2.

A bírói függetlenség fogalma, érvényesülésének jogi garanciái

- a bírói függetlenség fogalma:

• a bíró a törvények és egyéb jogszabályok alapján köteles eljárni

• az ügy elbírálása során és a jog alkalmazásakor legjobb meggyőződését,
lelkiismeretét követi, minden kormányzati és egyéb befolyástól független
• a személyi függetlenség az egyes bíró számára a bírói hivatal betöltését
biztosítja
• a szakmai függetlenség pedig a befolyásmentes ítélkezést teszi lehetővé
• a bíró nem utasítható, az ügy elbírálása során külső befolyástól mentesen jár el
• nem lehet tőle ügyet elvonni
• nem vonható felelősségre
- a bírói függetlenség garanciái

• elmozdíthatatlanságának és az áthelyezésének tilalma

o akarata ellenére nem lehet bírói tisztségéből elmozdítani
• összeférhetetlenségi szabályok
o foglalkozási- politikai-,gazdasági-,hivatalviselési-,eljárási összeférhetetlenség
o kereső tevékenységgel összefüggő foglalkozási-gazdasági összeférhetetlenség
o hivatalviselési összeférhetetlenség
o politikai összeférhetetlenség
o eljárási összeférhetetlenség
• felelősségi szabályok
o szorosan összefügg a bírói függetlenség elvével
• mentelmi jog
o ogy.-i képviselővel azonos mentelmi jog illeti meg
• javadalmazás
o a bírót hivatása méltóságának és felelőssége súlyának megfelelő,
függetlenségét biztosító javadalmazás illeti meg
o fizetésük az előző évinél nem lehet alacsonyabb
o javadalmazásra, kedvezményre és költségtérítésre jogosultak
 3. A bírói szervezet felépítése, a bíróságok igazgatása,
az Országos Igazságszolgáltatási Tanács
-a bírói szervezet felépítése:

• járásbíróság:
o első fokon jár el mindazokban az ügyekben, melyeket törvény nem utal
elbírálásra a törvényszék elé
o elnök vezeti
o nem jogi személy
o meghatározott típusú ügyek intézésére csoportok létesíthetők
• közigazgatási és munkaügyi bíróság:
o első fokon jár el a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata iránt, a
munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó
perekben, valamint a törvény által hatáskörébe utalt ügyekben
o elnök vezeti
o nem jogi személy
o egy hivatásos bíróból és két ülnökből álló tanácsban jár el
o megyénként egy működik, illetékessége az egész megyére kiterjed
o Bp-nek is van egy fővárosi illetékességgel
• törvényszék:
o első fokon jár el
o másodfokon elbírálja a járásbíróságok, valamint a közigazgatási és munkaügyi
bíróságok határozatai ellen bejelentett fellebbezéseket
o elnök vezeti
o jogi személy
o a törvényszéken ítélkező tanácsok, csoportok és büntető, polgári, gazdasági,
valamint közigazgatási-munkaügyi kollégiumok működnek
o munkaügyi bírák önálló közigazgatási kollégium tagjai
o nem ítélkezést végző testületei:
▪ kollégium
o meghatározott ügyszakba beosztott bírák testülete
o feladata különböző szakmai és személyzeti kérdések véleményezése
o bírói tanács
o feladata: a bírósági igazgatásban való részvételt
• a törvényszék elnöke által elé terjesztett ügyeket megtárgyalja
és véleményezi
• tagjait a törvényszék összbírói értekezlete választja titkos
szavazással 6 évre, mely tisztségre a tagok újraválaszthatók
▪ összbírói értekezlet
• tagjai a törvényszék illetékességi területén működő
járásbíróságokra, valamint közigazgatási és munkaügyi
bíróságra beosztott bírák
 • feladata egyes vezetői állásokra benyújtott pályázatok
véleményezése
• az OBT küldöttértekezletére tagokat választ, valamint évente
legalább egy alkalommal beszámoltatja a bírói tanácsot
működéséről
• az ítélőtábla:
o elsőfokú hatáskört nem gyakorol
o feladata, h a jogorvoslati kérelmeket elbírálja
o jogi személy
o elnök vezeti
o ítélkező tanácsok, büntető, valamint polgári kollégiumok működnek
o ítélőtáblák: Bp.,Szeged, Debrecen, Pécs, Győr
• Kúria:
o legfőbb bírói szerv
o jogi személy
o elnök vezeti (2/3-os szavazattal 9 évre választják, 5 éves bírói tapasztalat
szükséges hozzá, újraválasztható)
o ítélkezést végez
o biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét
o felsorolt ügyekben jár el:
▪ törvényben meghatározott ügyekben elbírálja a törvényszék, továbbá az
ítélőtábla határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot
▪ elbírálja a felülvizsgálati kérelmet
▪ dönt az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és
megsemmisítéséről (első fokon!)
▪ dönt a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége
elmulasztásának megállapításáról (első fokon!)
▪ eljár a hatáskörébe tartozó egyéb ügyekben
-bíróságok igazgatása:

• Országos Bírósági Hivatal elnöke

o ellátja a bíróságok igazgatásának központi feladatait, valamint a költségvetési
törvény bíróságokról szóló fejezete tekintetében irányuló hatásköreit
o felügyeletet gyakorol az ítélőtáblák és a törvényszékek elnökeinek igazgatási
tevékenysége felett
o az elnököt 2/3-os szavazattal , 5 éves bírói tapasztalattal rendelkező bírák
közül 9 évre választják
o az elnök feladatai felölelik a központi igazgatás összes területét
• Országos Bírósági Hivatal (OBH)
o az OBH elnökének munkáját segíti
o önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, melyet az OBH elnöke vezet
o székhelye: Bp.
o előkészíti az OBH elnökének határozatait és gondoskodik azok
végrehajtásáról, valamint ellátja az OBT működésével kapcsolatos ügyviteli
feladatokat
o meghatalmazás alapján képviseli az OBH elnökét és a bíróságokat a bírósági
eljárásban
o vezeti a bírák központi személyi nyilvántartását és kezeli a bírói
vagyonnyilatkozatok vagyoni részét
 o ellátja a jogszabály által hatáskörébe utalt egyéb nyilatkozatokat
• Országos Bírói Tanács (OBT)
o ellenőrzési, javaslattevő, véleményező jogosítványai vannak
o legfontosabb jogköre, h az OBH elnökének tisztségétől való megfosztását
kezdeményezheti az Ogy.-nél
o tagjai megbízása az első ülésétől számított 6 évre szól
o megbízatása az új OBT első ülésének napjáig tart
o 15 tagú
o a tanácsnak hivatalból tagja a Kúria elnöke, egy ítélőtáblai bíró, öt
törvényszéki, hét járásbírósági és egy közigazgatási és munkaügyi bírósági
bíró
o elnök vezeti és képviseli
o az elnöki tisztségek a tagok egymást követve félévente viselik
o feladatai ellenőrzési, véleményezési, javaslattevő feladatok
o feladatainak fő csoportjai:
▪ általános központi igazgatáshoz kapcsolódó feladatok
▪ a költségvetéshez kapcsolódó feladatok
▪ személyzeti igazgatáshoz kapcsolódó feladatok
▪ bírák és igazságügyi alkalmazottak képzéséhez kapcsolódó feladatok
• Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT)
o létrehozásával a bírósági szervezet teljesen levált a végrehajtó hatalomról és a
bírói hatalmi ág a bírósági igazgatás tekintetében is teljes szervezeti
autonómiát kapott
o az elmúlt években számos kritika érte ezért megszüntették