Advent 2017

1.gyertyagyújtás

ZENE:

A karácsonyi ünnepnapok első estéje, az a bizonyos csendes éj mindannyiunknak mást jelent.

Van ,akinek a kis Jézus megszületését, másoknak egyszerűen egy békés családi estét, amikor
együtt van szeretteivel.

Igen, jól esik legalább egy rövid órán megállni a csodavirágokat teremtő fenyőfa alatt,
ahonnan az élet zsibvásárán meggyötört lélek a megtisztulás vágyával fordul az igazság, a
szeretet felé.

A tél olyan évszak, mint a többi,

De mégis, a szépség kitölti.
Nézz meg egy havas tájat,
S a szíved dobban egy párat
Ilyenkor decemberben,
Mikor az ünnepet várja minden ember.

Nagy csodát hoz december,

úgy hívják, karácsony,
fényt áraszt a szívekbe,
gyertyát gyújt a faágon.
Kedves öreg december,
olyan régen várlak,
pihenj meg egy keveset,
melegedj meg nálam!

1
Négy héttel karácsony előtt, valami nagyon fontos dolog történik. Egy angyal kék köpenybe
öltözve leszáll az égből, hogy közelebb húzódjon az emberekhez. A legtöbb ember ezt észre
sem veszi, de azok, akik jól figyelnek, meghallják a hangját.

Advent, te szépen csengő kedves szó,

advent, te halkan szívet bíztató,
advent, te mindent előkészítő,
Istennel embert összebékítő,
taníts meg hinni tisztán, csendesen,
taníts meg élni bűntől mentesen,
taníts meg arra, mindig van csoda,
mely láthatatlan: Isten szent fia.
Kérlek, segíts meg édes istenem,
velem legyél e boldog ünnepen!

Tegnap kezdetét vette a karácsonyra készülődés időszaka, hiszen advent első vasárnapja volt.
Advent az elmélyedés, a várakozás időszaka.

Az első gyertya a szeretet jelképe. Lángja megtöri a hétköznapok szürke rohanását, felébreszti
bennünk a vágyakozást, hogy szélesre tárjuk szívünk ajtaját, hogy őszinte örömmel tudjuk
várni Őt, a világ Világosságát.

De ne feledjük, nemcsak saját magunkkal kell törődnünk, hanem másokkal is, hisz nem lehet
teljes a várakozásunk, ha nem vesszük észre, hogy körülöttünk szomorú, gondokkal küzdő
emberek vannak. Mit kell tennünk? Szeretetünk, örömünket osszuk meg másokkal, a
családban, az iskolában, a munkahelyen.

Kívánom, hogy az adventi koszorún elsőként meggyújtott gyertya lángja, melegsége töltse be
szíveteket, otthonaikat. Kívánom, hogy adventi várakozásuk legyen szeretettel teljes, teljenek
békében, örömben a karácsonyt váró napok.

ZENE: gyertyagyújás

2
 2. gyertyagyújtás

ZENE:

Hó szitál és karácsony jön. Az utcán hömpölyög a népözön, és szinte árad,kicsattan a mosoly, a vágy.
Csupa öröm minden mozdulat, minden szó. Hisz karácsony jön ,és hull a hó.

Szól a csengő, száll a dal.

Itt van a karácsony.
Arany csillag tündöklik
a fenyőfaágon.

Gyertya lobban, mennyi fény!

Mintha a fa égne!
Ha nem volna Karácsony
felszállna az égre.

Ott lobogna a fenyő

mint egy tüzes csillag,
amelyikről éjszaka
szikraesők hullnak.

Itt marad most a fenyő.

Itt marad minálunk.
S amíg itt lesz, mindnyájan
ünneplőbe járunk.

Fényben rezeg a fenyő.

Lobognak a gyertyák.

Ünnep van ma, Karácsony

látogatott hozzánk.

A második adventi vasárnapon piros palástba öltözött angyal száll le a mennyekből, kezében
egy nagy serleget hoz. Az angyal szeretné megtölteni az aranyserlegét, hogy tele vigye vissza
a mennybe. 
3
De mit tegyen a serlegbe? Játékot? Ajándékot? Törékeny, finom szövésű ez a serleg, a Nap
sugaraiból készült. Nem tehet bele kemény, nehéz dolgokat.  Az angyal észrevétlen
végigmegy a világ összes házán és lakásán, mert valamit keres. Tiszta szeretetet minden
ember szívében. 
Ezt a szeretetet teszi a serlegébe, s viszi majd vissza a mennybe. Mindazok, akik a mennyben
élnek, fogják ezt a szeretetet, s fényt készítenek belőle a csillagoknak. Ezért olyan jó felnézni
a hunyorgó, ragyogó csillagokra. Gyülekeznek a lángok, a koszorún már két gyertya ég, ami a
remény jele.

Az ablakokban este gyertyák égnek,

s az emberek szemében titkos fények.
Szájukon mosoly, kezükben csomagok,
emlékeik közt régi karácsonyok.
Karácsony jön, és bekopog csendesen,
varázsától megváltozunk hirtelen,
s olvadhat első hó, lehet minden csupa sár,
a szeretet most már a szívekben jár.

Miről szól advent második hete? A második erény az igazságosság. Az igazságosság arról
szól, hogy mennyire vagyunk őszinték magunkhoz, és ez által másokhoz. Ha az ember nem
őszinte önmagához, akkor soha nem fogja azt érezni életében, hogy elérte, amit akart, mert
becsapja magát és olyasmivel tölti az idejét, ami nem méltó önmagához.

Gazdagodjunk emberségben,
s osztozkodjunk szeretetben!
Jusson mindenkinek jóból,
felvidító s hálás szóból.

S tartson mindez még sokáig,

éppen jövő karácsonyig!
hogy akkor is szépet szóljunk,
s minden jóért hálát mondjunk!

ZENE: gyertyagyútjás

4
 3. gyertyagyújtás

ZENE:

Ködszürke téli ég,

keringő hópihék,
száncsengő fuss hangja
vén harang bim-bamja.

Kisfenyő csillogó
sok narancs ,mogyoró.
Érzed a friss kalács
csudajó illatát?

Kacagás, víg ének

pipázó kémények
hó ül a faágon
karácsony,karácsony.

Jézuska kopogtat,
Gyertyát gyújtogat.
Kis gyertyahitem
Vigyázva viszem.

Fúvó szellő el ne fújja,

Vigyázva viszem.

Advent harmadik vasárnapján egy fehér angyal száll le közénk, kezében egy fénysugárral.
Odamegy mindenkihez, akinek tiszta szeretet lakik a szívében, és ezzel a sugárral megérinti
őket. Azután a fény ragyogni kezd az emberek szemében, szívében, s elér a kezükhöz,
lábukhoz és egész testükhöz. Így még az, aki a legszegényebb az emberek között, az is
átalakul, s megszállja a béke, a tiszta szeretet és a boldogság érzése.

5
Ezen a napon gondold át, hogy mik azok a dolgok, amik a legfontosabbak számodra az
életben. Mi tesz igazán boldoggá: az anyagi javak, vagy valami egészen más? Rájössz majd,
hogy milyen értékesek családi és baráti kapcsolataid, és az, amivel a legnagyobb örömet
adhatod nekik, nem a boltban található.

Advent, harmadik vasárnap örömgyertyát gyújtunk,

rózsaszínre vált a lelkünk, nem nyomaszt a múltunk.
Közeledik a karácsony, öröm gyúl lelkünkben,
a szeretet és a hála vendég életünkben.
Az Adventi várakozást még az is fokozza,
hogy minden nap, a karácsonyt, még közelebb hozza.
A szeretet ünnepére készül minden lélek.
Három gyertya lángja fénylik, s hálatelt az ének.

Csendes téli tájban angyal szárnya lebben,

Gyertyafény az ágon, néha meg-meglibben.
Nem tudom, ki adja a mesés perceket,
De az érzés mi átjár, nem más, mint a szeretet.

„A karácsonyi szeretet, amit szívből kaptál, nem maradt benne a jókívánságokban. Az életre
kelt, beléd költözött, és minden nap veled lesz. Nem vagy egyedül. Ez a szeretet minden
ébredésnél vár, megfogja a kezed, elkísér az utcán, vásárol veled a boltban, és veled együtt
dolgozik, végzi a feladatokat. Így a hétköznapok bármit is hoznak, bármit is teszel,
ünnepnapokká válnak.”

ZENE: gyertyagyújtás

6
 4.gyertyagyújtás

ZENE:

Advent első vasárnapján

fellobban egy gyertyaláng,
REMÉNY-t hoz a szürkeségbe,
mikor fénye ránk talál.

Három társa lángra várva

az adventi koszorún,
bennük rejlő fény-üzenet
átsugárzik a borún.

Hét nap múlva párban lobog,

kis fáklyaként világít,
s erőre kap lelkekben az
égiektől táplált HIT.

ÖRÖM-ünnep közelg` hozzánk,

hirdeti a harmadik,
lélek húrján zenét sugall,
óda hangja hallatszik.

Gyertya-kvartett fény tündököl,

küszöbön a karácsony,
legfontosabb, hogy SZERETET
áradjon a világon."

A karácsony előtti utolsó vasárnap egy nagy, lila lepelbe öltözött angyal jelenik meg a
mennybolton, és járja be az egész Földet. Kezében lantot tart, és azt pengeti. Közben szépen
énekel hozzá. Ahhoz, hogy meghallhassuk, jól kell figyelnünk, s szívünknek tisztának kell
lennie. A béke dalát énekli. Sok kis angyal kíséri, s együtt énekelnek. Daluktól valamennyi

7
mag, amely a földben szunnyad, felébred, így lesz majd új élet tavasszal a Földön. Sok kis
angyal kíséri a nagy angyalt, együtt énekelnek és örvendeznek a mennyben.

Egy nap meg egy este

Minden esztendőben:
Szeretném, ha király
Lehetne belőlem!

Ha nem is, ha nem is

Valami sokáig:
Karácsony estétől
Karácsony napjáig.

Karácsony estéjén,
Hogy a csillag támad:
Kinyitnám aranyos
Gyöngyös palotámat.

Minden elhagyottat
Oda gyűjtögetnék,
Sápadozó árvát
Szárnyam alá vennék.

Ha koldus, ha bűnös:
Nagy birodalmamba'
Szerető szó nélkül
Senki sem maradna.

Könnyet ahol látnék:

El azt sem kerülném,
Szép selyem kendőmmel
Szépen letörülném!

8
Karácsony estéjén
Minden esztendőben,
Szeretném, ha király
Lehetne belőlem!

Ha az ünnep elérkezik az életedben, akkor ünnepelj egészen.

Felejtsd el mindent, ami a hétköznapok szertartása, feladata.

Az ünnepet nemcsak a naptárban írják piros betűkkel.

Nézd a régieket, milyen áhítatosan, örömmel ünnepeltek!

Az ünnep a különbözés.

Az ünnep mély és varázsos rendhagyás.

Az ünnep legyen ünnepies, az élet rangja, felsőbb értelme.

Készülj fel rá testben, lélekben!

Ilyenkor felejts el mindent, figyelj az ünnepre!

ZENE: gyertyagyújtás