1985. január 3.

, csütörtök NÉPSZABADSÁG 7

Száz éve született Lesznai Anna A T E L E V Í Z I Ó ÉS A R Á D I Ó S Z I L V E S Z T E R I M Ű S O R Á R Ó L

Aforisztikus jellemzéseiben több­

nyire „a lelki gazdagságát”, „a ter­
sában látta, sokszor nem vették ész­
re az egyenrangúvá levés talán leg­ M A JD CSAK LESZ V A L A H O G Y !
mészet női princípiumát”, „a lélek járhatóbb útját. Róla is Ady fogal­
kozmikus kéletkezését”, az „ősi asz- mazott tévedhetetlenül pontosan: A Vidám Színpad műsorának rágott csont már egy kicsit, de ezek­ vonalú irodalma van hazánkban, ma
szonyiságot” emlegetik. Későbbi pá­ „Itt a bátor asszony, kinél a bátor­ ugyan nem ez volt a címe, hanem: nek azért Volt zengése, amolyan ho- miért nincs új magyar termés?
lyatársa, Hajnal Anna, „gyökérben ság nem új kalap, nem hisztéria, Valahogy mindig lesz.', ami sokkal £is merészsége. Űjat szeretnénk — Komlós Vilmos és Herczeg Jenő
és koronában kiteljesedett ősplatán- nem furcsa parfüm, nem kedvlo- optimistábban hangzik, de a televí­ ha szabad ilyen személyes kívánság­ aligha hitte volna el úgy ötven év­
nak” látta, amely „szélesen markolta hasztó férfiaskodás. Embersége, em­ zió szilveszteri szórakoztató össze­ gal előhozakodnom, és a szerkesztőm vel ezelőtt, hogy két .halhatatlan fi­
a földet, szomjasan és az egyensúly beri bátorsága egy asszonynak, aki állítását inkább jellemzi ez a le- is helyet ad neki —, új mondaniva­ gurát teremt Hacsek és Sajó szemé­
titánt feszültségében emelve és föld­ már nemcsak úgy csinálja, de úgy is gyintő szófordulat. lót Hofitól, a régi színvonalon. Eb­ lyében. Pedig ma is élnek, igaz, jó
be kötözve egekbe nyúló magát”. érzi az életet a maga asszonyi ereje Árkus József éveken át elkényez­ ben, mi, nézők, segíteni nem tudunk néhány metamorfózis után. Szilvesz­
Nagy ambíciókkal, nagy remé­ szerint, mint mi.” tette nézőit. Műfajt teremtett a Pa­ néki (hacsak nem támad egy új ins­ terkor is találkoztunk velük három
nyekkel induló, .az új, a huszadik Élete a jómód biztosítéka ellenére rabolával, eredeti humort tudott fa­ pirátora, aki a nézők igényét is kép­ amatőr megszemélyesítésében. Ge­
századtól nagy dolgokat váró nem­ sem volt könnyű, sorsa közös volt kasztani a szinkronferdítésekkel, a viselni tudja), csak bizakodni és vár­ deon Pál, Pálfy József és Chrudinák
zedék tagjaként részese a magyar lázadó nemzedékéével. S nemcsak a lehetetlen helyzetekkel és némi pi­ ni, s ha teljesül, hálásan fogunk tap­ Alajos képviselték a műsorban a vi­
kultúra, a magyar művészetek törté­ kétszer is emigrációba kényszerítő kantériával. Ez elvitathatatlanul az solni. lágpolitika humorát, nem is rosszul:
netének. Hogy kor- és pályatársai politikai szerepben, hanem magán­ ő érdeme. Most viszont a szuper A Vidám Színpad szóvivője nem ez a jelenet színvonal volt a műsor­
vele kapcsolatban mégis különösen életében sem volt könnyű saját in­ változatban kicsit gyérebben csor­ ígért semmit, és ezt be is tartották. ban. Pedig ezek a poénok sem csap­
hangsúlyozták a gazdagságot, a ha­ tellektuális, erkölcsi igényei szerint dogáltak a poénok, és ez elvitatha­ Igen szellemesen meg is mutatta, tak az égig, de lehetett derülni raj­
talmasságot, hogy elementárisnak, élni, egy független szellemű, öntör­ tatlanul a mi kárunk. Pedig ez is hogy a műsor olyan lesz, mint a ke­ tuk, még azon is, hogy Chrudinák
ősinek, kozmikusnak érzékelték alak­ vényű asszonyi egyéniség belső kö­ ugyanolyan gonddal volt megcsi­ zében tartott léggömbök: csillogóak, néha, kiesvén szerepéből, elnevette
ját, annak oka részint nyilván Lesz­ vetelményeit követni. Lesznai Anna nálva, mint elődei. Az ötlet is jó: ámde belül üresek. Nem is lett vol­ a csattanót.
nai Anna személyiségében, sokolda­ érdemét önmagában nem növeli az, Vitrayt, „elcserélni” Seherezádéval, na semmi baj, de néha a csillogás Az igazi kabaré színvonalú jele­
lú irodalmi, képzőművészeti mun­ hogy egy időben Jászi Oszkár fele­ és az ezeregy éjszaka csodáiról be­ is elmaradt. Még az sem lett volna netet két profi nevettető igyekezett
kásságában, a verseiből, meséiből, sége volt. S mégsem csupán életrajzi bizonyítani, hogy a mi korunk töb­ baj, hogy régi vicceket hallottunk, megválósítani: Gálvölgyi János és
festményeiből, hímzéseiből és hatal­ adalékként érdemes emlékeznünk bet tud — ebből sokkal többet ki hisz azon is lehet nevetni, még an­ Körmendi János. Mozdulataik mu­
mas méretű önéletrajzi regényéből erre a tényre. Bonyolult, nehéz szel­ lehetett volna hozni. Azt persze nem nak is — különösen szilveszteres­ latságosak voltak, ötletük eredeti. A
kitetsző világlátásában rejlik. De bi­ lemi küzdelmet is tartalmazó kap­ tudom, hogyan, de Árkus azért Ár­ téjén —, aki ismeri. De úgy előadni felcserélt kották pedig egyenesen
zonyára nem kis szerepet játszik eb­ csolatuk több, mint nemzedékük, a kus, mert neki tudnia kell. A jövő régi vicceket, mint valami titkos, abszurd sziporka. A slusszkulccsal
ben a róla kialakult képben alakjá­ magyar polgári progresszió nemze­ televíziójából pedig csak a maszkok •egyszer már valamilyen kabaréból induló zongora, a nagybőgőtokban
nak különlegessége, olykor rosszal­ déke mentalitásának egyik doku­ voltak kitűnőek: az, hogy mindenki kihúzott, tehát majdhogynem betil­ ugató kutya, a telefonkagylóból
lást, értetlenséget is kiváltó sajátos­ mentuma. Példája az ct gondolkodói ugyanazt mondja, mint most, nos az tott szellemi terméket, ez már csi­ spriccelő víz, a füstölgő hegedű ön­
sága: az asszonyiság leplezetlen, bátorsággal, érzelmi nyíltsággal vé­ már egy kicsit hervadtabb poén. Re­ korgóit egy kicsit. Mert lehet, hogy magukban is mulatságosak, de csak
nyílt vállalása. gigvitt nagy emberi mérkőzéseknek. méljük, Árkus a jövőben sem hagy a két mester muzsikus csiszolt moz-.
cserben bennünket, szellemre és hu­ tényleg kihúzták a helyesírást nem dulatai adtak, ha adtak, igazi töltést
Mert annak a művészeti forrada­ Centenáriumán egyaránt kell em­ ismerő téeszelnököt meg a jó és
lomnak, amelyhez egykor Lesznai lékeznünk kivételes egyéniségére, s morra éhes nézőit! ezeknek az ötleteknek. Jó, hogy
Hofi Gézát megkülönböztetett fi­ rossz hírt elmondó titkárnőt, de leg­ nem volt szöveg.
Anna is csatlakozott, amelynek je­ ránk hagyományozott művészi alko­ feljebb silányságuk és kopottas tar­
gyében költővé, festővé lett, egyik tásaira, arra a fontos szerepre-, ame­ gyelem kíséri. Ezért aztán nincs Milyen volt hát a szilveszteri té­
fontos eszmei oldala éppen a nő­ lyet ez gz asszony századunk kultú­ könnyű helyzetben. Régi, szellemes talmuk miatt. Ezzel nincs mit di­ véműsor? Tartok tőle, hogy a leg­
emancipáció volt. S Lesznai Anna rájában sokféle megrázkódtatáson át mondatai ott csengenek fülünkben, csekedni. több ember erre azt válaszolná,
felfogásában, amennyiben ő az eman­ megőrzött és műveiben erőteljesen nem egy szólásmondássá vált közü­ Szilveszterestén az ember hangu­ meglehetősen vegyes, tartok attól,
cipációt épperí nem a férfiszerepek képviselt világlátásával, világérzé­ lük, hiszen hanglemezen is hozzá­ lata emelkedik. Az elfogyasztott al­ hogy igazuk lenne. Szerintem olyan
utánzásában, hanem a női, az asz- keltetésével játszott. férhetők. kohol mennyiségével egyenes arány­ volt, mint a tömegszórakoztatás szín­
szonyi életlehetőségek megvalósítá­ Z. b Hofi megjelenése most is a régi, ban nő a humor iránti fogékonysá­ vonala az utóbbi időben: enyhén
mozdulatai, mimikája, szófűzése az ga, és lesz elnézőbb is. A két ké­ süllyedő irányzatú. Azt mondta a
érett művészé, csak egy kicsit teste­ ményseprő huszár jelenete azonban Vidám Színpad népszerű igazgatója
sebb, mint azelőtt. A Temetném a egy kicsit mégis megakasztotta ezt a műsorban: „A szempontokat fent-
munkát. . . diai tökéletes volt. A többi az emelkedést. Minden szellemeske­ ről kapjuk, de a jegyet lenn kell el­
Egy képszerű regényről messze alatta maradt a régi szín­
vonalnak, legtöbb szövegének nem
désük a „golyó” körül forgott, s an­
nak is milyen alpári változata kö­
adni.” Nem hiszem, hogy probléma
lenne a jegyek eladásával, minden
vagy alig volt tartalma. Két „hely­ rül! Sajnos, ez több műsorszámra is produkciójuk telt ház mellett megy.
Jókai Anna: Tartozik és követel . zetelemzése” közelítette valamelyest érvényes volt, mintha nem lenne Igény tehát van, de azt inkább fel­
a nagy Hofi-számokat: Pusztavacs más vidámságforrás, mint a bögyö- felé kell emelni.
Az írónő regényének ez az ötödik Ügy is fogalmazhStnók, hogy sze­ és az orvosi hálapénz; mindkettő le­ rő. A pajzán humornak is világszín­ Sarkadi László
kiadása. E tény cáfolhatatlanul mélyükben két életprogram ütközik
utal a mű népszerűségére. Pedig nem össze, hbsszabb távon kibékíthetetle­
könnyed és szórakoztató olvasmány; nül. E megállapítás önmagában túl
Jókai Annától egyébként is idegen egyszerű lenne. Életcél, életprogram,
lenne az ilyen tónus. Mégis „örök­ alkat aligha választható el egymás­
M IN D E N JÓ, HA JÓ - AZ ELEJE...
zöld” a téma: két fiatal egymásra ta­ tól, noha az átfedések nem feltétlenül Másik fejtetőre állított szólás­ figyelmeztet rá, hogy azért a derű­ faggatónak. Rögtön ezután Markos
lálása, majd a házasság folyamán be­ pontosak, kiszámítható összefüggé­ mondással is kifejezhetnők ugyan­ látásban se vessük el a sulykot... és Nádas György jelentkezik igen
következő, menthetetlennek látszó el- sekről pedig egyáltalán nem beszél­ ezt. Például: „elején csattan az os­ A Major Tamás—Verebes István sikerült és mulatságos Kék fény-pa­
hidegülés. A regény e történet példá­ hetünk. Hiszen vannak nagyon is de­ tor”. Nagy ostobaság? Vagy lehet kettős kedélyesen évődő, csipkelő­ ródiával: maróan ironikus a mon­
ján tulajdonképpen arra keres vá­ rűs, de igencsak taktikus és céltuda­ igaz is? dő, kicsit komolykodóvá, kicsit ne­ dandó, könnyed az előadás, Markos
laszt, hogy melyek az emberi jellem­ tos emberek, s van olyan, akinek erő­ Az eredeti változat, mely a boldo­ hézkessé váló indító párjelenete nem hadar, Nádas kitűnő tizenéves,
nek azok az adottságai, amelyek, mint szakossága majdhogynem öncélú, s gító befejezés primátusát hangsú­ után — melyben a Marx Károly romlott kislány (!). Tabi László azo­
vegytanilag egyes anyagok, egymás­ nem szolgál semmiféle elképzelést. lyozza, kétségkívül megalapozott. Ha Közgazdasági Egyetem hallgatóiból kat a panaszkodókat figurázza ki,
sal összeférhetetlenek. Éppen ezek a variálható tényezők te­ egy eseménysor vége jóra fordul, verbuvált közönség reagálásából akiknek egyáltalán nincs miért pa­
Ildikó énektanár, erőteljes egyéni­ szik nehéz tudománnyá az emberis­ feledteti a megpróbáltatásokat. Át­ ítélve (a műsort ott vették föl) arc­ naszkodniuk (a szokásos mívesség-
ség, akaratereje rácáfol törékeny meretet. fordítva a dramaturgia szabályaira, játékra alapuló poénok is lehettek gel), és ezzel mintegy pontot tesz az
megjelenésére. Számító, rendszeres, Az irodalom, így a regény is, a sok­ mind a színműveknél, mind a kaba­ — Haumann Péter és Inke László est magvasabb felére.
céltudatos. Zavaros, nehéz gyermek­ féleségnek egyik változatát ragadhat­ réesteknél, a fölfelé ívelést termé­ színesen, jókedvűen adta elő Farkas- ■Ám szögezzük le: a második rész
kor áll mögötte. Nem kevésbé nehéz ja meg, de ezt feltétlenül példázatsze­ szetesnek és szerencsésnek tartjuk: házy Tivadar legújabb „Mit is ír”- sem megvetnivaló. Élveztük (s az
a gyermekkora Miklósnak sem. Ö rű érvénnyel teszi. Nem elvont tétel­ legyen az utolsó harminc-negyven ját, friss példákkal illusztrálva a jó­ értő közgázosok is honorálták) Tí­
ugyan előkelő családból származik, de ként fogalmazza meg, hanem valósá­ perc ellenállhatatlan sodrású, addi­ zan ész számára érthetetlen és elfo­ már György „Bakkecske-rímeit”, ta­
a háborús események folytán elárvul­ gos, konkrét egyediségében ábrázolja. gi bosszankodásunk elpárolog, meg­ gadhatatlan jelenségeket (volt ben­ lán még a rokonszenves Antal Imre
ván egy derék nevelőapa társaságá­ Az olvasó is mint ilyet fogadja el. nyúlt arcunk széles mosolyra derül, ne fölösleges részletezés, túlmagya- vicceit is, de amikor Moldova
ban növekedik fel. Ű viszont lágy al­ Jókai Anna ebben a regényében olyan összbenyomásunk kedvezővé válik. rázás is), majd két remekbe szabott György ugyancsak (sztorikba bújta-
kat, szeretetre méltó, önzetlen és egy Lélektanilag úgy fogjuk fel, hogy politikai karikatúra következett. fott) vicceket mesélt, köztük nem
kissé könnyelmű. Amikor egymásba viszonyt rajzol meg, amelyhez alap­ kifizették nekünk az 'adósságot, ami Sinkó Péter, aki már tavaly is ki­ egy szakállasat, vissza-visszasírtuk
szeretnek, alkatuk e különbözősége vonalaiban hasonlót sokan éltek át addigra felgyülemlett — megkap­ tűnt az egészségügyről írott „leve­ a^hajdani sikerült villámtréfákat!
nem számít, az ifjonti vonzalom ere­ vagy egyéb módon tapasztaltak, en­ tuk a pénzünket, ha az utolsó pilla­ lével”, most „Ria! Ria! Hungária!” Dg — észrevettük — mennyit fejlő­
je ekkor még elnyomja az egymást nek következtében regénye mintegy natban is. címmel, Vitray Tamás értő közre­ dött Moldova előadásmódja! Az
taszító tulajdonságokat. sikerre van ítélve'. Az idei rádiós szilveszter most működésével egy labdarúgó-mérkő­ „Epésgrammák” és Nagy Bandó
más, fordított elvet követ. Legfrap­ zés közvetítésébe ágyazta államfér- Ándrás formájában bizonyára nép­
Azzal az érdekes és korántsem rit­ önmagában azonban a bármily jó pánsabb műsorszámai az est első fiaink egyéni és csapatjátékát, ed­ szerű „Mese ’85”-je tartoznak még
ka esettel állunk szemben, amikor téma sem biztosíték az olvasói érdek­ digi pályafutásának talán legjobb a kínálat kevésbé ízes falatjai közé
nem a jellem fogyatékosságai idézik lődés felkeltéséhez. Ehhez szükségel­ felében kerülnek sorra, és ezt a szer­
termékét prezentálva a hallgatók­ (Nagy Bandó ez évi mennyiségi ter­
elő a viszony megbomlását; ezek in­ tetik az író kvalitása is. A szereplő­ kesztést is lehet igazolni, az opti­
nak (a csattanót leszámítva, de a melése sajnos kihat magánszámai
kább bocsánatos vétkek, amelyek elv­ ket, a helyszíneket frappánsan vál­ mista és a pesszimista ismert anek­ slusszpoénokkal végig bajok voltak minőségére!), Kaposy Miklós ked­
ben korrigálhatóak lennének. Mond-- toztató, gondosan összeillesztett s dotájának példájával. Mely szerint az idén). Majdnem egyenértékű ve­ ves ötlete volt az énekelni tudó (vagy
hatni, £ klasszikuá' magyar tragédia­ mégis spontánnak tetsző szerkezet van szivarkedvelő, aki az új dobozt le a haloványabb konferanszszöve- nem tudó) riporterek dalra fakasz-
elv érvényesül ebben a regényben, csakúgy hozzájárul a téma vonzó felnyitván, előbb kiválasztja a ki­ gét „Az illetékes” című jelenetével tása, és Koós János lendületesen
melynek lényege, hogy túlhajtott és megjelenítéséhez, mint az érzéklete­ tölni csit sérült, töredezett, csúnyább füs­
való példányokat; mindig azok­ üdvösen feledtető Verebes István „csujogatta” Szilágyi György bújta­
nem kellő tapintatú erény az, ami az sen életre hívott figurák. Különös ra gyújt rá, a szebbeket a végére produkciója, aki társszerzőjével, tott, pikáns rigmusait. Záró heje-
összeütközés fő oka. Ez a jellegzetes erőssége az írónőnek a környezetáb­ hagyva. Ez Koltay Róberttel együtt olyan „is­ huja gyanánt megfelelt a célnak.
alaphelyzet, s ennek írói kifejtése le­ rázolás, a sivár hétköznapok hangu­ lasztékból avégig pesszimista, mert a vá­
A műsor felépítéséről egyébként
het az a mozzanat, ami a regény nép­ latának megragadása, a különböző szívja. Ugyanabból a a \legrosszabbat dobozból az
merős” képzeletbeli riportot produ­
az egyik szerkesztő a sajtóbemuta­
szerűségét messzemenően indokolja. emberi nyomorúságok leplezetlen le­ kál, amelyben azt szoktuk hallani a
optimista a leggusztusosabb szivar­ mikrofonhoz szólított felelőstől — és tón mást mondott, mint amit e be­
Általános tapasztalat ugyanis, hogy írása. Az összkép mégsem pusztán ral kezdi, és továbbra is e szerint vá­ számoló elején kikövetkeztettem.
két alapjában véve rokonszenves és nyomasztó, az esendő emberi küzdel­ logat ilyenkor emelkedik a vérnyomá­ Szerinte azért került a számok ja­
értékes ember az érzelem szférájá­ mek teszik izgalmassá s végső fokon az előbbrevaló. — nála tehát a lehető legjobb sunk a valóságban —, hogy „én nem
Nos, eszerint a va az elejére, mert akkor a közön­
ban, egymáshoz való viszonyában nem iskolás módon erkölcsileg tanul­ ,,BÜÉK, 1985!” optimista kabaré. így tenném fel a kérdést!” . . . Ami­ ség még odafigyel... Hm. Lehet,
csődöt mond, nemegyszer a kívülál­ ságossá az így felfogott hétköznapi Mellesleg hangulatában, tartalmá­ kor pedig nem arra vagyunk kíván­ hogy igaza van. Ez is egy szem­
lók nem kis meglepetésére. Ám az in­ sorsokat. (Szépirodalmi Könyvkiadó) ban is az, bár itt-ott kesernyésen csiak, hogy ő mit kérdezne, és ho­ pont ...
timszféra törvényei különösek és ne­ W éber Antal jelentkező akasztófahumora kellően gyan, hanem, hogy mit felel az őt Hegedűs Tibor
hezen kiismerhetők.
Az ember magánéletének legtöbb
vonatkozása az életvezetés kialakítá­ A Kirov Balett szólistái Budapesten
sa körül csoportosul, ebből fejlődik ki
az ezeket egy elvnek, az életcélnak Tavaszi ékszer- A leningrádi Kirov Balett szólis­
tái Budapesten vendégszerepeinek
be művészi tehetségüket, szakmai fel­
készültségüket, emellett a társulat
meghatározó motivációja. Ildikónak
határozott elképzelései vannak. La­
kás, szépen berendezett otthon, aztán
és nemesfém­ januáriban. A Leningrádi Akadémiai
Opera és Baléttszínházból érkező 11
változatos stílusú repertoárjából is
ízelítőt adhatnak.
Az újító szellemű, mai szovjet
táncművész január 21-én, 26-án és
jöhet a többi. Kemény, már-már ke­
gyetlen tud lenni célja érdekében.
Munkáját példásan végzi, eltartja és
aukciónkra 28-án mutatja be műsorát a Fővá­
rosi Operettszínházban.
koreográfusok közül Dimitrij Brjan.
cev, Borisz Eifman és Leoniv Lebe-
gyev, valamint a balett igazgatója,
átveszünk nemesfémből készült antik A Kirov Balett több mint 200 éves
gondozza szellemileg fogyatékos hú­ múltra tekinthet vissza, az akadémi­ Oleg Vinogradov műveiből állították
gát, rendszerető, precíz, takarékos. kus balett első számú fellegvára. Szá­ össze a januári est programját. Ab­
Nem a csupasz önzés vezérli. Miklós
és régiség ékszereket, tárgyakat, órákat. zadunkban a legnagyobb balettmű­ ban a franciá Maurice Béjart és Ro-
gyermeki szeretettel ragaszkodik öreg vészek generációit bocsátotta útjára, land Petit egy-egy tánckettőse is
s innen indul el a balettművészet látható lesz.
nevelőapjához. A vendéglátóiparban
dolgozik, meg ellenőrként is népsze­
i \ e m e § f é m - f e Iv ó s a r l ó koreográfiái megújítása is. A társu­ A szólistacsoport legtöbb tagja a
lat kisebb csoportja a századfordu­ Kirov Balett nemzetközileg elismert
rű. A légynek sem árt, ahol lehet,
készségesen segít. Az élettel szemben
b o ltja in k : lón vendégszerepelt először Magyar-
országon, a teljes együttes pedig
művésze, szinte valamennyien nem­
zetközi versenyek díjazottjai. Az es­
nincsenek különösebb várakozásai, V., Váci u. 73. 1958-han, illetve 1983-ban lépett fel ten fellép Natalja Bolsakova, Gab­
mások sérelme nélkül, derűsen élvez­ V., Kígyó u. 2. klasszikus és új művekkel. A társu­ riella Komiévá, Irina Csisztjakova,
ni szeretné. A fukarság, de még a IX., Ferenc krt. 26. lat a vendégjátékok legalkalmasabb Jevgenyija Jevtejeva, Olga Lihovsz-
11., Szilágyi Erzsébet fasor 5. formájának a koncertestet tartja, hi­ kaja, Vagyim Guljajev, Nyikolaj
rendszeres takarékosság is idegen tő­ szen a legjobb, hírnevet szerzett idő­ Kovmir, Konsztantyin Zaklinszkij,
1., Krisztina krt. 79.
le. Nagyvonalúan költ. ha örömöt sebb és fiatalabb szólisták ezeken Jevgenyij Neff, Amatilij Boszov és
akar szerezni. az esteken sokoldalúan mutathatják Jurij Gumba. (MTI)