Juhasz A 2015 Q1RALG f1

MISKOLCI EGYETEM
GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR

GÉP- ÉS TERMÉKTERVEZÉSI INTÉZET
3515 Miskolc- Egyetemváros
SZAKDOLGOZAT
Feladat címe:
3D-s másoló maró tervezése
Készítette:
JUHÁSZ ÁDÁM
Bsc. szintű, gépészmérnök szakos
Géptervező szakirányos hallgató
Konzulens:
DR. BIHARI ZOLTÁN
Egyetemi adjunktus
Miskolci Egyetem Gép- és Terméktervezési Intézet
2014/2015. TANÉV, 1. félév

Miskolci Egyetem
Gépészmérnöki- és Informatikai
Kar
Gépészmérnök szak
Géptervező szakirány Gép- és Terméktervezési Intézet
3515 Miskolc- Egyetemváros
TERVEZÉSI FELADAT
SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTÉSBŐL
JUHÁSZ ÁDÁM részére
G4-BGG tanulókör, Q1RALG
Gépészmérnöki (Bsc) szak, Géptervező szakirány
Terméktervezés tárgyköre: Termékfejlesztés
Feladat címe: Másoló marógép tervezése
A feladat részletezése:
1. Vizsgálja meg a gyorsprototípus gyártás lehetőségeit termelékenység és

műveleti költség vonatkozásában.
2. Tekintse át a 3D-s szkennelési eljárásokat, elemezze működés és pontosság
vonatkozásában.
3. Tervezzen egy pantográf jellegű másoló maró berendezést. Készítsen
megoldásváltozatokat az előre meghatározott funkciókra.
4. Méretezze, illetve ellenőrizze a szilárdságilag kritikusnak vélt elemeket.
5. Határozza meg a megtervezett készülék munkaterének méreteit, a befoglaló
hasáb geometriáját.
6. Készítse el a szerkezet 3D-s szerelési rajzát, valamint a 2D-s összeállítási
rajzdokumentációt megfelelő számú nézet illetve metszet alkalmazásával.
7. Készítse el a szerkezet működőképes prototípusát.
8. Végezzen költségkalkulációt.
Tervezésvezető: Dr. Bihari Zoltán, egyetemi adjunktus
A feladat kiadásának időpontja: 2014. szeptember 12.
A feladat beadásának határideje: 2014. november 21.
Miskolc, 2014. szeptember 8.

Dr. Takács Ágnes
Tárgyjegyző
2
Konzultációs lap
DÁTUM ALÁÍRÁS MEGJEGYZÉS
09.08.-09.12.
1. hét
09.15-09.19.
2. hét
09.22.-09.26.
3. hét
09.29.-10.03.
4. hét
10.06.-10.10.
5. hét
10.13.-10.17.
6. hét
10.20.-10.24.
7. hét
10.27.-10.31.
8. hét
11.03.-11.07.
9. hét
3
Nyilatkozat
Alulírott Juhász Ádám, a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Karának

hallgatója kijelentem, hogy a „3D-s másoló maró tervezése” című Szakdolgozat feladatot
saját magam készítettem. A dolgozatban szereplő minden olyan részt, melyet szó szerint,
vagy azonos értelemben, de átfogalmazva más forrásból átvettem, egyértelműen a forrás
megadásával megjelöltem.
Továbbá hozzájárulok ahhoz, hogy a dolgozatot és az abban szereplő eredményeket a

Miskolci Egyetem saját céljaira felhasználja.
Miskolc-Egyetemváros, 2014. november 9.
....................................
aláírás
4
Tartalomjegyzék
1. Bevezetés ...................................................................................................................... 7
2. A pantográf ................................................................................................................... 8
2.1. Működése ............................................................................................................... 8
2.2. A 3D pantográf ..................................................................................................... 10
2.3. Más típusú pantográfok ........................................................................................ 10
3. A 3D szkennelés ......................................................................................................... 11
3.1. A CAD dokumentum előállítása .......................................................................... 11
4. Gyors prototípusgyártás .............................................................................................. 13
4.1. SLA (Stereolytography) ....................................................................................... 14
4.2. SLS (Selective Laser Sintering) ........................................................................... 15
4.3. LOM (Laminated Object Manufacturing) ............................................................ 16
5. Szabadalom- és piackutatás ........................................................................................ 18
5.1. Szabadalmak ........................................................................................................ 18
5.1.1. Az első szabadalom ....................................................................................... 18
5.1.2. A második szabadalom .................................................................................. 19
5.2. Piackutatás............................................................................................................ 20
5.2.1. Strigon MP 200 M ......................................................................................... 20
5.2.2. Kulcsmásoló .................................................................................................. 20
5.2.3. Pantográf tartókar .......................................................................................... 21
6. Koncepcionális tervezés ............................................................................................. 22
6.1. A feladat megfogalmazása ................................................................................... 22
6.2. Funkcionális részegységek ................................................................................... 22
6.3. Megoldásváltozatok ............................................................................................. 24
6.3.1. Az első megoldásváltozat .............................................................................. 24
6.3.2. A második megoldásváltozat ......................................................................... 26
6.3.3. A harmadik megoldásváltozat ....................................................................... 28
6.4. Értékelés ............................................................................................................... 30
6.4.1. Az értékelés szempontjai ............................................................................... 30
6.4.2. Megoldásváltozatok értékelése ...................................................................... 30
7. A gép felépítésének ismertetése .................................................................................. 32
7.1. Vázszerkezet ........................................................................................................ 32
7.2. Csukló .................................................................................................................. 33
7.3. Szánszerkezet ....................................................................................................... 36
5
7.4. Kötőelemek .......................................................................................................... 37

7.5. Támasztó elemek .................................................................................................. 39
7.6. Fogantyú ............................................................................................................... 40
7.7. Védőburkolat ........................................................................................................ 41
7.8. Asztal.................................................................................................................... 42
7.9. Marógép ............................................................................................................... 43
7.10. Munkadarab befogó ........................................................................................... 44
7.11. Forgácselszívó .................................................................................................... 47
7.11. Tapintó ............................................................................................................... 48
8. A konstrukció .............................................................................................................. 50
9. Mérnöki számítások .................................................................................................... 51
9.1. Gázrugó méretezése ............................................................................................. 51
9.2. A gázrugó kiválasztása ......................................................................................... 53
9.3. Kihajlás ellenőrzése ............................................................................................. 54
9.4. Csapágyak méretezése ......................................................................................... 57
Összegzés ........................................................................................................................ 59
Summary ......................................................................................................................... 60
Irodalomjegyzék ............................................................................................................. 61
Mellékletek ..................................................................................................................... 63
6
1. Bevezetés
Napjaink egyre inkább rohanó ipari világa megköveteli, hogy képesek legyünk egy létező
alkatrészről rövid időn belül megfelelő pontosságú és felületminőségű másolatot
készíteni. Erre rendkívül sokféle lehetőséget kínálnak a gyors prototípus gyártó technikák
(RPT), melyek a korszerű számítástechnikával és elektronikával karöltve másolják le az
alkatrészeket. Az általam tervezett géphez mégis egy olyan másolási elv adott ihletet,
amelyet már a XVII. században is alkalmaztak. Ez nem más, mint a pantográf.
Habár ez a technológia idejétmúltnak tűnhet, egyszerűsége és praktikussága nem

vitatható, mivel az olykor egyébként fontos, és hasznos számítástechnika éppen hogy
bonyolítja egy adott művelet elvégzésének módját, és növeli annak időszükségletét. A
gépem elsősorban kisszériás és egyedi gyártások során nyerhet létjogosultságot, ugyanis
az alkatrészgyártás elkezdése nem igényel hosszas előkészületeket, így ilyen téren
megelőzi a sokkal modernebb és korszerűbb eljárásokat.
1.1. ábra – RPT technikával készült fogaskerék [17]
7
2. A pantográf [1]
A pantográf egy olyan négykaros mechanizmus, melynek karjai parallelogrammát

alkotnak, és minden kar vége egyben csuklót képez. Feltalálója Christoph Scheiner
jezsuita pap 1603-ban. Eredetileg térképek, vonalas rajzok felnagyítására vagy
kicsinyítésére használták. Az elnevezés a görög παντ (minden) és γραφ (ír) szavak
összetételéből származik.
2.1. Működése
A rajzon D, E, F és B csomópontok képezik a parallelogramma csúcsait, mindegyik

csuklópont is egyben. Az A ponton egy rögzítő szeg található, melyet a rajzba vagy az
asztalba szúrtak, így a szerkezet ekörül a pont körül szabadon elfordulhatott. A C pontba
tollat vagy ceruzát erősítenek. Ha a B pontot a nagyítandó rajz vonalai mentén
végigvezetik, a C pontban lévő rajzoló eszköz annak nagyítottját rajzolja ki.
2.1. ábra – A pantográf elvi ábrája
8
Ezt rendkívül egyszerű belátni, mivel az A-D-B és az A-F-C háromszögek – függetlenül

szögeik nagyságától – hasonlóak. Az ábra lineáris nagyítást pedig a C-A/B-A arány szabja
meg. Ha a B és C pontok szerepét felcserélik, vagyis a B pontba kerül a rajzoló eszköz és
a C pontot vezetjük végig a másolandó rajzon, az eredmény az ábra kicsinyített mása lesz.
A belső parallelogramma méreteinek megváltoztatásával lehetőség van a lépték

megváltoztatására.
Ezt a B-D és B-E karok hosszának megváltoztatásával lehet elérni ügyelve arra, hogy a
vázlat szerinti geometria ne változzon, egyébként az ábra torzulást szenved.
2.2. ábra – Pantográf másoló maró a Gép- és Terméktervezési Intézetben
9
2.2. A 3D pantográf
A fent leírt pantográf csupán egy síkban képes a nagyítást és a kicsinyítést végrehajtani.
Ezt síkpantográfnak nevezzük megkülönböztetésképpen a térben mozgó és térbeli
alakzatokat is másolni képes 3D pantográfoktól. Ezekkel a speciális marógépekkel
leginkább kicsinyítést végeznek.
2.3. Más típusú pantográfok
A köznyelvben mindenféle karos és csuklós mechanizmussal működő eszközt és gépet is

pantográfnak hívnak, habár többnyire nem az írás a funkciójuk.
A legismertebb „pantográf” egy speciális olvasólámpa, melynek felső részét a kívánt

helyzetbe tudjuk pozícionálni, míg talpazata az asztalhoz egy pontba van rögzítve.
Megemlíthetjük még a villamos járműveknél áramszedőként alkalmazott „pantográfot”,

melynek szimmetrikus ötszög alakja van.
2.3. ábra – Villamos áramszedője
10
3. A 3D szkennelés [2] [3]
A 3D szkennelést mint eljárást fontos megemlítenünk, ugyanis az RP technológiák

forrásául szolgáló CAD dokumentum hiányában először elő kell azt állítanunk.
A 3D szkennerek olyan eszközök, melyek egy adott test felületgeometriájának mérésére,

rögzítésére, digitalizálására szolgálnak. Többnyire lézer- vagy strukturált fény
használatával működnek, de lehetőség van tapintófej alkalmazására is. Fontos
tulajdonságuk közé tartozik, hogy milyen távolságból, milyen pontossággal és
felbontással képesek a letapogatást elvégezni. A tárgy textúráját úgy kaphatjuk meg, ha
kombináljuk a tárgyszkenner és az optikai szkenner által képzett pontfelhőket.
3.1. A CAD dokumentum előállítása
Első lépésként a mesterdarab felületét tapogatjuk le. Ez történhet ún. kontakt vagy lézeres
eljárással. Kontakt eljárásnál a letapogatást egy tapintófej végzi, melyet a darab teljes
felületén vezetünk végig, míg a másiknál egy lézersugár pásztázza végig a felületet.
3.1. ábra – Kontakt letapogatású 3D szkennelés
11
Második lépésben a program egy pontfelhőt generál (3.2. ábra), amely a szkenner által
létrehozott digitális ponthalmaz. A digitalizált modellel szemben támasztott
követelményeket célszerű előre megismerni - mint például: pontosság, alakhűség - mivel
ettől függ a pontfelhő sűrűsége és a szkennelési eljárás. Előbbi szempont egyáltalán nem
közömbös, mivel a feleslegesen sűrű pontfelhő hosszú szkennelési időt eredményez.
3.2. ábra – Digitális pontfelhő
Harmadik lépés a modellépítés és a rekonstrukció, mely során a pontfelhő feldolgozásra

kerül. A feldolgozás módja szerint két esetet különböztetünk meg:
 Egylépcsős eljárásnál a pontfelhőt egyből a CAD rendszerbe exportáljuk.

 A másik, többlépcsős eljárás során a szkenner saját szoftverével készül el a
felületmodell.
A szkennelés utolsó lépéseként ellenőrizzük, hogy a létrehozott CAD modell megfelel-e

a vele szemben támasztott követelményeknek, szükség esetén korrigálunk.
12
4. Gyors prototípusgyártás [4]
A piaci igények változásai tették szükségessé egy újfajta fejlesztési mód kialakulását, a
szimultán fejlesztést. A hagyományos fejlesztéssel ellentétben, ahol az egyes tervezési,
illetve gyártási lépések egymás után következnek, itt egy időben mennek végbe.
Ez egy viszonylag új gyártótechnológia, mely lehetővé teszi egy CAD dokumentumból

3D fizikai modellek megalkotását Az eljárás az additív, azaz anyaghozzáadó módon,
rétegről-rétegre építi fel a modellt oly módon, hogy annak vízszintes keresztmetszeteit
helyezi el egymáson. Ezzel szemben a hagyományos megmunkálási eljárásoknál lebontó
elvet alkalmaznak, ahol anyagot távolítanak el a munkadarabból.
A gyártáshoz anyagok széles palettája áll rendelkezésre, amely a lemez jellegű

anyagoktól, a porokon át a különböző fluidumok alkalmazásáig terjed.
Általánosan elmondható, hogy ezen technológiákkal létrehozott alkatrészek többnyire

csak szemléltetésre, vizualizációra alkalmasak, ezért szilárdsági vizsgálatok elvégzése
nem lehetséges rajtuk. Ennek oka a felhasznált anyagok lágysága. Kivételt képez ez alól
az ún. Rapid ToolTM eljárás, melyről a későbbiekben részletesebben szót ejtek.
Az eljárások áttörést jelentettek a tervezői munkában, mivel minden egyes tervezési

lépést, módosítást azonnal szemrevételezhetünk, így az esetleges hibákat könnyebb
feltárni, ezáltal – kevesebb selejt – jelentős költségmegtakarítás érhető el.
A továbbiakban ismertetem a három leggyakoribb RPT eljárást.
13
4.1. SLA (Stereolytography)
4.1. ábra – Az SLA technológia felépítése
Az SLA eljárás epoxi és akrilát bázisú gyantát felhasználva építi a modelleket oly
módon, hogy a lézersugár rétegről-rétegre megkeményíti az anyagot.
Nagy előnye, hogy mindközül az egyik legpontosabb gyors prototípusgyártó eljárás, mely
kiváló felületi minőséget biztosít. Képes továbbá komplex alakzatok, finom részletek
előállítására.
Az elkészült modellek minden további nélkül alkalmasak további megmunkálásokra és

felületi kezelésekre, mint például ragasztás, lakkozás és polírozás.
Hátrányait tekintve elmondható, hogy az alkatrészek kevésbé viselik el a terheléseket, így

– mint már említettük – csak szemrevételezésre alkalmasak. A gyanta hűlését követően
zsugorodás és vetemedés lép fel, mely előre nem jelezhető mértékű, így hibás geometriát
eredményezhet. Továbbá a felhasznált alapanyagok költségesek, valamint mérgezőek.
14
4.2. SLS (Selective Laser Sintering)
4.2. ábra – Az SLS eljárás elvi vázlata
Az SLS eljárás – szemben az SLA-val – különböző porokat lézersugár segítségével

megolvasztva építi fel a modellt. A technológia alapjául szolgáló por alapanyaga szinte
bármilyen anyag lehet, amely hőmérséklet hatására kilágyul. Ez teszi igazán méltóvá ezt
az eljárást, hogy felvegye a versenyt adott esetben a forgácsolt alkatrészekkel.
Ennél a technológiánál jellemzően kompozit, finomított és standard nylont,

polikarbonátot, valamint precíziós öntészeti viaszt használnak alapanyagként.
Indirekten lehetőség van fémek alkalmazására oly módon, hogy az acél mátrixba
kötőanyagként hőre lágyuló műanyagot keverünk. Ez a korábban már említett ún.
Rapid ToolTM eljárás.
Az eljárás képes fém és kerámia porokat közvetlenül is alkalmazni, viszont ez

elég költséges, mivel nagyteljesítményű lézert igényel.
Az SLS előnyei közé tartozik az alkalmazható anyagok széles tárháza, valamint a

különböző behatásokkal szemben ellenálló modell. Ebből kifolyólag alkalmas
mechanikai és termikus igénybevételek elviselésére.
Hátránya a hosszas előkészítés és befejezés, valamint az oxidációt elkerülendő nitrogén

atmoszféra alkalmazása. Ezek mind jelentős költség- és időráfordítással járnak.
15
Az elkészült darab pontossága és felületminősége az alkalmazott anyag

szemcseméretéből kifolyóan korlátokba ütközik. Az SLA eljáráshoz hasonlóan itt is
megfigyelhető egy néhány százalékos zsugorodás, amely a méret- és az alakhűség
rovására megy.
4.3. LOM (Laminated Object Manufacturing)
4.3. ábra – Az LOM eljárás elvi vázlata
Témám szempontjából az LOM a legérdekesebb eljárás, mivel az elkészült modellek

anyagukat és textúrájukat tekintve rendkívül hasonlítanak a fára. Ennek elkészítéséhez ez
a technológia speciális LOM papírok széles tárházát alkalmazza a standardtól, az
üvegszál erősítésén át, egészen a tűzállóakig.
Működését tekintve az előbb bemutatott módszerekhez hasonlóan a modell itt is annak

vízszintes keresztmetszeteinek egymásra építésével jön létre. Az adagoló hengerről egy
réteg papír érkezik a lézersugár alá, a munkatérbe.
A lézer kivágja a leendő modell első rétegének kontúrját a papírból, eztán a gyűjtő henger
távolítja el a felesleget, és helyére egy újabb réteg papír érkezik. Ekkor a lézer kivágja a
tárgy második rétegét, és így tovább. Minden réteg befejezése előtt a lézer „felkockázza”
a kontúrvonal körüli papírt, hogy a modellépítést követően azt könnyebben ki lehessen
16
bontani a papírtömbből. Ezután az alkatrész alkalmas arra, hogy valamilyen befejező

megmunkálásnak – csiszolás, lakkozás – alávessük.
Az eljárásnak sok kedvező tulajdonsága van, mint például az alacsony kezelési költségek,
az olcsó alapanyag. Alkalmas egészen nagyméretű – 810mm x 560mm x 500mm –
darabok előállításához. Viszonylag gyors eljárás köszönhetően annak, hogy csak a darab
kontúrját vágja körbe a lézer.
Az LOM ellen szól, hogy a megmunkálás során nagymennyiségű hulladék keletkezik.

Ugyan csak kedvezőtlen, hogy belső üreggel rendelkező alkatrészek nem – illetve csak
két részből – gyárthatók. Mivel a létrejött modell anyaga a fához hasonló, ez is hajlamos
a vizet magába zárni, ezáltal itt is megfigyelhető a vetemedés. A darab mechanikai
tulajdonságai jelentős eltérést mutatnak az építési irányban, a rá merőleges irányokhoz
viszonyítva.
4.4. ábra – LOM eljárással készült modell
17
5. Szabadalom- és piackutatás
Ebben a fejezetben megvizsgálom a már létező szabadalmakat, valamint a piacon
fellelhető hasonló termékeket.
5.1. Szabadalmak [5]

5.1.1. Az első szabadalom
Az első kiválasztott szabadalmam a 2. fejezetben taglalt pantográf elvén működik. Főként

cipészek számára kifejlesztett szerkezet, mely a szabásminták gyors másolását teszik
lehetővé.
A leírás szerint szaktudással nem rendelkező emberek is könnyen alkalmazhatják.

Lehetőség van a méretarány pontos beállítására, így lehetséges különböző méretű
cipőbetétek készítése.
 Feltalálója: Böjtös Antal, Jánoshalma

 Bejelentés időpontja: 1935. 06. 21
 Ügyszám: B-13105
 Lajstomszám: 118370
5.1. ábra – Cipészek számára készült pantográf
18
5.1.2. A második szabadalom
A második szabadalmam az eredeti pantográfhoz hasonlóan rajzok másolására szolgál. A

különbség a működési elvben mutatkozik meg, miszerint a hagyományos karos-csuklós
mechanizmus helyett a tapintó és a rajzoló eszköz egy eltolható hüvelyen helyezkedik el.
A nagyítás – vagy adott esetben kicsinyítés – mértékének beállítása a ’Z’ és a ’H’ pontok
távolságának változtatásával lehetséges (5.2. ábra alapján).
 Feltalálója: Pfeiffer Lipót, Prága

 Bejelentés időpontja: 1836. 03. 18
 Ügyszám: 5921
 Lajstomszám: 5921
5.2. ábra – Pfeiffer Lipót-féle rajzmásoló pantográf
19
5.2. Piackutatás
Sajnos napjainkban a különböző CNC és RPT technológiák szinte teljesen kiszorították

a hagyományos, mechanikus elven működő, pantográf jellegű másológépeket.
Viszont, a piacon még fellelhető néhány, a korábbi évtizedekből megmaradt klasszikus
pantográf gép.
5.2.1. Strigon MP 200 M [6]
5.3. ábra – Strigon MP 200 M típusú másoló maró
5.2.2. Kulcsmásoló
Az ismert gépek közül egyedül ez van jelen a mai napig ebben a formájában.
A különbség az eddigi gépekhez képest, hogy a forgácsoló szerszám és a tapintófej az
asztalhoz van rögzítve, és a mester- illetve a munkadarab végzi a mozgást.
5.4. ábra – Kulcsmásoló berendezés [7]
20
5.2.3. Pantográf tartókar [10]
Ez az eszköz a végén befogott szerszám tömegét hivatott kiegyensúlyozni, valamint a

szerszám függőleges helyzetét stabilizálja.
Alkalmazását illetően bármilyen kézi szerszám – például elektromos vagy pneumatikus
csavarozó – felfüggesztésére alkalmas.
5.5. ábra – Pantográf-elvű tartókar kézi szerszámgépekhez
21
6. Koncepcionális tervezés [8]
6.1. A feladat megfogalmazása
A feladat egy olyan gép megtervezése, mely alkalmas arra, hogy egy létező fizikai
modellről, mesterdarabról 1:1 méretarányú – azaz természetes nagyságú – másolatot
készítsen.
6.2. Funkcionális részegységek
Vázszerkezet. A gép szerkezetét alkotó elemek. Célja a berendezés

részegységeinek hordozása, és a kellő merevség biztosítása.
Csukló. A mechanizmust tagjainak egymáshoz viszonyított

elfordulását teszi lehetővé.
Szán. A marógépet, a tapintófejet, valamint a kezelőszerveket

hordozó eszköz, mely gondoskodik azok szabad transzlációs és
rotációs mozgásaikról.
Kötőelemek. A gép alkotóelemeinek megfelelő összekapcsolását

szolgáló elemek.
Támasztóelemek. A gép kezelőjének tehermentesítését biztosítja,

mely képes a berendezés önsúlyának megtartására, illetve
gondoskodik a gép alaphelyzetbe térítéséről a megmunkálás
befejeztével.
Fogantyú. A berendezés biztonságos üzemeltetését szolgáló elem.

Megfelelő és ergonomikus megfogást nyújt, továbbá helyet ad a
kétkezes indítógomboknak.
22
Védőburkolat. Célszerűen egy plexilap, mely védelmet nyújt a

forgácsok ellen.
Asztal. T-hornyokkal ellátott asztal, mely biztosítja a különböző

készülékek rögzítését.
Marógép. Egy felsőmaró berendezés, amely a forgácsolást végzi.
Munkadarab befogó. A munka- és a mesterdarab befogására

szolgáló készülék.
Forgácselszívó. A keletkező forgács gyors eltávolítását biztosító

berendezés.
Tapintó. A mesterdarab felületének letapogatását végző eszköz.
23
6.3. Megoldásváltozatok
Ebben a fejezetben ismertetek néhány lehetséges megoldásváltozatot a feltárt

funkciók segítségével.
6.3.1. Az első megoldásváltozat
Ez a megoldás, a klasszikus, rajzmásolásra szolgáló pantográf mintájára épül. A

mechanizmus négy tagból és négy – egyenként egy szabadságfokú – csuklós kényszerből
épül fel. (lásd: 2.1. ábra)
A kialakítás vitathatatlan előnyeihez tartozik annak egyszerűsége, mely biztosítja a

hosszú és megbízható működést. Továbbá lehetőség van a másolási arány beállítására,
azaz a nagyítás vagy a kicsinyítés mértékére.
6.1. ábra – Az első megoldásváltozat funkcióábrája
24
6.2. ábra – Az első megoldásváltozat kinematikai modellje
Hátránya viszont, hogy főként 2D-s alakzatok előállítására alkalmas, a harmadik

dimenzióban erősen korlátozott a megmunkáló képessége. A konstrukció célszerűen
domborminták másolására és gravírozás jellegű feladatok elvégzésére alkalmas.
25
6.3.2. A második megoldásváltozat
A második struktúra talán a Piackutatás c. fejezetben bemutatott kulcsmásoló berendezés

működési elvéhez hasonlítható.
A forgácsolást végző marógép, valamint a tapintófej mereven a munkaasztalhoz van

rögzítve. Ezzel szemben a mester- és a munkadarab végzi a pozícionáló mozgásokat egy
kétcsuklós mechanizmus révén. A darabok egy közös szánszerkezethez vannak rögzítve,
mely lehetővé teszi az oldalirányú, valamint a forgó mozgásukat egyaránt.
6.3. ábra – A második megoldásváltozat funkcióábrája
26
A megoldás előnye, hogy kicsi lesz a mozgatott tömeg, mivel a jelentős súlyú marógép
fixen rögzítésre került, így csak a forgácsoló főmozgást végzi. Ezáltal könnyebben
kezelhető a gép, nem jelent nagy fizikai megterhelést az üzemeltetője számára. A
forgácselszívó, valamint a biztonságos – kétkezes indítású – fogantyú hozzáadásával
jelentősen nőtt a kezelhetőség és a használhatóság.
Ez az előny egyben hátrányként is jelentkezik, mivel ezáltal erősen korlátozott a

megmunkálható munkadarabok mérete. A nagyméretű darabok nemcsak nagyobb
terhelést rónak a gépkezelőre, hanem a pozícionálást is nehezítik.
A hozzáadott munkadarab-befogó alkalmas a készülékek széles palettájának befogására,

melyek adott esetben lehetővé teszik a hengerszimmetrikus alkatrészek megmunkálását
is.
6.4. ábra – A második megoldásváltozat kinematikai modellje
27
6.3.3. A harmadik megoldásváltozat
Ez a felépítés főként a praktikusságot, a használhatóságot fokozó elemekkel bővült. Az

előzőhöz hasonlóan megmaradt a párhuzamos kétcsuklós mechanizmus-elvű kialakítást.
A forgácsoló és tapintó eszköz, valamint a minta- és a megmunkálandó darab viszont
helyet cseréltek. Ezúttal a befogó szerszám egy T-hornyos asztalon helyezkedik el, mely
rögzíti a darabokat. A felső szánra került fel a maró- és tapintó szerszám.
6.5. ábra – A harmadik megoldásváltozat funkcióábrája
28
Korábban – mint már említettük – nagy súlya miatt került a marógép az asztalon
rögzítésre. Ennek kompenzálására került beépítésre a gázrugós megtámasztás, mely
gondoskodik a gép és az egyéb szerelvények önsúlyának megtartásáról.
Egyúttal biztonsági funkcióval is bír, mivel abban az esetben, ha a gépkezelő hirtelen

elengedné a berendezést, az a gázrugóknak köszönhetően visszatér alaphelyzetébe. Egy
plexilap felszerelésével a keletkező, nagysebességgel szálló forgács ellen is védelmet
nyújtunk.
Továbbá, a T-hornyos asztal lehetővé teszi bármilyen befogó, megfogó készülékek gyors
és egyszerű rögzítését.
6.6. ábra – A harmadik megoldás kinematikai modellje
A megoldás hátránya funkciók sokaságában rejlik. A gázrugók viselkedése a lökethossz

függvényében nem egyenletes, ugyanakkor erős hatással van rájuk a hőmérséklet is. Ez
utóbbi kiküszöbölésére célszerű állítható erejű gázrugókat választani, melyekkel
ellensúlyozni tudjuk a hőmérsékletváltozásból adódó változó erőt.
Mindent egybevetve ez a felépítés rendkívül sokrétű felhasználást tesz lehetővé, valamint

funkciói és kialakítása révén képes eleget tenni az ipari követelményeknek is.
29
6.4. Értékelés
Ebben a fejezetben különböző értékelő eljárásokkal rangsorolom az előbbi

megoldásváltozatokat a meghatározott szempontok alapján.
6.4.1. Az értékelés szempontjai
 Használhatóság: A berendezés praktikusságát, használatának nehézségi fokát

fejezi ki.
 Pontosság: A gép megmunkálási pontosságát kifejező adat.
 Egyszerűség: A gép összetettségének, alkatrészei számának jellemzésére

szolgál.
 Karbantarthatóság: Megmutatja, hogy a gépet milyen rendszerességgel,

milyen módon, milyen eszközökkel kell karbantartani.
 Biztonság: Az üzemeltetés és a használat biztonsági fokát adja meg.
 Sokoldalúság: A berendezéssel elvégezhető különböző megmunkálás típusok,

és a hozzá társítható eszközök számát jellemzi.
6.4.2. Megoldásváltozatok értékelése [9]
Az értékeléshez a Rang-módszert választottam, melynek lényege, hogy az értékelt

változatokat az összes értékelési szempont alapján növekvő, minőségi rangsorba állítjuk,
majd ezekből egy táblázatot készítünk. A táblázat oszlopaiba a változatok számát írjuk az
egyes értékelési szempontok szerint. Ezt követően a sorokat összegezzük.
A legkedvezőbb megoldásváltozat az lesz, amely a legkevesebb pontot kapta, mivel az
állt a legtöbbször kedvezőbb helyen, a sor elején.
Jelmagyarázat
Mi – az egyes megoldásváltozatok
Szi – az egyes értékelemzési szempontok a 6.4.1.-es fejezetben leírt sorrendben.
A felállított rangsort a 6.7. ábra tartalmazza.
30
Sz1 Sz2 Sz3 Sz4 Sz5 Sz6 S
M1 3 3 1 1 2 3 13
M2 2 1 2 3 3 2 13
M3 1 2 3 2 1 1 10
6.7. ábra – A Rang-módszerű értékelő eljárás eredménytáblázata
Tehát a táblázat alapján a harmadik megoldásváltozat a legjobb megoldás.
31
7. A gép felépítésének ismertetése
Ebben a fejezetben ismertetem, hogy a meghatározott funkciókat milyen alkatrészek,

milyen módon biztosítják.
7.1. Vázszerkezet [18]
A tervezett gép vázát 40 x 40 mm keresztmetszetű ALU-TP alumínium profilelemek

alkotják. Ezen elemek nem csak rendkívül könnyűek, de nagy merevséggel és
szilárdsággal is bírnak. Kialakításuknak hála, rendkívül egyszerűen szerelhető, mivel
kötőelemek széles tárháza áll rendelkezésre, melyek szükségtelenné teszik az oldhatatlan
kötések alkalmazását – nem kell hegeszteni-, így az esetleges szerkezetbeli módosítások
rövid idő alatt elvégezhetők.
7.1. és 7.2. ábra – ALU-TP alumínium profil
32
7.2. Csukló
A pantográfot alkotó mechanizmus megköveteli, hogy az egyes tagok egymáshoz képest

el tudjanak fordulni, ezért ezt a mozgási lehetőséget hivatott biztosítani a csukló. Mivel a
nagy pontosság és játékmentesség alapvető követelmény, a csapágyak használata
elengedhetetlen.
A piacon nem áll rendelkezésre olyan szabványos kötőelem az alumínium

profilelemekhez, melyek eleget tennének ezen követelményeknek, így ez a funkciót egy
saját tervezésű egység biztosítja.
7.3. ábra – Saját tervezésű csuklóelem
A szerkezet alapját egy forgácsolt elem alkotja, amely helyet és megtámasztást biztosít a
csapágyaknak, és kapcsolódik az állványhoz. A külső letörések és a középen található
horony lehetővé teszi a csukló felső részének elfordulását.
33
Tengelyként egy fejes csapszeg (2) szolgál, melyre illeszkednek a csapágyak belső
gyűrűi. Axiális elmozdulás ellen a csapszeg szabad végét egy rugós rögzítővel (1) zárjuk
le. A tengelyre illeszkedik a csukló felső része (3), amely a mozgó taghoz van rögzítve.
Végül a felső rész pontos pozícióját egy-egy távtartó gyűrű (4) biztosítja, egyúttal a
csapágyak belső gyűrűit is megtámasztva.
7.4. ábra – A csuklóelem metszeti képe
34
Az egység a Bosch profilhoz kétféleképpen illeszkedik (7.5. ábra). Az alsó fél két belső
kulcsnyílású csavar, illetve az azokhoz kapcsolt kalapácsanya révén rögzül a profilelem
hornyához.
A felső fél pedig a profilban megtalálható négy furathoz rögzül egy-egy belső
kulcsnyílású hernyócsavarral.
7.5. ábra – A csukló rögzítése az ALU-TP profilhoz
35
7.3. Szánszerkezet [14]
Ez az elem hordozza a maró és a tapintófejet, valamint biztosítja a szükséges mozgásokat.

Talán az egyik legkülönlegesebb alkatrész-csoportja a gépnek, mivel egy időben két
különböző mozgást is biztosítania kell. Az egyik egy transzlációs, a másik pedig egy
rotációs mozgási lehetőség. A funkció biztosítására egy Bosch Rexroth terméket
választottam.
7.6. ábra – Bosch Rexroth csapágyperselyes egység
Működését tekintve a házban található csapágypersely egy 30 mm átmérőjű tengelyre

illeszkedik. A perselyben lévő golyók bármely irányba képesek szabadon mozogni, így
téve lehetővé a forgó és a haladó mozgást egyaránt. A szerkezet háza rögzítési felületként
is szolgál a későbbiekben ráépülő egységek számára.
36
7.4. Kötőelemek [15]
Ezekkel az elemekkel tudjuk összekötni az alumínium profilelemeket, illetve azokhoz

más alkatrészeket – például a korábban tárgyalt csuklót – erősíteni. A kötőelemek széles,
változatos, és legfőképpen egyedülálló választékát kínálja a Fath Components Kft., így
az általuk forgalmazott elemeket használtam fel a tervezés során.
 „kalapácsanya és csavar” – egy speciális kiképzésű anya és csavar kifejezetten

a profilelemek hornyaihoz történő rögzítéshez. Különlegessége, hogy a konkurens
termékekkel ellentétben, ez a horonyanya a horonyba csúsztatást, majd 90 fokos
elforgatást követően rögzíti magát. Ez különösen akkor hasznos, ha például egy
függőlegesen álló profilelemhez kívánunk erősíteni valamit, nem kell ügyelnünk
az anya/csavar megfelelő magasságban tartására, nem kell tartanunk annak
elmozdulásától.
7.7. ábra – Kalapácsanya és –csavar
 derékszög elem – a jól ismert sarokelemmel lehetőségünk van két, derékszöget

bezáró profilelem rögzítésére.
7.8. ábra – Derékszög összekötő elem
37
 peremes anya – a fent említett derékszögű elem alkalmazásának nélkülöz-

hetetlen tartozéka, hiszen a profil nútjából kiálló csavarra kerül, így rögzítve azt.
7.9. ábra – Peremes anya
7.10. ábra – Alumínium profilok rögzítése
 rugós alátét – ugyan nem speciális alkatrész, viszont nélkülözhetetlen, hogy a

vibráció és a mozgás hatására ne lazuljanak fel a kötések.
 belső kulcsnyílású csavar – mindenféle szerelvény rögzítése ezzel valósul meg.
38
7.5. Támasztó elemek
A megfelelő megtámasztás rendkívül fontos a gép esetében. Az egyik szempont, hogy

tehermentesítsük a kezelő személyt, hogy ne kelljen megtartania a maró, a szánszerkezet,
valamint egyes vázelemek tömegét. A másik szempont, hogy kiküszöböljük annak a
lehetőségét, hogy a szerkezet mozgó részei lezuhanjanak, ha a felhasználó véletlenül
elengedi. Ennek lényeges szerepe van balesetvédelmi szempontból.
Erre a célra a legalkalmasabbnak a gépjárművek csomagtartójából jól ismert gázrugós

megtámasztást választottam. Az alkalmazott gázrugóknak állítható az erejük, így
pontosan a gépre és az igényekre lehet hangolni.
Az egység méretezését a „Mérnöki számítások” című fejezetben végzem el.
7.11. ábra – Gázrugós megtámasztás
39
7.6. Fogantyú
Egy rendkívül egyszerű, de annál nélkülözhetetlenebb funkció. A biztonságos megfogás

elsődleges szempont. Továbbá ez a funkció magában hordoz egy további, szintén
biztonsági funkciót, a kétkezes indítást. Ennek lényeg, hogy a gépen elhelyezett két
fogantyú rendelkezik egy-egy, sorba kötött indítógombbal, amely biztosítja, hogy a
marógép csak akkor induljon el, ha mindkét gomb egyidejűleg nyomva van.
Értelemszerűen, ha a felhasználó a gombok bármelyikét elengedi, a gép automatikusan
leáll, ezzel elkerülve az esetleges sérüléseket. Kialakítását tekintve teljesen hasonló egy
bármilyen kézi szerszámgépen található fogófelülethez. A végén elhelyezett támasz
biztosítja, hogy a gépkezelő keze ne csússzon le, továbbá tömege révén a szánszerkezet
kiegyensúlyozásáról is gondoskodik.
7.12. ábra – Fogantyú
40
7.7. Védőburkolat
Ez a funkció gondoskodik a kezelő további biztonságáról azáltal, hogy a nagy sebességgel

szálló forgácsok ellen nyújt védelmet. Anyaga célszerűen plexi vagy lexán, amelyek
természetesen átlátszóak.
A burkolatot egyszerűen egy belső kulcsnyílású csavarral, valamint egy rugós alátéttel –
amely meggátolja, hogy a rezgések hatására fellazuljon a kötés – rögzítjük.
Elhelyezését és rögzítését a 7.13. és a 7.14. ábra szemlélteti.
7.13. ábra – Védőlemez elhelyezkedése
7.14. ábra – Védőlemez rögzítése

41
7.8. Asztal
A szabványos, T-hornyokkal rendelkező asztal lehetővé teszi a különböző munkadarab

befogó készülékek gyors és biztonságos rögzítését.
Az asztal befoglaló méretei: 1000 x 500 x 20 mm. A horony méreteit a 7.16. ábra
szemlélteti.
7.15. ábra – T-hornyos asztal
7.16. ábra - Horonyméretek
42
7.9. Marógép
A választásom a Metabo cég egyik felsőmarójára esett. A kiválasztásnál fontos szempont

volt, hogy a maró rendelkezzen olyan felületekkel, melyek lehetővé teszik a
szánszerkezethez való rögzítést.
Beépítés előtt a gép talpazata eltávolításra kerül, mivel akadályozná a szabad mozgásban.
A felfogatása a gyári fogantyúk menetes furatán keresztül történik, így azokat is
eltávolítjuk.
A gép technikai adatait a mellékletekben található adatlap tartalmazza.
7.17. ábra [19]
43
7.10. Munkadarab befogó
Számos lehetőség áll rendelkezésre a munka- és mesterdarabok befogására, ezek közül

két konstrukciót szeretnék ismertetni.
1. Tokmányos befogás
A fúrógépekhez hasonló hárompofás tokmány lehetővé teszi a közvetlen munkadarab

befogást kisebb méretek esetén, illetve további készülékek rögzítését is biztosítja.
Ez egy csapágyazott házban helyezkedik el, melyet a megmunkálás idejére rögzíteni

lehet. Ez az egységek tetején elhelyezett szárnyas csavar meghúzásával lehetséges. A
megoldás elsősorban a hengerszimmetrikus alkatrészek megmunkálására alkalmas, de
bármilyen más alkatrész másolása is megoldható vele.
7.18. ábra – Tokmányos befogó
44
A három – összesen négy tokmányt hordozó – egység a T-hornyos asztalhoz

kalapácsanya és belső kulcsnyílású csavar segítségével rögzített fecskefarok vezeték
mentén, szabadon mozgatható. A játékmentességet hézagoló léc biztosítja. Rögzíteni két-
két imbuszfejű (belső kulcsnyílású) hernyócsavar segítségével lehetséges. A tokmányok
elfordulás ellen rögzíthetők, erről szintén hernyócsavar gondoskodik.
7.19. ábra – Fecskefarok vezeték
2. Fogas lefogóléc
Egy egyszerű munkadarab rögzítési módszer, amely lehetővé teszi a befogás

magasságának változtatását a fogazott kialakításnak köszönhetően. A T-hornyos
asztalhoz egy megfelelő hosszúságú csavar segítségével rögzítjük.
7.20. ábra – Állítható magasságú befogó
45
3. Rögzítő fülek alkalmazása
Ez egy jóval egyszerűbb megoldás, miszerint a darabokat a megkívánt számú rögzítő

füllel közvetlenül az asztalhoz – a megszokott kalapácsanya és belső kulcsnyílású csavar
segítségével – rögzítjük. Előnye a kevés alkatrész, valamint nem kell külön készüléket
felszerelni az asztalra. Hátránya, hogy a megmunkálás során ezeket a füleket le és fel kell
szerelni attól függően, hogy a darab mely részén dolgozunk, mivel akadályozná a
megmunkálást.
Kialakításukat tekintve a feladattól függően számtalan variációjuk létezhet, erre egy

példát a 7.21. ábra mutat.
7.21. ábra – Példa a rögzítő fülre
46
7.11. Forgácselszívó
Ez az egység gondoskodik a marófej környezetében keletkezett forgács eltávolításáról,

így a munkatér mindig tiszta és átlátható. A szívófejet egy flexibilis cső segítségével a
kívánt pozícióba lehet állítani.
7.22. ábra – Elszívó fej
A gép talpazatán elhelyezett csatlakozó nyíláshoz bármilyen háztartási vagy ipari

porszívó berendezés csatlakoztatható. A szívócső a kerethez saját tervezésű befogókkal
rögzül.
7.23. ábra – Forgácselszívó rendszer
47
7.11. Tapintó
A tapintó feladata, hogy a mesterdarabbal érintkezésbe kerülve végigpásztázza annak

felületét, ezáltal „vezérelve” a marófejet. Fontos kritérium, hogy a tapintófej ne tegyen
kárt a mesterdarab felületében, ugyanakkor kellő részletességgel tudja azt bejárni.
Ezt a feladatot egy saját tervezésű golyós tapintóval oldottam meg.
Működése (7.24. ábra alapján):
7.24. ábra – A tapintó műszaki rajza
Az edzett acélgolyót – csapágygolyót – (1) egy teflon alátét (2) támasztja meg, amelyet
egy acél alátét (3) követ. Az alkatrészek axiális elmozdulását egy rugós biztosítógyűrű
(5) akadályozza meg. Ez az egész a fejben (4) helyezkedik el. Ez a fej cserélhető, és
menettel kapcsolódik a szárba (6).
48
A cserélhető fej igen sokoldalúvá teszi ezt az eszközt, mivel többféle megmunkálási
eljárás – nagyolás, simítás – elvégzésére is alkalmassá válik.
Az eszközről készült 3D-s modellt az 7.25. ábra szemlélteti.
7.25. ábra – Golyós tapintó
49
8. A konstrukció
A gépem alapja egy 1000 x 1000 mm-es négyzet alakú keret, mely a sarkainál a fent
ismertetett módon megfelelően össze van kapcsolva. A kerethez csuklóval kapcsolódik
egy-egy 750 mm hosszú kar, mely a két szélén, párhuzamosan helyezkedik el. A karok
szabad végeire egy-egy újabb csukló kerül, melyhez egy-egy 500 mm hosszú kar
kapcsolódik. A megfelelő merevség érdekében az alsó és a felső karpárok közé
keresztmerevítők kerültek beépítésre. A karok közé kerültek beépítésre a gázrugók.
A szánok megvezetését biztosító rúd a felső karok végeihez csatlakozik, ezáltal zárt
keretet alkotva.
8.1. ábra – A teljes konstrukció
50
9. Mérnöki számítások
9.1. Gázrugó méretezése
Az optimális visszatérítő erő meghatározásához ismernünk kell a gépen lévő,

megtámasztandó elemek tömegét.
Ezen adatok a következők (katalógus alapján):
 A felsőmaró tömege:
mmaró = 3,5 kg
 A gépet hordozó szán tömege:

mszán = 1,75 kg, amelyből 3 darab található, így: 5,25 kg
 A rúd tömege, amelyen a szánok mozognak:

mrúd = 5,07 kg
Tehát az összes tömeg:

mössz = 13,82 kg
A figyelembe nem vett kötő- és egyéb elemek tömegeire, valamint a biztonságra való
tekintettel legyen: mössz = 20 kg
A szerkezet szimmetrikus elrendezése miatt a terhelés felére, azaz 10 kg-ra végzem el a

méretezést.
51
9.1 ábra – A szerkezet mechanikai modellje
Az ábra alapján meghatározandó a gázrugó által kifejtett F1 erő, mely a mechanizmus

alsó holtpontjában képes legyőzni a gravitációs erőt. Ez az A-pontra felírt nyomatéki
egyensúlyi egyenlettel lehetséges.
Az A-pontra ható nyomaték:
MA = 0 = F1 ∙ 171,14 mm - G (704,77 mm + 500 mm)
ahol: F1 – a gázrugó által kifejtett erő [N]
G – a szerkezet mozgó rész súlyerejének fele [N]

1 m
G= mössz ∙ g = 10 kg ∙ 9,81 2 = 98,1 N ≅ 100 N
2 s
Tehát, az nyomatéki egyenletet átrendezve:
𝐺 (704,77 𝑚𝑚 + 500 𝑚𝑚) 100 𝑁 (1204,77𝑚𝑚)

𝐹1 = = ≅ 704 𝑁
171,14 𝑚𝑚 171,14 𝑚𝑚
52
9.2. A gázrugó kiválasztása [11]
Szükséges lökethossz a 9.2. ábra alapján:
9.2. ábra – Mechanikai modell a szükséges lökethossz meghatározásához
A szerkezet működési tartománya +20°és +60° között változik, és ezen szöghelyzetekhez

az L1 és L2 karhossz – azaz a teljesen összenyomott hossz és a löketvégen lévő henger
hossza – tartozik. Következésképp a gázrugó szükséges lökethossza a két karhossz
különbségéből számítható.
A dugattyú minimális lökethossza:
S = L2 - L1 = 582 mm - 402 mm = 180 mm
53
Tehát a választott gázrugó adatai a mellékleteknél található katalógus alapján:
 Teljes hossz [L] = 586,5 ± 2 mm

 Lökethossz [S] = 250 mm
 Technikai adatok: 16-2-291-262-A107-B23
 Rendelési szám: 016 25033
A cég 80 N-tól 750 N nyomóerőig terjedő skálán rendelkezik gázrugókkal, így a

minimális 704 N biztosításának nincs akadálya.
9.3. Kihajlás ellenőrzése [12] [13]
Ebben a fejezetben ellenőrzöm a gázrugó rúdját kihajlásra.
A rúd karcsúsági tényezője:
lo
λ=
i2
ahol: lo [m] a kihajló egyenértékű hossz
i2 [m] a keresztmetszet minimális inercia sugara
A kihajló hosszúság meghatározásához meg kell állapítanunk, hogy milyen megfogási

tényező (c) írja le a szerkezetünket.
A 9.3. ábra alapján a „c” eset áll fenn, így c = 0,7.
54
9.3. ábra – A kihajlás alapesetei
A dugattyúrúd hossza:
l = 150 mm
Így a kihajló hossz:
lo = c ∙ l = 0,7 ∙ 150 mm = 105 mm
A minimális inerciasugár:
I2
i2 = √
A
ahol: I2 – a keresztmetszet 2-es főtengelyére számított másodrendű nyomaték
d4 ∙ π (0,01m)4 ∙ π
I2 = = = 9,817 ∙ 10-10 m4
32 32
A – a rúd keresztmetszete
d2 ∙ π (0,01 m)2 ∙ π
A= = = 7,854 ∙ 10-5 m2
4 4
Így az inerciasugár:
I2 9,817 ∙ 10−10 m4
i2 = √ = √ -5 = 3,535 ∙ 10-3 m
A 7,854 ∙ 10 m 2
55
A rúd karcsúsági tényezője tehát:
lo 0,25 𝑚
λ= = = 70,7
i2 3,535 ∙ 10-3 𝑚
9.4. ábra – A biztonsági tényező meghatározása
A 9.4. ábra alapján plasztikus kihajlásról beszélünk, így a megengedett feszültség

meghatározásához n = 4-es biztonsági tényezőt alkalmazunk.
𝑅𝑒𝐻 Fmax
σnyomó = σkritikus = =
𝑛 A
ahol: ReH – az anyag folyáshatára = 235 MPa
Így a megengedhető maximális erő:
ReH 235 MPa

Fmax = ∙A= ∙ 78, 54 mm2 = 4,6 kN
n 4
Fmax ≫ F1 , tehát nem kell tartani a rúd kihajlásától
56
9.4. Csapágyak méretezése [16]
Jelen esetben ez a csapágyak ellenőrzése rendkívül egyszerű, mivel minimális

fordulatszámmal forognak, jobbára csak bizonyos szöghelyzetek között biztosítják az
elfordulást, ezért méretezésük elégséges csak a statikus terhelésre.
A mozgatott szerkezeti elemek tömegét a 9.1-es fejezetben már meghatároztuk, amely:

mössz = 20 kg.
Ebből a terhelőerő:
m
Ft = mössz ∙ g = 20 kg ∙ 9,81 = 196,2 N ≅ 200 N
s2
Feltételezzük, hogy bizonyos üzemi körülmények között ez a teljes erő egy csapágyat
terhel, így olyan csapágyat keresünk, melyre teljesül, hogy:
𝐹𝑡 < 𝐶0
ahol: C0 - a csapágy statikus alapterhelése [N]
A mellékletben szereplő SKF katalógus alapján a választott csapágyam adatai:
 Típusjel: 61800-2Z
 Belső átmérő (d): 10 mm
 Külső átmérő (D): 19 mm
 Szélesség (B): 5 mm
 Statikus alapterhelés (C0): 1,38 kN
ahol:
2Z – kétoldali fém védőburkolat
57
9.3. ábra – A választott csapágyam
Tehát a Ft < C0 feltételbe helyettesítve egyértelmű, hogy 200 N < 1380 N, így a csapágy
megfelel.
58
Összegzés
A kezdeti inspirációkat egy régi, szinte elfeledett elv adta, amely a maga egyszerűségével
kézenfekvő megoldásnak látszott. Ez volt a pantográf. Azonban a tervezési folyamat
végére teljesen átalakult valami mássá, amellyel nem sokat, vagy szinte egyáltalán nem
találkozunk a mindennapokban.
A korszerű gyorsprototípus gyártási eljárásokat megvizsgálva világossá vált, hogy a

sorozatgyártásban a gépem nem veheti fel a versenyt velük, viszont az egyedi és
kisszériás gyártásban igen is lehet létjogosultsága.
A berendezés fejlesztését nagymértékben megkönnyítették a napjainkban a piacon

fellelhető modern és kreatív gépépítő elemek. Elsősorban a Fath Components Kft.
egyedi építőelemei, valamint az ALU-TP alumínium profilelemei tették lehetővé, hogy
a lehető legegyszerűbb módon és praktikusan tervezzem meg a gépem.
59
Summary
At the beginning of the designing process I was inspired by an old and almost forgotten
principle called pantograph. It seemed to be an obvious solution through its simplicity,
but it has changed into something else by the end of the design.
According to my examination of the rapid prototyping technologies, my machnie will not

cope with the requirements of serial production, but it can gain grounds in the unique
production.
The modern and creative machine elements made the development of my machine much
easier. First of all, the unique parts of the Fath Components GmbH, and the aluminium
profiles of the ALU-TP made it possible to create and design this tool the easiest way.
60
Irodalomjegyzék
[1] http:// hu.wikipedia.org/wiki/Pantográf – 2014. október 3.
[2] http://www.humansoft.hu/Informatikai_szolgaltatasok/3D_szkenneles.html
2014. október 4.
[3] Huss Dániel – A 3D scannelés és a gyorsprototípus gyártás gyakorlati

alkalmazásai – Előadás vázlat - 2014. október 4.
[4] Kovács József Gábor – Gyors prototípusgyártás előadás jegyzet, BME

2012. október 2.
[5] http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU# - Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

2014. október 4.
[6] http://www.szerszampiac.hu – 2014. október 4.
[7] http://www.zarkiraly.hu/cms/upload/image/article/10_pic18_m.jpg
[8] Dr. Kamondi László – Módszeres géptervezés. Előadásvázlatok.
[9] Takács György – Zsiga Zoltán – Szabóné Makó Ildikó – Hegedűs György:
Gyártóeszközök módszeres tervezése. Elektronikus jegyzet (TÁMOP-4.1.2-
08/1/A-2009-0001)
[10] http://www.tme.eu/html/HU/pantograf-tartokar/ramka_2087_HU_pelny.html -
2014. október 6. ]
[11] http://www.biotek.hu/hu/gyartok/suspa/gazrugok – 2014. október 11.
[12] Dr. Kossa Attila – BME, Műszaki Mechanikai Tanszék – Segédlet: Kihajlás
2012. május 15.
[13] Szűcs Renáta – Gépelemek I., Előadás vázlat – 2012.
[14] http://www.boschrexroth.com
[15] http:// www.fathkft.com/hu.html
[16] http://www.skf.com
[17] http://www.iwf-duisburg.de/uploads/pics/Zahnraeder.jpg
61
[18] http://www.alu-tp.com/
[19] http://www.gepakcio.hu/spd/METABO601229000/Metabo-OFE-1229-Signal-
1200W-ipari-felsomaro-meroo
62
Mellékletek
63
5 & 5 % 67 $ #! 8 >7# !# #7 ? 7
!" # #$%& '$ ( $#)*!% ! 9$%$ ! % :
NF;! 7 ! +,-.,/.-01023, $ ;< $ * < = ;6 #% 9
E *< % &&&) 4$ * !) ( 5 ; :6 #
= -' & -- % - --
**0 >; .. . 9 .
&& ? A #$
$ < $ @5 $'! 4 @ 5 $'! * #! < 4 7 !# @5 $'!
@A 5 %$ <
&
( )**+ , &- . /
.; & ? !" ###$% &' )*001 2 . 3
.
8 -2B
5 $'! 0BB3 $ 0B//H 4$ %$ < % < 76$ I , 6
8 - 3
E EJ E GGG K I-/0BB3///K -)/0BB3)//
8 'B ;*+<
8 & ? 0-B 1//
8(,!C @A 5 4 002 CC/
D D & 3 5 6 4 B/0D)/D)B- E # F G
D& . 63 E 3
0 ;' 5(,7 8 9 ,:
D .& ?
&' F F
.
.? ? 'B
/ .& ?
& 2B
& ?
3
63 - !
" # $ #% & ' !
6 -
( )* + ' ) #
6 - /// , * * - *# * * % ' . !
/) #% % $ . ! # ! # #% * !
? & E3
0 % - . ) #
6 & ? 1 2 .! 3 . 41235 !* # # ! )* ' * # '
) # ! # )
6 )* ' # #
C G6 7 * * % ' ' . ) #
C .. # . # # ' )
8 # ' !* $ #% !
C -& ? % ! ! 9:& + & '
C & ? / ' ! * ' ' . # '
C"9 !C" @A
L EME L
C BG
"-6E .
5 & ? !" ;
5 ?
# $% ;: +;:; <
5
5 & ' ( ' :+ =
5F 3 . ) $ ( >? =
5 6. .3 $% ' +;:; <
H . -
* ?
& ?
. B/02 +, ( - . &;#
. 5 $'! $ (%( 7 ! ! 4 / - @
. 5 $'! ' =' #
. 5 $'! * #! < 4 7 !#
Standard program gas springs (Liftline)
Type 16-2 Clevis/Clevis, welded

Ø Tube 18,5mm, Ø Piston rod 8mm, max. Stroke 250mm, Extension force 80-750N
L 2
Stroke
HUB/STROKE
15 A 18,50
R7
,50
,50
R7
15
15
+0,30 +0,30
8,10 0 8,10 0
+0,30
-0,10
+0,30
5 -0,10
5
8
18,5-0,50
+1
All dimensions in mm.
The standard color of the
gas spring and the piston
rod is black.
1. Select length and stroke Chrome-plated piston rods
are available on request.
Length (mm) ±2 Stroke (mm) Technical data Ordering number
206.5 60 16-2-108-65-A107-B23 016 25024
246.5 80 16-2-128-85-A107-B23 016 25025
286.5 100 16-2-143-110-A107-B23 016 25026
326.5 120 16-2-168-125-A107-B23 016 25027
364.5 140 16-2-186-145-A107-B23 016 25028
407.5 160 16-2-201-173-A107-B23 016 25029
444 178 16-2-229.5-181-A107-B23 016 25030
485.5 200 16-2-240-212-A107-B23 016 25031
525.5 220 16-2-267-225-A107-B23 016 25032
586.5 250 16-2-291-262-A107-B23 016 25033
2. Select the desired extension force F1

The extension force F1 can be at least 80N and maximum 750N,
the gradation of forces can be selected individually.
When ordering please indicate the extension force as follows:
Gas springs Configurator
Order example: 016 25029/250N
Construct your own individual gas spring
Further types are available on request. with our gas spring configurator on our
website www.suspa.com/en/configurator
8 SUSPA gas springs - manufactured a millionfold in highest quality. www.suspa.com

Deep groove ball bearings, single row
Principal dimensions Basic load ratings Speed ratings Designation

dynamic static Reference speed Limiting speed
d D B C C0 * SKF Explorer bearing
mm kN r/min -
10 19 5 1,38 0,585 80000 38000 61800-2Z

Juhasz A 2015 Q1RALG f1

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

You might also like

Juhasz A 2015 Q1RALG f1

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Juhasz A 2015 Q1RALG f1

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

MISKOLCI EGYETEM

GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR

2014/2015. TANÉV, 1. félév

Terméktervezés tárgyköre: Termékfejlesztés

Feladat címe: Másoló marógép tervezése

1. Vizsgálja meg a gyorsprototípus gyártás lehetőségeit termelékenység és

Tervezésvezető: Dr. Bihari Zoltán, egyetemi adjunktus

A feladat kiadásának időpontja: 2014. szeptember 12.

A feladat beadásának határideje: 2014. november 21.

Miskolc, 2014. szeptember 8.

DÁTUM ALÁÍRÁS MEGJEGYZÉS

Alulírott Juhász Ádám, a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Karának

Továbbá hozzájárulok ahhoz, hogy a dolgozatot és az abban szereplő eredményeket a

Miskolc-Egyetemváros, 2014. november 9.

7.4. Kötőelemek .......................................................................................................... 37

Habár ez a technológia idejétmúltnak tűnhet, egyszerűsége és praktikussága nem

1.1. ábra – RPT technikával készült fogaskerék [17]

A pantográf egy olyan négykaros mechanizmus, melynek karjai parallelogrammát

A rajzon D, E, F és B csomópontok képezik a parallelogramma csúcsait, mindegyik

2.1. ábra – A pantográf elvi ábrája

Ezt rendkívül egyszerű belátni, mivel az A-D-B és az A-F-C háromszögek – függetlenül

A belső parallelogramma méreteinek megváltoztatásával lehetőség van a lépték

2.2. ábra – Pantográf másoló maró a Gép- és Terméktervezési Intézetben

2.3. Más típusú pantográfok

A köznyelvben mindenféle karos és csuklós mechanizmussal működő eszközt és gépet is

A legismertebb „pantográf” egy speciális olvasólámpa, melynek felső részét a kívánt

Megemlíthetjük még a villamos járműveknél áramszedőként alkalmazott „pantográfot”,

2.3. ábra – Villamos áramszedője

3. A 3D szkennelés [2] [3]

A 3D szkennelést mint eljárást fontos megemlítenünk, ugyanis az RP technológiák

A 3D szkennerek olyan eszközök, melyek egy adott test felületgeometriájának mérésére,

3.1. A CAD dokumentum előállítása

3.1. ábra – Kontakt letapogatású 3D szkennelés

3.2. ábra – Digitális pontfelhő

Harmadik lépés a modellépítés és a rekonstrukció, mely során a pontfelhő feldolgozásra

 Egylépcsős eljárásnál a pontfelhőt egyből a CAD rendszerbe exportáljuk.

A szkennelés utolsó lépéseként ellenőrizzük, hogy a létrehozott CAD modell megfelel-e

4. Gyors prototípusgyártás [4]

Ez egy viszonylag új gyártótechnológia, mely lehetővé teszi egy CAD dokumentumból

A gyártáshoz anyagok széles palettája áll rendelkezésre, amely a lemez jellegű

Általánosan elmondható, hogy ezen technológiákkal létrehozott alkatrészek többnyire

Az eljárások áttörést jelentettek a tervezői munkában, mivel minden egyes tervezési

A továbbiakban ismertetem a három leggyakoribb RPT eljárást.

4.1. SLA (Stereolytography)

4.1. ábra – Az SLA technológia felépítése

Az elkészült modellek minden további nélkül alkalmasak további megmunkálásokra és

Hátrányait tekintve elmondható, hogy az alkatrészek kevésbé viselik el a terheléseket, így

4.2. SLS (Selective Laser Sintering)

4.2. ábra – Az SLS eljárás elvi vázlata

Az SLS eljárás – szemben az SLA-val – különböző porokat lézersugár segítségével

Ennél a technológiánál jellemzően kompozit, finomított és standard nylont,

Az eljárás képes fém és kerámia porokat közvetlenül is alkalmazni, viszont ez

Az SLS előnyei közé tartozik az alkalmazható anyagok széles tárháza, valamint a

Hátránya a hosszas előkészítés és befejezés, valamint az oxidációt elkerülendő nitrogén

Az elkészült darab pontossága és felületminősége az alkalmazott anyag

4.3. LOM (Laminated Object Manufacturing)

4.3. ábra – Az LOM eljárás elvi vázlata

Témám szempontjából az LOM a legérdekesebb eljárás, mivel az elkészült modellek