Professional Documents
Culture Documents
Tiltott, Tűrt, Elfogadott. Megbecsült? A Felnőtt - És Gyermekképregények Helyzete És Kihívásai Magyarországon
Tiltott, Tűrt, Elfogadott. Megbecsült? A Felnőtt - És Gyermekképregények Helyzete És Kihívásai Magyarországon
Művészeti Kar
SZAKDOLGOZAT
Mátai-Kiss Ildikó
2023.
Tiltott, tűrt, elfogadott.
Megbecsült?
A felnőtt- és gyermekképregények
helyzete és kihívásai Magyarországon
- Szakdolgozat -
Konzulens: Készítette:
Domány Katalin Mátai-Kiss Ildikó
GABO Kiadócsoport Marketing Könyvmenedzsment szakirányú
továbbképzés
PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM
MŰVÉSZETI KAR
2023.
Tartalomjegyzék
1 Bevezetés...................................................................................................................... 5
2 Mi a képregény? ........................................................................................................... 7
7 Összegzés ................................................................................................................... 61
Források .......................................................................................................................... 66
Interjúk ....................................................................................................................... 66
Irodalomjegyzék ......................................................................................................... 67
Függelék.......................................................................................................................... 72
Francia nyelvterületen, a helyi kis könyvtár nagy százalékát képregények teszik ki.
Svájcban az általános iskolában az alsósok nem csak a képregényt, mint műfajt tanulják,
de bevett gyakorlat, hogy felhasználják azt a rajz- írás- és olvasásórán is. 1
Párizs belvárosának egyik utcáján, közel a Notre Dame-hoz és a Shakespeare & Company
könyvesbolthoz, 5 db képregényboltot számoltam össze 2023 elején. Ezzel szemben
Magyarországon, a könyvesboltok és könyvtárak – pár kivételtől eltekintve – legtöbbször
csak nyomokban tartalmaznak képregényt.
„Már megint képregény? Akkor veszünk ki ennyi képregényt, ha legalább egy igazi
könyvet is választotok mellé. … Igen, olyat, amiben betű is van!”
5
időszakban? Hol helyezkedik el a képregény a gyerekkönyves kínálatban? Van-e helye a
gyerekirodalomban? Mit gondolnak a szülők a képregényről? Hogyan lehetne
népszerűbbé tenni a képregényt a magyar olvasóközönség körében?
Ehhez először röviden bemutatom a képregény definícióját. Ezek után egy részletesebb
történeti áttekintés következik, a magyar képregénypiac fejlődéséről az első magyar
képregény megjelenésétől napjainkig. Mint azt látni fogjuk, a történelemi összefoglaló
kiemelten fontos, mert magyarázatot ad arra, hogy honnan erednek a negatív előítéleteink
a képregénnyel szemben.
6
2 Mi a képregény?
1936-ban így fogalmazta meg a választ a fenti kérdésre dr. Kaposi György: „A képregény
sűrített művészet. Cselekményben, izgalmas fordulatokban gazdag történet, melyet nem
kell olvasni, csak nézni.”7
Fontos tisztázni, hogy a magyar „képregény” kifejezés nem feleltethető meg egy az
egyben az amerikai „comics” vagy „comic books” kifejezéssekkel. A magyar elnevezés
a képregényt a regényhez köti, míg a más kultúra – a francia „bande dessinée” – a rajzokat
hangsúlyozza. Mint ahogy azt a következő történeti áttekintésből is látni fogjuk, a
Magyarországon született képregény alapja régebben sokszor valójában egy regény volt.
Ezekhez a képregényekhez az angol „grapic novel” kifejezés fekszik közelebb az ilyen,
könyv típusú képregényekhez.10
4 Az egyik leghíresebb képregényes elismerés, az Eisner-díj is az ő nevét viseli. A díj 1988 óta létezik, évente adják
oda, több kategóriában a legsikeresebb műveknek.
5
MCCLOUD, Scott, A képregény felfedezése, Nyitott Könyvműhely, 2007. (5. oldal)
6
MCCLOUD, Scott, A képregény felfedezése, Nyitott Könyvműhely, 2007. (13 és 28. oldal)
7
KAPOSI Dr., György, A képregény műfaj, in: Délmagyarország, 1936. 12. 25. (72. oldal)
8 KISS, Ferenc, A képregény születése és halála Magyarországon, in: Beszélő folyóirat, 2005. 01., 10. évfolyam, 1.
szám,
9 DUNAI, Tamás, A képregény mint médium, in: Szépirodalmi Figyelő, 2013/4. (27. oldal)
10
A „grapic novels” jellemzően hosszabb, komplexebb és önálló történettel rendelkezik, mint a „comics”. A „graphic
novels” egy teljes történetet mesél el, akkor is, ha több folytatása is létezik a történetnek az adott sorozatban. Ilyen
„graphic novels” példul Art Spiegelman híres alkotása, a Maus.
7
Kertész Sándor, a magyar képregény kutatója szerint a képregényt értelmezhetjük
sajtóműfajként és sajtóterméként is.11 Sajtóműfaj, mint magazinok és újságok kelléke,
ami mindig ugyanazon a helyen a jelenik meg adott újságban. Napilapok esetén a hátsó
borítón vagy a rejtvények, tv-műsorok mellett található a képregénycsík jellemzően.
Akkor, ha az egész újság vagy magazin, csak képregényt tartalmaz, akkor, mint
sajtótermék – vagy mint könyv – beszélhetünk a képregényekről.
Az első magyar képaláírásos történet 1877. január 6-án jelent meg az Üstökös című
újságban „Gömböcz és Csukli, viszontagságos regény versekben” címmel, amit német
mintára Jókai Mór írt és Jankó János illusztrált 40 képpel. 12
2. kép: Jókai Mór és Jankó János: Gömböcz és Csukli, a magyar képregény őse. Forrás: feol.hu
11
KERTÉSZ, Sándor, Pókember-generáció, Képregényáruház Bt., Nyíregyháza, 2017. (12. oldal)
12
KIRÁLY, Eszter, Mit nekünk Pókember? Ez a képregény-katalógus azonnali lelkesedést okoz, 2018. 07. 26.
https://www.feol.hu/hazai-kultura/2018/07/a-kepregeny-katalogus-ami-azonnali-lelkesedest-okoz
8
Az 1920-as években a dán Carl Aller által kiadott Áller Képes Családi Lapja volt az egyik
legnépszerűbb magazin Magyarországon. Ez az újság 1924-től kezdve rendszeresen
közölt nagyobb mennyiségben képregényeket. 13
http://szegedfolyoirat.sk-szeged.hu/2021/11/04/kertesz-sandor-filmregeny-%E2%88%92-rajzregeny-%E2%88%92-
kepregeny-a-ii-vilaghaboru-arnyekaban/
17
TRENCSÉNYI, Zoltán, A buborékba beszélők, in: Népszabadság, 2001. 10. 15.
http://www.kilencedik.hu/sajtoarchivum/magyar-kepregeny/helyzetjelentesek/a-buborekba-beszelok/
18 KERTÉSZ, Sándor, Keretek közt rajzolók, Képregényáruház Bt., Nyíregyháza, 2021. (10. oldal)
9
Grafikusok és illusztrátorok lettek emiatt mellőzve. Munkáik nem jelenhettek meg
kiállításokon, nem kaptak megrendeléseket és szakmailag teljesen ellehetetlenedettek. Az
újságok szerkesztői nem kockáztatták állásukat, így semmi sem jelenhetett meg, ami a
„burzsoá amerikai életformára utalt”.19
Wertham következtetéseire a magyar sajtó is szívesen hivatkozott 23: „Hatvan millió kötet
szennyiratot adnak el havonta Amerikában a ,,comic book”-ból. A 250 füzetes
képsorozat-ponyva legkedveltebb szellemi tápláléka az amerikai ifjúságnak. A
pedagógusok és bírósági szakértők szerint ezek a füzetek nevelik szadizmusra, lopásra,
nemi eltévelyedésre és gyilkosságra a mai serdülő ifjúságot.” írta a Népszabadság 1948-
ban. De a Szabadság című újság se írt kedvezőbben a képregényes veszedelemről: „A
gyerekek hasonlóvá akarnak válni a bűnöző világ hőseihez, akikről a sokmillió
példányszámban megjelenő burzsoá „irodalmi alkotások", filmek és rádióelőadások
festenek vonzó képet. Ezen a téren igen nagy felelősség terheli a Comic Books című
könyvsorozat kiadóit.” A Szabad Nép újságban 1949-ben a következő jelent meg: „Az
amerikai ember szellemi színvonalának süllyedését semmi sem bizonyítja jobban, mint
az, hogy a betű szerepét átvette a kép.” A Béke és Szabadság című újságban egy egész
19 KERTÉSZ, Sándor, Keretek közt rajzolók, Képregényáruház Bt., Nyíregyháza, 2021. (10-24. oldal)
20
PALKOVICS, Brigitta Éva, Képtelen képregénytörténet, in: Magyar Könyvszemle, Évf. 134 szám 4 (2018.), 448.
21
Wertham könyve vezetett el oda, hogy az amerikai törvényhozók is felfigyeltek a comics-okra, vizsgálat indult, majd
1954-ben törvény született a képregények szigorúbb ellenőrzésére, így jött létre a Comics Code Authory. KERTÉSZ,
Sándor, Keretek közt rajzolók, Képregényáruház Bt., Nyíregyháza, 2021, (26-39. oldal)
22 PALKOVICS, Brigitta Éva, Képtelen képregénytörténet, in: Magyar Könyvszemle, Évf. 134 szám 4 (2018.), 448.
oldal. Eredeti: SERGI, Joe, 1948: The Year Comics Met Their Match, 2012. 06. 08. https://cbldf.org/2012/06/1948-
the-year-comics-met-their-match/
23
Az idézetek forrása ebben a bekezdésben: KERTÉSZ, Sándor, Keretek közt rajzolók, Képregényáruház Bt.,
Nyíregyháza, 2021, (26-39. oldal)
10
oldalon keresztül elemzik a képregények negatív hatásait 1954-ben, ahol összekapcsolják
az Amerikában elterjedt fegyverhasználatot és a fiatalkori bűnözést a képregénnyel.
1957-ben jelent meg először a Füles újság. Az időszak neves alkotói között meg kell még
neveznünk Sebők Imrét, aki a Népszava és a Magyar Ifjúság, Korcsmáros Pált, aki a Füles
és a Képes Újság képregényeit készítette, valamint Zórád Ernőt, aki szintén a korábbi
klasszikus műveket ültette át képregény formába.27
Az 1960-as évekre is jellemző volt még a kevés külföldi, de sok magyar képregény.
Néhány kivételt eltekintve – pl.: Buksi és Mozaik - külföldi képregények megjelenését
nem engedélyezték. 30
24 KIRÁLY, Eszter, Mit nekünk Pókember? Ez a képregény-katalógus azonnali lelkesedést okoz, 2018. 07. 26.,
https://www.feol.hu/hazai-kultura/2018/07/a-kepregeny-katalogus-ami-azonnali-lelkesedest-okoz
25
Cs. Horváth Tibor halált követően Kiss Ferenc vette át az irodalmi művek adaptációjára épülő klasszikus magyar
képregényvonalat. KERTÉSZ, Sándor, Pókember-generáció, Képregényáruház Bt., Nyíregyháza, 2017. (26. oldal)
26
KERTÉSZ, Sándor, Pókember-generáció, Képregényáruház Bt., Nyíregyháza, 2017. (23. oldal)
27 TRENCSÉNYI, Zoltán, A buborékba beszélők, in: Népszabadság, 2001. 10. 15.
http://www.kilencedik.hu/sajtoarchivum/magyar-kepregeny/helyzetjelentesek/a-buborekba-beszelok/
28 KERTÉSZ, Sándor, Szuperhősök Magyarországon, Nyíregyháza, Akvarell, 1991. (13. oldal)
29
KERTÉSZ, Sándor, Szuperhősök Magyarországon, Nyíregyháza, Akvarell, 1991. (77. oldal)
30
FSZEK Kőbányai Könyvtár, 2021. Miért pont a képregény?
https://www.facebook.com/watch/?v=160788095607875
11
Az 1970-es években is tiltották még az amerikai „comics”-ok megjelenését. Mindezt úgy,
hogy a debreceni Alföldi Nyomda és a budapesti Zrínyi Nyomda nyomta Európa számos
országába a képregényt. A nyomdákból kicsempészett képregényeket a dolgozók
antikváriumokban adták el, így a magyar olvasók egy kis része már találkozhatott a tiltott
műfajjal. Budapesten főleg a skandináv országok, míg Debrecenben a német és francia
képregényfüzetek váltak elérhetővé a szerencséseknek. Olyan kincseket szerezhettek a
lelkes gyűjtők az antikváriumokban, mint a Fantom, a Pókember vagy a Superman. 31
Az olyan, „tűrt kategóriájú” képregények, amik irodalmi célt nem, csak szórakoztatást
szolgáltak, úgy jelenhettek meg, hogy az értékesítésből befolyt bevétel egy részét más,
veszteséges irodalmi alkotások kiadására fordították, ilyen volt például a Kockás című
újság is. De emiatt kapott engedélyt az Ifjúsági Lapkiadó Vállalat is a nagy példányszámú
képregényfüzetek kiadására. Így születhetett meg többek között Fazekas Attila 32 oldalas
Ben Hur című képregénye, ami háromszázezer példányban jelent meg akkoriban,
csakúgy, mint a Korcsmáros Pál által rajzolt Rejtő-sorozat. A Lutra Kiadó fent említett
Kockás című füzete azonban százötvenezer példányban került a piacra. A magas
példányszámot a rendkívül korlátozott piac és a magas kereslet okozta. 33
31 KERTÉSZ, Sándor, Pókember-generáció, Képregényáruház Bt., Nyíregyháza, 2017. (52-53. és 119. oldal)
32 KERTÉSZ, Sándor, Pókember-generáció, Képregényáruház Bt., Nyíregyháza, 2017. (13. oldal)
33 KERTÉSZ, Sándor, Pókember-generáció, Képregényáruház Bt., Nyíregyháza, 2017. (14-15. oldal)
34
Fazekas Attila nevéhez 500 képregény rajzolása fűződik! KERTÉSZ, Sándor, Pókember-generáció,
Képregényáruház Bt., Nyíregyháza, 2017. (43. oldal)
35 KERTÉSZ, Sándor, Pókember-generáció, Képregényáruház Bt., Nyíregyháza, 2017. (41. oldal)
12
hirdetett „Az én képregényem” címmel. A pályázatra 183 munka érkezett, amiből a
legtöbb tudományos-fantasztikus történet volt. A pályázók jellemzően tizenévesek
voltak, kevesen voltak a 20-as és 30-as éveikben. A pályázók háromnegyede férfi volt,
legtöbben középiskolai végzettségűek, de voltak főiskolát, egyetemet végzettek is. A
kutatásból az is kiderült, hogy a 80-as években jelentősen megnőtt az érdeklődés a
képregények iránt. A Kockás magazin példányszáma ekkoriban nőtt 150 000-ről
200 000-re. A Rejtő-füzeteket pedig 300 000 példányban adták ki. 36
A Semic Interprint az évek során számos, külföldön sikerre vitt képregényt kipróbált
idehaza a svéd anyavállalatának köszönhetően. Azonban a legtöbb ilyen jellegű
próbálkozása viszonylag hamar zátonyra futott. Ilyen volt többek között a Mumin, a
Tumak, a Pejkó, a Flinstone család vagy a Barbie-képregény is. 38
A Tini Titán Teknőc sorozat, szintén Semic Interprint kiadásában, azonban sikert ért el.
Ennek oka a rajzfilm televíziós sugárzásának és a főszereplők játékfiguraként való
értékesítésének volt köszönhető.39
13
1988-ban jelent meg Fazekas Attila magyar történelmi képregénye, Botond 41 címmel,
azzal a céllal, hogy egy magyar képregénykaraktert teremtsenek a külföldi figurák mellé.
Botond karaktere kicsi, de rendkívül erős és kapcsolódott a magyar történelemhez. „A
Botond, az Asterix magyar megfelelője… És ilyen a Perszeusz kapitány, valamint Farkas
Győző, a szocialista nyomozóként induló újságíró, aki aztán kicsit erotikusabb vizekre
téved.”42
3. kép: Botond képregény első száma 1988-ban (bal oldal) és legutóbbi, 2022-ben (jobb oldal)
Forrás: kepregenydb.hu
41
Botond karaktere 1984-ben született meg a Sárkány magazinban, de az újság csak 1989-ben jelenhetett meg.
FAZEKAS, Attila, Képregények és pénz, pénz, pénz, in: Magyar Nemzet, 2005. július 23., Visszhang rovat (36. oldal)
42 Fazekas Attila nyilatkozata in: VÉGH, Attila, Hová tűnt a magyar képregény? in: Magyar Hírlap, 2007. június 23.,
14
1989-ben jelentek meg Magyarországon az első szuperhősös képregények hivatalosan.
Az egyik első ilyen képregény a Fantom volt nálunk. Azért ezt a szuperhősős képregényt
jelentette meg legelőszőr a Semic Interprint, mert a svéd anyacégüknél ez volt a
legsikeresebb sorozat, így nálunk is kedvező fogadtatásra számítottak. Fekete-fehér
nyomással, év végén egy extra színes nagyformátumú albummal jelent meg. 1991-ben a
havi kiadást kéthavira csökkentették, mert időközben csökkent az értékesített példányok
száma. A huszadik számtól színes kivitelben adták ki, azt remélve, hogy a minőségi ugrás
majd újra bevonzza az olvasókat, azonban ez sem hozott pozitív változást, a
huszonnegyedik számmal befejezték a sorozatot.
46
Nálunk ekkoriban géppel írott szövegek voltak a buborékokban, ami leszűkítette a tipográfiai játék lehetőségeit.
47
KERTÉSZ, Sándor, Pókember-generáció, Képregényáruház Bt., Nyíregyháza, 2017. (121-123. oldal)
48
A képregényekben a nagyméretű, hangsúlyos kifejezések ezek, amik jellemzően angolszász nyelvterület igéiből vagy
főneveiből származik. A legtöbbjük klasszikus hangutánzó szó, hanem valamilyen cselekvést fejez ki. A magyar
fordításokban ezeket hangutánzó szavakra cserélték, pl.: „puff”, „reccs”, „kop-kop”. Későbbiekben ezeket már gyakran
nem fordították le, mert a kép szerves részei, és kompozíciós elemekről van szó, így teljesebb az összhang, ha
meghagyják az eredetit. KERTÉSZ, Sándor, Pókember-generáció, Képregényáruház Bt., Nyíregyháza, 2017. (124-125.
oldal)
49 KERTÉSZ, Sándor, Pókember-generáció, Képregényáruház Bt., Nyíregyháza, 2017. (89. oldal)
15
mai napig velünk vannak: Snoopy képregényfüzetet 2022-től, Kázmér és Huba történeteit
pedig 2007-től jelenteti meg a Vad Virágok Könyvműhely.50
Bár a 90-es évek végén és 2000 elején a rejtvénylapok száma jelentősen megemelkedett,
ezek az újságok már nem mutattak érdeklődést a képregény iránt. Az olvasócsalogató a
korábban jól bevált képregény helyett a bulvár lett.52
50
https://www.vadviragok.hu/
51KERTÉSZ, Sándor, Pókember-generáció, Képregényáruház Bt., Nyíregyháza, 2017. (21. oldal)
52 KERTÉSZ, Sándor, Pókember-generáció, Képregényáruház Bt., Nyíregyháza, 2017. (31. oldal)
53 KERTÉSZ, Sándor, Pókember-generáció, Képregényáruház Bt., Nyíregyháza, 2017. (284. oldal)
54
FSZEK Kőbányai Könyvtár, 2021., Miért pont a képregény?
https://www.facebook.com/watch/?v=160788095607875
55 Később átkeresztelték Budapesti Nemzetközi Képregényfesztiválra.
16
próbálkozások, hogy a Hungarocomix fesztivált rokonterületekkel – játékok, könyvek,
anime – kössék össze, de ezek nem bizonyultak tartósnak. A Budapesti Nemzetközi
Képregényfesztivál átlagos látogatottsága 1500-2000, míg a Hungarocomixnak 600 fő
körül mozog.56 Összehasonlításképpen, egy 2010-es cikk szerint az akkori
képregényrajongók közösségét 2-3 ezerre lehet becsülni. 57 A Magyar Képregénykiadók
Szövetsége 2012-ig működött, majd feloszlott és a tagok egy része megalapította a mai is
létező és aktív Magyar Képregény Szövetséget.
Bayer Antal, a Magyar Képregénykiadók Szövetsége első elnöke, 2005-öt nevezi meg,
mint jelentős fordulópontot, amikortól is először került be több képregény a
könyvesboltokba. Korábban szinte csak újságos terjesztés létezett. 58
56
KERTÉSZ, Sándor, Pókember-generáció, Képregényáruház Bt., Nyíregyháza, 2017. (272-283. oldal)
57
ÁBRAHÁM Ambrus, A képregény most még életforma, in: Népszabadság, 2010. 12. 17.
http://www.kilencedik.hu/sajtoarchivum/magyar-kepregeny/helyzetjelentesek/a-kepregeny-most-meg-eletforma/
58 BAYER, Antal, A magyar képregény ma, számokban, 2015. 12. 05.
https://kepregeny.blog.hu/2015/12/05/a_magyar_kepregeny_ma_szamokban
59
KERTÉSZ, Sándor, Pókember-generáció, Képregényáruház Bt., Nyíregyháza, 2017. (279. oldal)
60
A4-es formátumban, 24 oldalas, olcsó, alacsony fatartalmú papíron.
61 KERTÉSZ, Sándor, Pókember-generáció, Képregényáruház Bt., Nyíregyháza, 2017. (286-290. oldal)
17
képregény sikerét a kiadó. Ennek ellenére a képregényből mindössze 10 kötet jelent meg,
nem volt üzleti siker.62. 63
Hasonló sorsa jutott a Partvonal Kiadó igényes Agatha Christie bűnügyi történeteinek
képregényes adaptációja is 2008-ban. A színvonalas rajzok, Agatha Christie és történetei
miatt várható lett volna a siker – ami azonban elmaradt, mindössze 4 szám jelent meg.64
4 Képregények ma Magyarországon
62
KERTÉSZ, Sándor, Pókember-generáció, Képregényáruház Bt., Nyíregyháza, 2017. (307-308. oldal)
63 2021 óta a Vad Virágok Könyvműhely adja ki Geronimo Stilton képregényfüzeteit, színes, puha borítóval és színes
belívvel. https://www.vadviragok.hu/Geronimo-Stilton-A-riporter-1-resz-Shufongfong-kul
64 KERTÉSZ, Sándor, Pókember-generáció, Képregényáruház Bt., Nyíregyháza, 2017. (322. oldal)
65
2023. február 28-án volt lehetőségem beszélgetni a témáról Dr. Frank Zitával. Ezúton is köszönöm, hogy időt
szakított rám és kérdéseimre.
66 2023. februári adat. Köszönöm a részletes adatokat Köteles Zoltánnak (www.kepregenydb.hu).
18
4.1.1 Képregények piaci részesedése a könyvforgalomból
2019 óta szerepel a MKKE évenkénti statisztikájában a képregény, mint külön kategória.
Az alábbi táblázat a képregények értékesítésének változását mutatja az elmúlt években:
1. ábra: Képregények piaci részedése és becsült forgalma 2019 és 2021 között. Forrás: MKKE honlapja
67
Kalkuláció számítása: Képregények becsült forgalom = Piaci részesedés * Teljes könyvpiac becsült forgalma
19
Ha az önálló képregénykiadványok összes számát nézzük, egyértelmű a fejlődés a
rendszerváltozás óta: míg az 1980-as években kb. 600 db, az 1990-es években 1203 db,
a 2000-es években 1725 db és a 2010-es években összesen 2145 db kiadvány jelent meg. 68
3. ábra: Aggregált számok, az adott évtizedben megjelenő képregények száma, magyar és külföldi szerzőktől.
Forrás: https://kepregeny.blog.hu
68 Az 1980-as évek kb. 600 db önálló kiadványának a többsége 1988-1989-ben került kiadásra. Így kijelenthetjük, hogy
korábban lényegében nem létezett önálló képregénykiadvány. A képregények, mint sajtóműfaj volt ismert. BAYER,
Antal, A 2010-es évek mérlege a magyar képregénykiadásban, 2020. 01. 09.,
https://kepregeny.blog.hu/2020/01/09/a_2010-es_evek_merlege_a_magyar_kepregenykiadasban
69
BAYER, Antal, A 2010-es évek mérlege a magyar képregénykiadásban, 2020. 01. 09.,
https://kepregeny.blog.hu/2020/01/09/a_2010-es_evek_merlege_a_magyar_kepregenykiadasban
20
szerepet játszik a graphic novel-ek térnyerése is. 2019-ben, a gazdasági válság hatására
újra csökkenni kezdett a színes képregények mennyisége.
70
A színek hatását a képregényben és technikai, nyomdai fejlődésüket MCCLOUD, Scott: A képregény felfedezése,
Nyitott Könyvműhely, 2017. könyvében részletesen bemutatja a 8. fejezetben (193-200. oldal).
21
Az első színes képregények megjelenése hatalmas szenzációnak számított a képregényes
piacon.
4. kép: A színek megjelenése a képregénypiacon - részlet Scott McCloud, A képregény felfedezése című könyvéből.
22
4.1.6 Röviden a mai kiadókról
Megjelent
képregények
Kiadó neve Néhány jellemző a kínálatról71
az elmúlt 5
évben (db)
Kingpin 318 Marvel és DC
Eaglemoss 168 DC Nagy Képregénygyűjtemény
Hachette 159 Nagy Marvel képregénygyűjtemények
Fumax 155 távolkeleti mangák, fantasy, horror, sci-fi, Watchmen
Szukits 126 Alien, Trónok harca, Star Wars, WarCraft
Drize 123 Dörmögő Dömötör, Garfield, Lissy, Buci Maci
Vad Virágok 114 Snoopy, Kázmér és Huba, Usagi, Marvel, Geronimo
Vitanum 113 Kockás és Hahota
Pesti Könyv 77 Lucky Luke, Blacksad, Rick and Morty
Frike Comics 49 Dylan Dog, Morgan Lost, DeadMob, Dampyr
6. ábra: Top kiadók az 5 évben kiadott képregények mennyisége alapján. Forrás: www.kepregenydb.hu
A 2022 év végén közzétett adatok szerint73 tovább nőtt a könyvesbolti terjesztés aránya:
több mint 100 új képregény74 jelent meg a könyvesboltokban. A rekord 2008-ban volt,
121 új megjelenéssel – a mangáknak köszönhetően.
71
A teljesség igénye nélkül.
72
Ez a rész Bayer Antal elemzése alapján készült. BAYER, Antal, Képregénypiac 2022: Gyorsmérleg, 2022. 12. 23.,
https://kepregeny.blog.hu/2022/12/23/kepregenypiac_2022_gyorsmerleg (Letöltve: 2023. 03. 02.)
73 Bayer Antal forrása is a https://kepregenydb.hu/ adatbázisa.
74 Megjegyzés: új megjelenésnek azokat a képregénykiadványokat tekintjük, amelyek most először jelentek meg ebben
a formában (magyar nyelven), nem kerülnek bele a változatlan utánnyomások és a borító- vagy formátumvariánsok se.
BAYER, Antal, Képregénypiac 2022: Gyorsmérleg, 2022. 12. 23.,
https://kepregeny.blog.hu/2022/12/23/kepregenypiac_2022_gyorsmerleg (Letöltve: 2023. 03. 02.)
23
Bár a könyvesbolti értékesítés növekedett, de az elsődleges terjesztési forma továbbra is
az újságos terjesztés maradt, kb. 130 új címmel – ez azonban már kevesebb, mint az előző
években.
5. kép: Részlet a nem rég magyarul is megjelent „Útmutató a képregények tanulmányozásához: Bevezetés a
képregénytudományba” című kiadványból75
Bayer adatai azt mutatják, hogy 2022-ben új csúcs született a képregények alternatív
terjesztésben. A korábbi, 2019-es csúcsot 144 db új képregény jelentette, ami 2022-ben
megdőlt (kb. 150 új megjelenés).
Érdekesség, hogy szinte minden újságos terjesztésben kapható képregény amerikai 76, a
könyvesboltokban megtalálható képregényeknek pedig a ¾-e az. Az alternatív
értékesítéssel megvásárolható képregényeknek mindössze negyede származik az
Egyesült Államokból. Származást tekintve a második helyen a magyar képregények
állnak. Távol-keleti képregényből továbbra sem számottevő a kínálat.
Fontos megemlíteni, hogy a magyar szerzők által készített képregények nagyon nehezen
jutnak el országos terjesztésig. 2022-ben kevesebb mint 10 új magyar képregény került
be a nagy könyvkereskedők webshopjába, könyvesboltokba pedig még ennél is kevesebb
tudott bekerülni.
75
REY CABERO, E. d. – GOODRUM, M. - MORLESÍN MELLADO, J., Útmutató a képregények
tanulmányozásához: Bevezető a képregénytudományba, Prae.hu, Budapest, 2023. (26. oldal)
76
A Kockás magazin az egyik kivétel.
24
Bayer Antal arra is kitér elemzésében, hogy míg a francia és angol képregények a magyar
képregényeknél valamivel jobb arányban tudtak bekerülni a nagy könyvértékesítők
polcaira, addig olaszt szinte alig találni.
A Bayer Antal által felsorolt 3 féle terjesztési lehetőséghez még egyet kell hozzátennünk,
hogy teljes legyen a kép: az internetes terjesztést. Ezen belül a következőket különíthetjük
el:
77
A számok a saját becsléseim, az interjúim alapján. Konkrét számot – se intervallumot – nem kaptam, mert ezek az
adatok üzleti titoknak minősülnek.
78 Tankönyvek nélkül. Forrás: MKKE, https://mkke.hu/konyvforgalom/osszesites
79 Képregények esetén is ugyanúgy probléma az illegálisan, torrent oldalakon megosztott tartalom. Szakdolgozatomban
ezekkel nem foglalkozom, de fontos tudni róla, mert élő és gondot okoz a kiadóknak és szerzőknek is.
80
PALKOVICS, Brigitta Éva, Képtelen képregénytörténet, in: Magyar Könyvszemle, Évf. 134. szám 4. 2018., (445.
oldal)
25
tiltáson és képregényégetésen keresztül napjaikra az amerikai olvasóközönség és
könyvtárak eljutottak oda, hogy a műfajt elfogadják, sőt, (újra)felfedezték azt maguknak.
Az 1950-es és 60-as években nem csak a képregények, hanem azok készítői is negatív
megítélést kaptak. A képregényrajzolókat nem tekintették igazi művészeknek, pedig
ahogy Zórád Ernő is mesélte, egy-egy rajzot komoly kutatómunka előz meg sok esetben:
„Úgy gondolták: én már nem vagyok művész. Pedig a képregényrajzolás komoly
felkészültséget igényel, hiszen amellett, hogy tökéletes technikai tudást feltételez, ismerni
kell a tárgyalt kor történelmi eseményeit, ruhaviseletét, szokásait, tárgyait, azaz, ha a
képregényt egyfajta filmként képzeljük el, akkor én voltam a rendező, az operatőr, a
díszlet- és jelmeztervező, valamint a kellékes is egy személyben… Egy-egy munka előtt
bújtam a lexikonokat és saját dossziékba rendezett archívumomat, amelyben rengeteg kép
található a különböző korok közlekedési eszközeiről, tárgyairól, öltözékeiről,
ilyesmikről.”82
81 RUBOVSZKY, Kámán, Az ifjúsági könyv, mint művelődési jelenség, Kvalitás, Debrecen, 1995. idézete Lovász
Andrea in: http://www.kilencedik.hu/sajtoarchivum/muvek-sorozatok/mangak/feher-foltok/
82 TRENCSÉNYI, Zoltán, A buborékba beszélők, in: Népszabadság, 2001. 10. 15.
http://www.kilencedik.hu/sajtoarchivum/magyar-kepregeny/helyzetjelentesek/a-buborekba-beszelok/
83
MAKSA, Gyula, A „képregény” vagy „rajzolt irodalom” médiuma és a magyar kultúra, in: Alföld, 57. évf. 12. sz.,
2006., 77. oldal
26
példát: „…Harry Morgan szerint a bande dessinée esetében nem „para”, hanem igazi
irodalomról van szó, amely a „rajzolt irodalmakhoz” tartozik.” 84
84 MAKSA, Gyula, A „képregény” vagy „rajzolt irodalom” médiuma és a magyar kultúra, in: Alföld, 57. évf. 12. sz.,
2006., 78. oldal idézete Harry Morgantól. MORGAN, Harry (2003), Principes des littératures dessinées, Angouléme,
Éditions de l’An 2.
85
2019 április és májusában zajlott a felmérés, összesen 3674-en töltötték ki, jellemzően Vatera felhasználók vagy a
Magyar Képregény Szövetség követői a social media csatornákon.
BAYER, Antal, Pókember verhetetlen, Garfieldot viszont mindenki szereti, 2019. 06. 27.
https://kepregeny.blog.hu/2019/06/27/_pokember_verhetetlen_garfieldot_viszont_mindenki_szereti
86 BAYER, Antal, Pókember verhetetlen, Garfieldot viszont mindenki szereti, 2019. 06. 27.
https://kepregeny.blog.hu/2019/06/27/_pokember_verhetetlen_garfieldot_viszont_mindenki_szereti
87
SZÉP, Eszter, A walesi bárdok újratöltve, Versadaptáló képregény és konvergens kultúra, in: Szépirodalmi Figyelő,
2017. 6., 42. oldal
27
képregényeket, kifejezetten a gyerekkorhoz kötik őket, és ha ettől az elvárásukkal
ellentétes képregénnyel találkoznak, akkor arra rácsodálkoznak, pozitívan értékelik. Szép
szerint sajnos csak az ismeretterjesztő képregényeknek van létjogosultsága
Magyarországon. De ezek a képregények – mint amilyen Hegedűs Márton által rajzolt
„Jogod van hozzá” képregény is, ami a mélyszegénységben élőknek segít a jogaik
megismerésében – nem viszik előbbre hosszabb távon a képregények népszerűségét.
Ennek okát a képregénykutató abban látja, hogy azok, akik az ilyen jellegű
ismeretterjesztő képregényekkel találkoznak, a későbbiekben, a hétköznapjaikban nem
találkoznak újra képregénnyel. A kettőt külön kezelik fejben, nem jut eszébe ezekről az
ismeretterjesztő képregényekről nekik, hogy a könyvesboltba vagy könyvtárba
esetlegesen belépve képregényt válasszanak. „A képregény mindig egyszeri
kuriózumként pozícionálódik, amelyre a választott célcsoport rácsodálkozik, de nem
ösztönzi őket a képregény médiumával történő további foglalkozásra, sem sztereotípiáik
komolyabb felülvizsgálására.”88
6. kép: Részlet Hegedűs Márton: Jogod van hozzá! című képregényéből, amit a TASZ számára készített. Forrás: A
szerző weboldala
88
SZÉP, Eszter, A walesi bárdok újra töltve, Versadaptáló képregény és konvergens kultúra, in: Szépirodalmi Figyelő,
2017. 6., 49. oldal
89
Hegedűs Mártonnal 2023. 02. 28-án beszélgettem. Köszönöm neki a lehetőséget!
28
Beszélgetésünk során Hegedűs kifejtette, hogy akkor lehetne a magyar képregénynek
igazán jövője, ha több (állami) támogatást kaphatnának a készítők. Ahhoz, hogy a
magyar képregénykészítők igazán alkotni tudjanak, és ne csak, mint hobbi készítsenek
képregényt - a munkájuk mellett - ehhez anyagi forrásokra lenne szükség. Amíg egy
magyar szerzői képregényből pár száz darab, vagy jobb esetben 1000-1500 példány
készül, addig a kiadóknak nem igazán éri meg a magyar képregény előállítása.
90
Szép Eszterrel 2023. 03. 01-jén volt lehetőségem beszélgetni a témáról, amit ezúton is köszönök. Ezek a gondolatok
is akkor hangzottak el.
29
kizárni, mert nem felelt meg a szűrőfeltételnek. Az alábbiakban kiemelek pár fontosabb
és kutatásom szempontjából érdekesebb eredményt. 91
A válaszolók 35%-a legalább hetente olvas képregényt, 28%-a havonta egyszer vagy
párszor és 37%-a évente párszor.
30
A válaszokat az alábbi grafikon szemlélteti:
7. ábra: Kérdőíves felmérés részeredménye a képregényolvasók között. „Milyen formában olvastál képregényt az
elmúlt 1 évben a leggyakrabban?
94
Az idézetek az anonim kérdőívben adott válaszok közül valók.
31
Az alábbi grafikon mutatja a válaszok összegzését:
8. ábra: Kérdőíves felmérés részeredménye a képregényolvasók között. „Miért szeretsz képregényt olvasni? Mi a jó
benne? Mik az előnyei?”
A kérdőívet kitöltők arra a szabadszavas kérdésre, hogy „Van, amit nem szeretsz a
képregényekben?” a legnagyobb arányban (11%) azt válaszolták, hogy egy-egy adott
stílust nem szeretnek. Szintén többen (10%) írták, hogy a képregények drágák, főleg egy
hagyományos könyvhöz viszonyítva. 9% nem szereti, ha bonyolult az olvasása, és nehéz
követni az olvasási sorrendet vagy, hogy melyik szereplő mit mond. A rossz vagy gyenge
minőségű képregényt sem kedvelik, ide tartozik a nem odaillő, nem jól kidolgozott vagy
netán igénytelen képek, de az is, ha olvashatatlan a betűtípus a buborékban. Érdekes, hogy
a korábban előnyként hozott rövidség és tömörség egyeseknél hátrányként jelenik meg.
32
A kérdőívet kitöltők a leggyakrabban moly.hu-ról, kiadók honlapjairól, illetve barátok és
ismerősök véleményei alapján tájékozódnak, és választják a következő olvasmányukat.
10. ábra: Kérdőíves felmérés részeredménye a képregényolvasók között. „Honnan tájékozódsz, hogy milyen
képregényt olvass legközelebb?”
11. ábra: Kérdőíves felmérés részeredménye a képregényolvasók között. „Könnyen megtalálod a hazai képregény
kínálatban a neked való képregényt? Azt, amit szívesen olvasol?”
33
A felmérésben résztvevők közel fele szerint, a képregényt mások gyerekesnek gondolják.
Emellett 30%-uk úgy érzi, hogy mások lenézik a műfajt, nem tekintik teljes értékű
könyvnek. Az egyik válaszadó szavaival élve: „Könyves szakmában dolgozóként azt
tapasztalom, nem tartják könyvnek. Sőt inkább semmibe veszik.” Többen írták azt is,
hogy szerintük a képregényeket a szuperhősös képregényekkel azonosítják és nem
ismerik a műfaj sokszínűségét: „Szerintem a többség infantilizálja, mint a fantasy vagy
sci-fi zsánert. Esetleg egy bizonyos csoporthoz, társadalmi réteghez köti (tinédzser, geek
fiú stb.) Nem tudnak mit kezdeni ezzel a médiummal. Akik viszont már kaptak ízelítőt,
hogy mennyire sokféle a kínálat és milyen izgalmas lehet (pl. életrajzi, történelmi, horror,
ismeretterjesztő), szerintem ezt átértékelik.”95 18% említette, hogy szerinte ez egy nagyon
szűk szubkultúra. A válaszolók közel ötöde pozitívan látja az elmúlt évek változásait;
van, aki szerint „…most kezdi újra fénykorát élni a képregény. Szerintem egyre többen
olvasnak képregényeket, fiatal és idős korosztály egyaránt, továbbá egyre szélesebb a
piac magyar nyelven, ami elősegíti ezt.”.
5 Gyerekirodalom és a képregények
95
Idézetek az anonim válaszokból.
96
HERMANN, Zoltán, Előszó, in: Mesebeszéd: A gyerek- és ifjúsági irodalom kézikönyve, Budapest, 2017., Fiatal
írók Szövetsége (9. oldal)
34
A gyerekirodalom, így a gyerek- és ifjúsági olvasáskultúra legfontosabb szerepe
elsősorban a következő97:
az olvasásgyakorlat megszerzése,
az összetettebb irodalmi formák modellezése,
az esztétikai és művészettudományok megismerése (pl.: képzőművészet,
grafika, festészet)
a rétegzettebb és komplexebb olvasmányokra való felkészülés.
Fontos megjegyezni, hogy a fenti csoportoknál a legtöbb esetben egy felnőtt a fizetőképes
vásárló. Bár a felnőtt is gyakran aktívan részt vesz az olvasásban – legyen szó
97 HERMANN, Zoltán, Vázlat a magyar gyerekirodalom történetéhez, in: Mesebeszéd: A gyerek- és ifjúsági irodalom
kézikönyve, Budapest, 2017., Fiatal írók Szövetsége (24. oldal)
98
LOVÁSZ, Andrea, Felnőtt gyerekirodalom, Cerkabella, 2015. (10. oldal)
99
HERMANN, Zoltán, Vázlat a magyar gyerekirodalom történetéhez, in: Mesebeszéd: A gyerek- és ifjúsági irodalom
kézikönyve, Budapest, 2017., Fiatal írók Szövetsége (25. oldal)
35
felolvasásról vagy együtt olvasásról – de a gyerekkönyveknél a vásárló és az olvasó, nem
minden esetben esik egybe. 100
Révész Emese, művészettörténész szerint, amíg egy kisgyerek még nem tud olvasni (3-6
éves), az illusztrációk jelenítik meg a gyermeknek a történetet. A gyermeket a képek nem
akadályozzák, hanem pont ellenkezőleg, ösztönzik és segítik a hallott szöveg alapján
100 HERMANN, Zoltán, Vázlat a magyar gyerekirodalom történetéhez, in: Mesebeszéd: A gyerek- és ifjúsági irodalom
kézikönyve, Budapest, 2017., Fiatal írók Szövetsége (25. oldal)
101 HERMANN, Zoltán, Előszó, in: Mesebeszéd: A gyerek- és ifjúsági irodalom kézikönyve, Budapest, 2017., Fiatal
36
kibontakozó, elképzelt belső képek megteremtését. Ezen felül az igényes és változatos
képek megalapozzák a gyerekek képi ízlését és nyitottságát a vizuális művészetek iránt.
Kisiskolás korban (6-10 éves) bár már hosszabb szövegeket is képes elolvasni és
értelmezni egy gyerek, de továbbra is szüksége van az illusztrációkra. A mai gyerekek
már „digitális bennszülöttek”, másképp dolgozzák fel az információkat. A tudósok „új
képkorszakként” írják le korunkat, ahol az információ jellemzően egyszerre érkezik
képen és szövegen hozzánk, és ezt a kapott információt kell gyorsan befogadnunk és
feldolgoznunk. A fiatal generációnak nemcsak a képekkel kísért szöveget, hanem a kép
és szöveg egyenrangúságán alapuló „képszövegeket” is fel kell tudnia dolgoznia. A
vázlatszerű, karikatúra vagy groteszk illusztráció segít a nehezebb témákat is könnyebben
feldolgozhatóbbá tenni. Kiskamaszkorban így könnyebben befogadhatóbbá válhatnak
társadalmi vagy tabu témák is. Azok a kamaszok, akik pedig fáradtak a tanulástól és az
olvasás nyűgétől, szintén felüdülést lelhetnek az illusztrációkban. Hibás az az elképzelés,
hogy képeskönyv csak kisgyerek kezébe való. 103
103 RÉVÉSZ, Emese, Képvarázs – Világ-kép, Az illusztrált könyvek szerepe a gyermekkor egyes szakaszaiban, in:
Mentés másként: Könyvillusztráció tegnapról mára, Tempevölgy, Balatonfüred 2020. (416-434.)
104
KOMÁROMI, Gabriella (szerk.), Gyermekirodalom, Helikon Kiadó, 1999. (253-256. oldal) A kötet szerzői:
Boldizsár Ildikó, Borbély Sándor, F. Hegyi Marianna, G. Pap Katalin, Juhász Orsolya, Komáromi Gabriella, Lipócziné
Csabai Sarolta, Nagy Attila, Pápayné Kemenczey Judit, Rigó Béla, Tolnai Mária.
37
nevezik a zanzásított comics-változatot. Az ilyen esetekben végképp nincs remény arra,
hogy a képregény elvezessen az eredeti műhöz.” 105
Láthatjuk tehát, hogy épp, hogy csak felmerültek a képregények pozitív hasznai, a
negatívakról azonban annál többet és részletesebben kapunk 106: „…korunk képregényét
alapjában véve negatív tendenciák jellemzik. Tematikájában az erőszak és a szex,
hanghordozásában, szövegalkotásában a primitívség erősödött föl. … Vannak a kicsiknek
is képregényhőseik. Ilyen például Garfield, a macska. Ez a „big cat”, ha egész nap sütteti
a hasát, biztos benne, hogy aznap jót tett az emberiséggel. Udvariasságra így tanít: „Ne
felejts el elköszönni tőlem!” S ha valaki e nagy macska köreiben a barátait várja, sietve
eldugja minden jobb cuccát, nehogy a többiek tönkre tegyék, használják. Ez is értékvilág!
Átadni nemigen szeretnénk. Lehetne persze ironikus az ábrázolás, de nem az. Egyszerűen
negatív az értékszféra.” Tanúságos összevetni a két különböző szemszöget, a korábbi
idézetet szakdolgozatom korábbi fejezetében, ahol arról volt szó, hogy miért szeretik a
Garfieldot, a mostani idézettel. Jól jellemzi ez a kettősség a képregényekről szóló vitákat.
2007 júliusában Lovász Andrea, ezt írta az Új Könyvpiac című lapban: „És a
gyerekirodalomban még mindig fekete bárány a képregény. Mert hiába tudjuk, hogy a
képregény külön műfaj, és ennek megfelelően nemcsak önálló szabályai, de sajátos
értékmérői is vannak, a megkövesedett pragmatista nézőpontot Magyarországon nem
igazán sikerül megtörni. ”107
38
2020-as tanulmányában109 Szép Eszter, képregénykutató azt írja, hogy „…a nyolcvanas
évektől olyan energiákkal – és olyan sikerrel – küzdött a képregény azért, hogy lemossa
magáról a gyerekes jelzőt – azzal, hogy sötétebb, árnyaltabb, szabadszájúbb, és a médiára,
politikára reflektáló történetekkel stabil felnőtt olvasóközönséget alakít ki - hogy egészen
elfeledkezett a kiskorú olvasókról…” A San Diego-ban tartott 2004-es Eisner-díjátadón
is elhangzott Michael Chabon, Pultizer-díjas író beszédében, hogy mennyire hiányolja a
gyerekeknek szóló képregényeket. Ez tehát nem csak Magyarországra jellemző, hanem
ahogy látjuk, Amerikában is ez volt a helyzet a 2000-es évek elején.
Beszélgetésünkben Szép Eszter elmondta, hogy érdekesnek látja azt a tendenciát, hogy a
szülők a foglalkoztató újságokat, fejtörőket sokkal jobban szeretik a gyerek kezébe adni,
mint a képregényt. Pedig a képregényben egyszerre kell értelmeznie a gyereknek a képet,
szöveget és a kompozíciót, ezáltal megtanul bonyolult összefüggéseket megállapítani –
és közben még a motorikus készséget is fejleszti. A kép, szöveg és kompozíció
megértése, elemzése elengedhetetlen a mai világban – hiszen akár egy weboldal is így
épül fel.110
109 SZÉP, Eszter, Gyerekek és képregények - Egy összetett médium működése és elvárásaink története, 2020. 11. 17.
https://igyic.hu/esszektanulmanyok/gyerekek-es-kepregenyek.html
110
Interjú Szép Eszterrel.
111 Pl.: Ciceró és Vad Virágok Könyvműhely
39
olvasásfejlesztésre alkalmas opciók közül mit ír és javasol a szakirodalom és ez hogyan
változott az évek alatt.
Ezt követően a képregény és irodalom találkozásának egy szép példáját mutatom meg,
ami 2017-ben elnyerte az Alfabéta-díjat a webcomic kategóriában. Ezt a képregényt több
iskolában is sikeresen használták és dolgozták fel a tanárok és a diákok egy klasszikus
mű kapcsán.
112 SZÉP, Eszter, Gyerekek és képregények - Egy összetett médium működése és elvárásaink története, 2020. 11. 17.
https://igyic.hu/esszektanulmanyok/gyerekek-es-kepregenyek.html
113
Érdekes megjegyezni, hogy ez a vita az Egyesült Államokban is lezajlott az 1940-es és 1950-es években. SZÉP,
Eszter, Gyerekek és képregények - Egy összetett médium működése és elvárásaink története, 2020. 11. 17.
https://igyic.hu/esszektanulmanyok/gyerekek-es-kepregenyek.html
40
betűrengetegével harcot vívjon, ehelyett a képek üdítő birodalmához pártol.”114 Lovász
Andrea így vélekedik erről egy már korábban is említett 2007-es tanulmányában 115:
Lovász azt is leírja, hogy a képregényekkel szembeni „idegenkedés (mi több, néhol
üldöztetés) elsősorban gyerekirodalom és olvasástanítás szoros összefonódásából
adódóan a funkcionalitás kérdéskörét érinti: e szerint a képregényt a gyerekek mindig
valami helyett, nevesen „rendes”, „komoly” könyvek helyett olvassák.”
2004-ben Iván Katalin, a Füles akkori szerkesztője azt írta, hogy egy alkalommal, miután
egy népszerű regény képregényváltozatát közölték a Fülesben, több könyvtártól azt a
visszajelzést kapták, hogy a képregényváltozat megjelenése után többet kölcsönözték ki
a kötetet, mint máskor. Tapasztalata szerint, „ahogyan egy népszerű film vagy tévéjáték
divatba hoz valamely regényt, úgy a rajzolt feldolgozás is sokak kedvét felkelti az eredeti
mű megismerésére.” 117
2006-ban, Nagy Attila, a Magyar Olvasástársaság akkori elnöke így nyilatkozott egy
inetrjúban a képregényről: „Nincs ok szülői kétségbeesésre, ha azt tapasztalják, hogy a
gyerek egy darabig csak tévét néz, vagy csak képregényt olvas. … Bár képregény-
olvasási szokásokat felmérő hazai vizsgálatról nem tudok, véleményem szerint erre a
tevékenységre a gyerekek ráunnak. Később az iskola, a szülő és a könyvtáros segít, hogy
rátaláljanak kedvenc olvasmányaikra. … A képregény korlátozza a gyermeki képzeletet,
114
RUBOVSZKY, Kámán, Az ifjúsági könyv, mint művelődési jelenség, Kvalitás, Debrecen, 1995. idézete Lovász
Andrea, http://www.kilencedik.hu/sajtoarchivum/muvek-sorozatok/mangak/feher-foltok/
115 LOVÁSZ, Andrea, Fehér foltok, in: Új Könyvpiac, 2007. július, online elérhető:
http://www.kilencedik.hu/sajtoarchivum/muvek-sorozatok/mangak/feher-foltok/
116 KOMÁROMI, Gabriella, Gyermekirodalom, Helikon Kiadó, 1999. (253-256. oldal)
117
IVÁN, Katalin, Regényt népszerűsít a képregény, in: Magyar Hírlap, 2004. 08. 10.
https://www.kilencedik.hu/sajtoarchivum/a-kepregenyrol/a-kepregenyrol-
atfogoan/regenyt_nepszer_usit_a_kepregeny/
41
hiszen készen adja a képeket, így nem szükséges hozzájuk saját tapasztalatokból leszűrt
gondolatokat társítani.”118
7. kép: Baloghné Ebner Orsolya: Képregény - szövegértési, szövegalkotási gyakorló B1 borítója (bal oldalt), mellette
belső oldalak a feladatgyűjteményből
118 B., B., A képregények elterelik a gyerekeket az olvasástól? in: Új Dunántúli Napló, 2006. október 14.,
https://www.kilencedik.hu/sajtoarchivum/a-kepregenyrol/a-kepregenyrol-
atfogoan/a_kepregenyek_elterelik_a_gyerekeket_az_olvasastol/
119
BALOGHNÉ EBNER, Orsolya, Képregény - szövegértési, szövegalkotási gyakorló, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2008
42
begyakorlására anélkül, hogy konkrét irodalmi művek felé kalauzolná, vagy
irodalmi művekre tenné kíváncsivá olvasóját.”120
Az olvasóvá nevelés „képlete” nagyon egyszerű. Először tisztázni kell, hogy kit hívunk
olvasónak. Azt, aki „pusztán az olvasás okozta örömökért is képes könyvet a kezébe
venni.”121 Ha pedig az olvasás örömet okoz, akkor egy gyerek – de a felnőtt is – egyre
többször vesz a kezébe könyvet. Minél többször vesz a kezébe könyvet, minél többször
olvas, annál jobban fejlődik a szövegértértési képessége, így egyre könnyeben olvas és
érti meg, amit olvas. Így pedig egyre nagyobb örömét leli a gyermek az olvasásban, ami
miatt pedig még többet és szívesebben olvas… 122
8. kép: Egy olvasóvá nevelési szcenárió - részlet Scott McCloud, A képregény felfedezése című könyvéből
Czakó Réka, olvasást népszerűsítő könyves szakember, 123 is kifejtette véleményét egy
interjú keretében a képregényekről. Szerinte egy képregény többet adhat, mint az olvasás
szeretete. Egy jó képregénnyel el lehet érni, hogy egy téma iránt valaki elkezdjen
érdeklődni, fejleszti a vizuális kultúrát, nyelvet lehet belőle tanulni, más kultúrák és
művészetek iránt felkeltheti az érdeklődését - pl.: japán mangák esetén. De a
képregényeknek közösségépítő ereje is lehet, és az sem utolsó szempont, hogy a
képregények a könyvesboltba is becsalogathatják a mai gyerekeket és a fiatal felnőtteket.
Képregényekkel fel lehet dolgozni nehezebb, komolyabb témákat is, legyen szó a
120
SZÉP, Eszter, Gyerekek és képregények - Egy összetett médium működése és elvárásaink története, 2020. 11. 17.
https://igyic.hu/esszektanulmanyok/gyerekek-es-kepregenyek.html
121 PÁSZTOR CS. A. – POMPOR, Z., Az olvasóvá nevelés hazai és nemzetközi jó gyakorlatai, in: Mesebeszéd: A
gyerek- és ifjúsági irodalom kézikönyve, Budapest, 2017., Fiatal írók Szövetsége (54. oldal)
122
PÁSZTOR CS. A. – POMPOR, Z., Az olvasóvá nevelés hazai és nemzetközi jó gyakorlatai, in: Mesebeszéd: A
gyerek- és ifjúsági irodalom kézikönyve, Budapest, 2017., Fiatal írók Szövetsége (54. oldal)
123
Az Égigérő és a Neveljünk olvasókat! Facebook oldal és csoport tulajdonosa és ötletgazdája, 2023. 03. 03-án volt
lehetőségem beszélgetni vele a témáról, amit ezúton is köszönök!
43
holokausztról, menekült problémáról, történelemről, feminizmusról, közgazdasági
kérdésekről, művészetről, lényegében bármiről. Czakó Réka hisz abban, hogy egy jó tíz
oldalas képregény vagy képeskönyv tud annyit adni, mint egy sokrészes regényfolyam.
Czakó szerint az olvasástanítás lényege, hogy a gyerek megtanulja elolvasni és megérteni
az olvasott szöveget, megtanulja értelmezni és egyúttal mögé tudjon nézni annak, amit
olvasott. Ez igaz mindenre, legyen szó képregényről, szépirodalmi szövegről vagy egy
hírről az interneten. Szerinte az olvasástanulás esetén sok esetben az az akadály, hogy a
gyerek elvesztheti a türelmét és nincs sikerélménye. Ezzel szemben, ha elolvas egy oldalt
egy képregényben, az mindössze pár mondat és mégis egy kiforrottabb történetet, egy
élményt kap. Ez pedig viszi tovább a következő oldalra.
Dr. Frank Zita szerint124, a kezdő olvasók kezébe lehet képregényt adni, ez egy nagyon
jó módszer, hogy barátkozzon az olvasással. A Vad Virágok Könyvműhely portfóliójából
a Snoopy, Geronimo Stilton, a Kázmér és Huba kifejezetten a kezdő olvasóktól egészen
felnőtt korig megfelelő olvasmány lehet. Előnye a képregényeknek, hogy gyors sikert,
magabiztosságot ad, ezáltal nagyon jó bevezető lehet az olvasás világába.
2. kép: Részlet a nem rég magyarul is megjelent „Útmutató a képregények tanulmányozásához: Bevezetés a
képregénytudományba” című kiadványból
124
Interjú alapján.
125
Vas Katalinnal 2023. 02. 27-én volt lehetőségem beszélgetni a témáról, köszönöm neki a lehetőséget!
126
Gyalai-Fülöp Annával 2023.03.03-án volt lehetőségem beszélgetni a témáról, ezúton is köszönöm!
44
megválasztott képregényeket, mint fejlesztő eszközt az olvasási problémákkal küzdőknek
is jónak gondolja. Véleménye szerint a képregény ideális gyerekeknek a mai, digitális
világban, hiszen jobban „leköti a szemet”, mint egy hagyományos, esetleg illusztrációk
nélküli könyv. A képregény másik előnye, hogy az összefüggések keresése miatt fejleszti
a logikai készséget.
11.. kép: Ironikus részlet Scott McCloud A képregény felfedezése című könyvéből
127
Fejős Pannival 2023. 02. 23-án volt lehetőségem beszélgetni a témáról, köszönöm neki a lehetőséget!
45
Vas Katalin szerint 128, a képregényolvasás metodikája más, mint egy hagyományos
könyvé: a képeket és a szöveget egyszerre kell olvasnunk, illetve felváltva, ami
bonyolultabbá teheti az olvasást a kezdő olvasó számára. A képregény ráadásul él a
tömörítés eszközével is, bizonyos információt csak képekkel vagy hangeffektekkel mond
el. Mivel tehát a képregény olvasását is meg kell tanulni, így nem biztos, hogy kezdő
olvasók számára a képregény a legmegfelelőbb olvasmány.
A következőkben egy olyan példát mutatok be, ahol sikeresen alkalmazták az iskolai
keretek között a képregényt.
46
Csordás Dániel, Arany János balladákát feldolgozó műve, A walesi bárdok a Nyugdíjasok
Országos Szövetségének, egészségmegőrző kampányának részeként született 2016
novemberében, 4 másik versadaptációval együtt.
3. kép: Részlet Csordás Dániel, Arany János balladákát feldolgozó művéből, A walesi bárdokból, forrás:
https://eletbenmaradnanak.hu
Bár a klasszikus regények adaptációja gyakori és ismert volt az 50-es évektől kezdve, a
versadaptáció újdonságnak hatott. A média is számos cikkben közölte a hírt a
képregényről és azt kifejezetten pozitívnak értékelte. A kampány honlapját – több mint
100 000 egyéni látogató nézte meg. A médiamegjelenésnek köszönhetően a kampány és
így a webképregények elérése 4,5 millióra becsülhető.131
Szép Eszter egy nem reprezentatív felmérést is készített a fenti képregény kapcsán, a
tanárok körében. Az egyik válaszoló így foglalta össze tapasztalatait: „A walesi
bárdokhoz készült képregényt néztük meg hatodikosokkal. Számomra a legnagyobb
élmény az volt, hogy át lehetett jutni a falon azokhoz a gyerekekhez is, akik egyébként
„rossz tanulók”, különféle okokból a periférián helyezkednek el. Még hónapokkal később
is azt hallottam tőlük, hogy A walesi bárdok tök jó. Szerintem ez fantasztikus dolog egy
százhatvan éve íródott ballada esetében.”132
A fenti idézet összecseng Balázs Ákos tanítói tapasztalatával is, aki tanodai keretekben –
hátrányos helyzetű gyermekek között – alkalmazta sikeresen a képregényt. Véleménye
szerint: „A gyengén olvasó tanulókat a hosszabb, egybefüggő szövegek már előre
elrémiszthetik attól, hogy egyáltalán belekezdjenek egy-egy szöveg feldolgozásába…
131 SZÉP, Eszter, A walesi bárdok újratöltve, Versadaptáló képregény és konvergens kultúra, in: Szépirodalmi
Figyelő, 2017. 6., 47. oldal
132
SZÉP, Eszter, A walesi bárdok újratöltve, Versadaptáló képregény és konvergens kultúra, in: Szépirodalmi Figyelő,
2017. 6., 55. oldal
47
Előnye lehet a képregényszerkesztésnek, hogy nemcsak a szövegértést, hanem a
szövegalkotást is gyakoroltathatjuk általa, ami ismét motivációs szempontokkal bír.
Egyrészt a kreativitás, autonómia lehetősége miatt, másrészt a passzív befogadóból aktív
cselekvővé válhatnak a tanulók.” 133
133
BALÁZS, Ákos, Szövegértés-fejlesztés képregénnyel. In: Fejes József Balázs, Lencse Máté és Szűcs Norbert
(szerk.): Mire jó a tanoda? A Tanoda Platform keretében összegyűjtött innovációk, kutatások, történetek. Motiváció
Oktatási Egyesület, Szeged. 2016, 87–94. oldal
134 WISENTHAL, Paul, The Power of Digital-Comic Therapy in Schools, 2017.,
https://www.theatlantic.com/education/archive/2017/05/the-power-of-digital-comic-therapy/526911/
135 GRAY, Carol, The New Social Story Book: 10th Anniversary Edition, 2010, Future Horizons. Magyarul is jelent
meg a szerzőnek műve: Gray, Carol, Rajzbeszélgetések - Beszélgetések rajzos illusztrációja autizmussal élők és más
hasonló, kommunikációjukban akadályozott gyermekek, fiatalok, felnőttek tanításához és a velük való hatékony
társalgáshoz, Geobook Hungary, Szentendre, 2015.
48
érzelmi töltetet mutatják meg az olvasónak. Ezáltal, hogy képregény segítségével
vizualizálja a párbeszédet, a beszélgetés konkrétabbá és könnyebben befogadhatóbbá,
érthetőbbé válik. Ez a módszer segíthet az autizmus spektrumzavarral élőknek, hogy a
számukra nehezebb szituációkat értelmezni tudják. Mindezt nem csak passzívan tehetik,
hanem beszéd közben ők is rajzolhatnak, hogy könnyebben kifejezhessék önmagukat. 136
Mindezek után érdekes kérdés, hogy mit gondolnak a magyar szülők a gyerekeknek szóló
képregényekről. Ismerik-e, van-e kiforrott véleményük róla? Olvasnak és vásárolnak-e a
gyermekeiknek?
136 https://www.autism.org.uk/advice-and-guidance/topics/communication/communication-tools/social-stories-and-
comic-strip-coversations
137
2023. februári számok. A kérdőív megosztásért köszönet jár érte Czakó Rékának és Fejős Panninak.
138 További grafikonok a Függelékben találhatók.
49
Ezt támasztja alá az egyik első kérdés eredménye139 is, miszerint a válaszolók 96%-a
egyetért azzal, hogy „A családunkban fontos a könyvek szeretete.” 82% számára fontos,
hogy a gyermeke irodalmi értéket képviselő könyvet olvasson vagy ilyet olvassanak fel
neki. Az olvasóvá nevelés is szinte minden válaszadónak fontos (97%). A „Mindegy,
hogy mit, csak olvasson a gyerekem.” állításnál jobban megoszlottak a válaszok, 52% ért
egyet a fenti kijelentéssel.140
Míg a kérdőívet kitöltők 93%-a legalább hetente olvas a gyerekének, addig képregényt
csak a válaszolók 20%-a mesél ilyen gyakorisággal. Ennek egyik oka, ahogy az a
következő kérdésekből kiderült, hogy sokak szerint képregényt nem élvezet
olvasni/hallgatni (11%). Ugyanennyien írták, hogy azért nem olvasnak fel képregényt,
mert nem találtak megfelelőt - minőségileg vagy korosztály alapján.
Ahogy az alábbi ábra is szemlélteti, azért így is többen vannak, akik legalább havonta
olvasnak képregényt a gyermeküknek.
12. ábra: Kérdőíves felmérés részeredménye a szülők között. „Milyen gyakran szoktatok olvasni a gyerekeknek?”
139 A kitöltőknek egy 1-5-ig terjedő skálán kellett értékelniük az adott állításokat. „Egyáltalán nem értek egyet”, míg
az 5 – „Teljes mértékben egyet értek” jelenti, emellett lehetőségük volt „Nem tudom” választ is adni az egyes
kérdésekre.
140
Százalékok számolásának metódusa: A százalékok kalkulálásánál a 4 -es és 5-ös választ adók lettek összegezve; a
„nem tudom”-mal válaszolók kizárásra kerültek az adott kérdésnél.
50
szép grafikák fontosabbak, mint a minőségi tartalom és nyelvezet; 26% említette az
előbbit és csak 15% a utóbbit. A további válaszokat a következő grafikon szemlélteti.
13. ábra: Kérdőíves felmérés részeredménye a szülők között. „Milyen szempontok alapján választasz
gyerekkönyvet?”
141
Azoknak a véleménye (151 fő), akik nem „Nem tudom, nem ismerem” és nem a „Nincs hátránya” válaszokat adták.
A kérdésre szabadszavas válaszlehetőség volt.
51
Kevés benne a szöveg (19%)
Sokszor durva, agresszív – szövegben vagy rajzban (9%)
Bonyolult a kisebb gyerekeknek az értelmezése (9%)
Sokszor csúnyák, igénytelenek a képek (7%)
Rövid (5%)
Leszoktat az olvasásról (5%)
14. ábra: Kérdőíves felmérés részeredménye a szülők között. „Szerinted milyen készséget fejleszthet a képregények
olvasása?
142
Több választ is jelölhettek, előre megadott válaszokból kellett kiválasztaniuk a szerintük igazat.
52
15. ábra: Kérdőíves felmérés részeredménye a szülők között. „Szerinted a képregények alkalmasak lehetnek nehezebb
vagy akár tabu témák feldolgozására kifejezetten gyerekeknek?”
Míg gyerekkönyvet a kitöltők 62%-a legalább havonta vásárol, addig képregényt csak
9%-uk vesz ilyen gyakorisággal.
143
Adott válaszokból kellett kiválasztani a szerintük igazat, több válasz is adható volt.
53
a írta, hogy egyáltalán nem olvas és nem nézeget a gyermeke képregényt. 144 Érdekes
összevetni ezt az eredményt az első kérdőív eredményeivel, a felnőtt képregényolvasók
válaszaival, ahol többségben voltak a képregény könyvek és a digitális képregények.
A szülői felmérésnek is része volt adott állítások értékelése 1-5-ig terjedő skálán. 145 Ami
egyértelműen látszik, hogy a szülők között sokkal több „Nem tudom.” válasz született,
mint az első kutatás folyamán, ez is bizonyítja, hogy a szülők nem ismerik igazán a
képregényeket. „A képregény művészet” állítással a szülők 62%-a értett egyet - az első
kutatásban ez 89% volt. Azzal, hogy Magyarországon nincs eléggé megbecsülve a
képregény, a szülők nagyjából a képregényolvasó felnőttekkel hasonlóan, 63%-ban
értettek egyet - az első kutatásban 68% volt. A képregények jövőjével kapcsolatban a
szülők kevésbé voltak pozitívak, mindössze 51% jelölte, hogy egyetért az állítással -
szemben az első kutatás 63%-ával.146
54
pozitívabb véleménnyel vannak a képregényekről, mint a szülők, akik a korábbi válaszok
alapján kevésbé ismerik a műfajt.
Nem szabad elfelejteni azonban azt sem, hogy a gyerekek esetében a szülők sokszor a
képregényes füzetekre gondolhattak, hiszen ezeket olvassák gyakrabban a gyerekek.
16. ábra: A két kérdőív ugyanazon kérdéseire adott válaszok összehasonlítása, a képregényekkel kapcsolatos
attitűdök vizsgálatára.
148
A szülők 47%-a jelezte, hogy nem vásárol képregényt. (2. kérdőív, 30. kérdése) Ebbe beletartoznak azok is, akik
könyvtárból kölcsönözik a képregényt. A kutatás erre nem tér ki.
55
Érdekes megnézni azt is, hogy azok a szülők, akik gyerekkorukban olvastak legalább
alkalmanként képregényt, azok másképp viszonyulnak-e a műfajhoz.
Azok tehát, akik gyerekként legalább néha olvastak képregényt – és így feltehetően
valamivel jobban ismerik a műfajt – azok nyitottabban és valamivel pozitívabban állnak
a képregényekhez.
6 A képregény jövője
Az előző fejezetek alapján láthattuk, hogy vannak a fejlődésre utaló jelek a magyar
képregénypiacon: elég csak a növekvő piaci részesedésre (0,01% 0,05%), a növekvő
kínálatra, a könyvesbolti terjesztés arányának emelkedésére, a rendezvényekre, a
szervezett intézményes összefogásokra, a Magyar Képregény Szövetség kitartó
munkájára, vagy a bővülő szakirodalomra és a magyar képregénykutatás fejlődésére
gondolni. Mindezen előrelépések ellenére, hosszú még az út a magyar képregény előtt.
149 Akik nem olvastak soha gyerekkorban képregényt, azoknak 58%-a jelölte, hogy szívesen ad a gyerekinek
képregényt, míg azoknál, akik gyerekkorban legalább néha olvastak, ez 65%. Bár a 7 százalékpontos eltérés nem nagy,
de már kimutatható. Ne feledjük el, hogy ebbe beletartoznak azok a szülők is, akik rendszeresen és azok is, akik csak
alkalomadtán olvastak gyerekkorukban képregényt.
150
Akik gyerekként olvastak képregényt, azoknak a 24%-a, míg akik soha nem olvastak gyerekként képregényt,
azoknak a 30%-a írta, hogy nincs otthon gyerekeknek szóló képregényük.
56
6.1 Legyőzendő akadályok
151
2023. 03.01-jén készített beszélgetésünkben mondta.
152
nyomdai költség, illusztrációk jog díja, vagy grafikusok és illusztrátorok díja
153 KERTÉSZ, Sándor, Pókember-generáció, Képregényáruház Bt., Nyíregyháza, 2017. (346. oldal)
57
rendszeresen (legalább hetente). Ez a szám 2005-ben még 25% volt. Ezzel együtt
42%-ról 53%-ra nőtt a soha nem olvasók száma.154
154
BERNÁT, A. – HUDÁCSKÓ, Sz., Könyvolvasási és könyvvásárlási szokások, 2020, TÁRKI Zrt., Petőfi Irodalmi
Ügynökség, Budapest, 2020., (5-6. oldal)
155
BERNÁT, A. – HUDÁCSKÓ, Sz., Könyvolvasási és könyvvásárlási szokások, 2020, TÁRKI Zrt., Petőfi Irodalmi
Ügynökség, Budapest, 2020., (5-6. oldal)
156 BERNÁT, A. – HUDÁCSKÓ, Sz., Könyvolvasási és könyvvásárlási szokások, 2020, TÁRKI Zrt., Petőfi Irodalmi
58
a terméklapon egyértelműen jelölve. Mások, akik viszont nem képregényt
szeretnének, megveszik, és csalódnak.160, 161
160 A gondolat Czakó Rékától származik – interjúban hívta fel rá a figyelmemet erre a jelenségre.
161 A Függelékben néhány, a legnagyobb online könyvértékesítők honlapját bemutató példával szemléltetem a kérdést.
162
LOVÁSZ, Andrea, Fehér foltok, in: Új Könyvpiac, 2007. július, online elérhető:
http://www.kilencedik.hu/sajtoarchivum/muvek-sorozatok/mangak/feher-foltok/ (Letöltve: 2023.03.03.)
163 Ciceró már így jár el.
59
Több tudományos vita a képregények kapcsán, lehetőség szerint szubkultúrán kívül,
vagy más társművészetek bevonásával.
164
Az ilyen jellegű adatok szigorúan üzleti titoknak minősülnek, ezáltal nem publikusak.
165 Az állítás nem vonatkozik a kifejezetten a célcsoport igényeit kiszolgáló, képregénykiadókra.
60
7 Összegzés
12. kép: Még a mai napig igaz gondolat. Részlet Scott McCloud A képregény felfedezése című könyvéből
Annak ellenére, hogy ma már nem jár negatív felhanggal képregénykészítőnek lenni,
kifejezetten nehéz helyzetben vannak a magyar képregényt illusztrálók és írók. A
legtöbben csak hobbiból, „hivatalos” munka mellett, illetve után tudnak a
képregénykészítésre időt áldozni. Ennek ellenére a magyar képregények száma lassan, de
fokozatosan növekszik a piaci szegmensen belül – több állami támogatással ez még
tovább fejlődhetne.
166
KERTÉSZ, Sándor, Pókember-generáció, Képregényáruház Bt., Nyíregyháza, 2017. (10. oldal)
61
Az első kérdőíves felmérés eredménye azt mutatta, hogy a képregényolvasó felnőttek
közel 2/3-a bizakodóan tekint a képregény jövőjére Magyarországon. A kutatás
rávilágított arra is, hogy a válaszolók a vizualitás és a képregény gördülékenysége,
rövidsége miatt szeretik a legjobban a műfajt. A mai felgyorsult, digitális világba így
tökéletesen beleilleszkedik a képregény, hiszen rövidebb idő alatt, komplex, teljesértékű
élményt tud adni az olvasó számára.
Hegedűs Márton szerint a képregénynek úgy lehet csak jövője, ha jó alkotók, jó témákat,
jó színvonalon készítenek el. 167 Ezzel teljes mértékben egyetértek, hiszen a második
felmérés eredményeképpen láthattuk, hogy a szülők is a minőséget keresik a piacon. A
szülők körében készített kutatás arra is rávilágított, hogy a szülők közül kevesebben
ismerik a képregények világát. Azonban azok, akik gyerekként legalább alkalmanként
olvastak képregényt, valamivel szívesebben adnak gyerekeik kezébe képregényt, és több
képregényük is van otthon. A felmérés eredménye azt is megmutatta, hogy a szülők
nehezen találják meg a kínálatban a gyermekünk számára megfelelő képregényt és
szívesen veszik, ha ajánlás vagy a korosztályi besorolás segíti őket ebben.
62
Hosszú utat kell még megtennie a képregénynek Magyarországon, mire a tiltott, tűrt,
elfogadott státuszokból eljut társadalmi szinten is a megbecsülésig. De a Magyar
Képregény Szövetség, a képregényolvasók és a kiadók támogatásával a jó úton halad
hozzá. Hogy mikor fog eljutni oda, az nehezen megjósolható, de valószínűsíthetően még
legalább egy újabb évtized kell hozzá.
63
Illusztrációk jegyzéke
64
1. ábra: Képregények piaci részedése és becsült forgalma 2019 és 2021 között. Forrás:
MKKE honlapja
2. ábra: Megjelent képregények évek szerint. Forrás: www.kepregenydb.hu
3. ábra: Aggregált számok, az adott évtizedben megjelenő képregények száma, magyar
és külföldi szerzőktől.
4. ábra: Megjelent képregények borító típus szerint. Forrás: www.kepregenydb.hu
5. ábra: Megjelent képregények színek szerint. Forrás: www.kepregenydb.hu
6. ábra: Top kiadók az 5 évben kiadott képregények mennyisége alapján. Forrás:
www.kepregenydb.hu
7. ábra: Kérdőíves felmérés részeredménye a képregényolvasók között. „Milyen
formában olvastál képregényt az elmúlt 1 évben a leggyakrabban?
8. ábra: Kérdőíves felmérés részeredménye a képregényolvasók között. „Miért szeretsz
képregényt olvasni? Mi a jó benne? Mik az előnyei?”
9. ábra: Kérdőíves felmérés részeredménye a képregényolvasók között. „Ki a kedvenc
képregénykiadód idehaza?”
10. ábra: Kérdőíves felmérés részeredménye a képregényolvasók között. „Honnan
tájékozódsz, hogy milyen képregényt olvass legközelebb?”
11. ábra: Kérdőíves felmérés részeredménye a képregényolvasók között. „Könnyen
megtalálod a hazai képregény kínálatban a neked való képregényt? Azt, amit szívesen
olvasol?”
12. ábra: Kérdőíves felmérés részeredménye a szülők között. „Milyen gyakran
szoktatok olvasni a gyerekeknek?”
13. ábra: Kérdőíves felmérés részeredménye a szülők között. „Milyen szempontok
alapján választasz gyerekkönyvet?”
14. ábra: Kérdőíves felmérés részeredménye a szülők között. „Szerinted milyen
készséget fejleszthet a képregények olvasása?
15. ábra: Kérdőíves felmérés részeredménye a szülők között. „Szerinted a képregények
alkalmasak lehetnek nehezebb vagy akár tabu témák feldolgozására kifejezetten
gyerekeknek?”
16. ábra: A két kérdőív ugyanazon kérdéseire adott válaszok összehasonlítása, a
képregényekkel kapcsolatos attitűdök vizsgálatára.
65
Források
Interjúk
Dr. Frank Zita, a Vad Virágok Könyvműhely főszerkesztője – 2023. 02. 28.
Köszönetnyilvánítás:
Köszönöm az interjúim résztvevőinek, hogy megosztották értékes gondolataikat velem!
Köszönöm a konzulensemnek, Domány Katalinnak a segítségét és iránymutatását!
Továbbá köszönöm családom támogatását és hogy a sokadik képregényes gondolatomat
is türelemmel végighallgatták.
66
Irodalomjegyzék
ÁBRAHÁM Ambrus, A képregény most még életforma, in: Népszabadság, 2010. 12. 17.
http://www.kilencedik.hu/sajtoarchivum/magyar-kepregeny/helyzetjelentesek/a-
kepregeny-most-meg-eletforma/ (Letöltve: 2023. 03. 03.)
B., B., A képregények elterelik a gyerekeket az olvasástól? in: Új Dunántúli Napló, 2006.
október 14., https://www.kilencedik.hu/sajtoarchivum/a-kepregenyrol/a-kepregenyrol-
atfogoan/a_kepregenyek_elterelik_a_gyerekeket_az_olvasastol/ (Letöltve: 2023. 03. 08.)
BAYER, Antal, A 2010-es évek mérlege a magyar képregénykiadásban, 2020. 01. 09.,
https://kepregeny.blog.hu/2020/01/09/a_2010-
es_evek_merlege_a_magyar_kepregenykiadasban (Letöltve: 2023. 03. 02.)
BAYER, Antal, Pókember verhetetlen, Garfieldot viszont mindenki szereti, 2019. 06. 27.
https://kepregeny.blog.hu/2019/06/27/_pokember_verhetetlen_garfieldot_viszont_mind
enki_szereti (Letöltve: 2023. 03. 16.)
67
CSORDÁS, Dániel, Arany János: A walesi bárdok,
https://eletbenmaradnanak.hu/comics/arany-janos-a-walesi-bardok/ (Letöltve: 2023. 03.
16.)
FAZEKAS, Attila, Képregények és pénz, pénz, pénz, in: Magyar Nemzet, 2005. 07. 23.,
Visszhang rovat (36. oldal) https://www.kilencedik.hu/sajtoarchivum/magyar-
kepregeny/helyzetjelentesek/kepregenyek_es_penz_penz_penz/ (Letöltve: 2023. 02. 18.)
IVÁN, Katalin, Regényt népszerűsít a képregény, in: Magyar Hírlap, 2004. 08. 10.
https://www.kilencedik.hu/sajtoarchivum/a-kepregenyrol/a-kepregenyrol-
atfogoan/regenyt_nepszer_usit_a_kepregeny/ (Letöltve: 2023.03.08.)
KAPOSI Dr., György, A képregény műfaj, in: Délmagyarország, 1936. 12. 25.
68
KIRÁLY, Eszter, Mit nekünk Pókember? Ez a képregény-katalógus azonnali lelkesedést
okoz, 2018. 07. 26. https://www.feol.hu/hazai-kultura/2018/07/a-kepregeny-katalogus-
ami-azonnali-lelkesedest-okoz (Letöltve: 2023. 02. 14.)
LOVÁSZ, Andrea, Fehér foltok, in: Új Könyvpiac, 2007. július, online elérhető:
http://www.kilencedik.hu/sajtoarchivum/muvek-sorozatok/mangak/feher-foltok/
(Letöltve: 2023.03.03.)
SERGI, Joe, 1948: The Year Comics Met Their Match, 2012. 06. 08.
https://cbldf.org/2012/06/1948-the-year-comics-met-their-match/ (Letöltve: 2023. 03.
09.)
SZÉP, Eszter, A fantáziának határt szabni, in: Szépirodalmi Figyelő, 2018/3., 100-104.
oldal
69
SZÉP, Eszter, A walesi bárdok újratöltve, Versadaptáló képregény és konvergens kultúra,
in: Szépirodalmi Figyelő, 2017. 6., 42-55. oldal
VÉGH, Attila, Hová tűnt a magyar képregény? in: Magyar Hírlap, 2007. 06. 23., Ahogy
tetszik rovat, (22. oldal)
További irodalomjegyzék:
Kerettanterv az általános iskola 5–8. évfolyama számára, in: in: A 2020-as NAT-hoz
illeszkedő tartalmi szabályozók, (Letöltve: 2023. 03. 16.)
https://www.oktatas.hu/kozneveles/kerettantervek/2020_nat/kerettanterv_alt_isk_5_8/
70
Social stories and comic strip conversations, https://www.autism.org.uk/advice-and-
guidance/topics/communication/communication-tools/social-stories-and-comic-strip-
coversations (Letöltve: 2023. 03. 16.)
71
Függelék
72
A) Példa a képregény használatára a svájci oktatásban a 8-9 évesek
körében
73
74
B) Első kérdőívhez tartozó grafikonok
75
76
Értékeld 1-től 5-ig terjedő skálán, hogy mennyire értesz egyet az alábbi kijelentésekkel!
1: Egyáltalán nem értek egyet. 5: Teljes mértékben egyetértek
77
78
79
80
81
C) A második kérdőívhez tartozó grafikonok.
82
83
84
85
86
Ebben a részben csak a 4-8 év közötti gyerekekről szólt a kérdőív.
87
88
89
90
91
D) Képregény, mint műfaj feltüntetése online webshopokban a
kezdőképernyőn
Bookline: A borító felett, a kategória utal rá, hogy képregény, de nehezen észrevehető.
https://bookline.hu/product/home.action?_v=Rene_Goscinny_A_Uderzo_Asterix_34_A
&type=22&id=335603 (Letöltve: 2023. 03. 20.)
92
Libri: A borító felett, a kategória utal rá, de nehezen észrevehető.
https://www.libri.hu/konyv/rene_goscinny.asterix-3-asterix-es-a-gotok--1.html
(Letöltve: 2023. 03. 20.)
93
https://book24.hu/konyv/kepregenyek/asterix-34-asterix-es-obelix-szuletesnapja/
(Letöltve: 2023. 03. 20.)
https://www.lira.hu/hu/konyv/szepirodalom/ifjusagi-irodalom/regenyek/asterix-es-
obelix-szuletesnapja-asterix#konyv_adatok (Letöltve: 2023. 03. 20.)
94
95