A hidrogénatom időtől független Schrödinger-egyenlete

A függvény egy olyan állóhullámot ír le az X-tengely

mentén, amelynek amplitúdója Ψ0, hullámhossza λ. Első deriváltja a
hullámalak meredekségét mutatja:

A hullámalak görbültségét a második derivált adja:

Rendezzük:

Három dimenziós hullámzásra áttérve:

Ez a jól ismert hullámegyenlet. Most írjuk λ helyébe a hidrogén

atomban kötött elektronhoz rendelt de Broglie-hullám hullámhosszát!
A hidrogénatom elektronjának kinetikus energiája:

A protontól R távolságra az elektron potenciális energiája:

Az elektron összes energiája tehát:

Az összes energia negatív, amennyiben az elektron kötött.

A de Broglie-hullám hullámhossza:

Négyzete:

Mindkét oldalt elosztva (2π)2-tel:

Mindkét oldal reciprokát véve:

Az összenergia kifejezéséből m2v2 meghatározható:

Ezzel:

Behelyettesítve az általános hullámegyenletbe kapjuk:

Ez a hidrogén atom időtől független Schrödinger-egyenlete. Ennek

keressük a megoldásait. Próbáljuk ki a következőt:

Itt Deriváltjai:

A Ψ függvény x-szerinti első deriváltja:

Most következik a második derivált meghatározása:

Hasonlóan kapjuk az y- és z-szerinti parciális deriváltakat:

Következhet a behelyettesítés és a rendezés:

Az egyenletet -val elosztva:

Rendezzük csökkenő hatványai szerint:

A függvény kielégíti a Schrödinger-egyenletet, ha ez az

összefüggés bármilyen R távolság mellett teljesül. Ez csak akkor
lehetséges, ha együtthatója is és a konstans is, vagyis mindkét
zárójeles kifejezés 0.

Az első egyenletből az a paraméter értékére a következőt kapjuk:

Ez nem más, mint a Bohr-sugár.
A második egyenletből:

Ez az alapállapotú hidrogénatom energiája.

A függvényből az elektron megtalálási valószínűségére
következtethetünk.
Természetesen további megoldások is vannak. Belátható, hogy a
Schrödinger-egyenlet nem oldható meg az E paraméter tetszőleges
megválasztása mellett. A lehetséges sajátértékek, amelyekre az
egyenlet megoldható En = E/n2 alakúak. A sajátértékekhez tartozó
sajátfüggvények meghatározása, illetve az általános megoldás
meghatározása inkább térbeli polárkoordinátás alakban célszerű.