9.

tétel

I. Az emberi szervezet szervrendszerei, a mozgás szervrendszerének

általános jellemzése, a csontok kapcsolódásának módjai, a csontrendszer
felépítése, a koponya és a test csontjainak megnevezése.

Az emberi szervezet szervrendszerei:

Az emberi szervezet szövetekből épül fel. Ezek a szövetek szerveket alkotnak. Egy-egy szerv
felépítésében többfajta szövet is részt vesz. A különböző szervek csoportosulnak és több
szerv egységes működése eredményeként jön létre a szervrendszer.

Az emberi szervezetet a következő szervrendszerek alkotják:

 mozgás szervrendszere
 anyagcsere szervrendszere
 szaporodás szervrendszere
 szervező szervrendszer

A mozgás szervrendszerének általános jellemzése:

A mozgást a mozgás szervrendszere teszi lehetővé. A mozgás szervrendszere 2 egymással
összefüggő és együttműködő rendszerből áll, a csontrendszerből és az izomrendszerből. A
csontrendszert a mozgás passzív részének, az izomrendszert pedig az aktív részének
nevezzük.
Passzív rész Aktív rész
Csontrendszer Izomrendszer
Feladata: Feladata:
 védelem  rögzíti az ízületeket
 elhatárolás  részt vesz a hőtermelésben
 szilárdítás  védi az alatta lévő szerveket és
 a vérképzésben van szerepe csontokat
 megadja a szervezet formáját  segíti a vérkeringést mert az izmok
összehúzódnak és elernyednek
Felépítése:  meghatározza a szervezet formáját
 koponya csontjai
 törzs csontjai Felépítése:
 végtagok csontjai  zsigeri izmok, ezek simaizmok
(akaratunktól függetlenek)
 vázizmok (akaratunktól függőek)

A csontok kapcsolódásának módjai:

mozdulatlan mozgó
összenövések: Az ízületek lehetnek mozgékonyak és
 csontos: medence öv csontjai, farok feszesek.
csont mozgékony/laza ízületek:
 porcos: mellcsont  csukló
varratok:  könyök
 a koponya csontok varratai (nyíl,  váll
korona/koszorú, halánték/pikkely,
lambda) feszes ízületek:
 medenceöv csontjai
 9. tétel

A koponya varratai: Ízület típusok:

 egy tengelyű vagy henger alakú
ízület: könyök
 két tengelyű vagy tojás alakú ízület:
csukló
 három tengelyű vagy gömb alakú
ízület: comb, váll

A csontrendszer felépítése:
A csontrendszer felépítésében a csontszövet, porcszövet és az ínszövet vesz részt. A
csontrendszer 206 db csontból áll. A csontok a test súlyának 10%-át adják.
A csontok alakjuk szerint csoportosíthatók:
 hosszú (végtagok)
 rövid (ujjpercek)
 lapos (homlokcsont)
 vegyes (halántékcsont)
A végtagok csontjai csöves csontok. Csontjait 2 féle csontállomány alkotja, a tömött és a
szivacsos csontállomány. Ezek a nagy megterhelésnek kitett helyeken jellegzetes
elrendeződést mutatnak. A csont üregeiben csontvelő található, melyek fontos szerepet
játszanak a vérképzésben. A szivacsos csontállomány a vörös csontvelő, a tömött állomány a
sárga csontvelő termelődik.
 9. tétel

A csontok felszínének egyenetlenségei teszik lehetővé, hogy rajtuk izmok és inak tapadjanak.
A csontok egymáshoz kapcsolódva alkotják a csontvázat. A csontkapcsolatok mindig
rugalmasak és ezt a csontrendszer kiegészítő részei, a porcszövet és ínszövet adja.

A koponya és a test csontjainak megnevezése:

 Koponya csontjai:

 Test csontjai:
 9. tétel

II. Évszakok kozmetikai problémái, az esetleírásban szereplő elváltozások

rövid jellemzése. A gyulladás fogalma, kialakulása, fajtái.

A különböző bőrtípusok a különböző évszakokban eltérően reagálnak a csapadék, napfény,

szél hatására.

A kezelési lehetőségek is eltérhetnek az évszakokban:

1. Tavasz
 az eső, szél, hó kedvezőtlenül hat a bőr hidratációjára
 rontja a keratin, bőrfelszíni lipid és a vízmegkötő faktorok állapotát
 ha a keratin hidratációja nem tökéletes felszín vízhiányos bőr jöhet létre
 fokozódik a bőr gyulladásra való hajlama
 az adott időjárási körülmények között kialakult gyulladásokat tavaszi
bőrgyulladásnak nevezzük
 vitamin pótlás, testkezelések, szoláriumozás, szépség diéták ideje

2. Nyár
 erős napsütés, magas hőmérséklet kozmetikai hibákhoz vezet az UV gyorsítja a
sejtosztódást, így a hámképződést, a hajszemölcs mátrixsejtjeinek osztódását, a
melanin képződést, tehát szaruképzési, szőrnövési és pigment rendellenesség
alakulhat ki
 az ibolyántúli sugarak vérbőséget idéznek elő, ha ezek a sugarak túl nagy
mennyiségben érik a bőrt, akkor az bőrgyulladással válaszol. Ezeknek a sugaraknak
hatására fokozódik a szervezet fehérjekolloidjainak vízleadó képessége, így a
vízpótlásra ügyelni kell.

3. Ősz
 csökken a melanociták működése, a bőr színe halványodik
 a hámréteg gyakran foltosan kopik
 napozás után gyakori a fiatalkori szeplő kialakulása
 a hűvös, szeles idő csökkenti a bőr hidratációját, csökken a bőr rugalmassága,
vérkeringése és feszessége
 el lehet kezdeni az AHA savas hámlasztó kezeléseket

4. Tél
 fokozza az ősszel jelentkező tüneteket, fagydaganat, szederjesség, dehidratáció,
ajkak berepedése
 Ha a hőmérséklet 8C alá süllyed, a bőr vérkeringése romlik, mert a vérerek
összehúzódnak, és a test belsejéből nem áramlik elég meleg a bőr felületére. A
faggyúmirigyek, melyek a bőr felületén található vékony zsírréteget képezik,
erőteljesen lecsökkentik a kiválasztásukat. Amennyiben még jobban lecsökken a
hőmérséklet a faggyútermelés alábbhagy. Ezáltal egyensúlytalanság lép fel a zsír és
nedvesség eloszlásában, ami a bőr lipid rétegének zavarához vezet, ennek pedig
nedvesség vesztés az eredménye. A károsodott savvédő köpenyen át a bőr
szarurétegében tárolt nedvesség elpárolog és a bőr különösen érzékennyé válik. A
bőr viszketni kezd, kivörösödik és pergamenszerűvé változik.
 9. tétel

Gyulladás fogalma, kialakulása, fajtái:

A gyulladás fogalma: A szervezetet ért hatásokra, a külvilág ingereire természetes védekezési
és védelmi reakción keresztül valósul meg.

A gyulladás alaptünetei:
Pirosság (rubor): A hajszálerek megtelnek vérrel, az alapállapotban üres hajszálerek is
becsatlakoznak a keringésbe.
Melegség (calor): A tágult hajszálerekben lévő nagyobb mennyiségű artériás vér vérbőséget
okoz, valamint a fokozott anyagcsere reakciók hőt termelnek.
Duzzanat (tumor): Az erekből kiáramló savó, és a megnövekedett mennyiségű sejt közötti
folyadék ödémát okoz.
Fájdalom (dolor): A szövetek között felszaporodott anyagok nyomást gyakorolnak az
idegvégződésekre.

III. Mikroorganizmusok okozta elváltozások, a kozmetikai műveletek során

betartadó higiéniai szabályok.

Szövetkárosodás az adott terület működésének kiesése. Élősködők okozzák, amelyeket

eredetük szerint 2 nagy csoportra osztunk:
Mikroorganizmusok:
 Vírusok
 Baktériumok
 Gombák

Állati élősködők:
Vírusok sokféle bőrelváltozást okozhatnak:
 Kiütéssel járó vírusfertőzés: kanyaró, rózsahimlő
 Hólyagképződéssel járó elváltozások: herpesz, bárányhimlő
 Szövetszaporulat: szemölcs, bőrszarv

HPV vírus okozta elváltozások:

Verucca vulgaris (közönséges szemölcs): 3-10 mm, egyenetlen felszínű, piszkos barna színű,
kemény tapintású szövetszaporulat, bármely testrészen előfordulhat, de ált. kézháton,
homlokon, törzsön.

Verucca plana juvenilis (fiatalkori szemölcs vagy futó szemölcs): bőrből alig kiemelkedő,
bőrszínű v. világosbarna, legtöbbször arcon fordul elő, gyakran magától gyógyul.

Condyloma acuminatum (hegyes függöly-kakastaréj): Nemi szervi vírusos szemölcs a nemi

szervek bőrén, ill. nyálkahártyáján, a végbélnyílás környékén alakul ki. Fájdalom mentes,
puha, laposan vagy karfiolszerűen kiemelkedő, bőrszínű, száma és nagysága változó.

Verruca plantaris (talpi szemölcs): Talpon fordul elő, mélyre terjedő, 2-5 mm-es sárga. Csak
sebészeti úton távolítható el.

Herpesz simplex vírus csoport (HSV) okozta elváltozások:

 9. tétel

A herpeszt okozó herpes simplex vírusnak (HSV) 8 alcsoportja létezik, amelyek emberben
betegséget okozhatnak.
Az egyik típusa az ajkakon (HS1), a második a nemi szerveken (HS2) okoz fájdalmasan
viszkető hólyagocskákat. Szintén a herpesz vírus csoportba tartozó Varicella Zoster vírus
(humán herpeszvírus-3) idézi elő a bárányhimlőt és övsömört. A vírus gyakorlatilag
mindenhol megtalálható, főleg közösen használt evőeszközökkel, továbbá nemi érintkezés
során terjed. A herpesz vírusok jellemzője hólyagképződés mellett a magas láz, rossz
általános állapot. Saját vagy HSV-II felülfertőződés. A tünetek, mint a primernél, de
rövidebb ideig és kevésbé aktívak
prodroma: égő érzés,
paresthesia: 1-2 centis erythemás plakkok,
soportos vesiculák: 7-10 nap alatt gyógyul
recidiva: gyakorisága eltérő

Ekzema herpeticum: Ez a betegség leggyakrabban gyermekeknél fordul elő és láz és kiterjedt

hólyagoskiütések jellemzik. Ez az állapot az atopikus ekcémának a komplikációja,
amiéletveszélyes fertőzéssé is válhat. Bárkinél előfordulhat, akinek ekcémája van. A bőr
védőréteg szerepe felbomlik és ezáltal az ekcéma a herpesz vírussal fertőződhet. Tünetek:
Kiterjedt gennyel teli hólyagok jelennek meg. A testhőmérséklet megemelkedik. A beteg
általában levertnek érzi magát.

Varicella-zoster vírus okozta elváltozás:

Varicella (bárányhimlő):
A kis piros, nagyon viszkető pattanások először az arcon, a hajas fejbőrön, a törzsön, a hason
szoktak kiütni, majd az egész testet elboríthatják. A hólyagok a száj-nyálkahártyán is
megjelenhetnek, ez okozhatja a beteg gyerek étvágytalanságát. Majd a gombostűfejnyi,
bőrből kicsit kiemelkedő pattanások víztiszta folyadékkal telnek meg, közepük picit
behúzódik. Ekkor a kiütések már félreismerhetetlenül bárányhimlőre vallanak. A hólyagok
belseje zavarossá válik, később pedig barnás-fekete pörkök fedik, melyek egy-két hét alatt
nyom nélkül leesnek. A bárányhimlő általában az első héten lázzal jár.

Herpes Zoster (övsömör):

Az övsömör kialakulásáért ugyanazon vírus felelős, amely a bárányhimlőt is okozza - ez a
Varicella zoster vírus. Övsömör csak azokon alakulhat ki, akik korábban már átestek
bárányhimlőn. A hólyagos bőrtünetek jelentkezése előtt 1-3 nappal fájdalom jelentkezik a
bőrfelület valamely körülírt területén. Ez az úgynevezett prodromális fájdalom olyan erős
lehet, hogy például mellkasi elhelyezkedés esetén szívinfarktust utánozhat, hasi jelentkezés
esetén pedig heveny vakbélgyulladás, epegyulladás vagy gyomorperforáció gyanúját is
keltheti. Két vagy három nappal a fájdalom kezdete után megjelennek a tipikus övsömör
kiütések, vagyis apró hólyagocskák a duzzadt, vörös bőrfelületen. A panaszok gyakran
valóban az öv vonalában, azaz az alhas egy sávjában jelennek meg, azonban a test más
részein is gyakoriak (arcon, mellkason stb.). A bőrterület nem más, mint annak az
érzőidegnek a beidegzési területe, melyet az aktiválódó vírus megbetegít. Nagyon
jellegzetes, hogy a kialakuló tünetek a test egyik oldalán, a középvonal átlépése nélkül
fejlődnek ki. A kiütés mellett magas láz tapasztalható és a nyirokcsomók is megduzzadnak. A
hólyagok hasonlóan néznek ki, mint a bárányhimlős hólyagok, azaz vörös alapon csoportosan
helyezkednek el, majd bepörkösödnek. Körülbelül 2 hét alatt gyógyulnak megfelelő kezelés
mellett, annak hiányában ez 5-6 hét is lehet.
 9. tétel

Pox vírus okozta elváltozások:

Molluscum contagiosum (uszodaszemölcs):
A molluscum contagiosumot okozó vírus fertőző, a bőr érintésével, gyakran szexuális úton is
átvihető. A vírus bármely testtáj bőrét megfertőzheti, leggyakoribb a lágyékhajlatban és a
szeméremtesten. A szemölcsök általában 10 milliméternél kisebb átmérőjűek, közepükön
köldökszerű behúzódás van. Olykor a szemölcs 3cm átmérőjűre is megnőhet. A göbök nem
viszketnek, nem fájdalmasak, és olykor csak véletlenül fedezik fel őket a betegvizsgálat
során.

Cornu cutaneum(bőrszarv):
Akár több cm vastag, laza szarutömeggel fedett, állatszarvhoz hasonló bőrelváltozás. Színe
piszkos sárga, esetleg sárgásbarna. Mérsékelten gyulladt alapon ül. Szövettani képében
hiperkeratózis, parakertózis, akantózis található. Krónikus lefolyású betegség, sorolható az
öregkori és a szaruképzési elváltozások közé.

Baktériumok okozta bőrfertőzések-gennykeltők okozta bőrfertőzések:

Folliculitis (szőrtüszőgyulladás):
A szőrtüsző nyílásában gyulladt udvarral körülvett pustula (gennyhólyag) jellemzi,
középpontjában gyakran a szőrszál található. Leggyakrabban a fejen, arcon, végtagon fordul
elő. Kiváltói a staphylococcus aureus és epidermidis és Gram negatív baktériumok.
Furunkulus, carbunkulus-kelés (darázsfészek):
Szőrtüsző körül, mély beszűrődéssel, szövetelhalással járó körülírt gyulladás . A szőrtüsző
körül nagy kiterjedésű, fájdalmas, ödémás, gyulladt képlet alakul ki, melynek közepe
fokozatosan beolvadva genny csappá alakul, amely néhány napon belül bő, gennyes váladék
kíséretében kiürül. Több furunkulus összeolvadásával alakul ki a carunculus, amelyet
általános tünetek (láz, hidegrázás, rossz közérzet) kísérhetnek.

Impetigo (ótvar):
Legtöbbször az arcon, végtagokon kialakuló, felületes fertőző betegség. Kiváltói
streptococcusok, staphylococcusok.
2 formája:
 bullosus: nagy laza falú hólyagok megnyílását követően élénk
erythemás erosiók alakulnak ki, széli részeken hólyagfedél
maradványokkal, a folyamat kórokozói a staphylococcusok
 vesiculopustulosus: a vesicula, pustula megnyílása után a felszínen
mézsárga pörk, var alakul ki, kórokozói a streptococcusok,
staphylococcusok

Angulus infectiosus oris (pállott száj):

Egy vagy kétoldali berepedés, gyulladás, nedvedzés keletkezik, néha fájdalommal,
kellemetlenséggel, pörkképződéssel kísérve. Staphylococcus okozhatja.

Erysipelas (orbánc):
Az orbánc (erysipelas) a bőr hevenyen fellépő gyulladása, amelyet leggyakrabban gennykeltő
Streptococcus, ritkábban egyes Staphylococcus baktériumfajok okoznak. A gyulladás a bőr
nyirokerein keresztül terjed, a kórokozó a bőr folytonosságának megszakadása kapcsán
juthat be a bőrbe. A tünetekre jellemző a hirtelen kialakuló, körülírt bőrpír, amely területén a
 9. tétel

bőr meleg tapintatú, duzzadt, feszes, néha bevérzéses jellegű. Jellemző az alsó végtagon
kialakuló nyirok ödéma.

Gombák
A bőrt, hajat, körmöket károsítják. A gombák életfeltételei: meleg, sötét és a nedvesség. A
gombák általában a bőr felső rétegét fertőzik meg, de immunhiány esetében a bőr alatti
szövetekbe is behatolnak. A gomba fertőzés (mycosis) általában felszínes, de
veszélyeztetheti a szervezet egészét is, ha a vérbe kerül.pl: agyhártyagyulladás,
tüdőgyulladást is okozhat.
 Kipállás- lábujjak között jelentkezik, bőrrepedéssel jár, a bőr élénkvörös színű és
nedves tapintású.
 Tarka hámlás-pityriasis versicolor – fényvisszaverő gombatelepek alatti pigment
hiány, színét változtatja.
 Trichomycosis a hónaljszőröket sárgás színű merev bevonat boríthatja.
 Szájberepedezés
 Szájpenész
 Trichopytia – hajon, szakállon szürkés bevonatot képező elváltozás.
 Microsporia – haj és piheszőrök lisztszerű bevonata.
 Favus – végleges kopaszságot okozhat.
 Körömgombásodás-onychomycosis.
 Mycosis interdigitalis pedis-lábujjközti fertőző gomba csak orvos kezelheti.

IV. Sav-bázis elméletek, savak általános jellemzése, a kozmetikában

alkalmazott savak csoportosítása, fontosabb képviselők jellemzése.

Sav-bázis elméletek, savak általános jellemzése:

A hidrogénből és savmaradékból álló vegyületeket savaknak nevezzük. Vizes oldataik savas
kémhatásúak, mert bennük oxóniumionok vannak túlsúlyban a hidroxidionokkal szemben. A
savas kémhatást adó oxóniumionok úgy keletkeznek, hogy a poláris savmolekulák
környezetüknek protont adnak le.

A savak kölcsönhatása a vízzel a sav-bázis reakció:

A vízben oldódó savak vízben disszociálnak (anyagot felbontanak).
PH értéke 0-7 közötti.
 0-2 pH értékű savak oldatai a kozmetikában nem alkalmazható, erősen bőrkárosító
 3-5 pH hámoldó sav, hígítva alkalmazható
 5-7 pH gyenge savak, hámképző

A kozmetikában alkalmazott savak csoportosítása, fontosabb képviselők jellemzése:

AHA sav: Az Alfa-hidroxi-acid rövidítése. A kozmetikában gyümölcssav néven ismert. Az AHA
sav önmagában ártalmatlan, nincs szövetkárosító hatása, bár a bőrfelületen erős bőrpír, égő
érzet és lemezes hámlást okoz. Ránctalanító, bőrfiatalító és aknés bőr kezelését szolgáló
termékek állíthatók elő magas AHA tartalommal és meghatározott pH-értékkel. A
kozmetikában leggyakrabban tejsav, glikolsav, almasav, és citromsav néven találkozhatunk
velük.
 9. tétel

BHA sav: A BHA savak veszélyessége zsírban oldódó tulajdonságán alapszik. Nem csupán az
epidermisz elhalt sejtsorában, hanem mélyebb rétegeikben – akár az bazális rétegig jutva –
gyengítik (akár az élő) korneociták közötti másodlagos kötéseket.

PHA sav: A PHA, vagyis poly-hydroxy-acid, hasonlóan az AHA-hoz, szintén egy gyűjtőnév. A
glükonolakton (gluconolactone) és a laktobionik sav (lactobionic acid) tartozik ide. Hatásuk
az AHA savakhoz hasonló. Kevésbé irritáló, így ideális a nagyon érzékeny bőr hámlasztására
is.

Hámoldó savak
 Ecetsav  CH3COOH
- színtelen, szúrós szagú, vízzel elegyedő
- leggyakrabban etil-alkohol erjesztésével állítják elő
- sói az acetátok

 Hangyasav:  HCOOH
- színtelen, ecetre emlékeztető szagú, vízben kiválóan oldódik
- hígítva alkalmazható
- csalán tartalmazza,
- hajhullás ellen jó, fokozza a mátrix sejtek osztódását
- sói a formiátok

 Glikolsav  CH2OHCOOH
- gyümölcssavak tagja
- színtelen, kristályos anyag, vízben és alkoholban jól oldható
- 10%-os vizes oldatának pH értéke 1,7,
- erősen hámoldó, roncsoló
- szőlőben, cukornádban, vadszőlőben fordul elő
- sói a glikátok

 Tejsav  CH3CHOHCOOH
- tiszta és vízmentes állapotban lehűtve kristályokká dermed, normál
hőmérsékleten szirupsűrűségű
- vízben és alkoholban jól oldódik
- 75%-os töménységben kerül forgalomba
- a verejtékben is megtalálható
- sói a laktátok

 Szalicilsav  C6H4COOH
- gyűrűs hidroxi-karbonsav
- fehér, tű alakú kristályos anyag
- sói a szalicilátok
- a természetben egyes gyógynövények is tartalmazzák (fűzfa, kamilla)
- erélyes fertőtlenítőszer és baktériumölő hatású
 9. tétel

Hámképző savak:
Szervetlen savak: gyakran alkalmazzuk a kozmetikában
 Szénsav  H2CO3
- a csak szénsav tartalmú vizeket savanyúvizeknek is nevezzük
- enyhén savas kémhatású, gyenge sav, könnyen bomlik
- sápadt, öreged bőrök felfrissítése, tonizálása, borogatások, arcpermetek
formájában
- különösen jótékony, ha kendőzés előtt áttöröljük vele a bőrt
- javítja az anyagcserét

 Bórsav  H3BO3
- fehér, zsíros tapintású, csillogó, pikkelyes kristályokat alkot
- hideg vízben 3%-ban oldódik (bórvíz)
- glicerines oldata savas kémhatású
- sói a borátok
- összehúzó, nyugtató, gyulladáscsökkentő, baktérium szaporodását gátló,
fertőtlenítő

Szerves savak: AHA savak

 Almasav
- fehér, kristályos por, kellemes savas ízhatású,
- vízben és alkoholban jól oldódik
- sói a malátok
- gyümölcsökben: almában, birsalmában, egresben, rebarbarában fordul elő
- AHA-savak képviselője

V. Hatóanyagos krémek csoportosítása, nem bőrregeneráló hatóanyagos

krémek, a kozmetikus által kezelhető probléma kezelésére adott
kozmetikumok megnevezése indoklással.

Hatóanyagos krémek:
 Fehérjetartalmú krémek
 Vitaminos krémek
 Méhpempős krémek
 Hidratáló krémek
 Savas pH-jú krémek
 Hormonos és hormonhatású krémek
 Növényi anyagokat tartalmazó krémek
 Luxus krémek
 Enzim krémek

Nem bőrregeneráló, hatóanyagos krémek jellemzése:

 fertőtlenítő
 verejtékcsökkentő
 szagtalanító
 halványító
 fényvédő
 9. tétel

VI. Elektrokozmetikai gépek csoportosítása, vio és alkalmazásának

lehetőségei a fejbőrön lévő probléma kezelése során.

Elektrokozmetikai gépek csoportosítása:

Indirekt eljárások: Indirektnek nevezzük azokat a kozmetikai eljárásokat, melyek az
elektromos áramot másféle energiává alakítják át, ezek a következők:
 Mechanikai energiát közlő gépek  mikrodermabráziós gépek
 Termoterápiás gépek (víz hatását közvetíti)  vapazon
 Hidroterápiás gépek (hőhatást használ fel)  arcvasaló, termomaszk
 Fototerápiás gépek (fényhatással működő készülékek)  bioptron lámpa, lézer
 Fonoterápia (hanghatással működő készülékek)  ultrahang
 Oxigénterápiás készülékek
 Mágnes terápiás készülékek

Direkt eljárások: Direktnek nevezzük azokat a kozmetikai eljárásokat, melyek az elektromos

áram közvetlen hatását használják fel.
 Kis frekvencián működő gépek (1000 Hz alatt).
 Középfrekvencián működő gépek (1000-100.000 Hz között).
 Nagy frekvencián működő gépek (100.000 Hz fölött).

Vio és alkalmazásának lehetőségei a fejbőrön lévő probléma kezelése során:

A készülék üvegcső illesztéke nemesgázzal van töltve. Ha a színe kék, akkor neon van benne,
ha pedig lilás akkor argont tartalmaz.
Amikor az üveg illeszték a bőrhöz ér, elektromos kisütés jön létre és a körülötte lévő levegő
ózont fejleszt. Csak száraz és tiszta bőrön alkalmazható. Az illesztékek lehetnek gombafejű,
fésű, Y vagy gyertya alakúak.

Indikációk Kontra indikációk

 serkenti a vérkeringést  pacemaker
 passzív vérbőségnél is alkalmazható  láz, fertőző betegség
 bőrfertőtlenítés  fémtömés
 gyulladáscsökkentés  terhesség, szoptatás
 gyantázás után fertőtlenítésre  bőrbetegség
 anyajegy, szemölcs
 aktív vérbőség
 fokozottan alipikus bőr