A közigazgatással foglalkozó tudományok

Tudomány
 tudomány: módszeresen kialakított, rendszerbe foglalt ismeret 
 pozitív tudományok: tényeket veszik alapul → mi van (sein)
 normatív tudományok: nem szorítkoznak a tények vizsgálatára, nem csupán arra
keresik a választ, hogy mi van, hanem arra is, hogy mi legyen (sollen), vagyis
javaslatot, megoldást kínálnak 
 jellemzője:
 tudás: megalapozásra való irányultság megkülönböztetése a vélekedéstől
 racionális érvelés
 tények tapasztalatainak igazolhatósága vagy cáfolhatósága és elismerése
 csoportosítása:
 tárgyterületeik szerint: mit kutat
 módszereik szerint
 a közigazgatással foglalkozó tudományok:
 közigazgatási jogtudomány
 politikatudomány
 szociológia
 közigazgatás-tudomány
 a közigazgatás sajátosságait tipikusan a társadalomtudományok tárták fel:
Tudományok Fókusz
jogtudomány
végrehajtó szervezetrendszer
politikatudomány
közigazgatás-tudomány adminisztráció, a szervezés egyik alkalmazási területe
bürokrácia, mint sajátos szervezeti forma és
szociológia
hivatásgyakorlás
pszichológia egyén helyzete, magatartás
összehasonlító
nemzetközi kitekintés, összefüggések
közigazgatás
közgazdaságtan gazdasági összefüggések
 maga az állam, annak vezetése, a kormányzás, a közügyek viszonylag korán a
tudományos gondolkodás tárgyává váltak
 Arisztotelész és Platón már az i.e IV. században tudományos igénnyel foglalkoztak az
állam működésével
 az állami, közhatalmi tevékenység elsősorban a jogalkotásban és az
igazságszolgáltatásban nyilvánult meg
 a közigazgatás a XVIII. században vált a tudományos igényű vizsgálódás tárgyává:
önálló állami tevékenységként ekkor nőtt meg a jelentősége 
A közigazgatási jogtudomány
 előfeltétele a közigazgatási jog kialakulása, amelynek előfeltétele a jogállam, az
államhatalmi ágak elválasztásának és a közigazgatási joghoz kötésének a
megvalósítása
 tárgya:
 közigazgatási jogalkotás demokratizmusa, alkotmányossága
 közigazgatási jogviszony
 közigazgatás és az állampolgár közti viszony jogi szabályozottsága
  közigazgatási jogalkalmazás
Franciaország
 elsőként
 speciális joganyag, amely szabályozza a közigazgatás szervezetét, működését és az
állampolgárokhoz való viszonyát
 közigazgatás nem csupán jogalkalmazás, hanem szakértő tevékenység is
 I. Napóleon: államszervező tevékenység, centralizáció, az igazságszolgáltatás
rendszerétől szervezetileg is elkülönült speciális közigazgatási bíróságok
 20. század a közigazgatási jog elmélete művelésének megújítása
Németország
 közigazgatási jogtan vagy jogismeret: igazgatási ágazatok szerint rendezett joganyag
leírása, ismertetése és értelmezése, a jogi pozitívizmus vagy pozitív közigazgatási
jogtan
 Robert von Mohl:
 a közigazgatási jog elválasztása az alkotmányjogtól 
 az első tételes közigazgatási jogszabálygyűjtemény
 Otto Mayer:
 közigazgatási jogdogmatika kidolgozása intézményekbe csoportosította azt, ami
a szerteágazó tételes jogban közös
 a polgári jogi intézményeknek, fogalmaknak a közigazgatásba való átültetésével
kiforgatták a közigazgatási jogot
Magyarország
 közigazgatási jogismeret képviselői:
 Boncz Ferenc
 Fésűs György
 Csíki Kálmán:
 a közigazgatási jogot a közigazgatástannal együtt kell művelni
 közigazgatási jogi pozitivizmus képviselői:
 Kmety Károly: közigazgatási jogtudományt el kell választani a
közigazgatástantól
 Márffy Ede: jogpolitikai elemzés és értelmezés
 II. világháború után:
 államszocializmus
 közigazgatás: államigazgatásra és államigazgatási jogra szűkül
 meghatározó befolyása volt a szovjet államigazgatási jogtudománynak
 1957-től a dogmatika visszaszorult a pozitivizmus javára
 1989/90 rendszerváltás: magyar közigazgatási jogtudomány fejlődésének is új
iránya
Politikatudomány
 a közigazgatás és a politika viszonyának alapkérdései:
 melyek a politika és az igazgatási rendszer közti kapcsolatok formái és mi
ezeknek a tartalma?
 miként lehet a közérdek fogalmát meghatározni, hogyan kell a közigazgatás
felépíteni, hogy az ténylegesen kifejezze és kiszolgálja a köz érdekét?
 a hatékonyság és a demokrácia, összekapcsolása, mint különnemű társadalmi
érdekek és értékek? 
  miként befolyásolja a közigazgatás a politikai döntéseket?
 milyen ellenőrzési forma és módszer a legalkalmasabb a közigazgatás korlátok
közötti tartására? 
 személyi állomány politizáltsága? semleges, depolitizált apparátus
(érdemrendszer); vegyes; részben vagy teljesen politizált (zsákmányrendszer)
 lényegi vonásai:
 szervező tényező
 jogi és nem jogi eszközök
 szervezet rendszer
 polgári és egyenruhás személyzet
 a politikai rendszer legfőbb elemei:
 állam
 pártok
 állami hatalom megszerzése
 törvényhozó és végrehajtó szervek helyzetét módosította
 pártrendszerek: kétpártrendszer, többpártrendszer
 politikai ideológia

Amerika
 a reformmozgalom egyik fő célkitűzése a közigazgatás megújítása volt
 public administration movement: érdemeken alapuló kiválasztás bevezetése
 Woodrow Wilson: a kormányzat mit tehet sikeresen és azt hogyan tegye lehető
legnagyobb hatékonysággal
Magyarország
 Concha Győző
 Politika című műve arra utal, hogy a politikatudomány művelője stílusában és
mondanivalójában is eltért a ma politológiainak tekintett művektől
 II. világháború után:
 1945: a politikatudomány eltűnt a tudományos életből
 1984: első politológiai tanszék csoport létrehozása

Szociológia
 szociológia: a társadalmi élet összetevői, az egyének, csoportok, szervezetek,
intézmények (család, iskola, egyház, állam stb.) életének, működésének
törvényszerűségeit és folyamatait vizsgáló elméleti és gyakorlati tudomány
 három fő területe:
 belső törvényszerűségek
 személyi állomány összetétele
 szervezet hatékonysága
szervezetszociológia  szervezeten belüli emberi viselkedés
 szervezeten belüli konfliktusok
 döntéshozatal
 külső törvényszerűségek
politikai szociológia  a közigazgatás hogyan gyakorolja a közhatalmat
 hogyan érvényesül a politikai akarat a közigazgatásban
 ágazati szociológia

Németország
 Max Weber:
 szervezetszociológia képviselője
 nem kifejezetten a közigazgatást vizsgálta, hanem a szervtípusokat: a legális-
racionális uralom megvalósításához szükséges
 a szervezetek vizsgálatát gazdasági kontextusban végezte

Nagyszervezetek (bürokrácia) Hivatalnokok

1. személyükben szabadok
(személytelen hivatalnoki
1. hierarchia kötelességeknek
2. szabályok szerinti ügyintézés engedelmeskednek)
3. szabályozott működés, feladat és 2. hivatali funkciók világos
hatáskörök (elkülönített területek, elkülönítettsége + hierarchia
munkamegosztás) 3. szerződésesek
4. írásbeli, aktaszerű ügyintézés 4. kiválasztásuk: szakmai feltételek
5. személytelen alapján; fizetés + nyugdíj
6. szakképzett hivatalnokok 5. hierarchiához igazodó fizetés
7. anyagi eszközök elkülönülése (a 6. felmondási jog + nekik is
hivatalnokok [magán] anyagi felmondhatnak
eszközeitől) a hivatal nem 7. főfoglalkozás
kisajátítható) 8. előremenetel lehetősége
9. egységes ellenőrzési és fegyelmi
rend

Amerika
 célkitűzések esetében is a hatékonyság minden mást felülírt
 Robert K. Merton
 Cyril Parkinson
Franciaország
 Michel Crozier:
 bürokrácia talán legélesebb kritikája
 bürokrácia a hatalomgyakorlás új formája
 bürokraták - új személyiségtípus

Magyarország
 dualizmus szociológia államtudományi irányzat
 kritikai szociológia irányzat:
 szociológiai államtudományi nézeteik éles rendszerkritikája
 állami és a közigazgatási működése
 az önkormányzat és a bürokrácia
  további kutatók: Jászi Oszkár, Pikler Gyula, Rónai Zoltán, Somló Bódog, Szabó
Ervin, Szende Pál, Varga Jenő

Igazgatástudomány
 az igazgatási formák, módszerek, eszközök és technikák azonosságát vallják, állítva,
hogy nincs számottevő különbség köz-és magánszférában végzett igazgatásban
 a német kameralisztika mellett, azzal egy időben jelent meg az ahhoz nagymértékben
hasonló science de la police Franciaországban
 elsősorban gyakorlati kézikönyvek, az igazgatásra vonatkozó szabályok
összegyűjtésére korlátozódott
 XIX. század: közigazgatási jogtudomány és az igazgatástudomány együtt fejlődött
 Henri Fayol: 
 az általa vezetett vállalatban megfigyelt igazgatási törvényszerűségek és
módszerek megvalósítását szorgalmazta az államigazgatásban
 a létező jó gyakorlatból kiindulva arra kereste a választ, hogy milyen legyen a
hatékony igazgatás
 a közigazgatást állami keretek között ugyanúgy kell megszervezni és működtetni, mint
a részvénytársaságokat és ezzel megtakarításokat lehet elérni

Közigazgatás-tudomány
 tárgya: a közigazgatás struktúrája, funkciói, környezete
 leíró, normatív tudomány
 a közigazgatás egyedi, minden más igazgatási formától való eltér
 a különbség a közigazgatás hibája, ellenáll az univerzális igazgatási elvek alkalmazási
kényszerének
 nincs számottevő különbség a köz- és a magánszférában végzett igazgatásban, mert az
igazgatási formák, módszerek, eszközök és technikák azonosak
 más tudományterületeket is felhasznál; komplex és interdiszciplináris → olykor nehéz
az elhatárolás

Kameralisztika
 állam igazgatására vonatkozó tudnivalók elméleti megalapozása:
 3 fő tudományterületet:
 igazgatástudomány (politialis)
 gazdálkodástudomány
 pénzügyi tudományok (cameralis)
 merkantilizmus, a közjó és népesség gyarapodása
  igazgatás az általános jólét, a közérdek, a boldogság előmozdítását szolgáló
állami tevékenység: jó állam, jó kormányzás
 Lorenz von Stein: Die Verwaltungslehre
 Poroszország: pénzügyi jövedelmek növelése érdekében a pénzügy, majd pedig a
közigazgatás rendszerének felmérésére, racionalizálásra ösztönözte a hivatalnokokat
 a jó igazgatás rendészet-tudományként vált magyar nyelvterületen ismertté, tartalmilag
azonban általános igazgatásnak tekintendő
 „jó lét” megteremtése = a közigazgatás, az állam feladata, célkitűzése és értelme
Amerikai közigazgatás-tudomány – Scientific management
 USA-ban alakult ki Frederick Winslow Taylor munkássága nyomán, aki az egyes
munkafolyamatok elemzésére, mérhetőségére, összehasonlíthatóságára alapozva
dolgozta ki a tudományos munkaszervezés alapelveit: Fayol elméletén is alapszik
 a szervezet és vezetés mozgatórugója a hatékonyság
Organization Theory
 Szervezetelmélet: a szervezet kialakításakor a hatékonyság az elsődleges cél
 Legjelentősebb képviselője: Herbert Alexander Simon: arra mutatott rá, hogy az
igazgatástudományban addigra dominánssá váló alapelvekhez ragaszkodó szemlélet
számos esetben alkalmazhatatlan
 Mary Parker Follet: rontja a szervezet hatékony működését a túlzott vezetői hatalom
Organizational Behaviour
 Emberi kapcsolatok és viselkedéskutatás
 The Hawthorne experience: a szervezet nem csupán egy munkahely, hanem szociális
tér, a társadalmi élet színtere és a csordaszellem > vezetőség
Organizational Development
 A pszichológia bekapcsolódása
 Abraham Harold Maslow – szükséglethierarchia: az emberi tényező vizsgálta új
szakaszba lépett
 Bármely, túlélésre törekvő szervezetnek időnként meg kell válnia azoktól a szervezeti
egységeitől vagy jellemzőitől, amelyek a nehézségeket okozzák
Budgeting Theory
 Közpénzügyek
 1960-as években új megközelítésmód: rendszerelmélet: költségvetési tervezés
(Budgeting) jelentősége
 Elszámoltathatóság és ellenőrzés: teljesítményalapú költségvetés (performance
budgeting)
Új irányzatok: New Public Management 🡨 🡪 Neoweberi állam koncepció
A közigazgatás-tudomány irányzatai
Elméletek Időszak Főbb jellemzők Megoldási javaslatok
Közösségi 1960-as a hagyományos verseny bevezetése a
döntések elmélete évek bürokrácia működési közszektorban
(Public choice) problémáira,
megnövekedett
 hatalomára hívja fel a
figyelmet: a bürokrácia
a saját érdekeit nézi és
nem a közérdeket
szolgálja
 demokratikus kontroll
a hagyományos  demokratikus működés
Új közigazgatás 1970- közigazgatás problémái:  strukturális átalakítás a
(New Public 80-as rugalmatlan, nem rugalmasság növelése
Administration) évek érvényesül kellőképp a érdekében
társadalom kontrollja  ügyfélközpontúság
 opiac és verseny nagyobb
szerepe
Új cél az eredményorientált  „kisebb állam”
közmenedzsment 1980-as és hatékony kormányzás  decentralizáció
(New Public évek az állam szerepének  dereguláció
Management) újrafogalmazásával  menedzsmentinnovációk
 ügyfélorientáltság
 állam szerepének
a hagyományos növelése
közigazgatás értékeire  közigazgatási jog
alapozott, de annak erősítése
Új weberizmus 2000-es
eredményességét és  állampolgárok bevonása
(Neo-Weberian évek
hatékonyságát  közigazgatási szakma
State) eleje
menedzsment- fejlesztése
technikákkal növelő  eredményesség az
irányzat elsődleges cél
 érintettek részvétele,
társadalmi szereplők, bevonása a döntésekbe és
Jó kormányzás
2000-es civil szervezetek, a megvalósításba
(Good
évek közösségek bevonása a  konszenzusra törekvés
Governance)
kormányzásba  átláthatóság