpusztagyepek: kőzetliszttel borított, lapos hátakon és kunhalmokon
löszpusztagyepek maradványait találjuk
- Ebben a fajgazdag társulásban tömegesen fordul elő: pusztai csenkesz,
deres tarackbúza, kunkorgo árvalányhaj, réti zsálya, ligeti zsálya,
tarajos tarackbúza, magyar szegfű, csillagpázsit
Szikes puszták: az elszikesedő talajon só- és szárazságtűrő növények élnek. A
szikes rétek jellegzetes növényei a sziki őszirózsa. A szikes puszták
fennmaradásának egyik biztosítéka a legelő állatok rendszeres rágása.
A talaj humusztartalmának csökkenésével a löszpusztagyepet felváltja a füves
szikes puszta.
- Főbb társulásalkotó növényei: pusztai cickafark, villás boglárka

Kopár szikesek:
- A nagy sótartalmat csak kevés faj bírja ki: sziki útifű, kígyófark,
egérfarkfű, orvosi székfű (=kamilla)
Szikes mocsár és környéke: a pusztarész legmélyebb részén terül el a Fecske-
rét szikes mocsara. A nyíltvizű mocsártól kifelé haladva az alábbi társulások
követik egymást:
- nádas gyékényes, sziki nádas, sziki kákás, hernyópázsitos sziki rét,
ecsetpázsitos sziki rét
Sziki tölgyesek: törpe mandula, tavaszi csillagvirág, fátyolos nőszirom
Árterek: szegfűbogyó, fehér tündérrózsa, vízitök, mocsári gólyahír, mocsári
nőszirom, nád, sulyom

1. Állatvilága:
- kerecsensólyom, parlagi sas, pusztai ölyv, ürge, menyét, fürj, kárókatona, barna
rétihéja, bölömbika, nagy kócsag, kanalasgém, gyurgyalag…
- Haszonállatai: ma már elsősorban génmegőrzés céljából és idegenforgalmi okokból
tartják az ősi magyar szürkemarha gulyát.