Tiltott, Tűrt, Elfogadott. Megbecsült? A Felnőtt - És Gyermekképregények Helyzete És Kihívásai Magyarországon

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM
Művészeti Kar
SZAKDOLGOZAT
Mátai-Kiss Ildikó
Könyvmenedzsment szakirányú továbbképzés
2023.
Tiltott, tűrt, elfogadott.
Megbecsült?
A felnőtt- és gyermekképregények
helyzete és kihívásai Magyarországon
- Szakdolgozat -
Konzulens: Készítette:
Domány Katalin Mátai-Kiss Ildikó
GABO Kiadócsoport Marketing Könyvmenedzsment szakirányú
továbbképzés
PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM
MŰVÉSZETI KAR
2023.
Tartalomjegyzék
1 Bevezetés...................................................................................................................... 5
2 Mi a képregény? ........................................................................................................... 7
3 Képregények története Magyarországon...................................................................... 8
3.1 A kezdetektől az 1930-as évek végéig ............................................................... 8
3.2 Az 1940-es és 1950-es évek ............................................................................... 9
3.3 Az 1960-tól a rendszerváltásig ......................................................................... 11
3.4 A rendszerváltástól 2000-ig ............................................................................. 13
3.5 A 2000-es évektől napjainkig........................................................................... 16
4 Képregények ma Magyarországon ............................................................................. 18
4.1 Képregények számokban ................................................................................. 18
4.1.1 Képregények piaci részesedése a könyvforgalomból ................................... 19
4.1.2 Évente megjelent képregények ..................................................................... 19
4.1.3 Magyar és külföldi szerzők aránya ............................................................... 20
4.1.4 Megjelent képregények borító típus szerint ................................................. 20
4.1.5 Színes vagy fekete-fehér? ............................................................................. 21
4.1.6 Röviden a mai kiadókról .............................................................................. 23
4.1.7 Képregények terjesztésük és származásuk szerint ....................................... 23
4.2 A képregények megítélése a magyar szakirodalomban ................................... 25
4.3 A képregények megítélése a magyar képregényolvasók között ...................... 29
5 Gyerekirodalom és a képregények ............................................................................. 34
5.1 A gyerekirodalomról és az olvasásról .............................................................. 34
5.2 A gyerekeknek szóló képregények megítélése a szakirodalomban ................. 37
5.3 A képregény, mint fejlesztő eszköz ................................................................. 39
5.3.1 Olvasóvá nevelés képregénnyel vagy leszoktatás az olvasásról? ................. 40
5.3.2 Comics az oktatásban, avagy egy népszerű versadaptáló képregény ........... 46
5.3.3 Autizmus és a képregények .......................................................................... 48

5.4 A gyerekeknek szóló képregények megítélése a szülők között ....................... 49
6 A képregény jövője .................................................................................................... 56
6.1 Legyőzendő akadályok..................................................................................... 57
6.2 Lehetséges eszközök ........................................................................................ 59
7 Összegzés ................................................................................................................... 61
Illusztrációk jegyzéke ..................................................................................................... 64
Források .......................................................................................................................... 66
Interjúk ....................................................................................................................... 66
Irodalomjegyzék ......................................................................................................... 67
Függelék.......................................................................................................................... 72
A) Példa a képregény használatára a svájci oktatásban a 8-9 évesek körében……....73
B) Első kérdőívhez tartozó grafikonok………………………………………………75
C) A második kérdőívhez tartozó grafikonok……………………………………….82
D) Képregény, mint műfaj feltüntetése online webshopokban a kezdőképernyőn….92

1 Bevezetés
Francia nyelvterületen, a helyi kis könyvtár nagy százalékát képregények teszik ki.
Svájcban az általános iskolában az alsósok nem csak a képregényt, mint műfajt tanulják,
de bevett gyakorlat, hogy felhasználják azt a rajz- írás- és olvasásórán is. 1
A képregényt Franciaországban megbecsülik, a kilencedik művészetként tartják számon.

A kifejezést Claude Beylie filmtörténész és – kritikus használta először, 1964-ben.
Ugyanebben az évben a Kilencedik művészet: Képregénymúzeum címmel rovat indult a
Le Journal de Spirou magazinban. 2
1. kép: Le Journal de Spirou képregénymagazin 1418. számának fejléce. Forrás: https://kepregeny.blog.hu
Párizs belvárosának egyik utcáján, közel a Notre Dame-hoz és a Shakespeare & Company
könyvesbolthoz, 5 db képregényboltot számoltam össze 2023 elején. Ezzel szemben
Magyarországon, a könyvesboltok és könyvtárak – pár kivételtől eltekintve – legtöbbször
csak nyomokban tartalmaznak képregényt.
„Már megint képregény? Akkor veszünk ki ennyi képregényt, ha legalább egy igazi
könyvet is választotok mellé. … Igen, olyat, amiben betű is van!”
A fenti mondatok egykor az én számból hangzottak el egy könyvtárban, de mint azt a

későbbiekben látni fogjuk, ez nem egyedi eset; a magyar szülők jelentős része hasonlóan
gondolkodik a képregényekről.
Mi okozza ezt a különbséget? Mi, magyarok miért gondolkodunk ennyire másképp a

képregényekről? Mi a képregény és milyen a megítélése, helyzete Magyarországon?
Miért van az, hogy míg egyesek a kilencedik művészetnek tartják, addig mások szerint
csak azok olvassák, akik lusták, vagy nem képesek komolyabb szövegeket elolvasni és
értelmezni3? Van-e bármilyen változás a megítélés kapcsán Magyarországon az elmúlt
1 Pár példa az iskolai felhasználásra a Függelékben található.

2
BAYER, Antal, Miért pont a kilencedik?, 2017. 11. 20.
https://kepregeny.blog.hu/2017/11/20/miert_pont_a_kilencedik
3
RUBOVSZKY, Kámán, Az ifjúsági könyv, mint művelődési jelenség, Kvalitás, Debrecen, 1995.
5
időszakban? Hol helyezkedik el a képregény a gyerekkönyves kínálatban? Van-e helye a
gyerekirodalomban? Mit gondolnak a szülők a képregényről? Hogyan lehetne
népszerűbbé tenni a képregényt a magyar olvasóközönség körében?
Szakdolgozatomban a fenti kérdésekre keresem a választ. Célom, hogy kiderítsem, hogy

milyen a képregények megítélése Magyarországon napjainkban, hogyan alakult ez a
korábbi időkhöz képest és mi áll az érezhető népszerűtlensége mögött. Lehet-e ezen
változtatni?
Ehhez először röviden bemutatom a képregény definícióját. Ezek után egy részletesebb
történeti áttekintés következik, a magyar képregénypiac fejlődéséről az első magyar
képregény megjelenésétől napjainkig. Mint azt látni fogjuk, a történelemi összefoglaló
kiemelten fontos, mert magyarázatot ad arra, hogy honnan erednek a negatív előítéleteink
a képregénnyel szemben.
A képregény magyarországi története után részletesebben is vizsgálom a mai magyar

képregénypiacot - ehhez a www.kepregenydb.hu, a legnagyobb hazai nyilvános adatbázis
és a MKKE (Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése) évenként publikált
adatait használom.
A képregények helyzetét és megítélését először a magyar szakirodalom alapján, majd a

képregénykedvelők között végzett felmérésemmel mutatom be.
A kutatásomban külön részt szentelek a gyerekeknek szóló képregényeknek. Azért, hogy

jobban megértsük a gyerekképregények helyét a magyar gyerekirodalomban, előbb a
gyerekirodalomról írok tömören, ezt követően áttérek a magyar szakirodalom szerinti
megítélésre. Ebben a kérdéskörben a képregény olvasásra való hatását és az ezzel
kapcsolatos ellentétes véleményeket mutatom meg. Kutatásom nem lenne teljes, ha nem
kérdezném meg a szülőket egy újabb kérdőívvel – ezeket az eredményeket is részletesen
elemzem.
A képregények jövőjéről szóló fejezetben összefoglalom, hogy milyen kihívásokkal kell

még szembenéznie a képregényeknek Magyarországon, illetve mik lehetnek azok az
eszközök optimális esetben, amik segíthetnek ezen akadályok legyőzésében.
6
2 Mi a képregény?
Will Eisner4, a képregény amerikai nagymestere szerint a képregény, „képsorokból álló

művészet”.5
Scott McCoud, amerikai karikaturista és képregényteoretikus kibővített

meghatározásában a képregény nem más, mint „egymás melletti rajzok és más képek
megadott sorrendben, információközlés és a nézőben esztétikai élmény kiváltása
céljából.”6
1936-ban így fogalmazta meg a választ a fenti kérdésre dr. Kaposi György: „A képregény
sűrített művészet. Cselekményben, izgalmas fordulatokban gazdag történet, melyet nem
kell olvasni, csak nézni.”7
Kiss Ferenc képregényíró és gyűjtő definíciója szerint a képregény „történet, képekben

elbeszélve, mely legalább három fázison át tart, és esetleg szöveg kíséri”. 8
Dunai Tamás, médiakutató megközelítésében, a képregény „…egy speciális médium:

állóképek narratív sorozata, melyekhez gyakran írott szöveg is párosul. Sajátos
formanyelve és befogadásmódja egyaránt megkülönbözteti a prózától, a képtől és a
mozgóképtől, amelyekhez leggyakrabban hasonlítják.” 9
Fontos tisztázni, hogy a magyar „képregény” kifejezés nem feleltethető meg egy az
egyben az amerikai „comics” vagy „comic books” kifejezéssekkel. A magyar elnevezés
a képregényt a regényhez köti, míg a más kultúra – a francia „bande dessinée” – a rajzokat
hangsúlyozza. Mint ahogy azt a következő történeti áttekintésből is látni fogjuk, a
Magyarországon született képregény alapja régebben sokszor valójában egy regény volt.
Ezekhez a képregényekhez az angol „grapic novel” kifejezés fekszik közelebb az ilyen,
könyv típusú képregényekhez.10
4 Az egyik leghíresebb képregényes elismerés, az Eisner-díj is az ő nevét viseli. A díj 1988 óta létezik, évente adják
oda, több kategóriában a legsikeresebb műveknek.
5
MCCLOUD, Scott, A képregény felfedezése, Nyitott Könyvműhely, 2007. (5. oldal)
6
MCCLOUD, Scott, A képregény felfedezése, Nyitott Könyvműhely, 2007. (13 és 28. oldal)
7
KAPOSI Dr., György, A képregény műfaj, in: Délmagyarország, 1936. 12. 25. (72. oldal)
8 KISS, Ferenc, A képregény születése és halála Magyarországon, in: Beszélő folyóirat, 2005. 01., 10. évfolyam, 1.
szám,
9 DUNAI, Tamás, A képregény mint médium, in: Szépirodalmi Figyelő, 2013/4. (27. oldal)
10
A „grapic novels” jellemzően hosszabb, komplexebb és önálló történettel rendelkezik, mint a „comics”. A „graphic
novels” egy teljes történetet mesél el, akkor is, ha több folytatása is létezik a történetnek az adott sorozatban. Ilyen
„graphic novels” példul Art Spiegelman híres alkotása, a Maus.
7
Kertész Sándor, a magyar képregény kutatója szerint a képregényt értelmezhetjük
sajtóműfajként és sajtóterméként is.11 Sajtóműfaj, mint magazinok és újságok kelléke,
ami mindig ugyanazon a helyen a jelenik meg adott újságban. Napilapok esetén a hátsó
borítón vagy a rejtvények, tv-műsorok mellett található a képregénycsík jellemzően.
Akkor, ha az egész újság vagy magazin, csak képregényt tartalmaz, akkor, mint
sajtótermék – vagy mint könyv – beszélhetünk a képregényekről.
A Wikipédia adja az egyik legrészletesebb definíciót: „A képregény az irodalom és a

képzőművészet sajátos keveréke, amit gyakran a kilencedik művészetnek neveznek,
egymás után következő képek sorozata, amelyek egy történetet mesélnek el. A képeket
rendszerint (elbeszélő vagy párbeszédes) szöveg egészíti ki, ami általában úgynevezett
szóbuborékokban helyezkedik el. Eredetileg csak egyszerű, szórakoztató történeteket
díszítettek képsorozatokkal, mára azonban széles körben kedvelt műfajjá nőtte ki magát
és számos alműfajra tagozódott.”
3 Képregények története Magyarországon
3.1 A kezdetektől az 1930-as évek végéig
Az első magyar képaláírásos történet 1877. január 6-án jelent meg az Üstökös című
újságban „Gömböcz és Csukli, viszontagságos regény versekben” címmel, amit német
mintára Jókai Mór írt és Jankó János illusztrált 40 képpel. 12
2. kép: Jókai Mór és Jankó János: Gömböcz és Csukli, a magyar képregény őse. Forrás: feol.hu
11
KERTÉSZ, Sándor, Pókember-generáció, Képregényáruház Bt., Nyíregyháza, 2017. (12. oldal)
12
KIRÁLY, Eszter, Mit nekünk Pókember? Ez a képregény-katalógus azonnali lelkesedést okoz, 2018. 07. 26.
https://www.feol.hu/hazai-kultura/2018/07/a-kepregeny-katalogus-ami-azonnali-lelkesedest-okoz
8
Az 1920-as években a dán Carl Aller által kiadott Áller Képes Családi Lapja volt az egyik
legnépszerűbb magazin Magyarországon. Ez az újság 1924-től kezdve rendszeresen
közölt nagyobb mennyiségben képregényeket. 13
Az 1930-as években Magyarországon is megjelentek a nyugati képregények magyar

fordításai. A magyar alkotók közül kiemelkedik Benedek Kata munkássága, amik a
Tündérvásár című gyerekeknek szóló lapban jelentek meg.14 A Mickey egér és Donald
kacsa képregények is ismertek voltak már a harmincas években Magyarországon a Pesti
Hírlap Vasárnapja és az Ünnep című újságoknak köszönhetően. 15 1936-ban a
Délmagyarország című újság karácsonyi mellékletében szenzációs újításnak nevezték a
képregényt.16
3.2 Az 1940-es és 1950-es évek
Az 1940-es és 1950-es éveket tartjuk a magyar képregény sötét korszakának.
A ’40-es években politikai, antiszemita üzenettel közöltek gúnyos hangvételű

képregénycsíkokat.17
Olyan újságokban, amikben korábban rendszeresen megtalálhatóak voltak a

képregénycsíkok, 1949 végétől egyre kevesebben közöltek képregényt. A képregények
helyett gyakran „…anyagtorlódás miatt kimaradt a Friss Újság mai számából.” sor volt
olvasható. A Pajtás című lap is abbahagyta a képregények megjelentetését. Az ok politikai
volt. Képregényes körök szerint, egy „bizonyos Finogenov elvtárs az Amerikában és
Nyugat-Európában divatos modernista műalkotásokat és szenzációhajhász sajtót
dekadens szemétnek tartotta és nem javasolta azok követését a magyar művészeknek és
lapkiadóknak.”18 Az állam a papírbeszerzést és -kiutalást szigorúan szabályozta, a
kezében tartotta, ezzel biztosítva, hogy mely lapok jelenhetnek meg. Ezt a negatív
véleményt erősítette tovább a moszkvai utakról hazatértő magyar művészek, akik tovább
szították a nyugatellenességet. Azok, akik megpróbáltak ellenállni, feketelistára kerültek.
13 KERTÉSZ, Sándor, Pókember-generáció, Képregényáruház Bt., Nyíregyháza, 2017. (66. oldal)

14
FSZEK Kőbányai Könyvtár, 2021., Miért pont a képregény?
https://www.facebook.com/watch/?v=160788095607875
15
16 KERTÉSZ, Sándor: Filmregény − rajzregény − képregény a II. világháború árnyékában, 2021. 11. 04.
http://szegedfolyoirat.sk-szeged.hu/2021/11/04/kertesz-sandor-filmregeny-%E2%88%92-rajzregeny-%E2%88%92-
kepregeny-a-ii-vilaghaboru-arnyekaban/
17
TRENCSÉNYI, Zoltán, A buborékba beszélők, in: Népszabadság, 2001. 10. 15.
http://www.kilencedik.hu/sajtoarchivum/magyar-kepregeny/helyzetjelentesek/a-buborekba-beszelok/
18 KERTÉSZ, Sándor, Keretek közt rajzolók, Képregényáruház Bt., Nyíregyháza, 2021. (10. oldal)
9
Grafikusok és illusztrátorok lettek emiatt mellőzve. Munkáik nem jelenhettek meg
kiállításokon, nem kaptak megrendeléseket és szakmailag teljesen ellehetetlenedettek. Az
újságok szerkesztői nem kockáztatták állásukat, így semmi sem jelenhetett meg, ami a
„burzsoá amerikai életformára utalt”.19
Időközben Amerikában is egyre többen tiltakoztak a comics-ok agresszivitása ellen:

1948. október 26-án Spencer városban hatalmas képregényégetést tartottak a szülők és
tanárok, a gyerekekkel együtt.20 1954-ben jelent meg egy amerikai pszichiáter, dr.
Friedrich Wertham Ártatlanok elcsábítása (Seduction of the Innocent) című könyve,
amiben az amerikai gyerekek viselkedéskultúráját és a képregények közötti összefüggést
vizsgálja. 21 Mivel Amerikában egyre erősödött a képregények negatív megítélése, az
Amerikai Egyesült Államok Szenátusa meghallgatásokat szervezett; a témában jártas
szakembereket kérdezett meg, köztük a már említett pszichológust. Wertham
vallomásában így nyilatkozik: „Úgy gondolom, Hitler kezdő volt a képregényiparhoz
képest.„22
Wertham következtetéseire a magyar sajtó is szívesen hivatkozott 23: „Hatvan millió kötet
szennyiratot adnak el havonta Amerikában a ,,comic book”-ból. A 250 füzetes
képsorozat-ponyva legkedveltebb szellemi tápláléka az amerikai ifjúságnak. A
pedagógusok és bírósági szakértők szerint ezek a füzetek nevelik szadizmusra, lopásra,
nemi eltévelyedésre és gyilkosságra a mai serdülő ifjúságot.” írta a Népszabadság 1948-
ban. De a Szabadság című újság se írt kedvezőbben a képregényes veszedelemről: „A
gyerekek hasonlóvá akarnak válni a bűnöző világ hőseihez, akikről a sokmillió
példányszámban megjelenő burzsoá „irodalmi alkotások", filmek és rádióelőadások
festenek vonzó képet. Ezen a téren igen nagy felelősség terheli a Comic Books című
könyvsorozat kiadóit.” A Szabad Nép újságban 1949-ben a következő jelent meg: „Az
amerikai ember szellemi színvonalának süllyedését semmi sem bizonyítja jobban, mint
az, hogy a betű szerepét átvette a kép.” A Béke és Szabadság című újságban egy egész
19 KERTÉSZ, Sándor, Keretek közt rajzolók, Képregényáruház Bt., Nyíregyháza, 2021. (10-24. oldal)
20
PALKOVICS, Brigitta Éva, Képtelen képregénytörténet, in: Magyar Könyvszemle, Évf. 134 szám 4 (2018.), 448.
21
Wertham könyve vezetett el oda, hogy az amerikai törvényhozók is felfigyeltek a comics-okra, vizsgálat indult, majd
1954-ben törvény született a képregények szigorúbb ellenőrzésére, így jött létre a Comics Code Authory. KERTÉSZ,
Sándor, Keretek közt rajzolók, Képregényáruház Bt., Nyíregyháza, 2021, (26-39. oldal)
22 PALKOVICS, Brigitta Éva, Képtelen képregénytörténet, in: Magyar Könyvszemle, Évf. 134 szám 4 (2018.), 448.
oldal. Eredeti: SERGI, Joe, 1948: The Year Comics Met Their Match, 2012. 06. 08. https://cbldf.org/2012/06/1948-
the-year-comics-met-their-match/
23
Az idézetek forrása ebben a bekezdésben: KERTÉSZ, Sándor, Keretek közt rajzolók, Képregényáruház Bt.,
Nyíregyháza, 2021, (26-39. oldal)
10
oldalon keresztül elemzik a képregények negatív hatásait 1954-ben, ahol összekapcsolják
az Amerikában elterjedt fegyverhasználatot és a fiatalkori bűnözést a képregénnyel.
A fenti cikkek és a politikai tiltás következtében az 1950-es években Magyarországon

csak klasszikus regények – amik egyszer már átestek a cenzúrán – jelenhettek meg
képregény formában; vagy olyan képregénycsíkokat közölhettek az újságok, amik
pártpropagandát szolgáltak.
Ennek ellenére ebben az időszakban is voltak olyan képregényesek, akiket érdemes

kiemelni. Az időszak tehetséges párosa Gugi Sándor grafikus és Cs. Horváth Tibor
képregény-forgatókönyvíró, akik együttes munkával adaptálták a klasszikus irodalmi
műveket képregény formába.24, 25 Gugi Sándor ötlete alapján Cs. Horváth Tibor indította
el 1955-ben a magyar napi- és hetilapokban a képregények közlését. 26
1957-ben jelent meg először a Füles újság. Az időszak neves alkotói között meg kell még
neveznünk Sebők Imrét, aki a Népszava és a Magyar Ifjúság, Korcsmáros Pált, aki a Füles
és a Képes Újság képregényeit készítette, valamint Zórád Ernőt, aki szintén a korábbi
klasszikus műveket ültette át képregény formába.27
A szóbuborékok 1957-től, Zórád Ernő Winnetou képregényétől kezdve váltak

elfogadottabbá Magyarországon.28 A hangeffektek használatát azonban továbbra is
egyáltalán nem, vagy csak nagyon korlátozottan engedélyezték, mert azok – az akkori
vélekedés szerint – leszoktatnak a nyomtatott szöveg olvasásáról. 29
3.3 Az 1960-tól a rendszerváltásig
Az 1960-as évekre is jellemző volt még a kevés külföldi, de sok magyar képregény.
Néhány kivételt eltekintve – pl.: Buksi és Mozaik - külföldi képregények megjelenését
nem engedélyezték. 30
24 KIRÁLY, Eszter, Mit nekünk Pókember? Ez a képregény-katalógus azonnali lelkesedést okoz, 2018. 07. 26.,
https://www.feol.hu/hazai-kultura/2018/07/a-kepregeny-katalogus-ami-azonnali-lelkesedest-okoz
25
Cs. Horváth Tibor halált követően Kiss Ferenc vette át az irodalmi művek adaptációjára épülő klasszikus magyar
képregényvonalat. KERTÉSZ, Sándor, Pókember-generáció, Képregényáruház Bt., Nyíregyháza, 2017. (26. oldal)
26
27 TRENCSÉNYI, Zoltán, A buborékba beszélők, in: Népszabadság, 2001. 10. 15.
28 KERTÉSZ, Sándor, Szuperhősök Magyarországon, Nyíregyháza, Akvarell, 1991. (13. oldal)
29
KERTÉSZ, Sándor, Szuperhősök Magyarországon, Nyíregyháza, Akvarell, 1991. (77. oldal)
30
FSZEK Kőbányai Könyvtár, 2021. Miért pont a képregény?
11
Az 1970-es években is tiltották még az amerikai „comics”-ok megjelenését. Mindezt úgy,
hogy a debreceni Alföldi Nyomda és a budapesti Zrínyi Nyomda nyomta Európa számos
országába a képregényt. A nyomdákból kicsempészett képregényeket a dolgozók
antikváriumokban adták el, így a magyar olvasók egy kis része már találkozhatott a tiltott
műfajjal. Budapesten főleg a skandináv országok, míg Debrecenben a német és francia
képregényfüzetek váltak elérhetővé a szerencséseknek. Olyan kincseket szerezhettek a
lelkes gyűjtők az antikváriumokban, mint a Fantom, a Pókember vagy a Superman. 31
1975-ben újra engedélyezték a hazai sajtóban a képregényt. Ezúttal is politikai okokból

kifolyólag, azért, hogy az olvasók figyelmét eltereljék a napi eseményekről. Mindez a
képregényre, mint sajtóműfajra vonatkozott, önálló képregényes újságokat továbbra sem
engedélyeztek egészen a 80-as évek elejéig. A hetente megjelenő Füles rejtvényújságban
a Piszkos Fred, a kapitány című folytatásos képregényt becslések szerint több, mint 1
millióan olvasták 1975-ben.32
Az olyan, „tűrt kategóriájú” képregények, amik irodalmi célt nem, csak szórakoztatást
szolgáltak, úgy jelenhettek meg, hogy az értékesítésből befolyt bevétel egy részét más,
veszteséges irodalmi alkotások kiadására fordították, ilyen volt például a Kockás című
újság is. De emiatt kapott engedélyt az Ifjúsági Lapkiadó Vállalat is a nagy példányszámú
képregényfüzetek kiadására. Így születhetett meg többek között Fazekas Attila 32 oldalas
Ben Hur című képregénye, ami háromszázezer példányban jelent meg akkoriban,
csakúgy, mint a Korcsmáros Pál által rajzolt Rejtő-sorozat. A Lutra Kiadó fent említett
Kockás című füzete azonban százötvenezer példányban került a piacra. A magas
példányszámot a rendkívül korlátozott piac és a magas kereslet okozta. 33
Az 1980-as években a filmsikerek képregényes adaptációi is megjelentek. Fazekas

Attila34 Csillagok Háborúja és A Birodalom visszavág című képregényfüzetei hatalmas
elismerést hoztak készítőjének és kiadójának.35
1982-ben a Füles magazinban megkérdezték az olvasókat, hogy milyen képregényeket

szeretnének látni az újságban, milyen témában és melyik rajzstílus tetszett korában a
legjobban nekik. Ugyanebben az időszakban egy képregény-kutató csoport pályázatot
31 KERTÉSZ, Sándor, Pókember-generáció, Képregényáruház Bt., Nyíregyháza, 2017. (52-53. és 119. oldal)
33 KERTÉSZ, Sándor, Pókember-generáció, Képregényáruház Bt., Nyíregyháza, 2017. (14-15. oldal)
34
Fazekas Attila nevéhez 500 képregény rajzolása fűződik! KERTÉSZ, Sándor, Pókember-generáció,
Képregényáruház Bt., Nyíregyháza, 2017. (43. oldal)
12
hirdetett „Az én képregényem” címmel. A pályázatra 183 munka érkezett, amiből a
legtöbb tudományos-fantasztikus történet volt. A pályázók jellemzően tizenévesek
voltak, kevesen voltak a 20-as és 30-as éveikben. A pályázók háromnegyede férfi volt,
legtöbben középiskolai végzettségűek, de voltak főiskolát, egyetemet végzettek is. A
kutatásból az is kiderült, hogy a 80-as években jelentősen megnőtt az érdeklődés a
képregények iránt. A Kockás magazin példányszáma ekkoriban nőtt 150 000-ről
200 000-re. A Rejtő-füzeteket pedig 300 000 példányban adták ki. 36
1986-ban a hazai képregénypiac tesztelése céljából a Művelt Nép Könyvkiadó Vállalat

100 000 példányban adta ki a Bobo kalandjai és a Góliát kalandjai című füzeteket, amik
nagy sikert arattak a 10-14 évesek körében. A két kiadványt 1987-ben átvette a Semic
Interprint kiadóvállalat. A kiadványok a B4 borítón egymást népszerűsíttették, havonta
jelentek meg és a várakozásokat felülmúló eladási eredményeket produkáltak. Ugyancsak
hasonló népszerűségnek örvendett akkoriban a Rózsaszín Párduc képregény is, amit
ekkoriban kezdtek el a tv-ben is vetíteni. 1987-ben a Rózsaszín Párduc képregény 80 000
példányban jelent meg; értékesítését erősen segítette a televízióban futó sorozat. 37
A Semic Interprint az évek során számos, külföldön sikerre vitt képregényt kipróbált
idehaza a svéd anyavállalatának köszönhetően. Azonban a legtöbb ilyen jellegű
próbálkozása viszonylag hamar zátonyra futott. Ilyen volt többek között a Mumin, a
Tumak, a Pejkó, a Flinstone család vagy a Barbie-képregény is. 38
A Tini Titán Teknőc sorozat, szintén Semic Interprint kiadásában, azonban sikert ért el.
Ennek oka a rajzfilm televíziós sugárzásának és a főszereplők játékfiguraként való
értékesítésének volt köszönhető.39
3.4 A rendszerváltástól 2000-ig
1989 júliusában törölték el a lapok megjelenésének engedélyhez kötését. Ezután már

bárki kiadhatott újságot, mindössze bejelentési, regisztrálási kötelezettség kellett hozzá.
A rendszerváltozás környékén elárasztották Magyarországot a nyugati, elsősorban
amerikai képregények.40

38
KERTÉSZ, Sándor, Pókember-generáció, Képregényáruház Bt., Nyíregyháza, 2017. (60-63. oldal)
39
40 VÉGH, Attila, Hová tűnt a magyar képregény? in: Magyar Hírlap, 2007. június 23., Ahogy tetszik rovat, (22. oldal)
13
1988-ban jelent meg Fazekas Attila magyar történelmi képregénye, Botond 41 címmel,
azzal a céllal, hogy egy magyar képregénykaraktert teremtsenek a külföldi figurák mellé.
Botond karaktere kicsi, de rendkívül erős és kapcsolódott a magyar történelemhez. „A
Botond, az Asterix magyar megfelelője… És ilyen a Perszeusz kapitány, valamint Farkas
Győző, a szocialista nyomozóként induló újságíró, aki aztán kicsit erotikusabb vizekre
téved.”42
Az első Botond Magazin még 50 000 példányszámban került nyomásra, a következő

számból a Posta – a magazin terjesztője - már csak 35 000-et, a harmadikból pedig csak
25 000-et kért volna, így a magazin kiadását Fazekas átvette a Go-Press-től. 43 A
kiadványból 1993-ig 9 szám jelent meg, majd 2004-ben még kettő, utána évente
nagyjából egy, de volt év, hogy teljesen kimaradt a megjelenés. 2022-ig összesen 26 szám
került kiadásra.44
3. kép: Botond képregény első száma 1988-ban (bal oldal) és legutóbbi, 2022-ben (jobb oldal)
Forrás: kepregenydb.hu
A fentiek következtében a korábbi többszázezres magyar példányszámok a piaci verseny

és az állam anyagi támogatásának elmaradása miatt először mindössze néhány tízezerre,
majd fokozatosan néhány ezerre csökkentek vagy teljesen eltűntek. Olyan újságok
szűntek így meg hosszú időre, mint a Kockás vagy a Pajtás.45
41
Botond karaktere 1984-ben született meg a Sárkány magazinban, de az újság csak 1989-ben jelenhetett meg.
FAZEKAS, Attila, Képregények és pénz, pénz, pénz, in: Magyar Nemzet, 2005. július 23., Visszhang rovat (36. oldal)
42 Fazekas Attila nyilatkozata in: VÉGH, Attila, Hová tűnt a magyar képregény? in: Magyar Hírlap, 2007. június 23.,
Ahogy tetszik rovat, (22. oldal)

44
https://kepregenydb.hu/kepregenyek/botond-72/
45
FAZEKAS, Attila, Képregények és pénz, pénz, pénz, in: Magyar Nemzet, 2005. július 23., Visszhang rovat (36.
oldal) A Kockás című füzet 2017 decemberétől újra elérhető. Forrás: http://www.kockaskepregenyek.hu/
14
1989-ben jelentek meg Magyarországon az első szuperhősös képregények hivatalosan.
Az egyik első ilyen képregény a Fantom volt nálunk. Azért ezt a szuperhősős képregényt
jelentette meg legelőszőr a Semic Interprint, mert a svéd anyacégüknél ez volt a
legsikeresebb sorozat, így nálunk is kedvező fogadtatásra számítottak. Fekete-fehér
nyomással, év végén egy extra színes nagyformátumú albummal jelent meg. 1991-ben a
havi kiadást kéthavira csökkentették, mert időközben csökkent az értékesített példányok
száma. A huszadik számtól színes kivitelben adták ki, azt remélve, hogy a minőségi ugrás
majd újra bevonzza az olvasókat, azonban ez sem hozott pozitív változást, a
huszonnegyedik számmal befejezték a sorozatot.
A Fantommal egyidőben jelent meg a Pókember is Magyarországon Csodálatos

Pókember néven: 36 oldalas füzetként, színes, fényes borítóval, de fekete-fehér és gyenge
minőségű papírra nyomott belívvel. Két újdonság is volt a Pókemberben: a kézzel írt
szöveg a szóbuborékokban46, illetve a hangfestészet alkalmazása. A hangfestészet, azaz
a nagyméretű hangutánzó szavak Amerikában már régóta népszerű volt, de nálunk sokáig
tiltatott volt – kultúrpolitikai okokból. A Csodálatos Pókember lett az első képregény,
amiben alkalmazták a „képregény hangosítását”. 47, 48
1990 januárjában jelent meg először Magyarországon a Garfield képregény színesben, 36

oldalon. „…Népszerűségét annak köszönheti, hogy az olvasó legtöbbször saját
gondolatait véli felfedezni Garfield megszólalási mögött. Ő az, aki kimondja helyettünk
az elfojtott indulatokat, aki felvállalja a falánkságot, a lustaságot. Ő az, aki szemléli a
dolgokat, és mindenhez megjegyzéseket fűz, mi pedig megköszönjük neki, hogy
kimondja helyettünk azt, amihez a legtöbbünknek nincs bátorsága…” 49
1991-ben a Semic Interprint kiadó Képregény Koktél című, kéthavonta megjelenő

magazinjában debütált Kázmér és Huba, illetve a Snoopy is. A füzet mindössze egy évet
élt meg. Ennek ellenére a karakterek – időközben kisebb-nagyobb szünetekkel – még a
46
Nálunk ekkoriban géppel írott szövegek voltak a buborékokban, ami leszűkítette a tipográfiai játék lehetőségeit.
47
48
A képregényekben a nagyméretű, hangsúlyos kifejezések ezek, amik jellemzően angolszász nyelvterület igéiből vagy
főneveiből származik. A legtöbbjük klasszikus hangutánzó szó, hanem valamilyen cselekvést fejez ki. A magyar
fordításokban ezeket hangutánzó szavakra cserélték, pl.: „puff”, „reccs”, „kop-kop”. Későbbiekben ezeket már gyakran
nem fordították le, mert a kép szerves részei, és kompozíciós elemekről van szó, így teljesebb az összhang, ha
meghagyják az eredetit. KERTÉSZ, Sándor, Pókember-generáció, Képregényáruház Bt., Nyíregyháza, 2017. (124-125.
oldal)
15
mai napig velünk vannak: Snoopy képregényfüzetet 2022-től, Kázmér és Huba történeteit
pedig 2007-től jelenteti meg a Vad Virágok Könyvműhely.50
1992 végén a Magyar Hírlap Vasárnapi Magazin elindította a kivehető mellékletét, a

Disney Hírlapot. Ez volt a sajtótörténelemben az első ilyen jellegű képregénymelléklet.
A mellékletet a laptól függetlenül is meg lehetett vásárolni, és a híres TV műsor, a Família
Kft. főszereplői hirdették. Az így született képregényújság azonban nem volt nagy siker,
megjelenése után fél évvel jelent meg az utolsó száma. 51
Bár a 90-es évek végén és 2000 elején a rejtvénylapok száma jelentősen megemelkedett,
ezek az újságok már nem mutattak érdeklődést a képregény iránt. Az olvasócsalogató a
korábban jól bevált képregény helyett a bulvár lett.52
3.5 A 2000-es évektől napjainkig
A rendszerváltástól kezdve a sok külföldi és kevés magyar képregény volt jellemző a

képregénypiacra.
A legtöbb képregénykiadó vállalkozást a 2000-es években baráti társaságok vagy

családok alapították. Kertész szerint a családi vállalkozások bizonyulnak kitartóbbnak, a
baráti társaságok egy pár sikertelen kísérlet után jellemzően abbahagyták a
próbálkozást.53
A legnagyobb képregénykiadók ekkoriban a Szukits, Kingpin, Képes, Fumax és

Cartaphilus.54
2005-ben alakult meg a Magyar Képregénykiadók Szövetsége az Adoc-Semic, Képes

Kiadó, Krak, Míves Céh és a Ratius Kiadó összefogásával. A szövetség célja a
képregények népszerűsítése, a kiadványok számának növelése és egy hagyományteremtő
képregényfesztivál megrendezése volt. Az 1. Magyar Képregényfesztivált 55 2005
áprilisában tartották Budapesten, közel 2000 résztvevővel.
A Magyar Képregény Szövetség egy másik rendezvénye a Hungarocomix, amit

hagyományosan év végén, karácsony előtt tartanak 2005 óta. Egy időben voltak
50
https://www.vadviragok.hu/
51KERTÉSZ, Sándor, Pókember-generáció, Képregényáruház Bt., Nyíregyháza, 2017. (21. oldal)
54
55 Később átkeresztelték Budapesti Nemzetközi Képregényfesztiválra.
16
próbálkozások, hogy a Hungarocomix fesztivált rokonterületekkel – játékok, könyvek,
anime – kössék össze, de ezek nem bizonyultak tartósnak. A Budapesti Nemzetközi
Képregényfesztivál átlagos látogatottsága 1500-2000, míg a Hungarocomixnak 600 fő
körül mozog.56 Összehasonlításképpen, egy 2010-es cikk szerint az akkori
képregényrajongók közösségét 2-3 ezerre lehet becsülni. 57 A Magyar Képregénykiadók
Szövetsége 2012-ig működött, majd feloszlott és a tagok egy része megalapította a mai is
létező és aktív Magyar Képregény Szövetséget.
Bayer Antal, a Magyar Képregénykiadók Szövetsége első elnöke, 2005-öt nevezi meg,
mint jelentős fordulópontot, amikortól is először került be több képregény a
könyvesboltokba. Korábban szinte csak újságos terjesztés létezett. 58
A képregényes szövetség 2006-ban alapította meg az Alfabéta-díjat, amivel a

legtehetségesebb magyar képregénykészítőket és képregényeket díjazzák, különböző
kategóriákban. A díj nevét egy közéleti hírlapban megjelent cikk ihlette, amiben a szerző
analfabétáknak nevezte a képregényolvasókat – a képregénykedvelők legnagyobb
felháborodására. Így lett a képregényes díj „Alfabéta”, mint egy ironikus válaszul a
cikkre.59
2006-ban a Képes Kiadó egy új magazinnal próbálta növelni a képregények olvasói

elérését: Nagyobb példányszámú, de olcsó60 terméket dobott a piacra, az Eduárd
„fapados” képregényújságot. 20 ezer példányban jelent meg első alkalommal, ami később
10 ezerre, majd 5 ezerre csökkent. Amikor áttértek a színes borítóra, már csak pár ezer
db példány készült – mindössze 500 állandó és 500 alkalmi vásárlóval tudtak kalkulálni.
A lap mindössze 9 számot élt meg.61
2007-ben a Cartaphilus gondozásában jelent meg Geronimo Stilton képregény, minőségi

kivitelezésben, keménytáblával. A képregény főszereplőját, a kisegeret már korábban
ismerték és szerették a gyerekek könyvekből és a TV-ből, így jogosan remélhette a
56
57
ÁBRAHÁM Ambrus, A képregény most még életforma, in: Népszabadság, 2010. 12. 17.
http://www.kilencedik.hu/sajtoarchivum/magyar-kepregeny/helyzetjelentesek/a-kepregeny-most-meg-eletforma/
58 BAYER, Antal, A magyar képregény ma, számokban, 2015. 12. 05.
https://kepregeny.blog.hu/2015/12/05/a_magyar_kepregeny_ma_szamokban
59
60
A4-es formátumban, 24 oldalas, olcsó, alacsony fatartalmú papíron.
17
képregény sikerét a kiadó. Ennek ellenére a képregényből mindössze 10 kötet jelent meg,
nem volt üzleti siker.62. 63
Hasonló sorsa jutott a Partvonal Kiadó igényes Agatha Christie bűnügyi történeteinek
képregényes adaptációja is 2008-ban. A színvonalas rajzok, Agatha Christie és történetei
miatt várható lett volna a siker – ami azonban elmaradt, mindössze 4 szám jelent meg.64
A magyar képregények kapcsán meg kell említeni a 2010-ben alakul és ma is működő

5Panels kiadót. Céljuk, hogy az ígéretes magyar művészeknek online és nyomtatott
megjelenést biztosítsanak.
A képregényes rendezvények továbbra is népszerűek a szubkultúrán belül, idén

márciusban tartották a 49. Képregénybörzét, és májusban lesz a 18. Budapesti
Nemzetközi Képregényfesztivál.
Dr. Frank Zita, a Vad Virágok Könyvműhely főszerkesztője szerint ma Magyarországon

szuperhős láz van; a szuperhős filmek irányították rá a képregényekre a figyelmet. Azok,
akik szerették a Marvel és DC filmeket, igyekeznek utánanézni a kedvenc karakterüknek,
így találnak rá (újra) a képregényekre. 65
4 Képregények ma Magyarországon
4.1 Képregények számokban
A képregények magyarországi helyzetének bemutatásához két szakforrásból származó

adatot használok: az egyik a MKKE (Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők
Egyesülése) évenkénti statisztikája, a másik pedig a kepregenydb.hu oldal adatbázisa. A
https://kepregenydb.hu/ oldalon jelenleg 428 kiadó összesen 8 388 db képregénye
szerepel, ezzel ez a hazai legteljesebb, nyilvánosan elérhető adatbázis. 66 A következőkben
az ő adatik alapján mutatom be a hazai képregénypiac változásait.
62
63 2021 óta a Vad Virágok Könyvműhely adja ki Geronimo Stilton képregényfüzeteit, színes, puha borítóval és színes
belívvel. https://www.vadviragok.hu/Geronimo-Stilton-A-riporter-1-resz-Shufongfong-kul
65
2023. február 28-án volt lehetőségem beszélgetni a témáról Dr. Frank Zitával. Ezúton is köszönöm, hogy időt
szakított rám és kérdéseimre.
66 2023. februári adat. Köszönöm a részletes adatokat Köteles Zoltánnak (www.kepregenydb.hu).
18
4.1.1 Képregények piaci részesedése a könyvforgalomból
2019 óta szerepel a MKKE évenkénti statisztikájában a képregény, mint külön kategória.
Az alábbi táblázat a képregények értékesítésének változását mutatja az elmúlt években:
Képregények Könyvpiac becsült Képregények becsült

piaci forgalma (fogyasztói forgalma (fogyasztói
részesedése áron) áron) kalkulált67
2019 0,01% 55 536 200 487 5 553 620

2020 0,01% 49 729 719 529 4 972 972
2021 0,05% 55 960 000 000 27 980 000
1. ábra: Képregények piaci részedése és becsült forgalma 2019 és 2021 között. Forrás: MKKE honlapja
4.1.2 Évente megjelent képregények
A kepregenydb.hu statisztikája alapján 2019 kiemelkedő év volt a képregények

kiadásban, amikor is több, mint 500 önálló képregény jelent meg egy év alatt. Bár a
számok azt mutatják, hogy 2020 és 2022 között visszaesés tapasztalható, továbbra is több
mint évi 410 új képregénycím születik Magyarországon. A 2009-es visszaesés oka az
akkori gazdasági válság, míg a 2019-es csökkenést a Covid okozta.
2. ábra: Megjelent képregények évek szerint. Forrás: www.kepregenydb.hu
67
Kalkuláció számítása: Képregények becsült forgalom = Piaci részesedés * Teljes könyvpiac becsült forgalma
19
Ha az önálló képregénykiadványok összes számát nézzük, egyértelmű a fejlődés a
rendszerváltozás óta: míg az 1980-as években kb. 600 db, az 1990-es években 1203 db,
a 2000-es években 1725 db és a 2010-es években összesen 2145 db kiadvány jelent meg. 68
4.1.3 Magyar és külföldi szerzők aránya
Érdemes összevetni a fenti számokat a magyar képregények számával: 1990-es években

38 db, 2000-es években 137, 2010-es években 557 db önálló magyar képregénykiadvány
született (3%, 8% és 2010-s években már 26%). 69 Bár ezek a százalékok elenyészőek a
teljes egészhez képest, mégis hatalmas a fejlődés. Minden évtizedben több és több magyar
szerzőjű képregény tud megjelenni a piacon!
A fejlődést az alábbi grafikon szemlélteti:
3. ábra: Aggregált számok, az adott évtizedben megjelenő képregények száma, magyar és külföldi szerzőktől.
Forrás: https://kepregeny.blog.hu
4.1.4 Megjelent képregények borító típus szerint
A kepregenydb.hu adatbázisa kitér a borító típusokra is. Ez alapján kétféle kategóriába

sorolja kötészetileg a képregényeket: puha vagy kemény borítós. A lenti grafikon alapján
a kemény borítós képregények száma 2017-től kezdődően hatalmasat ugrott. Ebben
68 Az 1980-as évek kb. 600 db önálló kiadványának a többsége 1988-1989-ben került kiadásra. Így kijelenthetjük, hogy
korábban lényegében nem létezett önálló képregénykiadvány. A képregények, mint sajtóműfaj volt ismert. BAYER,
Antal, A 2010-es évek mérlege a magyar képregénykiadásban, 2020. 01. 09.,
https://kepregeny.blog.hu/2020/01/09/a_2010-es_evek_merlege_a_magyar_kepregenykiadasban
69
BAYER, Antal, A 2010-es évek mérlege a magyar képregénykiadásban, 2020. 01. 09.,
https://kepregeny.blog.hu/2020/01/09/a_2010-es_evek_merlege_a_magyar_kepregenykiadasban
20
szerepet játszik a graphic novel-ek térnyerése is. 2019-ben, a gazdasági válság hatására
újra csökkenni kezdett a színes képregények mennyisége.
4. ábra: Megjelent képregények borító típus szerint. Forrás: www.kepregenydb.hu
4.1.5 Színes vagy fekete-fehér?
A rendszerváltás előtt csak elvétve találkozhattunk színes képregényekkel. A

képregények többsége fekete-fehér kiadású azóta is, ennek esztétikai, tartalmi, technikai
és gazdasági okai vannak. A színek jelentősen növelik a kiadási költségeket, és nem
minden képregény esetében lehet a magasabb nyomdaköltséget kitermelni. Színes képek
esetén változhat a mű mögöttes tartalma és másra helyeződet a hangsúly: a homogén
színek tárgyszerűbbé teszik a képeket ezáltal a tárgyak fizikai alakja így feltűnőbb lesz
az olvasó számára. Míg fekete-fehérben a mű mögöttes gondolatai közvetlenebbül
jelennek meg az olvasó számára. 70
70
A színek hatását a képregényben és technikai, nyomdai fejlődésüket MCCLOUD, Scott: A képregény felfedezése,
Nyitott Könyvműhely, 2017. könyvében részletesen bemutatja a 8. fejezetben (193-200. oldal).
21
Az első színes képregények megjelenése hatalmas szenzációnak számított a képregényes
piacon.
4. kép: A színek megjelenése a képregénypiacon - részlet Scott McCloud, A képregény felfedezése című könyvéből.
A legtöbb színes képregényt 2008-ban adták ki Magyarországon (113 db). Arányaiban

nézve, azaz az adott évben kiadott képregényekhez viszonyítva, 2014-ben született a
legtöbb színes képregény, ekkor az abban az évben megjelent képregények 37%-a volt
színes. A fejlődést az alábbi ábra szemlélteti:
5. ábra: Megjelent képregények színek szerint. Forrás: www.kepregenydb.hu
22
4.1.6 Röviden a mai kiadókról
Az elmúlt 5 évben legtöbb képregényt (könyv és füzet együtt) kiadók az alábbiak a

kepregenydb.hu adatbázisa szerint:
Megjelent
képregények
Kiadó neve Néhány jellemző a kínálatról71
az elmúlt 5
évben (db)
Kingpin 318 Marvel és DC
Eaglemoss 168 DC Nagy Képregénygyűjtemény
Hachette 159 Nagy Marvel képregénygyűjtemények
Fumax 155 távolkeleti mangák, fantasy, horror, sci-fi, Watchmen
Szukits 126 Alien, Trónok harca, Star Wars, WarCraft
Drize 123 Dörmögő Dömötör, Garfield, Lissy, Buci Maci
Vad Virágok 114 Snoopy, Kázmér és Huba, Usagi, Marvel, Geronimo
Vitanum 113 Kockás és Hahota
Pesti Könyv 77 Lucky Luke, Blacksad, Rick and Morty
Frike Comics 49 Dylan Dog, Morgan Lost, DeadMob, Dampyr
6. ábra: Top kiadók az 5 évben kiadott képregények mennyisége alapján. Forrás: www.kepregenydb.hu
4.1.7 Képregények terjesztésük és származásuk szerint
Bayer Antal72 háromfajta terjesztési módszert különböztet meg képregények esetében:

könyves, újságos és alternatív (rendezvények és webshopok). A legtöbb képregényt
többféleképpen is be lehet szerezni, így a rá legjellemzőbb kategóriába kerül egy adott
képregény.
A 2022 év végén közzétett adatok szerint73 tovább nőtt a könyvesbolti terjesztés aránya:
több mint 100 új képregény74 jelent meg a könyvesboltokban. A rekord 2008-ban volt,
121 új megjelenéssel – a mangáknak köszönhetően.
71
A teljesség igénye nélkül.
72
Ez a rész Bayer Antal elemzése alapján készült. BAYER, Antal, Képregénypiac 2022: Gyorsmérleg, 2022. 12. 23.,
https://kepregeny.blog.hu/2022/12/23/kepregenypiac_2022_gyorsmerleg (Letöltve: 2023. 03. 02.)
73 Bayer Antal forrása is a https://kepregenydb.hu/ adatbázisa.
74 Megjegyzés: új megjelenésnek azokat a képregénykiadványokat tekintjük, amelyek most először jelentek meg ebben
a formában (magyar nyelven), nem kerülnek bele a változatlan utánnyomások és a borító- vagy formátumvariánsok se.
BAYER, Antal, Képregénypiac 2022: Gyorsmérleg, 2022. 12. 23.,
https://kepregeny.blog.hu/2022/12/23/kepregenypiac_2022_gyorsmerleg (Letöltve: 2023. 03. 02.)
23
Bár a könyvesbolti értékesítés növekedett, de az elsődleges terjesztési forma továbbra is
az újságos terjesztés maradt, kb. 130 új címmel – ez azonban már kevesebb, mint az előző
években.
5. kép: Részlet a nem rég magyarul is megjelent „Útmutató a képregények tanulmányozásához: Bevezetés a
képregénytudományba” című kiadványból75
Bayer adatai azt mutatják, hogy 2022-ben új csúcs született a képregények alternatív
terjesztésben. A korábbi, 2019-es csúcsot 144 db új képregény jelentette, ami 2022-ben
megdőlt (kb. 150 új megjelenés).
Érdekesség, hogy szinte minden újságos terjesztésben kapható képregény amerikai 76, a
könyvesboltokban megtalálható képregényeknek pedig a ¾-e az. Az alternatív
értékesítéssel megvásárolható képregényeknek mindössze negyede származik az
Egyesült Államokból. Származást tekintve a második helyen a magyar képregények
állnak. Távol-keleti képregényből továbbra sem számottevő a kínálat.
Fontos megemlíteni, hogy a magyar szerzők által készített képregények nagyon nehezen
jutnak el országos terjesztésig. 2022-ben kevesebb mint 10 új magyar képregény került
be a nagy könyvkereskedők webshopjába, könyvesboltokba pedig még ennél is kevesebb
tudott bekerülni.
75
REY CABERO, E. d. – GOODRUM, M. - MORLESÍN MELLADO, J., Útmutató a képregények
tanulmányozásához: Bevezető a képregénytudományba, Prae.hu, Budapest, 2023. (26. oldal)
76
A Kockás magazin az egyik kivétel.
24
Bayer Antal arra is kitér elemzésében, hogy míg a francia és angol képregények a magyar
képregényeknél valamivel jobb arányban tudtak bekerülni a nagy könyvértékesítők
polcaira, addig olaszt szinte alig találni.
A képregények terjesztési metódusával nagyban összefügg a nyomott példányszám.

Sajnos sem konkrét, sem átlagos példányszámról nincs nyilvánosan publikált adat.
Azonban az sejthető, hogy a legnagyobb példányszám az újságos terjesztés esetén van,
míg a legkisebb (pár száz darabos szerzői kiadással) az alternatív terjesztésnél. A könyves
terjesztés valahol a kettő között, óvatos becslésem alapján az átlagos példányszám 1000-
1500 darab körül lehet.77 Összehasonlításképpen, a MKKE adatai szerint az átlagos
példányszám az összes könyvre nézve 2269 db volt 2021-ben.78
A Bayer Antal által felsorolt 3 féle terjesztési lehetőséghez még egyet kell hozzátennünk,
hogy teljes legyen a kép: az internetes terjesztést. Ezen belül a következőket különíthetjük
el:
 Az online, kifejezetten képregényekre szakosodott webshopok, mint amilyen a

https://kepregenymarket.hu/. Ezek továbbra is a nyomtatott képregényeket
árulják – online.
 De beszélhetünk az internetes képregény formáról is, azaz a webképregényről.

Webképregényen belül lehetnek a tartalmak legálisan vagy illegálisan
megosztottak.79 A legálisan megosztott tartalomra példa a Webtoon, vagy akár
az https://eletbenmaradnanak.hu/ oldalán található képregények. Ezek között
is találunk ingyenes és fizetős tartalmakat is.
4.2 A képregények megítélése a magyar szakirodalomban
Ahogy korábban is említésre került, nemcsak Magyarországon vannak és voltak ellenzői

a műfajnak. Palkovics Brigitta Éva, a Magyar Könyvszemlében megjelent 2018-as
tanulmányában80 a képregények amerikai megítélését, illetve a könyvtáraknak a műfajhoz
való hozzáállását tekinti át az 1880-as évektől napjainkig. A kezdeti elfogadástól, a
77
A számok a saját becsléseim, az interjúim alapján. Konkrét számot – se intervallumot – nem kaptam, mert ezek az
adatok üzleti titoknak minősülnek.
78 Tankönyvek nélkül. Forrás: MKKE, https://mkke.hu/konyvforgalom/osszesites
79 Képregények esetén is ugyanúgy probléma az illegálisan, torrent oldalakon megosztott tartalom. Szakdolgozatomban
ezekkel nem foglalkozom, de fontos tudni róla, mert élő és gondot okoz a kiadóknak és szerzőknek is.
80
PALKOVICS, Brigitta Éva, Képtelen képregénytörténet, in: Magyar Könyvszemle, Évf. 134. szám 4. 2018., (445.
oldal)
25
tiltáson és képregényégetésen keresztül napjaikra az amerikai olvasóközönség és
könyvtárak eljutottak oda, hogy a műfajt elfogadják, sőt, (újra)felfedezték azt maguknak.
Ez a fejlődési ív Magyarországon is megtalálható. Ezt tetézi – mint azt a Képregények

története Magyarországon című fejezetben láttuk –, hogy nálunk politikai okból
kifolyólag évtizedeken keresztül negatív fennhangot kapott a képregényolvasás.
A klasszikus regények adaptációiról – és így általában a képregényekről is - az a nézet

terjedtet el az 50-60-as években, hogy nem csak, hogy leszoktatja a fiatalokat az
olvasásról, de azoknak való, akik a komoly szöveget nem értik, vagy lusták elolvasni. 81
Ezzel a témakörrel a későbbiekben az olvasás és képregény összefüggésének hatását
vizsgáló fejezetben részletesen is foglalkozok.
Az 1950-es és 60-as években nem csak a képregények, hanem azok készítői is negatív
megítélést kaptak. A képregényrajzolókat nem tekintették igazi művészeknek, pedig
ahogy Zórád Ernő is mesélte, egy-egy rajzot komoly kutatómunka előz meg sok esetben:
„Úgy gondolták: én már nem vagyok művész. Pedig a képregényrajzolás komoly
felkészültséget igényel, hiszen amellett, hogy tökéletes technikai tudást feltételez, ismerni
kell a tárgyalt kor történelmi eseményeit, ruhaviseletét, szokásait, tárgyait, azaz, ha a
képregényt egyfajta filmként képzeljük el, akkor én voltam a rendező, az operatőr, a
díszlet- és jelmeztervező, valamint a kellékes is egy személyben… Egy-egy munka előtt
bújtam a lexikonokat és saját dossziékba rendezett archívumomat, amelyben rengeteg kép
található a különböző korok közlekedési eszközeiről, tárgyairól, öltözékeiről,
ilyesmikről.”82
Ahogy Amerikában történt, úgy Magyarországon is tapasztalható némi fejlődés az elmúlt

évtizedekben, de ez a pozitív változás nagyon lassú. Magyarország évtizedekkel le van
maradva az amerikai történésekhez képest. A magyar képregényes piac szubkultúrának
számít.
Maksa Gyula, a Képregénytudományi Kutatóközpont vezetője egy 2006-os

tanulmányában83 azt írja, hogy „Lehet érvelni amellett, hogy irodalom és nem-irodalom
határán lévő parairodalmi műfajról van szó.” Később azonban a másik oldalra is hoz
81 RUBOVSZKY, Kámán, Az ifjúsági könyv, mint művelődési jelenség, Kvalitás, Debrecen, 1995. idézete Lovász
Andrea in: http://www.kilencedik.hu/sajtoarchivum/muvek-sorozatok/mangak/feher-foltok/
82 TRENCSÉNYI, Zoltán, A buborékba beszélők, in: Népszabadság, 2001. 10. 15.
83
MAKSA, Gyula, A „képregény” vagy „rajzolt irodalom” médiuma és a magyar kultúra, in: Alföld, 57. évf. 12. sz.,
2006., 77. oldal
26
példát: „…Harry Morgan szerint a bande dessinée esetében nem „para”, hanem igazi
irodalomról van szó, amely a „rajzolt irodalmakhoz” tartozik.” 84
2019-ben a Magyar Képregény Szövetség a Vatera közreműködésével a

képregényfogyasztási szokásokat vizsgálta egy kérdőív segítségével. 85 A kutatás
eredményei azt mutatták, hogy a válaszadók 60%-a szívesen olvas képregényt.
Kiderült a felmérésből, hogy a képregényt jellemzően a férfiak szeretik – a Pókember a

legnépszerűbb, és 81%-ban férfiak vásárolják. Az eredmények szerint Pókembert a
kitöltők negyede, Bosszúállókat 22%, Batmant 19%, Garfieldot 18% és Star Wars
képregényt 16% olvas. Összehasonlítva a magyar szerzőkkel: Korcsmáros Pál munkái
(8%), Zórád Ernő (6%) és Fazekas Attila (5%). Egy másik érdekes eredménye a
kutatásnak: „A képregényolvasók jelentős részére (76%) jellemző, hogy rajong az írásos
alkotások alapján készült mozifilmekért. A többség (64%) előszeretettel vásárol a
főhősök képével ellátott termékeket is, például bögrét, pólót, és harmaduk (34%) még
figurák formájában is ragaszkodik kedvencéhez. A válaszadók több mint negyede (27%)
ilyen jellegű eseményekre is szívesen jár.”86 A képregényolvasók fele szívesen is gyűjti
a képregényeket: harmaduk 50-nél is több képregényfüzettel büszkélkedhet. A kutatás
eredményei szerint, a képregényekből a „használtat” is szívesen vásárolnak az olvasók: a
válaszolók fele szereti az újat jobban, 37%-uk használtat és újat is vásárol, 13% viszont
kifejezetten a használtat részesíti előnyben. A képregényolvasók többsége (63%)
hagyományos újságosnál vagy boltban vásárol, ahol megfoghatja, megnézheti a
képregényt a vásárlás előtt. A Vaterán a felmérést megelőző évben átlagosan óránként
adtak el egy képregényt.
Szép Eszter, képregénykutató véleménye szerint, míg a képregény az ismeretterjesztés

kapcsán el tud jutni valamivel szélesebb olvasói réteghez, addig „a jelenlegi kulturális
közegben a képregény nincs jelen, mint önmagában megállni képes, vagy
történetmeséléséért érdekes médium.”87 Az átlagos kultúrafogyasztók nem ismerik a
84 MAKSA, Gyula, A „képregény” vagy „rajzolt irodalom” médiuma és a magyar kultúra, in: Alföld, 57. évf. 12. sz.,
2006., 78. oldal idézete Harry Morgantól. MORGAN, Harry (2003), Principes des littératures dessinées, Angouléme,
Éditions de l’An 2.
85
2019 április és májusában zajlott a felmérés, összesen 3674-en töltötték ki, jellemzően Vatera felhasználók vagy a
Magyar Képregény Szövetség követői a social media csatornákon.
BAYER, Antal, Pókember verhetetlen, Garfieldot viszont mindenki szereti, 2019. 06. 27.
https://kepregeny.blog.hu/2019/06/27/_pokember_verhetetlen_garfieldot_viszont_mindenki_szereti
86 BAYER, Antal, Pókember verhetetlen, Garfieldot viszont mindenki szereti, 2019. 06. 27.
https://kepregeny.blog.hu/2019/06/27/_pokember_verhetetlen_garfieldot_viszont_mindenki_szereti
87
SZÉP, Eszter, A walesi bárdok újratöltve, Versadaptáló képregény és konvergens kultúra, in: Szépirodalmi Figyelő,
2017. 6., 42. oldal
27
képregényeket, kifejezetten a gyerekkorhoz kötik őket, és ha ettől az elvárásukkal
ellentétes képregénnyel találkoznak, akkor arra rácsodálkoznak, pozitívan értékelik. Szép
szerint sajnos csak az ismeretterjesztő képregényeknek van létjogosultsága
Magyarországon. De ezek a képregények – mint amilyen Hegedűs Márton által rajzolt
„Jogod van hozzá” képregény is, ami a mélyszegénységben élőknek segít a jogaik
megismerésében – nem viszik előbbre hosszabb távon a képregények népszerűségét.
Ennek okát a képregénykutató abban látja, hogy azok, akik az ilyen jellegű
ismeretterjesztő képregényekkel találkoznak, a későbbiekben, a hétköznapjaikban nem
találkoznak újra képregénnyel. A kettőt külön kezelik fejben, nem jut eszébe ezekről az
ismeretterjesztő képregényekről nekik, hogy a könyvesboltba vagy könyvtárba
esetlegesen belépve képregényt válasszanak. „A képregény mindig egyszeri
kuriózumként pozícionálódik, amelyre a választott célcsoport rácsodálkozik, de nem
ösztönzi őket a képregény médiumával történő további foglalkozásra, sem sztereotípiáik
komolyabb felülvizsgálására.”88
Hegedűs Márton – grafikus és képregényalkotó, az Alfabéta-díjas Slusszkulcsklán

szerzője – úgy látja89, hogy a vállalatok marketing célokra is szívesen használják a
képregényt. Szerinte a képregény mint „magyarázó műfaj” tökéletesen működik
napjainkban. A korábban említett Jogod van hozzá! kiadvány kapcsán az érthetőség, az
üzenet érdekes formában történő átadása volt a cél.
6. kép: Részlet Hegedűs Márton: Jogod van hozzá! című képregényéből, amit a TASZ számára készített. Forrás: A
szerző weboldala
88
SZÉP, Eszter, A walesi bárdok újra töltve, Versadaptáló képregény és konvergens kultúra, in: Szépirodalmi Figyelő,
2017. 6., 49. oldal
89
Hegedűs Mártonnal 2023. 02. 28-án beszélgettem. Köszönöm neki a lehetőséget!
28
Beszélgetésünk során Hegedűs kifejtette, hogy akkor lehetne a magyar képregénynek
igazán jövője, ha több (állami) támogatást kaphatnának a készítők. Ahhoz, hogy a
magyar képregénykészítők igazán alkotni tudjanak, és ne csak, mint hobbi készítsenek
képregényt - a munkájuk mellett - ehhez anyagi forrásokra lenne szükség. Amíg egy
magyar szerzői képregényből pár száz darab, vagy jobb esetben 1000-1500 példány
készül, addig a kiadóknak nem igazán éri meg a magyar képregény előállítása.
Szép Eszter szerint az elmúlt évtizedben az olvasók megkövetelik, illetve értékelik a

minőséget, legyen szó a papírról, a grafikákról, a színekről, a tintáról. Ehhez az is
hozzájárul, hogy most már pár kattintással meg lehet rendelni a Nyugat-Európában,
Amerikában vagy Japánban kiadott képregényt és az olvasók ezt a minőséget várják el a
hazai képregényeknél is. A korábban említett magas kiadási költségeket és a magas
könyvesbolti terjesztési díjakat tekintve ezt nehéz megugrani úgy, hogy az a kiadó
számára is nyereséges legyen. Ha viszont nem jut el a képregény könyvesbolti
terjesztőhöz, a kiadónak még mindig megérheti kiadni. Így viszont a képregényt újra csak
a saját szubkultúráját tudja elérni. 90
4.3 A képregények megítélése a magyar képregényolvasók között
A szakirodalmi áttekintés után nézzük meg, hogy mit gondolnak maguk a

képregényolvasók a műfajról.
2023 februárjában egy anonim, online kérdőív segítségével igyekeztem felmérni a

képregényolvasók véleményét. A felmérésben a képregény fogyasztási és -vásárlási
szokásokra, attitűdökre, kedvenc kiadókra és képregényekre kérdeztem rá.
A kérdőívet Facebookon, képregényes tematikájú csoportokban és moly.hu-n,

képregényes zónákban osztottam meg. A kutatás nem tekinthető reprezentatív
felmérésnek.
Mivel kifejezetten a képregényt ismerők és olvasók véleményére és válaszaira volt

szükségem, így a kérdőív kitöltésének szűrőfeltétele a „Legalább 1 képregényt olvastál
az elmúlt évben” volt. A kérdőívet összesen 286-an töltötték ki, ebből 1 válaszolót kellett
90
Szép Eszterrel 2023. 03. 01-jén volt lehetőségem beszélgetni a témáról, amit ezúton is köszönök. Ezek a gondolatok
is akkor hangzottak el.
29
kizárni, mert nem felelt meg a szűrőfeltételnek. Az alábbiakban kiemelek pár fontosabb
és kutatásom szempontjából érdekesebb eredményt. 91
A válaszolók 35%-a legalább hetente olvas képregényt, 28%-a havonta egyszer vagy
párszor és 37%-a évente párszor.
A kérdőívet kitöltők az alábbi állításokkal értettek a leginkább igazat 92:
 A képregény segíthet az olvasás megszeretésében. (94%)
 A képregény minden korosztálynak jó lehet. (92%)
 Egy képregényt többször is elolvasok és megnézek. (80%)
 A képregény fejlesztheti a figyelmet és a koncentrációt. (64%)
 A képregények túl drágák. (57%)
A válaszokból az is kiderül, hogy a képregényolvasók nem tartják erőszakosnak a

képregényeket – a válaszolók mindössze 3%-a jelezte, hogy szerintük agresszívek a
képregények. Fontos itt kitérni arra, hogy a kérdőívet kitöltők 98%-a 18 éven felüli volt
és a saját tapasztalatukról írtak, azaz elsősorban önmaguknak, szórakozásból olvasták a
képregényt, nem pedig gyermekeiknek.
Egy másik kérdésben állításokat kellett aszerint értékelniük a felmérésben résztvevőknek,

hogy mennyire értenek egyet az adott állítással.93 Ezek alapján a képregényt olvasók nagy
többsége (89%) szerint a képregény művészet. Több, mint kétharmaduk úgy érzi, hogy
Magyarországon ennek ellenére nincs eléggé elismerve a képregény. A válaszolók 63%-
a azonban bizakodik, szerintük van jövője idehaza a képregényeknek. Érdekes, hogy a
képregényt olvasók több mint fele (51%) úgy érzi, hogy mások nem annyira értékelik a
képregényt, mint ő.
Formai szempontból, a felmérésben részt vevők legtöbbet képregény könyveket olvasnak

(48%), de sokan olvasnak (28%) online/digitálisan is képregényt. A kérdésnél több
választ is adhattak a válaszolók.
91 A válaszokból készített további grafikonok a Függelékben találhatóak.

92
A százalékok azt mutatják, hogy a válaszolók hány százaléka tartja igaznak az adott állítást.
93
Százalékok számolásának metódusa: A százalékok kalkulálásánál a 4 -es és 5-ös választ adók lettek összegezve; a
„nem tudom”-mal válaszolók kizárásra kerültek az adott kérdésnél.
30
A válaszokat az alábbi grafikon szemlélteti:
7. ábra: Kérdőíves felmérés részeredménye a képregényolvasók között. „Milyen formában olvastál képregényt az
elmúlt 1 évben a leggyakrabban?
A kérdőív egyik legfontosabb szabadszavas kérdésére, hogy miért szeretnek képregényt

olvasni, változatos válaszok érkeztek. A válaszok a leggyakrabban a szép illusztrációkat,
a képeket, magát a vizualitást tartalmazták. A képi világ mellett a gyorsaságot említették
még a legtöbben: „Sokszor rövidebb, mint egy novella vagy regény, mégis legalább
annyit ad.” Többen emelték ki azt is, hogy a képregény kikapcsol és szórakoztat. Mások
a filmhez hasonlították válaszukban a képregényt: „Feldobják, frissítik a képzelőerőmet.
Az írott könyv és a film közt tudom a képregényeket. Nem mozognak, mégis mozgásokat
mutat. A rajzoló által irányítva van a képzelőerő, így csak kiszínezi az agyam a réseket,
illetve később hasonló stílusú műnél a képi világokat össze tudom vegyíteni.” Más
szerint: „Szeretek olvasni és szeretem a filmeket. A könyv inkább a képi fantáziára hat, a
film inkább a tartalmi fantáziára. A képregény valahol a kettő ötvözete, hol ebbe, hol abba
az irányba billen el.”94
94
Az idézetek az anonim kérdőívben adott válaszok közül valók.
31
Az alábbi grafikon mutatja a válaszok összegzését:
8. ábra: Kérdőíves felmérés részeredménye a képregényolvasók között. „Miért szeretsz képregényt olvasni? Mi a jó
benne? Mik az előnyei?”
A kérdőívet kitöltők arra a szabadszavas kérdésre, hogy „Van, amit nem szeretsz a
képregényekben?” a legnagyobb arányban (11%) azt válaszolták, hogy egy-egy adott
stílust nem szeretnek. Szintén többen (10%) írták, hogy a képregények drágák, főleg egy
hagyományos könyvhöz viszonyítva. 9% nem szereti, ha bonyolult az olvasása, és nehéz
követni az olvasási sorrendet vagy, hogy melyik szereplő mit mond. A rossz vagy gyenge
minőségű képregényt sem kedvelik, ide tartozik a nem odaillő, nem jól kidolgozott vagy
netán igénytelen képek, de az is, ha olvashatatlan a betűtípus a buborékban. Érdekes, hogy
a korábban előnyként hozott rövidség és tömörség egyeseknél hátrányként jelenik meg.
A kérdőívben szabadszavas válasszal a következő kiadókat említették a legtöbbször a

kitöltők, mint kedvenc képregényes kiadójukat:
Kedvenc kiadó Említések (db)

Fumax 114
Kingpin 33
Ciceró 29
Szukits 27
Vad Virágok Könyvműhely 26
Gabo 19
Bubi bolt 15
9. ábra: Kérdőíves felmérés részeredménye a képregényolvasók között. „Ki a kedvenc képregénykiadód idehaza?”
32
A kérdőívet kitöltők a leggyakrabban moly.hu-ról, kiadók honlapjairól, illetve barátok és
ismerősök véleményei alapján tájékozódnak, és választják a következő olvasmányukat.
10. ábra: Kérdőíves felmérés részeredménye a képregényolvasók között. „Honnan tájékozódsz, hogy milyen
képregényt olvass legközelebb?”
Az is kiderült, hogy a válaszadók 70%-a könnyen megtalálja a hazai kínálatban a neki

való képregényt és csak 30% az, akinek ez nehézséget okoz.
11. ábra: Kérdőíves felmérés részeredménye a képregényolvasók között. „Könnyen megtalálod a hazai képregény
kínálatban a neked való képregényt? Azt, amit szívesen olvasol?”
33
A felmérésben résztvevők közel fele szerint, a képregényt mások gyerekesnek gondolják.
Emellett 30%-uk úgy érzi, hogy mások lenézik a műfajt, nem tekintik teljes értékű
könyvnek. Az egyik válaszadó szavaival élve: „Könyves szakmában dolgozóként azt
tapasztalom, nem tartják könyvnek. Sőt inkább semmibe veszik.” Többen írták azt is,
hogy szerintük a képregényeket a szuperhősös képregényekkel azonosítják és nem
ismerik a műfaj sokszínűségét: „Szerintem a többség infantilizálja, mint a fantasy vagy
sci-fi zsánert. Esetleg egy bizonyos csoporthoz, társadalmi réteghez köti (tinédzser, geek
fiú stb.) Nem tudnak mit kezdeni ezzel a médiummal. Akik viszont már kaptak ízelítőt,
hogy mennyire sokféle a kínálat és milyen izgalmas lehet (pl. életrajzi, történelmi, horror,
ismeretterjesztő), szerintem ezt átértékelik.”95 18% említette, hogy szerinte ez egy nagyon
szűk szubkultúra. A válaszolók közel ötöde pozitívan látja az elmúlt évek változásait;
van, aki szerint „…most kezdi újra fénykorát élni a képregény. Szerintem egyre többen
olvasnak képregényeket, fiatal és idős korosztály egyaránt, továbbá egyre szélesebb a
piac magyar nyelven, ami elősegíti ezt.”.
5 Gyerekirodalom és a képregények
5.1 A gyerekirodalomról és az olvasásról
Mielőtt a képregények helyét keressük a magyar gyerekirodalomban és a gyerekkönyvek

között, fontos néhány, a gyerekkönyvekkel kapcsolatos kérdést tisztázni.
A gyerekirodalom és a gyerekeknek szóló könyvek kiadása mindössze 200 éve létezik. A

magyar gyerekkönyvkiadás részben önálló, részben pedig a nemzetközi trendekhez és
divatokhoz kapcsolódott ez idő alatt. Ez az adott korszak földrajzi és politikai
eseményeinek megfelelően alakult: a 19. században a német nyelvű, a 20. század elején
az európai-amerikai, az 50-es évektől a kelet európai (szovjet, cseh, lengyel) hatás
érvényesült nálunk. A 90-es évektől egy sokszereplős piaci rendszer alakult ki, több
újonnan alapított, független könyvműhellyel.96
95
Idézetek az anonim válaszokból.
96
HERMANN, Zoltán, Előszó, in: Mesebeszéd: A gyerek- és ifjúsági irodalom kézikönyve, Budapest, 2017., Fiatal
írók Szövetsége (9. oldal)
34
A gyerekirodalom, így a gyerek- és ifjúsági olvasáskultúra legfontosabb szerepe
elsősorban a következő97:
 az olvasásgyakorlat megszerzése,
 az összetettebb irodalmi formák modellezése,
 az esztétikai és művészettudományok megismerése (pl.: képzőművészet,
grafika, festészet)
 a rétegzettebb és komplexebb olvasmányokra való felkészülés.
 A gyerekirodalom elsődleges célja a fentiek alapján a szépirodalom-olvasás

előkészítése, azaz az olvasástanulás bevezető fázisa.
Lovász Andrea gyermekirodalom-kutató szerint ezzel szemben a gyerekirodalom

gyakorlati szempontból mindaz, amit a gyerekek szabadon, maguktól választanak és nem
iskolai kereteken belül olvasnak. Ez a gyerekirodalom gyönyörködtetni és szórakoztatni
akar és nem elsődleges célja a nevelés és tanítás. 98
A német kiadói szakirodalomban a gyerek- és ifjúsági könyvek közé tartoznak a

foglalkoztatók, a gyerekeknek szóló ismeretterjesztő könyvek és azok a képeskönyvek,
amelyeknél a nyomdai felület legfeljebb 30%-a szöveg. 99 Ezek alapján a képregény is
ebbe a kategóriába tartozik.
A gyerekkönyvek egyfajta csoportosítása lehet az olvasástudás szintje is, ez alapján

Hermann Zoltán az alábbi csoportokat különíti el tanulmányában:
 Olvasni nem tudóknak szóló olvasmányok (3-6 évesek)

 Gyakorlatlan olvasók (6-8 évesek)
 Gyakorlott olvasók (9-14)
 A következő csoportot a fiatal felnőttek képviselik (YA, azaz „young adults”).
Fontos megjegyezni, hogy a fenti csoportoknál a legtöbb esetben egy felnőtt a fizetőképes
vásárló. Bár a felnőtt is gyakran aktívan részt vesz az olvasásban – legyen szó
97 HERMANN, Zoltán, Vázlat a magyar gyerekirodalom történetéhez, in: Mesebeszéd: A gyerek- és ifjúsági irodalom
kézikönyve, Budapest, 2017., Fiatal írók Szövetsége (24. oldal)
98
LOVÁSZ, Andrea, Felnőtt gyerekirodalom, Cerkabella, 2015. (10. oldal)
99
HERMANN, Zoltán, Vázlat a magyar gyerekirodalom történetéhez, in: Mesebeszéd: A gyerek- és ifjúsági irodalom
35
felolvasásról vagy együtt olvasásról – de a gyerekkönyveknél a vásárló és az olvasó, nem
minden esetben esik egybe. 100
A Mesebeszéd című, gyermekirodalommal foglalkozó szakkönyv bevezetőjében azt a

véleményt olvashatjuk, hogy a magyar iskolarendszer nem akarja vagy nem tudja követni
a folyamatosan változó olvasmánykínálatot. Az irodalomtanítás és szövegalkotás tanterve
nincs összhangban a kortárs magyar írók munkáival, nem követi nyomon a fejlődéseket
és változásokat. Az iskolai irodalomtanítás a legtöbb intézményben évtizedekkel le van
maradva a most élő gyerekirodalomtól. Véletlenszerű, hogy a kortárs magyar
gyerekkönyv-kínálatból mi jut el az iskolai könyvtárakba, és a pedagógusokhoz. 101
Hansági Ágnes, irodalomtörténész szerint102 az iskola miközben az elmúlt évtizedekben

elvesztette a tekintélyét, elvesztette azt a monopóliumát is, ami a tudás közvetítése
jelentett. „Az iskola már nem alkalmas arra, hogy olyan gyakorlott olvasóvá neveljen, aki
az iskola elhagyása után képes/alkalmas saját olvasói rutinjának a fenntartására.”
Véleménye szerint bár az iskola képes lehet megtanítani írni és olvasni, de nem képes
továbbadni vagy felkelteni az olvasási vágyat. Enélkül a vágy nélkül pedig nem alakul ki
az olvasási rutin és nem lesz valakiből olvasó ember. Hansági ezután példaként hozza a
19. század második felében virágzó, és sokak által olvasott tárcaregényt, ami sokakat
elvezetett az olvasás szeretetéhez. Az a tárcaregény, amit „hosszú időn át démonizált az
esztétikai kánon iránt elkötelezett irodalomkritika, és amely sokáig a szórakoztató
irodalom szinonimája volt.” A későbbiekben arra a következtetésre jut, miszerint az
olvasási vágy felkeltésére a legjobb eszköz a szórakoztató irodalom. A régen íródott
klasszikus irodalmi művek - beleértve a gyerekirodalmat is - nem lehetnek alkalmasak
arra, hogy a kezdő és még bizonytalan olvasók számára úgynevezett „beavató
olvasmányként” funkcionáljanak. A szórakoztató és könnyebb olvasmányok képesek az
olvasási vágy felkeltésére és ezáltal a napi olvasási rutin kialakítására és szokássá
alakítására.
Révész Emese, művészettörténész szerint, amíg egy kisgyerek még nem tud olvasni (3-6
éves), az illusztrációk jelenítik meg a gyermeknek a történetet. A gyermeket a képek nem
akadályozzák, hanem pont ellenkezőleg, ösztönzik és segítik a hallott szöveg alapján
100 HERMANN, Zoltán, Vázlat a magyar gyerekirodalom történetéhez, in: Mesebeszéd: A gyerek- és ifjúsági irodalom
101 HERMANN, Zoltán, Előszó, in: Mesebeszéd: A gyerek- és ifjúsági irodalom kézikönyve, Budapest, 2017., Fiatal
írók Szövetsége (9. oldal)

102
HANSÁGI, Ágnes: Kánonon innen és kánonon túl, in: Mesebeszéd: A gyerek- és ifjúsági irodalom kézikönyve,
Budapest, 2017., Fiatal írók Szövetsége (40-52. oldal)
36
kibontakozó, elképzelt belső képek megteremtését. Ezen felül az igényes és változatos
képek megalapozzák a gyerekek képi ízlését és nyitottságát a vizuális művészetek iránt.
Kisiskolás korban (6-10 éves) bár már hosszabb szövegeket is képes elolvasni és
értelmezni egy gyerek, de továbbra is szüksége van az illusztrációkra. A mai gyerekek
már „digitális bennszülöttek”, másképp dolgozzák fel az információkat. A tudósok „új
képkorszakként” írják le korunkat, ahol az információ jellemzően egyszerre érkezik
képen és szövegen hozzánk, és ezt a kapott információt kell gyorsan befogadnunk és
feldolgoznunk. A fiatal generációnak nemcsak a képekkel kísért szöveget, hanem a kép
és szöveg egyenrangúságán alapuló „képszövegeket” is fel kell tudnia dolgoznia. A
vázlatszerű, karikatúra vagy groteszk illusztráció segít a nehezebb témákat is könnyebben
feldolgozhatóbbá tenni. Kiskamaszkorban így könnyebben befogadhatóbbá válhatnak
társadalmi vagy tabu témák is. Azok a kamaszok, akik pedig fáradtak a tanulástól és az
olvasás nyűgétől, szintén felüdülést lelhetnek az illusztrációkban. Hibás az az elképzelés,
hogy képeskönyv csak kisgyerek kezébe való. 103
5.2 A gyerekeknek szóló képregények megítélése a szakirodalomban
Komáromi Gabriella által szerkesztett Gyermekirodalom 104 című, 1999-ben megjelent

könyvben ezt olvashatjuk: „A képregény csak annyira regény, amennyire a reklámvers
irodalom.” Később mégis pozitívan méltatja az Asterix című képregénysorozatot: „Az
Asterix c. sorozat például történelmi comics. Mesés a sztori, de valóságos
művészettörténeti tankönyv ez a képregény. Nézegetése, olvasása múzeumlátogatással is
felér!” További értéke véleménye szerint a képregényeknek, hogy „…mozgósítja a
fantáziát és a logikát, hogy a „vágások” mentén az üres helyeket kitöltse.”. Mindezek
mellett nem szabad elfelejteni, hogy a mai gyerekek már „a képi kultúrába” születettek,
így jobban értenek a képek nyelvén. Ezt használja ki több non-fiction képregény is, ami
szórakoztatva tanít és tanítva szórakoztat.
A művészi érték kapcsán azonban az a megállapítás születik a Gyermekirodalom című

könyvben, hogy ritkán sikerül az eredeti mű művészi értékét „átmenteni” a képregény
változatba; „…többnyire túl nagy az értékvesztés. Néha a mű megbecstelenítésének is
103 RÉVÉSZ, Emese, Képvarázs – Világ-kép, Az illusztrált könyvek szerepe a gyermekkor egyes szakaszaiban, in:
Mentés másként: Könyvillusztráció tegnapról mára, Tempevölgy, Balatonfüred 2020. (416-434.)
104
KOMÁROMI, Gabriella (szerk.), Gyermekirodalom, Helikon Kiadó, 1999. (253-256. oldal) A kötet szerzői:
Boldizsár Ildikó, Borbély Sándor, F. Hegyi Marianna, G. Pap Katalin, Juhász Orsolya, Komáromi Gabriella, Lipócziné
Csabai Sarolta, Nagy Attila, Pápayné Kemenczey Judit, Rigó Béla, Tolnai Mária.
37
nevezik a zanzásított comics-változatot. Az ilyen esetekben végképp nincs remény arra,
hogy a képregény elvezessen az eredeti műhöz.” 105
Láthatjuk tehát, hogy épp, hogy csak felmerültek a képregények pozitív hasznai, a
negatívakról azonban annál többet és részletesebben kapunk 106: „…korunk képregényét
alapjában véve negatív tendenciák jellemzik. Tematikájában az erőszak és a szex,
hanghordozásában, szövegalkotásában a primitívség erősödött föl. … Vannak a kicsiknek
is képregényhőseik. Ilyen például Garfield, a macska. Ez a „big cat”, ha egész nap sütteti
a hasát, biztos benne, hogy aznap jót tett az emberiséggel. Udvariasságra így tanít: „Ne
felejts el elköszönni tőlem!” S ha valaki e nagy macska köreiben a barátait várja, sietve
eldugja minden jobb cuccát, nehogy a többiek tönkre tegyék, használják. Ez is értékvilág!
Átadni nemigen szeretnénk. Lehetne persze ironikus az ábrázolás, de nem az. Egyszerűen
negatív az értékszféra.” Tanúságos összevetni a két különböző szemszöget, a korábbi
idézetet szakdolgozatom korábbi fejezetében, ahol arról volt szó, hogy miért szeretik a
Garfieldot, a mostani idézettel. Jól jellemzi ez a kettősség a képregényekről szóló vitákat.
2007 júliusában Lovász Andrea, ezt írta az Új Könyvpiac című lapban: „És a
gyerekirodalomban még mindig fekete bárány a képregény. Mert hiába tudjuk, hogy a
képregény külön műfaj, és ennek megfelelően nemcsak önálló szabályai, de sajátos
értékmérői is vannak, a megkövesedett pragmatista nézőpontot Magyarországon nem
igazán sikerül megtörni. ”107
A cikk további részében az akkoriban megjelent mangákat értékeli a gyerekirodalom-

kutató, illetve kifejti véleményét, hogy miért nem ezek azok a mangák, amik megfelelőek
lennének minőség és történet szempontjából a fiatal korosztálynak. Állítása szerint nem
a mangával, mint műfajjal van baj, hanem a Magyarországon akkoriban megjelent
mangák egy részével: „Az meg külön pikantériája a jelenségnek, hogy e silány munkákat
látva nemhogy csökkenne, de növekszik is a gyerekek képregényolvasásával szembeni
ellenérzése az őket nevelőknek, mert a Mangattack sorozat ismét csak az évtizedekig
sulykolt értékrendszert erősítik, miszerint a képregény olcsó ponyva.” 108
105 KOMÁROMI, Gabriella, Gyermekirodalom, Helikon Kiadó, 1999. (253-257. oldal)

106 KOMÁROMI, Gabriella, Gyermekirodalom, Helikon Kiadó, 1999. (255. oldal)
107 LOVÁSZ, Andrea, Fehér foltok, in: Új Könyvpiac, 2007. július, online elérhető:
http://www.kilencedik.hu/sajtoarchivum/muvek-sorozatok/mangak/feher-foltok/ (Letöltve: 2023.03.03.)
108
LOVÁSZ, Andrea, Fehér foltok, in: Új Könyvpiac, 2007. július, online elérhető:
38
2020-as tanulmányában109 Szép Eszter, képregénykutató azt írja, hogy „…a nyolcvanas
évektől olyan energiákkal – és olyan sikerrel – küzdött a képregény azért, hogy lemossa
magáról a gyerekes jelzőt – azzal, hogy sötétebb, árnyaltabb, szabadszájúbb, és a médiára,
politikára reflektáló történetekkel stabil felnőtt olvasóközönséget alakít ki - hogy egészen
elfeledkezett a kiskorú olvasókról…” A San Diego-ban tartott 2004-es Eisner-díjátadón
is elhangzott Michael Chabon, Pultizer-díjas író beszédében, hogy mennyire hiányolja a
gyerekeknek szóló képregényeket. Ez tehát nem csak Magyarországra jellemző, hanem
ahogy látjuk, Amerikában is ez volt a helyzet a 2000-es évek elején.
Beszélgetésünkben Szép Eszter elmondta, hogy érdekesnek látja azt a tendenciát, hogy a
szülők a foglalkoztató újságokat, fejtörőket sokkal jobban szeretik a gyerek kezébe adni,
mint a képregényt. Pedig a képregényben egyszerre kell értelmeznie a gyereknek a képet,
szöveget és a kompozíciót, ezáltal megtanul bonyolult összefüggéseket megállapítani –
és közben még a motorikus készséget is fejleszti. A kép, szöveg és kompozíció
megértése, elemzése elengedhetetlen a mai világban – hiszen akár egy weboldal is így
épül fel.110
A képregényeket, és ezen belül is a gyerekeknek szólókat nézve kijelenthetjük, hogy az

elmúlt években – pár visszaesést leszámítva – folyamatosan nő a kínálat. Amíg pár éve
csak egy-egy nem szuperhősös gyerekképregény könyv tudott megjelenni egy
fesztiválon, addigra ez már jelentősen több. Ez a változás pár lelkes kiadónak
köszönhető.111 Ők munkájukkal, a kínálat bővítésével nem csak a piacot alakítják, de
olyan gyerekeket is bevonzhatnak, akik esetleg nem szeretnének szuperhősös
képregényeket olvasni, vagy mellettük mást is olvasnának. Erre jó példa a Ciceró kiadó
gyerekeknek szóló képregényei, amik különlegességei a női főszereplők - általuk valóban
egy újabb célcsoportot tudnak megszólítani a piacon.
5.3 A képregény, mint fejlesztő eszköz
Ebben a fejezetben a képregény iskolai és otthoni fejlesztő felhasználási lehetőségeibe

pillantunk be. Megnézzük, hogy a sokat emlegetett „leszoktat az olvasásról” vagy az
109 SZÉP, Eszter, Gyerekek és képregények - Egy összetett médium működése és elvárásaink története, 2020. 11. 17.
https://igyic.hu/esszektanulmanyok/gyerekek-es-kepregenyek.html
110
Interjú Szép Eszterrel.
111 Pl.: Ciceró és Vad Virágok Könyvműhely
39
olvasásfejlesztésre alkalmas opciók közül mit ír és javasol a szakirodalom és ez hogyan
változott az évek alatt.
Ezt követően a képregény és irodalom találkozásának egy szép példáját mutatom meg,
ami 2017-ben elnyerte az Alfabéta-díjat a webcomic kategóriában. Ezt a képregényt több
iskolában is sikeresen használták és dolgozták fel a tanárok és a diákok egy klasszikus
mű kapcsán.
5.3.1 Olvasóvá nevelés képregénnyel vagy leszoktatás az olvasásról?
A képregény kapcsán egyik legtöbbször felmerült paradox vélemény az olvasással

kapcsolatos. Megfelelő eszköz lehet a képregény az olvasás- és szövegértés fejlesztésére,
vagy épp ellenkezőleg, inkább ront és leszoktat az olvasásról?
Először az 1950-es és 60-as években foglalkoztak komolyabban ezzel a témával. A

szocializmus alatt az amerikai és frankofón képregénykultúráktól elzártan fejlődött a
magyar képregény, ekkor születtek meg Magyarországon a regények adaptációi. Emiatt
a képregénnyel kapcsolatos elvárásokat az irodalomhoz való viszonya határozta meg. 112
Ez újfent nem kedvezett a képregénynek, hiszen a kép és szöveg egyensúlyból az
adaptációk miatt a szöveg lett a fontos. Az eredeti, irodalmi műhöz viszonyítva azonban
a képregény szövege kevesebb, alacsonyabb rendűvé vált, így a hierarchia – ahogy Szép
Eszter levonja a tanulságot – a következőképpen alakult: eredeti szöveg  képregény
szöveg  kép.
1960-as években több cikkben is megjelent az a gondolat a képregény kapcsán, hogy

„kizárólag azzal lehet legitimálni a médium létét, hogy olvasási gyakorlatot jelent, és az
irodalom felé tereli az olvasókat.” 113
Ebben az időszakban tehát az volt a közmegítélés, hogy a képregényt az olvassa, aki

„körülményei vagy éppen lustasága miatt nem veszi a fáradságot, hogy a könyvek
112 SZÉP, Eszter, Gyerekek és képregények - Egy összetett médium működése és elvárásaink története, 2020. 11. 17.
113
Érdekes megjegyezni, hogy ez a vita az Egyesült Államokban is lezajlott az 1940-es és 1950-es években. SZÉP,
Eszter, Gyerekek és képregények - Egy összetett médium működése és elvárásaink története, 2020. 11. 17.
40
betűrengetegével harcot vívjon, ehelyett a képek üdítő birodalmához pártol.”114 Lovász
Andrea így vélekedik erről egy már korábban is említett 2007-es tanulmányában 115:
 A „képes olvasás” segítheti az olvasás megszerettetését,

 Nem idegeníti el a gyereket az olvasástól,
 Továbbá a gyerek nem lusta, hanem „csak” gyerek.
Lovász azt is leírja, hogy a képregényekkel szembeni „idegenkedés (mi több, néhol
üldöztetés) elsősorban gyerekirodalom és olvasástanítás szoros összefonódásából
adódóan a funkcionalitás kérdéskörét érinti: e szerint a képregényt a gyerekek mindig
valami helyett, nevesen „rendes”, „komoly” könyvek helyett olvassák.”
A Gyermekirodalom című könyvben (1999) ezt olvashatjuk a kérdést illetően: „Meglehet,

előfordul, hogy a képregénynek van haszna is. „Előhang” a műhöz.” 116 De, mint azt
később olvashatjuk, ezt el is vetette Komáromi Gabriella. A szerző azt a következtetést
tette, hogy a képregények mégsem fognak elvezetni az eredeti műhöz az „értékvesztés
miatt”.
2004-ben Iván Katalin, a Füles akkori szerkesztője azt írta, hogy egy alkalommal, miután
egy népszerű regény képregényváltozatát közölték a Fülesben, több könyvtártól azt a
visszajelzést kapták, hogy a képregényváltozat megjelenése után többet kölcsönözték ki
a kötetet, mint máskor. Tapasztalata szerint, „ahogyan egy népszerű film vagy tévéjáték
divatba hoz valamely regényt, úgy a rajzolt feldolgozás is sokak kedvét felkelti az eredeti
mű megismerésére.” 117
2006-ban, Nagy Attila, a Magyar Olvasástársaság akkori elnöke így nyilatkozott egy
inetrjúban a képregényről: „Nincs ok szülői kétségbeesésre, ha azt tapasztalják, hogy a
gyerek egy darabig csak tévét néz, vagy csak képregényt olvas. … Bár képregény-
olvasási szokásokat felmérő hazai vizsgálatról nem tudok, véleményem szerint erre a
tevékenységre a gyerekek ráunnak. Később az iskola, a szülő és a könyvtáros segít, hogy
rátaláljanak kedvenc olvasmányaikra. … A képregény korlátozza a gyermeki képzeletet,
114
RUBOVSZKY, Kámán, Az ifjúsági könyv, mint művelődési jelenség, Kvalitás, Debrecen, 1995. idézete Lovász
Andrea, http://www.kilencedik.hu/sajtoarchivum/muvek-sorozatok/mangak/feher-foltok/
115 LOVÁSZ, Andrea, Fehér foltok, in: Új Könyvpiac, 2007. július, online elérhető:
http://www.kilencedik.hu/sajtoarchivum/muvek-sorozatok/mangak/feher-foltok/
116 KOMÁROMI, Gabriella, Gyermekirodalom, Helikon Kiadó, 1999. (253-256. oldal)
117
IVÁN, Katalin, Regényt népszerűsít a képregény, in: Magyar Hírlap, 2004. 08. 10.
https://www.kilencedik.hu/sajtoarchivum/a-kepregenyrol/a-kepregenyrol-
atfogoan/regenyt_nepszer_usit_a_kepregeny/
41
hiszen készen adja a képeket, így nem szükséges hozzájuk saját tapasztalatokból leszűrt
gondolatokat társítani.”118
Könyvtárosi segítséggel rátaláltam egy 2008-as Nemzeti Tankönyvkiadó kiadványra,

Baloghné Ebner Orsolya: Képregény - szövegértési, szövegalkotási gyakorló
feladatgyűjteményére. A vékony, mindössze 16 oldalas füzet a képregényt hívja
segítségül az olvasás gyakorlásához. A fülszöveg szerint: „A gyakorlófüzet az anyanyelvi
kompetenciaterülethez kapcsolódik. A munkafüzet az irodalmi művek képkockák szerinti
megjelenítésével sokféle lehetőséget kínál mind a tanórai, mind az egyéni feldolgozásra.
A képkockák elemzésével, a feladatok megoldásakor, a történet és a tanulság
megértésével fejlődik a gyermekek szövegértési és szövegalkotási képessége,
gondolkodása és bővül a szókincse.” 119
7. kép: Baloghné Ebner Orsolya: Képregény - szövegértési, szövegalkotási gyakorló B1 borítója (bal oldalt), mellette
belső oldalak a feladatgyűjteményből
Szép Eszter 2020-as tanulmányában a következőként foglalja össze az olvasás és

képregény kérdését:
 A képregény sajátos felépítése révén, aki képregényt olvas, az gyakorlott

képregény olvasóvá válik.
 Mivel ugyanúgy vesszük kézbe, mint egy hagyományos irodalmi művet, és
ugyanúgy lapozni kell, ugyanúgy elmélyedhetünk benne, ráadásul jellemzően
ugyanazokon a helyeken juthatunk a képregényhez (könyvesbolt, könyvtár) –
„a képregény módot adhat az irodalmi művekkel való interakció
118 B., B., A képregények elterelik a gyerekeket az olvasástól? in: Új Dunántúli Napló, 2006. október 14.,
atfogoan/a_kepregenyek_elterelik_a_gyerekeket_az_olvasastol/
119
BALOGHNÉ EBNER, Orsolya, Képregény - szövegértési, szövegalkotási gyakorló, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2008
42
begyakorlására anélkül, hogy konkrét irodalmi művek felé kalauzolná, vagy
irodalmi művekre tenné kíváncsivá olvasóját.”120
Az olvasóvá nevelés „képlete” nagyon egyszerű. Először tisztázni kell, hogy kit hívunk
olvasónak. Azt, aki „pusztán az olvasás okozta örömökért is képes könyvet a kezébe
venni.”121 Ha pedig az olvasás örömet okoz, akkor egy gyerek – de a felnőtt is – egyre
többször vesz a kezébe könyvet. Minél többször vesz a kezébe könyvet, minél többször
olvas, annál jobban fejlődik a szövegértértési képessége, így egyre könnyeben olvas és
érti meg, amit olvas. Így pedig egyre nagyobb örömét leli a gyermek az olvasásban, ami
miatt pedig még többet és szívesebben olvas… 122
8. kép: Egy olvasóvá nevelési szcenárió - részlet Scott McCloud, A képregény felfedezése című könyvéből
Czakó Réka, olvasást népszerűsítő könyves szakember, 123 is kifejtette véleményét egy
interjú keretében a képregényekről. Szerinte egy képregény többet adhat, mint az olvasás
szeretete. Egy jó képregénnyel el lehet érni, hogy egy téma iránt valaki elkezdjen
érdeklődni, fejleszti a vizuális kultúrát, nyelvet lehet belőle tanulni, más kultúrák és
művészetek iránt felkeltheti az érdeklődését - pl.: japán mangák esetén. De a
képregényeknek közösségépítő ereje is lehet, és az sem utolsó szempont, hogy a
képregények a könyvesboltba is becsalogathatják a mai gyerekeket és a fiatal felnőtteket.
Képregényekkel fel lehet dolgozni nehezebb, komolyabb témákat is, legyen szó a
120
SZÉP, Eszter, Gyerekek és képregények - Egy összetett médium működése és elvárásaink története, 2020. 11. 17.
121 PÁSZTOR CS. A. – POMPOR, Z., Az olvasóvá nevelés hazai és nemzetközi jó gyakorlatai, in: Mesebeszéd: A
gyerek- és ifjúsági irodalom kézikönyve, Budapest, 2017., Fiatal írók Szövetsége (54. oldal)
122
PÁSZTOR CS. A. – POMPOR, Z., Az olvasóvá nevelés hazai és nemzetközi jó gyakorlatai, in: Mesebeszéd: A
gyerek- és ifjúsági irodalom kézikönyve, Budapest, 2017., Fiatal írók Szövetsége (54. oldal)
123
Az Égigérő és a Neveljünk olvasókat! Facebook oldal és csoport tulajdonosa és ötletgazdája, 2023. 03. 03-án volt
lehetőségem beszélgetni vele a témáról, amit ezúton is köszönök!
43
holokausztról, menekült problémáról, történelemről, feminizmusról, közgazdasági
kérdésekről, művészetről, lényegében bármiről. Czakó Réka hisz abban, hogy egy jó tíz
oldalas képregény vagy képeskönyv tud annyit adni, mint egy sokrészes regényfolyam.
Czakó szerint az olvasástanítás lényege, hogy a gyerek megtanulja elolvasni és megérteni
az olvasott szöveget, megtanulja értelmezni és egyúttal mögé tudjon nézni annak, amit
olvasott. Ez igaz mindenre, legyen szó képregényről, szépirodalmi szövegről vagy egy
hírről az interneten. Szerinte az olvasástanulás esetén sok esetben az az akadály, hogy a
gyerek elvesztheti a türelmét és nincs sikerélménye. Ezzel szemben, ha elolvas egy oldalt
egy képregényben, az mindössze pár mondat és mégis egy kiforrottabb történetet, egy
élményt kap. Ez pedig viszi tovább a következő oldalra.
Dr. Frank Zita szerint124, a kezdő olvasók kezébe lehet képregényt adni, ez egy nagyon
jó módszer, hogy barátkozzon az olvasással. A Vad Virágok Könyvműhely portfóliójából
a Snoopy, Geronimo Stilton, a Kázmér és Huba kifejezetten a kezdő olvasóktól egészen
felnőtt korig megfelelő olvasmány lehet. Előnye a képregényeknek, hogy gyors sikert,
magabiztosságot ad, ezáltal nagyon jó bevezető lehet az olvasás világába.
Vas Katalin, a Móra kiadóvezetője szerint a képregényolvasás több készséget is

fejleszthet. Hat a logikára, mert figyelemmel kell követni a sorrendiséget. További
előnye, hogy rögzül a balról jobbra olvasás folyamata, mert jellemzően nem csak a
paneleket, de a szövegbuborékokat is így olvassuk az adott panelen belül. 125
2. kép: Részlet a nem rég magyarul is megjelent „Útmutató a képregények tanulmányozásához: Bevezetés a
képregénytudományba” című kiadványból
Gyalai-Fülöp Anna, gyerekkönyves szakértő és egy online gyerekkönyvesbolt vezetője

és tulajdonosa, a témában folytatott beszélgetésünkben kifejtette 126, hogy a jól
124
Interjú alapján.
125
Vas Katalinnal 2023. 02. 27-én volt lehetőségem beszélgetni a témáról, köszönöm neki a lehetőséget!
126
Gyalai-Fülöp Annával 2023.03.03-án volt lehetőségem beszélgetni a témáról, ezúton is köszönöm!
44
megválasztott képregényeket, mint fejlesztő eszközt az olvasási problémákkal küzdőknek
is jónak gondolja. Véleménye szerint a képregény ideális gyerekeknek a mai, digitális
világban, hiszen jobban „leköti a szemet”, mint egy hagyományos, esetleg illusztrációk
nélküli könyv. A képregény másik előnye, hogy az összefüggések keresése miatt fejleszti
a logikai készséget.
Fejős Pannival, a Könyvesmami Facebook oldal tulajdonosával, szerzőjével is

beszélgettem a képregényekről. Az ő véleménye is egybecsengett a korábbi
beszélgetőtársaim gondolataival – kifejezetten szereti ajánlani szülőknek a
képregényeket, mint kezdő olvasmányt. Tapasztalata szerint a szülők 2/3-a meglepődik,
harmaduktól viszont teljes elutasítás érkezik a javaslatra.127
Gyalai-Fülöp Anna egyik gondolatát – miszerint 4-5 éves korig jellemzően

képdominancia van a mesekönyvekben – tovább gondolva, arra a következtetésre
juthatunk, hogy ez is lehet az egyik „gond” a szülők szemében. 4-5 éves korig megszokott
és elfogadott az illusztráció jelenléte a könyvben. Ezután a szülő folyamatosan szeretné
gyermekét az egyre „komolyabb” irodalom felé terelni. Mivel Magyarországon a
komolyabb irodalom tipikusan a szépirodalmat jelenti, így azokat a könyveket fogja a
szülő preferálni, ahol egyre kevesebb a kép, míg a szöveg egyre több. Ebbe a folyamatba
azonban nehezen illeszthető be a képregény.
11.. kép: Ironikus részlet Scott McCloud A képregény felfedezése című könyvéből
127
Fejős Pannival 2023. 02. 23-án volt lehetőségem beszélgetni a témáról, köszönöm neki a lehetőséget!
45
Vas Katalin szerint 128, a képregényolvasás metodikája más, mint egy hagyományos
könyvé: a képeket és a szöveget egyszerre kell olvasnunk, illetve felváltva, ami
bonyolultabbá teheti az olvasást a kezdő olvasó számára. A képregény ráadásul él a
tömörítés eszközével is, bizonyos információt csak képekkel vagy hangeffektekkel mond
el. Mivel tehát a képregény olvasását is meg kell tanulni, így nem biztos, hogy kezdő
olvasók számára a képregény a legmegfelelőbb olvasmány.
Szekeres Nikoletta, a HUBBY - Magyar Gyerekkönyv Fórum egyik alapító tagja és

jelenlegi elnöke, beszélgetésünkben kifejtette,129 hogy ő nem ért egyet a képregény
beskatulyázásával, miszerint olvasásfejlesztő. Véleménye szerint egy képregény
nagyszerű a kezdő olvasóknak is, úgy, ahogy bárki másnak is. Ha azzal címkézzük fel a
képregényt, hogy „olvasásfejlesztő”, azzal újfent lealacsonyítjuk, elvesszük a képregény,
mint önmaga értékét, hiszen egy funkciót kell hozzátennünk, hogy elfogadottá váljon.
Bár magyarok szövegcentrikusak, de ha egy képregény jó, akkor használja a tömörítés, a
sűrítés, a metaforák, a szimbolikus gondolkodás és más irodalmi eszközök széles
tárházát; így iskolai felhasználásra is tökéletesen alkalmas lehet. A szövegcentrikusság
mellett lehetőséget kellene adni a vizualitásnak is. A képregény értéke több, mint „belépő
az olvasáshoz”; nem lenne szabad erre lebutítani a funkcióját. A HUBBY elnöke szerint
nem igaz, hogy a képregény leszoktat az olvasásról. Véleménye szerint leginkább arra
lenne szükség, hogy a képregényt ne mindig valami máshoz hasonlítsuk, hanem a
minőségi képregényeket egyszerűen önmagáért értékeljük. Azt kell nézni, hogy hogyan
lehet a képregények között hézagokat kitölteni a fantázia segítségével; nagyon jó
játékokat lehet játszani a képregény segítségével, nagyon kreatív, alkotási folyamat, ha a
gyerekek képregényeket rajzolnak. Ez egy különálló művészeti ág.
5.3.2 Comics az oktatásban, avagy egy népszerű versadaptáló képregény a tanórán
A jelenleg érvényben levő általános iskolai és gimnáziumi oktatási kerettanterv a

képregényt éppen, hogy csak említi a vizuális kultúra tantárgyon belül. 130
A következőkben egy olyan példát mutatok be, ahol sikeresen alkalmazták az iskolai
keretek között a képregényt.
128 Interjú alapján.

129 2023. 02. 27-én volt lehetőségem beszélgetni vele a témáról, amit ezúton is köszönök!
130
Magyar nyelv és irodalom kerettantervén belül még rosszabb a helyzet.
https://www.oktatas.hu/kozneveles/kerettantervek/2020_nat/kerettanterv_alt_isk_1_4_evf és
https://www.oktatas.hu/kozneveles/kerettantervek/2020_nat/kerettanterv_alt_isk_5_8
46
Csordás Dániel, Arany János balladákát feldolgozó műve, A walesi bárdok a Nyugdíjasok
Országos Szövetségének, egészségmegőrző kampányának részeként született 2016
novemberében, 4 másik versadaptációval együtt.
3. kép: Részlet Csordás Dániel, Arany János balladákát feldolgozó művéből, A walesi bárdokból, forrás:
https://eletbenmaradnanak.hu
Bár a klasszikus regények adaptációja gyakori és ismert volt az 50-es évektől kezdve, a
versadaptáció újdonságnak hatott. A média is számos cikkben közölte a hírt a
képregényről és azt kifejezetten pozitívnak értékelte. A kampány honlapját – több mint
100 000 egyéni látogató nézte meg. A médiamegjelenésnek köszönhetően a kampány és
így a webképregények elérése 4,5 millióra becsülhető.131
Szép Eszter egy nem reprezentatív felmérést is készített a fenti képregény kapcsán, a
tanárok körében. Az egyik válaszoló így foglalta össze tapasztalatait: „A walesi
bárdokhoz készült képregényt néztük meg hatodikosokkal. Számomra a legnagyobb
élmény az volt, hogy át lehetett jutni a falon azokhoz a gyerekekhez is, akik egyébként
„rossz tanulók”, különféle okokból a periférián helyezkednek el. Még hónapokkal később
is azt hallottam tőlük, hogy A walesi bárdok tök jó. Szerintem ez fantasztikus dolog egy
százhatvan éve íródott ballada esetében.”132
A fenti idézet összecseng Balázs Ákos tanítói tapasztalatával is, aki tanodai keretekben –
hátrányos helyzetű gyermekek között – alkalmazta sikeresen a képregényt. Véleménye
szerint: „A gyengén olvasó tanulókat a hosszabb, egybefüggő szövegek már előre
elrémiszthetik attól, hogy egyáltalán belekezdjenek egy-egy szöveg feldolgozásába…
131 SZÉP, Eszter, A walesi bárdok újratöltve, Versadaptáló képregény és konvergens kultúra, in: Szépirodalmi
Figyelő, 2017. 6., 47. oldal
132
SZÉP, Eszter, A walesi bárdok újratöltve, Versadaptáló képregény és konvergens kultúra, in: Szépirodalmi Figyelő,
2017. 6., 55. oldal
47
Előnye lehet a képregényszerkesztésnek, hogy nemcsak a szövegértést, hanem a
szövegalkotást is gyakoroltathatjuk általa, ami ismét motivációs szempontokkal bír.
Egyrészt a kreativitás, autonómia lehetősége miatt, másrészt a passzív befogadóból aktív
cselekvővé válhatnak a tanulók.” 133
Külföldön is hasonló tapasztalatokról olvashatunk. A Teachers College (Columbia

University) egy felmérést készített olyan átlagon alul teljesítő 5-8. osztálybeli fiatalokkal,
akik közül sokan csak korlátozottan beszéltek még angolul is. Az iskola utáni program
több feladatot tartalmazott, keretén belül a diákok képregényeket is készítettek. A kutatás
szerint a tanulók 86 százalékának javultak az íráskészségei. A programban részt vevő 34
oktató több mint 90 százaléka azt tapasztalta, hogy diákjaik olvasása, írása és kritikai
elemzése az írott szövegek terén javult. A jelentés arra is kitér, hogy a képregényprojekt
fejlesztette a diákok megfigyelő- és beszédkészségüket, továbbá motiválta őket, hogy
proaktívabbak legyenek az órákon. A résztvevők jobban megértették az írási folyamatot
is.134
5.3.3 Autizmus és a képregények
Máshol, is találkozhatunk a képregény vizualitásának és logikájának a felhasználásával.
Carol Gray, egy elismert, autista gyerekeket és felnőtteket segítő tanácsadó a

könyvében135 leegyszerűsített képregénycsíkokat használ a párbeszédek vizualizálására.
Ezekkel a rajzokkal a következőket lehet megmutatni:
 Mi hangzott el ténylegesen a beszélgetés során,
 Hogyan érezhetik magukat az emberek a beszélgetés alatt,
 Mi lehetett a beszélők motivációja és indítéka.
Ezek a képregények pálcikaembereket és szimbólumokat használnak a szociális

interakciók és a beszélgetés absztraktabb elemeinek a bemutatására, a színek pedig az
133
BALÁZS, Ákos, Szövegértés-fejlesztés képregénnyel. In: Fejes József Balázs, Lencse Máté és Szűcs Norbert
(szerk.): Mire jó a tanoda? A Tanoda Platform keretében összegyűjtött innovációk, kutatások, történetek. Motiváció
Oktatási Egyesület, Szeged. 2016, 87–94. oldal
134 WISENTHAL, Paul, The Power of Digital-Comic Therapy in Schools, 2017.,
https://www.theatlantic.com/education/archive/2017/05/the-power-of-digital-comic-therapy/526911/
135 GRAY, Carol, The New Social Story Book: 10th Anniversary Edition, 2010, Future Horizons. Magyarul is jelent
meg a szerzőnek műve: Gray, Carol, Rajzbeszélgetések - Beszélgetések rajzos illusztrációja autizmussal élők és más
hasonló, kommunikációjukban akadályozott gyermekek, fiatalok, felnőttek tanításához és a velük való hatékony
társalgáshoz, Geobook Hungary, Szentendre, 2015.
48
érzelmi töltetet mutatják meg az olvasónak. Ezáltal, hogy képregény segítségével
vizualizálja a párbeszédet, a beszélgetés konkrétabbá és könnyebben befogadhatóbbá,
érthetőbbé válik. Ez a módszer segíthet az autizmus spektrumzavarral élőknek, hogy a
számukra nehezebb szituációkat értelmezni tudják. Mindezt nem csak passzívan tehetik,
hanem beszéd közben ők is rajzolhatnak, hogy könnyebben kifejezhessék önmagukat. 136
5.4 A gyerekeknek szóló képregények megítélése a szülők között
Mindezek után érdekes kérdés, hogy mit gondolnak a magyar szülők a gyerekeknek szóló
képregényekről. Ismerik-e, van-e kiforrott véleményük róla? Olvasnak és vásárolnak-e a
gyermekeiknek?
A szülők véleményét a képregényről egy újabb online kérdőívvel kérdeztem. Mivel a

kérdőívben kifejezetten a szülők véleményére és a képregényhez való hozzáállásukra
voltam kíváncsi, így ebben az esetben a szűrőfeltétel a „Van 4-14 év közötti gyermeked?”
volt.
Az anonim kérdőívet február végétől március közepéig tölthették ki a válaszadók. A

kérdőívet releváns moly.hu zónákban és Facebook csoportokban osztottam meg. A
kérdőív kikerült hazai legnagyobb, gyerekek olvasásával foglalkozó Facebook
csoportban, a 43 ezer tagot számláló „Neveljünk olvasókat!” csoportba és 7 ezer
követővel rendelkező Könyvesmami Facebook oldalra137. A kutatás ebben az esetben sem
reprezentatív. Az alábbiakban bemutatok, néhány, a kutatásom szempontjából fontos
elemzést és grafikont.138
A kérdőívet összesen 200-an töltötték ki, akik megfeleltek a szűrőfeltételnek. Korosztály

szerint a 4-11 éves gyerekek (4-5 éves 39%, 6-7 éves 41% és 8-11 éves 41%) szülei
válaszai vannak többségben. Idősebb gyermeke (12-14 éves), csak a kitöltők 19%-ának
van.
Fontos kiemelni, hogy a kérdőívet valószínűsíthetően olyan Facebook csoportokból

töltötték ki a legtöbben, ahol fontos az olvasóvá nevelés, a könyvek szeretete és aktívan
keresik a gyerekkönyves témákat.
136 https://www.autism.org.uk/advice-and-guidance/topics/communication/communication-tools/social-stories-and-
comic-strip-coversations
137
2023. februári számok. A kérdőív megosztásért köszönet jár érte Czakó Rékának és Fejős Panninak.
138 További grafikonok a Függelékben találhatók.
49
Ezt támasztja alá az egyik első kérdés eredménye139 is, miszerint a válaszolók 96%-a
egyetért azzal, hogy „A családunkban fontos a könyvek szeretete.” 82% számára fontos,
hogy a gyermeke irodalmi értéket képviselő könyvet olvasson vagy ilyet olvassanak fel
neki. Az olvasóvá nevelés is szinte minden válaszadónak fontos (97%). A „Mindegy,
hogy mit, csak olvasson a gyerekem.” állításnál jobban megoszlottak a válaszok, 52% ért
egyet a fenti kijelentéssel.140
Míg a kérdőívet kitöltők 93%-a legalább hetente olvas a gyerekének, addig képregényt
csak a válaszolók 20%-a mesél ilyen gyakorisággal. Ennek egyik oka, ahogy az a
következő kérdésekből kiderült, hogy sokak szerint képregényt nem élvezet
olvasni/hallgatni (11%). Ugyanennyien írták, hogy azért nem olvasnak fel képregényt,
mert nem találtak megfelelőt - minőségileg vagy korosztály alapján.
Ahogy az alábbi ábra is szemlélteti, azért így is többen vannak, akik legalább havonta
olvasnak képregényt a gyermeküknek.
12. ábra: Kérdőíves felmérés részeredménye a szülők között. „Milyen gyakran szoktatok olvasni a gyerekeknek?”
A szülők gyerekkönyvet leginkább a tartalom, a témakör és a gyerek érdeklődési körét

figyelembe véve vásárolják (53%). A válaszolók közel felének (49%) fontos az ajánlás,
legyen szó szakember vagy ismerős általi ajánlásról. A könyv kinézete, a minőségi és
139 A kitöltőknek egy 1-5-ig terjedő skálán kellett értékelniük az adott állításokat. „Egyáltalán nem értek egyet”, míg
az 5 – „Teljes mértékben egyet értek” jelenti, emellett lehetőségük volt „Nem tudom” választ is adni az egyes
kérdésekre.
140
50
szép grafikák fontosabbak, mint a minőségi tartalom és nyelvezet; 26% említette az
előbbit és csak 15% a utóbbit. A további válaszokat a következő grafikon szemlélteti.
13. ábra: Kérdőíves felmérés részeredménye a szülők között. „Milyen szempontok alapján választasz
gyerekkönyvet?”
A felmérés arra is kitért, hogy mit gondolnak a szülők a gyerekeknek szóló

képregényekről. A válaszolók negyede írta, hogy nem ismeri a képregényeket. A műfaj
általános megítélése az előzetes várakozásaimmal ellentétben alakult: 42%
összességében pozitívan nyilatkozott a műfajról, és csak 16% volt, aki elítélte. A
szabadszavas válaszlehetőségben a kitöltők ötöde írta, hogy kezdő olvasóknál az olvasás
megszerettetésére vagy olvasástanuláshoz jó lehet a képregény. Ezzel szemben 7%
fogalmazta meg, hogy egyáltalán nem jó olvasástanulásra a képregény kezdő olvasóknak.
A válaszolók 17%-a jelezte, hogy szépirodalmi szempontból vagy képileg nem tartja
minőségi kiadványoknak a képregényeket. A válaszok 10 százaléka a szűk gyerekeknek
való kínálatot említette, azaz nincs elég megfelelő és minőségi képregény – a
visszajelzések alapján leginkább a kisebb korosztály számára.
A felmérésben résztvevők szerint a képregény legnagyobb hátrányai a következők 141:
 Kész képeket ad, nem kell hozzá fantázia (36%)

 Nem szépirodalmi mű (21%)
141
Azoknak a véleménye (151 fő), akik nem „Nem tudom, nem ismerem” és nem a „Nincs hátránya” válaszokat adták.
A kérdésre szabadszavas válaszlehetőség volt.
51
 Kevés benne a szöveg (19%)
 Sokszor durva, agresszív – szövegben vagy rajzban (9%)
 Bonyolult a kisebb gyerekeknek az értelmezése (9%)
 Sokszor csúnyák, igénytelenek a képek (7%)
 Rövid (5%)
 Leszoktat az olvasásról (5%)
A következő kérdésben az előnyökre, hogy mit fejleszthet a képregényolvasás kérdeztem

rá.142 Ez alapján a többség (65%) egyetértett azzal, hogy fejlesztheti az érzelmi
intelligenciát, mert a képi világa segíthet megérteni a különböző érzelmi helyzeteket.
Több mint a kitöltők fele (58%) igaznak jelölte, hogy a fejlődhet a gyerekek szövegértési
készsége is, illetve a képregények olvasása is javíthatja a koncentrációs késséget (47%).
Bár a korábbi kérdésben többen is írták, hogy a fantáziára negatív hatással lehetnek a
képregények, ebben a kérdésben 47% fejlesztheti a fantáziát. Összesen csak 12 válaszadó
(6%) jelölte, hogy véleménye szerint a képregény nem fejleszt semmit se.
14. ábra: Kérdőíves felmérés részeredménye a szülők között. „Szerinted milyen készséget fejleszthet a képregények
olvasása?
Érdekes kérdés, miszerint alkalmasak lehetnek-e a képregények nehezebb témák

feldolgozására (pl. bullying, szexuális zaklatás, halál, elfogadás, születés stb.). Ahogy azt
a grafikon is mutatja, a kitöltők több mint fele gondolja határozottan úgy, hogy igen.
142
Több választ is jelölhettek, előre megadott válaszokból kellett kiválasztaniuk a szerintük igazat.
52
15. ábra: Kérdőíves felmérés részeredménye a szülők között. „Szerinted a képregények alkalmasak lehetnek nehezebb
vagy akár tabu témák feldolgozására kifejezetten gyerekeknek?”
Míg gyerekkönyvet a kitöltők 62%-a legalább havonta vásárol, addig képregényt csak
9%-uk vesz ilyen gyakorisággal.
A szülők akkor vennének több képregényt gyermekeiknek, ha… 143:
 Tudnák, hogy jól szórakozik a gyerekük az olvasásával (47%)

 Olyan témája lenne, amiből tanulhat, fejlődhet (pl.: tudományos, történelmi
stb.) (45%)
 Nagyobb kínálat lenne képregényekből (39%)
 A gyerekük gyakrabban kérne képregényt (34%)
 Valamilyen elismert szakember ajánlaná (19%)
 Olcsóbb lenne (17%)
 Minőségibb kiadás lenne (kemény tábla, szebb papír stb.) (13%)
 Több helyen lehetne kapni (9%)
 Több szöveg lenne benne (9%)
 Az iskolában ajánlanák (7%)
 Egyik sem, semmiképpen nem venne több képregényt a szülő (7%)
A kutatásban részt vevők gyerekei leginkább képregényfüzeteket olvasgatnak és

nézegetnek (48%). Képregény könyveket csak 39% lapoz. A digitálisan és online olvasók
aránya elenyésző ebben a korosztályban még a szülők válaszai alapján. A kitöltők 37%-
143
Adott válaszokból kellett kiválasztani a szerintük igazat, több válasz is adható volt.
53
a írta, hogy egyáltalán nem olvas és nem nézeget a gyermeke képregényt. 144 Érdekes
összevetni ezt az eredményt az első kérdőív eredményeivel, a felnőtt képregényolvasók
válaszaival, ahol többségben voltak a képregény könyvek és a digitális képregények.
A szülői felmérésnek is része volt adott állítások értékelése 1-5-ig terjedő skálán. 145 Ami
egyértelműen látszik, hogy a szülők között sokkal több „Nem tudom.” válasz született,
mint az első kutatás folyamán, ez is bizonyítja, hogy a szülők nem ismerik igazán a
képregényeket. „A képregény művészet” állítással a szülők 62%-a értett egyet - az első
kutatásban ez 89% volt. Azzal, hogy Magyarországon nincs eléggé megbecsülve a
képregény, a szülők nagyjából a képregényolvasó felnőttekkel hasonlóan, 63%-ban
értettek egyet - az első kutatásban 68% volt. A képregények jövőjével kapcsolatban a
szülők kevésbé voltak pozitívak, mindössze 51% jelölte, hogy egyetért az állítással -
szemben az első kutatás 63%-ával.146
Képregények vásárlásakor ezek a szempontok fontosabbak a szülők számára, mint

gyerekkönyv választásakor147:
 Szép és kidolgozott grafika (33% szemben a korábbi 26%-kal)

 A nyelvezete igényes legyen és helyesírási hibák nélkül (27% szemben a
korábbi 15%-kal)
 A korosztálynak megfeleljen – korosztály besorolás (19% szemben a 15%-kal)
 Fejlesztő, tanulságos legyen (15% szemben a 9%-kal)
Emellett szintén fontos a szülőknek, ha képregényt vesznek, hogy szórakoztató (16%)

vagy humoros (8%) legyen. Válaszaikban többen (12%) elítélték az agresszív, vagy
szexuális tekintetben nem megfelelő képregényeket, voltak, akik szerint a szuperhősös
képregények mind ebbe a kategóriába tartoznak.
A szülőknek szóló kérdőívben volt egy kérdés ugyanazokkal az állításokkal a

képregényekről, amik az első kérdőívben is szerepeltek a felnőtt képregényolvasók
kapcsán. Az eredményeket elemezve elmondhatjuk, hogy az első kérdőív kitöltői, tehát
azok, akik olvasnak felnőttként képregényt – és jobban ismerik a képregényeket – azok
144 Több válasz is adható volt a kérdésre.

145 1 - Egyáltalán nem értek egyet. 5 - Teljes mértékben egyet értek. Lehetőség volt „Nem tudom.” válasz adására is.
146
147 Szabadszavas válaszlehetőségeket összegeztem.
54
pozitívabb véleménnyel vannak a képregényekről, mint a szülők, akik a korábbi válaszok
alapján kevésbé ismerik a műfajt.
Nem szabad elfelejteni azonban azt sem, hogy a gyerekek esetében a szülők sokszor a
képregényes füzetekre gondolhattak, hiszen ezeket olvassák gyakrabban a gyerekek.
A részletes válaszokat és az összehasonlítás a képregényekkel szembeni attitűdökről az

alábbi grafikon mutatja be:
16. ábra: A két kérdőív ugyanazon kérdéseire adott válaszok összehasonlítása, a képregényekkel kapcsolatos
attitűdök vizsgálatára.
A kínálatot tekintve, a képregényt vásárló szülőknek148 mindössze 38%-a találja meg

könnyen a megfelelő képregényt. Ez azt jelenti, hogy 62% nehezen találja meg a
gyermeke számára a következő képregényt. Ahogy láttuk, a felnőtt olvasóknál ez éppen
fordítva volt, ott csak 30%-nak akadnak nehézségei ezzel.
A kérődív végén a szülők olvasási szokásait kérdeztem. Ez alapján kiderült, hogy a

válaszadók 39%-a olvas legalább néha képregényt saját maga miatt, tehát nem a
gyereknek, és többeknek van is otthon felnőtteknek szóló képregénye.
148
A szülők 47%-a jelezte, hogy nem vásárol képregényt. (2. kérdőív, 30. kérdése) Ebbe beletartoznak azok is, akik
könyvtárból kölcsönözik a képregényt. A kutatás erre nem tér ki.
55
Érdekes megnézni azt is, hogy azok a szülők, akik gyerekkorukban olvastak legalább
alkalmanként képregényt, azok másképp viszonyulnak-e a műfajhoz.
A legtöbb válaszoló gyerekkorában olvasott képregényt: harmaduk gyakran, 43%-uk csak

néha, és csak 25%, aki sohasem. Az, aki gyerekkorában olvasott képregényt - még ha
csak néha is -, valamivel (7százalékopont a különbség) szívesebben ad képregényt a
gyereke kezébe is.149 Továbbá azok a szülők, akik gyerekkorukban legalább alkalmanként
olvastak képregényt, azoknak a 35%-a, míg akik soha nem olvastak képregényt
gyerekkorukban, azoknak a 43%-a nem ad vagy nem szívesen ad képregényt a gyermeke
kezébe. Hasonló összefüggés mutatható ki az otthon fellelhető gyerekképregények
számában is.150
Azok tehát, akik gyerekként legalább néha olvastak képregényt – és így feltehetően
valamivel jobban ismerik a műfajt – azok nyitottabban és valamivel pozitívabban állnak
a képregényekhez.
6 A képregény jövője
Az előző fejezetek alapján láthattuk, hogy vannak a fejlődésre utaló jelek a magyar
képregénypiacon: elég csak a növekvő piaci részesedésre (0,01%  0,05%), a növekvő
kínálatra, a könyvesbolti terjesztés arányának emelkedésére, a rendezvényekre, a
szervezett intézményes összefogásokra, a Magyar Képregény Szövetség kitartó
munkájára, vagy a bővülő szakirodalomra és a magyar képregénykutatás fejlődésére
gondolni. Mindezen előrelépések ellenére, hosszú még az út a magyar képregény előtt.
149 Akik nem olvastak soha gyerekkorban képregényt, azoknak 58%-a jelölte, hogy szívesen ad a gyerekinek
képregényt, míg azoknál, akik gyerekkorban legalább néha olvastak, ez 65%. Bár a 7 százalékpontos eltérés nem nagy,
de már kimutatható. Ne feledjük el, hogy ebbe beletartoznak azok a szülők is, akik rendszeresen és azok is, akik csak
alkalomadtán olvastak gyerekkorukban képregényt.
150
Akik gyerekként olvastak képregényt, azoknak a 24%-a, míg akik soha nem olvastak gyerekként képregényt,
azoknak a 30%-a írta, hogy nincs otthon gyerekeknek szóló képregényük.
56
6.1 Legyőzendő akadályok
A hazai képregénypiacnak a következő problémákkal kell szembenéznie:
 Elérés: Nehezen tud eljutni a szubkultúrán kívüliekhez, bár folyamatosan javul, de

még mindig viszonylag kevés képregény tud bekerülni a könyvesbolti terjesztésbe; a
képregényes fesztiválokra pedig már az amúgy is képregényolvasók járnak.
 Ismeretlenség: Mivel a szubkultúrán kívül kevesekhez ér el a képregény, így nem

ismerik a mai képregények színes kínálatát – témáját tekintve, grafikailag,
minőségileg, kivitelezésileg stb. Sokak fejében él, hogy „képregény = szuperhősök
+ agresszivitás”, illetve, hogy a képregények „gyerekesek és bugyuták”. Sokak csak
a képregényfüzetet vagy a képregénycsíkokat ismerik az újságból. Szép Eszter
szavaival élve, „a sokszínűség csak a rendezvényeken látható. Ha pedig valaki nem
képregényolvasó, kis valószínűséggel fog ellátogatni egy ilyen jellegű rendezvényre,
mert ahhoz vagy egyfajta elkötelezettség vagy a képregények sztereotípiamentes
elfogadása szükséges.”151
 Negatív előítéletek: Az ismeretlenség következménye. A szülők körében végzett

felmérés és a szakemberekkel folytatott beszélgetéseim alapján kijelenthetjük, hogy
mindig él a negatív, a több évtizedes beidegződés és előítélet, aminek, mint láttuk,
történelmi és politikai okai voltak: „a képregény leszoktat az olvasásról” és csak
„azoknak való, akik nem képesek elolvasni egy teljes értékű könyvet”.
 Ár: A képregény előállítási költsége jellemzően drágább 152, mint a hagyományos,

nem illusztrált könyvé. Így a végtermék is drágább lesz.
 Alacsony marketing költségvetés: Másik következménye a drága előállításnak, hogy

a nyomdai, szerkesztési, grafikai költségek kifizetése után sok esetben nem marad
már elég pénz a marketingre. Emiatt is kevesebbekhez jut el a megjelenés híre, a
képregény szinte észrevétlen marad. 153
 Az olvasó lakosság csökkenése: Évről évre kevesebben olvasnak Magyarországon:

2020-ban készített felmérés alapján a felnőtt magyar lakosságnak csak 13%-a olvas
151
2023. 03.01-jén készített beszélgetésünkben mondta.
152
nyomdai költség, illusztrációk jog díja, vagy grafikusok és illusztrátorok díja
57
rendszeresen (legalább hetente). Ez a szám 2005-ben még 25% volt. Ezzel együtt
42%-ról 53%-ra nőtt a soha nem olvasók száma.154
 Könyvvásárlási szokások: A 2020-as adatok szerint a felnőtt lakosság 58%-a nem

soha vagy szinte soha nem vásárol könyvet. 155
 „Sznob” olvasók: A magyar olvasók valamivel jobban előnybe részesítik a

szépirodalmat a szórakoztató irodalommal szemben. A rendszeresen olvasó népesség
körében végzett 2020-as online felmérés szerint a könyvolvasók 93%-a olvas
szépirodalmat és 84% olvas szórakoztatóirodalmat.156
 Kulturális különbségek: Magyarországon szövegcentrikusság él a könyvek területén.

A tipikus vélekedés szerint: Az a könyv értékes, amiben sok a szöveg.
 Külföldön befutott, nálunk mégse működik: Mint a történeti áttekintésből láttuk,

nagyon nehéz megítélni, hogy a más országokban sikeres képregényhősök és
Magyarországon is sikeresek lesznek-e. Amik nyugaton befutottak, nem
törvényszerű, hogy nálunk is sikeresek lesznek.
 Digitalizáció: A képregényolvasók által kitöltött felmérés alapján sokan olvasnak

manapság online/digitálisan is képregényt. 157 Ez nem kifejezetten probléma, hiszen
segítheti a képregények megismerését és elterjedését, ugyanakkor veszély is lehet a
nyomtatott képregényekre nézve az online képregények és platformok jelenléte.
 Anyagi támogatás hiánya: kevés az állami támogatás a képregénykészítésre, így a

magyar művészek nem tudnak csak ebből megélni. 158 „A legtöbb nagy állami
pályázaton a képregényt sem az irodalom, sem a képőzművészet kategóriában nem
értékelik vagy érzik odaillőnek.”159
 Webáruházban beazonosítás: Sok esetben online vásárláskor nem lehet

beazonosítani egyértelműen egy könyvről, hogy az képregény-e. Ha a vásárló
képregényt keres, akkor nem találja meg, mert nincs képregény kategória, vagy nincs
154
BERNÁT, A. – HUDÁCSKÓ, Sz., Könyvolvasási és könyvvásárlási szokások, 2020, TÁRKI Zrt., Petőfi Irodalmi
Ügynökség, Budapest, 2020., (5-6. oldal)
155
BERNÁT, A. – HUDÁCSKÓ, Sz., Könyvolvasási és könyvvásárlási szokások, 2020, TÁRKI Zrt., Petőfi Irodalmi
Ügynökség, Budapest, 2020., (5-6. oldal)
156 BERNÁT, A. – HUDÁCSKÓ, Sz., Könyvolvasási és könyvvásárlási szokások, 2020, TÁRKI Zrt., Petőfi Irodalmi
Ügynökség, Budapest, 2020., (13. oldal)

157
51% válaszolta, hogy olvas online/digitálisan is képregényt az első kérdőív kitöltői közül.
158
Hegedűs Márton interjú – 2023. 02. 28. Ezúton is köszönöm a lehetőséget!
159 Szép Eszter interjú.
58
a terméklapon egyértelműen jelölve. Mások, akik viszont nem képregényt
szeretnének, megveszik, és csalódnak.160, 161
 A tanterv merevsége: a mostani tanrendbe a tanároknak kevés lehetősége van a

képregényt érdemlegesen beiktatni. Az előítéletek miatt kevés az a tanár, aki
felhasználja a képregényt az órán. Nincsenek a képregényben rejlő oktatási
lehetőségek kihasználva. Lovász Andrea szerint, addig, amíg az oktatásban nem
történik szemléletváltás, addig a gyerekek képregény-olvasása mindig is „bűnös
dolog” lesz: az ilyen újság, könyv pedig elkobozni való marad. 162
6.2 Lehetséges eszközök
Mi az, ami segíthetne optimális esetben ezen akadályok legyőzésében?
 Kiemelten fontos célcsoportot képviselnek a képregénypiacon a gyerekek és szüleik.

Ahogy láttuk a felmérésből is, azok, aki gyerekkorukban képregényt olvastak, felnőtt
korukban is nyitottabbak a képregény iránt. Ehhez azonban először a szülőkkel kell
megismertetni és elfogadtatni képregényeket. A korosztályi besorolást a legtöbb
szülő fontosnak tartotta, ez segíti őket a tájékozódásban.163 Mindemellett a képregény
előnyeiről is beszélni kell a szülőknek. Mint ahogy a pöttyös labda se pöttyös labda
manapság, hanem kéz- és szemmozgás koordinálását fejlesztő eszköz, úgy a
képregényeknek is az előnyeiről kell beszélnünk, újra és újra hangoztatva azokat a
megfelelő csatornákon.
 A meglévő, 10 év alatti gyerekeknek szóló, minőségi képregényes kínálat további

bővítése a legkisebbeknek szóló képregényekkel.
 Még több képregényes rendezvény a szubkultúrán kívül, pl. gyerekeket célozva.
 A gyerekkönyvekkel foglalkozó Facebook csoportokban alkalmi akciók – pl.: kód

formájában – a kiadók gyerekképregényeire, több képregényes könyv ajánló.
Témában elfogadott influenszerek, olvasással foglalkozó szakértők bevonásával.
160 A gondolat Czakó Rékától származik – interjúban hívta fel rá a figyelmemet erre a jelenségre.
161 A Függelékben néhány, a legnagyobb online könyvértékesítők honlapját bemutató példával szemléltetem a kérdést.
162
163 Ciceró már így jár el.
59
 Több tudományos vita a képregények kapcsán, lehetőség szerint szubkultúrán kívül,
vagy más társművészetek bevonásával.
 Tanárok edukációja a képregény felhasználási lehetőségeiről és hasznáról, tanrendbe

integrálása.
 Magasirodalmat/művészetet képviselő szerzők, grafikusok, költők pozitív

„vallomása”, ajánlója a képregények kapcsán.
 Állami támogatások kibővítése, ahol képregényekkel is lehet pályázni.
 Könyvtárakba képregények eljuttatása, könyvtárosok edukálása, könyvtárakban

képregényes rendezvények a könyvtárosok és gyerekek bevonásával.
 Minőségi gyerekképregény HUBBY-díjra jelölése.
 Webshopokban egyértelmű feltüntetése a terméknek, ha képregény. „Belelapozók”

létrehozása minden képregénynél.
Bár konkrét számadatok nem állnak a rendelkezésemre164, de feltehetően képregényt

kiadni még mindig nem éri meg anyagilag Magyarországon egy hagyományos
könyvkiadónak.165 Az olyan kockázatvállalóbb kiadók, akik rendelkeznek anyagi
tartalékkal, vagy egyéb forrásból, pl. a hagyományos könyvkiadásból tudják az esetleges
sikertelenségeket finanszírozni, nagyobb eséllyel tudnak belevágni a képregénykiadásba.
Véleményem szerint a képregényes piac folyamatos növekedése és változásai miatt

érdemes odafigyelni minden kiadónak a szegmensre.
164
Az ilyen jellegű adatok szigorúan üzleti titoknak minősülnek, ezáltal nem publikusak.
165 Az állítás nem vonatkozik a kifejezetten a célcsoport igényeit kiszolgáló, képregénykiadókra.
60
7 Összegzés
„Ha a szocializmus kultúrpolitikájának terminológiáját akarnánk használni, akkor a

huszonegyedik század elején a képregény még ma is a tűrt, de csak mérsékelten
támogatott kulturális termékek közé tartozik.”166 – írta Kertész 2017-ben. Ez az állítás
még ma is részben igaz. A szocializmus alatt ráaggatott negatív jelzőket még a mai napig
nem tudta teljesen lemosni magáról a műfaj. Ezeknek az előítéleteknek nagy része abból
fakad, hogy kevesen ismerik a képregény színességét és változatosságát.
12. kép: Még a mai napig igaz gondolat. Részlet Scott McCloud A képregény felfedezése című könyvéből
A MKKE és a www.kepregenydb.hu adatbázisából számai azt bizonyítják, hogy bár még

nagyon apró, de növekszik a képregénypiac Magyarországon. Nem csak a kínálat
növekszik, de a kereslet is.
Annak ellenére, hogy ma már nem jár negatív felhanggal képregénykészítőnek lenni,
kifejezetten nehéz helyzetben vannak a magyar képregényt illusztrálók és írók. A
legtöbben csak hobbiból, „hivatalos” munka mellett, illetve után tudnak a
képregénykészítésre időt áldozni. Ennek ellenére a magyar képregények száma lassan, de
fokozatosan növekszik a piaci szegmensen belül – több állami támogatással ez még
tovább fejlődhetne.
166
61
Az első kérdőíves felmérés eredménye azt mutatta, hogy a képregényolvasó felnőttek
közel 2/3-a bizakodóan tekint a képregény jövőjére Magyarországon. A kutatás
rávilágított arra is, hogy a válaszolók a vizualitás és a képregény gördülékenysége,
rövidsége miatt szeretik a legjobban a műfajt. A mai felgyorsult, digitális világba így
tökéletesen beleilleszkedik a képregény, hiszen rövidebb idő alatt, komplex, teljesértékű
élményt tud adni az olvasó számára.
Míg a gyerekképregények kapcsán ellentmondásos az írott szakirodalom, addig a

gyerekkönyves szakemberekkel készített interjúk alapján a képregényolvasás pozitív
hatásai kerültek reflektorfénybe. Ezek alapján nem igaz az előítélet, hogy a képregény
leszoktat az olvasásról. Egy jó, minőségi képregény, nem csak az olvasásóvá nevelés
eszköze lehet, de fejleszti a szövegértést, a logikai gondolkodást, a vizuális kultúrát, a
motorikus készséget. Kezdő olvasók számára sikerélményt jelenthet, ezáltal
magabiztosságot is ad nekik. Mindemellett a nyelvtanuláshoz is hasznos lehet. Szó volt
arról is, hogy képregények által nem csak új kultúrákat, de új művészeti ágakat is
megismerhet az olvasó.
Hegedűs Márton szerint a képregénynek úgy lehet csak jövője, ha jó alkotók, jó témákat,
jó színvonalon készítenek el. 167 Ezzel teljes mértékben egyetértek, hiszen a második
felmérés eredményeképpen láthattuk, hogy a szülők is a minőséget keresik a piacon. A
szülők körében készített kutatás arra is rávilágított, hogy a szülők közül kevesebben
ismerik a képregények világát. Azonban azok, akik gyerekként legalább alkalmanként
olvastak képregényt, valamivel szívesebben adnak gyerekeik kezébe képregényt, és több
képregényük is van otthon. A felmérés eredménye azt is megmutatta, hogy a szülők
nehezen találják meg a kínálatban a gyermekünk számára megfelelő képregényt és
szívesen veszik, ha ajánlás vagy a korosztályi besorolás segíti őket ebben.
Összességében a mai magyar képregényes piac legnagyobb kihívása az előítéletek, amik

a „nem ismertségből” fakadnak. Ahhoz, hogy minél többen megismerjék a képregények
nagyszerű világát, nagyobb elérés, még nagyobb kínálat, edukáció, marketing és PR
szükséges. Csak így tud kitörni a képregény a szubkultúrájából.
167 Hegedűs Mártonnal készített interjú alapján.
62
Hosszú utat kell még megtennie a képregénynek Magyarországon, mire a tiltott, tűrt,
elfogadott státuszokból eljut társadalmi szinten is a megbecsülésig. De a Magyar
Képregény Szövetség, a képregényolvasók és a kiadók támogatásával a jó úton halad
hozzá. Hogy mikor fog eljutni oda, az nehezen megjósolható, de valószínűsíthetően még
legalább egy újabb évtized kell hozzá.
14. kép: Dudás Győző: A nagy kérdés. A szerző engedélyével.
63
Illusztrációk jegyzéke
1. kép: Le Journal de Spirou képregénymagazin 1418. számának fejléce.

https://kepregeny.blog.hu/2017/11/20/miert_pont_a_kilencedik
2. kép: Jókai Mór és Jankó János: Gömböcz és Csukli, a magyar képregény őse.
https://www.feol.hu/hazai-kultura/2018/07/a-kepregeny-katalogus-ami-azonnali-
lelkesedest-okoz
3. kép: Botond képregény első száma 1988-ban (bal oldal) és legutóbbi, 2022-ben (jobb)
Fazekas Attila saját kiadású magazinja. https://kepregenydb.hu/kepregenyek/botond-72/
4. kép: A színek megjelenése a képregénypiacon - részlet Scott McCloud, A képregény
felfedezése című könyvéből. (187. oldal). Fordította: Bánföldi Tibor, Kepes János
5. kép: Részlet a nem rég magyarul is megjelent „Útmutató a képregények
tanulmányozásához: Bevezetés a képregénytudományba” című kiadványból. (26. oldal)
Szöveg: Enrique del Rey Cabero és Michael Goodrum. Illusztráció és tervezés: Josean
Morlesín Mellado. Fordította: Szép Eszter
6. kép: Részlet Hegedűs Márton: Jogod van hozzá! című képregényéből, amit a TASZ
számára készített. Forrás: https://martonhegedus53.wixsite.com/hegedusmarton/comics
7. kép: Baloghné Ebner Orsolya: Képregény - szövegértési, szövegalkotási gyakorló B1
borítója (bal oldalt), mellette belső oldalak a feladatgyűjteményből
8. kép: Egy olvasóvá nevelési szcenárió - részlet Scott McCloud, A képregény felfedezése
című könyvéből (148. oldal) Fordította: Bánföldi Tibor, Kepes János
9. kép: Részlet a nem rég magyarul is megjelent „Útmutató a képregények
tanulmányozásához: Bevezetés a képregénytudományba” című kiadványból (13. oldal)
Szöveg: Enrique del Rey Cabero és Michael Goodrum. Illusztráció és tervezés: Josean
Morlesín Mellado. Fordította: Szép Eszter
10. kép: Ironikus részlet Scott McCloud A képregény felfedezése című könyvéből (10.
oldal) Fordította: Bánföldi Tibor, Kepes János
11. kép: Részlet Csordás Dániel, Arany János balladákát feldolgozó művéből, A walesi
bárdokból, forrás: https://eletbenmaradnanak.hu/comics/arany-janos-a-walesi-bardok/
12. kép: Még a mai napig igaz gondolat. Részlet Scott McCloud A képregény felfedezése
című könyvéből (11. oldal) Fordította: Bánföldi Tibor, Kepes János
13. kép: Dudás Győző: A nagy kérdés. A szerző engedélyével.
64
1. ábra: Képregények piaci részedése és becsült forgalma 2019 és 2021 között. Forrás:
MKKE honlapja
2. ábra: Megjelent képregények évek szerint. Forrás: www.kepregenydb.hu
3. ábra: Aggregált számok, az adott évtizedben megjelenő képregények száma, magyar
és külföldi szerzőktől.
4. ábra: Megjelent képregények borító típus szerint. Forrás: www.kepregenydb.hu
5. ábra: Megjelent képregények színek szerint. Forrás: www.kepregenydb.hu
6. ábra: Top kiadók az 5 évben kiadott képregények mennyisége alapján. Forrás:
www.kepregenydb.hu
7. ábra: Kérdőíves felmérés részeredménye a képregényolvasók között. „Milyen
formában olvastál képregényt az elmúlt 1 évben a leggyakrabban?
8. ábra: Kérdőíves felmérés részeredménye a képregényolvasók között. „Miért szeretsz
képregényt olvasni? Mi a jó benne? Mik az előnyei?”
9. ábra: Kérdőíves felmérés részeredménye a képregényolvasók között. „Ki a kedvenc
képregénykiadód idehaza?”
10. ábra: Kérdőíves felmérés részeredménye a képregényolvasók között. „Honnan
tájékozódsz, hogy milyen képregényt olvass legközelebb?”
11. ábra: Kérdőíves felmérés részeredménye a képregényolvasók között. „Könnyen
megtalálod a hazai képregény kínálatban a neked való képregényt? Azt, amit szívesen
olvasol?”
12. ábra: Kérdőíves felmérés részeredménye a szülők között. „Milyen gyakran
szoktatok olvasni a gyerekeknek?”
13. ábra: Kérdőíves felmérés részeredménye a szülők között. „Milyen szempontok
alapján választasz gyerekkönyvet?”
14. ábra: Kérdőíves felmérés részeredménye a szülők között. „Szerinted milyen
készséget fejleszthet a képregények olvasása?
15. ábra: Kérdőíves felmérés részeredménye a szülők között. „Szerinted a képregények
alkalmasak lehetnek nehezebb vagy akár tabu témák feldolgozására kifejezetten
gyerekeknek?”
16. ábra: A két kérdőív ugyanazon kérdéseire adott válaszok összehasonlítása, a
képregényekkel kapcsolatos attitűdök vizsgálatára.
65
Források
Interjúk
Czakó Réka, a Neveljünk olvasókat Facebook csoport és az Égigérő tulajdonosa, az

olvasásra nevelés nagykövete – 2023. 03. 03.
Domány Katalin, a GABO Kiadócsoport marketinges - 2023. 02. 15.
Dudás Győző, képregény-készítő, illusztrátor, grafikus, Szépirodalmi Figyelő-díjas

szerző – 2023. 03. 02.
Dr. Frank Zita, a Vad Virágok Könyvműhely főszerkesztője – 2023. 02. 28.
Fejős Panni, Könyvesmami Facebook oldal tulajdonosa – 2023. 02. 23.
Gyalai-Fülöp Anna, online gyerekkönyvbolt tulajdonos, gyerekkönyves szakember -

2023. 03. 03.
Hegedűs Márton, képregény-készítő, illusztrátor, grafikus, az Alfabéta-díjas szerző -

2023. 02. 28.
Kleinheincz Csilla, GABO Kiadócsoport főszerkesztő és műfordító – 2023. 02. 15.
Köteles Zoltán, emailben kapott részletes adatok a kepregenydb.hu adatbázisából – 2023.

03. 10.
Szekeres Nikoletta, a HUBBY - Magyar Gyerekkönyv Fórum egyik alapító tagja és

jelenlegi elnöke – 2023. 02. 27.
Dr. Szép Eszter, képregénykutató, a Magyar Képregény Szövetség ügyvivő, a Kilencedik

Művészet Alapítvány elnöke – 2023. 03. 01.
Vas Katalin, a Móra kiadóvezetője – 2023. 02. 27.
Köszönetnyilvánítás:
Köszönöm az interjúim résztvevőinek, hogy megosztották értékes gondolataikat velem!
Köszönöm a konzulensemnek, Domány Katalinnak a segítségét és iránymutatását!
Továbbá köszönöm családom támogatását és hogy a sokadik képregényes gondolatomat
is türelemmel végighallgatták.
66
Irodalomjegyzék
ÁBRAHÁM Ambrus, A képregény most még életforma, in: Népszabadság, 2010. 12. 17.
http://www.kilencedik.hu/sajtoarchivum/magyar-kepregeny/helyzetjelentesek/a-
kepregeny-most-meg-eletforma/ (Letöltve: 2023. 03. 03.)
B., B., A képregények elterelik a gyerekeket az olvasástól? in: Új Dunántúli Napló, 2006.
október 14., https://www.kilencedik.hu/sajtoarchivum/a-kepregenyrol/a-kepregenyrol-
atfogoan/a_kepregenyek_elterelik_a_gyerekeket_az_olvasastol/ (Letöltve: 2023. 03. 08.)
BALÁZS, Ákos, Szövegértés-fejlesztés képregénnyel. In: Fejes József Balázs, Lencse

Máté és Szűcs Norbert (szerk.): Mire jó a tanoda? A Tanoda Platform keretében
összegyűjtött innovációk, kutatások, történetek, Motiváció Oktatási Egyesület, Szeged.
2016, 87–94. oldal
BALOGHNÉ EBNER, Orsolya, Képregény - szövegértési, szövegalkotási gyakorló,

Nemzeti Tankönyvkiadó, 2008.
BAYER, Antal, A magyar képregény ma, számokban, 2015. 12. 05.,

https://kepregeny.blog.hu/2015/12/05/a_magyar_kepregeny_ma_szamokban (Letöltve:
2023. 02. 25.)
BAYER, Antal, A 2010-es évek mérlege a magyar képregénykiadásban, 2020. 01. 09.,
https://kepregeny.blog.hu/2020/01/09/a_2010-
es_evek_merlege_a_magyar_kepregenykiadasban (Letöltve: 2023. 03. 02.)
BAYER, Antal, Képregénypiac 2022: Gyorsmérleg, 2022. 12. 23.,

https://kepregeny.blog.hu/2022/12/23/kepregenypiac_2022_gyorsmerleg (Letöltve:
2023. 03. 02.)
BAYER, Antal, Miért pont a kilencedik?, 2017. 11. 20.

https://kepregeny.blog.hu/2017/11/20/miert_pont_a_kilencedik (Letöltve: 2023. 03. 15.)
BAYER, Antal, Pókember verhetetlen, Garfieldot viszont mindenki szereti, 2019. 06. 27.
https://kepregeny.blog.hu/2019/06/27/_pokember_verhetetlen_garfieldot_viszont_mind
enki_szereti (Letöltve: 2023. 03. 16.)
BERNÁT, A. – HUDÁCSKÓ, Sz., Könyvolvasási és könyvvásárlási szokások, 2020,

TÁRKI Zrt., Petőfi Irodalmi Ügynökség, Budapest, 2020.
67
CSORDÁS, Dániel, Arany János: A walesi bárdok,
https://eletbenmaradnanak.hu/comics/arany-janos-a-walesi-bardok/ (Letöltve: 2023. 03.
16.)
DUNAI, Tamás, A képregény mint médium, in: Szépirodalmi Figyelő, 2013/4.
FAZEKAS, Attila, Képregények és pénz, pénz, pénz, in: Magyar Nemzet, 2005. 07. 23.,
Visszhang rovat (36. oldal) https://www.kilencedik.hu/sajtoarchivum/magyar-
kepregeny/helyzetjelentesek/kepregenyek_es_penz_penz_penz/ (Letöltve: 2023. 02. 18.)
HANSÁGI, Ágnes – HERMANN, Zoltán – MÉSZÁROS, Márton – SZEKERES,

Nikoletta: Mesebeszéd: A gyerek- és ifjúsági irodalom kézikönyve, Budapest, 2017., Fiatal
írók Szövetsége
HEGEDŰS, Márton: Jogod van hozzá! TASZ-kiadvány, 2017.

https://martonhegedus53.wixsite.com/hegedusmarton/comics (Letöltve: 2023. 03. 21.)
HERMANN, Zoltán, Előszó, in: Mesebeszéd: A gyerek- és ifjúsági irodalom kézikönyve,

Budapest, 2017., Fiatal írók Szövetsége
HERMANN, Zoltán, Vázlat a magyar gyerekirodalom történetéhez, in: Mesebeszéd: A

gyerek- és ifjúsági irodalom kézikönyve, Budapest, 2017., Fiatal írók Szövetsége
IVÁN, Katalin, Regényt népszerűsít a képregény, in: Magyar Hírlap, 2004. 08. 10.
atfogoan/regenyt_nepszer_usit_a_kepregeny/ (Letöltve: 2023.03.08.)
KAPOSI Dr., György, A képregény műfaj, in: Délmagyarország, 1936. 12. 25.
KERTÉSZ, Sándor, Keretek közt rajzolók, Képregényáruház Bt., Nyíregyháza, 2021.
KERTÉSZ, Sándor: Filmregény − rajzregény − képregény a II. világháború árnyékában,

2021. 11. 04. http://szegedfolyoirat.sk-szeged.hu/2021/11/04/kertesz-sandor-filmregeny-
%E2%88%92-rajzregeny-%E2%88%92-kepregeny-a-ii-vilaghaboru-arnyekaban/
(Letöltve: 2023. 03. 02.)
KERTÉSZ, Sándor, Pókember-generáció, Nyíregyháza, Képregényáruház Bt., 2017.
KERTÉSZ, Sándor, Szuperhősök Magyarországon, Nyíregyháza, Akvarell, 1991.
68
KIRÁLY, Eszter, Mit nekünk Pókember? Ez a képregény-katalógus azonnali lelkesedést
okoz, 2018. 07. 26. https://www.feol.hu/hazai-kultura/2018/07/a-kepregeny-katalogus-
ami-azonnali-lelkesedest-okoz (Letöltve: 2023. 02. 14.)
KOMÁROMI, Gabriella (szerk.) Gyermekirodalom, Helikon Kiadó, Budapest, 1999.
http://www.kilencedik.hu/sajtoarchivum/muvek-sorozatok/mangak/feher-foltok/
(Letöltve: 2023.03.03.)
LOVÁSZ, Andrea, Felnőtt gyerekirodalom, Cerkabella, Szentendre, 2015.
MCCLOUD, Scott, A képregény felfedezése, Nyitott Könyvműhely, Budapest, 2007.
MCCLOUD, Scott, A képregény mestersége, Nyitott Könyvműhely, Budapest, 2008.
MAKSA, Gyula, A „képregény” vagy „rajzolt irodalom” médiuma és a magyar kultúra,

in: Alföld, 57. évf. 12. sz., 2006., 77-83. oldal
PALKOVICS, Brigitta Éva, Képtelen képregénytörténet, in: Magyar Könyvszemle, Évf.

134. szám 4., 2018., 445-456. oldal
PÁSZTOR CS. A. – POMPOR, Z., Az olvasóvá nevelés hazai és nemzetközi jó

gyakorlatai, in: Mesebeszéd: A gyerek- és ifjúsági irodalom kézikönyve, Budapest,
2017., Fiatal írók Szövetsége
REY CABERO, E. d. – GOODRUM, M. – MORLESÍN MELLADO, J., Útmutató a

képregények tanulmányozásához: Bevezető a képregénytudományba, Prae.hu, Budapest,
2023.
RÉVÉSZ, Emese, Képvarázs – Világ-kép: Az illusztrált könyvek szerepe a gyermekkor

egyes szakaszaiban, in: Mentés másként: Könyvillusztráció tegnapról mára, Tempevölgy,
Balatonfüred, 2020.
SERGI, Joe, 1948: The Year Comics Met Their Match, 2012. 06. 08.
https://cbldf.org/2012/06/1948-the-year-comics-met-their-match/ (Letöltve: 2023. 03.
09.)
SZÉP, Eszter, A fantáziának határt szabni, in: Szépirodalmi Figyelő, 2018/3., 100-104.
oldal
69
SZÉP, Eszter, A walesi bárdok újratöltve, Versadaptáló képregény és konvergens kultúra,
in: Szépirodalmi Figyelő, 2017. 6., 42-55. oldal
SZÉP, Eszter, Gyerekek és képregények - Egy összetett médium működése és elvárásaink

története, 2020. 11. 17., https://igyic.hu/esszektanulmanyok/gyerekek-es-
kepregenyek.html (Letöltve: 2023. 03. 06.)
TRENCSÉNYI, Zoltán, A buborékba beszélők, in: Népszabadság, 2001. 10. 15. -

http://www.kilencedik.hu/sajtoarchivum/magyar-kepregeny/helyzetjelentesek/a-
buborekba-beszelok/ (Letöltve: 2023. 03. 03.)
VASS, Norbert, Sárga, vastag, széteső, in: Szépirodalmi Figyelő, 2018/3.
VÉGH, Attila, Hová tűnt a magyar képregény? in: Magyar Hírlap, 2007. 06. 23., Ahogy
tetszik rovat, (22. oldal)
WISENTHAL, Paul, The Power of Digital-Comic Therapy in Schools, 2017.,

https://www.theatlantic.com/education/archive/2017/05/the-power-of-digital-comic-
therapy/526911/ (Letöltve: 2023. 03. 16.)
További irodalomjegyzék:

https://www.facebook.com/watch/?v=160788095607875 (Letöltve: 2023. 02. 14.)
Kerettanterv az általános iskola 1–4. évfolyama számára, in: A 2020-as NAT-hoz

illeszkedő tartalmi szabályozók, (Letöltve: 2023. 03. 16.)
https://www.oktatas.hu/kozneveles/kerettantervek/2020_nat/kerettanterv_alt_isk_1_4_e
vf
Kerettanterv az általános iskola 5–8. évfolyama számára, in: in: A 2020-as NAT-hoz
illeszkedő tartalmi szabályozók, (Letöltve: 2023. 03. 16.)
https://www.oktatas.hu/kozneveles/kerettantervek/2020_nat/kerettanterv_alt_isk_5_8/
MKKE, Könyvforgalom összesítése: https://mkke.hu/konyvforgalom/osszesites (Letöltve

2023. 03. 19.)
70
Social stories and comic strip conversations, https://www.autism.org.uk/advice-and-
guidance/topics/communication/communication-tools/social-stories-and-comic-strip-
coversations (Letöltve: 2023. 03. 16.)
71
Függelék
A) Példa a képregény használatára a svájci oktatásban a 8-9 évesek körében

B) Első kérdőívhez tartozó grafikonok
C) A második kérdőívhez tartozó grafikonok
D) Képregény, mint műfaj feltüntetése online webshopokban a kezdőképernyőn
72
A) Példa a képregény használatára a svájci oktatásban a 8-9 évesek
körében
73
74
B) Első kérdőívhez tartozó grafikonok
A kérdőív szűrőfeltétele: legalább 1 képregényfüzetet vagy könyvet olvasott az

elmúlt 1 évben.
Összes válaszoló száma: 285
75
76
Értékeld 1-től 5-ig terjedő skálán, hogy mennyire értesz egyet az alábbi kijelentésekkel!
1: Egyáltalán nem értek egyet. 5: Teljes mértékben egyetértek
77
78
79
80
81
C) A második kérdőívhez tartozó grafikonok.
A kérdőív szűrőfeltétele: szülők, akiknek 4-14 év közötti gyermeke(i) van(nak).

Összes válaszoló száma: 200
82
83
84
85
86
Ebben a részben csak a 4-8 év közötti gyerekekről szólt a kérdőív.
87
88
89
90
91
D) Képregény, mint műfaj feltüntetése online webshopokban a
kezdőképernyőn
Móra: A borító alatt látható, hogy képregény, #-es címkével.

https://mora.hu/konyv/asterix-es-obelix-szuletesnapja-asterix-34/ (Letöltve: 2023. 03.
20.)
Bookline: A borító felett, a kategória utal rá, hogy képregény, de nehezen észrevehető.
https://bookline.hu/product/home.action?_v=Rene_Goscinny_A_Uderzo_Asterix_34_A
&type=22&id=335603 (Letöltve: 2023. 03. 20.)
92
Libri: A borító felett, a kategória utal rá, de nehezen észrevehető.
https://www.libri.hu/konyv/rene_goscinny.asterix-3-asterix-es-a-gotok--1.html
(Letöltve: 2023. 03. 20.)
Book24: a Leírás utal a kategóriára, jól látható helyen.
93
https://book24.hu/konyv/kepregenyek/asterix-34-asterix-es-obelix-szuletesnapja/
(Letöltve: 2023. 03. 20.)
Líra: Nincs feltűntetve, hogy képregény.
https://www.lira.hu/hu/konyv/szepirodalom/ifjusagi-irodalom/regenyek/asterix-es-
obelix-szuletesnapja-asterix#konyv_adatok (Letöltve: 2023. 03. 20.)
Alexandra: Sehol nincs feltüntetve. https://alexandra.hu/konyv/szepirodalom-21/mora-

konyvkiado/rene-albert-uderzo-goscinny/asterix-es-obelix-szuletesnapja-asterix-34/
(Letöltve: 2023. 03. 20.)
94
95

Tiltott, Tűrt, Elfogadott. Megbecsült? A Felnőtt - És Gyermekképregények Helyzete És Kihívásai Magyarországon

Uploaded by

Copyright:

You might also like

Tiltott, Tűrt, Elfogadott. Megbecsült? A Felnőtt - És Gyermekképregények Helyzete És Kihívásai Magyarországon

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Tiltott, Tűrt, Elfogadott. Megbecsült? A Felnőtt - És Gyermekképregények Helyzete És Kihívásai Magyarországon

Uploaded by

Copyright:

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM

Könyvmenedzsment szakirányú továbbképzés

3 Képregények története Magyarországon...................................................................... 8

3.1 A kezdetektől az 1930-as évek végéig ............................................................... 8

3.2 Az 1940-es és 1950-es évek ............................................................................... 9

3.3 Az 1960-tól a rendszerváltásig ......................................................................... 11

3.4 A rendszerváltástól 2000-ig ............................................................................. 13

3.5 A 2000-es évektől napjainkig........................................................................... 16

4 Képregények ma Magyarországon ............................................................................. 18

4.1 Képregények számokban ................................................................................. 18

4.1.1 Képregények piaci részesedése a könyvforgalomból ................................... 19

4.1.2 Évente megjelent képregények ..................................................................... 19

4.1.3 Magyar és külföldi szerzők aránya ............................................................... 20

4.1.4 Megjelent képregények borító típus szerint ................................................. 20

4.1.5 Színes vagy fekete-fehér? ............................................................................. 21

4.1.6 Röviden a mai kiadókról .............................................................................. 23

4.1.7 Képregények terjesztésük és származásuk szerint ....................................... 23

4.2 A képregények megítélése a magyar szakirodalomban ................................... 25

4.3 A képregények megítélése a magyar képregényolvasók között ...................... 29

5 Gyerekirodalom és a képregények ............................................................................. 34

5.1 A gyerekirodalomról és az olvasásról .............................................................. 34

5.2 A gyerekeknek szóló képregények megítélése a szakirodalomban ................. 37

5.3 A képregény, mint fejlesztő eszköz ................................................................. 39

5.3.1 Olvasóvá nevelés képregénnyel vagy leszoktatás az olvasásról? ................. 40

5.3.2 Comics az oktatásban, avagy egy népszerű versadaptáló képregény ........... 46

5.3.3 Autizmus és a képregények .......................................................................... 48

6 A képregény jövője .................................................................................................... 56

6.1 Legyőzendő akadályok..................................................................................... 57

6.2 Lehetséges eszközök ........................................................................................ 59

Illusztrációk jegyzéke ..................................................................................................... 64

A) Példa a képregény használatára a svájci oktatásban a 8-9 évesek körében……....73

B) Első kérdőívhez tartozó grafikonok………………………………………………75

C) A második kérdőívhez tartozó grafikonok……………………………………….82

D) Képregény, mint műfaj feltüntetése online webshopokban a kezdőképernyőn….92

A képregényt Franciaországban megbecsülik, a kilencedik művészetként tartják számon.

1. kép: Le Journal de Spirou képregénymagazin 1418. számának fejléce. Forrás: https://kepregeny.blog.hu

A fenti mondatok egykor az én számból hangzottak el egy könyvtárban, de mint azt a

Mi okozza ezt a különbséget? Mi, magyarok miért gondolkodunk ennyire másképp a

1 Pár példa az iskolai felhasználásra a Függelékben található.

Szakdolgozatomban a fenti kérdésekre keresem a választ. Célom, hogy kiderítsem, hogy

A képregény magyarországi története után részletesebben is vizsgálom a mai magyar

A képregények helyzetét és megítélését először a magyar szakirodalom alapján, majd a

A kutatásomban külön részt szentelek a gyerekeknek szóló képregényeknek. Azért, hogy

A képregények jövőjéről szóló fejezetben összefoglalom, hogy milyen kihívásokkal kell

Will Eisner4, a képregény amerikai nagymestere szerint a képregény, „képsorokból álló

Scott McCoud, amerikai karikaturista és képregényteoretikus kibővített

Kiss Ferenc képregényíró és gyűjtő definíciója szerint a képregény „történet, képekben

Dunai Tamás, médiakutató megközelítésében, a képregény „…egy speciális médium:

A Wikipédia adja az egyik legrészletesebb definíciót: „A képregény az irodalom és a

3 Képregények története Magyarországon

3.1 A kezdetektől az 1930-as évek végéig

Az 1930-as években Magyarországon is megjelentek a nyugati képregények magyar

3.2 Az 1940-es és 1950-es évek

Az 1940-es és 1950-es éveket tartjuk a magyar képregény sötét korszakának.

A ’40-es években politikai, antiszemita üzenettel közöltek gúnyos hangvételű

Olyan újságokban, amikben korábban rendszeresen megtalálhatóak voltak a

13 KERTÉSZ, Sándor, Pókember-generáció, Képregényáruház Bt., Nyíregyháza, 2017. (66. oldal)

Időközben Amerikában is egyre többen tiltakoztak a comics-ok agresszivitása ellen:

A fenti cikkek és a politikai tiltás következtében az 1950-es években Magyarországon

Ennek ellenére ebben az időszakban is voltak olyan képregényesek, akiket érdemes

A szóbuborékok 1957-től, Zórád Ernő Winnetou képregényétől kezdve váltak

3.3 Az 1960-tól a rendszerváltásig