Kristen Proby

Fenntartások nélkül
(Fusion 4,5 - novella)

Rajongói fordítás

1
 A könyv

Fenntartások nélkül

A Fusion sorozat egy novellája

Szerző: Kristen Proby

Kristen Proby, a New York Times bestseller szerzője

visszavisz bennünket a Fusion sorozatához.

Chase MacKenzie nem a megfelelő férfi Maura Jenkins

számára. Ő egy önjelölt élethosszig agglegény, és nem titkolja a
monogámia iránti ellenszenvét. Egy nőnek mazochistának kell
lennie ahhoz, hogy Chase ágyába akarjon bújni.

Maura pedig nem mazochista.

Chase-nek egyetlen szigorú szabálya van: csak semmi

kötöttség. Ami Maura számára rendben is van, mert igazából nem
is kedveli Chase-t. A férfi arrogáns, beképzelt és ne feledkezzünk
meg arról, hogy parancsolgató is. De amikor a férfi ferde vigyorral
ránéz, a lánynak elgyengül a térde. Nem mintha szándékában állna
bedőlni a férfi bájainak.

Egyáltalán nem.

Nos, talán csak egyszer...

2
 Ezeregy sötét éjszaka

Egyszer volt, hol nem volt, a jövőben...

Egy diák voltam, akit lenyűgöztek a történetek és a tanulás.

Filozófiát, költészetet, történelmet, okkultizmust tanultam, és a
szerelem és mágia művészetét és tudományát. Apám otthonában
volt egy hatalmas könyvtáram, és több ezer kötetnyi fantasztikus
mesét gyűjtöttem össze.

Mindent megtanultam az ősi fajokról és a régmúlt időkről. A

mítoszokról, legendákról és az emberek álmairól az évezredek
során. És minél többet olvastam, annál erősebb lett a képzeletem,
míg végül felfedeztem, hogy képes vagyok a történetekbe bejárni,
hogy ténylegesen azok részévé váljak.

Bárcsak azt mondhatnám, hogy hallgattam a tanáromra és

tiszteltem a tehetségemet, ahogy kellett volna. Ha megtettem volna,
akkor most nem mesélném el ezt a történetet. De vakmerő és
zavarodott voltam, és dicsekedtem a bátorságommal.

3
 Egy délután, kíváncsi voltam az Ezeregyéjszaka mítoszára. és
visszautaztam az ókori Perzsiába, hogy a saját szememmel
győződjek meg róla, igaz-e, hogy Sahriar (perzsa: ‫ شهریار‬, "király")
minden nap... feleségül vett egy új szűzlányt, és aztán az előző napi
feleségét lefejeztette. Azt írták és olvastam is, hogy mire találkozott
Seherezádéval, a vezír lányával, már ezer nőt ölt meg.

Az erőfeszítéseim során valami rosszul sült el. A történet közepére

érkeztem meg, és valahogy helyet cseréltem Seherezádéval - ez a
jelenség még soha nem fordult elő korábban, és a mai napig sem
tudom megmagyarázni.

Most csapdába estem ebben az ősi múltban. És átvettem Seherezádé

szerepét, és az egyetlen módja, hogy megvédjem magam és életben
maradjak, ha azt teszem, amit ő tett.

A király minden éjjel hívat engem, és hallgatja, ahogy szövögetem a

meséket. És amikor az este véget ér, és a hajnal megvirrad, megállok
egy olyan ponton, amitől elakad a lélegzete és vágyik a folytatásra.
És így a király még egy napra megkíméli az életemet, hogy
meghallgathassa sötét mesém folytatását.

4
Amint befejezem a történetet... egy olyan új mesébe kezdek ...mint
amely most előtted is van, kedves olvasó.

5
 Első fejezet

~Maura~

- Nem szeretem a vakrandikat - emlékeztetem Kat barátnőmet

negyedszerre is, mióta húsz perccel ezelőtt felvett a lakásomon. -
Tényleg nem kellett volna összehoznod engem senkivel.

- Szerintem tetszeni fog neked - mondja egy vállrándítással.

- Miért ott találkozunk velük?

- Mert Mac épp most végzett a munkával, és nem tűnt célszerűnek,

hogy hazajöjjön értem és aztán visszamenjen a belvárosba.

Bólintok, és veszek egy mély lélegzetet. Nem arról van szó,

hogy a férfiak idegesítenének. Valójában nem hiszem, hogy valaha
is találkoztam volna olyan férfival, akitől pillangók repdestek
volna a gyomromban, ami azt hiszem, szomorúan kommentálja a
szerelmi életem állapotát.

- Ugye, a férfiakat szereted? - kérdezi felhúzott szemöldökkel és

rám pillant. Kat az egyik legszínpompásabb nő, akit ismerek.
Mélyvörös a haja, a karja tele van gyönyörű tetoválásokkal, és a
ruhái miatt, amiket visel egy címlaplány-naptár borítójára is
kerülhetne. Szuper csinos.

- Igen - válaszolom nevetve. - A férfiakra bukom.

6
- Tökéletes. - Kat elmosolyodik, és beáll egy parkolóhelyre egy
divatos sushi étteremnél a vízpart közelében. - És nincs semmi
nyomás. Nem baj, ha nem tetszik neked.

- Rendben. - Bólintok, és kiszállok a kocsiból és a járdán

csatlakozom hozzá. - Ha semmi más nem történik, akkor is
mókásan töltöttem az időt veled és Mac-kel.

- Ez az, kislány - mondja egy kacsintással, és kinyitja előttem az

ajtót, majd követ az étterembe. Azonnal meglátom Kat férjét,
Macet, aki egy asztalnál ül az étterem hátsó részében. A barátjának
csak a hátát látom, de ismerősnek tűnik.

Amikor Mac mosolyogva feláll, hogy megcsókolja a feleségét,

mintha egy hónapja nem látta volna, a társa is feláll és mosolyogva
megfordul, és én csak arra tudok gondolni, hogy bassza meg.

Bassza meg, bassza meg, bassza meg!

- Maura, ő…

- Chase - mondom, félbeszakítva Mac bemutatását. - Már

találkoztunk.

Chase vigyorog, megmutatva tökéletes fogait és a tökéletes

gödröcskét a jobb arcán. Alám igazítja a széket, és én elfogadom.
Leginkább azért, mert nem vagyok seggfej.

Ha seggfej lennék, megfordulnék és elmennék.

- Honnan ismeritek egymást? - kérdezi Kat, és erősen figyel.

7
- Egyszer részt vettem az egyik tanfolyamán - válaszolom feszes
vigyorral. - Arról nem is beszélve, hogy a borrajongók közössége
nem olyan nagy.

- Igaz – mondja Kat mosolyogva.

Macnek és a bátyjának, Chase-nek van egy sikeres bortúra

cége Portlandben, Oregon államban. Csoportokat kísérnek
étteremről étteremre, és megmutatják az ügyfeleknek, hogyan
párosíthatnak bizonyos borokat különböző ételekkel. Chase
időnként borászati tanfolyamokat is tart.

És ha előre tudtam volna, hogy Chase itt lesz, valószínűleg

nem lennék itt. Ez csak azt bizonyítja, hogy máskor több kérdést
kell feltennem, ha vakrandira hívnak.

- Hogy vagy? - kérdezi Chase. Nevetségesen jól néz ki. Magas,

legalább 180 centi magas, sötétszőke hajú, olyan kék szemekkel,
amikhez egy figyelmeztető feliratot kellene viselnie.

Figyelmeztetés: bugyi leolvasztást okozhat.

- Jól vagyok, köszönöm. - Azonnal kortyolok egyet a borból, amit

Mac éppen kitöltött nekem. Az ital vörös, gyümölcsös és száraz.
Pontosan úgy, ahogy szeretem. - És te?

- Én is.

Kacsint, és visszafordítja a figyelmét Macre, én pedig végre

veszek egy mély lélegzetet.

8
- Szóval, a vakrandik kínosak - mondja Kat, az orrát ráncolva. - De
azt hittem, hogy kedvelni fogjátok egymást. Maura, tudom, hogy a
bor a hobbid, és Chase igazán sokat tud a borokról.

- Ez egy szép módja annak, hogy borisszának nevezz - mondja

nevetve.

- Nem iszik nyakló nélkül vagy ilyesmi - teszi hozzá Kat egy
kacsintással. - Nem tudtam, hogy már ismeritek egymást.

- Nem túl jól - pontosítom. Chase-t a családja és a barátai nagy

játékosként ismerik. Ugyanolyan elkötelezettség-fóbiás, mint én,
de a különbség közöttünk az, hogy nem dugok mindenkivel, aki
érdeklődést mutat irántam.

- Sajnálom, hogy ezt kell mondanom, de ő nem igazán az esetem -

mondja Chase vállat vonva, én pedig nem tehetek róla, de
felhorkantok.

- Komolyan?

Ismét megvonja a vállát.

- Szóval, nem vagyok az eseted, de legalább tizenhatszor elhívtál

randizni az elmúlt két évben. - A szemeimet forgatom, miközben
Mac nevetve kiköpi a vizét, Kat pedig vigyorogva hátradől, és
minket néz. - Szeretném látni, hogyan bánsz azokkal a nőkkel, akik
az eseteid.

9
 Szőke hajamat a fülem mögé tűröm, és szembefordulok vele.
A legkevésbé sem jön zavarba. Inkább úgy mosolyog rám, mintha
én lennék a legaranyosabb kölyökkutya, akit életében látott.

Kurvára idegesít.

- Tudod, nem baj, ha beismered, hogy egy lány nemet mondott, és

továbblépsz. - Oldalra döntöm a fejem, és várom, hogy válaszoljon,
de ő megint csak a vállát vonogatja.

- Nagyon tetszik nekem ez a nő - mondja Mac, és nevet a zöld

szövetszalvétája mögül. – Meg kellene tartanunk.

- Úgy értem, tudom, hogy az egód valószínűleg törékeny, és ezért

hívtál továbbra is randira a harmadik alkalom után, amikor azt
mondtam, hogy fulladj meg a dugótól. De komolyan, Chase. A
bátyád és a felesége előtt azt mondani, hogy nem vagyok az
eseted...?

- Nem vagy az - mondja újra, amikor a sushi megérkezik. A srácok

biztosan sokfélét rendeltek, és mind nagyon finomnak tűnik. - Ez
nem jelenti azt, hogy hogy nem hívlak el randira.

- Nevetséges vagy - felelem, és a szemeimet forgatom.

- Csak őszinte vagyok, édesem - mondja, és bekap egy falatot.

- Remélem, megfulladsz ettől a Kalifornia-tekercstől.

- Te aztán odavagy a fojtogatásért - mondja, és egy pillanatra rám

néz. - Szereted az ilyesmit?
10
 Legszívesebben az arcába vágnám a nyers halamat, de
helyette csak kedvesen elmosolyodom, és azt válaszolom: - Sosem
fogod megtudni.

- Ez nagyon szórakoztató - mondja Kat Macnek, aki bólint. -

Minden nap át kellene hívni őket vacsorára. Soha többé nem lenne
szükségünk televízióra.

Nem tudom megállni, hogy ne kuncogjak egyet a barátnőm

felé. - Bocs, srácok. Azt hiszem, hogy Chase-szel egy kicsit
összezördültünk.

- Nem kell bocsánatot kérned - mondja Kat. - Szóval ez nem egy

szerelmi csatározás.

Azonnal megrázom a fejem, Chase pedig egyszerűen csak

felnevet, és kortyol egyet a borából.

- Semmi baj. A B-terv teljes erővel működik. - Kat felemeli a

poharát. - Finom ételek, bor és kiváló beszélgetés.

- Ezt el tudom fogadni. – A poharamat az övéhez koccintom. - Hogy

állnak a dolgok a Csábításban?

- Fantasztikusan - mondja vigyorogva. Kat a legjobb barátaival

társtulajdonosa Portland egyik legmenőbb éttermének. Ő vezeti a
borbárt, és többet tud a borokról, mint bárki más, akit ismerek. -
Nagyon elfoglaltak vagyunk, és hamarosan elkezdünk forgatni egy
új tévéműsort a BestBites TV számára.

11
- Állandóan azt a csatornát nézem.

- Nos, Mia saját műsort kap. Nagyon izgalmas.

- Ez csodálatos. - Kinyújtom az öklömet, hogy megütögethesse. –

Annyira izgatott vagyok miattatok.

- Mivel foglalkozol, Maura? - kérdezi Mac, és Chase tekintete az

enyémre kúszik.

- Tessék?

- Most jutott eszembe, hogy én sem tudom, mit csinálsz - mondja a

homlokát ráncolva.

- Nem tudsz te semmit, Chase MacKenzie! - Szipogok egyet, és

visszafordulok Mac felé. Titokban élvezem, ahogy Chase nevet
mellettem. - Tanár vagyok.

- Hányadik osztályt tanítod az idén? – kérdezi Kat.

- Az ötödik osztályt – válaszolom, és az orromat ráncolom. - Nem

könnyű, de szeretem.

- És honnan van az az akcentus, amit a hangodban hallok? -

kérdezi Mac.

- Texasból. A texasi Austinból.

- Mi szél hozott Portlandbe? - kérdezi Chase.

12
- Egy munka, és menekülnöm kellett a hőség elől. Látni akartam az
évszakok váltakozását és elegem volt Texasból. A családom ott él,
úgyhogy évente meglátogatom őket párszor, és ez nekem elég.

- Örülök, hogy itt vagy - mondja Kat mosolyogva.

A vacsora hátralévő része szellemes beszélgetéssel és még

több borral telik, és amikor már indulni készülünk, Kat úgy dönt,
hogy túl részeg ahhoz, hogy hazavigyen minket.

- Mac-kel megyek - mondja, beszéde elmosódott.

- Hívhatok taxit - válaszolom, de Chase megrázza a fejét.

- Majd elviszlek - mondja.

- Te is ittál.

- Egy pohárral ittam. Jól vagyok, ígérem.

Megállok a járdán, és kétkedve bámulom. - Nem is tudom.

Azt hiszem, egy taxi jó lesz.

Megfogja a kezem, int Katnek és Macnek, és a járdán a

kocsijához vezet.

Ami épp olyan szexi, mint ő maga.

A francba vele.

- Van egy '68-as Camaród?

13
 Megáll és végignéz rajtam, mielőtt válaszolna. - Igen.
Műszakilag is érdekelnek az autók?

- Nem, szeretem az autókat, csak nem tudom, hogyan kell

megjavítani őket. Ez egy átkozottul szexi kocsi.

- Köszönöm.

Besegít az ülésre. Kicsit be vagyok zsongva..

Vagy, inkább, nagyon is.

És tudom, hogy Chase nem az a fajta fickó, akivel dugni

akarnék. Nem a talán a folyóba dobna, hanem a lefekszik a világ
összes nőjével fajta, és nem akarok egy újabb rovátka lenni az
ágytámláján.

De most egyedül vagyok vele. Mindig vigyáztam arra, hogy ne

maradjak vele egyedül, mert ő szexi, én pedig egy szükségletekkel
rendelkező lány vagyok.

Szexi szükségletekkel rendelkező.

Beül mellém és beindítja a kocsit, a bugyim pedig azonnal

benedvesedik.

Megköszörülöm a torkomat. - Mióta van meg ez a kocsi?

- Néhány éve - mondja, és figyeli, ahogy előrenyúlok és szeretettel

megsimogatom a műszerfalat. Nem tudom megállni, hogy ne
érintsem meg a vintage rádiót, a váltót, a kormányt. Chase a torkát

14
köszörüli, a tekintetét a kezemre szegezi, ahogy karnyújtásnyira
tőlem mindent megérintek.

- Tetszik - suttogom.

- Maura?

- Hm?

- Tedd a kezed a lábadra!

- A lábadra? A tenyeremet a combjára teszem, és érzem, ahogy

minden izma megfeszül a lábában. - Így?

- A kurva életbe - motyogja, és a kezemet átteszi az én lábamra. -

Amikor hozzám érsz, azt akarom, hogy...

- Mit? Mit akarsz majd, Chase?

Felém fordítja azokat a figyelmeztető címkével ellátott

szemeit, fenyegetően összehúzza őket, és ebben a pillanatban már
tudom, hogy bár az agyam azt kiáltja, ne tedd, az ágyékomnak más
ötletei vannak.

Ma este tutira meg fogom dugni Chase-t.

- Chase?

- Téged. Téged akarlak, az istenit.

Lassú mosoly terül el az ajkaimon, és felvonom az egyik

szemöldökömet. - Úgy tűnik, ma szerencsés éjszakád lesz, Chase.

15
- Részeg vagy.

- Nem vagyok annyira részeg. - Megvonom a vállam. - Kicsit be

vagyok állva és nagyon be vagyok indulva.

- A kocsim miatt.

- A kocsi rásegített. - Elvigyorodom, és megnyalom az alsó

ajkamat. - Nagyon szeretném, ha hazavinnél magaddal.

- Ha meggondolnád magad, egyenesen hazaviszlek.

Hát, legalább nem egy seggfej.

- Megjegyeztem.

Sebességbe teszi a kocsit, és beletapos a gázba. Az autó

csikorogva indul el a parkolóhelyről, amin nevetnem kell. - Ha
megölsz minket, mielőtt odaérnénk, akkor nem fogjuk megtenni
azt, és az nem lenne szerencsés.

Csak vigyorog, és az utat figyeli, ahogy átrobog a belvároson,

a nyugati hegyek felé. Végül bekanyarodik egy felhajtóra, és
megáll egy hatalmas ház előtt, amely ezen a környéken egy
vagyonba kerülhetett neki.

- Szép kis ház.

Nem válaszol. Kikapcsolja a biztonsági övemet, és odahajol

hozzám, hogy megcsókoljon, de habozik, amikor az ajkai csak
milliméterekre vannak az enyémtől. - Biztos vagy benne?

16
- Teljesen biztos.

- Nem kedvelsz engem.

- Igaz.

- De szexelni akarsz velem.

Ez nem kérdés.

- Meg akarlak dugni.

A szemei felcsillannak, a száját az enyémhez szorítva habzsol.

A nyelve nem túl erőszakos vagy felületes. Valójában, talán ő a
csókkirály.

A keze végigsiklik a szoknyám alatt a csupasz lábamon, és a

bugyimon keresztül megszorítja a fenekemet.

- Be is fogunk menni? - kérdezem elfulladva. Elvigyorodik, és aztán

már el is tűnik, körbekocogja a kocsit, hogy kinyissa az ajtót és
kisegítsen. A bor okozta zsongás nagy része eltűnt, helyét ez a
hihetetlen szex-bizsergés vette át, ami még jobb.

Bevezet a bejárati ajtón, becsapja mögöttem, azonnal térdre

ereszkedik, felhúzza a szoknyámat a derekam köré és a lábamat a
vállára emeli, majd egy csókot nyom az ágyékomra a bugyimon
keresztül.

- Szent szar! - Zihálok, és erősen belekapaszkodom a hajába, attól

félve, hogy elesem. Az ujját a jutalmat takaró fekete csipkedarab

17
aljába akasztja. Oldalra húzza, és nyelvének hegyét a nagyon
kemény csiklómhoz érinti.

- Na, ez szép - mondja, mielőtt az egész szeméremajkamat a

szájába veszi és keményen szopogatja, amitől egyszerre felsírok és
csillagokat látok.

- Jézusom! - motyogom, amikor hátradől, lehúzza a bugyimat a

lábamon és türelmesen megvárja, amíg kilépek belőle.

- Remek lábaid vannak.

Megcsókolja a combomat, a nyírt szeméremdombomat, majd

a másik combomat, mielőtt feláll, és a kezébe veszi az arcom, és
rám bámul. Én eközben csak a légzésemre koncentrálok.
Megnyalom az ajkaimat, és a következő pillanatban tűzoltó
stílusban a vállára emel, és végigvisz a házán. Sötét van, úgyhogy
nem sokat látok. Csak krómot látok felcsillanni és ragyogó
keményfát, aztán a hátamon fekszem kiterülve egy Texas méretű
ágyon.

A ruháinkat elhullajtottuk a sötétben. Egyikünk sem beszél.

Zihálunk, és szinte kétségbeesetten ragadjuk meg egymást. Egyik
kezével megmarkolja mindkét kezemet, és a fejem fölé az ágyra
szorítja, miközben a szája végigsiklik a testemen, egyenként
elidőzik a mellbimbóimnál, hogy kemény csomókká izgassa őket,
majd felcsúszik a mellcsontomon a nyakamig, végül a fülemig.

18
- Olyan keményen megduglak, hogy a saját nevedre sem fogsz
emlékezni.

Jézusom!

A hangja olyan, mint a színtiszta szex. A teste feszes, a bőre

sima, és én meg akarom érinteni. Meg akarom őrjíteni, ahogy ő is
megőrjít engem.

- Hadd érintselek meg!

Azonnal elengedi a kezemet, én pedig a hajába markolok, és

az arcát az enyémhez szorítom, miközben ő vakon csókol engem.
A vastag, merev farka az ágyékomnál pihen, és én már nem bírom
tovább.

Akarom őt.

Most azonnal.

- Gyere belém - suttogom. Érzem az ajkaimon, ahogy mosolyog.

- Türelmetlen vagy?

- Kanos.

Még mindig mosolyog, amikor egy óvszerért nyúl és felhúzza,

majd akcióba lendülök, letérdelek mellé, és hanyatt fektetetem,
amibe könnyedén beleegyezik. Lehet, hogy most én veszem át az
irányítást, de abszolút kétség sem férhet hozzá, hogy ez kinek a
műsora.

19
 Erősebb és sokkal nagyobb nálam, de hagyja, hogy azt
tegyek, amit akarok, és közben egy önelégült mosoly ül az arcán.

Terpeszben ülök rajta, de mielőtt felnyársalhatnám magam a

lenyűgöző farkára, megragadja a csípőmet és a felsőtestén át
felhúz az arcához, hogy ott újra megcsókolhasson, amitől minden
idegszálam vigyázzban áll.

- Jó és ügyes szád van.

A testembe hümmög, amitől a fejem hátrahanyatlik a

gyönyörtől. A fejtámlába kapaszkodom, hogy megtartsam az
egyensúlyom, és a csípőm előre-hátra mozog a szája fölött.

Végül lefelé tol a testén, és a farkára irányít. Mindketten

felnyögünk a gyönyörtől, amikor mélyen belém temetkezik. Nem
tudom lefékezni magam, hogy ne mozogjak gyorsan, fel és le,
élvezve, ahogy a farka a puncim minden centiméterét eléri, lángra
lobbantva engem.

Amikor a világ kihullik alólam életem legintenzívebb

orgazmusában, újra átfordulunk, a lábaimat a vállaira dobja,
behajol, szélesre nyit és keményen megdug, a saját orgazmusát
kergetve.

Rám rogy, arcát a mellettem lévő párnába temeti, és morog.

Kibaszottul morog.

20
 Miután végre lélegzethez jutottunk, felnyomja magát, hogy
levegye rólam a súlyát, és rám mosolyog.

- Hát, ez jó móka volt.

- Határozottan jó móka volt - válaszolom bólintva, majd kibújok

alóla és felkapcsolom az ágy melletti lámpát. Gyorsan pislogok a
fényben, és egy pillantást vetek rá. Ő engem figyel, még mindig az
ágy közepén térdel, és nehezen lélegzik. - Nem maradok.

- Gondoltam - mondja, legurul az ágyról, beballag a fürdőszobába

és lehúzza a vécét, majd visszatérve azt látja, hogy éppen a
ruháimat húzom fel. - De nem kell most azonnal elmenned.

Ó, igen. De igen.

- De, el kell - válaszolom, és mindent megteszek, hogy nagyon

közömbösnek tűnjek. – Dolgom van reggel.

Bólint. - Akkor hazaviszlek.

- Remek, mivel nincs kocsim, és gyakorlatilag késő éjszaka van.

- Vagy éjfél. - Elvigyorodik, és felhúz egy farmert. Nem gombolja

be, és nem vesz fel inget, helyette csak áll ott összefont karral a
mellkasán, és nézi, ahogy felhúzom a szoknyámat.

Nem találom a bugyimat, és nem vagyok hajlandó elkérni

tőle, úgyhogy inkább elkönyvelem veszteségként.

21
 Öt perccel később már visszaülünk a szexi autójába, és a
lakásom felé tartunk.

- Ez nem fog még egyszer előfordulni - tájékoztatom, megtörve a

csendet.

- Nem, asszonyom.

- Halálra idegesítjük egymást.

Mélyen felsóhajt, és az orra alatt azt mormolja, hogy "ez

igaz”.

- Szóval, még ha meg is van a kémia, nem fogjuk ezt újra csinálni.

- Jó terv.

Bólintok, és kinyújtom felé a kisujjamat. - Kisujj eskü!

- Nem vagyok tizenkét éves kislány.

- Nem, nem vagy az - értek egyet nevetve. - De most hülyén érzem

magam, szóval csak tedd meg!

Összefűzi a kisujját az enyémmel, majd a szájához húzza a

kezem, és megcsókolja az ujjperceimet.

- Így kezdődik a dugás.

- Nem, édesem, a dugás már hónapokkal ezelőtt elkezdődött.

22
 Második fejezet

~Maura~

- Ez maga a mennyország - mondja mellettem Tommy, a hat éve

legjobb barátom. Pontosan tíz évvel idősebb nálam. Ugyanazon a
napon van a születésnapunk, amit együtt ünnepelünk a jövő
hétvégén, hála annak, hogy mindketten egyedülállóak vagyunk.
Ma van a szokásos heti pedikűröztetésünk, és felidézzük az előző
hét történéseit. - Hogy vagy, drágám?

- Jól vagyok - válaszolom, és felsóhajtok, amikor a pedikűr szék

hátsó görgői a derekamat masszírozzák. Ki gondolta volna, hogy
egy menet szex után fájni fognak az izmaim? Persze, intenzív,
szórakoztató menet volt, de nem tartalmazott különösebben
atlétikus elemeket.

Mégis itt vagyok, fájdalmasan és folyamatosan emlékeztetve

magamat arra, hogy megdugtam Portland egyik legnagyobb
játékosát tegnap este. És ebben a legőrültebb rész az, hogy nem
bántam meg. Egy kicsit sem. Dögös volt és vicces, és lehet, hogy
elkötelezettség-fóbiás vagyok, de nem szoktam fűvel-fával
lefeküdni, szóval megérdemeltem egy jó kis szexet.

- És te hogy vagy? - kérdeztem tőle.

23
- Édesem, kimerültem - mondja, és rám kacsint. Tommy jóképű.
Magas, sötét haja és szögletes álla van. Mélybarna szemekkel és
kifogástalan divatérzékkel rendelkezik.

- Kiről van szó? - kérdezem.

- Eduardo - mondja sóhajtva. - Úgy két hete találkoztam vele, és

tegnap este végre randiztunk, és hadd mondjam el, hogy ő
pompás.

- Hol találkoztál vele?

A pedikűrös átvált a másik lábamra és most a jobb vádlimat

masszírozza, ezért dorombolni szeretnék, mint egy kiscica.

- Az élelmiszerüzletben. A fagyasztott termékek sorában. Ő is író.

Nos, azt mondja, hogy szabadúszó író.

Tommy és én egymásra nézünk, és egyszerre mondjuk:

„Munkanélküli.”

- Nincs szükséged arra, hogy valaki lehúzzon - mondom, és a

szemeimet forgatom. – Csak azért, mert dögös és jó az ágyban,
még nem jelenti azt, hogy jó élettárs is.

- Nem feküdtem le vele, édesem.

Tommyra bámulok, majd a homlokomat ráncolom. -

Sajnálom, biztos rosszul hallottam.

24
- Nem volt szex, ami tudom, hogy meglepő, mert én teljesen
ellenállhatatlan vagyok, de csak elmentünk vacsorázni, aztán
sétáltunk egyet a folyóparton és beszélgettünk. Azért elmondom,
hogy elragadóan csókol.

- Szóval nem szexeltetek.

Tommy nevet, és megrázza a fejét. - Nem.

- Hú. Rendben. Biztos tetszik neked.

- Tényleg kedvelem őt. Intelligens és barátságos, és kedves az

anyjához, de nem egy anyuci kedvence.

- Ez fontos - válaszolom bólintva. - Nos, sok szerencsét hozzá.

Tommy folytatja Eduardo dicséretét, majd mindent elmesél a

cikkről, amit a New York Times-nak ír. Tommy kiváló és sikeres
író. Évekkel ezelőtt találkoztunk a boltban, amikor segítségre volt
szükségem egy érett görögdinnye kiválasztásához.

Azóta barátok vagyunk.

Hirtelen a telefonom csilingelése üzenetet jelzett.

A kamerába vigyorgó Chase az, kezében a fekete, csipkés

fehérneműmmel.

Elfelejtettél valamit.

25
- Ó. Édes. Istenem. - Tommy odanyúl, kikapja a telefont a
kezemből és felnagyítja a képet, hogy jobban lássa Chase-t. - Lehet,
hogy én nem szexeltem tegnap este, te viszont igen.

Az egész szalonban halálos csend lesz, mindenki engem

bámul, majd nevetni kezdenek.

- Azt hiszem, hogy ezt a város másik végén is hallották - mondom,

és visszaszerzem a telefonomat.

- Drágám, jobb lesz, ha elkezdesz beszélni. Az a férfi nagyon

jóképű.

- Nekem mondod? - motyogom, és visszacsúsztatom a telefonomat

a zsebembe, anélkül, hogy válaszolnék Chase-nek. - Tényleg nincs
sok mondanivalóm.

- Hazugság - mondja, és a fejét rázza. - Kezdjük az elején, használj

mocskos szavakat.

Kuncogok, és felnézek a plafonra. - Vakrandi volt.

- Megdugtál egy idegent?

- Tényleg vissza kellene fogni a hangodat - válaszolom szárazon. -

Beszélhetnénk erről később?

- Jó leszek - mondja, és a kezére támaszkodva figyelmesen hallgat.

– Folytasd!

26
- Nem idegen. Valójában már ismertem őt néhány borászati
tanfolyamról és kóstolótúráról, amelyen részt vettem. De a
barátnőm, Kat nem tudta, hogy már ismerjük egymást, és
megkérdezte, hogy elmennék-e vele és a férjével, valamint
valakivel - akiről nem tudtam, hogy a sógora - egy meglepetés
vakrandira.

- Chase?

- Chase. - Bólintok. - Minden alkalommal randira hívott, amikor az

útjaink keresztezték egymást, és én mindig visszautasítottam.

- Miért? Dögös.

- Mert őt sem érdekli az elköteleződés.

- Telitalálat - mondja vigyorogva.

- És fűvel-fával lefekszik.

- Oké, szóval te nem fekszel le fűvel-fával, de nem akarsz

házasságot és gyereket sem, szóval csak élvezd őt egy ideig,
óvszerrel, aztán lépj tovább. Nem tudom, hogy mi a probléma.

- Én csak... - sóhajtok és megvonom a vállam. - Tudom, hogy nem

szeretnék családot, de milliónyi pasival sem akarok lefeküdni. És
nem tudom, hogy eddig hol járt a farka.

- Nos, most már igen - mondja Tommy kuncogva. - És ott hagytad a

gyönyörűséget. Szándékosan?

27
- Nem, tegnap este nem találtam, amikor felöltöztem, és ahelyett,
hogy elhúztam volna azt a kínos utánérzést, egyszerűen csak
eljöttem nélküle. De semmi baj, majd megmondom neki, hogy
dobja ki.

- Drágának tűnik - mondja homlokráncolva.

- Az is. - Imádom a drága fehérneműket. - De vehetek másikat.

- Menj és hozd el! - int Tommy, mintha nevetséges lennék.

- Megkérhetem, hogy küldje el postán.

- Ne légy nevetséges! Maura, te egy erős, független, vagány nő

vagy. Képes vagy találkozni egy férfival a gyönyörűséged miatt.

- Imádom, ahogy gyönyörűségnek nevezed a fehérneműt -

válaszolom, az orromat ráncolva. - Imádnivaló vagy.

- Te pedig témát váltasz. Menj, és vedd vissza a bugyidat, Maura!

Nézz annak a szexi férfinak a szemébe, amikor odaadja neked,
emeld fel a fejed, és sétálj el.

- Igazad van - mondom. - Nincs mit szégyellnem. Szóval, jól

éreztük magunkat. Mindketten benne voltunk, és én nem hoztam
magam zavarba.

- Akkor menj!

- Majd később írok neki egy üzenetet. Nem fogok egy csettintésre
ugrani.

28
- Szó sem lehet róla - ért egyet Tommy.

- Akkor eldőlt. Úgyis összefutok vele, és nem vagyok hajlandó

lemondani a boros hobbimról csak azért, mert ő a szakmában van.

- Az nagy hülyeség lenne.

- Pontosan. - Határozottan bólintok, és rámosolygok Tommyra. –

Képesek vagyunk érett felnőttként viselkedni.

- Így van.

- Nagyszerű. - Új önbizalommal felvértezve, hogy tudom kezelni a

Chase és a köztem lévő ügyet, belecsúsztatom a lábam a flip-flop
papucsomba. Végül is ő is csak egy ember. Nem mintha Ryan
Reynolds lenne. Lehet, hogy úgy néz ki, mint Ryan Reynolds, de ez
csak genetika.

Most már aztán semmi értelme az egésznek.

- Túl sokat gondolkodsz - mondja Tommy. - Hagyd abba!

- Nem igaz.

- De igen.

Nevetek, és belekarolok Tommyba, ahogy kisétálunk a

szalonból a kedvenc szombati ebédelő helyünk felé.

- Oké, mára befejeztem a túl sok gondolkodást. Elmegyünk

vásárolni ebéd után?

29
- Igen. Le kell cserélnünk azt a farmert, amit viselsz. A csípőfarmer
már egy éve kiment a divatból.

- Ezért tartalak téged - válaszolom, és a vállára hajtom a fejem.

- Azt hittem, hogy azért, mert csodás dísz vagyok a karodon, és

ragyogó táncos.

- Hát, ezek is szempontok.

Leülünk a szokásos asztalunkhoz, és a bőséges itallapról

rendelek magunknak egy üveg bort, ami illik a salátáinkhoz. Ez a
hely készíti a legjobb Caesar salátát a városban.

- Jól értesz a borokhoz - mondja Tommy, miután kortyol egyet a

száraz rozéból.

- Csak várj, amíg megkóstolod, miután ettél a salátádból.

Elképesztő.

- Tarthatnál bortanfolyamot. Remek tanár vagy.

- Nem hiszem, hogy az ötödikes diákjaim a borról akarnak tanulni.

– Vigyorgok, és az ajkamhoz emelem a poharamat.

- A szüleik talán igen. - Megvonja a vállát.

- Ez a hobbim, és szeretném, ha az is maradna. Ha munkává válna,

akkor már nem lenne olyan szórakoztató.

- Ez igaz.

30
 Kihozták a salátánkat, és miután eszik belőle és belekortyol a
borába, barna szemei meglepetten tágra nyílnak.

- Szent szar, ez nagyon finom.

- Ugye?

- Imádom, hogy tudod ezeket a dolgokat, mert később

felhasználhatom, hogy lenyűgözzem az embereket.

- Azért vagyok, hogy szolgáljalak - válaszolom egy kacsintással. –

Lenyűgöző információkkal állok rendelkezésedre.

- És még csinos is vagy. Nos, még szebb leszel, amikor majd egy
jobb farmert veszünk neked.

- Sokba fog ez kerülni nekem?

Úgy bámul rám, mintha most mondtam volna, hogy punk

frizurát akarok csináltatni és szivárványszínűre akarom festeni a
hajam. - Helló. Velem vagy. Igen, baszd meg, drága lesz.

- Csak ellenőrizni akartam.

****

A hitelkártyám füstölög, és a lábam sikít, amikor besétálok a

házamba öt órával később, táskákkal és dobozokkal megrakodva.

Hála Istennek, nem gyakran vásárolunk így. Hajléktalan

lennék, mert a fizetésemet farmerre és cipőre költeném, a
jelzáloghitel helyett.
31
 Mindent felakasztok a szekrénybe, aztán lerogyok a
kanapéra és a plafont bámulom. A telefonom újabb üzenetet jelez.

Persze, hogy Chase az.

Ezúttal egy fotó a bugyimról, kimosva és szépen

összehajtogatva a bokszeralsója mellett.

Chase mos. Érdekes.

Nem azért habozom, hogy elmenjek hozzá és begyűjtsem a

gyönyörűségemet, mert félek tőle, vagy zavarban vagyok miatta.

Hanem azért, mert működik köztünk a kémia. Gyakorlatilag

ez egy élő, lélegző dolog, amikor egy szobában vagyunk, és nem
tudom, vajon képes vagyok-e ellenállni neki.

Nem akarom akarni őt.

De mégis akarom.

Felnőttnek lenni nehéz.

Végül felsóhajtok, és válaszolok az üzenetére.

Köszönöm, hogy kimostad. Hétfőn találkozhatunk az

irodádban, hogy átvegyem?

Ha az irodájában vagyunk, akkor nagyobb biztonságban

leszek. Valószínűleg nem fog eszméletlenre dugni az irodában.

Vagy igen?

32
 Megvonom a vállam, és kisétálok a konyhába egy pohár
borért és néhány Ibuprofenért az egész délutáni vásárlás miatti
enyhe fejfájásra.

Tommy általában hazajön velem beszélgetni, és elrakja az új

cuccaimat, de ma este ismét randevúja van Eduardóval. Örülök,
neki. Remélem, hogy ez a fickó jól bánik Tommyval, és nem kell
majd átmennem rajta a kocsimmal.

Elvigyorodom, és belekortyolok a boromba erre a

gondolatra. Valószínűleg nem tennék ilyet.

Csörög a telefonom, és a szívem ugrik egyet, de az anyám az,

nem Chase.

- Szia, anya.

- Szia, drágám - mondja mosollyal a hangjában. - Hogy vagy?

- Remekül. És te?

- Nos, jól vagyok. Apukáddal délután moziba mentünk. Az az

ember több pattogatott kukoricát tud enni, mint bárki más, akit
ismerek.

Elmosolyodom, és betakarom a lábam a takaróval. - Igen, az

biztos. Mit láttatok?

- Ó, azt az új szuperhősös filmet, ami mostanában olyan menő.

Egész jó volt, azt hiszem. Egy csomó erőszakkal. De az a Chris
Hemsworth nem rossz látvány.
33
- Nem, nem az. - Nevetek, és szorosan fogom a telefont, élvezettel
hallgatom anyámat. - Mi újság Texasban mostanában?

- Esős idő volt – folytatja. Mindent elmond az időjárásról, Louisa

unokatestvérem esküvőjéről, amiről lemaradtam a múlt hétvégén,
és a múlt heti Beverly nénikémmel Waco-ba tett kiruccanásról,
hogy megnézzék a silókat.

- Elfoglalt voltál - mondom végül.

- Nos, nem akarok lelassulni, hogy aztán ne tudjak újra elindulni.

- Ötvenöt éves vagy, nem nyolcvanöt.

- Nem illik egy nő koráról beszélni, Maura.

Elképzelem, ahogy ráncolja a homlokát, és ez megnevettet.

- Igen, asszonyom.

- Most pedig mesélj nekem a munkáról. Randizol valakivel?

- Mi köze ennek a munkához?

- Csak válaszolj a kérdésre!

Elhúzom a fülemtől a telefont, a homlokomat ráncolom, majd

így válaszolok: - Nem, nem randizom senkivel.

Mélyet sóhajt. - Drágám, már majdnem harminc éves vagy.

Nem leszel fiatalabb.

És akkor ennek a beszélgetésnek vége.

34
- Mama, nagyon szeretlek, és örülök, hogy hívtál, de meztelen
vagyok, éppen most jöttem ki a zuhany alól, úgyhogy jobb, ha
leteszem.

- Miért nem mondtad? Tudok várni.

- Sajnálom, de mennem kell. Szeretlek, anya. Adj apunak egy puszit

a nevemben!

Befejezem a hívást, és kifújom a levegőt. A szüleim, mint a

legtöbb szülő, aggódnak. Azt gondolják, hogy biztosan magányos
vagyok. És persze azt akarják, hogy férjhez menjek, és legalább
négy unokával ajándékozzam meg őket.

De ez nem fog megtörténni.

Bárcsak ne lennék egyke, hogy esélyük legyen arra, hogy

nagyszülők legyenek. Jók lennének benne. Ez az egyetlen dolog az
életemben, ami miatt egy kicsit bűntudatom van.

Megint csörög a telefonom. Ezúttal Tommy az.

- Nem ment jól a randi? - kérdezem vigyorogva.

- Szeretném, ha értem jönnél - mondja halkan.

- Hol vagy? - Felpattanok, és a táskámért és a kulcsaimért nyúlok.

- Elküldöm neked a helyzetemet telefonon, mert nem vagyok

teljesen biztos benne, hol vagyok.

- Küldd el. Mindjárt ott leszek. Megsérültél?

35
- Nem. - A torkát köszörüli. Valami nincs rendben. - Csak kérlek,
siess!

- Máris megyek.

Tommy olyan nekem, mintha a fivérem lenne, és a hangja

megrémített. A hely, ahol tartózkodik, lent van a Pearl kerületben,
csak húsz percre a házamtól.

Tizennégy perc alatt odaérek.

Tommy a járdán vár, és amint megállok, a kocsimhoz rohan.

Beugrik, én pedig elrobogok, és közben rápillantok. Az arca
sápadt, a keze egy kicsit bizonytalan.

- Mi történt?

- Eduardo nem is olyan fantasztikus, mint gondoltam - mondja

egyszerűen, és tudom, hogy most nem fogok több információt
kiszedni belőle. A háza felé kanyarodom, de ő megrázza a fejét. -
Nem mehetnénk inkább hozzád?

- Dehogynem.

Miután hazaérünk, besétálunk, ő pedig nyugtalanul

végigsimít az arcán. - Mikor fogom végre megtanulni?

- Bántott?

A fejét rázza, hogy nem. - Kiütöttem.

36
- Behúztál neki? - Megdöbbentem. Tommy a legkevésbé erőszakos
ember, akit ismerek.

- Többször is - mondja. - Valami furcsa szarságért van oda.

- Tessék?

Csak a fejét rázza, és fel-alá járkál. – Mindig túl hamar

megbízom az emberekben. Jól mentek a dolgok, de aztán
elkezdtünk smárolni, és a kezét a torkomra tette. Gondolom,
odavan a fojtogatásért, én meg végképp nem. Szóval mondtam
neki, hogy hagyja abba, és egy percig meg is tette, de aztán megint
elkezdte, és azt mondta, hogy ne játsszam a nehezen kaphatót.

- Nagyon sajnálom, Tommy.

Megvonja a vállát, és egy hatalmas ölelésbe von.

- Miben segíthetek? - kérdezem.

- Szeretnék itt maradni ma éjszakára. Úgy értem, jól vagyok, de túl

sokat gondolkodnék az egészen, ha egyedül mennék haza.

- Rendben. - Hátradőlök, és rámosolygok. - Itt vagyok neked.

- Nem érdemellek meg téged.

- Ja. Valószínűleg nem. - Újra a mellkasának támasztom a fejem és

szorosan átölelem. - Szóval a fojtogatásnál meghúzod a határt. Mit
szólnál a lovaglópálcához?

- Nagyon vicces - mondja nevetve. - A páholás nem rossz dolog.

37
- Sajnálom, hogy megkérdeztem. Kicsit nehezemre esik erről
beszélni, mivel olyan vagy nekem, mint a bátyám. Rosszallóan
ráncolom az orromat. - Azért örülök, hogy itt vagy.

- Én is. - Megcsókolja a homlokomat. - Ami a boldogabb híreket

illeti, hallottál már Chase-ről?

- Kimosta a bugyimat.

- Nos, ez kedves volt tőle.

Felhorkantam. - Azt mondtam neki, hogy hétfőn találkozzunk

az irodájában, hogy elhozhassam.

Tommy bólint. - Jó ötlet.

- Úgy értem, nem valószínű, hogy észbontó szexre csábít majd az

irodájában, nem igaz?

Tommy elvigyorodik, és a fejét rázza. - Persze, ha ettől a

gondolattól jobban alszol éjszaka.

- Csak bemegyek és kijövök, alig veszi majd észre, hogy ott voltam.

- Ezt mondta ő - mondja Tommy kacsintva. - Felnőtt nő vagy, M.

Csak utasítsd vissza a közeledését, és folytasd az életed.

- Olyan nehéz nemet mondani neki. - Duzzogva hátrahajtom a

fejem a kanapén. – Azok a szemek.

- Mindenkinek van szeme.

38
- De nem ilyen. Biztos vagyok benne, hogy képes irányítani az
elmémet.

- Szóval szexi szemei vannak?

- Annyira szexi.

- Ez még nem jelenti azt, hogy szexelned kell vele az irodájában.

- Igaz. - Bólintok, és a döntésem megszületett. Már megint. - Nincs

több szex Chase-szel.

- Csak tégy meg nekem egy szívességet, és tarts óvszert a

táskádban. Csak a biztonság kedvéért.

- Ez nem segít abban, hogy a lábaimat összezárva tartsam a világ

legszexibb férfija előtt.

39
 Harmadik fejezet

~Chase~

Az elmúlt egy órában negyvenedszerre is megnézem az

órámat. A tanításnak mára már vége van és ő bármelyik percben
besétálhat az irodám ajtaján. Valószínűleg magassarkút visel,
amitől véglegesen elgyengülök.

Nem minden nőnél érzem ezt. Férfi vagyok, és értékelem a

szép lábakat, egy szexi magassarkúban prezentálva, de amikor
Maura visel ilyet, az olyan, mintha egyenes út vezetne a
farkamhoz. A lábai egyszerűen... elsőrendűek. És amikor a derekam
köré kulcsolódnak, az olyan közel van a mennyországhoz,
amennyire csak lehetséges. És még csak egyszer dugtunk.

Ekkor hallom, hogy a cipője kopog a külső bejárat

keményfáján, aztán Maura szőke feje megjelenik az ajtófélfánál.

- Szia. - Elvigyorodik, és besétál az irodámba. Magassarkúban van,

de szexi ruha helyett, a lehető legilledelmesebb hosszú
szoknyában és fehér blúzban.

Jézusom, teljesen tanár üzemmódban van. Életemben nem

vonzódtam még soha ennyire egy tanárnőhöz, akit ismertem. -
Helló. - A torkomat köszörülöm, és kétszer is meggondolom, hogy

40
felálljak-e az asztalom mögül. Már most olyan kemény vagyok,
hogy a farkam szinte lüktet, és még hozzá sem értem a nőhöz.

A tények alulértékelése, ha azt mondom, hogy vonzódom

Maurához. Gondolkodás nélkül megdugnám őt a hét minden
napján.

És most, hogy itt van az irodámban, és a kémia sistereg

közöttük, az asztalomra akarom emelni, és a golyóim ütközéséig
belé akarok temetkezni.

- Csak bámulni fogsz, vagy odaadod végre az alsóneműmet? - Az

ajkába harap, és oldalra billenti a fejét. Szőke haja a vállára omlik,
kék szemei rám mosolyognak, és hirtelen, megszületett az
elhatározás.

- Élvezem, hogy nézhetlek - válaszolom, majd felállok,

megkerülöm az asztalt és vigyorgok, amikor a szemei tágra
nyílnak, amint felé közeledem. - Gyönyörű nő vagy, Maura.

- Köszönöm - mondja, és nagyot nyel. – Biztosan elfoglalt vagy,

csak összeszedem a holmimat és megyek.

- Tetszik ez a külső - mondom, és gyengéden megrángatom egy

aranyszínű hajtincsét. - Mindig ilyen illedelmesen öltözködsz a
suliba?

- Ötödikeseket tanítok, Chase. Mit kéne felvennem, miniszoknyát

és hasvillantós pólót?

41
- Azt inkább tartogasd egy privátabb helyzetre - válaszolom, és
lehajolok, hogy megcsókoljam az arcát. Nem húzódik el. A kezem a
csípőjén nyugszik, az ujjbegyeimmel a fenekét markolom. –
Szeretlek nézni - suttogom a fülébe. - Szeretnélek összezavarni.

- Megbeszéltük, hogy nem csináljuk ezt még egyszer - emlékeztet,

de a szavai gyengén hallatszanak, és a keze felsiklik a
mellkasomon a nyakkendőm csomójáig. – Kisujj-esküt tettünk.

- Itt csak mi vagyunk. - Megcsókolom a fülét. - Senki sem fogja

megtudni, hogy megszegtük a kisujj-esküt.

- Én tudni fogom.

A kezem végigsiklik az oldalán, miközben meglazítja a

nyakkendőmet.

- Lesöpörsz mindent az asztalodról, hogy itt dugj meg?

- Itt foglak megdugni - erősítem meg, és érzem, hogy a

mellbimbója megfeszül. a tenyerem alatt. - De túl türelmetlen
vagyok ahhoz, hogy bármit is arrébb tegyek az asztalomról.

Mindkét kezemmel megragadom a blúzát, és széttépem, az

összes gomb lepattan és szétszóródik a szobában.

- Szent szar. - Nevet, miközben kihúzza a vállát blúzból. - Erős

vagy.

- Elszánt vagyok - válaszolom, és nem vesződöm azzal, hogy

levegyem a fehér csipkés melltartóját. Csak lehúzom, felfedve
42
azokat a kemény mellbimbókat, és az egyiket a fogaim közé
rántom. - A melleid tökéletes méretűek.

- Egy kicsit nagyok.

- Kurvára tökéletesek.

Kigombolja az ingemet, de már nem tudok tovább várni, hogy

benne legyek. Felgyűröm a szoknyáját a csípőjére, és vigyorgok.

- Nincs rajtad bugyi?

- Van itt egy tiszta - mondja, és felhúzza a szemöldökét. Istenem,

kurvára imádom a magabiztosságát. Felemelem az asztalra. -
Lehet, hogy összekeverjük a papírjaidat.

- Kurvára nem érdekel - morgom. Ahelyett, hogy belé nyomulnék,

ahogy elterveztem, gyorsan előhúzom az óvszert a zsebemből, és
mellé dobom az asztalra, majd leguggolok elé, és széttárom a
lábait. Gyönyörű és nedves. Értem könyörög.

Végighúzom az ujjamat a csiklóján, át a nedves redőkön,

majd belényomom, és meggörbítem; megtalálom azt a varázslatos
pontot, amitől zihálni kezd.

- Chase.

- Így van, bébi. - Vigyorgok fel rá. Kék szemei lángolnak, a szája
nyitva, ahogy nagy levegőt vesz, miközben nézi, ahogy ujjal
baszom. - Olyan átkozottul nedves vagy, Maura.

43
- Begerjedt - motyogja, majd nagyot nyel, és nézi, ahogy a
hüvelykujjam a csiklóját nyomja. - Ó, Istenem.

- Milyen érzés?

- Valaki még meghallhat minket.

- Mindenki elment. Válaszolj a kérdésre!

- Zizegek.

Elmosolyodom, és elengedem a csiklóját. – Zizegsz?

- Az elektromos feszültségtől.

A hüvelykujjamat a nyelvemmel helyettesítem, és könnyedén

megnyalom. Beletúr a hajamba, szorosan fogja és a helyén tart.

- Ez kurva jó - motyogja. A lába a vállamra támaszkodik. Közelebb

húzom a fenekét az asztal széléhez, hogy jobban hozzáférjek, és a
seggétől a csiklójáig végignyalom. - Azt akarom, hogy bennem
légy!

Nem veszek tudomást róla, és tovább falom, imádom az ízét

és illatát, mintha nem tudna betelni velem. Ez a legerősebb
afrodiziákum, amit valaha is ízleltem, és kurvára imádom.

- Chase.

Így van, ez vagyok én, és azért vagyok, hogy elveszítsd az

önuralmadat.

44
 Most már a csípőjét forgatja, erősebben nyomja a számhoz,
viszont én már nem tudok tovább várni.

Felállok és kigombolom a nadrágomat, és miután

mindkettőnket megvédtem, belé mélyedek, és nyögünk a tiszta
kéjtől. - Jézusom, Maura. Olyan átkozottul jól érzés benned lenni.

Megmarkolja a hajamat, és a derekam köré kulcsolja a lábait,

megszorít és sürget, hogy kíméletlenül dugjam meg, én pedig
boldogan engedelmeskedem neki.

- Ó, Istenem - nyögi, és hagyja hátraesni a fejét. Beleharapok a

nyakába, nyalom a kulcscsontját, majd a mellbimbóját rágcsálom.
A teste annyira érzékeny, annyira készen áll rám. A szex vele
teljesen mámorító.

Közénk nyúl, a csiklóját nyomogatja, és a puncija körém

szorul, amitől a szemeim keresztbe állnak.

- A francba, bébi, ha így folytatod, nem fogok kitartani.

- Keményen és gyorsan - mondja zihálva. - Keményen és gyorsan

szeretem.

Újra beleharap abba a dús ajkába, és én nem tudom

visszafogni magam. Keményen és gyorsan döfködöm, ahogyan ő
szereti. A puncija olyan körülöttem, mint egy kesztyű, és perceken
belül már fölötte vagyok, egyik kezemmel az asztalra

45
támaszkodom, a másik kezem a hajában, és keményebben élvezek
el, mint valaha.

Felkiált, és a fogait a nyakamba mélyeszti, meglovagolva a

saját orgazmusát és ebben a pillanatban tudom, hogy bármit is
mond, nem ez volt az utolsó alkalom, hogy benne voltam.

Kibaszottul kizárt.

Miután mindketten kifújjuk magunkat, kicsúszom belőle, és

segítek neki lábra állni. A homlokát a mellkasomhoz támasztja,
hogy megnyugodjon, én pedig átölelem, hirtelen gyengédséget
érzek iránta. De mielőtt észbe kapnék, a pillanat már el is múlik, és
ő kimozdul a karjaimból. Leengedi a szoknyáját, megigazítja a
melltartóját, majd rám néz.

- Mit vegyek fel hazafelé menet? Tönkretetted a blúzomat.

Elvigyorodom, és leveszem az ingemet, felé nyújtom. -

Megkaphatod az enyémet.

Megvonja a vállát, és felhúzza, begombolja, majd az aljára

csomót köt.

- Szuper nagy, de megteszi. A bugyim?

Megkerülöm az íróasztalomat, kidobom az óvszert, és

kihúzom a fiókot. - Tessék.

Ahogy átnyúl az íróasztal fölött, lelöki a táskáját, és az egész

tartalma kiömlik belőle.
46
- A francba - motyogja. Magára húzza a tiszta bugyit, majd
visszateszi a holmiját a táskájába, majd feláll, és kisimítja
gyönyörű, zilált haját az arcából. - Soha többé.

- Soha többé, mit? - kérdezem, és keresztbe fonom a karjaimat a

mellkasom előtt, szándékosan értetlennek mutatva magam.

- Ezt. – Gyorsan int, és kettőnkre mutat. - Szexet. Nem lesz több

szex.

- Maura, utálom, hogy én vagyok az, aki erre rámutat, de

átkozottul jók vagyunk a szexben.

- Nem érdekel.

- Engem érdekel. Nagyon is.

- Nos, ez nem csak rólad szól. Nem nézhetsz csak úgy rám
vigyorogva azokkal a pokolian szexi szemeiddel és várhatod el,
hogy a bugyim leolvadjon rólam.

- Ma nem is volt rajtad bugyi.

Nevet, aztán megrázza a fejét. - Látod? Elbűvölő vagy. Nem

lehetsz ennyire elbűvölő.

- Miért nem? Kedvemet lelem benned.

- Miért?

- Tessék?

47
- Miért kedvelsz?

Oldalra billentem a fejem. Soroljak fel neki egy egész rohadt

listát?

- A szex hihetetlen. Gyönyörű vagy. Vicces. Bízom benned.

- Bízol bennem. Nem is ismersz.

- Nézd, ha a szex kellemetlen számodra, nem foglak többé

háborgatni. Nem kényszerítettelek, Maura.

- Nem így értettem. – Megdörzsöli az arcát. - Persze, hogy nem

kényszerítettél. Csak nem tudok ellenállni neked, amikor rám
nézel.

- Hogy nézek rád?

- Csak úgy. A szemeid halálosak.

- Nos, attól tartok, nem tudom megváltoztatni a tekintetemet.

A lány ajkai megrándulnak. - Szórakoztató vagy, és a szex

fantasztikus, de ez nem az, amit keresek.

- És szerinted mi ez?

- Egy fellángolás. Egy gyors dugás. És bár ennek volt egyszer helye
az életemben, most már nincs.

- Értem. - Bólintok, kissé csalódottan. - Házasságot akarsz.

Ezt nem tudom megadni neki. Sem neki, sem senki másnak.

48
- Nem - feleli, és ezzel meglep. - Nem akarok házasságot. De nem is
akarok egyike lenni azoknak, akik az ágyadban megfordultak.
Vagy az íróasztalodon.

- Te vagy itt az egyetlen.

- Egyelőre. - A vállára akasztja a táskáját. - A hírneved megelőz

téged, Chase.

- Ahogy a tiéd is, Maura.

Ez nem tetszik neki. Nem, ez egyáltalán nem tetszik neki. A

homlokát ráncolja, és a csípőjére teszi a kezét. - Ez meg mit
jelentsen?

- Nem én vagyok az egyetlen, aki forgóajtó hírében áll. És nem,

mielőtt felvetnéd, nem ezért vonzódom hozzád. A legkevésbé sem.
De azért elgondolkodtató.

- Nem vagyok ribanc.

- Nem is neveztelek annak. De tudod mit? Én sem vagyok az.

A szája kinyílik és becsukódik, aztán megrázza a fejét és

elfordul, majd meggondolja magát, visszafordul és rám mutat. -
Soha többé. Soha.

Ezzel kivonul az irodámból, és becsapja maga mögött az

ajtót, otthagyva engem a szex szagával és a rendetlen íróasztallal.
Leülök és megakad a szemem valamin az asztalom alatt.

49
 A tárcája. Lehajolok érte és felkapom, majd felnevetek. Nem
írok üzenetet neki. Kíváncsi vagyok, mennyi időbe telik, amíg ő
felhív és elkéri.

Elteszem az íróasztalomba, nem sértem meg a magánéletét

azzal, hogy belenézek. Nincs is rá szükség. Tudom, hogy kié.

A legszexibb nőé, akivel valaha is találkoztam. És alig várom,

hogy újra láthassam.

****

- Nézd, Mac, tudom, hogy kockázatos a terjeszkedés, de van rá

pénzünk, és megvan rá a kereslet. Azt hiszem, itt az ideje, hogy
lépjünk.

Mac az íróasztala mögött ül velem szemben, összekulcsolt

kezekkel hallgatja, amit mondok. Ezért tudunk jól együtt üzletelni.
Képesek vagyunk tisztelettel meghallgatni egymást, még akkor is,
ha nem mindig értünk egyet a másik véleményével.

- Szerintem ez még túl korai. Csak a múlt hónapban indítottunk

egy újabb túrát.

- És minden hely foglalt - emlékeztetem. - Nem tudunk lépést

tartani. A bor trendi, és jó móka. Mi vagyunk az egyetlen cég,
amelyik ilyen túrákat kínál egész Oregonban. Ezt ki kellene
használnunk.

50
- De éjszakai túrák? Az nagyon drága lesz. Ha hozzáveszem a
hotelköltségeket, nem tudom elképzelni, hogy valaki fejenként
közel ötszáz dolcsit fizessen egy hétvégére a borászatok
látogatására. - Ugyan már, az emberek fizetni fognak érte. Lányos
hétvégék, legénybúcsúk, nászutasok.

- Nem akarok olyan sokat távol lenni Kat-től. Már így is

lemondtunk estékről a munkánk miatt, és nem akarok hétvégén is
távol lenni.

- Új embereket veszünk fel az éjszakai kirándulásokra. Felajánljuk

a többi túravezetőnek. Miénk a cég, Mac, nem kell, hogy részt
vegyünk ezeken a kirándulásokon.

- Oké. - Sóhajt és bólint. - Igazad van. Benne vagyok.

- Kiváló. - A telefonom zümmögése hívást jelez. - Helló, Maura.

Mac felvonja a szemöldökét, én pedig lepattintom. Elvégre ő

a bátyám.

- Szia. Bocsánat, hogy a munkahelyeden zavarlak, de azon

gondolkodom, hogy nem hagytam-e ott a pénztárcámat az
irodádban tegnap? Már mindenhol máshol kerestem.

- Ami azt illeti, igen. - Elvigyorodom, a jobb bokámat a bal

térdemre helyezem. - Biztonságban van az íróasztalomban.

- Ó, hála Istennek!

- Bármikor eljöhetsz érte.

51
- Pont ez a lényeg. Nem tudok.

Most már hallom a remegést a hangjában, és azonnal

kiegyenesedem.

- Mi folyik ott, Maura?

- Kifogyott a benzin - mondja. - És megpróbáltam lerövidíteni a

hazafelé vezető utat, mert tudtam, hogy hamarosan kiürül a tank,
de egy gyanús környéken vagyok, szóval nem hiszem, hogy
bárhová is gyalog kéne mennem.

- Hol vagy?

Megadja a mellékutcák nevét, és kezdek vöröset látni.

- Ne szállj ki az autóból! Zárd be az ajtókat! Amint tudok, ott

leszek. Most indulok.

Befejezem a hívást, és tekintetem találkozik Mac-ével.

- Mennem kell.

- Mi van közted és a nő között?

- Nos, most mennem kell, hogy biztos legyek benne, hogy nem ölik
meg, vagy még rosszabb, csak azért, mert kifogyott a benzine, és
mert én túl makacs voltam ahhoz, hogy elmondjam neki, hogy
tegnap az irodámban hagyta a tárcáját.

- Miért csináltad?

52
- Azt akartam, hogy a változatosság kedvéért ő jöjjön hozzám. -
Megrázom a fejem. - Később találkozunk.

- Vezess óvatosan!

Az irodámba sietek, hozom a kulcsaimat és a tárcáját, és

lekocogok a parkolóházba. Ha nem hajtok fel az autópályára,
gyorsabban odaérek hozzá.

Pontosan tizenegy perc múlva.

Megállok mögötte. Egy lakónegyedben van, de néhány

gyanús külsejű ember kiült a tornácra, és ferde szemmel néznek
rá.

Amikor az ajtóhoz megyek, csak annyira engedi le az ablakot,

hogy becsúsztathassam a pénztárcáját.

- Köszönöm. Elmehetsz.

A homlokomat ráncolom.

- Azt hittem, kifogyott a benzin. Hová mennél így, édesem?

Homlokát a kormánykeréknek támasztja, és felnyög. - A

francba! Ha itt hagyom a kocsimat, valószínűleg megrongálódik.

Teljesen igaza van.

- Gyere, szállj be a kocsimba!

- Itt maradok és hívok egy vontatót.

53
- Vagy beülsz a szexi seggeddel a kocsimba. Ez nem kérés, Maura!

54
 Negyedik fejezet

~Maura~

- Nem vagy a főnököm. - Nézek rá, de mélyen legbelül, annyira

megkönnyebbültem, hogy itt van. Összeszedem a táskámat, a
kulcsaimat és az aktatáskámat, kiszállok a kocsimból, és bezárom,
miközben követem őt a terepjárójához. Ez az autó más, mint a
múltkori. Beültet a kocsiba, aztán megkerüli és beül mellém. De
ahelyett, hogy elhajtana, inkább telefonál egyet.

- Szükségem van egy vontatóra, amilyen gyorsan csak lehet. -

Megadja a mellékutca adatait, ahol vagyunk és leteszi.

- Ezt én is meg tudtam volna csinálni - mondom, az ölemben lévő

táskámba kapaszkodva. Átkozott legyek, ha meglátja rajtam, hogy
remegek. Amikor az emberek elkezdtek kisomfordálni, hogy
megbámuljanak, nagyon megijedtem.

- Nem hagylak itt egyedül ezen a környéken - A hangja kemény, és

úgy tűnik, nagyon dühös rám. Ha tegnap írt volna egy üzenetet,
hogy nála van a tárcám, akkor ez az egész elkerülhető lett volna.
Én nem értem, hogy miért haragszik rám ennyire.

Csend van a kocsiban addig, amíg a vontató pontosan nyolc

perccel később fel nem tűnik.

55
- Hű, ez gyorsan ment.

- Pénzzel szinte bármit el lehet érni. - Integet a sofőrnek, de

ahelyett, hogy megvárná, hogy beszéljen vele, Chase inkább elhajt.
- Add meg a címedet!

- És mi lesz a kocsimmal? - Hátranézek, és látom, hogy a sofőr

gondoskodik a járművemről. - Nem kellene megvárnunk őt?

- Feltankolja benzinnel, és elszállítja a házadhoz. Miután megadtad

nekem a címedet.

- Követhetnénk…

- Maura, ki kell vinnem innen téged. Tudom, hogy már jártam a

házadnál, de nem emlékszem a címre. Az isten szerelmére, csak
add meg a kibaszott címedet!

Felé fordulok, és rámeredek, egyáltalán nem örülök a

hangnemének. Olyan átkozottul parancsolgató. Kézben tudom
tartani a saját életemet, köszönöm szépen.

Azonban vitatkozás helyett inkább megadom neki a címemet,

és csendben ülök, miközben Portlanden keresztülvezetve
megtalálja a házamat.

Amint beparkol a felhajtómra, kiviharzok a kocsijából, és

feltrappolok a verandára, kinyitom a bejárati ajtót, majd hallom,
ahogy kiszáll a kocsiból.

56
 Megpördülök, kinyújtom a kezem, és megállítom őt, alig
félméternyire tőlem. Besétálok, magamhoz szorítom az ajtót, ezzel
távol tartva őt a házamtól.

- Nem hívtalak be.

Elvigyorodik, a vállát az ajtófélfának támasztja, a tekintete

bátran vándorol fel és alá a testemen, forróságot hagyva maga
után, aztán rám kacsint.

Mert lehetetlenül szexinek lenni nem elég jó.

- De akarod. Nem igaz?

Sóhajtok és a szememet forgatom, majd elfordulok, nyitva

hagyva az ajtót magam mögött. - Rendben. Ahogy akarod. Úgyis
vissza kell adnom az ingedet. - A mosókonyhába sietek, hogy
visszaszolgáltassam az ingét, és mire visszaérek a nappaliba,
Chase-t zsebre dugott kézzel találom, amint egy rólam és Tommy-
ról készült tavalyi fotót nézeget.

- Kimostam neked.

- Ez meg ki? - Nem fordítja el a tekintetét fotóról, csak várakozón

bámulja.

- Tommy.

- A tilosban vadászom Tommy területén?

A hangja halálosan nyugodt. Szinte túlságosan is nyugodt.

57
- Nem vagyok senki területe. Ha még nem hallottad volna, a
rabszolgatartás törvénytelen.

Most felém fordul, azok a szexi kék szemek lángolnak, és

egyszerűen csak várja a választ.

- Tommy a legjobb barátom.

- És?

- És tíz évvel idősebb nálam, író, és meleg.

Egyszer bólint, kiveszi a kezemből az ingét, majd a kanapém

háttámlájára teríti.

- Sok mindent lehet mondani rám, Maura. Türelmetlen tudok

lenni, védem a területemet, és elismerem, hogy vannak
pillanataim, amikor seggfej vagyok. De nem csalok meg senkit.

- Én sem - válaszolom, a kezemet a csípőmre téve. – Itt nem forog

fenn a megcsalás esete.

Hozzám lép, a kezébe fogja az arcomat, és figyelmesen bámul

rám.

- Mérges vagy ma, Chase?

- Miért kérdezed?

- Mert olyan heves vagy, mintha dühös lennél.

58
- Aggódtam. - Felsóhajt, és a homlokát az enyémhez érinti. - Nem
szoktam hozzá, hogy aggódjak. Nem vagyok hozzászokva ahhoz,
hogy ennyire érintettnek érezzem magam. Megsérülhettél volna.
ma, és utáltam a gondolatát is.

- Nem sérültem meg. – A kezemmel megnyugtatóan végigsimítok

az oldalán. Már régóta nem éreztem szükségét annak, hogy
megnyugtassak valakit. - Köszönöm, hogy megmentettél.

Az ajkai megrándulnak, mielőtt a homlokomhoz érintené

őket, aztán hátra húzódik, hogy rám nézzen. - Téged akarlak.
Tudom, hogy tegnap azt mondtad, nem akarsz szexelni, szóval, ha
a válasz még mindig nem, akkor elmegyek.

A homlokomat ráncolom. Amikor nem tudtam aludni, tegnap

egész este azon gondolkoztam, amit mondott, és ma is, amikor volt
egy szabad percem. Ő nem az a playboy, akinek gondoltam. De
még mindig nem akarok valami tartósat.

Vagy talán mégis akarok, és ez a probléma.

A pokolba is, össze vagyok zavarodva.

- Kérlek, ne mondj nemet! - suttogja, én pedig felnézek, és azt

látom, hogy mosolyog rám. A tekintetét a számra függeszti, majd a
szemei összeszűkülnek, amikor beleharapok az ajkaimba, és én
már tudom a választ.

59
 Abban a pillanatban tudtam a választ, amikor odasétált a
kocsimhoz.

- Nem akarom, hogy elmenj. - Ez nem egy suttogás, hanem olyan

világos, mint a nap. De ahelyett, hogy a falhoz nyomna, vagy a
hálószobába vezetetne, inkább hátrébb lép, egyáltalán nem érve
hozzám. A mutatóujjával az ajkát ütögetve gondolkodik.

- Vedd le a ruhádat!

Gyorsan pislogok, és körbepillantok. - A redőnyöm fel van

húzva.

- Senki sem láthat be ide - mondja, és türelmesen vár, én pedig

hosszú idő óta először vagyok szégyenlős.

Őrülten szégyenlős leszek tőle.

És ezt nem engedhetjük meg magunknak. Úgyhogy

felemelem az állam, elvigyorodom, és örülök, hogy úgy döntöttem,
ma ezt az átkötős ruhát választom. Oldalra nyúlok, és meghúzom a
kötőt, kioldom, majd hagyom, hogy egy kupacban a lábam köré
hulljon.

Chase gyorsan pislog, láthatóan meglepődött. Kilépek a

bugyimból, lecsatolom a melltartómat, és hagyom, hogy leessen,
aztán itt állok meztelenül, és figyelem az éhes szemeit, ahogyan
tetőtől talpig befogadják a látványomat.

60
 Messze nem vagyok tökéletes. De ő már mindent látott, és
őszintén, mindig visszajön még többért, szóval nincs miért
szégyenkeznem, ha a testemről van szó.

Odasétál hozzám. Lehajol, mintha meg akarna csókolni, de

nem teszi. Végignyal a nyakamtól kezdve, lefelé a melleim között,
a köldököm fölött a szeméremtestemig. A vállára kell
támaszkodnom, hogy el ne essek.

- Ülj az étkezőasztalra!

- Tessék?

- Ülj az étkezőasztalra!

A homlokomat ráncolom, de odasétálok, és fellendítem

magam rá, a lábamat egy széken pihentetem. Chase arrébb húzza a
széket, erős kezével megragadja a fenekemet és az asztal széléhez
húz, majd hátradönt.

- Tedd a kezedet a fejed fölé!

Engedelmeskedem.

- Tartsd így!

- Mindig ilyen parancsolgató vagy?

- Úgy látszik, hangulatba hoztál - feleli, miközben a kezét

határozottan végigsimítja a bőrömön, lángra lobbantva engem. -
Ne mozdulj! Ha megmozdulsz, leállok.

61
- Biztosan nem fogok megmozdulni.

Fölém hajol, rám vigyorog, és gyengéden megcsókolja az

ajkaimat, majd mélyen és alaposan megcsókol. A keze végigsiklik
az oldalamon a lábamig, ott megáll, és a hüvelykujjával előre-hátra
dörzsölgeti.

- Odavagyok a lábaidért - mondja.

- Tényleg?

- Kurvára igen. - A fogai közé kapja az állam, majd gyengéden

megcsókolja. - Ma mindenféle dolgokat fogok veled csinálni,
Maura.

- Miféle dolgokat?

- Ráveszlek, hogy nyögdécselj. Vonaglásra késztetlek. Ráveszlek,

hogy elfelejtsd a saját kibaszott neved. Olyan jól fogod érezni
magadat, hogy nem tudod majd elviselni.

- Ó, te jó ég!

Elmosolyodik, és még egyszer megcsókol, mielőtt megnyalja

és végigrágcsálja a testemet. Természetesen különös figyelmet
fordít a mellbimbóimra. Úgy tűnik, azok is tetszenek neki. Amikor
már azt hiszem, hogy beletemeti az arcát a puncimba, inkább
megcsókolja a belső combomat, pont ott, ahol az az ágyékomhoz
kapcsolódik. Ez a ránc talán a legérzékenyebb a testemen, és ő
máris tábort vert ott, rágcsálja és nyalogatja.

62
 Le akarok nyúlni és a hajába temetni a kezem, de eszembe jut
a figyelmeztetése, ezért ökölbe szorítom a kezem, és megpróbálok
valami másra koncentrálni.

A mennyezetem rézlemezekből áll. Megszámolhatnám őket.

De aztán végigsimít a combomon, én pedig

megkönnyebbülten felsóhajtok, készen állva arra, hogy élvezzem a
lábaim kellemes, nyugodt felfedezését.

Aztán megnyalja a térdem mögötti részt.

És feljebb tolja a lábamat, hogy a combom hátulját

nyalogathassa, közvetlenül a fenekem alatt.

És én ezt nem bírom ki. Nyögdécselek és felível a hátam,

annyira szeretném megérinteni.

- Tartsd a kezed a fejed fölött! - mondja, mintha olvasni tudna a

gondolataimban. – Milyen gyakran edzed a lábaidat?

- Nem tudom - válaszolom, és megnyalom az ajkaimat. Ki a faszt

érdekel? Most semmi másra nem tudok koncentrálni, csak arra,
hogy a keze és a szája rajtam van, és ez megőrjít.

- Mondd el!

- Hetente kétszer - mondom sóhajtva. Most a másik lábamra

váltott, és fogalmam sincs, hogyan lehet ez érzékenyebb, mint a
másik.

63
- Alacsony nő létedre hihetetlenül hosszú lábaid vannak.

- Elhiszem, ha ezt mondod.

Érzem, ahogy mosolyog a combom belső oldalán, és

felsóhajtok. Épp elég borosta van az arcán, hogy érezzem minden
mozdulatát, és én még többért kiáltok, sikítani akarok, hogy
temesse az arcát a puncimba, hogy őrülten elélvezhessek.

De a másik, mazochista részem várni akar és megnézni, hogy

hova vezet ezzel. Korábban sosem okozott csalódást. És azt hiszem
most sem fog.

Leér a bokámig, aztán feláll, és mert olyan magas, magához

húzza a lábam és a csípőm, majd rám mosolyog.

- Hogy vagy?

- Ó, tudod, csak úgy, mint egy átlagos kedd délután.

Nevet, és hagyja, hogy a lábaim szétnyíljanak, közéjük lép és

betakar a testével, így kezébe veheti az arcomat, és mélyen
megcsókolhat.

- Nem mozdultam - mondom, amikor feljebb hajol.

- Jó kislány!

- Mit kapok érte?

Elmosolyodik, és kigombolja a farmerját, és egy óvszert húz

elő a zsebéből.
64
- Minden nap óvszert hordasz a zsebedben, vagy olyan biztosra
mentél.

Félreteszi az óvszert, még egyszer rám hajol, és kisimít egy

tincset az arcomról.

- Nem vettelek biztosra, és nem hordok magamnál óvszert minden

nap. De az ember, amíg él, remél, Maura.

Rávigyorgok. - Ez igaz. Most már mozoghatok?

- A pokolba is, igen!

Hála Istennek!

Megragadom a vállát, majd az oldalát. - Tényleg le kellene

vetkőznöd.

- Gondolod?

- Igen. Határozottan.

Gyorsan kibújik a pólójából és a nadrágjából, és ismét az

óvszerért nyúl. Felemelkedem, és a könyökömre támaszkodom,
majd megfogom a farkát, és odavezetem, ahol őt akarom érezni.
Káromkodik az orra alatt, és mindketten azt nézzük, ahogy a
hegye eltűnik, majd a többi része is hazaérkezik belém.

Nem fekszem vissza. Kapaszkodom belé, miközben egész

eddigi rohadt életem legjobb menetével ajándékoz meg. A teste

65
elképesztő. Karcsú és hosszú. Nevetségesen formás. A bőre sima,
és egyszerűen nem tudom abbahagyni, hogy megérintsem.

A csípőm alá csúsztatja a kezét, egy kicsit megdönt, a

farkának a hegye eltalálja a pontomat, és csillagokat látok, és
érzem, hogy az egész testem remeg, majd keményen elélvezek.

Követ engem, és amikor magamhoz térek, kinyitom a

szemem és látom, ahogy mindketten lihegünk, izzadunk, és fülig
érő szájjal vigyorgunk.

- Vicces vagy - mondja, és megcsókolja az arcom, mielőtt kihúzza

magát belőlem és elsétál a folyosón a fürdőszobába. Sietve
magamra húzom a ruhámat. Hallom a vécé öblítését, hogy folyik a
csapból a víz, majd kijön, szégyentelenül viselkedik, mert
meztelenül sétál, még mindig félkeményen. Ahelyett, hogy a ruhái
után nyúlna, inkább magához húz, és addig csókol, amíg újra
kocsonyássá nem válok.

Megint.

Fütyörészik, amikor elhúzódik, és elkezdi visszavenni a

ruháit. Az asztalnak dőlök, karjaimat keresztbe vetem a
mellkasomon, és most már kevésbé vagyok meggyőződve arról,
hogy nem kéne ezt megint csinálnunk.

Mert ez a dolog nem csak nagyszerű, hanem kibaszottul

hihetetlen.

66
 És ki ne akarna hihetetlenül jó szexet?

Miután felöltözött, ujjaival végigsimít rendetlen haján és

felsóhajt. - Hadd vigyelek el vacsorázni!

A homlokomat ráncolom. - Nem hiszem, hogy randizunk,

Chase.

Félrebillenti a fejét, és engem figyel. - Tudod, én sok mindent

el tudok viselni, de azt nem, hogy lealacsonyítod ezt a dolgot, ami
köztünk van. Nem megszokott, egyáltalán nem megszokott, de
nem is olcsó.

- Nem, nem nevezném olcsónak. Én szexnek nevezném.

Ebben a kérdésben határozott vagyok. Nem áll

szándékomban Chase-szel randizni. Meg kell értetnem magammal,
hogy félig rendszeresen kefélek vele.

- Oké - mondja egy vállrándítással. – Nincs gond, ha nem akarsz

velem enni.

- Nem akarok ribancnak tűnni.

- Majdnem átvertél. - Rám kacsint, és én legszívesebben

felpofoznám. De megfordul, kisétál, beindítja a kocsiját és elmegy.
Kíváncsian nézek kifelé és látom, hogy a kocsim a járdaszegélynél
parkol.

A vontató sofőrje gyors volt.

67
 Megnézem az időt, és meglepetten kapkodom a levegőt. Már
jóval elmúlt hat óra. Több mint egy órán át basztunk az
étkezőasztalomon.

Lehetséges ez egyáltalán?

Felnevetek, és visszasétálok a hálószobámba, készen állva

egy zuhanyra és arra, hogy kényelmes ruhába bújjak. Ez
nyilvánvalóan lehetséges.

68
 Ötödik fejezet

~Maura~

- Annyira össze vagyok zavarodva - mondom nyöszörögve, és az

arcomat Tommy egyik párnájába temetem. A kanapéján ülünk, és
szülinapi terveket kovácsolunk. Természetesen a férfiakról is
beszélgetünk.

Mert mi már csak ilyenek vagyunk.

- Miért vagy összezavarodva? Édesem, csodálatos szexben volt

részed egy dögös férfival. Nem látok ebben semmi zavarba ejtőt.

- Tetszik nekem - motyogom a párnába, aztán felemelem az arcom,

és megismétlem magam.

- Szóval nem gyűlöletszexről van szó. Ami szintén nem olyan

szívás, de valószínűleg nem kellene újra és újra gyűlöletszexet
csinálnod.

- Nem, ez tényleg nem gyűlöletszex. - Elmosolyodom, megvonom a

vállamat, és a borom után nyúlok. - De, most, hogy említed, semmi
értelme annak, hogy kedveljem. Amikor nem vagyunk meztelenek,
akkor csak civakodunk.

- Előjáték - mondja Tommy önelégült mosollyal.

69
- Persze - nézek fintorogva. - Eléggé biztos vagyok benne, hogy
tévedsz.

- Nem tévedek. Srácok, nektek a civakodás az előjáték. Gondolj

bele, civakodtok, aztán a végén letépitek egymásról a ruhát, és egy
órán keresztül mocskos dolgokat csináltok egymással. Az
étkezőasztalodon. - A homlokát ráncolja. - Sajnálom, de ez
fájdalmasan hangzik.

- Túlságosan lefoglalt, hogy mit csinál a szája, minthogy

észrevegyem az asztal kényelmetlen voltát.

Tommy elvigyorodik. - Mondtad neki, hogy összezavarodtál?

- Nem. Az nem lenne okos dolog. Nem akarom, hogy előnyre

tegyen szert.

- Most úgy beszélsz, mintha középiskolás lennél.

- Hidd el, Chase nem úgy kefél, mint egy középiskolás.

Koccintunk a poharainkkal. - Erre igyunk! - mondja Tommy

mosolyogva. - De komolyan, csak beszélgetned kellene vele.
Tudod, nem tud olvasni a gondolataidban.

- Ez csak szex - válaszolom. - És nem csináljuk újra, úgyhogy nem

számít.

- Igaz. - Nevet, és megrázza a fejét. - Biztos, hogy soha nem fogod

újra csinálni.

70
- Ne légy lekezelő. Dönthetek úgy és ragaszkodhatok hozzá, hogy
nem fekszem le vele többet.

- Amíg ő nem ragaszkodik hozzá – feleli Tommy, még mindig

nevetve. - Édesem, nem tudsz ellenállni ennek a férfinak, és ezt te
is tudod.

- Ellen tudok állni neki. - Most már mogorván nézek rá. – Erős és
független nő vagyok.

- Igen, az vagy, és végre találkoztál egy olyan férfival, aki nem

idióta, amikor szexről van szó, és én csak azt mondom, hogy
élvezd ki.

- Régebben soha nem akartam megházasodni.

- Jézusom, megkérte a kezed, és te nem mondtad el nekem?

- Nem. - Megrázom a fejem és a szemeimet forgatom. – Nem kérte

meg a kezem. De elhívott vacsorázni.

- Látod? Ez már nem csak egy csajozós hívás.

- Ez nem volt... - Elhallgatok, és elgondolkodom. - Oké, ez egyfajta

spontán csajozós hívás volt.

- Miért nem mentél el vele randizni? - kérdezi Tommy.

- Mert ez csak szex. Nem figyeltél rám?

- De. Csak a szavaid és az arcod két különböző dologról

árulkodnak. Mi a baj azzal, ha többet akarsz egy férfitól?
71
- Ismered a múltamat. - Intek neki. - Nem fog megtörténni. -
Tommy felsóhajt, és a borospohara pereme fölött rám bámul.

- Mi van a pasiddal? - kérdezem, témát váltva. - Hallottál felőle?

- Igen. Megpróbálkozunk egy újabb randival. Megbeszéltük, hogy

mi romlott el a múltkor, és elég világosan elmondtam, hogy mit
vagyok hajlandó megtenni és mit nem.

- Szóval, ismertetted az összes kemény szabályodat?

- Igen.

- És mi van a határok feszegetésével?

- Azt hiszem, azokat is megbeszéltük.

- Jó. - Bólintok, és félreteszem az üres poharamat. Vezetek, így

csak egy pohárral iszom. - Ha bánt téged, kurvára kinyírom.

- Ezt majd továbbítom - mondja Tommy vigyorogva. - És ne hidd,

hogy nem vettem észre, hogy témát váltottál. Mikor fogsz
találkozni újra Mr. Szexistennel?

- Nem tudom. Valószínűleg nem fogok. - Megvonom a vállamat. -

Várj, még mindig nálam van az inge. Vajon szándékosan felejtette
itt?

- Ez is része annak a játéknak, amit játszotok?

- Nem játszom. Nem szándékosan felejtettem nála a cuccaimat.

72
- Nekem úgy hangzik ez, mint egy játék. Méghozzá a szórakoztató
fajtából.

- Nos, nálam van az inge. - Nem vagyok hajlandó elismerni, hogy

folyton azt szaglászom, mert olyan illata van, mint Chase-nek.
Túlságosan szirupos lenne, és soha nem lenne vége. - Akkor
térjünk vissza a fontos témánkra. A fantasztikusan szertelen
születésnapunkra.

- Mexikói?

- Legutóbb rosszul lettem a mexikóitól. Most inkább

szüneteltetném. Mit szólnál a Csábításhoz? Hallottam, hogy
nagyon finomak az ételeik, de még sosem ettem ott.

- Nem Kate a tulajdonos?

- De, azonban ez nem azt jelenti, hogy Chase is ott lesz.

- De azt sem jelenti, hogy nem lesz ott. - Tommy elmosolyodik,

majd nevet, amikor továbbra is bámulok rá. - Oké, hagyjuk ezt. És
igen, már én is alig várom, hogy ott egyek.

- Szuper. Ki akarok öltözni. Soha nem hordhatok csinos ruhákat.

- Igazad van, és már legalább ötöt vettünk, és csak a

szekrényedben lógnak.

- Nem fogom felvenni őket a suliba. Havonta legalább egyszer

megdobálnak valamivel.

73
- Ez undorító! - Az orrát ráncolja, mire felnevetek.

- Fogalmad sincs róla mennyire.

****

- Ez az osztriga isteni - mondja Tommy, és lehunyja a szemét,

miközben rágcsálja a nyálkás kagylót. - Biztos, hogy nem kóstolod
meg?

- Biztos. – Eszem egy falatot a rákpogácsámból, és boldogan

felsóhajtok. – Ez teljesen boldoggá tesz.

- Még csak az előételeknél tartunk, és már most tudom, hogy soha

nem akarok elmenni innen - mosolyog Tommy.

- Komolyan, ez annyira finom. És a hangulat is olyan szexis.

- Már értem, miért ez a város legjobb randi helye. Nagyszerű

munkát végeztek itt.

A tányérjainkat elviszik, helyükre második fogásként a

legelképesztőbb saláták kerülnek. - Ó, Istenem. Ma este legalább
tíz kilót fogok hízni!

- Csak pár falatot egyél mindegyikből – emlékeztet Tommy. A

születésnapunkon mindig feltűnősködni szoktunk, mindent
megrendelünk az étlapról, amit meg akarunk kóstolni.
Mindegyikből veszünk egy kis falatot, aztán továbblépünk a
következőre. Egy átlagos napon, bűntudatom lenne, hogy

74
elpocsékolom a maradékot, de ez a születésnapunk, és Tommy-val
imádunk enni.

- Ez annyira finom, hogy nagyon utálom, hogy nem ehetek belőle

többet.

A következő harminc percet azzal töltjük, hogy

megkóstolunk néhány fogást az étlapról aztán egy falat sztéket
ejtek a ruhámra.

- A francba - motyogom. - Kimegyek a mosdóba, hogy ezt

kiszedjem, mielőtt beleszárad.

Tommy bólint, teljesen elmerülve a lazacában. A folt

szerencsére könnyen kijön a ruhámból, és visszatérve az
asztalhoz, azt látom, hogy különböző fogások várnak rám.

A pincérek figyelmesek, de nem téblábolnak körülöttünk. A

világítás hangulatos, gyönyörű gyertyák minden asztalon. Tommy-
val egy fülkében ülünk a terem szélén, melynek mindkét oldalán
súlyos, szürke függönyök lógnak, ami még intimebbé teszi a
hangulatot.

Ebben a fülkében az ember komolyan focizni is tudna.

Elvigyorodom és beleharapok a sertéskarajomba, majd

felsóhajtok. - Úgy érzem, mintha mindenféle szexuális hangokat
adnék ki, miközben eszem ezt az ételt.

75
- Azért, mert így is van - feleli Tommy vigyorogva. - Ha a másik
csapatban játszanék, már régen behúztam volna azokat a
függönyöket, és megbasztalak volna az asztalon.

- Nem hiszem, hogy ezt megengedik, de szerintem is ez a cél.

Nagyon szexi ez a hely, az biztos.

- Nem szexibb, mint te ebben a ruhában.

Meglepetten kapkodom a levegőt, mert nem számítottam rá,

hogy Chase az asztal mellett áll csábító vigyorral az ajkain.

- Mióta vagy itt?

- Csak most jöttem.

- Honnan tudtad, hogy itt leszek?

Tommy kuncog, én pedig ránézek, majd megnézem a

telefonomat. Igen, amíg én a mosdóban voltam, Tommy írt Chase-
nek egy üzenetet a telefonomról, amelyben meghívta őt, hogy
csatlakozzon hozzám.

- Mekkora egy ribanc vagy - suttogom Tommynak, amivel újabb

nevetést váltok ki.

- Tudom. És mennem kéne. - Megnézi a telefonját. – Oda kell

érnem a saját randimra.

- Mocskos hazudozó vagy.

76
- Jó szórakozást - mondja Tommy, miközben megcsókolja az
arcom. - És ne aggódj, kifizettem a számlát.

És ezzel elsétál, egyedül hagyva Chase-szel, aki szemben

velem becsúszik a fülkébe, és csendben nézi, ahogy a pincérnő
elpakolja a tányérjainkat, és megkérdezi, hozhat-e még valamit.

Chase egy üveg nagyon drága bor nevét mondja, én pedig

elkérem a desszertes étlapot.

- Szóval, ma van a születésnapod? - kérdezi, amikor végre

kettesben maradunk.

- Igen.

- Nem is említetted.

A homlokomat ráncolom. - Te sem mondtad el, hogy mikor

van a te születésnapod.

- Május huszadikán. Harminckettő leszek.

- Beírom a naptáramba.

Az ajkai viccesen megrándulnak, és újra elhallgat, amikor

megérkezik a pincérnő a borunkkal. A nő végigmegy a bor
kinyitásának folyamatán és odakínálja Chase-nek, hogy szagolja
meg a dugót. Miután megtöltik a poharainkat, rendelek egy szelet
a répatortát.

77
- Ez a bor elképesztő. - Újabb kortyot iszom, élvezem a barack és a
tölgyfa jegyeit az ízében.

- Jól kiegészíti majd a tortádat - mondja bólintva. - Hány éves vagy

ma, Maura?

- Nem túl udvarias dolog megkérdezni egy nő korát.

- Sosem állítottam azt, hogy udvarias vagyok.

- Nos, ez igaz. - Nem tudom megállni, hogy ne nevessek, és a

pincérnő hozza a tortámat, két villával. Ami azért jó, mert a süti
nagyjából akkora, mint az én fejem. - Kérlek, mondd, hogy
fogyasztasz cukrot.

- Persze - mondja, és egy villa után nyúl. Mindketten eszünk egy

falatot, és boldogan felsóhajtunk. - Ez átkozottul finom.

- Annyira jó - értek egyet. - Ma lettem harmincéves.

- Mérföldkőnek számító születésnap.

- Azt hiszem. Nem nagy dolog.

- Jól viseled a harmincat. És ez a ruha maga a tiszta szex.

Abbahagyom a rágást, és meglepetten nézek rá. - Köszönöm.

Bólint, és újabb falatot eszik a tortából. - Tommy hozott ide?

- Uberrel jöttünk, mivel azt terveztük, hogy iszunk. Neki is ma van

a születésnapja.

78
- Érdekes - mondja Chase. - És lemondott a születésnapi
ünneplésről veled?

- Biztos vagyok benne, hogy tényleg randevúja van. Vagy gyorsan

tudna szerezni randipartnert – mosolygok. - Most kezdett el
találkozgatni valakivel.

- Ez számomra szerencse. Hazaviszlek.

- Hívhatok egy Ubert.

- Nem szükséges. Majd elviszlek.

- Észrevetted, hogy mi mindig vitatkozunk? - kérdezem, és iszom

egy kortyot ebből a finom borból. Igaza volt, tényleg jól illik a
süteményemhez.

- Szeretek úgy gondolni rá, mint egy szellemes beszélgetésre.

- Nem számít, hogyan fogalmazol, attól még ugyanaz. Egész

átkozott idő alatt mindig civakodunk.

- Tetszik a pimasz szád - mondja, és a hangja mély. - És szeretem

befogni és elhallgattatni.

- Úgy érzem, mintha meg kellene sértődnöm ezen, de nem fogok.

- Jó. - Elmosolyodik, és megvárja, hogy megegyem az utolsó falatot

a tortából. – Mehetünk?

- Hadd fizessem ki ezt...

79
- Maura, ez a te születésnapod. Nem te fogsz fizetni. - Int a
pincérnőnek, kiegyenlíti a fennmaradó számlát, és megfogja a
kezemet, hogy kisegítsen a fülkéből.

A sok bornak és cukornak köszönhetően kissé be vagyok

állva.

Vagy nagyon is.

A hazafelé vezető út csendes és szexuálisan túlfűtött. Csak az

kell, hogy egy méterre legyek ettől a férfitól, és máris fel akarok
mászni rá, mint egy fára.

És én még soha életemben nem másztam fára, szóval ez

sokat elárul rólam.

Leparkol, és követ a bejárati ajtóig. Nem vesződöm azzal,

hogy úgy teszek, nem fog bejönni a házba.

Mindketten tudjuk, hogy bejön.

Amint az ajtó becsukódik mögöttünk, nekilök engem és még

a szart is kicsókolja belőlem, mintha ki lenne éhezve rám. A kezei
végigvándorolnak a ruhámon, a fenekemtől az oldalamon felfelé,
majd az arcomra simulnak.

A köpenyemet ledobom a lábam elé a földre, kicsatolom az

övét, majd kigombolom a nadrágját.

Mögém nyúl, hogy kicipzárazza a ruhámat, de ott nem talál

cipzárt.
80
 Elvigyorodom, és a tekintetét magamra vonzom, miközben
egyszerűen az ujjamra akasztom a ruha pántját és lehúzom a
vállamról. A ruha pocsolyává válik a lábam körül, és én teljesen
meztelenül állok Chase előtt.

- Bassza meg - suttogja. Most nem ér hozzám, de a szemei kéjesen

vándorolnak a testemen a még mindig az új fekete Jimmy Choo
cipőbe bújtatott a lábujjaimtól egészen a fejem tetejéig. – Olyan
gyönyörű vagy.

Csak mosolygok. - Köszönöm.

És a következő pillanatban újra megcsókol, felemel, és az

ajtóhoz szorít, a lábaim a derekára kulcsolódnak, és ő úgy csókol,
mintha nagyon értékes lennék.

Így járjuk körbe a házamat, valójában nem szexelünk, de

minden elképzelhető felülethez odaszorít, és megdolgoz a kezével,
a szájával, amíg még keményebben el nem élvezek, mint az előző
alkalommal.

- Három - motyogja, majd a konyhapulthoz visz. Letesz, és eláll a

lélegzetem a hidegtől, amely a meztelen seggemet éri. Térdre
ereszkedik, és még két orgazmussal ajándékoz meg. Nem érzem a
csontjaimat, nélkülük csak egy halom pépes ragacs vagyok. Nem
hiszem, hogy tűz esetén képes lennék járni és futni, ha a házból
való menekülés lenne az egyetlen esélyem a túlélésre.

81
- Öt - suttogja, aztán felkap és bevisz a hálószobámba, ahol lefektet
az ágyra, lehántja a maradék gyűrött ruháját, és egy óvszerrel a
kezében beburkol a testével.

- Miért számolsz?

- Minden születési évért egy orgazmus.

Meglepetésemben kitágul a szemem. - Szóval meg akarsz

ölni. Ezt akarod mondani.

Elvigyorodik, és megcsókolja a bal szememet, majd a jobbat,

és a kemény farkát a puncim síkos nyílásán pihenteti,
végigdörzsöli vele a csiklómat, hogy csillagokat látok.

- És még mekkora út áll előttünk, ugye?

Az ajkamba harapok, miközben csak a farka hegyét tolja

belém, aztán megáll. - Maura?

- Hm?

Megragadom a fenekét, magamhoz húzom, szükségem van

arra, hogy még jobban belém csússzon.

- Nézz rám, bébi!

Kinyitom a szemem, és látom, hogy elképesztően kék szemei

abszolút kéjesen és gyengéden ragyognak. Egyre beljebb csúszik,
és a körmeim a fenekébe vájnak.

82
- Ez nem olyan - mondja, de mielőtt még arra kérhetném, hogy
megmagyarázza, becsukja a szemét és mozogni kezd, mintha nem
tudná leállítani magát. Egy küldetésen lévő férfi, aki először lassan
és egyenletesen tol, majd felgyorsul, és egyre erősebben döfköd, a
szeméremcsontját a csiklómhoz dörzsöli, és ezzel teljesen felizgat,
kibaszottul megőrjít.

Öklébe szorítja a hajamat, és hátrahúzza, felfedve a

nyakamat. A fogai belém vájnak, és ebben a pillanatban elveszek
benne. Most már gyorsan mozog, halkan nyögdécsel, és már nem
tudom visszatartani. Felkiáltok, ahogy az orgazmus keresztülhalad
rajtam és ő hatot suttog a fülembe.

- Nem rossz - suttogom vissza, és elmosolyodom, amikor felnevet,

majd megfeszül és átadja magát a saját orgazmusának.

- Egyáltalán nem rossz.

83
 Hatodik fejezet

~Chase~

Egy órával és három újabb orgazmussal később Maura

egyszerűen elalszik; a teste mintha azt mondaná halkan horkolva:
elég.

Kilenc orgazmus rövidke pár óra alatt nem semmi. Én is

kimerült vagyok, és normális körülmények között egyszerűen
csak hazamennék.

A pokolba is, már egy órája el kellett volna mennem,

születésnap ide vagy oda.

De rájöttem, hogy bármi is történik köztem és Maura között,

az nem normális körülmények között történik. Minden egyes
találkozásunk után makacsul ragaszkodik hozzá, hogy ez nem fog
újra megtörténni, de aztán megint itt vagyunk, és dugunk mintha
az életünk múlna rajta.

A szex elképesztő. Talán a legjobb, amiben valaha részem

volt. De nem ez az egyetlen ok, amiért nem tudom levenni róla a
kezem. Ahogyan reagál rám, a bőrének érzése, a hangok, amiket
kiad, mind-mind arra késztetnek, hogy még többet akarjak belőle.

Nem is beszélve a pimasz szájáról. A nő okos. Intelligens.

84
 És nem tűri el a szarságaimat.

Elfordul tőlem álmában, és érthetetlen szavakat mormol.

Félre gördülök, magamra kapom a ruháimat, aztán betűröm a
takarót körülötte és megcsókolom a homlokát, mielőtt elhagyom a
házát.

Soha nem maradok éjszakára. Soha. Nem hiszem, hogy

valaha is együtt aludtam volna egy nővel. Ez soha nem érdekelt.

De ezúttal, ezzel a nővel, inkább itt maradnék és átölelném.

Ahányszor csak látom, egyre nehezebb elmenni tőle, és nem
vagyok benne teljesen biztos, hogy mit is csináljak.

Ez számomra ismeretlen terület. Nem engedi, hogy elvigyem

randizni. Ami azt illeti, nem hiszem, hogy a nehezen kaphatót
játssza, vagy bármilyen más játékot akarna játszani velem.

Megrázom a fejem, és hazafelé tartva felhajtok az

autópályára. Eltervezem, hogy mit fogok mondani Macnek, amikor
reggel találkozunk.

****

- El fogod dobni azt a labdát, vagy csak állsz ott és röhejesen

nézel? - kérdezi tőlem Mac másnap reggel. Minden vasárnap
kosárlabdázni szoktunk. Gyerekkorunk óta csináljuk.

- Bocsánat. Elgondolkoztam valamiről.

- Egy szexi kis szőkéről?

85
- Házas vagy. Nem hiszem, hogy azt kéne mondanod egy nőre, aki
nem a feleséged, hogy szexi.

- Nem vagyok se vak, se halott - mondja nevetve. - Nem sokat

meséltél róla.

Ellopja tőlem a labdát, és a kosárhoz fut, feldobja, és

másodszorra betalál.

- Nincs sok mondanivalóm.

- Még mindig kefélsz vele?

- Kefélek?

- Biztos vagyok benne, hogy ismered ezt a kifejezést - mondja és

zihálva a csípőjéhez támasztja a labdát.

- Még mindig szexelünk.

- Ennyi?

- Hogy érted?

A szemét forgatja, és egy pillanatig a labdát csorgatja. - Nem

randizol vele, vagy ilyesmi? Csak dugtok?

Miért piszkálja a csőrömet, amikor lealacsonyítja azt, ami

köztünk van Maurával? Nem kellene. Mert ez minden, amit
csinálunk. De bosszant, a fenébe is.

- Randira hívtam.

86
- Egyszer?

- Nos, gyakorlatilag négyszer vagy ötször, de csak egyszer, mióta…

kefélünk.

Egy pillanatig úgy bámul rám, mintha most közöltem volna,

hogy csatlakozom a nácikhoz, aztán féktelen nevetésben tör ki.
Eldobja a labdát, ami a kosár alá pattan, és derékban meghajol,
hogy a térdére támaszkodjon.

- Igazán érett viselkedés, ember. - A szememet forgatom.

- Sajnálom - mondja, amikor végre lélegzethez jut. - Csak a lányok

sosem utasítanak vissza, és most ez a lány megtette, amikor te
tényleg randizni akarsz vele.

- Köszi az összefoglalót.

- De ő folyton nemet mond.

- Tisztában vagyok vele. - Összehúzom a szemem, mert a

legkevésbé sem találom viccesnek.

- Oké. Abbahagytam. - Megtörli a szemét, és tovább kuncog. –

Miért más ez a nő?

- Nem tapadós. Egyáltalán nem. És civakodik velem.

- Nem ad csak úgy szabad utat - bólogat Mac.

- Nem. Megdolgoztat érte.

87
- Jól teszi - válaszolja. - Most már én is kedvelem őt.

- Makacs és okos. Annyira kibaszottul okos. – A fejemet rázom és

körbejárom a pályát. - Szeretnék vele időt tölteni. Nem ismerem őt
túl jól. Tudom, hogyan lehet felizgatni, úgy ötven különféle módon,
de semmit sem tudok a gyerekkoráról, vagy arról, hogy miért
választotta a tanári pályát, vagy, hogy mi a kedvenc pizzája.

- A kurva életbe, te belezúgtál ebbe a lányba.

Megvonom a vállam, és le akarom tagadni, de Mac az

egyetlen ember ezen a világon, akivel brutálisan őszinte lehetek.

- Nem tudom. - Csalódottan dörzsölöm meg a kezemmel az arcom.

- Nem tudom, hogy mit érzek, vagy, hogy mit akarok tőle. De
többet akarok, mint amit ő most nyújt nekem.

- Amennyire visszaemlékszem, ez első alkalom, hogy egy nőben a

szexen kívül más is érdekel - mondja Mac, most már teljesen
józanul. - Szerintem újra randira kellene hívnod, és ezúttal
komolyan. Beszélj vele, mondd meg neki, hogy szeretnél vele
olyankor is időt eltölteni, amikor egyikőtök sem meztelen.

- Hát, annyira azért ne őrüljünk meg. A randi után is

levetkőzhetünk.

Mac nevet, majd bólint. - Igaz. Kérdezd meg újra.

- Valószínűleg nemet fog mondani - válaszolom. - Nem hiszem,

hogy látni akar.

88
- Ha nem akart volna látni, akkor nem dugott volna veled mindjárt
az első alkalommal. Működik a kémia köztetek, és tetszel neki.

- Kat pszichológiai képességei átragadtak rád is? - kérdezem,

enyhítve a hangulatot.

- Talán. Beszélhetnél erről Katnek.

- Szerintem ott még nem tartunk - mondom, és visszaszerzem a

labdát a földről. – Játsszunk!

De épp amikor újra kezdenénk, megcsörren a telefonom.

- Halló?

- Szia! - hallom Maura hangját a fülemben, amitől azonnal

elvigyorodom.

- Neked is, szia!

Mac obszcén kézmozdulatokat tesz, én pedig beintek és hátat

fordítok neki.

- Szóval, még mindig nálam van az inged - mondja, kihagyva a

csevegős baromságot. - Egyik alkalommal sem vitted magaddal,
amikor mostanában itt jártál.

- Elfelejtettem - mondom őszintén.

- Szóval ez azt jelenti, hogy most már az enyém? - A hangja

könnyed és incselkedő. - Mintha megörököltem volna?

89
- Szó sincs róla. Ez egy drága ing. - Elvigyorodom. Ki a faszt
érdekel az ing?

- Nem is tudtam, hogy ennyire fontos neked - mondja. - Szívesen

látlak, gyere érte!

- Van egy jobb ötletem. Gyere el hozzám ma este vacsorára!

Egy hosszú pillanatig hallgat.

- Maura?

- Itt vagyok. Csak le akartam adni az inget.

- Maradj vacsorára! - Ez nem kérdés. - Viszonylag jól főzök. Ez lesz

a fizetséged azért, hogy vigyáztál az ingemre.

Kuncog, és elektromosság cikázik egyenesen a farkamba. Mi

van ezzel a nővel?

- Oké. Mikor jöjjek át?

- Hatkor.

- Mit hozzak?

- Csak az ingemet.

Befejezem a hívást, és Macre pillantok, aki letöröl egy

képzeletbeli könnycseppet a szeme sarkából.

- Annyira büszke vagyok rád!

- Fogd be, és dobd a labdát!

90
 Hetedik fejezet

~Maura~

Felfegyverkeztem az ingével, egy üveg borral és egy szexi

ruhával. A múltkor este rájöttem, hogy a szexi ruhák beindítják
Chase-t, szóval miért ne viseljek egyet? Jól érzem magam benne.
Magabiztosnak. Kacérnak.

Kinyitja az ajtót, és tetőtől talpig szemügyre vesz, aztán

vigyorogva felém hajol, hogy megcsókolja az arcom. - Szia.

- Neked is, szia! - válaszolom mosolyogva. - Tudom, azt mondtad,

hogy csak az inget kéred, de hoztam egy kis bort is.

Elveszi tőlem az üveget, és elolvassa a címkét. - Ez egy kiváló

bor, és fantasztikus lesz a vacsorához.

- Mit fogunk enni? - kérdezem, miközben követem a házába.

Elveszi az ingét és ledobja a kanapéra, majd bevezet a konyhába,
ahol fazekakban forr, és a sütőben sül valami, aminek nagyon
finom illata van.

- Csirkét.

- Mindezt a felhajtást csak csirkéért csináltam?

91
 Elmosolyodik, és egy kanálnyi forró valamit kínál felém. – Ez
a mártás.

Ráfúj, hogy lehűtse, én pedig szürcsölök egy kicsit a kanálból,

és azonnal beleszeretek a mártásba.

- Ó, de finom.

- Mondtam, hogy tudok főzni.

- Félig arra számítottam, hogy felbukkanok, és elviteles kaját

találok - vallom be és ezzel nevetésre késztetem.

- Nem hazudnék a főzőtudományomról.

- Akkor miről hazudnál?

Abbahagyja a kavargatást, felém fordul, az arca komoly. -

Nem vagyok hazug, Maura.

Mély lélegzetet veszek, és megkönnyebbülten bólintok. -

Miben tudok segíteni?

Odajön hozzám, felemel a konyhaszigetre és alaposan

megcsókol. - Ülj itt, nézz ki gyönyörűen és légy a társaságom.

- Egészen biztos vagyok benne, hogy fel tudnék valamit aprítani -

ajánlom fel. - Vagy kinyitnék valamit.

- Ez azt jelenti, hogy nem főzöl?

92
- Nem túl jól - ismerem be és összerezzenek. - Úgy értem,
valószínűleg nem betegítenélek meg, de tényleg az a legjobb
minden érintettnek, ha inkább elmegyünk valahova enni.

Elvigyorodik, és nekilát, hogy zöldségeket aprítson a

salátához. - Nos, szerencsédre szeretek főzni, és még
tanfolyamokat is végeztem.

- Hűha. Egy szakértő.

- Kezdő - javít ki. Épp amikor befejezi az uborka aprítását, csörög a

telefonom.

- Halló?

Egy automata üzenet volt az iskolakörzettől, amiben

figyelmeztettek, hogy a rossz időjárás miatt holnap nem lesz
tanítás.

- Mi a helyzet? - kérdezi.

- Holnap zárva lesz az iskola - válaszolom homlokráncolva. - A

zord időjárás miatt. Nem láttam, hogy vihar lenne, amikor idefelé
tartottam.

- Állítólag késő este jégvihar érkezik - mondja.

- Nem hallottam róla. - Leteszem a telefonomat a pultra. Hogy

őszinte legyek, jó lenne egy extra nap, hogy kialudjam magam.
Chase félreteszi a salátát, és beállítja az időzítőt, majd odasétál
hozzám, és a csípőmre teszi a kezét.
93
- Ez a ruha kurvára elképesztő.

- Köszi.

- A lábaid két méter hosszúnak tűnnek benne.

- Nem hiszem, hogy olyan hosszúak lennének.

A nyakamba temeti az arcát, és megcsókol ott, majd

harapdálva teszi meg az utat a fülemig. - Szándékosan csináltad? -
suttogja.

- Mit?

- Azért vetted fel ezt a ruhát, hogy megőrjíts.

Elmosolyodom, és ujjbegyeimet könnyedén végighúzom a

karján, majd azon iparkodom, hogy levegyem róla a pólóját. -
Talán.

Hagyja, hogy a pólóját a fején át lehúzzam, és a padlóra

dobjam, el az útjából, ő pedig megragadja a fenekemet az erős
kezeivel, és egy olyan csókot ad, amitől tocsogóan nedves leszek,
és gyakorlatilag könyörgök neki, hogy tegyen a magáévá itt, ezen a
pulton.

De megszólal az időzítő, és ő elhátrál, hogy póló nélkül

folytassa a főzést.

Most már pokolian be vagyok indulva, és most pedig

nézhetem, ahogy póló nélkül főz. Te jó ég, ez nem is olyan rossz.

94
 Chase egy szexi férfi. A haja sötétszőke, a világosbarnával
határos. A szemei világoskékek, és elsötétülnek a vágytól, amikor
rám néz, és amitől pillangók kezdenek röpködni a gyomromban.

És a fizikuma? Nos, egyértelmű, hogy rendszeresen edz. Erős.

Tónusos. Hajlékony.

A puncim nedvesen tocsog tőle, és ez nem minden nap

történik meg.

- Mindjárt végzek. - Kivesz egy pecsenyesütőt a sütőből. - Csak

összedobtam egy citromos csirkét egy kis krumplival, mártással és
salátával.

- Csak úgy összedobtad? - Csodálkozva nézem, ahogy átrakja az

ételt a tálalóedényekbe, aztán megteríti az étkezőasztalt. Végül,
amikor minden készen van, lesegít a szigetről, és odakísér a
helyemre.

- Nem nehéz elkészíteni - mondja, és kitölti a bort.

- Finom illata van, és éhen halok. – Veszünk az ételből, és az első

harapás után csodálkozva bámulok rá. - Biztos vagy benne, hogy
ezt nem házhoz rendelted és úgy teszel, mintha te főzted volna?
Mert én mondom neked, ez nagyon finom.

- Ezt mind én készítettem. - Egy falat csirkét nyújt felém, hogy

egyem meg a villájáról, amit el is fogadok. - Mondta már neked
valaki, hogy szexhangokat adsz ki, amikor eszel?

95
- Igen, bocsánat. Nem tehetek róla. A jó étel és a jó szex is
megérdemli, hogy hangokkal járjon.

Nevet, és odanyúl, hogy a fülem mögé tűrje egy hajtincsemet.

- Vicces nő vagy, Maura.

Elmosolyodom, és eszem egy újabb falatot az ételből,

miközben figyelem a vállizmainak mozgását, ahogy eszik.

- Nem fázol?

- Nem.

- Talán vissza kéne venned a pólódat.

Az ajkai megrándulnak. - Kényelmetlenül érzed magad

miattam?

- Dögös vagy, Chase. Ez nem újdonság. Egy lány nem képes

civilizáltan vacsorázni, ha a srác, akivel van, úgy néz ki, mint a két
lábon járó szex.

- Nem képes?

- Nem. Nem képes.

Elhozza a pólóját és felveszi. - Jobb?

- Egyelőre. - Elvigyorodom, iszom egy korty bort, és a pólójára

mutatok.

- A Stanfordra jártál?

96
- Igen.

- Borostyán Liga. - Bólintok. - Lenyűgöző.

- Te hova jártál főiskolára?

- A Texasi Egyetemre. Közel volt az otthonomhoz.

A salátáját rágja, és engem figyel. - Mesélj még.

Szó sem lehet róla.

- Nem túl izgalmas történet. Mit tanultál a Stanfordon?

- Üzleti fő szak, romantikus nyelvek mellékszak.

Meglepetten pislogok rá. - Milyen nyelveken beszélsz még?

- Franciául, olaszul és egy kicsit spanyolul.

Iszom egy kortyot a borból, miközben feldolgozom ezt az

információt.

- Meglepettnek tűnsz.

- Teljesen meglepődtem.

A legszexibb élő férfi idegen nyelveket is beszél? Krisztusom! A

petefészkeim mindjárt felrobbannak.

- És te beszélsz más nyelveken? - kérdezi.

- Nem igazán. Egy icipicit tudok spanyolul, de igazából csak annyit,

hogy fajitát tudjak rendelni egy étteremben.

97
 Nevet, és újratölti a borospoharainkat. - Vicces vagy.

- Szenvedélyesen szeretem a „Taco Kedd”-et - válaszolom. -

Tessék, kimondtam, és most már foglalkoznunk kell vele.

Még mindig nevet, és ettől még jobban összeszorul a

gyomrom. - Rajongok a „Taco Kedd”-ért.

- Voltál már a Raul's-ban?

- Az a legjobb hely a városban - mondja bólogatva. - Már egy ideje

nem jártam ott.

- Ó, el kéne mennünk - mondom, mielőtt rájövök, hogy mit

mondtam, és érzem, hogy az arcom elvörösödik. - Úgy értem, ha
szeretnéd.

- Szeretném.

Újabb falatot eszem az ételből, egy jó nagyot, így nem marad

hely, hogy a lábamat is bedugjam a számba. Most komolyan
meghívtam „Taco Kedd”-re azt a srácot, akivel csak szexelek?

- Mire gondolsz? - kérdezi.

- A „Taco Kedd”-re - ismerem be, és kortyolok egyet a borból. - Ez

már függőség.

- Az első lépés az, hogy beismerjük, hogy van egy problémánk -

mondja kacsintva. Kinéz az ablakon, én pedig követem a
tekintetét, és eláll a lélegzetem.

98
- Szent szar. - Odakint besötétedett a hatalmas, nehéz felhők
miatt, és jeges eső esik. - Itt a vihar.

- Így van - ért egyet homlokráncolva. – Ronda idő van odakint.

Leteszem a villámat, és figyelem a sűrű jeges esőt. – Nem

szívesen hagylak itt, de talán haza kéne mennem, mielőtt
rosszabbá válik a helyzet odakint.

- Nem mész haza.

A pillantásom ostorként csap le az övére, de ő továbbra is

nyugodtan rág, és a vihart figyeli. - Tessék?

- Ugyanazt a vihart látjuk, Maura. Nem fogsz kimenni oda.

A fejemet rázom, felállok, és a nagyrészt üres tányéromat a

mosogatóhoz cipelem.

- Sajnálom, nem maradhatok, hogy segítsek neked rendet rakni.

Nem áll fel, de figyeli, ahogy összeszedem a táskámat, és

elindulok a bejárati ajtó felé. Követ a bejárati ajtóhoz, és amikor
kilépek rajta, és azonnal megcsúszom a jéggel borított verandán,
elkap, és a fülembe mormolja: - Ezért maradsz itt.

- Ez csak azért volt, mert magassarkúban vagyok - erősködöm. -

Amint eljutok a kocsimhoz, minden rendben lesz.

- Maura - mondja, és megfordít, hogy szembenézzek vele, még

mindig a kezében tartva a vállamat. - Kérlek, maradj! Szörnyű az

99
időjárás, és holnap nincs suli, szóval nem kell sietned. Csak
maradj!

Sóhajtok, visszanézek a kocsimra, és elborzadva látom, hogy

máris jég képződik rajta. Igaza van. Kizárt dolog, hogy ebben az
időben vezessek.

Visszafordulok hozzá, és bólintok. - Oké. Köszönöm.

Visszakísér a házba, elveszi a táskámat, és leteszi az ajtónál

lévő az asztalra, és arra biztat, hogy lépjek ki a magassarkúmból.

- Helyezd magad kényelembe! - mondja. - Különben is, lemaradtál

volna a legjobb részről, a desszertről.

- A desszertet is te csináltad?

- Persze - mondja, mintha sértő lenne a puszta gondolat, hogy nem

csinált desszertet.

- Csokoládés?

Elvigyorodik. - Igen.

- Meggyőztél. - Követem őt a konyhába. Hívogató meleg van itt

bent. Az egész háza hangulatos, egyáltalán nem egy tipikus
agglegénylakás. - Mióta élsz itt?

- Körülbelül három éve - válaszolja.

- Tetszik.

100
 Kis időre abbahagyja a maradékok eltakarítását, és körülnéz.
- Nekem is.

- Mit segíthetek? És ne mondd, hogy nem tudok segíteni.

- Kiveheted a csokimousse-t a hűtőből.

- A mai nap legjobb munkája számomra - mondom mosolyogva, és

elindulok a hűtőhöz.

- Készítettem hozzá biscottit.

- Ki vagy te? - kérdezem, miközben leveszem az édes desszert

tetejét, és ő elhalad mellettem a biscotti-val.

- Szia, Chase vagyok - mondja, és megrázza a kezem, amivel

megnevettet.

- Örülök, hogy megismerhetlek.

- Okostojás.

Megvonja a vállát, miközben letörli a munkalapot, és a

rongyot a mosogatóba hajítja, aztán a szekrényből kikap két
desszert tányért, és segít nekem feltálalni a valaha látott
legdekadensebb csokoládét.

- Mi lenne, ha begyújtanám a kandallót, és ezt a nappaliban

ennénk meg?

- Adj hozzá még egy pohár bort az egyenlethez, és máris benne

vagyok - válaszolom.
101
 Miután elhelyezkedtünk a kanapéján a kandalló mellett,
elment az áram és a tüzet leszámítva sötétben maradunk.

Azonnal teljesen meghitt és pihentető hangulat lett.

- Hozok még valamit - mondja, és leteszi a tányérját és a poharát a

dohányzóasztalra. Kisiet a szobából, és alig egy perccel később egy
rádióval tér vissza, amit a padlóra tesz.

Whitney Houston arról énekel, hogy mindig szeretni fog

engem.

- Érdekes rádió - jegyzem meg.

- Nem kell hozzá áram vagy elem - mondja büszkén, és

megmutatja nekem a kurblit az oldalán. - Ez a tökéletes rádió a
zombi apokalipszis esetére.

- Persze. - Bólintok, és próbálok nem nevetni. - Mert tragikus

lenne, ha nem hallgathatnánk a könnyűzenei csatornát a zombi
apokalipszis alatt.

- Lehet, hogy lesznek olyan hírek, amiket muszáj lesz hallanom, ha

valami apokaliptikus dolog történne - mondja ésszerűen. - És így
áram és elemek nélkül is hallhatom.

Csendben ülök, és figyelem, ahogy a rádióhoz nyúl, és nem

tehetek róla, de kuncogni kezdek. - Hé, azt csinálsz, amit akarsz.
Én nem ítélkezem feletted.

- Dehogynem - mondja nevetve, és megböki a lábamat a lábával.

102
- Csak egy kicsit. - Nézem a tüzet, és boldogan rágcsálom a
kekszemet.

- Ez nem rossz.

- Egyáltalán nem - ért egyet. - Szóval, mesélj még magadról. Miért

döntöttél úgy, hogy Portlandbe költözöl?

- A tanári állás miatt - válaszolom könnyedén. Nem hazudok.

- Jártál már itt korábban is?

- Nem.

- És tetszik itt?

- Igen.

Kuncog és a fejét rázza. – Hogy te milyen szószátyár vagy!

- Általában nem szoktam sokat beszélni magamról.

- Ugye, csak viccelsz - mondja tréfálkozva. - Oké, mi a helyzet a

családoddal?

- Mi van velük?

- Maura - mondja, és látom, hogy fogytán a türelme. - Nem akarok

vájkálni a legmélyebb titkaidban. Csak szeretnélek jobban
megismerni téged.

- Értem - válaszolom, és hátradöntöm a fejem a kanapéra. - Nem

vagy tolakodó. És nem titkolok semmit. Nincs mocskos múltam,

103
nincs bántalmazó ex-férjem, aki elől elmenekültem, vagy egy
alkoholista apám, vagy bármi drámai.

- Nekem van néhány ilyenem - mondja halkan. - Örülök, hogy

neked nincs.

A francba.

- Sajnálom, nem tudtam.

- Pontosan, mert nem töltünk időt azzal, hogy ténylegesen

megismerjük egymást - válaszolja a férfi. - Úgy ismerem a tested,
mint a tenyeremet. Hatvan különböző módon tudlak elélveztetni.

Az ajkamba harapok, ahogy a testem már a gondolatra is

megélénkül. Teljesen igaza van.

- Látod, már attól, hogy csak beszélsz róla, a mellbimbóid

összehúzódnak. Lefogadom, hogy a puncid tocsog a nedvességtől.

- Ezt a fogadást megnyernéd - válaszolom mosolyogva. - A

szexuális kémia köztünk az egekbe szökött. Ez nem újdonság.

- És rendkívül élvezem - ért egyet. - Csak szeretnék többet

megtudni rólad. Bármit, amit szívesen megosztanál velem.

- Van egy ötletem - válaszolom, és félreteszem az üres desszertes

tányéromat, majd a lábaimat magam alá húzom. - Játsszunk
„Felelsz vagy mersz” játékot.

- Játszani akarsz?

104
- Igen, mert talán ez a legjobb módja annak, hogy megnyíljak. Nem
sűrűn szoktam, és talán egy újabb pohár borral együtt, segíthet
egy kicsit megnyílnom.

- Oké - mondja, és tölt nekem még egy pohárral. - Csak két

szabályom van.

- És mik azok?

- Az egyik, hogy ha valamelyikünk a „felelek”-et választja, akkor

brutálisan őszintének kell lennie.

- Egyetértek.

- A második, hogyha a „merek”-et választod, az semmiképpen sem

lehet a házamon kívül, és nem lehet tényleges szex sem.

- Vagyis bolondozhatunk és felizgathatjuk egymást, de nem

szexelhetünk?

- Pontosan.

Egy pillanatig tanulmányozom őt, aztán megvonom a vállam.

- Ezt meg tudom csinálni.

- Remek, akkor én kezdem. – Megváltoztatja a helyét a kanapé

másik végében, és int, hogy tegyem a lábam az ölébe.
Engedelmeskedem, ő pedig elkezdi masszírozni a lábamat, amitől
örömömben felsóhajtok. - Felelsz vagy mersz?

- Merek.

105
 Nyolcadik fejezet

~Maura~

- El merlek hívni egy randira.

A szememet forgatom és kortyolok egyet a boromból. –

Randizom veled. Vacsoráztunk, desszertet ettünk, és eddig még
nem szexeltünk. Ez nagyjából egy randi leírása. Próbáld újra.

Elvigyorodik, és hosszú ujjaival elgondolkodva végigsimít az

ajkán. A tűz fényében a hajában aranyos részek csillognak, az
állkapcsa pedig még erősebbnek látszik.

Szemet gyönyörködtető látvány.

- Meg merem kérni tőled, hogy engedd le hajadat - mondja, és a

kusza kontyomra mutat.

- Ez elég könnyű. - Felnyúlok és kirázom, hagyom, hogy a hajam a

vállamra omoljon. A szemei kitágulnak egy kicsit.

- Nem könnyű itt ülni, és nézni, ahogy ezt csinálod, és nem

ránthatlak magam alá, hogy úgy megdugjalak, hogy attól ne hallj,
ne láss.

- Szóval, tetszik a hajam?

106
- Igen.

Bólintok. - Oké, te jössz. Felelsz vagy mersz?

- Felelek.

- Hm. - Lehajtott fejjel figyelem. - Miért hívsz folyton randira, még

akkor is, amikor többször visszautasítottalak?

Lassú vigyor kúszik az ajkaira. - Néztél már tükörbe, édesem?

- Ezt nem veszem be - mondom, és megrázom a fejem. - Csinos

lányokból tizenkettő egy tucat. Ezért még nem jön vissza egy pasi,
hogy még több visszautasítást kapjon.

- Tetszett, ahogy felcsillant a szemed, amikor a borokról beszéltem

- mondja. - Gyönyörű vagy, de amikor olyasmiről beszélsz, amit
szenvedélyesen szeretsz, egyszerűen felragyogsz, és talán azt
akartam, hogy ez egy kicsit tovább tartson.

- Ez kedves - mormolom.

- Felelsz vagy mersz? - kérdezi.

- Oké, megadom magam. Felelek.

- Mesélj még a családodról!

- Az anyukám nagyszerű - kezdem, és megrántom az egyik laza

fonalat a párnáján. - Még mindig Texasban él, és van egy
fonalboltja, amiben társtulajdonos a nagynénémmel.

107
- És az apád?

- A férfi, aki felnevelt egy barkácsüzlet tulajdonosa. Jó ember és

boldoggá teszi anyámat. De a biológiai apám? Sosem ismertem –
válaszolom egy vállrándítással. – Vízbe fulladt, mielőtt
megszülettem volna.

- Ez nehéz lehetett anyukádnak.

- Összetörte a szívét - értek egyet. - Mindig mesélt róla, még azt

követően is, hogy hozzáment Bruce-hoz. Voltak róla fotói, de
tudod, ő sosem volt egy igazi személy számomra. Olyan, mintha
egy filmsztárt látnék egy filmben. Tudod, hogy létezik, de a
valóságban nincs kapcsolatod azzal a személlyel.

- Értem.

- Ez apám. Abból, amit nekem meséltek, jó ember volt. Fiatalon,

mindössze huszonkét évesen halt meg. De nem igazán
gyászolhatsz meg egy olyan embert, akit sosem ismertél.

- Folytathatnánk egy kicsit az igazsággal? - kérdezi, én pedig

elvigyorodom.

- Persze.

- Elmondtam, miért hívtalak folyton randira. Most azt akarom

tudni, hogy miért utasítottál vissza.

Mély lélegzetet veszek, ő pedig a másik lábamat kezdi el

masszírozni. Legszívesebben dorombolnék. A szoba melege, a tűz,
108
a bor... Ellazulok és biztonságban érzem magam ezen a helyen,
ezzel a férfival.

Így hát azt teszem, amit ritkán szoktam... beszélgetek.

- Igazából pár dolog miatt. Először is, mindig azt hittem, hogy te
egyfajta férfi szajha vagy. Tudom, hogy nem igazságos
megbélyegezni valakit anélkül, hogy ismernénk a teljes történetet,
de tudtam, hogy nem vagy házas, harmincas vagy, és könnyedén
flörtölsz minden nővel, aki csak rád néz. És legyünk őszinték, egy
bortúrán többnyire nők vesznek részt. - Oldalra billentem a fejem,
és nézem, ahogy a tűz fénye visszaverődik az arcáról. - És nem
állítom, hogy valami állandóra vágyom, de azt sem akarom, hogy
csak egy újabb rovás legyek az ágyad tartóoszlopán.

- És a többi ok?

- A randizás sosem jön be nekem igazán.

- Miért mondod ezt?

Nem fogsz hozzámenni ehhez a fickóhoz. Csak bökd ki!

- Nem vagyok valami nagy fogás. És el kell hinned, amikor ezt

mondom, mert nem vagyok mártír. Ez az igazság, mert ez az egyik
szabályunk.

- Szerintem ennek a szabálynak nem csak ma este, hanem mindig

érvényesnek kellene lennie.

Bólintok, és elgondolkodva az ajkamba harapok.

109
- Tudod, én nem akarok gyereket. Egyáltalán nem. Nem fogok
bocsánatot kérni azért, mert így érzek, és valószínűleg soha nem
fogom megváltoztatni a véleményemet. Egyszerűen csak így van.
Szeretek tanár lenni, és szeretem a diákjaimat, de nem akarok
egész nap velük lenni, aztán hazajönni és folytatni a szülőséget.

Chase újra a másik lábamon folytatja a masszírozást, és ez

úgy hat rám, mint egy igazságszérum. Most már nem tudom
megállni, hogy beszéljek.

- Szomorú, de úgy érzem, hogy manapság a szülők a szülői

felelősség nagy részét a tanárokra hárítják. Talán mindig is így
volt, de a gyerekkoromból erre nem így emlékszem. Vannak
gyerekek, akik éhesen, koszosan, szomorúan jönnek iskolába.
Félnek. Nincs iskolai felszerelésük. Vagy ebédjük.

- És te mindezen dolgokat megadod nekik.

- Persze, hogy megadom. Nem tudom elhinni, hogy a szülők nem

biztosítják a gyerekeik tanuláshoz szükséges alapvető
szükségleteket. Amikor éhesek és piszkosak, nem tudnak figyelni.
Nem tudnak tanulni, Chase, és ez annyira feldühít, és
szomorúsággal tölt el egyszerre. Imádom a munkámat, és
elkötelezett vagyok iránta. És ez éppen elég nekem.

- Szóval, randiztam pár férfival, az egyik egy néhány éves, hosszú

távú kapcsolat volt. Az elejétől fogva őszinte voltam. Nem akarok
gyerekeket. Ez nem jelenti azt, hogy nem lennék nyitott egy

110
kapcsolatra, sőt, akár házasságra is, ha a megfelelő férfival
találkoznék.

- Szóval, két év elteltével azt mondja: 'Talán meg kellene

fontolnunk a gyerekvállalást.” - A fejemet rázom, és belekortyolok
a pohár borba, amit Chase éppen most töltött nekünk. - Nemet
mondtam rá. A legkevésbé sem gondoltam meg magam, és
megkérdeztem tőle, hogy végig gyereket akart-e.

- Hadd találjam ki. Azt hitte, hogy az idő múlásával majd

megváltoztatod a véleményed.

- Bingó. - Megvonom az egyik vállamat, és eszembe jut a fájdalom,

és vele az érzés, hogy elárultak. - Soha nem hazudtam neki. Soha
nem vezettem félre. És nem ő az egyetlen, aki ilyesmit tett. Olyan
ez, mint amikor azt mondom az elején, hogy nem akarok gyereket,
és ők azt gondolják magukban, hogy milyen aranyos, majd a végén
mégis azt várják, hogy meggondolom magam.

- Teljesen megértem – mondja Chase bólogatva.

- Csak időpocsékolás - mormogom. - Szóval, igen, van egy kis

játékos hírnevem, mert nem kötelezem el magam egyetlen srác
mellett sem, és azt csinálok, amit akarok. Felnőtt nő vagyok, és
nem fogok otthon duzzogni, csak azért, mert úgy döntöttem, hogy
nem akarok gyereket. Nem vagyok sérült vagy furcsa.

- Egyáltalán nem – mondja Chase mosolyogva. - Tényleg egészen

csodálatos vagy.
111
- Köszönöm. Oké, most te jössz. Felelsz vagy mersz?

- Felelek.

- Mesélj a családodról. Ismerem Mac-et, de nem hiszem, hogy

sokat tudnék a szüleidről.

Mély lélegzetet vesz, kortyol egyet a borából, és összeszedi a

gondolatait.

- Még mindig házasok - kezdi. - És ez egy hosszú történet lesz,

mert elkerülhetetlenül más kérdésekhez fog vezetni, úgyhogy csak
úgy kiborítom az egészet egyszerre.

- Hűha, egy halom igazság. Nem tudom, te hogy vagy vele, de én

még soha nem csupaszítottam le így a lelkemet.

- Nem, ez rám sem jellemző. Talán a lángok miatt van így?

- A bor miatt? - teszem hozzá.

- Talán miattad - mondja halkan. - És csak hogy tudd, Maura,

örülök, hogy ennyiszer elutasítottál. Sértette az egómat, de a
visszautasításod még izgalmasabbá tett. Ez arra késztetett, hogy
többet akarjak tudni rólad.

- Tényleg nem akartam a nehezen kaphatót játszani.

- Én nem ezt mondtam. Ha egy pillanatra is azt hittem volna, hogy

játszadozol, már régen mostam volna kezeimet. Nem, én csak
annyira rohadtul többet akartam megtudni rólad, és most örülök,

112
mert mind fizikailag, mind érzelmileg jobban ismerlek, és úgy
gondolom, hogy jó fogás vagy. Szerintem nagyszerű nő vagy.

- Ha így folytatod, a fejem akkora lesz, hogy reggel nem tudok

kimenni az ajtón.

- Egyáltalán nem vagy beképzelt - mondja, és megszorítja a

lábamat, mielőtt az ajkaihoz emelné, és megcsókolná a
nagylábujjamat.

- Talán lábfétised van?

- Erre akarsz választ kapni, vagy a családomra vonatkozó

kérdésre?

- Mindkettőre. Kezdd a lábfétissel.

- Nincs lábfétisem, de nem is idegenkedem a lábaktól. A tiéd

kibaszottul szexi.

- Azért, mert Tommy és én minden héten pedikűröztetünk. Ez a mi

luxusunk.

Bólint, és újra megcsókolja a lábujjamat, én pedig

gyakorlatilag elolvadok itt helyben, a kanapéján.

- Az ajkaidra figyelmeztető feliratot kellene tenni.

113
 Kilencedik fejezet

~Chase~

- Az apám szerencsejáték-függő - kezdem, és érzem azt a furcsa

gömbölyű szorongást a zsigereimben, ahogy mindig, amikor az
szüleimről beszélek. - Elég rosszul áll vele, bár mostanában már
kezdi kordában tartani. Anya viszont súlyosan függ tőle,
kifogásokat keres neki, tudod, hogy mire gondolok.

- Szereti őt.

- Szereti azt az érzést, hogy szükség van rá, és apámnak aztán

tényleg szüksége van rá. De ő veszélybe sodorta anyámat, és
emiatt Mac és én, Kat segítségével rábeszéltük, hogy hagyja el őt,
hogy segítséget kapjon. Minden percét utálta, de ideköltözött
hozzám egy időre, és apa elvonóra ment. Mac és én örömmel
kifizettük neki.

- Hogy vannak most?

- Anya hazaköltözött, és apa újra dolgozik. Úgy tűnik, apa jobban

van, de nem bízom benne, hogy anya elárulná nekünk, ha megint
elfajulna a helyzet. Apa rossz embereknek tartozott egy csomó
pénzzel. Rossz volt a helyzet, de most már jobb, és ez minden,
amire igazán koncentrálnunk kell.

114
- Ez érthető - mondja Maura. Imádom a lágy hangját. Megnyugtató
és szexi is egyben.

- De a szüleim története rányomja a bélyegét a saját társasági

életemre. Tudod, mindegyikük függő személyiség. Anya társfüggő
és apának nyilvánvalóan problémái vannak a szerencsejátékkal.
Ez gyengévé teszi őket. Nem szégyellem őket. Ezt rögtön
tisztáznom kell. Az a lényeg, hogy mint a legtöbb ember ők jó
emberek, hatalmas hibákkal. De én soha nem akarok ennyire
sebezhető lenni, ha egy másik emberről van szó. Ahogy őket
figyeltem, az megviselte a házassággal kapcsolatos érzéseimet.
Soha nem találtam még senkit, akiről úgy gondoltam volna, hogy
miatta érdemes lenne így elveszíteni magam. És teljesen
megértem, hogy mit érzel a gyerekekkel kapcsolatban. Én sem
akarok gyereket, és három évvel ezelőtt volt egy vazektómiám.
Nem azért, mert muszáj volt, vagy, mert már van gyerekem, és
nem akarok többet. Azért tettem, mert minden kétséget kizáróan
tudom, hogy nem akarok gyerekeket. Nem akarom a függőséget
átadni nekik, és ez egy másik sebezhetőség, amin egyszerűen nem
akarok keresztülmenni.

- Hűha.

Felnézek, és látom, hogy tágra nyílt szemekkel és tátott

szájjal bámul rám. - Elijesztettelek?

115
- Egyáltalán nem. Üdítő, hogy őszinte beszélgetést folytathatunk
anélkül, hogy elítélnének. Anyám egyetlen gyermeke vagyok, és
nagy probléma számára, hogy nem vagyok hajlandó unokákat adni
neki. Én megértem, tényleg megértem. Ez egy természetes dolog,
hogy unokákat akarunk, és sajnálom, hogy nem adhatom meg őket
neki, mert szerintem fantasztikus nagymama lenne.

- Szívás bűntudatot érezni - válaszolom, és végigsimítok a vádliján,

érzem, ahogy az izmai megfeszülnek, miközben arról beszél, ami
nyilvánvalóan nehéz téma számára. - És az totális baromság, hogy
azok a fickók, akikkel együtt voltál, megpróbáltak megváltoztatni
téged.

- Tudom. - Megvakarja a fejbőrét, majd megdörzsöli a szemét,

leszarva a sminkjét. - Nem vagyok gyerekellenes. A barátaimnak
akár egy tucatnyi is lehet, ha akarják, és nekem is jogom van
ahhoz, hogy ne legyen egy sem. És szeretem az anyámat, de
rettegek a heti telefonbeszélgetéseinktől, mert mindig
megkérdezi, hogy járok-e valakivel, és tudom, hogy nagyon várja,
hogy megházasodjak, mert akkor rábeszélhet egy babára.

- Ez nem fog megtörténni.

- Eléggé belemásztál a fejembe, és elmondtad, amit gondolok. – A

kezem felsiklik a térdére, és ettől libabőrös lesz.

- Legalább most már mind a ketten tudjuk, hogy nem vagyunk

egyedül.

116
 Nem bírom tovább. Meg kell érintenem őt. Az egész testét.
Lassan és alaposan, nem gyorsan és keményen.

Végigmászom a kanapén, és az egyik térdemet a lábai közé

helyezem, megsimogatom az arcát és az ajkaimat az ajkához
szorítom. A csók lassan és lágyan kezdődik, egyre erősödik, amíg
meg nem perzselődöm az intenzitásától.

Talán a sötétség, a bor vagy a tűz miatt. A pokolba is, nem

tudom, hogy mi ez, de egész eddigi életemben még soha nem
éreztem ezt a kötődést egy másik emberi lényhez.

Felállok és felsegítem, aztán a karjaimba veszem, és a

hálószobába viszem. Átkarolja a nyakamat, és megcsókolja az
állam. Már ettől a kis csóktól is teljes készültségben áll a farkam.

- Megölsz, bébi.

- Én? – Ártatlanságot mímelve a szempilláit verdesi. - Mit

csináltam?

- Megmutatom neked. – Lábra állítom. Könnyedén kicsúszik a

ruhájából, és csak egy babakék csipkés melltartó és bugyi van
rajta, én pedig biztos vagyok benne, hogy lenyeltem a nyelvem.

A kurva életbe, de gyönyörű ez a nő.

- Túlöltözött vagy. - Elvigyorodik, és a pólómért nyúl, áthúzza a

fejemen, és hagyja, hogy a padlóra essen. Kigombolja a

117
nadrágomat, hagyja leesni a bokámhoz, majd végigsimítja a
tenyerét a farkam hosszán. - Lenyűgöző.

- Úgy tűnik, hogy az idő nagy részében félig merev állapotban

vagyok miattad - tájékoztatom és jókedvűen figyelem, ahogy a
szemei elsötétülnek a kéjtől. - És aztán így nézel rám, és minden
gondolat, ami arra vonatkozott, hogy időt szánok rád, kirepül az
ablakon, mert fel akarlak falni.

- Olyan szépeket mondasz - motyogja, és lecsúsztatja a

melltartóját a válláról, hagyva, hogy leessen, és felfedje a melleit. -
És a te tested? Jézusom, Chase, úgy nézel ki, mintha
photoshoppoltak volna.

- Gyúrok - válaszolom vigyorogva.

- Nyilvánvalóan.

Az egyik ujjbegyét az alsónadrágom derékrésze alá dugja és

előre-hátra húzogatja, csak a hasam alját érintve. Végül lerántja az
alsónadrágomat a combomról, és meglepetésemre letérdel.

- Mindig a szádat használod rajtam. - Öklébe szorítja a

hímvesszőmet és be kell csuknom a szemem, hogy uralkodjak
magamon.

Bassza meg, a látvány, ahogy Maura a farkammal a kezében

térdel, elég ahhoz, hogy a fiatalabbik énemmé váljak, aki minden
más segítség nélkül is elélvez.

118
 Nyalogatja a tövét, végig az erezet mentén, és fent a csúcs
körül. Muszáj a puha hajába markolnom, hogy megtartsam az
egyensúlyom. Ha ezt akarja, én nem mondok nemet.

- Olyan kemény vagy - mondja, mielőtt még többet vesz be

belőlem a szájába, és összeszorítja az ajkait, majd szopja, hogy
attól csillagokat látok.

- Észrevettem – mordulok fel. Vigyorogva pillant fel rám, és

megismétli a mozdulatot, majd a kis kezébe veszi a golyóimat, és
én már nem bírom tovább.

Hátra húzódom, és felsegítem az ágyra, majd beburkolom a

testemmel, és ész nélkül csókolom.

- Még nem végeztem - mondja duzzogva, amikor végre felhagyok a

csókkal.

- Bízz bennem. Ha hagytam volna, hogy tovább folytasd, akkor kb.

három másodperc alatt elmentem volna, de azt akarom, hogy egy
kicsit tovább tartson.

- Ma este nem tudok maratoni szexet csinálni - rázza a fejét.

- A maratoni születésnapi szex jó móka volt, de két egymást

követő este én sem vagyok képes rá. Tegnap majdnem megöltél.

- Most ki kinek az egóját simogatja? - kérdezem, mielőtt finoman a

nyakába harapnék. Megnyalja az ajkát, és végighúzza a körmeit a
hátamon. - Én most csak nem akarom elsietni a dolgot.

119
- Oké. Ez így rendben van.

A számba rántom a mellbimbóját, és erősen megszívom,

aztán továbbmegyek a másikra, mielőtt megcsókolnám a vállát,
majd visszatérek a nyakán keresztül a szájáig.

- Ki kell mennem a fürdőszobába óvszerért - mondom sajnálkozva.

- Nem az ágyamnál tartom.

Mert általában nem szoktam a saját ágyamban szexelni.

- Vazektómiád volt. - Végigsimít az ujjbegyeivel az arcomon. - Azt

hiszem így is rendben leszünk.

- Biztos vagy benne?

Válaszul közénk nyúl, a kis kezébe veszi a farkamat és a

puncijához vezeti, amitől a szemeim elkerekednek.

- A kurva életbe, Maura.

- Gyere belém! - suttogja az ajkaimba, miközben a farkam hegye a

könnyedén belé csúszik. – Egészen.

- Lassan - suttogom, és óvatosan tolok, amíg teljesen belé nem

temetkezem. Fogva tartva a tekintetét, visszahúzódom, majd újra
belé nyomódom, többször is, szinte frusztrálóan lassú tempóban,
csak élvezem minden egyes centiméterét, ahogy összehúzódik és
ellazul körülöttem.

120
 Még soha életemben nem éreztem ilyet eddigi kibaszott
életemben.

- Chase?

- Igen, bébi.

- A tempó jó, de szeretném, ha egy kicsit keményebben nyomnád,

amikor... Ó, igen. Pontosan így. Basszus!

- Nem hiszem, hogy ezúttal basznánk - mormogom, és egy kicsit

erősebben döfködöm. - Istenem, hihetetlenül jó érzés benned
lenni. Olyan átkozottul nedves vagy.

- Azóta vagyok nedves, mióta besétáltam ide. - Lehúzza a fejemet,

hogy megcsókoljam. És csak így, együtt ringatózunk a csendben,
gyengéden szeretkezve, amíg a háta fel nem ível, és magához nem
szorít, és mindketten meg nem adjuk magunkat egy őrült
orgazmusnak.

Szinte azonnal elalszik, és ettől elvigyorodom. Úgy látszik, a

forró szex kifárasztja.

Csak addig hagyom magára, amíg egy forró, nedves ruhát

hozok a fürdőszobából, hogy óvatosan megtisztítsam. Egy
pillanatra kinyitja a szemét, rám mosolyog, aztán az oldalára
fordul és visszaalszik.

121
 Olyan kicsinek tűnik az ágyam közepén. A homlokomat
ráncolom, köré fonom magam és szorosan magamhoz ölelem.
Álmában még közelebb húzódik hozzám és édesen sóhajtozik.

Ide hoztam őt az első éjszakán, és ebben az ágyban

szexeltünk. Ez volt az első. És ma este már tudtam, hogy újra
szükségem van itt rá. Nem csak Maura az első nő, akivel szexeltem
ebben az ágyban, de ő az első, aki itt alszik benne.

Az összes sebezhető érzés, amiről korábban beszéltem, itt

van. Amikor Mauráról van szó, sebezhető vagyok. Azt gyanítom,
hogy képes lenne bántani, és nem tudom, hogy mit érzek ezzel
kapcsolatban.

Baromság.

Nem tetszik, de ugyanakkor nem akarom, hogy vége legyen.

És ez kurvára nevetséges.

122
 Tizedik fejezet

~Maura~

Valaki a fülembe lélegzik.

Kinyitom az egyik szemem, és rájövök, hogy nem a saját

ágyamban fekszem, és odakint világos van. Az utolsó dolog, amire
emlékszem, hogy Chase és én szexeltünk, és azután biztosan
beájultam. Nem tudom, hogyan történt, hogy elaludtam Chase
ágyában, mint egy csecsemő..

De így volt.

És most beburkolt a testével és a fülembe szuszogott. De nem

úgy lélegzett, mint aki alszik.

Ébren van.

A hátamra fordulok, ő pedig elhúzódik, teret adva nekem.

Fel van öltözve. Valamikor felvett egy melegítőt és egy pólót,

és viszont teljesen meztelen vagyok.

És azonnal kényelmetlenül érzem magam.

123
 Rám néz, de nem mosolyog. És őszintén, nem is igazán tűnik
boldognak, hogy itt vagyok. Közvetlenül mellettem van, megérint,
de tízezer mérföldre van tőlem.

Én pedig nem tudok elég gyorsan elmenni innen.

- Jó reggelt! - mormolja végül. Felülök, a takaró lecsúszik a

derekamra, és a tekintete azonnal a melleimre esik.

- Jó reggelt! - válaszolom, és eltakarom magam. - Kaphatnék tíz

percet egyedül?

- Miért?

A homlokomat ráncolom. - Mert szeretnék felöltözni.

- Nem egyszer láttalak már így - mondja, én pedig a szememet

forgatom.

- De nem akarom, hogy ma reggel is láss, úgyhogy adj tíz percet!

- Rendben. – Bólint és azonnal elhagyja az ágyat, majd a szobát, és

becsukja maga mögött az ajtót. Kifújom a levegőt, és a kezembe
temetem az arcomat.

- Mit csináltál? - kérdezem magamtól. De azután, úgy döntök, hogy

később fogok aggódni azon, amit tettem. Most arra kell
koncentrálnom, hogy összeszedjem a szarságaimat, szó szerint és
átvitt értelemben is, és hogy elhúzzak a picsába Chase házából.

124
 Nem szoktam éjszakára maradni, és nyilvánvalóan Chase
sem. Mindketten kényelmetlenül érezzük magunkat. Azt sem bírta
elviselni tovább, hogy meztelenül feküdjön mellettem.

Ez sokat elmond, és a történet címe pedig az, hogy Takarodj a

picsába!

És én ezt fogom tenni.

Felveszem a tegnap esti ruhát, végigsimítok a hajamon,

mielőtt beletörődöm abba, hogy ennél jobb már nem lesz.

Amikor kilépek a hálószobából, Chase a konyhában van, és a

Keurig gépén kávét főz.

- Nem voltam biztos benne, hogyan iszod a kávét - mondja.

- Ne fáradj! - rázom a fejem. - Elmegyek.

- Szívesen főzök neked kávét.

- Tejszínnel és cukorral - motyogom, és nézem, ahogy

módszeresen elkészíti a kávét, beleönti egy elviteles pohárba, és
amikor átadja nekem, hálás mosolyt villantok, és elfordulok. -
Köszönöm.

- Jól vagy? - kérdezi a hátamtól.

- Remekül. - Megfordulok, és rákacsintok. - Köszönöm, hogy a

vihar miatt itt maradhattam.

- Elolvadt a jég - mondja. - Ellenőriztem.

125
- Tökéletes.

Intek, megkeresem a táskámat, aztán nyílegyenesen a

kocsimhoz igyekszem. Tizenöt másodpercen belül beindítom a
kocsit, becsatolom a biztonsági övemet, lehúzódom a
kocsifelhajtóról, és elhajtok Chase házától, azután felhívom
Tommyt.

- Szia, édesem - mondja mosollyal a hangjában.

- Elbasztam, Tommy.

- Megsérültél?

- Nem, jól vagyok. De nem csak, hogy megint lefeküdtem Chase-

szel, de ott töltöttem az egész átkozott éjszakát.

- A házában?

A homlokomat ráncoltam, és megálltam egy stoptáblánál. -

Természetesen a házában. A jeges vihar akkor tört ki, amikor
megérkeztem hozzá, és nem engedte, hogy hazavezessek.

- Jó. Szörnyű idő volt éjszaka odakint.

- És én ottmaradtam.

- Gyere át hozzám, édesem. Van fánkom.

Vigyorgok és bólintok, bár ő nem láthatja. - Ezért vagyunk

barátok.

126
- Mert van fánkom?

- Igen. Hamarosan ott leszek.

Befejezem a hívást, és egyenesen a házához hajtok, ami

szerencsére csak egy tíz perces út, és már vár rám egy friss
juharszirupos sütivel.

Beviszem magammal a kávémat, mire ő felvonja a

szemöldökét. - Csinált neked kávét az útra?

- Igen.

- Hm - mondja, és átnyújtja nekem az édes finomságot, mielőtt

elfordulna, hogy bevezessen a konyhából nyíló napozószobába. Ez
a kedvenc helyünk a beszélgetéshez.

- Ez meg mit jelent?

- Még semmit - mondja, és int, hogy üljek le. Tommy jóképű férfi.
Nagyjából 180 centi magas, sötét hajú, sovány testalkatú.
Szemüveget visel, amitől ostobán dögös, és gyönyörű kezei
vannak. – Mondj el mindent!

- Mindent?

Bólint, és én elkezdem, újra átélve a tegnap estét attól a

pillanattól kezdve, hogy besétáltam Chase házába, addig, amíg
meg nem jelentem Tommy küszöbén.

- Hm - mondja újra, és kortyol egyet a kávéjából.

127
- Ez most mit jelent?

- Nos, ahogy azt már korábban mondtam, egyikünk sem

gondolatolvasó.

- Aha.

- Maura, te voltál az, aki azt mondta, hogy nem akar kapcsolatot.

- Nem is akarok.

Tommy a homlokát ráncolja. - De most dühös vagy, hogy ma

reggel meghátrált, miután nála aludtál.

- Nem vagyok mérges. - Oké, talán mégis. - Csak kínos volt, és én el

akartam húzni a pokolba.

- Azt akartad, hogy magához öleljen, megcsókoljon, és azt mondja,

hogy a tegnapi volt élete legcsodálatosabb éjszakája?

Beleharapok a fánkomba, hogy időt nyerjek. Talán tényleg

ezt akartam. - Igazán nagyszerű együttlétünk volt tegnap este, a
sötétben, a vihar alatt.

- El kell ismernem, kurva romantikus - mondja vigyorogva. –

Majdnem féltékeny vagyok.

- Romantikus volt, a kurblis rádióval meg mindennel. - Kuncogok,

és eszembe jut, ahogy Chase-t ugrattam azzal a rádióval. - Nem
számítottam, hogy arra ébredek, hogy megbánja.

- Ezt mondta?
128
- Most már agyturkász is vagy?

Elvigyorodik, és megvonja az egyik vállát. - Maura,

elgondolkodtál már azon, hogy talán azért borult ki, mert
aggódott, hogy te fogsz kiborulni? És mit tettél? Mint, ahogy arra
számított, te ki is borultál. Ahelyett, hogy beszéltél volna vele,
inkább elmenekültél.

- Igazad van - ismerem el lassan. - Tényleg kiborultam, szinte

azonnal, amint felébredtem. Nem szoktam hozzá, hogy mással
aludjak. És amikor rájöttem, hogy felöltözött, úgy éreztem, mintha
ezzel azt akarná közölni, hogy húzzak a pokolba a házából.

- Fogalmam sem volt róla, hogy a kényelmes viselet a kód arra,

hogy menj a picsába.

- Ne piszkálj ezzel - mutatok rá. - Még meztelen voltam és álmos, ő

pedig ragyogó szemekkel és felöltözve állt.

- Annyira drámai vagy - mondja nevetve. - Talán ő egy koránkelő.

Talán fázott, és fel akart melegedni. Talán hívást kapott az éjszaka
közepén, hogy az édesanyja kórházban van és nem akart
felébreszteni, ezért hagyta, hogy aludj, és azt akarta mondani,
hogy nagyon sajnálja, de el kellett mennie, hogy a haldokló
édesanyját ápolja.

- Drámai vagyok?

129
- Csak azt mondom, hogy egy tucatnyi különböző oka lehetett
annak, hogy miért öltözött fel.

- Oké. És? Nem volt túl barátságos.

- Te szuper barátságos voltál?

- Jézusom, Tommy, kinek az oldalán állsz?

- Mindig a tiéden. De nem fogsz tudni meggyőzni arról, hogy a

fickó, aki kávét csinált neked az útra, megpróbált lerázni téged.
Lehet, hogy beszélgetni akart, és a meztelenség túlságosan elvonta
volna a figyelmét.

- Nos, mondhatott volna bármit ezek közül, amikor látta, hogy

kiborultam, és az eléggé megnyugtatott volna.

Tommy elgondolkodva bólogat, és ide-oda billenti a fejét,

miközben elgondolkodik a helyzeten. - Vissza kellene menned.

- Nem - rázom a fejem. - Nem megyek oda vissza. Nem csinálom

meg a szégyensétát vissza a házába a tegnap esti ruhában és kócos
hajjal.

- A ruha egyébként elragadó.

- Tetszett neki.

- Biztos vagyok benne, hogy tetszett. - Elvigyorodik. - Az a ruha

fantasztikus dolgokat művel a cicijeiddel.

130
 Lenézek és összerezzenek. - Lehettem volna még
nyilvánvalóbb, hogy ezt viseltem tegnap este? Azt kiabálja, hogy
most azonnal dugj meg.

- Bízz bennem! Ez nem kellemetlen egy férfi számára sem.

Nevetek, és megiszom az utolsó korty kávét a bögrémből. -

Remek. Még egy dolog, amit vissza kell adnom neki. Gondolod,
hogy ezt a szándékosan csinálta?

Tommy elvigyorodik. - Nem tudom. Talán.

- Nos, ma nem fogja visszakapni. - Lerúgom a cipőmet, és

hátradőlök Tommy kanapéjára, becsukom a szemem és veszek
egy mély lélegzetet. - Nem vagyok jó a randizásban.

- Csak berozsdásodtál.

- Nem, rossz vagyok benne. Ha tegnap este randizni akart velem,

akkor biztos vagyok benne, hogy ma reggelre ez már kirepült az
ablakon.

- Oké, drámakirálynő.

- Ne hívj így! - Duzzogva előretolom az alsó ajkamat. - Én egy

kiegyensúlyozott nő vagyok.

- Persze, hogy az vagy.

- Szégyellem magam - ismerem be. - Rosszul kezeltem ezt a

reggelt. És lehet, hogy azért borultam ki, mert tegnap este sok

131
témában közös volt a véleményünk. Ez már nem csak fizikai
vonzódás. Most már többet tudok róla, intim dolgokat is, és még
mindig kedvelem őt.

- Annyira sajnállak!

- Még jó, hogy van fánkod, mert a szarkazmusodtól önmagában

kiakadnék.

- Mit fogsz csinálni Mr. Csodálatossal?

- Nem tudom. - Sóhajtok, és felbámulok a plafonra. - Ma semmit.

Kedvelem, és ez megijeszt, úgyhogy azt hiszem, kell néhány nap,
hogy feldolgozzam.

- Ez nem vágta. Szánj rá annyi időt, amennyire szükséged van. Ha

érdemes rá, akkor ott lesz, amikor készen állsz.

- Oké. - Rámosolygok Tommyra, és a dohányzóasztal felé nyúlok

egy újabb fánkért. - Addig is evésbe fojtom az érzéseimet.

132
 Tizenegyedik fejezet

~Chase~

- Boldog pénteket! - mondja mellettem az alacsony barna hajú nő,

és feltartja a poharát, hogy koccintson velem. Megteszem neki ezt
a szívességet, majd helyet cserélek és lesétálok Kat bárpultjának
távolabbi végébe. Egyedül jöttem, és egyedül is szándékozom
távozni.

Nem mintha a barna hajú nő bármi érdekeset tartogatna

számomra.

- Nem nézel ki valami jól - mondja Kat, miközben újratölti a

poharamat. - Mennyi ideje láttad utoljára?

A tekintetem az övére siklik, és egy együttérző mosollyal

ajándékoz meg. - A szívfájdalom az arcodra van írva.

- Majdnem két hete - válaszolom, és belekortyolok a boromba. –

Nincs összetörve a szívem.

- Nem?

- Nem. Nem jött össze. - Megvonom a vállam, mintha nem lenne

nagy ügy.

- Mi történt?

133
- Azt hiszem, kezdett túl komolyra fordulni a dolog mindkettőnk
számára.

- Egy olyan kapcsolat lett köztetek, ami már több volt, mint sima
szexuális vonzódás?

- Igen. - Bólintok, és eszembe jut az az este a nappalimban. – Sok

közös vonás van bennünk.

- Szóval játszottál egy darabig, aztán rájöttél, hogy kapcsolat van

köztetek.

- Nem játszottam ezt a kibaszott játékot - válaszolom, és azonnal

felhúzom magam.

- Hogy is hívják ezt? Megfogadod, hogy nem szexelsz többet, aztán

lazán ottfelejtesz valamit a másik lakásában. Szerintem ez egy
mókás, szexi játék, amíg mindenki ugyanazon az oldalon áll.

- Nem volt szándékos - válaszolom. - De igen, átkozottul szexi volt.

Több is, mint vártam, vagy akár csak elképzeltem volna.

- Akkor mi a probléma?

- Nem akar többet - válaszolom. - Másnap reggel nem tudott elég

gyorsan elfutni az lakásomból. Olyan volt, mintha a pokol kutyái
lettek volna a sarkában.

- Pánikba esett.

134
- Nagyon is. És nem fogom azt mondani, hogy én nem. Miután
elaludt, egész éjjel ezen gondolkodtam. Beszélni akartam vele
másnap, de amint felébredt, elszaladt.

- Megpróbáltál beszélni vele?

- Nem, alig várta, hogy elmenjen. Szóval, csináltam neki kávét, és

néztem, ahogy kisétál az ajtón.

- Ti ketten nem bíztok a kapcsolatokban - mondja Kat és Mac felé

int, aki épp most lépett be a bárba, és egy vendég azonnal
belerángatta egy beszélgetésbe.

- Én megbízom benne.

- Ez valószínűleg újdonság számodra.

Ismét bólintok. - Igen, nos, nem sok megbízható nővel

találkozom. Amúgy sem érdekeltek a hosszú távú kapcsolatok.

- Soha?

- Soha.

Kat elkomorul, és gyorsan pislogni kezd, mintha most

mondtam volna neki, hogy nem szeretem a bort.

- De ő érdekel.

- Nem számít, Kat. Soha nem leszek olyan, mint a szüleim -

mondom, mielőtt leállíthatnám magam, mire Kat szemöldöke a
homlokáig kúszik. - Nem vagyok hajlandó senkitől sem függővé
135
válni. Hogy annyira felemésszen, hogy csak rá tudjak gondolni.
Hagyni, hogy valaki anyagilag és érzelmileg tönkretegyen, az
számomra nem opció.

- Hűha - mondja, és feltartja a kezét. – Álljunk csak meg itt. Ki

mondta, hogy minden kapcsolat ilyen?

- Én csak...

- Még nem végeztem. Szerelmesnek lenni valakibe, szeretni valakit,

nem ugyanaz, mint társfüggőnek lenni. Igen, szükséged van arra,
hogy sebezhető légy a másikkal szemben, hogy képes légy
elfogadni őt, rábízni az érzéseidet és a szívedet.

- Odáig nem megyek.

- Ez nagyon szomorú - mondja, és a szeme könnybe lábad. -

Szomorú vagyok miattad, Chase, hogy soha nem élheted át a
szerelembe esés élményét, hogy csak a testi örömöket élvezed egy
nővel, és semmi mást.

- Jól vagyok, neked viszont a romantika elvette az eszedet, az én

elbűvölő bátyámnak köszönhetően.

- A romantika csak egy része - mondja a lány, és megrázza a fejét. -

A legnagyobb dolgot számomra a mindennapok jelentik. Az
együttalvás, és most tényleg alvásra gondolok. Az utazások
tervezése. Az új hírek megosztása. Kávét hoz nekem az ágyba
minden reggel. A haját simogatom, miközben nézzük a műsort a

136
tévében. Igen, a szex nagyszerű, de ennél sokkal többről van szó. Ő
minden tekintetben a társam, és most, hogy az életem része, nem
igazán emlékszem, milyen volt azelőtt.

- Ez csodálatos, és ezt komolyan mondom. - Átnyúlok a pulton, és

megszorítom a kezét. - Imádom, hogy ezt megtalálta veled. Csak
arról nem vagyok meggyőződve, hogy ez nekem való.

- Hadd kérdezzek valamit, és légy velem brutálisan őszinte.

Felelsz vagy mersz.

- Rendben.

- Mióta utoljára láttad Maurát, gondoltál rá legalább egyszer is?

Csak a nap minden percében.

- Igen.

- Többször is?

Elmosolyodom. - Gyakran gondolok rá.

- Akkor fel kéne hívnod - mondja Kat, és letörli a pultot egy fehér
törlőronggyal. - Megéri, Chase. A sebezhetőség. A bizalom. Minden
megéri.

- Mi van, ha mindezt megtesszük, és a végén mégsem jön össze?

- Az életben nincsenek garanciák, barátom. Lehet, hogy elromlik

egy hét alatt, vagy együtt haltok meg kilencvennyolc évesen. Nem

137
tudhatjuk. - Megvonja a vállát, és elmosolyodik, amikor Mac
csatlakozik hozzánk, és leül a mellettem lévő székre. - De egyetlen
percet sem cserélnék el a bátyáddal töltött időmért.

Mac elkomorul, és ide-oda néz Kat és köztem. – Te csak úgy

ráhajtottál a feleségemre?

Mindketten nevetünk, és Kat megrázza a fejét. - Nem, csak

tanácsot adok neki.

- Jó, mert több mint egy hete úgy borong, mint egy durcás
tinédzser.

- Én nem.

Mac a szemét forgatja. - Senki sem akar vele beszélni, mert

mindenkinek leharapja a fejét. Ezért mindenki hozzám jön, és ez
csak egy púp a hátamon, mert általában Chase szokott foglalkozni
az emberekkel, nem én.

- Én nem harapom le… - De mielőtt befejezném, eszembe jut, hogy

pont ma délután rákiabáltam az asszisztensemre, így helyette
iszom egy kortyot a boromból.

- Igen - mondja Mac. - Pontosan.

- Épp most mondtam neki, hogy beszéljen a lánnyal - mondja Kat.

- Ez itt most csoportterápia? - kérdezem.

138
- Kat okos - feleli Mac, és szeretettel mosolyog a feleségére. - Nem
hiszem, hogy eddig bárkit is rossz irányba terelt volna.

- Igen, nos, majd elgondolkodom rajta. - Felállok, és a tárcámért

nyúlok, de Kat megrázza a fejét.

- Majd én elintézem.

- Köszi.

- Nem akartalak elüldözni - mondja Mac. – Maradj!

- Nem, már elég volt. Jó éjszakát.

Amint a házamban vagyok, nem tudok nyugton ülni. Mióta

Maura-val töltöttem az éjszakát, próbáltam elkerülni, hogy az
alváson kívül is otthon legyek. Kibaszottul csendes a ház nélküle.

És bármerre nézek, minden rá emlékeztet. A kanapém, a

konyha, az ágyam. A nevetése, a kezei, a szavak, amelyeket rám
bízott.

- Hiányzik - motyogom, és a hajamba túrok. - Kurvára hiányzik.

****

- Ajándékot keres?

Megfordulok, és egy eladónő áll mögöttem az áruházban

másnap reggel. A smink részlegen vagyok.

139
- Igen - válaszolom. - Egy egyszerű rúzst kerestem, de van belőle
vagy ötszáz fajta.

- Igen, a szépség sokkal bonyolultabb dolog, mint azt a férfiak

elképzelik. Hogy néz ki?

- Kicsoda?

- A lány, akinek az ajándékot veszi.

- Ó. Gondolom, a kibaszottul gyönyörű nem elég leíró, ugye?

- Ez édes, de nem. - Elmosolyodik, és az ujjával az ajkára koppint.

– Azt hiszem, adok magának egy vöröset. Van egy új kék-piros, ami
szinte minden bőrárnyalathoz illik, és a legtöbb nőnek szüksége
van egy jó vörös rúzsra a sminktáskájában.

- Nagyszerű. - Bólintok, mert már teljesen elárasztanak a színek és

az illatok, és már nagyon el akarok tűnni innen a fenébe.

Öt perccel később már a kocsimban vagyok, és lefotózom a

fekete tubust, majd elküldöm Maurának.

Ezt nálam felejtetted.

Tessék. Elküldtem. Ha válaszol, nagyszerű. Ha nem, akkor a

pokolba is, de tovább kell lépnem.

140
 Tizenkettedik fejezet

~Maura~

- Még mindig ágyban vagy? - kérdezi Tommy a telefonban.

- Szombat reggel van - emlékeztetem. - Ma szabadnapom van.

- Ez nem jelenti azt, hogy az ágyban kell töltened.

- Amikor legutóbb ellenőriztem, felnőtt nő voltam, és én hoztam

meg a saját döntéseimet. És ma úgy döntöttem, hogy addig
maradok az ágyban, ameddig csak akarok.

Hogy nyomatékosítsam a mondandómat, még mélyebbre

bújok a takaróba és begubózom.

- Gyere velem moziba!

- Nem.

- Menjünk vásárolni!

- Még mindig törlesztem a legutóbbi bevásárló körutat.

A fülembe sóhajt, én pedig vigyorgok.

- Nem tetszik, hogy ilyen lehangolt vagy.

- Nem vagyok lehangolt. Fáradt vagyok.

141
 Nevet. - Azóta felhívtad már?

- És, mit mondjak? Már majdnem két hét telt el, Tommy. Csak úgy
hirtelen hívjam fel a semmiből és mondjam azt, hogy: Szia, bocs,
hogy két héttel ezelőtt otthagytalak. Kefélünk?

- A kefélés részét talán nem kellene - mondja. - Különben is, nem

ez az, amiről beszélni akarsz.

- Miért nem? Sokkal könnyebb, ha csak szexelünk – mellesleg

életem legjobb szexe – és aztán mehetünk a dolgunkra.

- Ezt már megbeszéltük - mondja csalódott sóhajjal. - Már

túljutottál a szexuális kémián.

- Soha nem fogok túljutni a szexuális kémián, Tommy. Már attól

elélvezek, ha az a férfi csak rám néz.

- A francba.

- Igen.

A telefonom bejövő üzenetet jelez.

- Várj, el kell olvasnom egy üzenetet!

Chase az. Ezt nálam felejtetted.

- Chase az. - A hangom a saját fülemnek is tompának hangzik.

- Mit ír?

142
- Küldött egy fotót egy rúzsról, amin még rajta van a csomagolás,
és az írja, hogy nála hagytam.

- Tényleg?

- Nem. - Elmosolyodom, és az ajkamba harapok, hogy

visszatartsam a könnyeimet. - Mit tegyek?

- Menj el a rúzsért, édesem.

- Oké. - Befejezem a hívást, de Tommy azonnal visszahív. - Mi az?

- Hallgass arra az emberre, Maura! Ne borulj ki!

- Igen, uram!

Ismét leteszem a telefont, és válaszolok Chase sms-ére.

Úton vagyok.

Felpattanok az ágyból, és a fürdőszobába rohanok, de

hirtelen megállok, amikor belenézek a tükörbe.

Jézusom, szörnyen nézek ki.

Életem leggyorsabb zuhanyát veszem, aztán húsz percet

pazarolok arra, hogy megszárítsam a hajam. Minimális
mennyiségű sminket teszek fel, farmert és egy pulóvert veszek, és
kisietek a kocsimhoz.

143
 Már hiányzott. Hétfőn rájöttem, hogy azért vagyok szomorú,
mert hiányzott Chase. De túl makacs voltam ahhoz, hogy
felhívjam.

Gondoltam rá, hogy megmondom neki, hogy még mindig

nálam van a bögréje, de egyszerűen nem voltam rá képes, ahogy
eszembe jutott az arckifejezése, amikor felébredtem aznap reggel.

De azért érintkezésbe lépett velem, és nyugtalanul várom,

hogy mit fog mondani.

Megérkezem a házához, leparkolok és odasétálok a bejárati

ajtóhoz. Mielőtt még csengetni próbálok, kinyitja az ajtót.

Farmerben és Stanford feliratú pulóverben van. A haja kócos,

mintha beletúrt volna az ujjaival.

A kezében tartja a rúzst.

- Szia - mondja mosolyogva.

- Helló.

Ha odaadja a rúzst, és az arcomba vágja az ajtót, akkor megölöm.

De nem teszi. Hátralép és int, hogy jöjjek be. A nappaliba

vezet, és leülünk a kanapéra, a két végére, mint azon az utolsó
estén.

- Hogy vagy? - kérdezi.

- Remekül.
144
 Bólint.

- Nem felejtettem itt azt a rúzst.

Elmosolyodik, és felém nyújtja. Nem egy olcsó márkájú rúzs.

Valószínűleg legalább huszonöt dolcsiba került.

- Vörös.

- Az eladónő azt mondta, hogy minden nőnek kell, hogy legyen egy
jó vörös rúzs a sminktáskájában.

- Hú. - Félreteszem a tubust, és várom, hogy beszéljen, de nem

történik semmi. - Chase, itt vagyok. Mit akarsz mondani?

Nagyot nyel és a könyökét a térdére támasztja. - Nem tetszik,

hogy élveztem veled a szexuális kémiát.

Gyorsan pislogok, biztos vagyok benne, hogy rosszul

hallottam. Mielőtt válaszolhatnék, folytatja.

- Az pedig végképp nem tetszett, hogy ennyi közös vonásunk volt.

- Hát, az sem tetszett, hogy folyton azt mondogattam neked, hogy

nem lesz több szex és mégis lefeküdtünk. Cserkész
becsületszavadra megesküdtél.

- Nem tetszett, hogy mindig üldöznöm kellett téged. És mindig ott

volt az a kibaszott vitatkozás. Kizárólag akkor kiabáltál velem,
amikor benned voltam.

145
- Ez durva – válaszolom - és összeszűkülnek a szemeim, miközben
egymással szemben felállunk.

- Ez az igazság. Azt mondtuk, hogy mindig az igazat mondjuk.

Maura, az egész felnőtt életemet fenntartások nélkül éltem. Azt
dugom, akit akarok, oda utazom, ahová akarok, és kurvára ott
élek, ahol akarok. És nem tetszik, hogy most már tényezőként
szerepelsz abban, bármit is csinálok.

- Hát, nekem sem tetszett, hogy beléd szerettem, te szemétláda!

Mindketten elhallgatunk, nagyokat lélegzünk, és a másikat

figyeljük.

- Mondd ezt még egyszer, kérlek.

- Te szemétláda!

- Ezt tudom. A másik részét.

- Nem terveztem, hogy beléd szeretek. Vagy bárki másba. Már

mondtam neked.

- Nem ezt mondtad.

Veszek egy mély lélegzetet, egy lépést eltávolodom tőle, majd

visszafordulok. - Szerelmes vagyok beléd. Gyűlölöm ezt. Emiatt
félelmet és bizonytalanságot érzek, és te valószínűleg kitéped a
szívemet a mellkasomból és eltaposod, mielőtt ez a beszélgetés
véget ér, de a fenébe is, ez az igazság.

146
 Mozdulatlanul figyel, és mielőtt észbe kapnék, a karjaiba
ragad, és úgy csókol, mintha az élete múlna rajta. Végül a
homlokát az enyémhez nyomja.

- Mondd még egyszer! - suttogja.

- Szerelmes vagyok beléd.

Egy pillanatra lehunyja a szemét, majd a hálószobájába visz.

Sietve levetkőztetjük egymást. Az ágy túl messze van, így csak a
falhoz lök, és belém temeti magát, majd mindketten zihálunk az
azonnali öröm érzésétől.

- Eddig nem tudtam még, milyen érzés óvszer nélkül lenni

valakiben - mondja, és megsimogatja az arcom. - Életemben nem
éreztem még ilyen kötődést egy másik emberi lény iránt, Maura.

Megcsókol, a nyelve összeakad az enyémmel, és rövid, gyors

lökésekkel elkezd mozogni bennem. Eltalálja azt a pontot, ami újra
és újra megvadít, míg végül egy izzadt zűrzavar vagyunk, és én
szétesem a karjaiban.

Légzésünk lecsillapodik, és ahelyett, hogy lábra állítana,

inkább bedug az ágyába, és körém fonja magát.

- Én is szeretlek - mondja, és én megfordulok, hogy láthassam az

arcát. - Nagyon hiányoztál, mióta akkor reggel elmentél innen.

- Sajnálom...

147
- Nincs miért bocsánatot kérned, kicsim. Beszélni akartam veled,
de láttam, hogy el akarsz menni, ezért hagytam. Elhatároztam,
hogy teret adok neked, de most már a végére értem a
türelmemnek.

- Jó. - Felhúzom a lábam az övén, és a csípője köré kulcsolom.

- Nem szerepeltél a terveim között, Maura. Nem csak te, senki más
sem.

- Tudom - mondom. - Nekem sem.

- Megijedtem - ismeri be. - De sokat gondolkodtam. Azt gondoltam,

hogy nem lenne baj, ha elsétálnál, és nem látnálak többé. De ez
hazugság volt. Minden nap gondoltam rád.

- Felhívhattál volna.

- A szívedet kockára tenni nem éppen könnyű.

Elmosolyodom. - Értem.

- Állandóan vitatkozunk.

- Szeretem ezt - ismerem el. - Valahogy beindít.

Gyengéden megcsókolja az ajkaimat. - Felizgatsz. Ez magától

értetődő. De intellektuálisan is beindítasz. Ugyanazokat a dolgokat
akarod az életben, mint én.

- Furcsa, mi?

148
- Még sosem találkoztam hozzád hasonlóval - bólint. - Nem
gondoltam, hogy létezel.

- És most itt vagyok.

A tekintete végigvándorol az arcomon, és a karjai körém

fonódnak. - Nem akarlak elveszíteni, édesem. Veled akarok lenni,
hogy megpróbáljam működtetni ezt a dolgot.

- Jobban kell kommunikálnunk egymással. A civakodás rendben

van, de legyünk mindig őszinték egymáshoz. Tegyünk fel
kérdéseket. Egyeztessünk egymással, hogy egy oldalon álljunk.

- Egyetértek. – Chase megcsókolja a homlokomat. Továbbra is

érzem az érintését, és ezt úgy szívom magamba, mint szivacs a
vizet. - Költözz hozzám!

- Hűha. - Visszahúzódom, és meglepetten bámulok fel rá. - Nem

vagy egy kicsit gyors?

- Nem. Épp most töltöttem el a két hét nagy részét nélküled, és ezt
nem akarom tovább csinálni. Ha várni akarsz néhány hetet, az
rendben van, de azt akarom, hogy velem légy.

- Oké. Azt hiszem, hogy sokat kellene randiznunk, és felmondom a

lakásomat. Hatvan napos felmondási idővel.

- Harminc nap.

- Hatvan nap - válaszolom, és beleharapok az alsó ajkába.

149
- Rendben, de az éjszakák nagy részét úgyis velem fogod tölteni.

Elvigyorodom. - Rendben.

- Makacs egy nő vagy, Maura Jenkins.

- El sem tudod képzelni mennyire, Chase MacKenzie.

150
 Epilógus

~Maura~

Egy évvel később...

- Annyira örülök neked! - mondom Tommynak egy gyönyörű őszi

napon. Ő és Eduardo most mondták ki az igent a szeretteik előtt,
és én voltam az esküvői tanúja.

Nem volt egy hagyományos esküvő, de csodálatos volt, és a

legjobb barátom annyira szerelmes, hogy ez szinte árad a
pórusaiból.

Csodálatos és inspiráló.

- Azt hiszem, ennek az esküvőnek a hivatalos hashtagje a

#párkapcsolaticélok kellett volna, hogy legyen - mondom
vigyorogva. Eduardo az anyjával táncol, Tommy pedig velem, mert
a családja megtagadta őt, amikor kiderült, hogy meleg. Én vagyok
az egyetlen családja.

- Ő jót tesz nekem - mondja. - És a korkülönbség sem zavar már

többé.

- Nem is kell, hogy zavarjon. Ő nagyszerű srác, Tommy. Örülök,

hogy adtál neki egy újabb esélyt.

151
 Tommy tekintete végigpásztázza a táncparkett szélét, és
elmosolyodik. - Azt hiszem, most csak azért vagyok még életben,
mert meleg vagyok. Chase feszülten figyel minket.

- Védelmező, de téged és Eduardót is szeret.

- Tudom. - Tommy odahajol, hogy a fülembe súgja. - Csodálatos

vagy, Maura. Úgy szeretlek, mintha a húgom lennél, és nagyon
örülök neked.

Zavartan ráncolom a homlokom, amikor elhúzódik tőlem,

mielőtt még bármit mondhatnék, átad Chase-nek, aki odajön
hozzánk a táncparkettre.

Chase a karjába húz, és egy pillanatig táncolunk. Szeretettel

és jókedvűen bámul a szemembe.

- Mit tartogatsz a tarsolyodban?

- Semmi sincs a tarsolyomban - mondja, és megcsókolja az arcom.

Abbahagyja a táncot, fél térdre ereszkedik, és hirtelen az egész
világ elúszik előttem.

- Szeretlek, Maura. Minden nap kihívást jelentesz nekem. Többet

hoztál az életembe, mint amit valaha is remélni mertem. Kérlek,
tisztelj meg azzal, hogy a feleségem leszel.

A szám tátva maradt, és nem érzem a lábam. Felhúzza a

szemöldökét, várva a válaszomat.

152
- Mondj igent! - kiabál Tommy a táncparkett széléről, de én csak
annyit tudok tenni, hogy leülök Chase térdére, átkarolom a nyakát,
és odahajolok, hogy belesuttogjam a fülébe:

- Igen, hozzád megyek feleségül. A hét bármelyik napján és

fenntartások nélkül.

Egy gyönyörű körte alakú gyémántot csúsztat az ujjamra,

azután a pokolba is, megcsókol engem a teremben lévő
kilencvenhárom ember előtt.

Ez egy nagy kaland lesz.

Vége

153