M_tort_impr_vege 10/24/07 4:34 PM Page 1

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE
M_tort_impr_vege 10/24/07 4:34 PM Page 2

AKADÉMIAI KÉZIKÖNYVEK

Szerkeszti | Bajor Péter

FILOZÓFIA
Fôszerkesztô |Boros Gábor

VILÁGTÖRTÉNET
Fôszerkesztô |Salamon Konrád

MAGYAR NYELV
Fôszerkesztô |Kiefer Ferenc

KÉMIA
Fôszerkesztô |Náray-Szabó Gábor

VILÁGIRODALOM
Fôszerkesztô |Pál József
M_tort_impr_vege 10/24/07 4:34 PM Page 3

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE

Fôszerkesztô | Romsics Ignác

Akadémiai A Kiadó
M_tort_impr_vege 10/24/07 4:34 PM Page 4

Írták
Bálint Csanád, Font Márta, Katus László, Kubinyi András,
Pálffy Géza, Romsics Ignác

A Bibliográfiát összeállította
Paksa Rudolf

ISBN 978 963 05 8543 9

Kiadja az Akadémiai Kiadó,

az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztôk
Egyesülésének tagja.
1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 19.
www.akkrt.hu

Elsô magyar nyelvû kiadás: 2007

© Akadémiai Kiadó, 2007

Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános elôadás,

a rádió- és televízióadás, valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetôen is.
Printed in Hungary
M_tort_impr_vege 10/24/07 4:34 PM Page 5

Tartalom

Elôszó (Romsics Ignác) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11

1. A magyarok ôstörténete és a honfoglaláskor (Bálint Csanád) . . . . . . . . . . 17

1.1. A magyarok etnogenezise . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18
1.2. A honfoglalók és akiket a Kárpát-medencében találtak . . . . . . . . . . . 23
1.3. A 10. századi magyarok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29
1.4. „Ôstörténeti csodabogarak” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37

2. A középkori Magyar Királyság. Az Árpád-házi királyok kora (970–1301)

(Font Márta) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40
2.1. Államalapítás Géza és István idején (970–1038) . . . . . . . . . . . . . . . . 43
2.1.1. Az Árpádok hatalmának újjászervezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43
2.1.2. A vármegyerendszer, a hadsereg és az igazságszolgáltatás . . 52
2.1.3. A kereszténység mint az új legitimáció alapja . . . . . . . . . . . . . 56
2.1.4. Az átalakítás koncepciója és mértéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 59
2.2. Válság és konszolidáció (1038–1116) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62
2.2.1. Külsô veszélyek és belsô hatalmi harcok . . . . . . . . . . . . . . . . . 62
2.2.2. Értékrendbeli változások: a kereszténység
és a pogányság küzdelme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72
2.2.3. A magántulajdon védelme és a gazdálkodás átalakulása . . . . 77
2.2.4. Szóbeliség és írás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 88
2.2.5. Külpolitika: védekezés és terjeszkedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91
2.3. Integrálódás Európába (1116–1205) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96
2.3.1. A keresztes hadjáratok és Magyarország . . . . . . . . . . . . . . . . . 96
2.3.2. Expanzió és regionális politika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 104
2.3.3. A politikai elit és az uralkodó viszonya . . . . . . . . . . . . . . . . . . 110
2.3.4. Betelepülôk nyugatról és keletrôl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 119
2.3.5. Az írásbeliség és a mûvelôdés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 127
2.4. Az „új berendezkedés” gazdasági-társadalmi következményei
(1205–1301) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 129
M_tort_impr_vege 10/24/07 4:34 PM Page 6

2.4.1. Birtokkoncentráció, várépítés, magánfamília . . . . . . . . . . . . . 129

2.4.2. Munkaerôpiac és szerkezetváltás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 141
2.4.3. A nemesség formálódása és rétegzôdése . . . . . . . . . . . . . . . . . 147
2.4.4. A királyi udvar és az egyház . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 158
2.4.5. Nemesi öntudat, királyi hatalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 165

3. A középkori Magyar Királyság. A vegyes házi királyok kora (1301–1526)

(Kubinyi András) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 170
3.1. Anjou-kor: a tartományuraságoktól I. (Nagy) Lajos birodalmának
felbomlásáig (1301–1403) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 175
3.1.1. I. Károly uralkodása (1301–1342) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 175
3.1.2. Társadalmi átalakulás, belsô piac és városiasodás . . . . . . . . . 180
3.1.3. I. (Nagy) Lajos kül- és belpolitikája (1342–1382) . . . . . . . . . 184
3.1.4. Az Anjouk udvari kultúrája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 191
3.1.5. Az Anjou-monarchia vége és a királyi hatalom meggyengülése
Zsigmond uralkodásának kezdetén (1387–1437) . . . . . . . . . 197
3.2. Luxemburgi Zsigmond konszolidációs eredményei a 15. század
elsô harmadában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 201
3.2.1. Zsigmond gazdasági, pénzügyi és várospolitikai reformjai . . 201
3.2.2. Európai szerepek és a török elleni védekezés ügye . . . . . . . . . 205
3.2.3. A király, a bárók és a rendek. Politikai
és igazságszolgáltatási reformok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 210
3.2.4. Társadalmi feszültségek. Az 1437–1438-as erdélyi
parasztfelkelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 213
3.2.5. Királyi reprezentáció. A humanizmus kezdetei . . . . . . . . . . . . 215
3.3. Belsô viszálykodás és a török veszély a XV. század
második harmadában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 221
3.3.1. Albert uralkodása (1438–1439) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 221
3.3.2. Az ország kettészakadása és Hunyadi János felemelkedése . 223
3.3.3. Interregnum és Hunyadi János kormányzósága . . . . . . . . . . . 226
3.3.4. V. László uralkodása és a nándorfehérvári diadal . . . . . . . . . . 230
3.4. Mátyás király birodalma (1458–1490) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 233
3.4.1. A királyi hatalom megszilárdítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 233
3.4.2. Az uralkodó háborúi és külpolitikai törekvései . . . . . . . . . . . . 240
3.4.3. A trónöröklés nehézségei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 245
3.4.5. Udvari mûvészet és irodalompártolás.
A kultúra felvirágzása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 247
3.5. Társadalom és gazdaság a késô középkorban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 254
3.5.1. Az ország népessége. Lélekszám és nemzetiség . . . . . . . . . . . 254
3.5.2. Társadalmi rétegzôdés, rendi dualizmus . . . . . . . . . . . . . . . . . 258
M_tort_impr_vege 10/24/07 4:34 PM Page 7

3.5.3. Egyházi társadalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 263

3.5.4. Az arisztokrácia kialakulása. A familiárisi intézmény
és a nemesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 266
3.5.5. Mezôgazdaság és állattenyésztés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 269
3.5.6. Jobbágyok – parasztok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 272
3.5.7. Városi jellegû foglalkozások: kézmûvesség,
kereskedelem, pénzforgalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 275
3.5.8. A városok és mezôvárosok igazgatása és társadalma . . . . . . 279
3.6. A Mohácshoz vezetô út (1490–1526) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 283
3.6.1. A török–magyar viszony és II. Ulászló uralkodása . . . . . . . . 283
3.6.2. Az 1514-es parasztháború és következményei . . . . . . . . . . . 290
3.6.3. A török–magyar viszony és II. Lajos törekvései . . . . . . . . . . . 293
3.6.4. A mohácsi csata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 299
3.6.5. A mûveltség terjedése. Irodalom, mûvészet és reformáció . . 301

4. Magyarország két világbirodalom határán (1526–1711)

(Pálffy Géza) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 307
4.1. Magyarország Mohács után: az útkeresések évszázada
(1526–1606) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 310
4.1.1. Két világbirodalom határvidékén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 310
4.1.2. Török utak Bécs felé: az oszmánok Magyarországon . . . . . . 314
4.1.3. Rögös magyar út Bécsbe: a Habsburgok
és a magyar rendek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 321
4.1.4. A Sztambulba vezetô út: Szapolyai János és fia állama . . . . 333
4.1.5. Igen szûk ösvényen: az Erdélyi Fejedelemség . . . . . . . . . . . . 339
4.1.6. Mohács utáni társadalmunk útkeresései . . . . . . . . . . . . . . . . 346
4.1.7. A magyar gazdaság útjai Európába . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 355
4.1.8. Honkeresôk: etnikai és demográfiai változások . . . . . . . . . . 364
4.1.9. Hitkeresôk: vallásváltó Magyarország . . . . . . . . . . . . . . . . . . 370
4.1.10. Humanista és reneszánsz nyelvkeresôk:
a mûvelôdés aranykora . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 378
4.1.11. Hiábavaló kiútkeresés: a tizenöt éves háború . . . . . . . . . . . . 388
4.2. Romlás és megújulás: a kétarcú 17. század (1606–1711) . . . . . . . . . 396
4.2.1. Béke vagy polgárháború a két birodalom határán? . . . . . . . 396
4.2.2. Újabb török hadjáratok a régi cél felé . . . . . . . . . . . . . . . . . . 400
4.2.3. A rendiség megerôsödése – kenyértörés az udvarral . . . . . . 406
4.2.4. Önálló életre kelt Erdély – virágzó, majd pusztuló
Tündérország . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 416
4.2.5. Militarizálódás és önszervezôdés: társadalmi változások . . 427
4.2.6. Gazdasági visszaesés és átrendezôdés . . . . . . . . . . . . . . . . . . 436
M_tort_impr_vege 10/24/07 4:34 PM Page 8

4.2.7. Pusztuló magyarság – gyarapodó „nemzetiségek” . . . . . . . . 444

4.2.8. Megújuló katolicizmus – elhúzódó vallásháború . . . . . . . . . 451
4.2.9. Fél évszázad kulturális fejlôdés –
fél évszázad háborús válság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 459
4.2.10. Felszabadított, de elpusztított ország:
újabb tizenöt év háború . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 469
4.2.11. Függetlenségi mozgalom és polgárháború:
a Rákóczi-szabadságharc . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 477

5. Magyarország a Habsburg Monarchiában (1711–1918)

(Katus László) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 488
5.1. A rendi képviseleti monarchia utolsó korszaka és válsága
(1711–1848) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 492
5.1.1. Magyarország beilleszkedése a Habsburg Birodalomba . . . 492
5.1.2. Rendi intézmények, országos kormányszervek . . . . . . . . . . 503
5.1.3. Vallások és egyházak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 511
5.1.4. A felvilágosult abszolutizmus kezdetei:
Mária Terézia reformjai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 518
5.1.5. A felvilágosult abszolutizmus kiteljesedése:
II. József reformjai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 529
5.1.6. Az ország újjáépítése: a táj és a településhálózat változásai . . 538
5.1.7. Újratelepítés, népesedési változások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 543
5.1.8. Hagyományos és átalakuló mezôgazdaság . . . . . . . . . . . . . . 553
5.1.9. Ipar, kereskedelem, szállítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 561
5.1.10. A rendi társadalomból a polgári társadalom felé . . . . . . . . . 572
5.1.11. A rendi nacionalizmus kora (1790–1830) . . . . . . . . . . . . . . 581
5.1.12. A reformkor: a polgári átalakulás elôkészítése . . . . . . . . . . . 593
5.1.13. A nemzetiségi kérdés jelentkezése.
Nemzeti ébredési mozgalmak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 609
5.1.14. A barokktól a polgárosodó kultúráig . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 617
5.2. A polgári Magyarország születése (1848–1918) . . . . . . . . . . . . . . . . 635
5.2.1. Polgári forradalom és szabadságharc . . . . . . . . . . . . . . . . . . 635
5.2.2. Kísérletek a Habsburg Birodalom átszervezésére
(1849–1867) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 652
5.2.3. A dualista monarchia államrendszere
és a magyar polgári államapparátus felépítése . . . . . . . . . . . 667
5.2.4. A modern gazdasági növekedés kibontakozása . . . . . . . . . . 678
5.2.5. Népesedési viszonyok. Magyarosodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . 696
5.2.6. A településhálózat átalakulása,
az urbanizáció felgyorsulása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 703
M_tort_impr_vege 10/24/07 4:34 PM Page 9

5.2.7. Polgárosodó társadalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 707

5.2.8. Vallások és egyházak a polgári Magyarországon . . . . . . . . . 718
5.2.9. A modern kultúra megalapozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 726
5.2.10. Belpolitika a dualizmus korában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 739
5.2.11. A nemzetiségi kérdés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 753
5.2.12. Nemzetközi konfliktusok és az elsô világháború:
a Monarchia végórái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 763

6. A 20. századi Magyarország (Romsics Ignác) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 773

6.1. Az 1918–1919-es forradalmak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 775
6.1.1. Az ôszirózsás forradalom és az Elsô Magyar Köztársaság . . 775
6.1.2. A kommunista hatalomátvétel és a Tanácsköztársaság . . . . 782
6.2. A Horthy-korszak (1919–1944) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 789
6.2.1. Megszállás, ellenforradalom és a konszolidáció kezdetei . . 789
6.2.2. A trianoni békeszerzôdés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 794
6.2.3. A belpolitikai stabilitás megteremtése
és a politikai rendszer jellege . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 798
6.2.4. Alkalmazkodás és mérsékelt fellendülés
a gazdaságban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 806
6.2.5. Urak és kendek: a „neobarokk” társadalom . . . . . . . . . . . . . 813
6.2.6. Oktatás, kultúra, mûvelôdés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 819
6.2.7. Külpolitika, fegyverkezés, revízió . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 827
6.2.8. A második világháborúban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 835
6.3. A szovjet táborban (1945–1989) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 844
6.3.1. A Második Magyar Köztársaság létrejötte . . . . . . . . . . . . . . . 844
6.3.2. A párizsi békeszerzôdés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 850
6.3.3. Újjáépítés és a köztársaság felszámolása . . . . . . . . . . . . . . . . 854
6.3.4. Az ipar államosítása és a társadalom átrétegzôdése . . . . . . . 860
6.3.5. Az oktatás, a tudomány és a kultúra államosítása . . . . . . . . 862
6.3.6. A rákosista diktatúra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 868
6.3.7. A vas és acél országa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 872
6.3.8. A diktatúra oktatás- és mûvelôdéspolitikája . . . . . . . . . . . . . 874
6.3.9. Nagy Imre reformkísérlete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 879
6.3.10. Az 1956-os forradalom és szabadságharc . . . . . . . . . . . . . . . 882
6.3.11. Megtorlás és konszolidáció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 889
6.3.12. Gazdaság: a reformok útján . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 898
6.3.13. Oktatásügy és tudományos kutatás
a Kádár-korszakban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 905
6.3.14. Társadalom: a „gulyáskommunizmus”
fény- és árnyoldalai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 909
M_tort_impr_vege 10/24/07 4:34 PM Page 10

6.3.15. Kultúra és mûvelôdés: a „3 T” politikája . . . . . . . . . . . . . . . . 917

6.3.16. Külpolitika és külföldi magyarság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 922
6.3.17. Kádár bukása és a rendszerváltás elôzményei . . . . . . . . . . . 927
6.4. A Harmadik Magyar Köztársaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 934
6.4.1. A békés átmenet és az új magyar demokrácia . . . . . . . . . . . . 934
6.4.2. Magánosítás és kárpótlás: a piacgazdaság kialakulása . . . . 945
6.4.3. Oktatás, kutatás, mûvelôdés:
az átalakulás elônyei és hátrányai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 952
6.4.4. Külpolitika: vissza Európába . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 954

Bibliográfia (Összeáll. Paksa Rudolf) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 959

Kronológia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 967
Térképjegyzék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1012
Névmutató . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1013
M_tort_impr_vege 10/24/07 4:34 PM Page 11

Elôszó

A professzionális magyar történetírás intézményrendszere és személyi feltételei a

19. század utolsó harmadában alakultak ki. Az azóta eltelt több mint száz eszten-
dô alatt a magyar történészek számos szintézisben foglalták össze Magyarország
közel – és ma már több mint – ezeréves s a magyarság még régebbi idôkig vissza-
nyúló múltjának történetét. Ezek között többszerzôs és többkötetes nagy vállalko-
zások éppúgy akadnak, mint jellemzôen egy vagy két szerzô által írt rövid – egy-
vagy kétkötetes – és gyakran esszé jellegû áttekintések.
A nagy összefoglalások sorát a honfoglalás ezeréves évfordulója alkalmából
megjelentetett A magyar nemzet története címû, Szilágyi Sándor által szerkesztett
tízkötetes vállalkozás nyitotta meg. A 13 szerzô eltérô ideológiai és módszertani
szempontjait a korra általánosan jellemzô nemzeti romantikus szemlélet fogta
többé-kevésbé egységes keretbe. Az egész sorozathoz írott bevezetôjében Vaszary
Kolos esztergomi érsek és hercegprímás ezt az isteni gondviselés régi toposzával
egészítette ki. „Ha arról elmélkedem, hogy oly nagy idô alatt mennyi és mily hatal-
mas népek züllöttek el vagy olvadtak más népekbe, vagy idegen kormányzás alatt
élve vesztették el hegemóniájukat; […] ha meggondolom, hogy a nemzeti lét
egyik alapjának, anyai nyelvünknek majdnem századokon át teljes elhanyagolása
mellett is fönntartottuk nemzetiségünket: el kell ismernem, hogy Isten keze tar-
tott fönn bennünket. Isten keze vezérelt ki bennünket Ázsiából már akkor, midôn
a turk népek közt az izlám tömörülni kezdett, hogy annak egyik ága, a magyar, a
törzstôl elszakadva századok múlva védôbástyája legyen a keresztény Európának
a hatalmassá lett izlam ellen” – írta.1
A két világháború közti történetírás legnagyobb teljesítménye a Hóman Bálint és
Szekfû Gyula által írt Magyar történet volt, amelynek öt vaskos kötete 1928 és 1934
között jelent meg. Mivel mindkét szerzô a német filozófiai idealizmus és historizmus
hagyományaiból kialakuló szellemtörténeti iskola hatása alatt állt, a mû szemléleti
és módszertani egységessége szinte magától megteremtôdött. A történelem fô moz-
gatóerejének ez az iskola a koronként változó és népenként különbözô lelki-szellemi
tényezôk együttesét tartotta. „Amint egy ember sem állhat meg egyedül, úgy az

11
M_tort_impr_vege 10/24/07 4:34 PM Page 12

Elôszó

emberi történet hatóerôi sem mûködnek elszigetelten; mindnyájan együtt és egy-

szerre hatnak, s közöttük a megfoghatatlanok, a lelkiek azok, melyek primer vol-
tukban minden egyebet irányítanak, mindennek megadják a mértékét” – olvashat-
juk a szerzôpáros bevezetôjében. Ennek megfelelôen a munka rendezôelvévé az
olyan nagy szellemi áramlatok váltak, mint a reneszánsz, a barokk, a felvilágoso-
dás, a romantika és a liberalizmus. A magyarság ezekkel szembesülve és ezeket
adaptálva alkotta meg a maga mindenki másétól különbözô történetét, amely lé-
nyegét tekintve nem egyéb, mint a „magyar lélek története”.2
A kor másik nagy összegzésére, a Domanovszky Sándor által fôszerkesztett öt-
kötetes, 1939 és 1943 között megjelent Magyar mûvelôdéstörténetre ugyancsak
hatott a szellemtörténet. Eltérôen viszont Hóman Bálinttól és Szekfû Gyulától,
akiknek a figyelmét elsôsorban az állam és a politika kötötte le, Domanovszky és
munkatársai „a szellem kevésbé élesen észrevehetô mûködésére” helyezték a
hangsúlyt.3 Vagyis a politika helyett a múlt olyan aspektusait mutatták be, mint
például a földrajzi környezet átalakulása, a gazdálkodás fejlôdése, a település-
történet, a technika és az egyes mûvészeti ágak története, valamint a viselet-, az
étkezés- és a környezetkultúra változásai. A másik különbség, hogy a Magyar tör-
ténettôl eltérôen a Magyar mûvelôdéstörténet inkább enciklopédia, s nem belsô
koherenciával rendelkezô szintézis. Ez abból adódott, hogy az idôrendet követô
kötetek egyenként 15–16 tematikus fejezetét általában más-más specialista írta.
A többkötetes nagy összefoglalások mellett a 20. század elsô felében több mint
tucatnyi egykötetes „rövid magyar” is született. A szerzôk felfogásától és hajlamá-
tól függôen ezek között akadt olyan, amely az államfejlôdésre,, mások a társadalmi
változásokra („népiségtörténet”),5 a függetlenségi harcokra6 vagy éppen a geopoli-
tikai tényezôkre7 helyezték a hangsúlyt. Ismét mások a különbözô szempontok le-
hetôség szerint kiegyensúlyozott érvényesítésére törekedtek.8
A második világháború elvesztése és az ország szovjet megszállása a történetírás
számára is új helyzetet teremtett. A többpártrendszer felszámolásával és a kommu-
nisták hatalomátvételével, amely 1948–1949-ben ment végbe, a történetírás szovjeti-
zálása is megkezdôdött. A kizárólagos irányzattá vált marxista történetírás ars poeti-
cáját Andics Erzsébet fogalmazta meg a Magyar Történelmi Társulat 1949. március
27-i közgyûlésén. „A történelem minden tarkasága, sokoldalúsága és ellentmondása
ellenére – mutatott irányt a Moszkvából hazatért történész-ideológus – belsô objek-
tív törvényszerûségek által vezetett egységes folyamat az örök fejlôdés jegyében”,
amelynek végsô mozgatórugói „nem az emberek fejében, hanem a gazdaságban ke-
resendôk”, és amelynek legfôbb megnyilvánulási formája a „haladó” és a „reakciós”
erôk közötti osztályharc.9
Andics iránymutatása alapján a következô évtizedekben a magyar történelem
valamennyi korszaka új megvilágításba került. Szent István állama, melynek lét-

12
M_tort_impr_vege 10/24/07 4:34 PM Page 13

Elôszó

rehozását az addigi magyar történetírás nagy vívmányként értékelte, például

olyan „osztályállammá” minôsült, amely „az ország meghódított ôslakosságának s
a behurcolt rabszolgáknak a féken tartására jött létre”, s amely „a magyar dolgo-
zók osztályalávetésének az eszköze” volt.10 A késôbbi korok kitüntetett témáivá a
jobbágyság társadalmi küzdelmei és a Habsburgokkal szembeni rendi-független-
ségi harcok váltak, amelyek 1945 elôtti csúcspontjukat az 1919-es Tanácsköztár-
sasággal érték el. Ezek a szemléleti elemek határozták meg az elsô marxista szem-
léletû összefoglalás, az egykötetes A magyar nép története címû „rövid áttekintés”
koncepcióját, amely 1951 és 1953 között évente megjelent.11
1956 után, s különösen az 1960-as évek közepétôl a helyzet fokozatosan ja-
vult. Az ún. polgári, vagyis nem marxista kutatókat béklyózó ideológiai kötelékek
meglazultak, a marxisták pedig szakszerûbbé váltak. Ennek a liberálisabb kornak
volt egyik elsô terméke a Molnár Erik által szerkesztett kétkötetes Magyarország
története, amely elôször 1964-ben jelent meg. Bár a legfôbb magyarázó elvvé
emelt „osztályharcos szemlélet” nyomai még ebben a munkában is fellelhetôk, a
szerzôk többsége tematikai és módszertani szempontból egyaránt jelentôsen meg-
haladta az 1951-es összegzés színvonalát.12
E kétkötetes összefoglalásnál jóval ambiciózusabb vállalkozás vette kezdetét az
1970-es években. Ez 9 hatalmas kötetben akarta elbeszélni a magyar történelmet,
amelyhez egy historiográfiai jellegû 10. is csatlakozott volna. Ebbôl a Pach Zsig-
mond Pál által fôszerkesztett sorozatból az 1989–1990-es rendszerváltásig össze-
sen hét, pontosabban – a hatalmasra duzzadt terjedelem miatt – hétszer 2 kötet je-
lent meg. Elôször, még 1976-ban az 1918 és 1945 közötti idôszakkal foglalkozó 8.
kötet Ránki György szerkesztésében, majd az 1980-as évek végéig még további
hatszor 2 kötet. E kötetek mindegyikét féltucatnyi, sôt olykor tucatnyi szerzô írta.
Így a Szilágyi-féle „Millenáris történet” köteteihez hasonlóan színvonal szempont-
jából ezek is nagyon különbözôek, tematikai és módszertani szempontból pedig ek-
lektikusak voltak. Egyes szerzôk a legmodernebb társadalom- és kultúrtörténeti
szempontokat is sikerrel érvényesítették, mások viszont megrekedtek a 19. századi
típusú politikai eseménytörténetnél, amit néhány marxista terminus technikussal
vegyítettek. Az 1246 és 1526 közötti idôszakkal foglalkozó 2., az 1945 utáni kor-
szakkal foglakozó 9. és a historiográfiainak szánt 10. kötet eddig nem jelent meg, s
most már valószínûleg nem is fog.
A rendszerváltás óta eltelt másfél évtizedben új nagy magyar történeti szinté-
zis nem született. A négykötetesre tervezett Magyarok Európában címû vállalko-
zásnak, amely a történetírás részérôl elôször reagált az új helyzettel együtt járó
identitásválságra, az 1867 utáni korszakokkal foglalkozó kötete a mai napig nem
jelent meg.13 Egykötetes rövid áttekintésbôl viszont legalább fél tucat készült.
Ezek egy része a külföldi, másik része a hazai érdeklôdôkhöz kívánt szólni. 14

13
M_tort_impr_vege 10/24/07 4:34 PM Page 14

Elôszó

E munka, mely az Akadémiai Kiadó Akadémiai kézikönyvek sorozatának a ré-

sze, elsôsorban a magyar történelmet tanuló igényes középiskolások és a BA vagy
undergraduate szintû egyetemisták, valamint tanáraik segédkönyve kíván lenni.
Ennek megfelelôen nemcsak történészi értelmezéseket, hanem forrásszövegeket,
térképeket és táblázatokat, valamint részletes kronológiát és didaktikusan tagolt,
bôséges irodalomjegyzékeket is tartalmaz.
A munka alapvetô rendezôelve a kronológia. Az elsô fejezet a magyarság erede-
tével és a honfoglalással foglalkozik. A második és a harmadik tárgya a középkori
Magyar Királyság története, amelyen belül az Árpád-ház 1301-es kihalása számít
választóvonalnak. A negyedik az Oszmán és a Habsburg Birodalom közé szorult és
ezért három részre szakadt Magyarország történetét mutatja be 1526-tól 1711-ig.
Az ötödik fejezet címe: Magyarország a Habsburg Monarchiában, idôhatárai pedig
1711 és 1918. A kötetet záró utolsó nagy egység 1918 ôszétôl a 21. évszázad küszö-
béig követi nyomon az ország történetét. Minden fô fejezet néhány oldalas össze-
foglalással kezdôdik, amely felhívja a figyelmet az adott kor fô jellegzetességeire,
alkorszakaira és fontos problémáira. Ennek végén található az ajánlott irodalom-
nak az a része, amely az egész korszakot átfogja. Az ajánlott irodalmon belül elô-
ször a forrásgyûjtemények és a dokumentumkötetek, majd a feldolgozások szere-
pelnek, egymástól elkülönítve.
A fô fejezeteken belüli tagolás alapelve ugyancsak az idôrend. A kronológiai
rendben következô alfejezeteken belül viszont többnyire tematikai rendezôelvet
érvényesítettek a szerzôk. Hangsúlyosan törekedtek arra, hogy a kül- és a belpoli-
tika, valamint az államszervezet története mellett a gazdasági és társadalmi viszo-
nyok alakulásáról, valamint a szellemi élet és a mûvelôdés történetérôl is képet
kapjon az olvasó. Másik fontos szempontjuk a nemzetközi összehasonlítás, illetve
Magyarország történetének beillesztése volt az európai történelembe.
Mivel a kötet tárgya nem a magyarság, hanem a mindenkori Magyarország tör-
ténete, az ország területén lakó, nem magyar etnikai csoportok múltjára és a nem-
zetiségi kérdésre ugyancsak nagy hangsúly helyezôdik. Az 1920 után kisebbségi
sorba került magyarság története viszont csak annyiban tárgyaltatik, amennyiben
közvetlenül kapcsolódik a trianoni ország történetéhez. A fô fejezeteken belüli al-
fejezeteket ugyancsak irodalomjegyzékek zárják. Ezek egyetlen esetben sem tö-
rekszenek teljességre. Céljuk az, hogy segítsék az olvasót a további tájékozódás-
ban. Ugyanez a rendeltetése annak a kötet végén található bibliográfiának is,
amely Magyarország, illetve a magyarság korokon átívelô történetével foglalkozó
forrásgyûjteményeket és átfogó feldolgozásokat tartalmazza.
Minden szerzô a saját korszakára vonatkozó megbízható tudásanyag összefog-
lalására és közérthetô prezentálására törekedett. Vitába szállnak a tudománytalan
nézetekkel, és jelzik a sajátjuktól esetleg eltérô más szakmai álláspontokat. Bár ideo-
lógiai-politikai szempontból maguk sem értenek mindenben egyet, összeköti ôket a
14
M_tort_impr_vege 10/24/07 4:34 PM Page 15

Elôszó

szakma szabályainak ismerete és feltétlen tisztelete, valamint az emberi történe-

lem végsô kérdéseinek tudományos megválaszolhatatlanságába való belenyugvás.
Hárman közülük a Magyar Tudományos Akadémia tagjai, és valamennyien sok-
éves kutatói és egyetemi oktatói tapasztalattal rendelkeznek. Lectori salutem!

Romsics Ignác

1 Vaszary Kolos: Bevezetés. In: Szilágyi Sándor (szerk.) A magyar nemzet története. I. köt. Magyar-

ország a királyság megalapításáig. Írták Frôhlich Róbert–Kuzsinszky Bálint–Nagy Géza–Marczali Henrik.

Bp. 1895, 11.
2 Hóman Bálint–Szekfû Gyula: Magyar történet. I. köt. A szerzôk elôszava. Bp. 1928, 5–8.
3 Domanovszky Sándor: Elôszó. In: Domanovszky Sándor–Balanyi György–Mályusz Elemér–Szent-

pétery Imre–Varjú Elemér (szerk.) Magyar mûvelôdéstörténet. I. köt. Ôsmûveltség és középkori kultúra. Bp.
1939, 15–16.
4 Szekfû Gyula: A magyar állam életrajza. Bp. 1918 (Új kiadás: Bp. 1988)
5 Szabó István: A magyarság életrajza. Bp. 1941 (Új kiadás: Bp. 1990)
6 Mód Aladár: 400 év. Küzdelem az önálló Magyarországért. Bp. 1943. (4., bôv. kiadás: Bp. 1949)
7 Baráth Tibor: Az országépítés filozófiája a Kárpát-medencében. Kolozsvár, 1943
8 Például Eckhart Ferenc: Magyarország története. Bp. 1933; Kosáry Domokos: Magyarország története.

Bp.1943
9 Andics Erzsébet: Elnöki székfoglaló a Magyar Történelmi Társulat 1949. március 27-i közgyûlésén.

Századok, 1948. 1–4. (1949) 1–18.

10 Molnár Erik: A magyar társadalom története az ôskortól az Árpádkorig. 2. kiad. Bp. 1949, 5.
11 Heckenast Gusztáv–Incze Miklós–Karácsonyi Béla–Lukács Lajos–Spira György: A magyar nép törté-

nete. Rövid áttekintés. 2. kiadás. Bp. 1953

12 Molnár Erik (szerk.) Magyarország története. I–II. Bp. 1964
13 Glatz Ferenc (szerk.) Magyarok Európában. Bp. 1990, I. Engel Pál: Beilleszkedés Európába, a kezde-

tektôl 1440-ig; II. Szakály Ferenc: Virágkor és hanyatlás 1440–1711; III. Kosáry Domokos: Újjáépítés
és polgárosodás, 1711–1867.
14 Lásd a kötet végén található bibliográfiát.
15