6.

tétel A mozgáskorlátozottság hatása a nyelvi és a kommunikációs fejlődésre

Petyhüdt bénulást okozó kórformák

A mozgáskorlátozottság gyógypedagógiai szempontú csoportosításának, - mely a betegség

következtében kialakult mozgásképet veszi alapul - egyik kategóriája.

Az orvosi szempontok szerinti csoportosításban, a neurológiai kórképek közé tartozik.

Általános rész

Petyhüdt bénulás fogalma:

A gerincvelő motoros érző vagy mindkét idegpályájának különböző kóreredetű károsodásának

következtében,az izomzat működőképessége csökken, atóniássá, petyhüdtté válik.

Olyan mozgásszervi elváltozások, amelyeknél az izomzat tónusa normál, nyugalmi helyzetben is

kórosan csökkent, petyhüdtté vált.

A bénulás miatt az izmok ernyedtek, tónustalanok, „nincs parancsuk” a működésre, s az inaktivitás

miatt sorvadhatnak

A kórformák közé tartoznak:

 az izomsorvadások, perifériás idegsérülések (szülési felkarbénulás)

 a gerincvelő gyulladásai (járványos gyermekbénulás)
 a gerincvelő sérülései (gerincvelői harántsérülés)
 a daganatok (agyvelői, gerincvelői)

A kórformák kialakulása:

1.Veleszületett

A magzati életben a gerinc egyes szakasza nyitva marad.  rendellenesség. bénulások.

(háti-ágyéki)

2.Szerzett-pre-peri-postnatális,idős kori stroke miatt

- daganatok következtében  Különböző súlyosságú bénulások.

traumák következtében
Következménye:

A gerincvelői idegpályák károsodása és a károsodás helye alatti izmokműködőképességének

különböző mértékű csökkenése, ami lehet teljes vagy részleges.

Plégia: teljes bénulás, nincsenek fokozatai, minden kiesik sérüléstől disztálisan (vegetatív,motoros,
érző).

Paresisnél (gyengülés) nem esik ki minden, és annak vannak fokozatai.

A mozgáskorlátozott gyerekek jellemzői:

 összetett fejlődésbeli hátrány, társuló fogyatékosságok is lehetnek,

 negatív hatással lehet az intelligenciára,
 megkésett akadályozott a mozgásfejlődés,
 akadályozott a tapasztalatszerzés, a világ megismerése korlátozott,
 sikertelenség, kudarc miattipasszivitás,
 eltérő teljesítményt nyújt, mert teljesítménye függ az aktuális mozgásállapotától,
 csökken az érdeklődése, motiválatlanná válik,
 mert nehezen összpontosítanak, pszichésen fáradékonyabbak,
 mert, hosszabb a reakcióidő,
 mert az emlékezete konkrét, cselekvéshez kötött,érzelmileg megerősített,
 központi idegrendszer károsodása miatt kommunikációs zavar, beszédképtelenség léphet fel
 emocionális zavarok miatt, szocializációs akadályozottság.

A mozgáskorlátozott gyerekek tevékenységekhez kapcsolódó nehézségei:

 Helytelen, bizonytalan testtartás és nagymozgások,

 testséma zavarok, a saját test térbeli zavara,
 téri tájékozódási nehézségek, laterialitási zavarok.
 proprioceptív érzékelés, az izmokhoz, mozgási funkciókhoz kapcsolódó érzetek,
 koordinációs- és egyensúlyzavar,
 akaratlagos mozgási funkciók kontrollja (indítás, leállítás, tempóváltás)
 terhelhetőség, fáradékonyság,
 légzéstechnikai problémák, a légzésritmus zavara,
 beszédszervek működési zavara,
  artikulációs problémák,
 utánzó képesség, a ritmus, a tempó pontos utánzása,
 gyenge auditív emlékezet,
 kevesebb tapasztalat, kevesebb gondolat,
 mozgáskorlátozottsághoz társuló beszédzavar miatt kommunikációs problémák.

Pszichológia

Az akadályozott ember személyiségfejlődése

Személyiség=Veleszületett vagy szerzett, sajátos, egyedi külső és belső kapcsolatrendszerek 

jellegzetességeket morfológiai és funkcionáli mutató egysége.

Személyiség = azoknak a pszichológiai rendszereknek a dinamikus organizációja az egyénben,

melyek a

jellegzetes viselkedését és gondolkodását determinálják. (Allport)

Személyiséglélektan:

A lelki folyamatok általános az egyénen belüli, egyedi szerveződésének és működésének a

törvényszerűségeit kutatja.

Az emberi fejlődés mindig az egyén és a környezete kölcsönhatásának az eredménye!!

Érési folyamatok mentén halad, időszakonként funkcióátrendeződés történik.

(Erikson, 8 életkori ciklus=kritikus időszakok.)

A mozgásképesség akadályozottsága - a speciális megsegítés hiányában - veszélyezteti a

személyiségfejlődést!!

Mozgás = kapcsolat a környezettel.

Mozgáskorlátozott személyre jellemző:

 Megváltozik a környezethez való alkalmazkodás és a környezetre való ráhatás lehetősége.

 Segítségre szorul, kiszolgáltatottá válik.
 Korlátozódik az egymásra hatás akadályozott a szocializáció.
 Stigmaként éli meg a másságát.
  Önértékelése csökken, énképe sérül.
 Önmagáról alkotott képe, testsémája torzul.

A személyiségfejlődését befolyásoló tényezők:

 a mozgáskorlátozottság kialakulásának ideje: szerzett vagy veleszületett

 a mozgáskorlátozottság kórképe: a tanulmányaink során kiemeltük: CP – DMP közit
 különbséget (azért e két kórképet, mert a Mozgásjavító gyermekösszetétele alapján évek
 óta CP és DMP a legtöbb diagnózis).
 a mozgáskorlátozottság topográfiája,
 a mozgáskorlátozottság súlyossága, valamint egyéb területet esetlegesen érintő zavar:
 kommunikáció, intellektuális képesség, percepció
 a személy életkora, neme és környezete.
 hogyan viszonyul saját megváltozott testsémájához
 környezete hogyan viszonyul hozzá
 hogyan dolgozza fel környezete MK hozzáállását ->
 Állapot tudatosulása nem feltétlenül jár együtt patológiás viselkedés és
személyiségváltozással.
 A sérülés intraperszonális feldolgozása a személy tulajdonságaitól is függ (hozzáállás,
stressztűrés).
 A fejlődés a mozgásfejlődés mentén indul be.élet=mozgás.

Pl.: csecsemőknek az élettelen (nem mozgó) tárgyak nem hordoznak jelentést, ha nem mozog, akkor
nem

különül el az alak a háttértől (nem tudja észlelni), tehát élettelen tárgyakat, akkor tudja észlelni,

ha mozgásba tudja hozni.

CSAK AZ TUD MOZGÁSBA HOZNI VALAMIT, AKI MAGA IS TUD MOZOGNI!

Az indított mozgás a környezet megértésének feltétele.

A mozgáskorlátozottság a mozgásos tapasztalatszerzést akadályozza, valamint korlátozza a

differenciált érzékelési-észlelési teljesítmény kialakulását is.

Az Irányelvből:

„A mozgás minden gyermek tapasztalatszerzésére, illetve annak lehetőségére hatással van,

befolyásolja személyiségfejlődését. Mozgáskorlátozott gyermek esetében a mozgásos

tanulás lehetősége és folyamata módosul. Mások a környezetéről, a saját testéről szerzett

tapasztalatai, mint ép mozgású társainak. A mozgásszervi károsodás tartóssága,

visszafordíthatatlansága is befolyásolja fejlődésmenetét. Ez gyakran az átlagostól eltérő

pszichés, szociális és fizikai szükségleteket teremt.

A jelentősen eltérő kóreredet és károsodás miatt a mozgáskorlátozottság egyénileg is sok

eltérést mutat. Ebből eredően a tanulók más-más személyiségfejlődési utat járnak be.

A nevelést-oktatást befolyásolja, hogy a tapasztalatszerzési lehetőségek általában beszűkültek,

akörnyezethez való alkalmazkodás gátolt.

A MK gyerekek, tanulók vizsgálatának diagnosztikus protokollja könyv 31-32 oldal.

Petyhüdt bénulást okozó kórformák

-Különböző mértékű mozgáskorlátozottság,

gyakori a kerekesszék használat.(mechanikus/elektronikus)

Mozgásképesség terén
- Progrediáló kórképeknél (izomdisztrófiák) a teljes
mozgásképtelenségig tartó állapot.

Általában intellektuális képességzavar nem várható.

Intellektuális Kivétel: koponyatrauma, vagy vírusinfekció miatti idegrendszeri

képességek terén eredetű bénulások. (Myelodisplasia)

- Hydrocephalussal járó kórformák.

Általában problémamentes.
Kommunikáció
Kivétel: a beszédizmokat is érintő kórképek
 (Izombetegségek fej-nyak-vállövi formái, magas nyaki
szegmentumúgerinctrauma)

Integrált vagy speciális az önálló helyváltoztatási és manipulációs

Intézményes forma
képességek függvényében.

Gyógypedagógiai pszichológia tantárgy (Sebők Zsuzsa) diái alapján

A SÉRÜLÉS LEHETSÉGES HATÁSAI A KORAIANYA - GYERMEK KAPCSOLATRA

 Az anyában és a csecsemőben jelen levő szükséglet a fizikai és érzelmi kontaktusra

 A kapcsolatban és így a kötődés kialakulásában fontos, hogy azanya érzékeny és nyitott
legyen agyermek szükségleteire.
 Az anya érzékenységében és viszonyulásaiban meghatározó a lelkiállapota. ( Bazális
kommunikáció)
 A csecsemő jelzéseit befolyásolhatja a testi állapota, de értelmezésüket tovább torzíthatja a
sérülés ténye
 A korai, kötődés és személyiség alakulás szempontjából szenzitív időszak (az első egy másfél
életév) a család és az anya gyászfeldolgozásának ideje is.
 AZ ANYA SZEREPE A ÖNÉRZÉKELÉS KIALAKULÁSÁBAN

Az önérzékelés kialakulásának síkjai: a végeredmény/produktum és maga az integrációs folyamat.

Az érzékszervi ingereknek, az észlelésnek a korai életszakaszban (már az első élethónapokban is), az

önérzékelés kezdeti időszakában mindig van egy olyan minősége is, amely a társas jellegből fakad.

Az anya érzékenysége, emocionális és mentális elérhetősége befolyásoló tényező.

A csecsemők 2 3 hónapos koruk utánegyre teljesebben élik meg saját testi,fizikai egységüket,
érzelmeiket éshatóerejüket így a korlátaikat is.

Ehhez a folyamathoz elengedhetetlenekaz anya a gondozó visszajelzései kialakul egy kölcsönös

szabályozás.

Az anya érzékenysége, emocionális ésmentális elérhetősége befolyásoló tényező.

Az önérzékelés szubjektív minőségéhez atársas élmények, elsődlegesen az anyacsecsemő, anya
kisgyermek kapcsolatjárulnak hozzá

Ilyen „egymásba öltött cselekvésekben”alakul például a biztonság vagy a kötődésélménye

Anyai munkamodellekbiztonságos/ambivalens/elkerülő hat rá asérülés és a mögöttes tartalmak.

IDENTITÁS–GYÁSZ-MEGKÜZDÉS

„MOZGÁSKORLÁTOZOTT” SZEMÉLYISÉG

 A test fizikai megjelenésében és működésében létrejövő tartós eltérés megváltoztatja a

személyiség fejlődését és a kialakuló személyiségstruktúrát.
 Megjelentek az énképet alrendszerekben meghatározó elméletek. A testkép és az énkép
meghatározásába bekerültek a kognitív, emocionális, motivációs tényezők, a társas hatások
 Erikson fejlődési modelljében hangsúlyossá vált a szociális szerep, a társadalmi státusz
identitásformáló hatása.
 A modern testelméletek megfogalmazásában a test inkább alakítója és kifejezése az
identitásnak,mintsem kizárólagos alapja . A testi jegyek és funkciók társadalmi, kulturális,
politikai és történelmi megítélése hangsúlyos az meghatározásában.

MOZGÁSKORLÁTOZOTTÁ VÁLÁS, MINT IDENTITÁSKRÍZIS

A maradandó károsodás, funkciózavar minden esetben identitáskrízist idéz elő.

MI JELLEMZI A KRÍZISHELYZETEKET? (Caplan, 1964)

 Stressz, elsődlegessé váló probléma.

 Az egyén nem tudja sem elkerülni, sem a hagyományos eszközeivel megoldani
 Pszichés egyensúlyvesztés.
 A megoldás adaptív és diszfunkcioncionálismódon is létrejöhet
 A mozgáskorlátozottá válás eseti (akcidentális)krízis, de gyakran kapcsolódik fejlődési vagy
más eseti krízisekkel.
 A krízis „természete” függ a sérülés jellegétől ésidőpontjától.
 A krízis időtartamát és lefolyását szinténbefolyásolja az egyén (család) megelőző pszichés
 egészsége, esetleges diszfunkcionális működése és társas támogatottsága.

„NORMATÍV KRÍZISEK ” A MOZGÁSKORLÁTOZOTT SZEMÉLYEK ÉLETÚTJÁBAN

  károsodás kialakulása (látható, ezért stigmatizáló)
 segédeszköz (segít, de stigma is)
 intézményes ellátás (segít, de stigma is)
 párkapcsolatok kialakítása, szexualitás
 pályaorientáció, választás, munkavállalás
 regresszió az állapotban, halál

MOZGÁSKORLÁTOZOTTÁ VÁLÁS, MINTVESZTESÉG

 A veszteség krízishelyzetet hoz létre.

 A mozgáskorlátozottságra adott reakciók párhuzamba vonhatók a szakirodalomban leírt
gyászfolyamat jelenségeivel.
 Az általánosítás segít bennünket a folyamat megértésében, de szem előtt kell tartanunk, hogy
a gyász, a veszteségfeldolgozás mindig egyedi.

A VESZTESÉGFELDOLGOZÁS FOLYAMATA

A gyászfolyamat első szakaszát a legtöbb szerző a sokk-kal azonosítja.

 Jellemző érzelmi jegyek a dermedtség, a szorongás.

 Jellemző testi jegyek a pánikreakciók, a sírás.
 Jellemző gondolkodásbeli jegyek a hitetlenség, a valótlanság érzete, a valótlan tartalmú
fantáziák.
 Az egyén pszichésen nehezen hozzáférhető.
 Időtartama néhány órától napokig terjedhet.
 A gyászfolyamat második szakaszát általábana tagadás, elutasítás, tiltakozás
 mechanizmusaival jellemzik.
 A tagadás, mint elhárító mechanizmus ebben a helyzetben adaptív megnyilvánulás.
 Fennmaradhat a valótlanság érzete, a valótlan tartalmú fantáziák.
 Időtartama néhány hónapra terjedhet ki.

III.A gyászfolyamat harmadik szakaszát a tárgyvesztés tudatosulása, a regresszió és a feltörő

érzelmek jellemzik.

 Jellemző érzelmi jegyek a gyötrődés, düh, harag, a szomorúság és a szorongás.

 Jellemző testi jegyek a kimerültség, alvászavarok, súlycsökkenés.
  Jellemző gondolkodásbeli jegyek a bűntudat, a múlttal és a traumával kapcsolatos álmok és
gondolatok. Az időszak végén megjelennek az elfogadásra utaló gondolatok
 Időtartama: hetek hónapok.
 A gyászfolyamat negyedik szakasza azadaptáció, az újraszerveződés időszaka.
 Jellemző érzelmi jegyek a motiváció, az érdeklődésvisszanyerése, nyitottság az új életre.
 Az eddigi testi tünetek enyhülnek majd elmúlnak.
 A gondolkodásban kevéssé meghatározóak azeddigi kedvezőtlen jegyek. Pozitív tartalmak
jelennek meg.
 Időtartama: hetek hónapok.

MOZGÁSKORLÁTOZOTTSÁG ÉS A MEGKÜZDÉSI STRATÉGIÁK

Problémaorientált: elemez, átszervez, alkalmazkodik elsősorban kognitívmechanizmus

Érzelemvezérelt: érzelmi alapon cselekszik vagy visszahúzódik

Támogatáskereső: segítséget kér

Az egyén aktivitása változó lehet.

A stratégiák lehetnek adaptívak vagy maladaptívak, (sikeresek, sikertelenek)

A SIKERES MEGKÜZDÉS HATÁSAI

 Pozitív érzelmi reakciók

 Kontroll érzés növekedése
 Kompetencia élmény
 Önértékelés javulása
 Feszültség csökkenése
 A stresszhelyzet megoldódása
 Az alkalmazott stratégia későbbi alkalmazás

Mozgásnevelés A záróvizsga 11-es tétele

Példa

Nyitott gerinc [myelodysplasia – myelomeningocele (spinabifida)]

Fejlődési rendellenesség miatt a magzati életben a gerincoszlop nem záródik be, nyitva marad,
amelynek következtében részlegesen vagy teljesen bénulnak a mozgató, az érző és a belső szerveket
működtető funkciók.

A járóképes, alig észrevehető állapotoktól a súlyosabb, járásképtelen, kerekesszékes életmódra

kényszerülő esetekig számtalan variáció lehetséges, de a felső végtagok funkciója általában nem
érintett, a gyermekeknek „ügyes” a kezük. (Kommunikációt lehet rá építeni.)

− Az érzéskiesés miatt – elsősorban az alsó végtagokon – nem éreznek hideget, meleget, fájdalmat a
törzs alsó részén: pl. nem érzik, ha sebesre feltörte lábukat a cipő, ha leforrázták a lábukat
zuhanyozás közben, ha rosszul estek és eltörött a lábuk (utóbbit csak röntgenfelvétellel lehet igazolni
vagy kizárni) stb.

− Szintén az érzéskiesés miatt a vizelési és székletürítési ingereket sem érzik (ez az inkontinencia).

A rendszeres ürítésre tehát kondicionálni kell (ez szakember feladata), s ezzel kapcsolatban a
rendszerességre, a testhigiénés szabályok állandó betartására vonatkozóan gondos odafigyelés és
határozott nevelés szükséges, amelyet már kisgyermekkorban el kell kezdeni.

2. példa

Traumás esemény(ek) következtében (pl. baleset, gerincvelő-daganat) kialakulóharántlézió

Attól függően, hogy a gerincvelő milyen magasságában következett be a károsodás, a beidegzésnek

megfelelően teljes vagy részleges, mozgató, érző és belső szerveket érintő bénulás alakulhat ki pl. a
lumbális (deréktáji) gerincsérülésnél.

Bár kerekesszékkel közlekednek, a felső végtagok ereje és mozgása megmarad.(Kommunikációt

lehet rá építeni.) Az érzéskiesés miatt előfordulhat inkontinencia. Ellátás, gondozás tekintetében
hasonló feladatot jelentenek, mint az előzőekben ismertetett spinabifidás esetek.

3. példa

Neuromuscularis progresszív izomdisztrófiák

Két kórformát emelünk ki az ismertetésből:

DistrophiaMusculorumProgressiva (DMP) és aSpinalisMuscularisAtrophia (SMA).

A legfontosabb ismérv e kórformák esetében, hogy fokozatosan romló, gyengülő fizikai állapotról
van szó, amely „feltartóztathatatlanul” halad előre, és sajnos igen korán (16–22 éves kor körül)
elveszítjük őket. A vázizmokat, a szívizmot és a légző rendszer izomzatát is érinti.

Időben meg kell tanítani a gyermeket az állapotához igazodó kommunikációs formákra.

Tünetek

− Pl. már óvodáskorban megfigyelhető, hogy sokat, indokolatlanul elesik a gyermek, már nem megy
fel a lépcsőn vagy nem tud „bemászni” a homokozóba.

− Kisiskolás korban elkezd lábujjhegyen, nagyobb terpeszben, lassan járni, pocakját kinyomja,
gyakran leül, ha a földről kell felállnia, a „saját testén mászik fel” (azaz a térdére támaszkodva
nyomja függőleges helyzetbe magát).

− Általában 10-14 évesen már nagyon lassan, nagyon keveset tud önállóan járni, lépcsőzni nem tud,
sokat elesik, ebből egyedül már nem tud felállni, esetleg ülésből sem tud önállóan felállni,
kerekesszékbe kényszerül. A gyengülési folyamat előrehaladtával a kezek ereje is gyengébb, a füzet,
könyv megtartása, az írómozgások kivitelezése is fárasztó lehet, továbbá a kerekesszéket sem tudja
önállóan hajtani, ekkor elektromos kerekesszék biztosíthatja az önálló közlekedést.

Fontos, hogy mindennapi életében rendszeres mozgástréningje legyen, ugyanakkor arra is figyelni
kell, hogy ne fárasszuk ki: pl. a tanórák szervezésekor, ha már sokat írt, pihentetni kell egy kis ideig
(ekkor „csak” figyel!). A légzésfunkciók gyengülése idején, rövid, egyszerű válaszadási lehetőségek,
választások.

Az önálló mozgásfunkciók fokozatos elvesztése nagy trauma úgy a gyermeknek, mint szüleinek,
ezért nagy érzékenységet igényel a velük való bánásmód minden érintett szakembertől: hogy mindig
csak abban, és csak annyit segítsünk, amire szüksége van – ugyanakkor a kortárs
gyermekközösségben való mindennapi élet az ő esetükben talán még fontosabb, mint bármilyen
sérült gyermek esetében!

Egyedi eltérés lehet a gyengülési folyamat lezajlásában, de mindenképpen azzal kell szembenéznünk,
hogy az önellátó kisgyermek minden funkciójában teljes ellátásra, kiszolgálásra kényszerülő
kamasszá válik.

Kommunikáció
A kommunikációfejlesztés célja és feladatai

A korai segítségnyújtásnak mindvégig a szociális kommunikációba ágyazottan kell történnie.

A gyermeknek meg kell tanulnia alkalmazkodni a tipikus közlési helyzetekhez, ezekben adekvátan
kell tudnia működni, ugyanakkor rugalmasan kell tudnia alkalmazkodni az általános szituációs
kerethez, amiben a kommunikáció zajlik.

Mivel a kommunikáció a szociális kapcsolatteremtés és az önkifejezés legfontosabb eszköze, arra

kell törekednünk, hogy minden egyes gyermek számára megtaláljuk azt a formát, amellyel a
leginkább ki tudja fejezni magát, illetve amin keresztül a legkönnyebb számára a megértés.

A mozgáskárosodással oki összefüggésben álló kommunikációs zavarok motoros feltételeinek

javítása

A kommunikáció akadályozottságának a felszámolásában a mozgásnevelés az egyik lehetséges

eszköz.

A mozgásnevelés segítségével a mozgáskárosodással oki összefüggésben álló beszéd¬zavarok

motoros feltételeinek tüneti kezelése is történik.

A beszédképesség, illetve a kommunikáció megsegítésére közvetlenül vagy közvetve hathat:

 a megfelelő testhelyzet tanítása,

 a megfelelő testhelyzetben végzett célirányos mozgásgyakorlás,
 a légzőtorna,
 a beszédszervek kommunikációt fejlesztő mozgásgyakorlatai, továbbá
 a kommunikáció (pl. gesztus, mimika, eszközműködtetés) motoros feltételeinek célirányos
gyakorlása.

A kommunikációs csatorna megtalálása és a kommunikációt lehetővé tevő alternatív eszközök

használatának kialakítása számos esetben kíván célirányos mozgásnevelést.

Az augmentatív kommunikáció motoros előkészítése közvetlenül nem része a mozgásnevelési

foglalkozásnak, de mozgásnevelési ismereteket is kíván, és alkalmanként vagy bizonyos
élethelyzetekben a mozgásnevelés adott feladataként is megjelenhet.

A kommunikációt segítő eszközhasználat begyakorlása a mozgásnevelési órán kívül jelenik meg,

más tantárgy keretében oktatjuk.
A kommunikációhoz szükséges fejlesztendő funkciók:

 hangadási funkciók
 alternatív hangadási funkciók
 artikulációs funkciók
 a beszéd gördülékenységét és ritmusát biztosító funkciók
 szív- légzésfunkció
 légzőizmok és s beszédszervek izmainak funkciói
 terheléstolerancia funkció
 ízületek mobilitási funkciói (kar, kéz, …)
 táplálék felvételi funkciók

1.A BESZÉDÉSZLELÉS FUNKCIÓJA:

Artikulációs mozgások elsajátítása (beszédmotoros folyamat)

Hangsorok, szavak felismerése

Szókincs növelése, új szavak tanulásának képessége

- Olvasástechnika, írás, helyesírás

- Idegen nyelv tanulásának alapja

2. A BESZÉDMEGÉRTÉS FUNKCIÓJA

Az elhangzottak megértése: magyarázatok, történetek, feladatok, kérdések, figyelmeztetések,

felhívások stb.

Az olvasottak megértése (pl. szöveges matematikafeladat)

Az összefüggések felismerése, tanulságok levonása, következtetések

A BESZÉDFELDOLGOZÁSI FOLYAMAT ZAVARÁNAK KÖVETKEZMÉNYEI

ÉSZLELÉSI ZAVAR –ÉP ÉRTÉS:

 kiejtési hibák
 diszlexiás tünetek
 diszgráfiás tünetek
 ÉRTÉSI ZAVAR –ÉP ÉSZLELÉS:

 beszédmegértési nehézsége
 olvasásértési problémák
 gondolkodási korlátok
 viselkedési zavarok

ÉSZLELÉSI ÉS ÉRTÉSI ZAVAR:

 tanulási nehézségek
 a személyiség torzulása

AZ ANYANYELVI FEJLŐDÉS NYOMON KÖVETÉSE

 Produkció vs. percepció–módszertani nehézségek

 A nyelv összefüggése más kognitív képességekkel
o A beszéd biológiai vonatkozásai
 Kommunikáló környezet az első perctől kezdve!!! (anya- gy. kapcsolata, a környezet

beszédtisztasága)

Az anyai beszéd hatása ösztönös

szociális, genetikai és pedagógiai program

lassú tempó, erőteljes dallamvonulatok, tág hangköz, általános a magas

alaphang, sok ismétlés, egyszerű morfológia és szintaxis, a kommunikációs helyzethez kötött

szókincs

beszélő környezet!

tisztán beszélő környezet!

Preverbális hangjelenségek

Újszülöttkor: a hangjelenségek

1. a beszéd elsajátítását készítik elő,

2. tájékoztatják a környezetet a gyermek hogylétéről

Fiziológiás eredetű hangjelenségek:

köhögés, tüsszentés, csuklás stb.

Nem fiziológiás eredetű hangjelenségek:

Kifejező sírás a második héttől. Hangszalagrezgés + toldalékcsői rezonancia

Funkciók: fájdalom, éhség, diszkomfort, unalom

Kommunikáció!!!

Erőltetett sírás!

GőgicsélésRészben! átveszi a kifejező sírás funkcióját.Kezdete a 3.-- 6. hét között (7-8.)Vokalizáció,

verbális gesztus, hangicsálás, orális viselkedés

–A későbbi beszédhangok létrehozáshoz szükséges mozgások begyakorlása

-Kettős örömforrás: produkció + percepció

A kommunikáció fejlesztésének területei

I. Abefogadó nyelvi készség fejlesztése:

1/1.A beszédészlelés fejlesztése:

 az auditív figyelem fejlesztése (pl.: hang irányába fordulás)

 az auditív észlelés fejlesztése (pl.: beszédhangok észlelése, differenciálása)
 a vizuális figyelem fejlesztése (pl.: a gyermek figyel az arcra, figyeli a felnőtt szájmozgását és
maga is próbálkozik)
 a vizuális észlelés fejlesztése (pl. kommunikációra mozgást használ)

2/1.A beszédértés fejlesztése:

 gesztusokra, gesztussal kísért egyszerű utasításokra adott reakciók kialakítása (pl.: a gyermek
a felemelőgesztusra reagál, egyszerű gesztust utánoz, érti a „nem"-et, és abbahagyja a
cselekvést stb.)
 gesztus nélküli egyszerű utasításokra adott reakciók kialakítása (pl.: a gyermek saját nevére
odafordulással válaszol, érti a „nézz oda", „add ide", „kérem" stb. felszólításokat)
  a passzív szókincs fejlesztése, lehetőségek közötti választás tanítása (pl.: a gyermek két tárgy
közül a megnevezettet kiválasztja, érti a jelenlévő tárgyak nevét, érti a jelen nem lévő
megnevezett tárgyak nevét)
 összefüggő utasításokra adott reakciók kialakítása
 egymástól független utasításokra adott reakciók kialakítása
 cselekvést tartalmazó utasításokra adott reakciók kialakítása
 jelzős szerkezetek megértése
 helyhatározós szerkezetek megértése
 viszonyszót tartalmazó szerkezetek megértésének fejlesztése
 egyéb grammatikai viszonyok megértése
 mondókák, dalok, történetek megértése verbális memória, szerialitás fejlesztése

II.A kifejező nyelvi készség fejlesztése:

1.A nem-verbális kommunikáció, illetve az alternatív kommunikáció fejlesztése:

 a kommunikációs kapcsolat kialakítása esetenként egyéni illetveegyezményes gesztusjelek

tanítása (pl.: szemkontaktus kialakítása, hívás gesztussal, üdvözlő rítusok, érintés,
kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás, lezárás stb.)
 testmozgások kialakítása, fejlesztése kommunikációs helyzetekben (nem-verbális cselekvés
valamely cél elérésére) (pl.: gesztusok - főként a mutatás jelek, mimika használata)
 az „én" megjelenítésének segítése, érzelmi állapotok kifejezése (pl.: személyes tulajdonságok,
testkép, testséma, testtudat, viszonyulás személyekhez, tárgyakhoz, öröm, félelem kifejezése
stb.)

2. A verbális kommunikáció fejlesztése:

 spontán hangadásra való késztetés (még nem tudatos hangadások, szükségletek, elégedettség
kifejezésének azonnali megerősítése)(pl.: gőgicsélés, torokhangok, hüppögés, sírás stb.)
 nyelvi interakciók kialakítása (válasz a felnőttek értelmezéseire) (pl.: gagyogás,
magánhangzók - mássalhangzók kombinálása, állandósult hangkapcsolatok stb.)
 ajak- és nyelvgyakorlatok végeztetése
 légzőgyakorlatok, a légzés szabályozása
 fújó gyakorlatok, a fújás erősségének elősegítése
 egyszerű állathangok utánzása, ciklikus hangsorok utánmondása
  tárgyak, személyek megnevezése
 szómondatok (pl.: a dajkanyelv szavai, az aktív szókincs fejlesztése a tárgyakkal történő
manipuláció során stb.)
 kéttagú mondatok kialakítása, a grammatikai helyességre való törekvés (pl.: mondatok az
aktívan cselekvő személy és a cselekvés megnevezésére - „Papa el" - a cselekvő személy
cselekvése egy élettelen tárgyra irányul - „Peti tütü" - stb. egyszerűbb ragok, toldalékok
használata.)
 egyszerű bővített mondatok használatának kialakítása

A beszédprodukció komponensei és zavarai

A beszéd 5 komponens koordinált működését kívánja meg. Ha egyike ezeknek vagy ezek
kombinációja sérül a neuromotoros zavar okán, akkor motoros beszédzavar dysarthria vagy apraxia
áll elő.

1. Légzés

2. Fonáció

3. Rezonancia

4. Artikuláció

5. Prozódia

1. A légzés

Az alapvető létfenntartáson kívül a beszédhez is nélkülözhetetlen. A respiráció deficitje a

beszédhangosságának redukcióját és hangminőség megváltozását idézheti elő.

2. A fonáció

A normális fonáció függ a szubglottikus nyomás mértékétől. A neuromotoros sérülése a hangredők

adduktotainak súlyos hatással lehet a beszédprodukcióra. A flacciddysarthria esetén a sérülés gyenge
vagy inkomplettaddukciót okozhat. A gyengeség érdes vagy levegős fonációt okozhat. A
spasztikusdysarthriaesetében az adduktorok túlságosan feszesek, a hang
minőségerőltetett,fojtott.Agégeizmainakneuromotorossérüléseredukálhatjaannakaképességét,hogyaha
ngmagasságotésahangosságotváltoztassukafonációalatt.
3. A rezonancia

Avelumműködéseameghatározóebben.Avelumizmainakarezonanciakívánalmainakmegfelelőengyorsa
nkellváltoznia.Haavelumotinnerválóizmokműködésenemkielégítő,akkoramozgásalassúésgyenge.Abe
szédhypernasalisminőségűleszazorálishangoknális.

4. Az artikuláció

Aneuromotorossérülésgyakranérintiazartikulátorokat.
Ezazajkak,nyelv,állkapocs,velum,hangszalagredőkkorlátozottmozgásátidézi elő.

Asérülésmértértékeasérüléssúlyosságátólfügg.Azeredménypontatlankonszonánsésmagánhangzóprodu
kció,nemmegfelelőszünetekésazartikulációszabálytalanmegszakadásatapasztalható.

5. A prozódia

Ahangsúly,ahangmagasság,hangerőaszavakonbelüliszótagokhosszahatározzameg.Intonációhangmaga
sságváltozása,amelyképesakifejezésnekakommunikációszempontjábólfontosrészekkiemelésére(pl.kér
dés,kijelentés,stb).

Mivelaprozódiaabeszédprodukciósrendszerkomplexinterakciójátkívánjameg,ígykönnyenérthető,hogy
neuromotorosrendszersérüléseaprozódiáraszámosmódonhathat.Pl.haasérülésarespirációsésafonációsiz
mokgyöngeségétokozza,amelyahangerőtésabeszédgyorsaságátbefolyásolja.Abeszédmonoton,egysíkúl
esz.Haasérülésakaratlanmozgásokateredményezavokálistraktusban,akkorazakaratlanmozgásokinterfer
álnifognakaszándékosbeszédmozgásokkal.Abeszédszabálytalanhangsúlyvariációkat,ahangerőhirteleni
ndokolatlanváltozásaitésaszótagok,szavakközöttielnyúltintervallumokjelennekmeg.

A dysarthria beszédprodukciósdeficit, amely a perifériális vagy centrális idegrendszer neuromotoros

sérülése következtében alakul ki. Szigorúan neuromotoros sérülés következtében előálló
beszédprodukciós zavar.