Rendszerváltoztatás

Előzményei:
 Az ország gyorsan eladósodott  egyre gyorsuló eladósodás  pénzügyi csőd
 A „toldozott-foltozott” szocialista tervgazdálkodás nem versenyképes a piacgazdasággal
 1980-as évek folyamán az eladósodás miatt lehetetlen volt a korábbi életszínvonal megőrzése
 1980-as évek második felében nyilvánvalóvá vált a szovjet mintájú szocializmus csődje
 A pártvezetés képtelen volt a kialakuló gazdasági és társadalmi válsághelyzetet kezelni
 A lakosság a csökkenő jövedelmét további túlmunkák vállalásával egészítette ki
 Az ún. második gazdaságon belül végzett önkizsákmányoló munka által tudta a család a saját
életszínvonalát megtartani
 Sajátos, szocializmus kori magyar modell alakult ki  hivatalos állás és magánmunka
 Napi 10-14 óra munka  egészségromlás
 Vagyoni különbségek nőttek
 Megkezdődött az ellenzék megszerveződése
 Kedvező külpolitikai fordulat: 1980-as évek második felében a Szovjetunió elvesztette a nyugati
világgal vívott fegyverkezési versenyt
 Gorbacsov és a pártvezetés külpolitikai irányváltást hajtott végre  szabad utat engedett a térségben
a társadalmi, politikai változásoknak

Pártok
 Különböző ellenzéki irányzatok kezdetben együttműködtek, programalkotás során különváltak
 1987-ben megalakult a népi-nemzeti irányzatú Magyar Demokrata Fórum (MDF) Lakiteleken
 1988-ban megalakult az ifjú értelmiségiek által a Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz)
 Demokratikus ellenzék pártja a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) lett
 MSZMP különböző irányzatokra bomlott

Folyamata
 MSZMP tagjai közül többen fordultak a változásokat követelő reformer vezetők, Pozsgay Imre és
Nyers Rezső felé
 1988-as pártértekezlet: Kádárt leváltották, Grósz Károlyt választották főtitkára
 Grósz Károly csekély, a rendszer lényegén nem változtató megoldásokkal kívánta megoldani a
helyzetet
 1988 őszén a pártfőtitkár Grósz helyett Németh Miklós lett a miniszterelnök
 Németh Miklós: további reformok, igyekezett, hogy a kormány ne a párt akaratának végrehajtója
legyen
 1989 elején Pozsgay Imre népfelkelésnek minősítette az 1956-os forradalmat  Kádár-rendszer
eszmei alapjának tagadása
 Az állampárt szétesésnek indult
 1989 - Egyesülési és gyülekezési jogokról szóló törvény lehetővé tette a pártok magalakulását, és
a tüntetések szervezését
 A gazdaságban elindult a spontán privatizáció
 1989. június 16. Nagy Imre és társai újratemetése
 Kádár 1989. július elején meghal

1
Tárgyalások
 A nép békés rendszerváltoztatást akart, amely megszünteti az állampárti diktatúrát és minden
állampolgár számára biztosítja a politikai jogokat és a szociális biztonságot
 1989 nyarán kezdődtek a békés tárgyalások az MSZMP és az ellenzéki erőket képviselő Ellenzéki
Kerekasztal (EKA) között
 A tárgyalások a háromoldalú Nemzeti Kerekasztal keretében folytak
 MSZMP+EKA képviselői megállapodtak az átmenet jogszabályairól (sarkalatos törvények), és az
átmenet lépéseiről (1989. szeptember)
o Alkotmánymódosítás, többpártrendszeren alapuló választások
 Németh Miklós tárgyalásokat kezdett a szovjet csapatok magyarországi kivonulásáról, megnyitotta a
határt az NDK- állampolgárok előtt
 Reformkommunisták megalakították a Magyar Szocialista Pártot (MSZP)

Köztársaság kikiáltása
 1989. október 23-án kikiáltották a harmadik Köztársaságot
 Politikai harcok, választási küzdelmek bontakoztak ki
 1989. november – népszavazáson eldőlt, hogy a köztársasági elnököt az új országgyűlés összeülését
követően választják meg
 A pártállam bukása utáni első országgyűlési választást a Magyar Demokrata Fórum nyerte meg, s
Antal József vezetésével MDF-FKgP-KDNP koalíciója alakított kormányt
 A parlament és a kormány működéséről az MDF és az SZDSZ megállapodást kötött
 Köztársasági elnök Göncz Árpád lett (SZDSZ)
 Parlament elnöke Szabad György lett (MDF)
 Az újonnan létrehozott Alkotmánybíróság elnöke Sólyom László lett
 Konstruktív bizalmatlansági indítvány bevezetése  megerősítette a miniszterelnöki tisztség
politikai súlyát
 1990 őszén önkormányzati választások  önkormányzatok megalakulása

2
3