Az alkotmányos állam jelentése és követelményei, hatalommegosztás, az

állam- és a kormányforma
Hatalommegosztás és közigazgatás
- hatalommegosztás
o nagyon sok elmélet született erről: John Locke, Montesquieu
o Montesquieu elmélet a klasszikus
- az állam fő funkciói
o törvényhozás, igazságszolgáltatás, végrehajtás: törvényhozó, bírói és
végrehajtó ág
o közigazgatás: végrehajtói ág
o Montesquieu
 ezeket szét kell választani, mert ha egy kézben van, az zsarnokságot
eredményez
 van egy olyan állam, ahol érvényesül a szétválasztás elve, ez pedig
Anglia
 1748-as Törvények Szelleme
 van alapvető hatása az eu-i országokra, érvényesül a megosztás
 egykézben összpontosul: mondjuk egy pártnál: nácik pl.
 az eu-i országokban a gyakorlatban a parlamentáris
rendszerekben a törvényhozó hatalom és a végrehajtó hatalom
politikailag összefonódik, politikailag fuzionál
 a parlament választja meg a kormányt, a miniszterelnököt
 a parlament buktatja meg a kormányt
 a politikai együttműködés úgy működik, hogy a kormány
benyújt egy javaslatot, a parlament pedig elfogadja, mert az ő
akaratukat érvényesítik, mert ők választották meg őket
 a miniszterelnök országgyűlési képviselő is általában: tagja a
kormánynak és a törvényhozásnak is
 a bírói hatalmi ágnak mindenképpen független kell legyen
 ha ez nem biztosított, nem beszélhetünk jogállamról sem
 Az USA veszi át teljesen az elvet
 aki az elnök, az nem lehet tagja a kongresszusnak
 fékek és ellensúlyok rendszerek
o amerikai formula
- a közigazgatás a végrehajtásban van és az államszervezetben is helye van
o az ogy. az államszervezet központi szereplője és legfontosabb hatáskörei is
vannak, valamint alkotmányozó többség is
 nincs szükség más szervre
 1989 előtt 1945-től a parlament formális volt, volt olyan év, amikor 2
törvény született. Helyettesítette egy másik szerv: NET Népköztársaság
Elnöki Tanácsa törvényerejű rendeleteket hozhatott
 1989-től megerősítették a parlementet és ezért vált olyan jelentősen
erőssé az ogy.
  minden az ogy. kezében van: alkotmánybírák, ÁSZ elnöke, legfőbb
ügyész stb. közjogi méltóságokat ő választja
o az államfő szerepei
 javaslatot tesz a miniszterelnök személyére
 minden választópolgár lehet, aki büntetlen előéletű
 alkotmányos szokás: figyelembe veszi a parlamenti
erőviszonyokat, olyat fog javasolni, aki mögött ott van a
parlamenti többség
 az ogy. választja meg a miniszterelnököt
 a miniszterelnök javaslatot tesz a miniszterek személyére, a
köztársasági elnök pedig felkéri őket
 vétójog
 kétfajta vétó létezik
o politikai vétó: a közt. elnök visszaküldi a törvényt
megfontolásra, ha visszaküldik ugyanúgy, akkor köteles
aláírni, utána megjelenik a Magyar Közlönyben
 egyszeri vétójoga van
o alkotmányos vétó: Alkotmánybírósághoz köti a k.e.-t 
ha az ogy. meghoz egy döntést és nem küldi el az
Alkotmánybíróságnak és ha a ke. szerint ez
alkotmányellenes, akkor megküldheti nekik. Az
Alkotm.b. normakontrollt kezdeményez, és ha az
Alaptörvénybe ütközik, akkor nem is írhatja alá a
törvényt, ha rendben van, akkor alá kell írni a törvényt.
- parlamentáris államforma
o az államfő reprezentatív
- a média a 4. hatalmi ág
o hatalma van, vagy hatalmi ág?
o állam hatalmi ágakról van szó: az államhoz kötődik, állami szerv
- az államfőt tekintik a 4. hatalmi ágnak: Benjamin Constant: a hatalmi ágakat
mozdonysínekként kell elképzelni: mozdonyhasonlat
o a hatalmi ágak a sínek és ha ezek kisiklanak, akkor kell valaki ezt helyre teszi,
ez pedig az államfő, aki negyedik, semleges hatalmai ág
- a köztársasági elnök a hatalmi ágakon kívül áll
- köztársasági elnök és bíróságok kapcsolata
o a bírák kinevezése a közt.el. hatásköre
- közigazgatás
o az ogy. által hozott törvények rájuk is kötelezőek vagy nekik szólnak
o a közigazgatás által hozott rendeleteket az Alkotmánybíróság vizsgálhatja
o a közigazgatás felett a bíróságok is kontrollt gyakorolnak
 születik egy jogalkalmazói döntés és ezzel szemben a bírásághoz lehet
fordulni a közigazgatási döntéssel szemben
Kormányformák
- történeti
- modern
- törvényhozó, végrehajtói hatalom kapcsolata
- államfő és kormányfő tisztsége léte vagy nemléte
o monolitikus: egységesség  államfő és kormányfő egytisztség, egy kézben
összpontosul: prezidenciális kormányforma
o duális: az államfő és a kormányfő különböző személy lesz
- prezidenciális rendszer
o Giovanni Sartori tipológia: Demokrácia c. könyv
 kormányzati rendszer nem csak közjogi tudomány, hanem politológia is
 nem a törvényhozó hatalom választja meg az elnököt, hanem a nép adja
a legitimitást: közvetlenül vagy elektorok útján
 a végrehajtó hatalom egyedüli birtokosa
 a kormány nem egy egyesület
 politikailag nem felelős a törvényhozó hatalomnak az elnök
 ha minden jogszabályi rendelkezést betart az elnök, akkor is
elmozdítható
 impeachment: alkotmányjogi felelősségre vonható le
- USA: fékek és ellensúlyok rendszere
o az amerikai rendszerre van kialakítva
- Linz – Horowitz vita
o arról szól, hogy vajon az elnöki rendszer veszélyes-e a demokráciára nézve
o melyik a jobb: a prezidenciális vagy parlamentáris rendszer
- parlamentáris rendszer
o alkotmányos monarchia
 az uralkodónak nincsen politikai felelőssége
 a miniszterelnök a parlament és az uralkodónak is felelős
o parlamentáris monarchia
 a miniszterelnök politikailag nem felelős az államfőnek, hanem a
parlamentnek
o 1848-as április törvények
o köztársaság: forradalmiságot fejezett ki a 18.-19. században
o monarchia
o klasszikus: parlament
o kiegyensúlyozatlan: kormány nagyon erős
o államfő és kormányfő elkülönül
o a kormány, a miniszterelnök politikailag felelős a parlamentnek, tehát
megbuktatható
o az alakít kormányt, aki többségben van a parlamentben
- félprezidenciális rendszer
o Duverger
 vagy egyszer elnöki vagy egyszer parlamentáris rendszer
 a kohabitációtól függ: az államfő és a kormányfő különböző
politikailag táborhoz tartoznak, együtt kell működniük  parlamentáris
rendszer
  ha azonos politikailag egy tábor, akkor a köztársasági elnök alá lesz
rendelve a miniszterelnök  elnöki rendszer
o Sartori
 a köztársasági elnököt a nép választja meg  ebből még nem
következik, hogy ez egy félprezidenciális rendszer és hogy erősebb a
köztársasági elnök
 végrehajtó hatalom duális
 politikailag nem felelős a közt. elnök
 a kormány viszont a parlamenti többségből kerül ki és megbuktatható
o vegyes elmélet
 Duverger elméletéhez hasonló
o francia, 1958-as alkotmány – történelemmel magyarázható, nagyon gyenge
volt a kormány a parlamenthez képest – De Guelle alakítja át
A kormány fogalma
- ügyvezető kormány: ideiglenes kormány: megszűnt a kormány megbízatása és addig
marad ott, amíg az új kormány feláll, korlátozottabb jogkör
- nemzeti egységkormány: háborús konfliktus esetén állnak fel
- kisebbségi kormány: koalíciós kormányból kilép vagy eleve így alakul meg, és nincs
meg matematikailag a többsége
- minisztertanács: többféle értelem: minisztertanácsi kormányok: szocialista kormány:
nem emelkedik ki a miniszterelnök vagy ha csak miniszterekből áll a kormány, de
államtitkárok nem
- kabinet: Anglia: szűkebb körű testület a nagy kabinethez képest, akiket meghív a
miniszter a kormányba
- kormány: nagyobb testület, amin belül van a kabinet vagy a minisztertanács
 kormány:
 alanyi aspektus
 tartalmi aspektus
 az állami főhatalom gyakorlását jelenti és magába foglalja a parlament, a
kormány, az államfő és az igazságszolgáltatás egész működését
 kormányzás: 
 általános értelemben: állami funkció, amely során a közhatalom legfelső szintje
döntéseivel ellátja a társadalom irányítását
 közjogi értelemben: az alkotmányban meghatározott feladat- és hatáskörökben
testet öltő tevékenységeként határozhatjuk meg
 Sárközy Tamás az alábbi főbb területeket különbözteti meg:
 nemzetközi kormányzás
 belpolitikai kormányzás
 gazdasági kormányzás
 humán kormányzás

Kormányformák 
Alkotmányos  áprilisi alkotmány
monarchia  Dánia, Hollandia, Svédország 🡪 alkotmányuk kimondja,
hogy a törvényhozó hatalmat a király és a parlament együtt
 gyakorolja
 monolitikus végrehajtó hatalom 🡪 az államfő és a
Prezidenciális kormányfő ugyanaz
kormányforma  az elnök egyedüliként uralja a végrehajtó hatalmat és nem
tartozik politikai felelősséggel a törvényhozó hatalomnak
 alkotmányos monarchia: politikai felelősséggel tartozik az
államfőnek
 parlamentáris monarchia: a kormányfő csak a parlamentnek
Parlamentáris tartozik felelősséggel
kormányforma  csak olyan kormány alakulhat, amelyik rendelkezik
parlamenti többséggel
 a törvényhozó hatalom többségi szavazattal eltávolíthatja a
kormányt
 a prezidenciális és a parlamentáris rendszer közötti sajátos
átmenete
 Franciaország, 1958 🡪 V. Köztársaság
Félprezidenciális  Duverger 🡪 akkor tekinthető félprezidenciálisnak, ha a
kormányforma köztársasági elnököt közvetlenül választják és a végrehajtó
hatalomban jelentős hatáskört gyakorolva osztozik a
kormánnyal
Kollegiális  svájci rendszer
kormányforma

Kormánytípusok
 azt mutatja meg, hogy a kormányon belül a miniszterelnöknek mennyire kiemelkedő
szerepe van
 szükség van testületekre
 Giovanni Sartori szerint a miniszterelnök a következők szerint viszonyulhat a
kormányhoz:
1. első az egyenlőtlenek fölött
2. első az egyenlőtlenek között
3. első az egyenlők között
 Sartori-tipológia tovább gondolva:
1. első az egyenlőtlenek fölött
2. első az egyenlők fölött
3. első az egyenlőtlenek mellett 
4. első az egyenlők mellett 
5. első az egyenlőtlenek között
6. első az egyenlők között
 fölött 🡪 erős a miniszterelnök
 mellett 🡪 erős a miniszterelnök, de nem annyira
 között 🡪 a miniszterelnök adminisztratív vezető
 egyenlők 🡪 miniszteri tárcák közt nincs hierarchikus viszony
 egyenlőtlenek 🡪 miniszteri tárcák közt van hierarchikus viszony
A minisztertanácsi kormánytípus
  másképpen konszociális
 a miniszterelnök = a miniszterekkel
 szocializmus időszakban volt jellemző
 első az egyenlőtlenek között (pl. szoci minisztertanács,)
 első az egyenlők között (Svájc)
A kancellári kormánytípus
 a miniszterelnök kiemelkedik a kormányból, mert ő határozza meg a kormány
politikájának irányát
 a kormányfő választja ki a minisztereket, kinevezi jogkörre
 a miniszterelnök a kormány (egyenlők/egyenlőtlenek) mellett helyezkedik el 🡪 a
minisztertanácsi és a perszonalizált miniszterelnöki kormány között helyezkedik el
A perszonalizált miniszterelnöki kormánytípus
 Angol példa, de Mo.-n is megfigyelhető, „amerikanizálódás” „prezidenciálódás”
 még erősebb helyzetbe kerül a kormányfő
 az államfő azért áll a miniszterek felett, mert szabadon válthatja le őket
 a miniszterelnök első az egyenlőtlenek felett 🡪 a kormány többi tagja között
kimutatható egyfajta vertikális viszony
 a kormány miniszterelnökből és miniszterekből áll
 a miniszterelnök a miniszterek közül rendeletben miniszterelnök-helyettest jelöl ki
 Statútum rendelet: a kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló rendelet
Hatalomnak nevezzük azt a tényleges társadalmi helyzetet, amelyben esély van arra, hogy
valaki az ellenszegülés ellenére is érvényt szerezzen akaratának. (Max Weber)
Szuverenitás: egy adott területen és adott népcsoport fölött ténylegesen és elvileg
kizárólagosan gyakorolt (fő)hatalom, amelyet más hasonló helyzetű hatalomgyakorlók
ilyenként elismernek.
állam által gyakorolt hatalom: kizárólagos + általános
Jog: A közhatalom birtokában megfogalmazott, és az egyes jogalanyokkal szemben
kikényszerített magatartási szabályok.
1. Az alkotmányosság pozitív jogi fogalma
Pozitív jogi teória szerint az alkotmány (és a ráépülő jogrend) a szuverén parancsa, amelyet
tartalmában semmi nem köt, nincsenek az alkotmánnyal szemben támasztható a priori tartalmi
követelmények. Az alkotmányosság csak az alkotmány érvényesülését jelenti,
értékkövetelmény nincs.
2. A jog igazságosságának igénye
A pozitív jogi rendszer a jogot önmagában, minden más (ideológiai, vallási, természetjogi,
politikai) szemponttól függetlenül vizsgálja --> DE a jog nem öncélú képződmény, hanem
magatartási szabályok összessége!
A pozitív jog fogalmilag kizárja bármilyen, a tételes jogon kívüli szempont figyelembevételét.
radbruchi formula: előfordulhat, hogy a norma az igazságossággal olyan mértékben áll
szemben, hogy már nem tekinthető többé jognak --> a törvény nem pusztán helytelen, hanem
a törvény köntösébe bújt jogtalanság.
3. Alkotmánytípusok
történeti – kartális
formális: csak államszervezetre és jogalkotásra vonatkozó szabályokat tartalmaz
materiális: a jog lehetséges tartalmára vonatkozó magatartási szabályokat is tartalmaz
rugalmas – rugalmatlan
4. Alkotmányosságparadigma, alkotmányosság és törvényesség
Alkotmányosságparadigma (alkotmányossági elvek):
 a népszuverenitás (népképviselet) mint a hatalom forrásának elve,
 a hatalmi ágak szétválasztásának és egyensúlyának elve,
 a törvények uralmának (jogállamiság) elve,
 a törvény előtti egyenlőség elve,
 az emberi jogok biztosításának elve,
 az államok és nemzetek „fölötti” szervezetekkel való együttműködés elve,
 az alkotmány tényleges érvényesíthetőségének (alkotmányvédelem) elve.

Hatalommegosztás, az állam- és a kormányforma

1. Az államhatalmi ágak elválasztásának elve
A jogalkotásnak (eredetileg törvényhozás), a végrehajtásnak és az igazságszolgáltatásnak
(eredetileg bírói hatalom, ma inkább ellenőrző hatalom) egymástól személyileg és
szervezetileg elválasztott keretek között kell működnie!
2. A hatalommegosztás elvének gyakorlati megvalósulása
A politikai és alkotmányos főhatalom birtokosa és a kormányzottak közé beépül a
közigazgatás egyre nagyobb szervezetrendszere, amely jelentős befolyással bír nemcsak az
akaratképződés eredményére, hanem annak tartalmára is.
kiegészítő: alkotmánybíráskodás
területi alapú: helyi önkormányzatok
3. Az Alkotmánybíróság az államhatalmi ágak elválasztásáról
Az Alkotmánybíróság értelmezésében a hatalmi ágak elválasztásának alkotmányos
szerkezetében a bírói hatalom függetlenségének kitüntetett szerepe van. A bírói hatalom
legfőbb sajátossága a másik két, „politikai” jellegű hatalmi ággal szemben ugyanis az, hogy
állandó és semleges.
A hármas felosztást tekinti érvényesnek, kiegészítve a köztársasági elnök semleges
hatalmával.
4. Államforma, kormányforma
államforma: azt fejezi ki, hogy ki (esetleg milyen testület) és milyen elv alapján birtokolja
vagy legalábbis fejezi ki (testesíti meg névlegesen) az állami főhatalmat.
kormányforma: azt jeleníti meg, hogy milyen a tényleges hatalomelosztás egy államban.
prezidenciális köztársaság: a hatalommegosztást következetesen alkalmazza
parlamentáris: törvényhozási túlsúllyal működő köztársaság
 klasszikus: a kormány állandóan alá van rendelve a törvényhozásnak
 kancellári: jelentős miniszterelnöki hatalmat garantál, de alapvetően parlamentáris