Kutrucz Dóra- (Danis Richard)

Kedves Bátyám!

Hazatérve újra és újra átgondoltam a beszélgetésünket, majd miután kézhez kaptam

leveled nem merengtem tovább.

Sajnálattal olvasom a lányoddal történteket, és azt is tudom, hogy nem csak veletek
játszódnak le nap, mint nap ilyen szörnyűségek. Azonban, ahogy előző beszélgetésünk
alkalmával is mondtam, teljesen felesleges odébb állni. A kedélyek le fognak csillapodni
előbb utóbb, ez csak egy hirtelen fellángolás.

Ez az otthonunk, hova is mehetnénk? Hátunkra vesszük az eddigi életünk és csak úgy

elindulunk a nagyvilágba? Ne butáskodj bátyám, még azok a tojásdobálók is megnyugszanak
egyszer.

A szomszédodról sem hallottunk mióta két éve Budapestre menekült családjával. Szegény
felesége már így beteges asszony volt, ki tudja mi történt ott velük.

Itt éltünk egész életünkben, a gyerekek itt szereztek barátokat és a vegyesboltunk is itt
működik. Nem tudhatjuk, hogy máshol milyen állapotok vannak, hogy bánnak az ottaniakkal,
hát még a kéretlen bevándorlókkal. Lehet még hátborzongatóbb körülmények várnának ránk
másutt.

Ezek fényében mi nem kockáztatunk, maradunk otthonunkban és kitartunk a végsőkig.

Szeretett Húgod
Kutrucz Dóra

München 1937