Beadandó (Kísérleti terv)

Márk Emese
(EAXSMO)

Kutatási kérdés: Vajon van-e különbség a nők és a férfiak érzelemkifejezésében?

Hipotézis: Korábbi kutatásokra is támaszkodva azt várnánk, hogy a nők intenzívebb és

nyitottabb módon fejezik ki az érzelmeiket, mint a férfiak.

A kísérleti elrendezés személyen belüli, vagyis minden kísérleti feltételben részt vesznek a
kísérleti alanyok.

Azonos számú, középkorú nők és férfiak kerülnének be a vizsgálatba.

Három különböző kisfilmet néznek meg a kísérleti személyek, az egyik kisfilm vicces, a másik
szomorú, a harmadik pedig félelmet keltő. A különböző kísérleti személyek eltérő sorrendben
tekinthetik meg a filmeket. Miközben nézik a kisfilmeket, fel lehetne venni, meg lehetne
vizsgálni az arckifejezésüket, mimikájukat, rögzíteni lehetne a pulzusukat. A filmnézést
követően az International Affective Picture Systemből (IAPS) válogatott képeket mutatnék a
kísérleti személyeknek. A különböző érzelmi állapotokra válogatott képekre adott válaszokat
három dimenzió mentén lehet értékelni: valencia, arousal és az érzelmi állapot
szabályozhatósága. 1-től 9-ig terjedő Likert-skálán történne ezen válaszok értékelése. A kísérlet
által vizsgálhatnánk, hogy van-e eltérés az egyes személyek, illetve a nemek között
érzelemkifejezés tekintetében.

Problémát jelenthet, ha a kísérlet alanya nem találja elég viccesnek, félelmetesnek vagy
szomorúnak az adott kisfilmet. Nehézséget jelenthet olyan filmeket találni, amely mindenkiből
kivált valamilyen reakciót, de az is jelzés értékű lehet, ha nem vált ki semmilyen reakciót az
egyénből. Fontos, hogy lehetőleg olyan videókat nézzenek, amelyeket még nem láttak, így
váltható ki a legőszintébb reakció, hiszen a már ismertté tett dolgok nem feltétlenül váltanak ki
jelentős választ.

Életkor kapcsán lehetne megszabni egy szűkebb korosztályt, ezen korosztálynak célozva
történne a filmek kiválogatása, hiszen a túl fiatal vagy éppen idős személyek nem biztos, hogy
értenék a videóban szereplő dolgokat.
Nem tartom fontos tényezőnek, hogy vettek-e részt hasonló kísérletben, hiszen ha hasonló
kísérletről is lenne szó, nem gondolnám, hogy túl nagy a valószínűsége annak, hogy mindez
negatívan befolyásolná az eredményeket.
A fáradás vagy unalom elkerülése végett rövid kisfilmeket szerepeltetnék, illetve az IAPS-ból
válogatott képekre történő válaszadás is rövid időtartam alatt teljesíthető lenne.

A kísérlet végeztével fontosnak tartanám, hogy részletes tájékoztatás kapjanak a kísérleti

alanyok a vizsgálatról. Ebben a fázisban lehetőség lenne megvitatni, hogyan érezték magukat a
vizsgálat közben. Az is érdekelne, hogy a kísérleti alanyok vajon hogyan értékelnék a kísérletet,
illetve milyen eredményt várnának.