A 19.

század második felében az ország érzületét, hangulatát a kétségbe

esés, a csüggedtség, de egyben a hinni akarás határozta meg. Az 1849-es
szabadságharc kudarcát követve, az országban kezdetét vette a megtorlás
időszaka, Haynau-rémuralma, Bach rendszere. A bebörtönzések, a
diktatórikus rendszer sok száz ember életét követelte. A fellélegzést, a
könyörület megkapását Bach menesztése tette lehetővé (1859). Mivel a
Habsburg udvarnak szüksége volt erőforrásainak feltöltésére, 1867-ben I.
Ferenc József kiegyezett a magyar delegációval, elfogadta annak feltételeit,
de központi hatalmát megtartotta. Ezért nevezhető ez a korszak a
„bizakodás és egyben csalódottság” időszakának is. A kor embere
bizakodott az ország szabadságában, önállóságában, de reményeiben
csalódnia kellett, mivel ennek esélye kevésnek bizonyult. Ez a kettőség
jellemzi a kor alkotói nemzedékét, akik magukat ’meghasonlott
népnemzetinek’ vallották, s elfordultak a vátesz kultusztól. Fellépnek a
pénzközpontú, globalista eszmével szemben, s a személyes, az egyént
meghatározó érzésekre fordítják a hangsúlyt. Nem is kétség, hogy a
dualizmus kori költők, írók mind ezt a tematikát követték. Ide sorolható
Mikszáth Kálmán, Vajda János, és főképp Madách Imre.

Madách Imre pályaképe:

 1823-ban született Alsósztegován(Felvidék)
 tanulmányútjai közül a pesti évek kiemelkedőek filozófiával
ismerkedik Az ember tragédiájában tükröződik
 alkatilag introvertált, de szeret filozofálni
 a reformkor műveltsége, tájékozottsága hat rá
 külföldi írókat is ismert  Victor Hugo, Shakespeare
 fiatal korától kezdve drámákat is ír
 1844: Fráter Erzsébettel ismerkedik 1845: házasságErzsébet
extrovertált személyiség társaságkedvelő, hűtlen = erős ellentét a 2
fél között
 ennek bizonyítéka: 1848-49-ben üldözötteket bújtatott pl: Rákóczi
János (Kossuth titkára) 1852-ben börtönbe kerül 1853-ban
szabadul
 ez időben felesége megcsalta1854: elválnakmagánéleti dráma,
költészetében komor hangulat Bach-rendszer ezt tetézi
(magánéleti-nemzeti élet válsága) közéleti szerepet vállal, de
eluralkodik rajta a lelki trauma 1864: hirtelen halál
Művei:

 „1 művű író”  az Ember tragédiája című alkotása hozta meg

számára a sikert, az ismeretséget
 1 verses kötete volt csak: 1840- Lantvirágok
 Bach-rendszer elleni műve: 1859- Civilizátor
 1859-1860: Az ember tragédiája  1862-ben adták ki
  1860-1861: Mózes című alkotás  1861-es kiadási év
Az ember tragédiája
 emberiség költemény  az egész emberiségre nézve fontos
kérdéseket taglal
 drámai költemény: elmosódnak a műnemi határok
 dráma: színpadra szánt alkotás, de ő nem ezért írta mégis előadták
 költemény: gondolatisága miatt hangsúlyosabb
 amikor elkészült a kézirat, Szontaghi Pál tanácsolta neki, hogy
mutassa meg Arany Jánosnak Arany kezdetben félretette úgy
vélte, csak a Faust utánzata később alaposabban szemügyre vette,
majd nyilvánosságra hozta, hogy Petőfi óta nem volt ily tehetség, mint
Madách elismert írónak tartotta Arany felajánlotta, hogy a
stilisztikai változtatást megcsinálja
 ’61-es évszámmal megjelenik ’62-ben
 több nyelvre lefordítják + színházban is előadják  Kisfaludy
Társaság kezdeményezésére
 azonban többen bírálták:
1. Szász Károly: alapos bírálat, sok pozitívum
2. Arany János: pozitív bírálat
3. Csengery Antal: először támogatja, majd visszakozik
4. Gregus Ágost: túlságosan pesszimista alkotásnak véli
5. Gyulai Pál: nem vállalt kritikát
 erőteljesen filozofikus alkotás ezt bizonyítja a Hegeli-dialektika:
könnyen érthető, világos ellentéteket mozgat a műben, az
ellentétekre épít  Van egy tézis( pl: az Úr megteremti a
harmóniát) ~><~ amivel szemben van egy antitézis ( pl: Lucifer ezt a
harmóniát használja fel céljai eléréséhez  Ádám befolyásolása az
akarja hogy öngyilkos legyen így az Úr hatalma megrendül)  ez
a kettőség egy új minőséget eredményez, de nincs végkövetkeztetés,
az az szintézis mindig új tézist állapít meg az Úr, vagy Lucifer
 a mű párhuzamai:

1.
1.
1.
1.
1.
1.
1.
1.
 1. m
a
g
y
a
r
o
k
:
1. Vörösmarty M.: Csongor és Tünde megegyező műfaj, életértelem
keresése, nő és férfi kapcsolata
2. Kölcsey F.: Vanitatum Vanitas  gondolati síkok megegyeznek:
életértelem keresése
3. Vörösmarty M.: Gondolatok a könyvtárban  küzdés gondolata „mi
dolgunk a világon? / Küzdeni a legnemesbekért..”

1.
1.
1.
1.
1.
1.
1.
1.
1. v
i
l
á
g
i
r
o
d
a
l
o
m
:
1. Goethe: Faust  megegyező műfaj,
2. Byron: Shelley  megegyező műfaj
3. Victor Hugo: Századok legendája időbeli egyezés
 4. Henry Ibsen: Peer Gynt megegyező műfaj
 Legfőbb kérdései:
1. Milyen az egyén és a tömeg viszonya?
2. Milyen a férfi és a nő viszonya?
3. A tudományok az ember életében hogyan játszanak szerepet?
4. Mi az emberi élet célja?
5. Vannak-e működőképes eszmék?
6. Létezik-e a szabad akarat?
Szereplők jellemzése:

1. Lucifer
 Madách szócsöve  a világban való kételkedést, pesszimizmust
testesíti meg
 ősgonosz, sátáni lény, sátáni gőg jellemzi bármit megtenne célja
elérésében
 diszharmonikus világ megteremtője
 a rosszat jelképezi a műben, ami bosszúálláson alapszik
 önmagát hideg, számító értelemnek nevezi
 értelem törvényeire hat, nem tudja megérteni az
érzelmeket  értékvesztett Éva a fő ellenfele nem tud rá hatni
 tagadja, hogy az életnek van célja, az élet a bűnnel, a nyomorral
párosítható ezt akarja Ádámnak bebizonyítani
 akkor boldog, amikor az ember szenved, s akkor szenved amikor az
ember boldog
 ő csak egy eszköz, az egyén szabad akaratán múlik, hogy enged-e a
csábításnak
2. Ádám
 Madách szócsöve
 értelem megtestesítője
 megújuló hite minden színben megmutatkozik
 egyoldalú idealizmust képviseli
 hatni akarást erősíti
 a Paradicsomban jelenik meg először Évával, a gondtalan
nyugalomban éltek ekkor még boldogságban éltek
 Az élet harmóniáját keresi, de ebből a vegetatív állapotból Lucifer
kiemeli társává teszi Ádámot, célja eszközévé Ádám nem ismeri
fel hátsó szándékait, jótevőként néz Luciferre
 Lucifer felébreszti Ádám tudásvágyát az Édenkert nyugalma
megszűnik Ádám egyedül elbukna, hiszen ő az értelem
megtestesítője, de az ember értelem és érzelem kettőse így Éva,
az érzelem megtestesítője ad számára mentőövet, kapaszkodót.
 Ádám a tökéletes, tiszta embert keresi, de ezt nem találja meg az
ember esendő, hajlik Lucifer szavára
 személyisége megváltozik a mű végére
3. Éva
  érdekes szerepe van
 Mivel Ádám a mű végére meghasonlott, megtört személyiségű lesz,
Éva ad számára mentőövet
 személyisége állandóaz élet tovább vivője
 kettős szerep: Ádám bűnbe vitele(alma) + Ádám
megmentője(gyermekáldás)
 nem öregedik, mert nem hallgat Luciferre, visszarántja Ádámot az
öngyilkosságtól  Lucifer nem tudja Évát manipulálni Éva az
érzelem megtestesítője
 ő tartja a transzcendens szálat az Úrral
Szerkezet:

 15 színből áll  2 csoportra bontható

 1: keretszínek: keretbe foglalja a művet
1. a mennyben
2. Paradicsomban
3. pálmás vidék
15.pálmás vidék
 2. történeti színek
4. Egyiptom
5. Athén
6. Róma
7. Konstantinápoly
8. Prága I.
9. Párizs
10.Prága II.
11.London
12.Falanszter
13.Az űr
14.Eszkimóvilág
 London a választó szín:
 4-10. szín: Madáchhoz képes a múlt
 11. szín: Madách jelene
 12-15. szín: Madách jövőképe
Keretszínek:

Bibliai nyitószínek (keret I.)

 Menny ( a Teremtés után)  Isten és Lucifer vitája

 „ a gép forog, az alkotó pihen” – deizmus  Isten megteremtette a
világot, de annak további működésébe már nem szól bele Madách
vallási nézete
 a világot, mint egy gépet, szerkezetet írja le  mechanikus
materializmus
  Isten és Lucifer vitája: Lucifer, a teremtmény tagadja a Teremtés
nagyszerűségét kifogásai:
 1. a teremtés ismételhető (az ember is képes rá vegykonyhájában)
 2. öncélú teremtés- Isten dicsőségére
 3. egyhangú teremtés
 Lucifer szükségszerű léte  ő a másik pólus, ezért nem bánta az
Úr  Hegel dialektikája az ellentétek feltételezik egymást
Paradicsom

 két fát adott L.-nek az Út  Isten lehetőséget ad L.-nek, hogy harcba

szálljon vele az emberben
 így jelenik meg az első emberpár a Paradicsomban: öntudatlanok, de
a harmónia a férfi(Ádám) és a nő( Éva) között erőteljes
 Ádám és Éva szimbolikus alak nem ősemberek
 bűnbeesés az alma jelképe az ember elnyeri függetlenségét,
szabadságát, de ezzel elveszti a halhatatlanságot
 Éva viszi bűnbe Ádámot gyarló asszony ( mint Fráter Erzsi)
 Ádám használni akarja elnyert szabadságát  küzdeni akar a
kiűzetést elfogadja, maga indul el
Paradicsomon kívül (a kiűzetés után)

 Ádám földet művel a pálmás vidéken alkotó ember- fausti ember

 Éva visszaemlékezik az elvesztett Édenre  lugas építés ( a nő, bár
ellentmondásos, de az embert megtartó erők közé tartozik)
 öntudatra ébred az emberpár  család és tulajdon megjelenése
 Ádám azonban kíváncsi, érdekli a jövő  Elszakadhat-e az ember
Istentől? Megállhat-e a saját lábán? Irányíthatja-e saját sorsát?
 Lucifer álmot bocsát rá  megismerheti Ádám az emberiség
jövőjét a kiűzés oka is a tudásvágy volt!
 az álom megfelelő keret az idő és térbeli utazáshoz, ugyanakkor
védelmet is jelent (fizikai értelemben, de illúzió-léte megóvja Ádámot
is  ez még csak fikció, egyelőre nem realizálódott)
Ókori színek- Egyiptom, Athén, Róma

Egyiptom:

 Ádám: ifjú fáraó

 Éva: rabszolga
 Lucifer: miniszter
 „milliók egy miatt” elve  autokrácia
 a fáraó önistenítése- a piramis halhatatlanságát szolgálja
 a fáraó még is boldogtalan: mindene adott, semmiért nem kell
küzdenie
 csak ő szabad  mások elnyomása szüli szabadságát
  Éva vet véget a fáraó önistenítésének ő menti meg etikailag
Ádámot
 a szerelem megváltó erejeakárcsak Faust Margitja
 Ádám maga mellé emeli szerelmi társának a rabszolga
asszonyt  egyenlőség eszméje
Athén

 Ádám: Miltiadész
 Lucia, Miltiadész felesége
 Lucifer: harcos
 „ egy milliók miatt”  az egyén szolgálja a közt demokrácia
 M. a nép kezébe helyezi a hatalmát  a demagógok és pártütők
azonban ellene fordítják a népet: vezér ~><~ tömeg
 Lucifer korábban intette Ádámot: a nép szolgalelkű  az Úr kell
neki  ezen alapszik a despotizmus
 Lucia egyenlő társa férjének, de családi boldogságánál is többre
értékeli a közjót  a nép leánya  önzetlen
 Ádám kiábrándul  a hálátlan nép miatt elbukik az
eszme  szembefordul a népszabadság eszményével az
élvezetekbe akarja vetni magát
Róma

 Ádám: Sergiolus (örömhajhászó életmód)

 Éva: Júlia (kéjhölgy)
 Lucifer: Milo (örömhajhász patrícius)
 orgia a hanyatló Római Birodalomban (hedonizmus)
 szentségtelen kor
 Lucifer remekül érzi magát ebben a romlott környezetben (cinizmus,
erkölcstelenség)
 Lucifer teljesen érzelemmentes, Ádám azonban eszményi szerelmet
keres és talál meg ebben a züllött fertőben  Évában még maradt
valami az édeni tisztaságból  a test és a lelki értékek
különválasztása
 Ádám és Éva elutasítja ezt a mocskos világot  ez az első lépés az
új felé hivatásra van szükségük
 az új eszmét Péter apostol hirdeti  kereszténység
 ez a szín nem egy eszme, hanem az életforma csődjét mutatja
Konstantinápoly-középkor

 Ádám: Tankréd
 Éva Izóra
 Lucifer: fegyverhordozó
 az új hivatás: Isten szolgálata
 az egyház azonban a gyűlöletet, a viszályok tanává tette a
kereszténységet (kifordította önmagából a eszmét, vallási
 fanatizmus)  Konstantinápolyban félnek a keresztesektől  eretnek
égetés
 Évát apja felajánlja a Szent Szűznek  apáca lett
 Ádám csalódottságát Éva teszi teljessé szerelmük akadálya: a
zárda (test és lélek különválása= nincs szerelem)
 Ádám újra akarja teremteni a kort  itt viszont az egyén nem
győzedelmeskedhet a kornak „úszója, nem vezére az egyén”-
mondja Lucifer
 Ádám kiábrándul: most azonban nem az élvezetekbe, hanem a
nyugalomba menekül, távol a világtól elefántcsonttoronyba
Prága I.

 Ádám: Kepler
 Éva: Borbála Kepler felesége
 Lucifer: Kepler famulusa
 ellentmondásos kor: a régi, feudális világ még itt kísért: boszorkány-
és eretnekégetés
  a tudomány és babona együttélése
 Ádám nyugalomra vágyik, nem akar a világ dolgaival
törődni  reneszánsz tudós, udvari csillagász Habsburg Rudolf
prágai udvarában
 DE Rudolf nem a tudományáért tartja, hanem az alkímiai,
horoszkópkészítő és asztrológiai ismeretei végett
 Kepler szerint mindez babona (SZABADSÁG) , de valamiből fedeznie
kell feleség igényeit
 Müller Borbála figurája áll legközelebb Fráter Erzsi
alakjához kicsapongó, férjét megcsaló, eláruló asszonynak
ábrázolja Madách, DE Kepler rádöbben a Borbálának udvarló
udvaronc és maga a kor hitványságára felmenti az asszonyt
 az udvarnál lenézik Keplert alacsony származása miatt, holott különb
a többieknél (egyenlőség-testvériség)
 új kort kíván, nem ily „törpe kort” álomba zuhan, s Kepler
végszavára már a következő szín Dantonja felel
Párizs:

 álom az álomban
 Ádám: Danton
 Éva: kettős szerepben márkinő, pornő
 Lucifer: bakó
 lendületes, mozgalmas tabló a francia forradalomról
 az eszme ezúttal a Tragédia más színeit is átszövő „Szabadság,
Egyenlőség, Testvériség” eszméje
 a haza lép az első helyre az egyénnel szemben
 nagy ellentétek ellentmondások kora ez is
  Danton s vele Madách is elfogadja a forradalmi erőszakot, De a
nép túlmegy a határon  vérszomj, mészárlás, értelmét vesztett
erőszak
 a forradalom tiszta eszméi a gyakorlatban pusztító ideológiákká
válnak
 Danton is meginog, látva az értetlen gyilkolástmárkinő halála
 ebben a környezetben a nő is szélsőséges, ellentmondásos  finom,
tanult nő guillotine alatt végzi, majd Éva másik arccal, mint felgerjedt
pórnő tér vissza
 Danton és a tömeg a nép befolyásolható, de nem aljas
 Danton ellen felhozott vádak is többnyire jogosak
 a forradalom megeszi gyermekeit, de eszméi változatlanul
érvényesek
Prága II.

 „álom az álomban” megoldás értelmet nyer

 Kepler a párizsi színt kívülről értékeli
 a forradalom értékelésében nagy szerepet játszott az 1848/49-es
forradalom iránti nosztalgia a forradalmat minden borzalmával
együtt vállalni kell  függetlenség vágya
 tanítványjelenet: formailag hasonlít a Faust-féle tanítványjelenetre, de
Kepler nem az élet élvezetéért cserébe dobja el a fóliánsait, hanem a
könyvek számára a múlt előítéleteit hordozzák
 „Ki a szabadba!  rousseau-i gondolat megjelenése (empirizmus,
felvilágosodás)
 ars poetica: a forradalom eszméi nemcsak a társadalom, az egyén,
hanem a művészetek felszabadulását is magával hozza (romantika
pillére)
London-jelen

 Ádám: munkásruhában
 Éva: polgárlány
 Lucifer: munkásruhában
 jelenkép Madách kora
 korai kapitalizmus kora az új eszme: a szabad verseny (Anglia,
ipari forradalom ideje)
 helyszín: vásár  ahol minden és mindenki eladó
 rövid, lazán kapcsolódó jelenetek füzére a kapitalizmusról
 sötét kép a korabeli társadalomról  értékvesztett, kiábrándító, üres
és embertelen kor Lovag-jelenet illusztrálja
 a nőt is lealjasítja, de még mindig Éva az, aki a haláltánc-szerű
(Arany-Hidavatás) záró jelenetéből kimagasodik, s átlépi a
pusztulásra ítéli a társadalmat
 olyan társadalomra vágyik Ádám, ami nem büntet, de véd: közös erő
működteti és a tudomány lesz eszmei háttere
Falanszter-jövő

 Ádám: falanszterruhában
 Éva: anya a falanszterben
 Lucifer: falanszterruhában
 első utópisztikus szín a jövőből  Fourier, francia utópista szocialista
eszméi alapján
 kollektivisztikus társadalom, amit tudományos alapon irányítanak (pl:
frenológia)
 Fourier-től azonban csak a társadalmi keretet veszi át  új,
pesszimista tartalommal tölti fel
 gyermeknevelés Platon-Állam c. mű
 két előnye van az elképzelésnek: a világbéke és a javakból való
egyenlő részesedés
 ebben a világban az egyéniség elszürkül, természetes
életkörülményeinek elvesztése egyúttal a természetes ösztönök,
vágyak visszaszorításával jár együtt
 uralkodó elvei: uniformizmus egyenruha, nincs név csak szám,
racionalizmus, biológiai determinizmuspl: koponyatan,
utilitarizmus a hasznosság elve a művészet és az érzelmek
feleslegesek, tehát TILTOTT DOLOG
 a tudós e társadalom abszolút feje a katasztrófa megelőzésén
fáradozik,  nem az emberiség megmentésével foglalkoziköncélú
 tragikomikus, ahogy a Föld Szelleme széttöri lombikját
Az űr

 Ádám: öregember
 Éva: –
 Lucifer: önmaga
 falanszter földhözragadt világából „magasabb szférákba”
vágyiktesti értelemben a hanyatló Földről elvágyik
 szellemi értelembenelhagyja testi létét, tisztán szellemi lényként
akar élni
 a Föld Szelleme ezt nem hagyja
 Ádám a kudarc ellenére is próbálkozik, még a halál sem riasztja
vissza  végül eszméletét veszti Lucifer más előre örül, hogy
Ádám puszta anyaggá válik és örökre az űrben marad a Föld
Szelleme megmenti Ádámot
 visszatérve Ádám vállalja az újabb életküzdelmet
Eszkimó-világ

 kérdés: lehetséges-e a további küzdés a Földön

 a tudomány végül is nem tudta elhárítani a végső katasztrófát, az
Egyenlítő területén is jégvilág uralkodik kozmikus erők okozzák a
pusztulást értelmetlennek tűnik az eddigi küzdés
  az ember elkorcsosul, ösztönlénnyé válik a félelem és az éhség
irányítja
 Ádám kiábrándul, értelmetlennek és eredménytelennek látja az
emberi történelem eseményeit az elállatiasodott Éva megjelenése
csak fokozza elkeseredését
Paradicsomon kívül: az álom után

 A III. színből már megismert világában ébred Ádám

 Ádám és Lucifer vitája: Lucifer sztoikus „vigasztalása” Ádám
törődjön bele sorsába
 Ádám szabad akaratára hivatkozik
 kiderül, hogy Lucifer beletörődés alatt gyávaságot ért, s érvelését
alátámasztja, nagy számok törvénye az egyén kikerülheti, az
egész emberiségre szabott végzetét egyúttal felkelti Ádámban az
öngyilkosság gondolatát, mondván: Így dacolhat Istennel!
 Lucifer ugyanakkor tudja, hogy Ádám tette hiábavaló volna, hiszen
Éva gyermeket vár az emberi nem történelme elindult
 Éva vallomása: Ádámot lesújtja, s egyben felemeli a hír
 Ádám végül elfordul Lucifertől, s az Úrnak tesz fel 3 kérdést: „E szűk
határú lét-e mindenem?  az Úr válasza: jótékony a bizonytalanság,
hiszen a kétség az erkölcs nagyságát biztosítja
 „Megy-é előbbre majdan fajzatom?”  nem ad rá választ az Úr, nem
cáfolja és nem is erősíti meg az álombeli képek hitelességét
 „Van-é jutalma a nemes kebelnek,/ Melyet kigúnyol vérhullásáért/ A
kislelkű tömeg?”  angyalok karának válasza ne a tömeg háláját,
hanem csakis az önbecsületet tekintse célul az ember az etikus
magatartás a cél
 az Úr zárszava bár nem oszlatja el el a homályt, de a hit (bizalom)
megtartó erejét emlegetve minden további magyarázatot is
elvet optimista küzdelmet hirdeti „Mondottam ember: Küzdj, és
bízva bízzál”!