ÖRKÉNY ISTVÁN EGYPERCESEI

jómódú polgárcsaládban született 1912-ben

vegyészmérnöki és gyógyszerész diplomát is szerzett
első művei József Attila lapjában, a Szép Szóban jelentek meg
a világháborúban munkaszolgálatos a Donnál, majd hadifogságba esett
az 1956-os forradalomban való részvétele miatt nem jelenhettek meg művei majdnem 10 évig
az Egyperces novellák 1967-ben láttak napvilágot
nemcsak Magyarországon, de a világirodalomban is újdonság volt a rendkívül rövid, tömör, groteszk
írásmód
Írói munkássága mellett színházi dramaturgként is dolgozott
1979. június 24-én halt meg Budapesten

EGYPERCES NOVELLÁK
új műfajt teremtett
a műfaj definícióját ő adja meg a Használati utasítás című művében
aktív olvasót feltételez vele
rövidségük ellenére is teljes értékű írások
az ember időt spórol vele
rossz közérzet, zaklatott idegállapot nem akadály
fontos, hogy ügyeljünk a címekre, fontos tartozék
előbb a cím, aztán a szöveg: ez az egyetlen helyes használati mód
aki nem ért valamit, az olvassa el újra a kérdéses írást ha így sem érti, akkor a novellában van hiba
nincsenek buta emberek, csak rossz Egypercesek

groteszk-ironizáló
lefokozó (redukciós) elbeszéléstechnika előzmények
forrásai: Franz Kafka, pesti viccek, példázatok
a történetet példázatként kell olvasni
jellemző a példázatosság vagy épp a példázat paródiája
célja a magyar prózahagyomány anekdotikus elemeinek kiiktatása
rövidek, sűrítettek
„kétszemélyesek” az egyik oldalon a közlés minimuma áll az író részéről, a másikon a képzelet
maximuma az olvasó részéről
a novellák többértelműek, gondolkozni kell rajtuk, meg kell fejteni a jelentésüket
 a szövegek belső feszültségét ellentétek hozzák létre: ráció és irracionalizmus
a nyelvhasználat hétköznapias
az ellentétes pólusok paradox együttállása hozza létre a jellegzetes Örkényi világszemléletet és
írásmódot, a groteszket

ARRÓL, HOGY MI A GROTESZK

 baráti hangnemben szól az olvasóhoz
 megkéri, hogy hajoljon le és fordítva szemlélje a világot
 másféle látásmód alakul ki, minden más jelentést kap

AZ 1968-AS KIADÁSBAN ÖRKÉNY 6 CIKLUSBA RENDEZTE ŐKET: ÁLLAPOTOK, KORKÉPEK, ARCKÉPEK,

VISSZÁJÁRÓL, VÁLTOZATOK, PÉLDÁZATOK

IN MEMORIAM DR. K. H. G.
a titokzatos dr. K.H.G. a nagykanizsai születésű K. Havas Géza újságíró, kritikus, esztéta és
műfordító 1945 áprilisában hunyt el egy koncentrációs táborban, néhány nappal a tábor
felszabadítása előtt
a munkaszolgálata élményeiből született koncentrációs tábor lehet  német őr
a cselekmény helyére, idejére nincs konkrét utalás
két szereplő alakja és helyzete is csak jelzésértékű
mindenkinek az agyára ment a magyarázással
a „dr.” cím tudományos fokozatra utal
a fegyveres erőszak és a szellemi fölény csap össze egymással
az őrnek teljhatalma van
az őr és a rab közötti viszony észszerűtlennek minősül, az őr-hatalom pedig nevetségesnek
fogolyként szembesíti az őrt a kulturális alárendeltségével
Schillert kéne ismerniük a németeknek
Heine koramodern, Rilke klasszikus modern német irodalom alkotója
ha Hörderlint nem ismeri az őr, akkor nem érti a magyarázatot sem
Dr. K. H. G. nagy igyekezetében nem méri fel a lélektani helyzetet
az őr „paprikavörös” színe a szégyenét, megalázottság-érzetét jelzi
a történetben jól megfigyelhető a történetmondás formai, tartalmi, poétikai, elbeszéléstechnikai
lefokozása
néhány soros, a történet épp csak jelzésszerű
példázat, de nem tudjuk a valós jelentését
LELTÁR
arra keres választ, hogy mennyi hagyható el az elbeszélésből ahhoz, hogy a végeredmény még
műalkotás maradjon, és megőrizze epikus jellegét
ezeket a jegyeket: a szereplőket és cselekedeteiket az események térben és időben elrendezett sorában
mutatja be, a mű húsz leltári tárgyat említ
Az időviszonyokra korlátozottan ugyan, de utalnak bizonyos leltárelemek vagy azok kiegészítő
információi, a „gomolyfelhő", a „zivatar után „ arra engednek következtetni, hogy egy nyári zivatar
után történik a cselekmény
Időtartama meghatározatlan, az idő múlására a nyitott ablakon „kihajoló alak" és „becsukódó ablak",
a kiáltás és az „előbbinél hangosabb" kiáltás utal
Az asszonyról valamivel többet is megtudhatunk
A becsukódó ablak és az utolsó információ („Csönd") lezárja a novellát, de nyitva hagyja a
végkifejletet
Az ugyanis ismét az olvasó fantáziájára van bízva, hogy a férfi elérte-e célját, azaz a nő betért-e a
gátőrházba, vagy kiáltozása hasztalan volt, és egyedül maradt, míg az asszony tovább kerékpározik
A csönd értelmezése is többféle lehet; lehet a külvilág kizárásáé, a titokzatos szerelmi kalandé vagy a
magányé
A groteszk itt a történet és antitörténet
az elbeszélés és az elbeszéléstelenség kettősségéből fakad
a novella mint műfaj lefokozása (redukció) egyben paródiává is válik, az író cserbenhagyja a sztorit
váró olvasót
De ha gondolataink nem kalandoznak el a történet kikerekítésében, és a tárgyias felsorolás példázatos
jelentéseit is firtatjuk, akkor saját életünk leltárszerűségével, eltárgyiasultságával, értékeivel vagy
hiányaival is szembenézhetünk.

Örkény humorosan, ironikusan, groteszk vagy abszurd módon láttatja az őt körülvevő világot
novelláiban
Ez a látásmód jellemző a XX. században, amikor a dolgok értelme és a hagyományos értékek
megkérdőjeleződnek. Írói stílusa könnyed, köznyelvi és szórakoztató