A novella elemzés szempontjai

A novella fogalma: A novella rövid, tömör, prózai mű, kevés cselekményt mond, kevés helyszínen
játszódik, kevés időt ölel fel, kevés szereplős, általában váratlan fordulattal zárul és befejezett egész
történetet mond el.

Az olvasott szöveg megfelel-e a műfaj jellemzőinek?

Témája általános üzenete (több is lehet) Miről szól?

Címe névcím, témajelölő, műfajjelölő cím. Milyen viszonya van a címnek a szöveggel?

Pl: ellentétben állnak egymással, témajelölő, motivikus (egy motívumot kiemel, de nem fedi az egész
témát)

Szerkezete a szöveg részekre bontása (bevezetés, tárgyalás, befejezés) Mi derül ki a bevezető

részből? (Milyen hangulatott érzékeltett? Előre vetití-e a történet többi részét? Közepébe vágva
inditja-e a történetet vagy az elejétől fogva? Párbeszédek vagy leírások vannak-e túlsúlyban? Van-e
fokozás a történetben? Van-e tetőpont? Van-e megoldás, és ha van mi az?)

Helyszín a tér felosztása Milyen helyszínen játszódik(város, falu, utca, stb.)

Van-e jelképes üzenete a helyszínnek?

Idő idősíkok Mikor játszódik, s van-e ennek jelképes üzenete?

Mennyi idő alatt játszódik?

Mennyire arányos az időszerkesztés?

Az elbeszélő Minden elbeszélő kitalált személy nem egyenlő a szerzővel.

Elbeszélő/narrátor / elbeszélői hang:

- Egyesszám első személy: mintha az elbeszélővel történt volna.

- Egyesszám harmadik személy: a mesélő, a mindent tudó, aki ismeri az összes szereplő gondolatát,
múltját, jövöjét, érzéseit és ezt meg is osztja az olvasóval.

Az elbeszélő nézőpontja:

- szubjektív: belehelyezkedik egy szereplő nézőpontjába és az ő szemén keresztül ismerteti meg az

eseményeket.

- objektív, tárgyilagos: az elbeszélő nem kommentál, nem értékel, nem mutat be érzéseket csak
közvetítő szerepe van.

Stílus

Romantikus: népi témák, meseszerűség, egyoldalúan ábrázolt figurák (vagy nagyon jó vagy nagyon,
rossz), történelmi utalások, részletes helyszínrajz, tájleírás, érzelmek előtérbe kerülnek, váratlan
fordulat (fordulatokban gazdag)

Realista: a valóság és a valós társadalmi problémákra hívja fel a figyelmet. Azt akarja megmutatni,
hogy milyen a világ valójában. Az írónak száraz, fegyelmezett stílusa van. Bonyolult lélekábrázolás,
pszichológiai lélekábrázolással

Naturalista: realizmus erősebb formája, bemutatja a durvább részleteket is.

Groteszk: a szélsőségesebb össze nem illő elemek társítása, amely nevetséges ,bizarr hatást kelt. A
tragikust ötvözi a komikummal. Stílusvizsgálat: szavak, szószerkezetek, mondatok szintjén; a szöveg
modalitása

Motívumok Ismétlődő elemek, szerepe, jelentősége (év, napszak, évszak stb.) Van-e többször
felbukkanó, ismétlődő nyelvi forma, értelemhordozó elem?

Szerkezete:

- előkészítés
- bonyodalom
- cselekmény kibontakozása
- tetőpont
- megoldás