Fridrich Péter

Simon Szilvia
Dr. Sztanó Imre

A konszolidáció
módszertana

022/2008
 V. A konszolidáció egyéb feladatai

A teljes körû konszolidáció részfeladatainak végrehajtását követõen a vállalatcsoport szintjén

elõállt egy olyan mérleg és eredménykimutatás, amely már a konszernen belüli halmozódásoktól
mentes. Azonban e mérleg és eredménykimutatás még nem a végleges vállalatcsoport-szintû
konszolidált mérleg és eredménykimutatás. A vállalatcsoport-szintû mérleg és eredménykimu-
tatás véglegesítése érdekében a következõ konszolidációs feladatok elvégzése is szükséges (a
felsorolás egyben azok végrehajtási sorrendjét is mutatja):
• a részesedésértékelés-módszerrel bevont vállalkozások konszolidációjának végrehajtása,
• a konszolidáció miatt számított tárasági adó különbözete összegének meghatározása és el-
számolása.
E további konszolidációs részfeladatok elvégzését követõen elõáll a vállalatcsoport-szintû
végleges konszolidált mérleg és eredménykimutatás. További feladatot jelent
• a konszolidált kiegészítõ melléklet, valamint
• a konszolidált üzleti jelentés
összeállítása.

1. A részesedésértékelés-módszer végrehajtása

A részesedésértékelés- (equity-) módszerrel történõ bevonás lényege, hogy a konszolidációba az

e módszerrel bevont vállalkozások egyedi éves beszámolói mérlegének és eredménykimuta-
tásának adatai nem kerülnek összevonásra az anyavállalat megfelelõ adataival.
A részesedésértékelés-módszer végrehajtása során az e módszerrel bevont vállalkozásban
lévõ (a konszolidált éves beszámoló mérlegébe valamely teljes körûen bevont vállalkozás mérle-
gébõl átkerült) részesedés könyv szerinti értékét kell a számviteli törvényben meghatározott kor-
rekciós tételek figyelembevételével módosítani (újraértékelni). E módosító tételek elszámolásá-
nak végeredményeként az e módszerrel bevont vállalkozásokban lévõ részesedések hosszú távon
piaci értéken jelennek meg a konszolidált éves beszámoló mérlegében.
A részesedésértékelés módszere alá tartozó vállalkozások a következõk lehetnek:
• társult vállalkozások, ha nem kerültek mentesítésre e módszer alól,
• a teljes körû bevonás módszere alól mentesített leányvállalatok, ha nem kerültek tovább-
mentesítésre a részesedésértékelés módszere alól,
• a kvóta arányában történõ teljes körû bevonás módszere alól mentesített közös vezetésû
vállalkozások, ha nem kerültek továbbmentesítésre a részesedésértékelés módszere alól.

207
A konszolidáció módszertana

1.1. A részesedésértékelés-módszerrel történõ konszolidáció elõkészítõ

feladatai

A társult vállalkozások, a teljes körû bevonás alól mentesített leányvállalatok és közös vezetésû
vállalkozások részesedésértékelés- (equity-) módszer szerinti bevonását, illetve az e módszer
szerinti bevonás elõkészítését csak a teljes körû konszolidáció végrehajtását követõen célszerû
elvégezni. Az equity módszerével konszolidálandó vállalkozások bevonásával kapcsolatos fel-
adatokat a konszolidált éves beszámoló mérlegében, eredménykimutatásában és kiegészítõ mel-
lékletében kell végrehajtani.
Az equity módszerével bevonásra kerülõ vállalkozások tõkekonszolidációjának megvalósít-
hatósága érdekében az alábbiakban felsorolt elõkészítõ lépéseket célszerû végrehajtani a konszo-
lidált éves beszámoló mérlegében, függetlenül attól, hogy az e módszerrel bevont vállalkozás
elsõ alkalommal kerül-e bevonásra, vagy az elsõ bevonást követõ bármely év konszolidációja
kerül-e végrehajtásra?
1. Ha valamely equity módszerével bevonandó vállalkozásban egynél több, a konszolidációba
teljes körûen bevont vállalkozás rendelkezik tõkerészesedéssel, s ezek a tõkerészesedések el-
térõen kerültek minõsítésre (részben befektetési céllal, részben forgatási céllal), akkor a forga-
tási célúnak minõsített tõkerészesedések értékét változatlan összegben át kell helyezni a be-
fektetett eszközök közé. (Amennyiben az equity-módszerrel bevonandó vállalkozásban csak
egy teljes körûen bevont vállalkozás rendelkezik tõkerészesedéssel, vagy több teljes körûen
bevont vállalkozás rendelkezik ugyan tõkerészesedéssel, de a részesedés minõsítése azonos,
akkor nem kell végrehajtani áthelyezést, hanem a részesedést az eredeti minõsítésének megfe-
lelõen kell a konszolidált éves beszámoló mérlegében is szerepeltetni.)

Könyvelési lépés:
T A/III/1. Tartós részesedések részesedésértékelés-módszerrel bevont vállalkozások-
ban
K B/III/1. Részesedések részesedésértékelés-módszerrel bevont vállalkozásokban

Az equity-módszerrel bevont vállalkozásokban lévõ, az egyedi teljes körûen bevont vállalkozá-

sok által eltérõen minõsített részesedések fentiek szerinti áthelyezését az indokolja, hogy az azo-
nos vállalkozásban lévõ részesedések a konszolidált éves beszámoló mérlegében is azonos mér-
legsoron jelenjenek meg, ami elengedhetetlen a világosság követelménye szempontjából.

2. Ha valamely, a konszolidációba teljes körûen bevont vállalkozás egyedi (közbülsõ) éves be-
számolójának mérlegében és eredménykimutatásában még nem szerepelteti az
equity-módszerrel bevont vállalkozásokban lévõ tõkerészesedései (vagy azok egy része) után
a tárgyévre vonatkozóan járó osztalék, részesedés összegét, akkor azt pótlólag fel kell
venni. (Ezen elõkészítõ részfeladatot a teljes körûen bevont vállalkozások tõkekonszolidáció-
jával kapcsolatosan már célszerû elszámolni, mivel a járó osztalékok, részesedések összege
érinti a teljes körûen bevont vállalkozások saját tõkéjét is. Ha az elszámolás a teljes körû kon-
szolidáció során megtörtént, akkor az equity-módszer végrehajtásának elõkészítésekor ezzel
kapcsolatban nincs teendõ.)

208
 V. A konszolidáció egyéb feladatai

1.2. A részesedésértékelés-módszer végrehajtása a bevonás elsõ évében

A részesedésértékelés-módszerrel bevont vállalkozások elsõ bevonása esetében hasonló számí-

tást kell elvégezni, mint a teljes körû bevonás elsõ évi tõkekonszolidációs részfeladata során. Lé-
nyegét tekintve a részesedésértékelés végrehajtása során egy elsõ tõkekonszolidációt kell végre-
hajtani. A különbség abból adódik, hogy az e módszerrel bevont vállalkozások adatai nem kerül-
nek összevonásra az anyavállalat mérlegének és eredménykimutatásának megfelelõ adataival,
ezért sem a részesedés értékét, sem a kapcsolódó sajáttõke-adatokat nem lehet elhagyni egymás-
sal szemben. Mindezek következtében, bár a számítási módszer megegyezik a teljes körû bevo-
nás elsõ tõkekonszolidációjának számításaival, azonban e számítások hatásainak megjelenítése a
konszolidált mérlegben másként történik. Lényegét tekintve az e módszerrel bevont vállalkozás-
ban lévõ – és a konszolidált mérlegben szereplõ – részesedés értékét kell korrigálni a számítások
alapján.
Az elsõ részesedésértékelés-módszerrel történõ bevonás (tõkekonszolidáció) során ugyan-
azok a módszerek (könyv szerinti érték módszere, aktualizált érték módszere), ugyanazok az
idõpontok (megszerzéskori értékviszonyok, fordulónapi értékviszonyok) választhatóak, vala-
mint a rejtett tételek feltárhatóságának feltételei is azonosak, mint az elsõ teljes körû tõkekonszo-
lidáció esetében. Ebbõl következõen ezek itt nem kerülnek kifejtésre, részletes leírásukat lásd a
IV. fejezet 2.2. alpontja alatt.
A részesedésértékelés-módszer végrehajtásának lépései a bevonás elsõ évében, a bevonás
alapjául választott idõpont (idõpontok) értékviszonyainak megfelelõ adatok figyelembevételével:
1. A részesedésértékelés módszerével bevont vállalkozásnál az anyavállalatot, illetve a külsõ
tulajdonosokat megilletõ tulajdoni hányadok meghatározása
2. A részesedésértékelés módszerével bevont vállalkozás saját tõkéjének meghatározása a be-
vonás alapjául választott idõpont (idõpontok) értékviszonyainak figyelembevételével
3. A részesedésértékelés módszerével bevont vállalkozás saját tõkéjének megosztása az anya-
vállalat és a külsõ tulajdonosok között a tulajdoni hányadok arányában
4. A részesedésértékelés módszerével bevont vállalkozással kapcsolatos tõkekonszolidációs
különbözet összegének meghatározása
5. A részesedésértékelés módszerével bevont vállalkozás rejtett tartalékai és rejtett terhei
összegeinek megállapítása és megosztása az anyavállalat és a vállalkozás külsõ tulajdono-
sai között
6. Az elsõ, részesedésértékelés-módszerrel történõ bevonás könyvelési feladatainak végre-
hajtása.

Az elsõ részesedésértékelés végrehajtásának 1–5. lépései sorrendben megegyeznek a teljes

körû bevonás elsõ tõkekonszolidációjának 3–5., 7. és 9. lépéseivel (ezeket lásd a IV. fejezet 2.3.
alfejezetében), kivéve az ott bemutatott könyvelési feladatokat.

209
A konszolidáció módszertana

6. Az elsõ részesedésértékelés módszerével történõ bevonás könyvelési feladatainak végrehajtása

Az elsõ részesedésértékelés végrehajtása során a könyvelési lépések száma minimális, mely ab-
ból adódik, hogy
• az e módszerrel bevont vállalkozások saját tõke adatai nem kerülnek összevonásra, így az
anyavállalatot megilletõ sajáttõke-rész elhagyására sincs mód,
• az elõzõ bekezdésbõl következõen a külsõ tulajdonosokat megilletõ saját tõke értékének el-
különítésére sincs lehetõség, ez az összeg meg sem jelenik (és nem is kell megjelennie) a
konszolidált mérlegben,
• a keletkezett tõkekonszolidációs különbözet összegét csak az aktualizált értékek módszere
választása esetében kell elkülöníteni a részesedés értékébõl (az elkülönítés az A/III/9. Tõ-
kekonszolidációs különbözet részesedésértékelés-módszerrel bevont vállalkozásokból
mérlegsoron történik), könyv szerinti módszer választása esetében a tõkekonszolidációs
különbözet összegét a részesedésértékelés módszerével bevont vállalkozásban lévõ része-
sedés értéke tartalmazza, azt csak a konszolidált kiegészítõ mellékletben kell bemutatni,
• az e módszerrel bevont vállalkozások eszköz és forrás adatai sem kerülnek összevonásra,
így az ezekhez kapcsolódó, anyavállalatot megilletõ/terhelõ rejtett tételek sem kerülhetnek
hozzárendelésre a megfelelõ eszközhöz, forráshoz (mivel azt a konszolidált mérleg nem
tartalmazza), így az anyavállalatot megilletõ/terhelõ rejtett tételek összegét a részesedésér-
tékelés-módszerrel bevont vállalkozásban lévõ részesedés értéke tartalmazza.

Könyvelési lépés
• Aktualizált érték módszerének választása esetében az aktív tõkekonszolidációs különbözet
kiemelése a részesedés értékébõl
T A/III/9. Tõkekonszolidációs különbözet részesedésértékelés-módszerrel bevont vál-
lalkozásokból
K A/III/1. Tartós részesedések részesedésértékelés-módszerrel bevont vállalkozá-
sokban

1.3. A részesedésértékelés-módszer végrehajtása a követõ években

A részesedésértékelés-módszerrel történõ bevonás végrehajtásának lépései a bevonás követõ

éveiben:
1. Az elõzõ év részesedésértékeléssel kapcsolatos konszolidációs hatásainak felvétele
2. A konszolidált éves beszámoló mérlegében elkülönítetten szereplõ aktív tõkekonszolidáci-
ós különbözet kezelése
3. A konszolidált éves beszámoló mérlegében a részesedés értékében szereplõ aktív tõkekon-
szolidációs különbözet, rejtett tartalékok és rejtett terhek kezelése
4. A részesedésértékelés-módszert érintõ, az elõzõ évhez viszonyított változások rendezése

210
 V. A konszolidáció egyéb feladatai

1. Az elõzõ év részesedésértékeléssel kapcsolatos konszolidációs hatásainak felvétele

A részesedésértékeléssel történõ bevonás elkülönítetten kezelt könyvelési lépéseinek a konszoli-

dált mérlegre gyakorolt, egyenlegezett hatását a követõ év részesedésértékelés-módszerrel törté-
nõ konszolidációját megelõzõen mérlegsoronként, tételesen fel kell venni. Ez gyakorlatilag a
tárgyévi (követõ évi) részesedésértékelés-módszerrel történõ konszolidáció megkezdéséhez
szükséges konszolidációs nyitóegyenlegek felvételét jelenti.
A nyitóegyenlegek felvétele a konszolidált éves beszámoló mérlegében az alábbi területeket
érintheti:
A/III/1. Tartós részesedések részesedésértékelés-módszerrel bevont vállalkozásokban
A/III/9. Tõkekonszolidációs különbözet részesedésértékelés-módszerrel bevont vállal-
kozásokból
D/IV. Eredménytartalék, ebbõl konszolidációba részesedésértékelés-módszerrel be-
vont vállalkozások sajáttõke-változása
D/VII. Mérleg szerinti eredmény

Könyvelési lépés
• Az elõzõ év konszolidációs eredményhatásainak átvezetése, az eredményhatás jellegének
megfelelõen
T D/VII. Mérleg szerinti eredmény
K D/IV. Eredménytartalék, ebbõl konszolidációba részesedésértékelés-módszerrel
bevont vállalkozások sajáttõke-változása
vagy
T D/IV. Eredménytartalék, ebbõl konszolidációba részesedésértékelés-módszerrel be-
vont vállalkozások sajáttõke-változása
K D/VII. Mérleg szerinti eredmény

2. A konszolidált éves beszámoló mérlegében elkülönítetten szereplõ aktív tõkekonszolidációs

különbözet kezelése

E feladatot csak azon konszolidációba a részesedésértékelés-módszerrel bevont vállalkozások

esetében kell végrehajtani, amelyek a konszolidáció követõ évében is a részesedésértékelés mód-
szerével kerülnek konszolidálásra.
Az aktív tõkekonszolidációs különbözet kezelése, leírása hasonló módon történik, mint a tel-
jes körû bevonás tõkekonszolidációja során felvett aktív tõkekonszolidációs különbözeté (lásd
IV. fejezet 2.4. alpontjának 2/a. részét).
Ha valamely, az elõzõ évben részesedésértékelés-módszerrel konszolidált vállalkozás a tárgy-
évben már nem e módszerrel kerül bevonásra vagy egyáltalán nem kerül konszolidálásra, akkor
az adott vállalkozás elõzõ évi konszolidációja során elkülönített tõkekonszolidációs különböze-
tének kezelése szükségtelenné válik. Ezen vállalkozás elõzõ évi bevonása során elkülönített tõ-
kekonszolidációs különbözetét a konszolidált éves beszámolóból törölni kell.
A törléssel kapcsolatos teendõket lásd az 1.4. pont alatt.

211
A konszolidáció módszertana

Könyvelési lépés
• Az aktualizált érték módszerének alkalmazása során elkülönítetten felvett aktív tõkekon-
szolidációs különbözet tárgyidõszaki terv szerinti értékcsökkenésének elszámolása
T VI. Értékcsökkenési leírás (08. Egyéb általános költségek)
K A/III/9. Tõkekonszolidációs különbözet részesedésértékelés-módszerrel bevont
vállalkozásokból

3. A konszolidált éves beszámoló mérlegében a részesedés értékében szereplõ aktív tõkekonszoli-

dációs különbözet, rejtett tartalékok és rejtett terhek kezelése

A könyv szerinti módszer alkalmazása során sem a tõkekonszolidációs különbözet, sem az anya-
vállalatot megilletõ/terhelõ rejtett tételek nem kerültek elkülönítésre, hanem azok a részesedés ér-
tékének részét képezik. Ettõl függetlenül azonban leírásukat, kezelésüket végre kell hajtani.
A tõkekonszolidációs különbözet kezelése azonos a 2. pontban leírtakkal.
Az anyavállalatot megilletõ/terhelõ rejtett tételek kezelése hasonló módon történik, mint a tel-
jes körû bevonás tõkekonszolidációja során felvett rejtett tételeké (lásd IV. fejezet 2.4. alpontjá-
nak 2/b. részét, a könyvelési lépések kivételével).

Könyvelési lépések
• A könyv szerinti érték módszerének alkalmazása során a részesedés értékében szereplõ ak-
tív tõkekonszolidációs különbözet tárgyidõszaki terv szerinti értékcsökkenésének elszámo-
lása
T VI. Értékcsökkenési leírás (08. Egyéb általános költségek)
K A/III/1. Tartós részesedések részesedésértékelés-módszerrel bevont vállalkozá-
sokban

• A rejtett tételek tárgyidõszaki leírásának (megszüntetésének) elszámolása, ha az eredményt

növelõ jellegû
T A/III/1. Tartós részesedések részesedésértékelés-módszerrel bevont vállalkozások-
ban
K 21. (17.) Pénzügyi mûveletek egyéb bevételei, ebbõl társult vállalkozások részese-
désértékelés miatti változásai

• A rejtett tételek tárgyidõszaki leírásának (megszüntetésének) elszámolása, ha az eredményt

csökkentõ jellegû
T 17. (13.) Pénzügyi mûveletek egyéb ráfordításai, ebbõl társult vállalkozások részese-
désértékelés miatti változásai
K A/III/1. Tartós részesedések részesedésértékelés-módszerrel bevont vállalkozá-
sokban

212
 V. A konszolidáció egyéb feladatai

4. A részesedésértékelés-módszert érintõ, az elõzõ évhez viszonyított változások rendezése

A konszolidáció követõ éveiben a részesedésértékelés-módszerrel bevont vállalkozásokkal

összefüggésben kimutatott részesedés értékét – az elõzõ tételeken túlmenõen – korrigálni kell a
következõk szerint is:
a) az e módszerrel bevont vállalkozás saját tõkéjének változása összegébõl az anyavállalatot köz-
vetlen és/vagy közvetett tulajdoni hányada alapján megilletõ résszel történõ korrekcióval
Amennyiben az e módszerrel bevont vállalkozás saját tõkéje megváltozik az elõzõ idõszak-
hoz képest, akkor abból megilleti az anyavállalatot a tulajdoni hányadának megfelelõ ará-
nyos összeg. A saját tõke növekedése esetében a részesedés értékét növelni kell, a saját tõke
csökkenése esetében pedig csökkenteni kell a részesedés konszolidált mérlegben kimuta-
tandó összegét, a sajáttõke-változás tulajdoni hányaddal arányos részével.

Az e módszerrel bevont vállalkozás saját tõkéje csökkenése miatt a részesedés könyv sze-
rinti értékét legfeljebb olyan mértékben lehet csak csökkenteni, hogy annak értéke nulla le-
gyen (azaz a részesedés konszolidált mérlegben szereplõ összege nem lehet negatív).

Könyvelési lépések
• Az anyavállalatot megilletõ sajáttõke-változás összegének elszámolása sajáttõke-nö-
vekedés esetében
T A/III/1. Tartós részesedések részesedésértékelés-módszerrel bevont vállalkozá-
sokban
K 21. (17.) Pénzügyi mûveletek egyéb bevételei, ebbõl társult vállalkozások ré-
szesedésértékelés miatti változásai

• Az anyavállalatot megilletõ sajáttõke-változás összegének elszámolása sajáttõ-

ke-csökkenés esetében

T 17. (13.) Pénzügyi mûveletek egyéb ráfordításai, ebbõl társult vállalkozások ré-
szesedésértékelés miatti változásai
K A/III/1. Tartós részesedések részesedésértékelés-módszerrel bevont vállalko-
zásokban

b) az e módszerrel bevont vállalkozástól járó osztalék, részesedés összegével való növeléssel

történõ korrekcióval
A részesedésértékelés-módszerrel bevont vállalkozásoktól az anyavállalatnak, illetve más
teljes körûen bevont vállalkozásának fizetendõ osztalék, részesedés összegével csak átme-
neti jelleggel kell a részesedés értékét növelni. Ennek oka, hogy az osztalék pénzügyi ren-
dezésekor a vállalatcsoport számára realizálódik ez a többletérték, így annak kétszeres
számbavétele (pénzeszközök között, valamint a részesedés értékében) nem engedhetõ meg.
Ebbõl következõen a megállapított osztalék, részesedés összegét annak pénzügyi rendezése
évében ki kell emelni a korábban emiatt megnövelt részesedés értékébõl.

213
A konszolidáció módszertana

Könyvelési lépések
• A teljes körûen bevont vállalkozásokat a részesedésértékelés módszerével bevont vál-
lalkozástól megilletõ osztalék, részesedés elszámolása, ha annak összegét az osztalék-
ban részesülõ a tárgyévben a könyveiben már szerepelteti

T A/III/1. Tartós részesedések részesedésértékelés-módszerrel bevont vállalkozá-

sokban
K B/II/2. Követelések részesedésértékelés-módszerrel bevont vállalkozással
szemben

• A teljes körûen bevont vállalkozásokat a részesedésértékelés módszerével bevont vál-

lalkozástól megilletõ osztalék, részesedés elszámolása, ha annak összegét az osztalék-
ban részesülõ a tárgyévben a könyveiben nem szerepelteti
T A/III/1. Tartós részesedések részesedésértékelés-módszerrel bevont vállalkozá-
sokban
K 13. (9.) Kapott (járó) osztalék és részesedés részesedésértékelés-módszerrel
bevont vállalkozásoktól

• A korábbi évben felvett osztalék törlése az osztalék pénzügyi rendezésének idõszaká-

ban
T B/II/2. Követelések részesedésértékelés-módszerrel bevont vállalkozással
szemben
K A/III/1. Tartós részesedések részesedésértékelés-módszerrel bevont vállalko-
zásokban
vagy
T 13. (9.) Kapott (járó) osztalék és részesedés részesedésértékelés-módszerrel be-
vont vállalkozásoktól
K A/III/1. Tartós részesedések részesedésértékelés-módszerrel bevont vállalko-
zásokban

c) az anyavállalatot megilletõ tulajdoni hányad változása esetében a korábbi évek részesedési

értékét módosító tételeinek korrekciójával
Amennyiben az anyavállalatot közvetlenül és/vagy közvetetten megilletõ tulajdoni hányad
változik a részesedésértékelés módszerével bevont vállalkozásban, akkor korrigálni kell
• egyrészt az elsõ bevonáskor megállapított tõkekonszolidációs különbözet összegét
· tulajdonihányad-növekedés esetén új tõkekonszolidációs különbözetet kell megál-
lapítani a változás erejéig, amelynek felvételével kapcsolatos könyvelési lépést
lásd e fejezet 1.2. pontjának 6. alpontjában,
· tulajdonihányad-csökkenés esetében pedig a már korábban megállapított és még le
nem írt vagy fel nem szabadított tõkekonszolidációs különbözet összegét kell mó-
dosítani a tulajdonihányad-csökkenés arányában (passzív tõkekonszolidációs kü-
lönbözet esetében ehhez könyvelési lépés nem kapcsolódik, csak a nyilvántartás-
ban szereplõ összeget kell módosítani, s azt a konszolidált kiegészítõ mellékletben
bemutatni),

214
 V. A konszolidáció egyéb feladatai

• másrészt a korábbi években a részesedésértékelés módszerével bevont vállalkozás sa-

ját tõke változásának összegébõl az anyavállalatot megilletõ összeget kell módosítani
(növelni vagy csökkenteni) a tulajdoni hányad változásának (növekedésének vagy
csökkenésének) arányában.

Könyvelési lépések
• Az anyavállalatot megilletõ tulajdoni hányad csökkenése esetében az aktív tõkekon-
szolidációs különbözet korrekciójának elszámolása
T VI. Értékcsökkenési leírás (08. Egyéb általános költségek)
K A/III/1. Tartós részesedések részesedésértékelés-módszerrel bevont vállalko-
zásokban
vagy
T VI. Értékcsökkenési leírás (08. Egyéb általános költségek)
K A/III/9. Tõkekonszolidációs különbözet részesedésértékelés-módszerrel be-
vont vállalkozásokból

• Az anyavállalatot megilletõ tulajdoni hányad csökkenése esetében a korábbi években

elszámolt arányos sajáttõke-növekedések összege tulajdoni hányaddal arányos kor-
rekciójának elszámolása
T 17. (13.) Pénzügyi mûveletek egyéb ráfordításai, ebbõl társult vállalkozások ré-
szesedésértékelés miatti változásai
K A/III/1. Tartós részesedések részesedésértékelés-módszerrel bevont vállalko-
zásokban

• Az anyavállalatot megilletõ tulajdoni hányad csökkenése esetében a korábbi években

elszámolt arányos sajáttõke-csökkenések összege tulajdoni hányaddal arányos kor-
rekciójának elszámolása
T A/III/1. Tartós részesedések részesedésértékelés-módszerrel bevont vállalkozá-
sokban
K 21. (17.) Pénzügyi mûveletek egyéb bevételei, ebbõl társult vállalkozások ré-
szesedésértékelés miatti változásai

• Az anyavállalatot megilletõ tulajdoni hányad növekedése esetében a tulajdoni-

hányad-növekedésre arányosan jutó sajáttõke-növekedések összegének elszámolása
T A/III/1. Tartós részesedések részesedésértékelés-módszerrel bevont vállalkozá-
sokban
K 21. (17.) Pénzügyi mûveletek egyéb bevételei, ebbõl társult vállalkozások ré-
szesedésértékelés miatti változásai

215
A konszolidáció módszertana

• Az anyavállalatot megilletõ tulajdoni hányad növekedése esetében a tulajdonihá-

nyad-növekedésre arányosan jutó sajáttõke-csökkenések összegének elszámolása
T 17. (13.) Pénzügyi mûveletek egyéb ráfordításai, ebbõl társult vállalkozások ré-
szesedésértékelés miatti változásai
K A/III/1. Tartós részesedések részesedésértékelés-módszerrel bevont vállalko-
zásokban

d) az e módszerrel bevont vállalkozásban lévõ részesedés teljes körûen bevont vállalkozások

közötti mozgásából keletkezõ közbensõ eredménnyel történõ korrekcióval
Amennyiben egy, a konszolidációba a részesedésértékelés módszerével bevont vállalko-
zásban lévõ részesedés átkerül az egyik teljes körûen bevont vállalkozástól egy másik teljes
körûen bevont vállalkozáshoz, akkor a részesedésmozgás kapcsán közbensõ eredmény ke-
letkezhet. E közbensõ eredményt azonban ki kell szûrni – a közbensõ eredmény kiszûrésé-
nek általános szabályai szerint – mivel az nem jelenti a részesedés értékének tényleges vál-
tozását.

Könyvelési lépések
• A részesedés értékében lévõ pozitív közbensõ eredmény kiszûrése
T 14. (10.) Részesedésértékesítés árfolyamnyeresége
K A/III/1. Tartós részesedések részesedésértékelés-módszerrel bevont vállalko-
zásokban

• A részesedés értékében lévõ negatív közbensõ eredmény kiszûrése

T A/III/1. Tartós részesedések részesedésértékelés-módszerrel bevont vállalkozá-
sokban
K 18. (14.) Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége

1.4. A részesedésértékelés-módszer zárása

A részesedésértékelés-módszer zárását abban az esetben kell végrehajtani, ha egy, az elõzõ év-

ben e módszerrel bevont vállalkozás a tárgyévben már nem a részesedésértékelés módszerével
kerül konszolidálásra. Ennek esetei a következõk lehetnek:
• az adott vállalkozás kikerül az anyavállalat konszolidációs körébõl, mert
· a részesedés vállalatcsoporton kívüli tulajdonos(ok) részére értékesítésre került,
· a részesedés vállalatcsoporton kívüli személyek részére térítés nélkül átadásra került,
· a részesedés részesedéscsere folytán vállalatcsoporton kívüli tulajdonos(ok)hoz került,
· az e módszerrel bevont vállalkozás jogutód nélkül megszûnt (felszámolás, végelszámo-
lás miatt),
• csökken az anyavállalatot megilletõ tulajdoni hányad, úgy, hogy az adott vállalkozás válla-
lattípus szerinti besorolása megváltozik (egyéb részesedési viszonyban lévõ vállalkozássá
válik),
• csökken az anyavállalatot megilletõ tulajdoni hányad, úgy, hogy az adott vállalkozás válla-
lattípus szerinti besorolása nem változik meg, azaz továbbra is társult vállalkozás, mentesí-

216
 V. A konszolidáció egyéb feladatai

tett leányvállalat vagy közös vezetésû vállalkozás marad, de a részesedésértékelés módsze-

re helyett könyv szerinti értéken történõ bevonás módszerével kerül konszolidálásra.
A részesedésértékelés módszere zárásának lényege, hogy minden, a zárással érintett vállalkozás koráb-
bi évek során felvett, elszámolt, a részesedés értékét korrigáló tétele konszolidált mérlegre és konszolidált
eredménykimutatásra gyakorolt hatását vissza kell vezetni. A zárás végeredményeként semmilyen kon-
szolidációs korrekciós tétel nem jelenhet meg a konszolidált mérlegben és eredménykimutatásban.
A részesedésértékelés módszerének zárása évében a korábbi évek során elszámolt eredmény-
hatásokat vissza kell vezetni, szintén a vállalatcsoport eredményével szemben. Ebbõl következõ-
en a zárás évében megjelenõ eredményhatásokat csak a zárás évét követõ évben lehet véglegesen
kifuttatni (hasonló módon, mint a tõkekonszolidáció zárása esetében). Mindezek miatt a zárás
két egymást követõ évet fog érinteni.
A részesedésértékelés módszerének zárásával kapcsolatban a zárás évében végrehajtandó
feladatok:
a) az elõzõ év konszolidációs hatásainak felvétele,
b) az elõzõ évi konszolidációs eredményhatások átvezetése,
c) a részesedésértékelés módszerének zárása.

a) Az elõzõ év konszolidációs hatásainak felvétele

Egy adott vállalkozás részesedésértékelés módszerével történõ bevonásának zárása évében – ha-
sonlóan a követõ konszolidációnál leírtakhoz – mérlegsoronként, tételesen fel kell venni az elõzõ
év könyvelési lépéseinek konszolidált mérlegre gyakorolt, egyenlegezett hatásait.

b) Az elõzõ évi konszolidációs eredményhatások átvezetése

Az elõzõ évi részesedésértékelés módszerének végrehajtása során különféle eredményhatások

kerülhettek elszámolásra (pl. az anyavállalatot tulajdoni hányada arányában megilletõ sajáttõ-
ke-változás összegének elszámolása, osztalék felvétele, korábbi évben felvett osztalék törlése,
aktív tõkekonszolidációs különbözet leírása, rejtett tételek leírása, kivezetése, rejtett tartalékok
felszabadítása). Ezen eredményhatások felhalmozott tõkébe történõ átvezetése a tárgyévet köve-
tõ évben (adott esetben a zárás évében) kerül végrehajtásra.

Könyvelési lépés
• A zárással érintett vállalkozás elõzõ évi konszolidációs eredményhatásainak átvezetése, az
eredményhatás jellegének megfelelõen
T D/VII. Mérleg szerinti eredmény
K D/IV. Eredménytartalék, ebbõl konszolidációba részesedésértékelés-módszerrel
bevont vállalkozások sajáttõke-változása
vagy
T D/IV. Eredménytartalék, ebbõl konszolidációba részesedésértékelés-módszerrel be-
vont vállalkozások sajáttõke-változása
K D/VII. Mérleg szerinti eredmény

217
A konszolidáció módszertana

c) A részesedésértékelés módszerének zárása

A részesedésértékelés módszere zárásának – a tárgyidõszakban végrehajtandó – utolsó lépése a

korábbi években a részesedés értékének korrekciójaként elszámolt összegek kivezetése, meg-
szüntetése. Ezen részesedésérték-változások eredményágon keletkeztek, azaz az eredményel-
számolás évében megjelentek a vállalatcsoport eredményében. Ebbõl következõen megszünteté-
sük is csak úgy lehetséges, hogy ellenkezõ elõjellel kerülnek figyelembevételre a vállalatcsoport
eredményében.

Könyvelési lépések
• A zárással érintett vállalkozásban lévõ részesedés értékének módosításaként elszámolt
összegek kivezetése az eredmény terhére, ha a módosítások egyenlege pozitív volt
T 17. (13.) Pénzügyi mûveletek egyéb ráfordításai, ebbõl társult vállalkozások részese-
désértékelés miatti változásai
K A/III/1. Tartós részesedések részesedésértékelés-módszerrel bevont vállalkozá-
sokban

• A zárással érintett vállalkozásban lévõ részesedés értékének módosításaként elszámolt

összegek kivezetése az eredmény javára, ha a módosítások egyenlege negatív volt
T A/III/1. Tartós részesedések részesedésértékelés-módszerrel bevont vállalkozások-
ban
K 21. (17.) Pénzügyi mûveletek egyéb bevételei, ebbõl társult vállalkozások részese-
désértékelés miatti változásai

A zárással érintett vállalkozás részesedésértékelés módszerével történõ bevonása zárását kö-

vetõ évben még további rendezést kell végrehajtani annak érdekében, hogy az adott vállalkozás-
sal kapcsolatos minden korábbi konszolidációs hatás megszûnjön.
Ennek elsõ lépéseként fel kell venni – az eddigiekhez hasonló módon – a konszolidáció nyitó-
tételeit (mely gyakorlatilag két mérlegsort jelent, az eredménytartalék és a mérleg szerinti ered-
mény mérlegsorokat).
Második lépésként el kell végezni az elõzõ évi (a zárás éve) konszolidációs eredményhatás át-
vezetését a felhalmozott tõkébe. Az átvezetést követõen a lezárt konszolidációval kapcsolatban
semmilyen egyenleg nem jelenhet meg a konszolidált mérlegben.

Könyvelési lépések
• A részesedésértékelés nyitó tételének felvétele, az eredményhatás jellegének megfelelõen
T D/VII. Mérleg szerinti eredmény
K D/IV. Eredménytartalék, ebbõl konszolidációba részesedésértékelés-módszerrel
bevont vállalkozások saját tõke változása
vagy
T D/IV. Eredménytartalék, ebbõl konszolidációba részesedésértékelés-módszerrel be-
vont vállalkozások sajáttõke-változása
K D/VII. Mérleg szerinti eredmény

218
 V. A konszolidáció egyéb feladatai

• A zárás éve eredményhatásának átvezetése, az eredményhatás jellegének megfelelõen

T D/IV. Eredménytartalék, ebbõl konszolidációba részesedésértékelés-módszerrel be-
vont vállalkozások sajáttõke-változása
K D/VII. Mérleg szerinti eredmény
vagy
T D/VII. Mérleg szerinti eredmény
K D/IV. Eredménytartalék, ebbõl konszolidációba részesedésértékelés-módszerrel
bevont vállalkozások sajáttõke-változása

2. Konszolidáció miatti társaságiadó-különbözet

A teljes körû konszolidáció, valamint a részesedésértékelés-módszerrel történõ konszolidáció

végrehajtását követõen megtörtént minden belsõ halmozódás kiszûrése, továbbá módosításra ke-
rültek a konszolidált éves beszámoló mérlegében az equity-módszerrel bevont vállalkozásokban
lévõ részesedések értékei. Az elõzõek szerinti konszolidációs korrekciók egy része hatást gyako-
rol a vállalatcsoport-szintû eredmény alakulására is (pl. aktív tõkekonszolidációs különbözet le-
írása, közbensõ eredmények kiszûrése, adósságkonszolidációs különbözet keletkezése, az
equity-módszerrel bevont vállalkozások saját tõke változásának elszámolása). Mindezek hatásá-
ra a konszolidált eredménykimutatás adózás elõtti eredménye eltérhet a teljes körûen bevont vál-
lalkozások egyedi éves (közbülsõ éves) beszámolóiból összesített adózás elõtti eredmények hal-
mozott összegétõl.
Az egyedi beszámoló készítése során az adózás elõtti eredmény meghatározását követõen ke-
rül sor a társasági adó összegének kiszámítására és elszámolására. A konszolidáció során is ha-
sonló logikát kell követni, azaz ha változik a konszernszintû adózás elõtti eredmény, akkor e vál-
tozással összefüggésben meg kell határozni annak társaságiadó-vonzatát.
Azonban e konszolidációs társaságiadó-különbözet nem jelent tényleges adófizetési kötele-
zettséget vagy visszaigénylési jogosultságot, hiszen az adótörvények nem a vállalatcsoportra,
hanem az egyedi vállalkozásokra vonatkoznak. Így e konszolidáció miatti társaságiadó-kü-
lönbözet egyfajta látens adónak minõsíthetõ, azaz csak azt mutatja meg, hogy ha a vállalatcso-
port tagjai nem egyedileg adóznának, hanem együttesen, akkor mennyivel lenne több vagy keve-
sebb a társasági adó összege (azonban ehhez semmilyen adóbevallási, befizetési vagy vissza-
igénylési kötelezettség soha nem kapcsolódhat). A számviteli törvény e látens adót
konszolidáció miatti társaságiadó-különbözetként nevesíti.
A korábbiakban említett konszolidációs kiszûrések, korrekciók miatti eredményhatások két
csoportba sorolhatóak:
• visszaforduló eredményhatással járó konszolidációs korrekciók és
• vissza nem forduló eredményhatással járó konszolidációs korrekciók.
Visszaforduló eredményhatással járó konszolidációs korrekciónak (intézkedésnek) ne-
vezzük azokat a lépéseket, ahol az ügylet hatására elszámolt eredményt növelõ és csökkentõ téte-
lek összevont egyenlege az ügylet teljes idõtartama (az ügylettel érintett évek) alatt nulla (azaz az
ügylet teljes idõtartama alatt az ügylettel kapcsolatban elszámolt eredményt növelõ és csökkentõ
tételek összege megegyezik). (A visszaforduló eredményhatással járó ügylet a III. fejezet 2.2. al-
pontjának végén található példában szerepel.)

219
A konszolidáció módszertana

Vissza nem forduló eredményhatással járó konszolidációs korrekciónak (intézkedésnek)

nevezzük azokat a lépéseket, ahol a konszolidációs intézkedés következtében elszámolt tárgy-
idõszaki eredményhatáshoz a követõ években nem kapcsolódik ugyanezen intézkedésbõl szár-
mazó azonos összegû, de ellenkezõ elõjelû eredményhatás (azaz az ügylet teljes idõtartama alatt
az ügylettel kapcsolatban elszámolt eredményhatások nem egyenlítik ki egymást, azaz marad
végsõ konszolidációs eredményhatás).

Példa:

Az anyavállalat 100%-ban tulajdonos egy teljes körûen bevont leányvállalatban. A leányvál-

lalat saját tõkéje 100 000 E Ft, amelybõl a jegyzett tõke 40 000 E Ft, a fennmaradó összeg pe-
dig eredménytartalék. A részesedés könyv szerinti értéke az anyavállalatnál 125 000 E Ft. Az
aktív tõkekonszolidációs különbözetet az anyavállalat 5 év alatt számolja el az eredmény ter-
hére.
Könyvelje le az aktív tõkekonszolidációs különbözet felvételével és leírásával kapcsolatos té-
teleket, valamint határozza meg, hogy a teljes leírást követõen hogyan alakult a halmozott
konszolidációs eredményhatás!

Megoldás:

Részesedés könyv szerinti értéke 125 000 E Ft

Anyavállalatot megilletõ leányvállalati saját tõke 100 000 E Ft
Aktív tõkekonszolidációs különbözet 25 000 E Ft

Könyvelés:
Az aktív tõkekonszolidációs különbözet felvétele a bevonás elsõ évében
T A/III/9. Aktív tõkekonszolidációs különbözet leányvállalatokból 25 000 E Ft
T D/I. Jegyzett tõke 40 000 E Ft
T D/IV. Eredménytartalék 60 000 E Ft
K A/III/1. Tartós részesedés teljes körûen bevont vállalkozásban 125 000 E Ft

Az aktív tõkekonszolidációs különbözet leírásának elszámolása a bevonás második évében

(25 000 E Ft * 20% = 5 000 E Ft)
T VI. Értékcsökkenési leírás 5 000 E Ft
K A/III/9. Aktív tõkekonszolidációs különbözet leányvállalatokból 5 000 E Ft
és
T Adózott eredmény elszámolása 5 000 E Ft
K VI. Értékcsökkenési leírás 5 000 E Ft
és
T D/VII. Mérleg szerinti eredmény 5 000 E Ft
K Adózott eredmény elszámolása 5 000 E Ft

(A bevonás harmadiktól hatodik évig terjedõ idõtartama alatt az évente elszámolandó érték-
csökkenés és annak könyvelése megegyezik a második évben bemutatottal.)

220
 V. A konszolidáció egyéb feladatai

Az aktív tõkekonszolidációs különbözet felvételével és leírásával kapcsolatos eredményhatá-

sok összesítése az ügylet teljes idõtartama (az aktív tõkekonszolidációs különbözet nulláig
történõ leírásának ideje) alatt:
1. év 0 E Ft
2. év –5 000 E Ft
3. év –5 000 E Ft
4. év –5 000 E Ft
5. év –5 000 E Ft
6. év –5 000 E Ft
Összesen –25 000 E Ft

Az összesített eredményhatásokból megállapítható, hogy a konszolidációs ügylet (az aktív tõ-

kekonszolidációs különbözet felvétele és leírása) az ügylet teljes idõtartama alatt végsõ ered-
ményhatással jár (25 000 E Ft veszteség), amellyel szemben soha nem számolható el azonos
összegû, de ellentétes elõjelû (nyereség jellegû) eredményhatás. Így az ügylet vissza nem for-
duló eredményhatással járó ügyletnek minõsül.

A számviteli törvény értelmében a konszolidáció miatti társaságiadó-különbözetet kizáró-

lag a visszaforduló eredményhatással járó konszolidációs intézkedések miatti eredmény-
hatások után kell meghatározni (konszolidáció miatti számított társaságiadó-különbözet alap-
ja, vagy látens adó alapja). Mivel az ügylettel kapcsolatos eredményhatások nullára zárnak, ezért
a hozzá kapcsolódóan kimutatott látens adó is megszûnik (nullára fut) az ügylet lezárásakor.
Ha a vissza nem forduló eredményhatással járó ügyletek után is számítanánk társaságiadó-különbö-
zetet, akkor ez soha nem fordulna vissza a konszolidáció késõbbi éveiben, mivel maga az alapul szolgá-
ló erdményhatás sem fordul vissza. Az így kimutatott látens adó a konszolidáció évei során halmozódna
a mérlegben, s jelentõsen torzítaná a konszolidált mérleg megbízható és valós összképét.
A konszolidáció miatti társaságiadó-különbözet alapjának tisztázása után már csak az merül
fel kérdésként, hogy milyen mértékkel (adókulccsal) számítsa ki az anyavállalat a látens adó
összegét. Erre a gyakorlatban két megoldási módszer alakult ki:
• az átlagadókulcs használatának módszere és
• a mindenkor hatályos társaságiadó-kulcs használatának módszere.
Az átlagadókulcs módszere szerint a látens adó alapját szorozni kell a számított átlagos tár-
saságiadó-kulccsal, s így kapjuk meg a konszolidáció miatti társaságiadó-különbözet összegét.
Az átlagadókulcs az alábbi képlet segítségével határozható meg:
a
Átlagos társaságiadó-kulcs: * 100
b
ahol:
a = az anyavállalat és a konszolidációba teljes körûen bevont vállalkozások konszolidációra
elõkészített egyedi éves (közbülsõ éves) beszámolóiban szerepeltetett társasági adó fizetési
kötelezettségek együttes összege,
b = az anyavállalat és a konszolidációba teljes körûen bevont vállalkozások konszolidációra
elõkészített egyedi éves (közbülsõ éves) beszámolóiban szerepeltetett adózás elõtti ered-
mények (elõjelhelyesen számított) együttes összege.

221
A konszolidáció módszertana

A tényleges adókulcs módszere szerint a látens adó alapját szorozni kell az adott üzleti évben
hatályos, az anyavállalatra vonatkozó társasági adó törvény szerinti alap adókulcs mértékével, s
így kapjuk meg a konszolidáció miatti társaságiadó-különbözet összegét.
Mivel mindkét módszer esetében megváltozhat az egymást követõ években alkalmazandó tár-
saságiadó-kulcs mértéke (átlagadókulcs alkalmazásánál automatikusan, tényleges adókulcs al-
kalmazásánál a törvényi mérték változásakor), ezért az egymást követõ idõszakok konszolidált
éves beszámolóinak összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében báziskorrekciót kell végre-
hajtani. A báziskorrekció során az elõzõ évi konszolidált éves beszámoló mérlegében szerepelte-
tett látens adó összegét újra kell számítani a tárgyévben használatos adókulcs szerint.
(Természetesen a báziskorrekció helyett más módszer is alkalmazható az összehasonlítható-
ság biztosítására.)
A konszolidáció miatti számított társaságiadó-különbözet halmozott összegét a konszolidált
mérlegben elkülönítetten kell bemutatni, jellegének megfelelõen vagy az eszközök, vagy a for-
rások között. Amennyiben a vállalatcsoport szintjén számított látens adó összességében adókö-
vetelést mutat, akkor azt a konszolidált mérleg eszközoldalán a B/II/8. Konszolidációból adódó
(számított) társasági adó követelésének elkülönített sorában kell kimutatni. Amennyiben a válla-
latcsoport szintjén számított látens adó összességében adótartozást mutat, akkor azt a konszoli-
dált mérleg forrásoldalán az F/III/11. Konszolidációból adódó (számított) társasági adó tartozá-
sának elkülönített sorában kell kimutatni.
A konszolidáció miatti számított társaságiadó-különbözet tárgyévi összegét a konszolidált
eredménykimutatásban elkülönítetten kell bemutatni a XII/A. Konszolidálásból adódó (számí-
tott) társaságiadó-különbözet soron (elõjelhelyesen).

3. A konszolidált kiegészítõ melléklet

Az összes eddig ismertetett konszolidációs feladat végrehajtását követõen elõállt a végleges kon-
szolidált mérleg és eredménykimutatás. Ezt követõen össze kell még állítani a konszolidált éves
beszámoló harmadik részét képezõ konszolidált kiegészítõ mellékletet. A konszolidált kiegészí-
tõ melléklet célja és feladata, hogy a konszolidált éves beszámoló mérlegében és eredmény-
kimutatásában szereplõ adatokat kiegészítse, szükség szerint azokat tovább részletezze, illetve a
konszolidációs körbe tartozó vállalkozások vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetérõl megbízha-
tó és valós információkat szolgáltasson.
A konszolidált kiegészítõ mellékletbe azokat az adatokat, információkat, szöveges magyará-
zatokat kell felvenni, amelyek bemutatását a számviteli törvény különbözõ paragrafusai mind az
éves beszámolóhoz tartozó kiegészítõ mellékletben, mind a konszolidált éves beszámolóhoz tar-
tozó konszolidált kiegészítõ mellékletben kötelezõen elõírnak.
A kiegészítõ mellékletbe kötelezõen felveendõ tételek mellett be kell mutatni a vállalatcsoport
mindazon adatait is, amelyek a megbízható és valós összkép kialakításához nélkülözhetetlenek.
A számviteli törvény – az egyedi éves beszámoló kiegészítõ mellékletéhez hasonlóan – a kon-
szolidált kiegészítõ melléklet szerkezetére vonatkozóan nem tartalmaz elõírást, annak csak mini-
mális tartalmi elemeit rögzíti. A konszolidált kiegészítõ mellékletet célszerû az anyavállalat éves
beszámolójának kiegészítõ melléklete szerkezetében elkészíteni, s abba átvenni azokat az eleme-

222
 V. A konszolidáció egyéb feladatai

ket, amelyeket mind az egyedi éves beszámoló, mind a konszolidált éves beszámoló kiegészítõ
mellékletének tartalmaznia kell.
A következõkben a konszolidált kiegészítõ melléklet tartalmának csak azon elemei kerülnek
ismertetésre, amelyek bemutatása, konszolidált kiegészítõ mellékletben történõ szerepeltetése
speciálisan a konszolidáció miatt válik szükségessé (azaz nem kerülnek itt bemutatásra az anya-
vállalat egyedi éves beszámolója kiegészítõ mellékletében is kötelezõen megjelenítendõ tartalmi
elemek).
Az általános gyakorlatnak megfelelõen a konszolidált kiegészítõ mellékletet az alábbi szerke-
zetben célszerû összeállítani:

I. Általános rész
II. Speciális rész
A. Konszolidált mérleghez kapcsolódó kiegészítések
B. Konszolidált eredménykimutatáshoz kapcsolódó kiegészítések
III. Mérlegen kívüli tételekhez kapcsolódó kiegészítések
IV. Tájékoztató rész
V. Konszolidált cash flow-kimutatás

I. Általános rész

Itt kell bemutatni a konszolidációs számviteli politikával, illetve az egyéb általános konszolidá-
ciós kiegészítésekkel kapcsolatban a következõ tételeket:
• a konszolidációs számviteli politika általános bemutatása,
• az összevont (konszolidált) mérleg és az összevont (konszolidált) eredménykimutatás
összeállításánál alkalmazott mérlegértékelési eljárások bemutatása,
• az anyavállalat által alkalmazott üzleti évtõl való eltérés tényének és az eltérés indokainak
bemutatása,
• azoknak az eszközökkel, a forrásokkal, a pénzügyi és jövedelmi helyzet alakulásával kap-
csolatos olyan lényeges események hatásainak a bemutatása, amelyek az anyavállalati éves
beszámoló mérlegfordulónapja és az összevont (konszolidált) mérleg fordulónapja közötti
idõszakban következtek be,
• az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésekor az anyavállalat által a konszolidá-
lásba teljes körûen bevont leányvállalatok, közös vezetésû vállalkozások összetételében az
üzleti év folyamán bekövetkezett lényeges változás miatt szükségessé váló összehasonlít-
hatóság követelményének úgy is eleget lehet tenni, ha a változásokról a kiegészítõ mellék-
letben adnak részletes tájékoztatást,
• a teljes körû bevonás alól mentesített, de a részesedésértékelés módszerével bevont leány-
vállalatok és közös vezetésû vállalkozások neve, a mentesítés jogcíme és a mentesítés in-
doklása,
• a részesedésértékelés módszerével történõ bevonás alól mentesített társult vállalkozások,
leányvállalatok és közös vezetésû vállalkozások neve, a mentesítés jogcíme és a mentesítés
indoklása,
• az elõzõ üzleti évben alkalmazott értékelési, konszolidálási módszerektõl, a konszolidált

223
A konszolidáció módszertana

éves beszámoló tagolásától, részletezésétõl való eltérések felsorolása és indoklása, a va-

gyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetre gyakorolt hatásuk bemutatása,
• a konszolidált éves beszámolóba bevont eszköz- és forrástételek egységes értékelésétõl
való eltéréseinek bemutatása és megfelelõ módon történõ indoklása,
• a teljes körûen bevont leányvállalatok és közös vezetésû vállalkozások tõkekonszolidációja
során alkalmazott módszer bemutatása,
• a teljes körûen bevont leányvállalatok és közös vezetésû vállalkozások tõkekonszolidációs
különbözetének megállapításához választott idõpont megjelölése,
• a konszolidálásba teljes körûen bevont leányvállalatok és közös vezetésû vállalkozások neve és
székhelye, e vállalatok jegyzett tõkéjébõl az anyavállalat és a konszolidációba bevont más vállal-
kozás részesedésének mértéke és összege, továbbá a leányvállalat, illetve közös vezetésû vállal-
kozás részesedésének mértéke és összege minden más, a konszolidálásba bevont leányvállalat sa-
ját tõkéjébõl, illetve közös vezetésû vállalkozás jegyzett tõkéjébõl külön ki kell emelni a meghatá-
rozó befolyás számításakor figyelembe vett jogosultságokat, feltüntetve a jogosultság jogcímét is
(kivéve, ha az adatszolgáltatásból a vállalatcsoportnak vagy annak bármely tagjának hátránya
származhat, ez esetben az adatok bemutatásának elmaradását megfelelõen indokolni kell),
• a társult vállalkozásokban lévõ részesedés konszolidációja során választott módszer bemu-
tatása, a tõkekonszolidációs különbözet megállapításához választott idõpont megjelölése,
• a társult vállalkozás eszköz- és forrástételeinek újraértékelésétõl való eltekintés tényének
feltüntetése és indoklása,
• a társult vállalkozások neve és székhelye, ezen vállalkozások jegyzett tõkéjébõl az anyaválla-
lat és a konszolidációba bevont más vállalkozás részesedésének mértéke és összege, továbbá
a társult vállalkozás részesedésének mértéke és összege minden más, a konszolidálásba be-
vont vállalkozás jegyzett tõkéjébõl, külön ki kell emelni a meghatározó befolyás számítása-
kor figyelembe vett jogosultságokat, feltüntetve a jogosultság jogcímét is (kivéve, ha az adat-
szolgáltatásból a vállalatcsoportnak vagy annak bármely tagjának hátránya származhat, ez
esetben az adatok bemutatásának elmaradását megfelelõen indokolni kell),
• a külföldi pénznemben készült beszámolók forintra történõ átszámítása során alkalmazott
módszer bemutatása,
• az eltérõ devizában készült mérlegek és eredménykimutatások konszolidált éves beszámo-
ló pénznemére történõ átszámításánál alkalmazott árfolyamoktól a megbízható és valós
összkép követelményének teljesülése miatti eltérés indokának bemutatása,
• az adósságkonszolidáció feladatának elvégzése alóli mentesítés tényének, valamint a men-
tesítés megfelelõ indoklásának bemutatása,
• a közbensõ eredmények kiszûrése feladatának elvégzése alóli mentesítés tényének, vala-
mint a mentesítés megfelelõ indoklásának bemutatása,
• a bevételek és ráfordítások kiszûrése feladatának elvégzése alóli mentesítés tényének, vala-
mint a mentesítés megfelelõ indoklásának bemutatása,
• a nemzetközi számviteli standardok szerint készült összevont (konszolidált) éves beszámo-
ló esetén
· a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásának elsõ üzleti évében a bázis évi össze-
vont (konszolidált) éves beszámoló adatainak a nemzetközi számviteli standardok sze-
rinti mérlegbe és eredménykimutatásba való átrendezésének, valamint az átrendezés
eredményre gyakorolt hatásának bemutatása,

224
 V. A konszolidáció egyéb feladatai

· a konszolidált kiegészítõ mellékletében vagy az összevont (konszolidált) éves beszámo-

ló önálló részeként kell bemutatni az anyavállalat számviteli politikájának a nemzetközi
számviteli standardok szerint készített összevont (konszolidált) éves beszámolójára vo-
natkozó fõbb szabályait, így különösen:
¡ az összevont (konszolidált) éves beszámoló részeit,
¡ az összevont (konszolidált) éves beszámolóban alkalmazott mérleg- és eredményki-
mutatás-tagolást, valamint a tételek tartalmát,
¡ a kapcsolt vállalkozási kör meghatározását,
¡ az alkalmazott konszolidációs módszereket,
¡ az alkalmazott értékelési eljárásokat és azok feltételeit,
¡ a nemzetközi számviteli standardok által adott választási lehetõségek közül alkalma-
zott szabályokat,
¡ a konszolidációnál alkalmazott mentesítéseket.

II. Speciális rész

A. Konszolidált mérleghez kapcsolódó kiegészítések

• ha a konszolidált éves beszámoló mérlegében szereplõ adatok nem elegendõek a megbízha-

tó és valós összkép bemutatásához, vagy ha azt különleges körülmények külön is indokol-
ják, akkor a konszolidált kiegészítõ mellékletnek tartalmaznia kell mindazon adatokat,
amelyek a konszolidálásba bevont vállalatok együttes vagyoni, pénzügyi, jövedelmi hely-
zetének megbízható és valós bemutatásához szükségesek,
• a leányvállalat saját tõkéjébõl az anyavállalatot megilletõ részesedés (rész) számításakor az
alkalmazott módszer és annak az elõzõ évhez képest bekövetkezett jelentõs változásának
bemutatása,
• a leányvállalat saját tõkéjébõl az anyavállalatot megilletõ részesedés (rész) számításakor a
viszonyítási érték meghatározása során a választott idõpont megjelölése,
• a könyv szerinti módszerrel végrehajtott részesedésértékelés esetében a vállalatok tõkekon-
szolidációs különbözetének és leírásának bemutatása,
• a konszolidált éves beszámoló mérlegében kimutatott azon kötelezettségek teljes összegé-
nek feltüntetése, amelyek futamideje öt évnél hosszabb,
• a konszolidált éves beszámoló mérlegében kimutatott azon kötelezettségek teljes összegé-
nek feltüntetése, amelyek a konszolidálásba bevont vállalatok részérõl zálogjoggal vagy
hasonló jogokkal biztosítottak, feltüntetve a biztosítékok fajtáját és formáját,
• a vállalatcsoport egészére vonatkozóan be kell mutatni a visszavásárolt saját részvények,
saját üzletrészek megszerzésére vonatkozó adatokat, a megszerzés indokát, a saját részvé-
nyek, saját üzletrészek számát és névértékét, azoknak a jegyzett tõkéhez viszonyított ará-
nyát, visszterhes megszerzés vagy elidegenítés esetén a kifizetett vagy kapott ellenérték
összegét, továbbá az üzleti év során közvetlenül vagy közvetve a társaság rendelkezése alá
került részvények, üzletrészek együttes számát és névértékét,
• külön be kell mutatni a visszaváltható részvények megszerzésével kapcsolatos elõzõ fran-
cia bekezdés szerint részletezett adatokat.

225
A konszolidáció módszertana

B. Konszolidált eredménykimutatáshoz kapcsolódó kiegészítések

• ha a konszolidált éves beszámoló eredménykimutatásában szereplõ adatok nem elegendõek

a megbízható és valós összkép bemutatásához, akkor a konszolidált kiegészítõ melléklet-
nek kell tartalmaznia mindazon adatokat, amelyek a konszolidálásba bevont vállalatok
együttes eredményének megbízható és valós bemutatásához szükségesek,
• a konszolidációba teljes körûen bevont leányvállalatok külsõ tulajdonosait megilletõ tárgy-
évi mérleg szerinti eredmény bemutatása, annak elhelyezése a konszolidált éves beszámoló
eredménykimutatásában,
• az értékesítés árbevételének fontosabb tevékenységek (a konszolidálásba bevont vállalkozá-
sokra jellemzõ termékek, terméktípusok), továbbá az exportárbevételnek az Európai Unió,
valamint más, az Európai Unión kívüli országok szerinti, illetve ezen belül földrajzilag meg-
határozott piacok szerinti megbontását, amennyiben ebbõl a konszolidálásba bevont vállalko-
zásoknak jelentõsebb hátránya nem származik; ez utóbbi esetben itt erre utalni kell,
• a konszolidáció miatti (számított) társasági adó különbözetének meghatározásához alkal-
mazott társaságiadó-kulcs megállapítása módszerének bemutatása, az esetlegesen szüksé-
gessé váló báziskorrekciók bemutatása,
• nem kötelezõ bemutatni a társasági adó megállapításánál módosító tételt jelentõ összegeket.

III. Mérlegen kívüli tételekhez kapcsolódó kiegészítések

• azon pénzügyi kötelezettségek teljes összegének bemutatása, amelyek a pénzügyi helyzet

értékelése szempontjából jelentõséggel bírnak, de nem jelennek meg a konszolidált éves
beszámoló mérlegében,
• az elõzõ kötelezettségek közül külön ki kell emelni a konszolidációba teljes körûen be nem
vont leányvállalatokkal szembeni kötelezettségek összegét,
• azon összevont (konszolidált) mérlegen kívüli tételek és konszolidált mérlegben nem sze-
replõ megállapodások jellegének, üzleti céljának és pénzügyi kihatásainak bemutatása,
amelyek bemutatásáról a számviteli törvény külön nem rendelkezik, ha e tételekbõl és meg-
állapodásokból származó kockázatok vagy elõnyök lényegesek, és bemutatásuk szükséges
a konszolidálásba bevont vállalkozások egésze pénzügyi helyzetének megítéléséhez.

IV. Tájékoztató rész

• a konszolidált éves beszámolóba teljes körûen bevont vállalkozások tárgyévben foglalkoz-

tatott munkavállalói átlagos statisztikai létszámának, bérköltségének és személyi jellegû
egyéb kifizetéseinek bemutatása állománycsoportonkénti bontásban,
• be kell mutatni az anyavállalatnál az igazgatóság, ügyvezetés (üzletvezetés), a felügye-
lõbizottság tagjainak a tevékenységükért az üzleti év után járó járandóság összegét, ideért-
ve a bérköltséget, a személyi jellegû kifizetéseket, a társaság által átvállalt, helyettük fize-
tett összegeket is, csoportonként összevontan, ideértve a leányvállalatoknál végzett tevé-
kenység utáni járandóságokat,

226
 V. A konszolidáció egyéb feladatai

• be kell mutatni az anyavállalat igazgatósága, ügyvezetése (üzletvezetése), felügyelõbi-

zottsága tagjainak az anyavállalat, illetve a leányvállalatai által folyósított kölcsönök és
elõlegek idõpontját, nagyságát, lejáratát, megadva a kamat mértékét, a lényeges feltétele-
ket, a tárgyévben visszafizetett összegeket, továbbá ezen személyekért vállalt garanciális
kötelezettségeket,
• be kell mutatni a tárgyévi üzleti évre vonatkozó konszolidált éves beszámoló könyvvizsgá-
latáért a könyvvizsgáló által felszámított díjat,
• az anyavállalat vagy a konszolidálásba bevont más vállalkozás által kapcsolt felekkel lebo-
nyolított azon ügyleteknek (ide nem értve a vállalatcsoporton belüli ügyleteket) a bemuta-
tása, amelyeknek bemutatásáról a számviteli törvény külön nem rendelkezik, ha ezen ügy-
letek lényegesek és nem a szokásos piaci feltételek között valósultak meg. Ennek során be
kell mutatni az ügyletek értékét, a kapcsolt féllel szemben fennálló kapcsolat jellegét és az
ügyletekkel kapcsolatos egyéb, a konszolidálásba bevont vállalkozások egésze pénzügyi
helyzetének megítéléséhez szükséges információkat (az egyedi ügyletekre vonatkozó in-
formációk összesíthetõk az ügyletek jellege szerint, ha az összesítés nem akadályozza az
érintett ügyleteknek a konszolidálásba bevont vállalkozások egészének pénzügyi helyzeté-
re gyakorolt hatásának a megítélését).

V. Konszolidált cash flow-kimutatás

A konszolidált éves beszámoló kiegészítõ mellékletének részét képezõ cash flow-kimutatást cél-
szerû ugyanolyan szerkezetben összeállítani, mint amilyen szerkezetben azt az anyavállalat az
egyedi éves beszámolója kiegészítõ melléklete tartalmazza. Amennyiben az anyavállalat elõször
készít konszolidált éves beszámolót, akkor ezen elsõ konszolidált éves beszámoló kiegészítõ
mellékletének nem képezi részét a konszolidált cash flow-kimutatás, mivel ahhoz a bázis idõsza-
ki adatok nem állnak rendelkezésre.
A követõ évek konszolidált cash flow-kimutatását a konszolidált éves beszámoló mérlege és
eredménykimutatása adatainak felhasználásával kell elkészíteni. A konszolidációs különbözete-
ket (pl. tõkekonszolidációs különbözet, adósságkonszolidációs különbözetek), illetve azok állo-
mányváltozását a konszolidált cash flow-kimutatás azon soránál kell figyelembe venni, amely-
ben szereplõ tételhez a konszolidált beszámolóban tartoznak.
A konszolidált cash flow-kimutatás befektetési cash flow és finanszírozási cash flow részeiben ki-
zárólag azokkal a vállalkozásokkal szembeni gazdasági eseményekbõl eredõ adatokat kell és lehet
feltüntetni, amelyek nem tartoznak a konszolidálásba teljes körûen bevont vállalkozások közé.

4. A konszolidált üzleti jelentés

A konszolidált éves beszámoló mellett, azzal szoros összhangban kell elkészíteni a konszolidált
üzleti jelentést.
A konszolidált üzleti jelentés az anyavállalat, a konszolidálásba bevont vállalkozások tulajdo-
nosai részére készül, bemutatva a konszolidált vállalkozások együttes helyzetét és üzletmenetét,
a vállalkozások tevékenysége során felmerülõ fõbb kockázatokat és bizonytalanságokat úgy,

227
A konszolidáció módszertana

hogy a tényleges viszonyokról valós, megbízható képet adjon, elõrevetítve a konszolidált válla-
latok együttesének várható fejlõdését. Ki kell benne térni a konszolidált beszámoló fordulónapja
után ismertté vált fontos eseményekre, ezek várható hatására a konszolidált vállalatok egészére.
Amennyiben a konszolidálásba bevont valamely vállalkozás átruházható értékpapírjait az Eu-
rópai Gazdasági Térség valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták, az
összevont (konszolidált) üzleti jelentésben be kell mutatni a vállalatcsoport belsõ ellenõrzési és
kockázatkezelési rendszereinek fõbb jellemzõit a konszolidált éves beszámoló készítésével
összefüggésben.
Az üzleti jelentésnek, az éves beszámoló üzleti jelentésében foglaltakon kívül, be kell mutat-
nia a konszolidálásba bevont vállalkozások elõrelátható fejlõdését is.
A konszolidált üzleti jelentést magyar nyelven kell elkészíteni, és azt a hely és a keltezés fel-
tüntetésével az anyavállalat képviseletére jogosult személy köteles aláírni.

228